128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...
128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ... 128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...
128/20 lemzően nem védelmi építmények építése a feladat, hanem az építmények védőképességének biztosítása. A NATO terminológia erre a „Force Protection” 35 kifejezést használja. A csapaterődítési felfogás szerint „az erődítési építmények célja, hogy elősegítse a harc eredményes lefolytatását, a fegyverek és harceszközök hatásosabb alkalmazását, biztosítsa a csapatok vezetésének állandóságát, nyújtson védelmet a személyi állománynak és a technikának a korszerű tömegpusztító fegyverek hatásával szemben.” 36 Ezzel szemben a békeműveletekhez „nemzetközi felhatalmazásra van szükség, a felek egyetértésével. Ez azt is jelenti, hogy szervezett, közvetlen támadással nem kell számolnunk, de nem zárhatók ki ugyanakkor egyes személyek vagy szélsőséges csoportok akciói.” 37 Ezért a békeműveleti erődítési építmények célja a békeműveleti tevékenység elősegítése, a biztonságos környezet fenntartása, a személyi állomány és technika védelmének biztosítása elsősorban kézifegyverek hatásával szemben, úgy hogy eközben a békefenntartók jelenlétét is demonstrálja. „A békefenntartó műveletek műszaki támogatása magában foglalja mindazokat a nemzeti és nemzetközi (honi vagy hadszíntéri) műszaki rendszabályokat és műveleteket, amelyek segítik a biztonságos környezet fenntartását, a nemzetközi katonai erő tevékenysége műszaki feltételeinek megteremtését és a nemzetközi szervezetek munkájának szakmai segítését”. 38 A megfelelő védőképesség a békeműveletek építményeinek ilyen igényű elhelyezésével, tervezésével és kivitelezésével érhető el. Az építőmérnöki szemlélet szerint egy adott építmény szükségesnek ítélt védőképességének biztosítása tervezésikivitelezési szempont: tulajdonképpen ez az építmény speciális „minősége”, s nem önálló építési feladat. E csoportosításban helyet kapnak külön polgári célú feladatként a CIMIC és környezetvédelmi feladatok. Itt kell megjegyeznem azt is, hogy a műszaki támogatás területei között kiemelt jelentősége van a katonai közlekedéshez kapcsolódó építményeknek abban a vonatkozásban is, hogy ezek a tábori infrastruktúra kiépítésében, illetve a CIMIC feladatok során is feladatot jelentenek. 2.4 A BÉKEMŰVELETEK KATONAI ÉPÍTÉSI FELADATAI A békeműveletek katonai építési feladatainak részletes számbavétele előtt érdemes néhány gondolatot szentelni annak, hogy e feladatok a műszaki támogatás ismert feladataihoz képest a megvalósítandó építmény jellegéből adódóan, más vonatkozásban pedig komplexitásában jelenthetnek az eddigiektől eltérő feladatot. Így a műszaki feladatok végrehajtása során jelentkező újszerű igények az alábbiak lehetnek. • A békeműveletekben a katonai közlekedés építési feladataihoz sorolt, de lényegében a mozgás és manővertámogatás klasszikusnak mondható területei (út-, és hídépítés) mellett a katonai építési gyakorlatban eddig nem (kikötők), vagy régóta nem (leszállóhelyek, vasút és vasúti infrastruktú- 35 Megjegyzés: Force Protection, magyar megfelelője (Kovács Tibor javaslata) a „Túlélőképesség Fokozása” 36 Mű/20 Erődítési utasítás, Honvédelmi Minisztérium 1963. p. 5. 37 Horváth Tibor: A személyi állomány védelmét biztosító erődítési építmények fejlődésének vizsgálata és a továbbfejlesztés lehetséges irányai – doktori (PhD) értekezés tervezet, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2002. p. 70. 38 Padányi József: A békefenntartó műveletek műszaki támogatásának feladatai, Nemzetvédelmi Egyetemi közlemények (ISSN 1417-7323), 5. évf. 2. szám, 2001. p. 59.
128/21 ra 39 építése-kiépítése, fenntartása) végzett feladatok is megjelenhetnek. „A mozgásszabadságot biztosító és fenntartó műszaki támogatási feladatok sokrétűek, melyek alapvetően függenek az adott misszió jellegéből, a békefenntartó erőknek a mandátumból következő feladataitól, valamint az adott időjárási és földrajzi körülményektől.” 40 • A Magyar Honvédség békeműveletekben való részvétele óta jelentős feladat a tábori infrastruktúra kiépítése, amely a műszaki csapatok háborús feladataitól – építményeit és komplexitását tekintve – jelentősen eltérő feladatot jelent. • A békemissziók folyamán a környezetvédelmi rendszabályok érvényesítése, a békefenntartó erők kivonásának időszakában az eredeti állapot helyreállítása jelenthet újszerű feladatokat a műszaki csapatoknak. • Esetenként újszerű, és szakmai vonatkozásban szerteágazó igényeket kell kielégíteni a polgári-katonai együttműködés keretei között. 2.4.1 A KATONAI KÖZLEKEDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK 2.4.1.1 A KATONAI KÖZLEKEDÉSI UTAK A.) AZ UTAK ÉPÍTÉSE, JAVÍTÁSA ÉS FENNTARTÁSA A műszaki csapatok talán legjelentősebb feladata a személy és áruszállítás megfelelő műszaki paraméterekkel, az igény szerinti szállítási irányba eső úthálózatának építése, fenntartása. Ez adott esetben jelentheti • egyrészt a háborús tevékenység alatt rombolt, vagy a béketeremtés előtti időszakban elmaradt karbantartások miatti sérülések javítását, az útpálya helyreállítását, • másrészt a meglévő út műszaki paramétereinek megváltoztatására irányuló tevékenységet (teherbírás, pályaszélesség, stb.), • harmadrészt pedig új út építését. Az utak helyreállítása időben a béketeremtő misszió kezdetén jellemző, abból a célból, hogy a fogadó ország úthálózata elsődlegesen alkalmassá váljon a szállítási feladatok ellátására. Az utak karbantartása folyamatos tevékenységet igényel a forgalom, az időjárás, és a szándékos kártétel okozta romlások helyreállítása érdekében. Időszakos feladatként jelentkezik téli időszakban az utak hó-, és jégmentesítése. Az utak karbantartásával kapcsolatos műszaki feladatok, illetve azok anyagi-technikai igénye függ a meglévő út típusától, és tervezett forgalom biztosításához szükséges műszaki paraméterektől. Új utak építésére – a Magyar Műszaki Kontingens tapasztalatai alapján – ritkán, akkor is rövid szakaszon kerül sor, annak jelentős erő, eszköz, anyag és idő igénye miatt. Ezekre a Boszniai hadszíntéren elsősorban a nemzetközi hídprogrammal összefüggésben végzett, az ideiglenes katonai hidak állandó híddal való kiváltása során épített kerülő utak esetén, másodsorban az új SFOR parancsnokság kiépítésekor került sor. 41 39 Deák Ferenc - Gulyás András - Havasi Zoltán: Vasúti oldalrakodó építése Lukavačban – hadmérnöki beszámoló – Vasbetonépítés (ISSN 1419-6441) 2000./1. p. 26.-29. 40 Ladocsi Jenő: A műszaki támogatás feladatainak összehasonlító elemzése (IFOR/SFOR) és az ENSZ (UNFICYP) missziók alapján – Kard és toll (ISSN 158-558X) 2006/1 – p. 32. 41 Budai István: A műszaki technikai fejlesztési lehetőségek a hazai sajátosságok és a NATO elvárások tükrében, Műszaki Technikai Szolgálatfőnökség, 2001.
- Page 1 and 2: 128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELM
- Page 3 and 4: 128/3 3.1.3.2 MŰSZAKI TÉNYEZŐK 4
- Page 5 and 6: 128/5 1. BEVEZETÉS 1.1 A KUTATÁSI
- Page 7 and 8: 128/7 E tárgykörben jelenleg hat
- Page 9 and 10: 128/9 ki színvonal forrásaival é
- Page 11 and 12: 128/11 • a kutatási téma egyes
- Page 13 and 14: 128/13 2. A KATONAI ÉPÍTÉS FELAD
- Page 15 and 16: 128/15 a) NATO erők kötelékében
- Page 17 and 18: 128/17 • a környezetvédelmi jel
- Page 19: 128/19 ló építményei háttérbe
- Page 23 and 24: 128/23 A rombolt, sérült vagy nem
- Page 25 and 26: 128/25 tése a logisztikai szerveze
- Page 27 and 28: 128/27 het a kikötői építménye
- Page 29 and 30: 128/29 A keletkezett szennyvizek el
- Page 31 and 32: 128/31 • Álcázó eszközök (te
- Page 33 and 34: 128/33 delnek.” 77 2.5.1 A FOKOZA
- Page 35 and 36: 128/35 2.5.2 A FOKOZATOK ELÉRÉSE
- Page 37 and 38: 128/37 Osztály Előírt tervezési
- Page 39 and 40: 128/39 3. A KORSZERŰ KATONAI ÉPÍ
- Page 41 and 42: 128/41 ség - és természetesen ez
- Page 43 and 44: 128/43 részvétel jelentősen át
- Page 45 and 46: 128/45 A katonai építés eszköze
- Page 47 and 48: 128/47 adat is. A korszerű eszköz
- Page 49 and 50: 128/49 időszakok katonai beszerzé
- Page 51 and 52: 128/51 Ilyen gazdálkodó szervezet
- Page 53 and 54: 128/53 A 70.-es évek sikeres 118 h
- Page 55 and 56: 128/55 témában. Ebben az alfejeze
- Page 57 and 58: 128/57 STANAG-ek fordítására, k
- Page 59 and 60: 128/59 A NAD-ok megalkotása a „s
- Page 61 and 62: 128/61 4. KORSZERŰ ANYAGOK, ESZKÖ
- Page 63 and 64: 128/63 reltségéből adódóan - l
- Page 65 and 66: 128/65 Az erősítő szerkezet ebbe
- Page 67 and 68: 128/67 Ezzel az igénnyel korábban
- Page 69 and 70: 128/69 A fatartók és a beton egy
<strong>128</strong>/21<br />
ra 39 építése-kiépítése, fenntartása) végzett feladatok is megjelenhetnek.<br />
„A mozgásszabadságot biztosító és fenntartó műszaki támogatási feladatok<br />
sokrétűek, melyek alapvetően függenek az adott misszió jellegéből, a<br />
békefenntartó erőknek a mandátumból következő feladataitól, valamint<br />
az adott időjárási és földrajzi körülményektől.” 40<br />
• A Magyar Honvédség békeműveletekben való részvétele óta jelentős feladat<br />
a tábori infrastruktúra kiépítése, amely a műszaki csapatok háborús<br />
feladataitól – építményeit és komplexitását tekintve – jelentősen eltérő<br />
feladatot jelent.<br />
• A békemissziók folyamán a környezetvédelmi rendszabályok érvényesítése,<br />
a békefenntartó erők kivonásának időszakában az eredeti állapot<br />
helyreállítása jelenthet újszerű feladatokat a műszaki csapatoknak.<br />
• Esetenként újszerű, és szakmai vonatkozásban szerteágazó igényeket kell<br />
kielégíteni a polgári-katonai együttműködés keretei között.<br />
2.4.1 A KATONAI KÖZLEKEDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK<br />
2.4.1.1 A KATONAI KÖZLEKEDÉSI UTAK<br />
A.) AZ UTAK ÉPÍTÉSE, JAVÍTÁSA ÉS FENNTARTÁSA<br />
A műszaki csapatok talán legjelentősebb feladata a személy és áruszállítás megfelelő<br />
műszaki paraméterekkel, az igény szerinti szállítási irányba eső úthálózatának<br />
építése, fenntartása. Ez adott esetben jelentheti<br />
• egyrészt a háborús tevékenység alatt rombolt, vagy a béketeremtés előtti<br />
időszakban elmaradt karbantartások miatti sérülések javítását, az útpálya<br />
helyreállítását,<br />
• másrészt a meglévő út műszaki paramétereinek megváltoztatására irányuló<br />
tevékenységet (teherbírás, pályaszélesség, stb.),<br />
• harmadrészt pedig új út építését.<br />
Az utak helyreállítása időben a béketeremtő misszió kezdetén jellemző, abból a<br />
célból, hogy a fogadó ország úthálózata elsődlegesen alkalmassá váljon a szállítási feladatok<br />
ellátására.<br />
Az utak karbantartása folyamatos tevékenységet igényel a forgalom, az időjárás,<br />
és a szándékos kártétel okozta romlások helyreállítása érdekében. Időszakos feladatként<br />
jelentkezik téli időszakban az utak hó-, és jégmentesítése. Az utak karbantartásával kapcsolatos<br />
műszaki feladatok, illetve azok anyagi-technikai igénye függ a meglévő út típusától,<br />
és tervezett forgalom biztosításához szükséges műszaki paraméterektől.<br />
Új utak építésére – a Magyar Műszaki Kontingens tapasztalatai alapján – ritkán,<br />
akkor is rövid szakaszon kerül sor, annak jelentős erő, eszköz, anyag és idő igénye miatt.<br />
Ezekre a Boszniai hadszíntéren elsősorban a nemzetközi hídprogrammal összefüggésben<br />
végzett, az ideiglenes katonai hidak állandó híddal való kiváltása során épített<br />
kerülő utak esetén, másodsorban az új SFOR parancsnokság kiépítésekor került sor. 41<br />
39 Deák Ferenc - Gulyás András - Havasi Zoltán: Vasúti oldalrakodó építése Lukavačban – hadmérnöki beszámoló –<br />
Vasbetonépítés (ISSN 1419-6441) 2000./1. p. 26.-29.<br />
40 Ladocsi Jenő: A műszaki támogatás feladatainak összehasonlító elemzése (IFOR/SFOR) és az ENSZ (UNFICYP)<br />
missziók alapján – Kard és toll (ISSN 158-558X) 2006/1 – p. 32.<br />
41 Budai István: A műszaki technikai fejlesztési lehetőségek a hazai sajátosságok és a NATO elvárások tükrében,<br />
Műszaki Technikai Szolgálatfőnökség, 2001.
Change language