128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

128/20
lemzően nem védelmi építmények építése a feladat, hanem az építmények védőképességének
biztosítása. A NATO terminológia erre a „Force Protection” 35 kifejezést használja.
A csapaterődítési felfogás szerint „az erődítési építmények célja, hogy elősegítse
a harc eredményes lefolytatását, a fegyverek és harceszközök hatásosabb alkalmazását,
biztosítsa a csapatok vezetésének állandóságát, nyújtson védelmet a személyi állománynak
és a technikának a korszerű tömegpusztító fegyverek hatásával szemben.” 36
Ezzel szemben a békeműveletekhez „nemzetközi felhatalmazásra van szükség, a
felek egyetértésével. Ez azt is jelenti, hogy szervezett, közvetlen támadással nem kell
számolnunk, de nem zárhatók ki ugyanakkor egyes személyek vagy szélsőséges csoportok
akciói.” 37 Ezért a békeműveleti erődítési építmények célja a békeműveleti tevékenység
elősegítése, a biztonságos környezet fenntartása, a személyi állomány és technika
védelmének biztosítása elsősorban kézifegyverek hatásával szemben, úgy hogy eközben
a békefenntartók jelenlétét is demonstrálja. „A békefenntartó műveletek műszaki támogatása
magában foglalja mindazokat a nemzeti és nemzetközi (honi vagy hadszíntéri)
műszaki rendszabályokat és műveleteket, amelyek segítik a biztonságos környezet fenntartását,
a nemzetközi katonai erő tevékenysége műszaki feltételeinek megteremtését és
a nemzetközi szervezetek munkájának szakmai segítését”. 38
A megfelelő védőképesség a békeműveletek építményeinek ilyen igényű elhelyezésével,
tervezésével és kivitelezésével érhető el. Az építőmérnöki szemlélet szerint
egy adott építmény szükségesnek ítélt védőképességének biztosítása tervezésikivitelezési
szempont: tulajdonképpen ez az építmény speciális „minősége”, s nem önálló
építési feladat. E csoportosításban helyet kapnak külön polgári célú feladatként a
CIMIC és környezetvédelmi feladatok.
Itt kell megjegyeznem azt is, hogy a műszaki támogatás területei között kiemelt
jelentősége van a katonai közlekedéshez kapcsolódó építményeknek abban a vonatkozásban
is, hogy ezek a tábori infrastruktúra kiépítésében, illetve a CIMIC feladatok során
is feladatot jelentenek.
2.4 A BÉKEMŰVELETEK KATONAI ÉPÍTÉSI FELADATAI
A békeműveletek katonai építési feladatainak részletes számbavétele előtt érdemes
néhány gondolatot szentelni annak, hogy e feladatok a műszaki támogatás ismert
feladataihoz képest a megvalósítandó építmény jellegéből adódóan, más vonatkozásban
pedig komplexitásában jelenthetnek az eddigiektől eltérő feladatot. Így a műszaki feladatok
végrehajtása során jelentkező újszerű igények az alábbiak lehetnek.
• A békeműveletekben a katonai közlekedés építési feladataihoz sorolt, de
lényegében a mozgás és manővertámogatás klasszikusnak mondható területei
(út-, és hídépítés) mellett a katonai építési gyakorlatban eddig nem
(kikötők), vagy régóta nem (leszállóhelyek, vasút és vasúti infrastruktú-
35 Megjegyzés: Force Protection, magyar megfelelője (Kovács Tibor javaslata) a „Túlélőképesség Fokozása”
36 Mű/20 Erődítési utasítás, Honvédelmi Minisztérium 1963. p. 5.
37 Horváth Tibor: A személyi állomány védelmét biztosító erődítési építmények fejlődésének vizsgálata és a továbbfejlesztés
lehetséges irányai – doktori (PhD) értekezés tervezet, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2002. p. 70.
38 Padányi József: A békefenntartó műveletek műszaki támogatásának feladatai, Nemzetvédelmi Egyetemi közlemények
(ISSN 1417-7323), 5. évf. 2. szám, 2001. p. 59.