128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...

128/18
A feldolgozni tervezett téma így egyrészt a műszaki támogatás részterülete: leszűkítve
a katonai, és különösen a békeműveletek építményeinek 30 megvalósítására,
másrészt tágabb értelemben magába foglalja mindazokat az építési jellegű tevékenységeket
is, amelyeket a katonai szervezetek nem katonai célok érdekében hajtanak végre.
Ennek markáns elkülönítése érdekében dolgozatomban bevezettem a „katonai építés”
kifejezést. A katonai építés fogalma, tartalma az alábbiak szerint határozható meg.
A katonai építés a (műszaki) katonai szervezetek építési tevékenysége, amely során
katonai erők és eszközök bevonásával, katonai célok érdekében, azoknak megfelelő
minőségben hoznak létre, tesznek használatra alkalmassá, tartanak karban, vagy szüntetek
meg építményeket.
Másképpen: a katonai építés körébe tartozik minden olyan építési-szerelési jellegű
tevékenység, amelyet a katonai vagy békeműveletek sikere érdekében katonai szervezetek
hajtanak végre.
A katonai építés a békeműveletekben elsősorban az abban részt vevő katonai
szervezetek mozgásához és nyugvásához szükséges építményeket valósítja meg úgy,
hogy azok a katonai használat igényeinek – az építmény funkciójának – megfeleljenek,
különös tekintettel az építmények védőképességére. A békeműveletekben ide kell sorolni
a műveleti területen végzett nem katonai célú építmények megvalósítását.
Így a katonai építés feladatai a békeműveletekben az építmények alapfunkciója
szerint két nagy csoportba sorolhatóak: azok egyrészt a katonai, másrészt a polgári célú
építményekkel kapcsolatos építési-szerelési tevékenységek.
A békeműveletekben megvalósított katonai funkciójú építmények a katonai táborok
berendezésének és a katonai közlekedés támogatásának építményei. A táborok
berendezésének területei a – változatos funkciójú – tábori épületek, és a táborok működését,
napi életét biztosító közművek építése, fenntartása. A táborok berendezése során
az építmények megfelelő szintű védelmi képességének kialakítása fontos feladat. A katonai
közlekedés katonai építési területei és objektumai az általános felosztás szerinti
közlekedési ágakhoz kapcsolódnak. E területek: a közúti, a vasúti, légi és vízi közlekedés.
A katonai építés objektumai itt a közlekedési ágak pályái, illetve a közlekedési
ágak közötti intermodalitást 31 biztosító építmények.
A békeműveletekben a katonai építés feladatai irányulhatnak a polgári célú
építményekre is: az eddigi tapasztalatok szerint ezek a CIMIC, és a környezetvédelemmel
kapcsolatos feladatok. Az előzőekben részletezett, a mérnöki szemléletnek megfelelő
csoportosítást a 2-2. ábra mutatja be.
Az 2-1. ábra szerinti csoportosítással szemben az itt közölt ábrában a legjelentősebb
eltérés az, hogy a túlélés biztosítása és a védőképesség fokozása nem elkülönült
katonai építési terület, illetve feladat. Úgy, ahogy a békeműveletek építési gyakorlatában
sem: a hagyományos erődítési és műszaki zárási feladatok, és különösen azok önál-
30 Megjegyzés: Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, -
rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan
helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával,
beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez,
működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy
gyűjtőfogalma). Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben
vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő
tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából. Műtárgy: mindazon építmény, ami nem
minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei,
gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások). forrás: az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 8., 10., 15. pont
31 Megjegyzés: Intermodalitás, több közlekedési ágazat csatlakozása