128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...
128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ... 128/1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai ...
128/118 A közép-, és nagyjavítások költsége megbecsülhető az eszköz beszerzési árához viszonyítva. A korszerű műszaki berendezések és eszközök egy részénél az élettartam alatt a közép-, és nagyjavítást nem is értelmezik. 232 A korszerű eszközök a karbantartások végrehajtásával alkalmasak a teljes élettartam alatti működésre. Itt számításba lehetne venni a kezelőszemélyzet illetményét és a katonai tevékenységhez köthető (harc)anyagfelhasználást. Megítélésem szerint azonban a Magyar Honvédség esetében az először említett költség a szervezethez, a másodszor említett költség a kiképzéshez köthető, számításba venni ott kell. Az egyéb költségek közé sorolom az átalánydíjas szerződés, a speciális tárolás, a hatósági ellenőrzések és adminisztráció költségeit, a működtetéshez kapcsolódó adókat, stb. A képlet nominálértéket ad, csak több ajánlat összehasonlítására alkalmas, nem követi az élettartam alatti árszintváltozást, költségvetési tervezésre nem alkalmas. 2.2 FAJLAGOS ÉLETTARTAM-KÖLTSÉG A TÉTK nem alkalmas arra, hogy különböző teljes élettartamú eszközöket hasonlítson össze gazdaságossági szempontok szerint. Erre olyan mutatót kell használni, amely az eszköz élettartam mutatójának (év, üzemóra, futáskilométer) egy egységére vetíti a költségeket. TÉTK FÉTK = t Ez az érték megadja, hogy az adott eszköz egy évi vagy egy üzemóra alatti működése, illetve egy megtett kilométere milyen költséggel jár. Ez az érték a költségvetési tervezés alapja lehet, ha az éves „kiszabat”-ot, és a kezdeti évhez viszonyított árváltozást ismeri az üzemeltetést tervező: α K = × FÉTK × 100 ÉV t ÉV ahol: K ÉV : az adott év költsége [HUF] α: árváltozás mértéke a kezdeti év %-ában t ÉV : éves kiszabat [év, üzemóra, km] 2.3 AZ ESZKÖZ TELJESÍTMÉNYÉRE VETÍTETT KÖLTSÉGEK A különböző eszközök teljesítménye sem egyezik. Az előbbiekben ismertetett mutatók nem veszik figyelembe az adott eszközök teljesítményét. Belátható, hogy adott kapacitás biztosításához fele akkora teljesítmény mellett kétszer annyi működésre, vagy kétszer annyi eszközre van szükség. A költségek kimutatásánál szempont lehet, hogy a teljes rendszer (Magyar Honvédség) szükséges kapacitásának kielégítése milyen módon lehetséges. A kapacitás felírható: A = m × W × t 232 Termékismertetők: KOMATSU, JCB, Caterpillar, Yumbo, M 700, WEIMAR, stb.
128/119 ahol: m: a rendszeresített eszközök száma [db] W: egy eszköz teljesítménye [jellemzőteljesítményadat/év, üzemóra, km] Ez a képlet a tényezők szorzatának állandóságát, vagyis a szükséges kapacitás megteremtését írja elő. Kis teljesítményű eszközbeszerzés esetén nagyobb mennyiség beszerzésére, vagy a kisebb mennyiség intenzív felhasználásra van szükség. Ez utóbbi következménye lehet az években mért teljes élettartam csökkenés, vagyis a gyakoribb új eszköz beszerzés és rendszerbe állítás igénye. A teljesítményköltség alapvető, fizikai tartalommal bíró leírását a teljesítményegységre jutó költség fejezi ki. (Ez a mérőszám egy szivattyú esetében például azt adja meg, hogy a szivattyú teljes élettartama alatt mekkora költséggel emel ki 1,00 m 3 vizet a vízvételi helyről. Vagy egy gépkocsi mekkora ráfordítás mellett tesz meg egy kilométert, vagy a földmunkagép mennyiért termel ki 1,00 m 3 földet.) A számítási képlet: FÉTK TK = W ahol a teljesítményköltség mértékegysége: HUF/ jellemző teljesítményadat 3. A RENDSZEREK HASZNÁLHATÓSÁGA Az eszközök és rendszerek alkalmazása során óhatatlanul előfordulnak meghibásodások. Ezek javítására, illetve az alkatrészek beszerzésére fordított idő a használhatóságot korlátozza (8-2. ábra). Általában elmondható, hogy a bonyolult, költséges rendszerek a jelentős javítási, karbantartási, felkészítési idők, és az alkatrészbeszerzések miatt élettartamuk jelentős részében nem üzemeltethetők. (Ilyen komplex rendszer a repülőgépek üzemeltetése) Az eszközök és rendszerek használhatóságának számszerűsítésére a „belső használhatóság” (AB), és a „működtetési használhatóság” (AM) értékeket vezetheti be a szakirodalom. 233 A két tényező azt mutatja meg, hogy az adott eszköz teljes élettartama alatt annak hány százalékban üzemeltethető. A belső használhatóság az eszköz vagy rendszer saját tulajdonsága, a működési használhatóság a működtető szervezetre vonatkozik. A számítás módja: HKÁI A B = HKÁI + JÁI HKAI A M = HKÁI + JÁI + BÁI ahol: HKÁI: a meghibásodások közötti átlagidő [év, nap, óra] JÁI: javítási átlagidő [év, nap, óra] 233 Aschner Gábor: A minőség műszaki gazdasági elemzése – BMGE MTI jegyzet, 2003. p. 13.
- Page 67 and 68: 128/67 Ezzel az igénnyel korábban
- Page 69 and 70: 128/69 A fatartók és a beton egy
- Page 71 and 72: 128/71 4-14. ábra:EWK-5 típusú,
- Page 73 and 74: 128/73 A georáccsal vagy geotextí
- Page 75 and 76: 128/75 lak alkalmazása esetén cs
- Page 77 and 78: 128/77 A jelzőtáblák elhelyezés
- Page 79 and 80: 128/79 szon közúti jelzés alumí
- Page 81 and 82: 128/81 A polgári építési gyakor
- Page 83 and 84: 128/83 • Vasúti pálya, vagy ág
- Page 85 and 86: 128/85 4.1.3.2 ÁGYAZAT, VASÚTI P
- Page 87 and 88: 128/87 nálták, de mivel hagyomán
- Page 89 and 90: 128/89 A nemzetközi árúszállít
- Page 91 and 92: 128/91 A hazai piacon is ismertek a
- Page 93 and 94: 128/93 4.2.2.2 SZENNYVÍZELHELYEZÉ
- Page 95 and 96: 128/95 homokzsákokkal megerősíte
- Page 97 and 98: 128/97 ehhez 1500 darab szövetzsá
- Page 99 and 100: 128/99 A rendszeresítésre alkalma
- Page 101 and 102: 128/101 5. ÖSSZEFOGLALÁS Dolgozat
- Page 103 and 104: 128/103 6. IRODALOMJEGYZÉK 6.1 FEL
- Page 105 and 106: 128/105 46. Gireth, Jan - Doložel,
- Page 107 and 108: 128/107 92. MSZ EN 12899-1:2003 Ál
- Page 109 and 110: 128/109 3-7. ábra: Blokkdiagram a
- Page 111 and 112: 7. MELLÉKLETEK 128/111
- Page 113 and 114: 128/113 a honvédelemről és a Mag
- Page 115 and 116: 128/115 7.2 MELLÉKLET: A KATONAI E
- Page 117: 128/117 A kutatás és fejlesztés
- Page 121 and 122: 128/121 ∆e >1 ∆r . A beszerzés
- Page 123 and 124: 128/123 en kell felhasználni. Napj
- Page 125 and 126: 128/125 A monoaxiális georácsok e
- Page 127 and 128: 128/127 szerkezeteknél lehetővé
<strong>128</strong>/118<br />
A közép-, és nagyjavítások költsége megbecsülhető az eszköz beszerzési árához<br />
viszonyítva. A korszerű műszaki berendezések és eszközök egy részénél az élettartam<br />
alatt a közép-, és nagyjavítást nem is értelmezik. 232 A korszerű eszközök a<br />
karbantartások végrehajtásával alkalmasak a teljes élettartam alatti működésre.<br />
Itt számításba lehetne venni a kezelőszemélyzet illetményét és a katonai<br />
tevékenységhez köthető (harc)anyagfelhasználást. Megítélésem szerint azonban a<br />
Magyar Honvédség esetében az először említett költség a szervezethez, a másodszor<br />
említett költség a kiképzéshez köthető, számításba venni ott kell.<br />
Az egyéb költségek közé sorolom az átalánydíjas szerződés, a speciális tárolás, a<br />
hatósági ellenőrzések és adminisztráció költségeit, a működtetéshez kapcsolódó adókat,<br />
stb.<br />
A képlet nominálértéket ad, csak több ajánlat összehasonlítására alkalmas, nem<br />
követi az élettartam alatti árszintváltozást, költségvetési tervezésre nem alkalmas.<br />
2.2 FAJLAGOS ÉLETTARTAM-KÖLTSÉG<br />
A TÉTK nem alkalmas arra, hogy különböző teljes élettartamú eszközöket<br />
hasonlítson össze gazdaságossági szempontok szerint. Erre olyan mutatót kell használni,<br />
amely az eszköz élettartam mutatójának (év, üzemóra, futáskilométer) egy egységére<br />
vetíti a költségeket.<br />
TÉTK<br />
FÉTK =<br />
t<br />
Ez az érték megadja, hogy az adott eszköz egy évi vagy egy üzemóra alatti<br />
működése, illetve egy megtett kilométere milyen költséggel jár. Ez az érték a<br />
költségvetési tervezés alapja lehet, ha az éves „kiszabat”-ot, és a kezdeti évhez<br />
viszonyított árváltozást ismeri az üzemeltetést tervező:<br />
α<br />
K = × FÉTK ×<br />
100<br />
ÉV<br />
t ÉV<br />
ahol: K ÉV : az adott év költsége [HUF]<br />
α: árváltozás mértéke a kezdeti év %-ában<br />
t ÉV : éves kiszabat [év, üzemóra, km]<br />
2.3 AZ ESZKÖZ TELJESÍTMÉNYÉRE VETÍTETT KÖLTSÉGEK<br />
A különböző eszközök teljesítménye sem egyezik. Az előbbiekben ismertetett<br />
mutatók nem veszik figyelembe az adott eszközök teljesítményét. Belátható, hogy adott<br />
kapacitás biztosításához fele akkora teljesítmény mellett kétszer annyi működésre, vagy<br />
kétszer annyi eszközre van szükség.<br />
A költségek kimutatásánál szempont lehet, hogy a teljes rendszer (Magyar<br />
Honvédség) szükséges kapacitásának kielégítése milyen módon lehetséges.<br />
A kapacitás felírható:<br />
A = m × W × t<br />
232 Termékismertetők: KOMATSU, JCB, Caterpillar, Yumbo, M 700, WEIMAR, stb.
Change language