Szaki tájékoztató - Debreceni Egyetem OEC - Egészségügyi Kar
Szaki tájékoztató - Debreceni Egyetem OEC - Egészségügyi Kar
Szaki tájékoztató - Debreceni Egyetem OEC - Egészségügyi Kar
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
DEBRECENI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR<br />
EGÉSZSÉGÜGYI<br />
SZOCIÁLIS MUNKA<br />
MESTERSZAK<br />
TÁJÉKOZTATÓ<br />
2008
Szerkesztette:<br />
Dr. Fábián Gergely<br />
A kézirat lezárva: 2008. május 30.<br />
Felelős kiadó:<br />
Dr. Kalapos István dékán<br />
Nyomdai előkészítés: VTP Bt., Nyíregyháza<br />
Készült: GPrint Iroda, Nyíregyháza<br />
© DE-EK, 2008<br />
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a<br />
rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát,<br />
az egyes fejezeteket illetően is.<br />
2
TARTALOMJEGYZÉK<br />
Köszöntő 5<br />
Általános információk 7<br />
Amit a Bolognai folyamatról tudni érdemes 8<br />
Amit a kreditrendszerről tudni érdemes 10<br />
<strong>Egyetem</strong>i vezetés és a kar központi egységei 11<br />
Általános információk a mesterszakról 18<br />
Az Egészségügyi Szociális Munka mesterképzési<br />
szak képzési és kimeneti követelményei 19<br />
Mintatanterv – nappali tagozat 23<br />
Mintatanterv – levelező tagozat 30<br />
Egészségügyi Szociális Munka mesterszak 37<br />
A mesterszak tantervének sajátosságai,<br />
azaz hogyan tervezzem meg saját tanrendemet 40<br />
Nemzetközi kapcsolatok – Erasmus Program 41<br />
Tudományos élet a szakon 46<br />
Az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak<br />
tantárgyi programjai – Kötelező tárgyak 49<br />
Társadalom- és egészségpolitika 50<br />
Egészségtudományi ismeretek 53<br />
Egészségügyi és szociális jog I-II. 57<br />
Egészségszociológia 61<br />
Egészségpszichológia és mentálhigiéné I-II. 64<br />
Szociális munka kliensei és módszerei 67<br />
Egészségügyi és nyugdíjbiztosítási rendszerek 70<br />
Szociális környezet és epidemiológia 73<br />
Egészségügyi szociális munka területei és módszerei I-II. 77<br />
Deviancia és magatartászavarok 81<br />
Alkalmazott kutatásmódszertan I-II. 84<br />
Menedzsment és gazdálkodási ismeretek I-II. 87<br />
Minőségbiztosítás szociális és egészségügyi rendszerekben 90<br />
Speciális csoportok rehabilitációja I-II. 93<br />
Szociális munka gyakorlat I-IV. 97<br />
3
Az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak tantárgyi<br />
programjai – Kötelezően választható tárgyak 111<br />
Esélyegyenlőség és társadalmi integráció 112<br />
Közösségi gondozás és team munka I-II. 116<br />
Gerontológia és klinikai geriátria I-II. 120<br />
Fogyatékos személyek életminősége I-II. 123<br />
Az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak tantárgyi<br />
programjai – Szabályozottan választható tárgyak 127<br />
Pszichiátria-pszichoterápia I-II. 128<br />
Szociális munka idősekkel I-II. 131<br />
Szociális munka tartós és krónikus betegekkel I-II. 134<br />
Szociális munka mentális és szenvedélybetegekkel I-II. 137<br />
Szociális munka fogyatékos személyekkel I-II. 141<br />
Segítő kapcsolat és tanácsadás pszichológiája I-II. 147<br />
Az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak<br />
tantárgyi programjai – Kiegyenlítő modulok 151<br />
Szociálpolitikai ismeretek I-II. 152<br />
Szociális munka ismeretek I-II. 156<br />
Egészségügyi ismeretek I-II. 163<br />
A szakdolgozatok elkészítésének általános rendje 167<br />
Szakdolgozatok tartalmi-formai követelményei<br />
az Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszéken 172<br />
Záróvizsga szabályozása az Egészségügyi<br />
Szociális Munka mesterszakon 177<br />
4
Tisztelt Első Éves Hallgatónk!<br />
Megkülönböztetett tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önt karunk elsőként<br />
akkreditált és engedélyezett mesterképzésén. Az Egészségügyi szociális<br />
munka mesterszak országosan is egyedülálló kezdeményezés, hiszen ilyen<br />
tartalmú képzés eddig nem létezett hazánk felsőoktatási kínálatában. Ha<br />
valaki ilyen végzettséget akart korábban szerezni, igen távoli országokba<br />
kellett utaznia.<br />
Mesterszakunk tantervét is külföldi minták alapján dolgoztuk ki, hiszen<br />
vannak olyan országok – többek között az Egyesült Államok – amelyek több<br />
évtizedes tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen. Annak érdekében,<br />
hogy képzésünk tartalma és színvonala megfeleljen a nemzetközi elvárásoknak,<br />
a szakterület ismert és elismert professzoraiból létrehoztunk egy nemzetközi<br />
tanácsadó testületet (International Council Board), akik folyamatosan<br />
figyelemmel kísérik oktatásunk minőségét. A testület tagjai:<br />
Prof. Dr. Thomas R.<br />
Lawson<br />
Dr. Steve Drewry<br />
Prof. Dr. Rainer Greca<br />
Prof. Dr. Valeria<br />
Tothova<br />
Kent School of Social Work –<br />
University of Louisville,<br />
Kentucky<br />
Capital University, Columbus,<br />
Ohio<br />
Katholische Universität,<br />
Eichstätt<br />
South Bohemian University,<br />
Ceske Budejovice<br />
Egyesült Államok<br />
Egyesült Államok<br />
Németország<br />
Csehország<br />
Prof. Hannu Pietiläinen University of Oulu Finnország<br />
A Nemzetközi Tanácsadó Testület segíti a szak curriculum-fejlesztési,<br />
tananyag fejlesztési programját, közreműködik összehasonlító kutatási<br />
programok lebonyolításában, illetve a képzést segítő szakkönyvsorozat<br />
egyes köteteinek szerkesztésében és kiadásában.<br />
A nemzetközi minták és tapasztalatok adaptálása természetesen nem<br />
jelenti azt, hogy egy új szakma születésekor szakunk oktatói gárdája ne<br />
közösen alakítsa ki a hazai egészségügy területén végzett szociális munka<br />
szakmai jellemzőit a szak hallgatóival. Mindez különös felelősséget ró oktatóra<br />
és hallgatóra egyaránt, ugyanakkor azt a lehetőséget is felkínálja<br />
számunkra, hogy „közösen írhassunk történelmet”.<br />
Ehhez az alkotó jellegű szellemi kalandhoz hívom partnerül első éves<br />
hallgatóinkat, akik sikeresen teljesítették a felvételi követelményeket.<br />
5
Legyen büszke arra, hogy az új rendszerű felvételi eljárásban sikerült bekerülnie<br />
Egészségügyi <strong>Kar</strong>unk mesterképzésére, amely az ország egyik leghíresebb,<br />
legelismertebb felsőoktatási intézményének a kara, az Orvos- és Egészségtudományi<br />
Centrumon belül. Ez azért is elismerésre méltó teljesítmény,<br />
mert országszerte számosan megértették, mit is jelenthet ez a közös szellemi<br />
kaland, amit jól tükröznek az igen magas jelentkezési létszámok.<br />
A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> ez évben induló mesterszakjait figyelembe véve az<br />
Egészségügyi szociális munka szakra adták be legtöbben jelentkezésüket.<br />
Országosan is elsők vagyunk, ha a szociális mesterképzések jelentkezési<br />
adatait vizsgáljuk, sőt az összes induló hazai mesterszak „sikerlistáján” is<br />
előkelő helyen állunk, hiszen az első helyes jelentkezések tekintetében a<br />
harmadik legnépszerűbb szak a mi mesterképzésünk.<br />
Ennek a megtisztelő érdeklődésnek természetesen minden szempontból<br />
igyekszünk majd megfelelni, egy olyan hallgatóbarát környezet megteremtésével,<br />
amely biztosítani fogja a nyugodt tanulást, felkészülést.<br />
Kívánom, hogy érezze magát jól karunkon, töltse minél tartalmasabban<br />
újabb tanulóéveit, gazdagodjon minél több hasznos tapasztalattal, élménynyel,<br />
tudással, használja ki mindazokat a lehetőségeket, amelyeket intézményünk<br />
kínál a hallgatók számára.<br />
Azt kérem hallgatóinktól, hogy a szaki tájékoztatót és egyéb kiadványainkat<br />
gondosan tanulmányozzák át, ismerkedjenek meg velük, így tanulmányaikat<br />
egy ismert világban kezdhetik el.<br />
Kívánom Önnek kedves Hallgató, hogy kitűzött céljait – amiért az Egészségügyi<br />
<strong>Kar</strong>t választotta – maradéktalanul és sikeresen valósítsa meg.<br />
Sok sikert, eredményes tanulmányokat, jó erőt, egészséget kívánok.<br />
Dr. Fábián Gergely<br />
Tanszékvezető főiskolai tanár<br />
Dr. Kalapos István<br />
Tanszékvezető főiskolai tanár, dékán<br />
6
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK<br />
7
AMIT A BOLOGNAI FOLYAMATRÓL<br />
TUDNI ÉRDEMES<br />
A Bologna-folyamat a felsőoktatási rendszer nagyszabású európai átalakítása.<br />
Az eddigi duális szerkezet (a főiskolai és egyetemi, egymás mellett párhuzamosan<br />
létező képzési szisztéma) helyett teljes körűen bevezetésre került<br />
2006. szeptemberétől a többciklusú, lineáris, egymásra épülő szerkezet,<br />
minden ciklus végén lezárt végzettséget és szakképzettséget adó kimeneti<br />
lehetőséggel.<br />
Ez az új képzési rendszer az angolszász képzési modell megvalósítása,<br />
amely az egységes Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozást<br />
szolgálja.<br />
A lineáris, többciklusú képzés fő ciklusai a következők:<br />
Felsőfokú alapképzés: BSc./BA. képzés (bachelor)<br />
Felsőfokú mesterképzés: MSc./MA. képzés (master)<br />
Doktori képzés: PhD. képzés (tudományos minősítést,<br />
doktori fokozatot ad)<br />
(BSc., MSc. az egészségtudományi képzések, BA. MA. a társadalomtudományi<br />
képzések felsőfokú alap- illetve mesterképzéseit jelentik.)<br />
A Bologna-folyamat jellemzői, céljai:<br />
könnyen áttekinthető végzettségek és jól összehasonlítható oklevelek<br />
bevezetése<br />
hallgatói, oktatói mobilitás, átjárhatóság elősegítése<br />
8
összehasonlítható kritériumok, módszerek kifejlesztése az európai<br />
együttműködés támogatása és a minőségbiztosítás területén.<br />
Alapképzés<br />
Az első képzési szint az alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA,<br />
BSc), mely (alapképzési szaktól függően) 6-8 féléves. Az alapképzés csak<br />
egyszakos, az alapfokozat megszerzésével egy szakképzettség szerezhető.<br />
Az alapfokozatot nyújtó első képzési ciklus a munkaerőpiacon hasznosítható<br />
szakmai ismereteket ad, az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak<br />
szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti<br />
alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat<br />
megszerzéséhez. Képzési és kimeneti követelményei határozzák<br />
meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az adott alapképzésben.<br />
Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik,<br />
azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály<br />
alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű<br />
végzettséget és szakképzettséget is érteni kell, vagyis a többciklusú képzési<br />
rendszert megelőző hagyományos képzésben szerzett főiskolai<br />
oklevél egyenértékű az alapfokozatot nyújtó oklevéllel. Az alapfokozat<br />
az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés<br />
megkezdésére.<br />
Mesterképzés<br />
A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA, MSc) mesterfokozat<br />
és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú<br />
végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább<br />
alapfokozatot és szakképzettséget, vagy ezzel egyenértékű főiskolai szintű<br />
végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet, illetve egyetemi<br />
szintű végzettséget vagy mesterfokozatot szerzett.<br />
E képzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves). Az elvégzését<br />
követően ki lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet<br />
doktori képzésre, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel.<br />
Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik,<br />
azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol<br />
jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi<br />
szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell, vagyis a többciklusú<br />
képzési rendszert megelőző hagyományos képzésben szerzett<br />
egyetemi oklevél egyenértékű a mesterfokozatú oklevéllel.<br />
Doktori képzés<br />
A tudományos ismeretek bővítésére a mesterszak elvégzése után, a tudományos<br />
fokozat megszerzésére felkészítő doktori képzésben (PhD)<br />
való részvételre van lehetőség. Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben<br />
vagy azzal egyenértékű képzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel<br />
rendelkezik.<br />
9
AMIT A KREDITRENDSZERRŐL<br />
TUDNI ÉRDEMES<br />
A felsőoktatási tanulmányi pontrendszer (kreditrendszer) bevezetéséről és az<br />
intézményi kreditrendszerek egységes nyilvántartásáról a Kormány 200/2000.<br />
(XI.29.) Korm. rendelete intézkedik.<br />
A fenti rendelet szerint 2002. szeptember 1-jével a képzéseket<br />
kreditrendszerben kell meghirdetni.<br />
A kreditrendszer alapja a kredit, amely a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére<br />
irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége; 1 kredithez<br />
30 munkaórát rendelnek, amely magában foglalja a tanórákat (kontaktóra<br />
oktatóval) és az átlagos egyéni tanulmányi munkaidőt (felkészülési idő).<br />
Egy adott tantárgyhoz, gyakorlathoz rendelt kreditponton (mennyiségi<br />
mutató) túlmenően a hallgató a tárgy eredményes teljesítésekor érdemjegyet<br />
(minőségi mutató) kap. A kreditpont megszerzésének feltétele az<br />
eredményes vizsga.<br />
Egy tanulmányi időszakban átlagosan 30 kreditpontnyi teljesítményt kell<br />
nyújtani a kötelező, a kötelezően választható, a szabályozottan választható,<br />
illetve a szabadon választható tantárgyakból.<br />
A kreditrendszerben való eligazodást segíti a mintatanterv, amely a<br />
tantárgyaknak olyan elosztása félévekre, amelyet az átlagos ütemben előrehaladni<br />
akaró hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy<br />
felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, minden félévben 30-at<br />
megközelítő, illetve túlhaladó kreditet teljesít és tanulmányait a képesítési<br />
követelményekben leírt képzési idő alatt befejezi.<br />
A kreditrendszerű képzés rugalmasabb, mint a mintatanterv teljesítése,<br />
ugyanis a hallgató számára választási lehetőséget is kínál. Megvalósítható<br />
az egyéni ütemben történő előrehaladás, egyes tantárgyaknak más<br />
felsőoktatási intézményben, vagy külföldön való teljesítése.<br />
A kreditrendszerű képzés elősegíti az intézményen belüli szakváltoztatást<br />
(pályamódosítás), azonos szakon az intézményváltoztatást.<br />
A kreditgyűjtésre vonatkozó szabályok miatt a félév, illetve évismétlés fogalma<br />
értelmetlenné válik. (Bizonyos teljesítmény elérése esetén nincs elveszett<br />
félév vagy tanév a hallgató számára).<br />
A kreditrendszer lehetőséget ad – a hallgató egyéni felelősségének hangsúlyozása<br />
mellett – egyéni tanulmányi rend kialakítására.<br />
Egy-egy szak mintatantervében meghatározásra kerül a kötelező, kötelezően<br />
választható, a szabályozottan választható tárgyak halmaza és a<br />
hozzárendelt kreditpontok mennyisége. Ugyanez meghatározásra kerül a<br />
teljesen szabadon választható tantárgyaknál is.<br />
A választható tárgyak megválasztása lehetővé teszi célirányos szakmai<br />
ismeretek megszerzését.<br />
A kreditrendszer rugalmassága nem idézheti elő a képzési idő meghosszabbítását,<br />
hanem az a cél, hogy a hallgató ésszerű ütemezéssel, minél jobb<br />
eredmények elérésével használja ki a kreditrendszer adta lehetőségeket.<br />
10
A kreditrendszer bevezetésével együtt működésbe lép a hallgatói informatikai<br />
rendszer; itt lehet válogatni a tantárgy kínálatból, ha egyéni tanulmányi<br />
rendet akar valaki kialakítani. Elektronikus úton kell megadni a regisztrációs<br />
héten a választott tanrendet, itt jelenik meg a visszajelzés a jelentkezés<br />
elfogadásáról, majd a tanulmányi időszak végén így történik a vizsgára való<br />
jelentkezés is, így valamennyi hallgató elemi érdeke, hogy elsajátítsa az információs<br />
rendszer működését és felhasználásának lehetőségeit.<br />
AZ EGYETEMI VEZETÉS ÉS A KAR<br />
KÖZPONTI EGYSÉGEI<br />
A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> vezetése<br />
PROF. DR. FÉSÜS LÁSZLÓ<br />
PROF. DR. DEBRECZENI ATTILA<br />
PROF. DR. JÁVOR ANDRÁS<br />
PROF. DR. SZILVÁSSY ZOLTÁN<br />
PROF. DR. NAGY JÁNOS<br />
PROF. DR. PARAGH GYÖRGY<br />
PROF. DR. PÁLINKÁS JÓZSEF<br />
- REKTOR<br />
- TUDOMÁNYOS REKTORHELYETTES<br />
- OKTATÁSI REKTORHELYETTES<br />
- STRATÉGIAI REKTORHELYETTES<br />
- AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM ELNÖKE<br />
- ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI<br />
CENTRUM ELNÖKE<br />
- TUDOMÁNYEGYETEMI KAROK ELNÖKE<br />
A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi <strong>Kar</strong> vezetői<br />
DR. KALAPOS ISTVÁN<br />
DR. FÁBIÁN GERGELY<br />
DR. SÁRVÁRY ATTILA<br />
DR. SZEGEDI JÁNOS<br />
HUNYADI KÁROLYNÉ<br />
DR. HORVÁTH LÁSZLÓ<br />
DR. ZAGYI BERTALAN<br />
NAGY MIKLÓS<br />
BODNÁR-TÓTH BEÁTA<br />
- DÉKÁN<br />
- TUDOMÁNYOS DÉKÁNHELYETTES<br />
- OKTATÁSI DÉKÁNHELYETTES<br />
- KLINIKAI GYAKORLATOK IGAZGATÓJA<br />
- GAZDASÁGI EGYSÉG VEZETŐ<br />
- SZOCIÁLIS SZAKVIZSGA, SZAK- ÉS<br />
TOVÁBBKÉPZÉSI KÖZPONT VEZETŐ<br />
- MICS VEZETŐ<br />
- TANULMÁNYI OSZTÁLY VEZETŐJE<br />
- IGAZGATÁSI ÉS SZERVEZÉSI KÖZPONT<br />
VEZETŐ<br />
11
Igazgatási és Szervezési Központ<br />
CÍM: NYÍREGYHÁZA, SÓSTÓI ÚT 2-4, 'A' ÉPÜLET 103. SZ. IRODA<br />
Tel:42/404-403, Fax: 42/408-656<br />
IGAZGATÁSI ÉS SZERVEZÉSI KÖZPONT VEZETŐ: BODNÁR-TÓTH BEÁTA<br />
MUNKATÁRSAK: DÉRI MIHÁLYNÉ, MIKÓNÉ MÁRTON JULIANNA, MÓRICZ JÁNOSNÉ<br />
Az Igazgatási és Szervezési Központ a <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi<br />
<strong>Kar</strong>ának adminisztrációs és végrehajtó szervezeti egysége. Az Igazgatási<br />
és Szervezési Központot a dékán irányítja. Az Igazgatási és Szervezési<br />
Központ előkészítő tevékenységével segíti a <strong>Kar</strong>i Tanács, a dékáni és vezetői<br />
testületek és a dékánhelyettesek munkáját. Koordinálja a szervezeti<br />
egységek hatáskörébe tartozó adminisztratív, szervezési feladatokat. Az<br />
oktatói és hallgatói beadványokat a <strong>Kar</strong> Iratkezelési Szabályzata alapján<br />
továbbítja a beadvány tartalmának megfelelő vezetőhöz. A beadványok<br />
általános elintézési és válaszadási határideje 30 nap, melynek lejártára a<br />
hivatal figyelmeztet. Igazgatási és Szervezési Központ része a Könyvtár, a<br />
Kollégium, a Hallgatói Információs Szolgáltató és Diáktanácsadó Iroda és<br />
az Oktatásfejlesztési Csoport.<br />
Hivatali fogadóórák:<br />
Dr. Kalapos István dékán: kedd 10.00-12.00<br />
Dr. Fábián Gergely tudományos dékánhelyettes: hétfő 10.00-12.00<br />
Dr. Sárváry Attila oktatási dékánhelyettes: csütörtök 10.00-12.00<br />
A Tanulmányi Osztály munkájáról<br />
A felsőoktatási intézmények szervezeti egységei között jelentős helyet<br />
foglalnak el a tanulmányi osztályok. Ellátják az oktatással kapcsolatos<br />
szervezési feladatok egy részét, kapcsolatot tartanak a hallgatókkal és az<br />
oktatókkal.<br />
A DE Egészségügyi <strong>Kar</strong> Tanulmányi Osztálya önálló szervezeti egységként<br />
működik, feladatait közvetlenül az oktatási dékánhelyettes irányításával<br />
végzi.<br />
Az évközi feladatok mellett legfontosabb folyamat a Tanulmányi Osztály<br />
munkájában a felvételi eljárás előkészítése, lebonyolítása, az ezzel kapcsolatos<br />
tárgyi feltételek biztosítása. A tanulmányi osztály már a középiskolában<br />
felkeresi a leendő hallgatókat. Először minden évben levélben tájékoztatja<br />
a vonzáskörzet középiskoláit a karon működő szakokról, ezek<br />
felvételi követelményeiről és felajánlja a személyes találkozás lehetőségét.<br />
Az előbbi forma mellett évente két alkalommal (november, január) vissza-<br />
12
térő rendezvényünk a Nyílt Nap. Ekkor az érdeklődők közvetlen ismereteket<br />
szerezhetnek a karon folyó mindennapi munkáról, személyes kapcsolatokat<br />
alakíthatnak ki az oktatókkal, a hallgatókkal, betekinthetnek az<br />
órarend szerint folyó oktatásba.<br />
Évente előkészíti a Felsőoktatási Felvételi Tájékoztató számára a karról<br />
szóló anyagot, melyből az érdeklődő részletes információt kap a karon oktatott<br />
alapszakokról, szakirányokról, a felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókról.<br />
Az elsőéves hallgatók beilleszkedését segítik a Tanulmányi Osztály munkatársai<br />
is, akik elsősorban a tanulmányi munkával kapcsolatos problémáik<br />
megoldásához adnak tanácsot, de segítő tevékenységük kiterjed személyes<br />
problémáik megoldására is. Részt vesz a különböző diákszervezetek, így a<br />
Diákjóléti Bizottság és a Hallgatói Önkormányzat munkájában, együttműködik<br />
a kollégium vezetésével, a Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottsággal.<br />
A hallgatók kiemelkedő tanulmányi munkájának elismerésére minden évben<br />
lehetőség nyílik a “Köztársasági Ösztöndíj” elnyerésére. Ehhez a tanulmányi<br />
osztály összegyűjti és a szükséges javaslatokkal felterjesztésre<br />
előkészíti a hallgatók által benyújtott pályázatokat.<br />
A félévek indításához elengedhetetlen az érvényes tanrend, a féléves<br />
órarend és terembeosztás elkészítése. Ennek feladata minden évben a Tanulmányi<br />
Osztályra hárul.<br />
A hallgatókkal kapcsolatos adatok feldolgozását 1990-től folyamatosan<br />
számítógéppel végezzük.<br />
A tanulmányi osztály a személyes ügyintézésre naponta 8.00 – 11.30<br />
között, csütörtökön 12.30 -. 15.00-ig fogadja a kar hallgatóit.<br />
Hallgatói Információs Szolgáltató<br />
és Diáktanácsadó Iroda<br />
CÍM: NYÍREGYHÁZA, SÓSTÓI ÚT 2-4, 'A' ÉPÜLET 202. SZ. IRODA<br />
Tel:42/404-411/198-as mellék, Fax: 42/408-656<br />
Munkatársak: Pancsira László, Papp Ferenc<br />
A hallgatók igényei hívták életre a Hallgatói Információs Szolgáltató és Diáktanácsadó<br />
Irodát, mely 2004-ben kezdte meg működését. Az iroda egy<br />
új információs csatorna szerepét tölt be a hallgatók és a kar különböző<br />
egységei között, és széles skálán igyekszik kielégíteni a hallgatói igényeket.<br />
Több száz hallgató fordul meg naponta az irodában, keresve a szolgáltatásokat,<br />
(fénymásolás, nyomtatás, laminálás, spirálozás) információt<br />
szociális támogatásokról, kollégiumi ügyekről és lakhatási támogatásról,<br />
pályázatokról, diákmunkáról, albérleti lehetőségekről, kulturális programokról<br />
és szórakozási lehetőségekről. Az iroda2006. februárjától két dolgozóval<br />
működik, így jól elkülöníthetővé és párhuzamossá téve a szellemi<br />
és fizikai szolgáltatásokat.<br />
13
Hallgatói Információs és Szolgáltató Iroda feladatköre:<br />
Albérletcímek, szálláshelyek adatbázisának kezelése<br />
Fénymásolás, nyomtatás, scannelés, faxolás, laminálás, spirálozás a<br />
hallgatók részére térítésért<br />
Információ szolgáltatás a város és az intézmény kulturális rendezvényeiről<br />
Hobbi- és szabadidős tevékenységek elősegítése<br />
Segítségnyújtás pályázatírásban öntevékeny csoportok részére<br />
Pályaorientációs tanácsadás, állásbörze szervezése<br />
Hallgatói munkavállalás segítése<br />
Könyvtár<br />
CÍM: NYÍREGYHÁZA, SÓSTÓI ÚT 2-4, 'B' ÉPÜLET FÖLDSZINT<br />
Tel:42/598-264, Fax: 42/408-656<br />
VEZETŐ KÖNYVTÁROS: KOVÁCS ÉVA<br />
MUNKATÁRSAK: MENYHÁRT MÓNIKA, POKARECZKI ILONA, UJFALUDI ZSUZSANNA<br />
A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi <strong>Kar</strong> Könyvtára 1990-ben kezdte működését.<br />
A kezdetben egy főállású könyvtárossal működő könyvtár számos<br />
hiányossággal küzdött, melyek közül az évek során jó párat sikerült<br />
megoldani. Így került sor speciális, a könyvtár igényeinek megfelelő<br />
raktári rend kialakítására, kiépült a szerző és cím szerinti, valamint a<br />
raktári katalógus.<br />
A hallgatói létszám jelentős növekedése és a feladatok szaporodása szükségessé<br />
tette a könyvtárosok számának emelését, melyre 1997-ben került<br />
sor. 1999. október 12-én a könyvtár korábbi 80 négyzetméteres helyéről<br />
új épületbe költözött, ahol az állományt 250 négyzetméteren helyezték el.<br />
A könyvtár 2 szintből áll és funkcionálisan több egységre tagolt: szabadpolcos<br />
kölcsönzői tér, raktár, ruhatár, könyvtárosi munkaszoba, 24 fős olvasóterem.<br />
2001. január 1-től létrejött az integrált <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> <strong>Egyetem</strong>i és<br />
Nemzeti Könyvtár, melynek részét képezi a <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi<br />
<strong>Kar</strong> Könyvtára is.<br />
A DE-EK Könyvtárának gyűjtőköre a szakok szakirodalmi igényének megfelelően<br />
van meghatározva. Téma szerint a következő tudományterületek irodalmát<br />
gyűjti a könyvtár: orvos- és egészségtudomány, pszichológia, informatika,<br />
számítástechnika, szociológia, szociális ellátás, jog, szépirodalom,<br />
nyelvkönyvek.<br />
Dokumentumtípus szerint könyvekre, folyóiratokra, szakdolgozatokra, elektronikus<br />
adathordozókra (CD, CD-ROM), videokazettákra terjed ki a gyűjtőkör.<br />
Nyelvi megoszlás szerint az állomány magyar, angol, német, latin nyelvű<br />
dokumentumokból áll.<br />
14
Használók köre:<br />
- a kar nappali és levelezős hallgatói<br />
- a kar oktatói<br />
- a kar valamennyi dolgozója<br />
- külső olvasók<br />
Beiratkozás<br />
· A beiratkozáshoz szükséges dokumentum: személyi igazolvány<br />
(külföldi olvasó esetén útlevél).<br />
· Az olvasónak a beiratkozáskor a következő adatait kell közölnie: név,<br />
anyja neve, születési helye és ideje, lakcíme, személyi igazolványának<br />
vagy útlevelének száma, szak, évfolyam, tagozat, munkahely. Az adatok<br />
megváltozását az olvasó köteles bejelenteni.<br />
· Az olvasó az olvasójegy aláírásával elfogadja a könyvtárhasználat szabályait.<br />
· A beiratkozás érvényessége:<br />
- hallgatóknak a tanév elejétől a tanév végéig<br />
- dolgozóknál a munkaviszony kezdetétől a munkaviszony végéig<br />
- külső olvasóknál 1 naptári évig<br />
· Beiratkozási díj: jelenleg nincs<br />
A könyvtár nyitva tartása:<br />
Nyári nyitva tartás:<br />
Hétfő-csütörtök: 8-18<br />
Péntek: 8-16<br />
Hétfő-péntek: 8-16<br />
A könyvtár szolgáltatásai<br />
1. helyben olvasás: a be nem iratkozott olvasók számára is biztosított<br />
2. kölcsönzés<br />
· könyvek: 1 alkalommal 4 kötet 4 hétre kölcsönözhető. Az olvasóteremben<br />
található könyvek nem kölcsönözhetők. A kölcsönzési határidő<br />
egyszer hosszabbítható, újabb 4 hétre. A leggyakrabban keresett könyvek<br />
esetén a hosszabbítás nem lehetséges.<br />
· folyóiratok: csak a kar oktatói, dolgozók számára kölcsönözhetők.<br />
· egyéb könyvtári dokumentumok (pl. szakdolgozatok): nem kölcsönözhetők<br />
A fentiek alól kivételt képeznek az oktatók, akik a tartósan náluk lévő dokumentumokat<br />
minden tanév első hetében ellenőrzésre bemutatják.<br />
· A kölcsönzés tényét az olvasó a könyvkártya aláírásával ismeri el, melyet<br />
a dokumentum visszahozásakor a könyvtáros áthúzással érvénytelenít.<br />
Könyvtárközi kölcsönzés: A felmerülő költségeket az olvasó, oktatók esetében<br />
az alapszak viseli, melynek várható összegéről a könyvtáros tájékoztatást<br />
ad.<br />
15
3. Tájékoztatás: faktográfiai, bibliográfiai és közhasznú információk adása.<br />
4. Irodalomkutatás: egy adott téma magyar és külföldi irodalmának<br />
megkeresése<br />
5. Fénymásolás: A nem kölcsönözhető dokumentumok fénymásolásra<br />
elvihetők.<br />
6. Számítógép használat: szövegszerkesztő, táblázatkezelő, CDleolvasó,<br />
Internet,<br />
7. Könyvtár és irodalomhasználati bemutatók, órák tartása<br />
8. Katalógus használat:<br />
Az állomány számítógépes feldolgozásához a kar 2001 októberében megvásárolta<br />
a Corvina integrált könyvtári szoftvert.<br />
· szakkönyvek, szépirodalom: szerző- és cím szerinti katalógus<br />
· szakdolgozatok: szerzői és tárgyszó katalógus<br />
Felhívjuk kedves hallgatóink figyelmét, hogy a kar<br />
életét meghatározó legfontosabb szabályzatok teljes<br />
szövege megtalálható az <strong>Egyetem</strong><br />
(www.unideb.hu) és az Egészségügyi <strong>Kar</strong> honlapján<br />
(www.de-efk.hu).<br />
16
<strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong><br />
Egészségügyi <strong>Kar</strong><br />
2008/2009. tanév<br />
időbeosztása<br />
A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong><br />
központi tanévnyitó ünnepsége:<br />
I. félévi szorgalmi időszak:<br />
2008. szeptember 7. (vasárnap)<br />
2008. szeptember 8. –<br />
december 19. (15 hét)<br />
Őszi szünet: 2008. október 20 – 22.<br />
I. félévi vizsgaidőszak:<br />
2008. december 20. –<br />
2009. január 30. (6 hét)<br />
Regisztrációs hét: 2009. február 2 – 6.<br />
II. félévi szorgalmi időszak:<br />
Évközi számonkérések<br />
időszaka:<br />
II. félévi vizsgaidőszak a<br />
lineáris képzésben résztvevőknek<br />
(BSc, BA, MSc)<br />
II. félévi vizsgaidőszak a<br />
hagyományos főiskolai<br />
képzésben résztvevőknek:<br />
Tanévzáró, diplomaosztó<br />
ünnepségek:<br />
Őszi vizsgaidőszak a hagyományos<br />
főiskolai képzésben<br />
résztvevőknek:<br />
2009. február 9.-<br />
május 22. (15 hét)<br />
2009. április 14 – 17.<br />
2009. május 25. – július 10. (7 hét)<br />
2009. május 25. – július 3. (6 hét)<br />
2009. június 19.- július 5.<br />
2009. augusztus 24. –<br />
szeptember 4. (2 hét)<br />
17
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK<br />
A MESTERSZAKRÓL<br />
18
EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA<br />
MESTERKÉPZÉSI SZAK<br />
KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI<br />
1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi szociális<br />
munka<br />
2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a<br />
szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:<br />
-végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve:<br />
MSc) -szakképzettség: okleveles egészségügyi szociális munkás<br />
-a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Health<br />
Worker<br />
3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány<br />
4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott<br />
szakok:<br />
4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a szociális<br />
munka és a szociálpedagógia alapképzési szakok.<br />
4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével<br />
elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: ápolás és betegellátás,<br />
egészségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervező,<br />
társadalmi tanulmányok, szociológia, politológia, pszichológia,<br />
pedagógia.<br />
4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe:<br />
továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve<br />
a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai<br />
vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit<br />
megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a<br />
felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.<br />
5. A képzési idő félévekben: 4 félév<br />
6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek<br />
száma: 120 kredit<br />
6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit;<br />
6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-60 kredit;<br />
6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával<br />
együtt: 35-50 kredit;<br />
6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális<br />
értéke: 5 kredit;<br />
19
6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;<br />
6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább<br />
40 %.<br />
7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai<br />
kompetenciák:<br />
A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészség- és társadalomtudományok<br />
területén megszerzett elméleti és módszertani ismereteik<br />
birtokában képesek az egészségügyi és szociális problémák kezelésére a<br />
szakmai, a társadalmi és az ágazatközi együttműködés során. A végzettek<br />
aktív résztvevőivé válnak a preventív tevékenységeknek és az akut problémák<br />
megoldására irányuló tevékenységi formáknak, illetve az utógondozásnak.<br />
Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és<br />
gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő<br />
folytatásához.<br />
a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:<br />
– az egészségi állapotot meghatározó egyéni, társadalmi, epidemiológiai<br />
és jogi feltételrendszerek összefüggéseinek, kutatásának és elemzésének<br />
komplex ismerete,<br />
– szolgáltatástervezési és evaluációs ismeretek,<br />
– egészségtudományi ismeretek,<br />
– alkalmazott magatartástudományi, mentálhigiénés és lélektani ismeretek,<br />
– rehabilitációs ismeretek,<br />
– a szociális munka ismeretei,<br />
– az egészségügyi menedzsment ismeretei;<br />
b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:<br />
– az integrált szakmai ismeretek felhasználására és gyakorlati alkalmazására,<br />
– az egészségügyi és szociális problémák egyéni és társadalmi összefüggéseinek<br />
feltárására és elemzésére, fejlesztési programok kidolgozására,<br />
– önálló segítő folyamatok kidolgozására és kivitelezésére,<br />
– az egészségügyi és szociális problémák komplex kezelésére,<br />
– szociális diagnosztika és terápia kidolgozására és alkalmazására,<br />
– az egészségügyi és a szociális szolgáltatók, valamint a mikrokörnyezet<br />
között a hatékony problémamegoldás érdekében egyéni és környezeti<br />
erőforrások feltárására, mozgósítására és együttműködés kialakítására,<br />
– szociális segítő feladatok ellátására speciális egészségügyi és mentális<br />
problémákkal küzdő csoportok esetében,<br />
– a rehabilitáció részeként szociális fejlesztő programok kidolgozására és<br />
alkalmazására a speciális rehabilitációt igénylő betegségek és csoportok<br />
esetében,<br />
– team–munkában való részvételre.<br />
c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és<br />
készségek:<br />
– jó kommunikációs készség,<br />
20
– kreativitás, rugalmasság,<br />
– probléma felismerő, elemző és megoldó készség,<br />
– információ–feldolgozási képesség,<br />
– intuíció és módszeresség,<br />
– tanulási készség,<br />
– környezettel szembeni érzékenység,<br />
– elkötelezettség és igény a minőségi munkára,<br />
– igény a szakmai továbbképzésben való részvételre,<br />
– kezdeményezőkészség,<br />
– személyes felelősségvállalás,<br />
– döntéshozatali képesség,<br />
– rendszerszemléletű gondolkodásmód,<br />
– alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre,<br />
kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.<br />
8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó<br />
ismeretkörök:<br />
8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz<br />
szükséges alapozó ismeretkörök: 15-20 kredit<br />
– az egészségi állapot társadalmi összetevői és a jóléti ellátások:<br />
a társadalmi státus, az egészségi állapot és az életmód összefüggései,<br />
epidemiológiai, demográfiai alapismeretek, egészségpolitika és gazdaságtan,<br />
az egészségügy jogi szabályozása, betegjogok, egészségszociológiai,<br />
egészségpszichológiai ismeretek, jóléti politikák, biztosítási és<br />
finanszírozási rendszerek;<br />
– szociális munka ismeretei:<br />
az egészségügyi szociális munka alkalmazott módszerei és beavatkozási<br />
technikái, a szociális munka gyakorlata;<br />
– egészségtudományi ismeretek:<br />
környezet-egészségügyi ismeretek, valamint munka- és élelmezésügyi<br />
ismeretek, humán ökológia, egészségfejlesztés, egészségpedagógia,<br />
egészségmegőrzés;<br />
8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 50-60 kredit<br />
– szociális munka ismeretei:<br />
szociális munka idősekkel, szociális munka egészségkárosodottakkal,<br />
krízisintervenció, szociális és egészségügyi prevenció, egészségügyi<br />
szociális munka, a szociális segítés etikája és gazdaságtana;<br />
– alkalmazott magatartástudományi, mentálhigiénés és lélektani ismeretek:<br />
szociálpszichológia és szociálpszichiátria, a deviancia lélektana, a családlélektan<br />
alapjai, a betegség lélektana, ápoláslélektan, veszteségpszichológia,<br />
pszichiátria, mentálhigiénés, pszichiátriai és pszichoterápiás<br />
ismeretek;<br />
– rehabilitáció és társadalmi integráció:<br />
rehabilitációs ismeretek, speciális csoportok rehabilitációja;<br />
– menedzsment ismeretek:<br />
egészségügyi menedzsment, projektmenedzsment, kutatás-<br />
21
módszertani ismeretek, szolgáltatások tervezése és evaluációja;<br />
– egészségtudományi ismeretek:<br />
speciális csoportok egészségügyi és szociális jellemzői, egészségügyi<br />
és szociális szolgáltatások;<br />
8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:<br />
35-50 kredit<br />
differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei:<br />
– öregedéstudomány:<br />
az öregedés biológiai és élettani jellemzői, az idősödő társadalom társadalompolitikai<br />
vonatkozásai, az öregedés lélektana, az egészséges<br />
öregedés esélyei, ökológiai gerontológia, pszichiátriai betegségek időskorban,<br />
a környezet, a munka a táplálkozás és a társadalom szerepe<br />
az öregedés folyamatában, időskori egészségmegőrzés, a szociális<br />
munka speciális feladatai az idősgondozásban;<br />
– fogyatékosságtan:<br />
fogyatékkal élők helyzete és életminősége, esélyegyenlőség és társadalmi<br />
befogadás, befogadást segítő programok, fogyatékosok rehabilitációja;<br />
– mentális és szenvedélybetegségek:<br />
mentális és szenvedélybetegségek egészségügyi és társadalmi jellemzői,<br />
egyéni, családi, közösségi hatásai, kulturális összetevői, megelőzés<br />
és kezelés, terápiás és mentálhigiénés módszerek, rehabilitáció;<br />
– szociális munka tartós, illetve krónikus betegekkel:<br />
krónikus fertőző, illetve nem fertőző betegségekkel küzdők helyzete,<br />
veszélyeztetett csoportok, a megelőzés, a célzott hatékony segítségnyújtás<br />
és a rehabilitáció eszközrendszere, haldoklás és gyászfeldolgozás.<br />
diplomamunka: 20 kredit.<br />
9. A képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat követelményei:<br />
A képzéshez intenzív terepgyakorlat kapcsolódik, legalább 15 kredit értékben,<br />
400-450 óra időtartamban. Az intenzív terepgyakorlat megosztható<br />
a szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai anyag ismeretkörei<br />
között.<br />
10. Idegennyelv-ismeret követelményei:<br />
A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú<br />
C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány,<br />
illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen<br />
az adott szakmának tudományos szakirodalma van.<br />
22
MINTATANTERV<br />
NAPPALI TAGOZAT<br />
I. félév:<br />
Kötelező tárgyak:<br />
Tantárgy Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Társadalom- és<br />
egészségpolitika<br />
2+0 3 Kollokvium Nincs Alapozó<br />
modul<br />
Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
2+1 4 Kollokvium Nincs Alapozó<br />
modul<br />
Egészségügyi és<br />
szociális jog I.<br />
1+0 2 Kollokvium Nincs Alapozó<br />
modul<br />
Egészségszociológia 1+1 3 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Nincs Alapozó<br />
modul<br />
Egészségpszichológia<br />
és mentálhigiéné<br />
2+0 3 Kollokvium Nincs Alapozó<br />
modul<br />
I.<br />
Szociális munka kli-<br />
1+1 3 Gyakorlati Nincs Alapozó<br />
ensei és módszerei<br />
Egészségügyi és<br />
nyugdíjbiztosítási<br />
rendszerek<br />
Alkalmazott kutatásmódszertan<br />
I.<br />
Menedzsment és<br />
gazdálkodási ismeretek<br />
I.<br />
Minőségbiztosítás<br />
szociális és egészségügyi<br />
rendszerekben<br />
jegy<br />
modul<br />
1+0 2 Kollokvium Nincs Szakmai<br />
törzsmodul<br />
1+0 2 Kollokvium Nincs Szakmai<br />
törzsmodul<br />
1+0 2 Kollokvium Nincs Szakmai<br />
törzsmodul<br />
1+0 2 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Szociális munka<br />
gyakorlat I.<br />
0+2 2 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Testnevelés<br />
Kritérium<br />
követelmény<br />
Szabadon választható<br />
2<br />
tárgyak<br />
Összes kredit: 30<br />
Nincs<br />
Nincs<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
23
II. félév:<br />
Kötelező tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Egészségügyi- és<br />
szociális jog II.<br />
Egészségpszichológia<br />
és mentálhigiéné<br />
II.<br />
Alkalmazott kutatásmódszertan<br />
II.<br />
Menedzsment és<br />
gazdálkodási ismeretek<br />
II.<br />
Szociális környezet<br />
és epidemiológia<br />
Egészségügyi szociális<br />
munka területei<br />
és módszerei I.<br />
Speciális csoportok<br />
rehabilitációja I.<br />
Szociális munka<br />
gyakorlat II.<br />
Összes kredit: 18<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
0+1 1 Gyakorlati Egészségügyi-<br />
jegy<br />
és<br />
szociális<br />
jog I.<br />
1+1 3 Gyakorlati Egészség-<br />
jegy pszicholó-<br />
gia és<br />
mentálhigiéné<br />
I.<br />
0+1 1 Gyakorlati Alkalmazott<br />
jegy<br />
kuta-<br />
tásmód-<br />
szertan I.<br />
0+1 1 Gyakorlati Menedzsment<br />
jegy<br />
és<br />
gazdálkodási<br />
ismeretek<br />
I.<br />
1+1 3 Gyakorlati Egészségtudományi<br />
jegy<br />
ismeretek<br />
2+0 3 Kollokvium Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
1+1 3 Kollokvium Egészségtudományi<br />
0+3 3 Gyakorlati<br />
jegy<br />
ismeretek<br />
Szociális<br />
munka<br />
gyakorlat I.<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
24
Kötelezően választható tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Fogyatékos személyek<br />
életminősége I.<br />
Közösségi gondozás<br />
és team-munka I.<br />
Gerontológia és klinikai<br />
geriátria I.<br />
Összes kredit: 9<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
2+0 3 Kollokvium Egészségszociológia<br />
2+0 3 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
2+0 3 Kollokvium Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Szabadon választható tárgyak: 3 kredit<br />
III. félév:<br />
Kötelező tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Egészségügyi szociális<br />
munka területei<br />
és módszerei II.<br />
Speciális csoportok<br />
rehabilitációja II.<br />
Deviancia és magatartászavarok<br />
Szociális munka<br />
gyakorlat III.<br />
Összes kredit: 14<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
0+2 2 Gyakorlati Egészségügyi<br />
jegy<br />
szociá-<br />
lis munka<br />
területei és<br />
módszerei<br />
I.<br />
1+1 3 Gyakorlati Speciális<br />
jegy csoportok<br />
rehabilitációja<br />
I.<br />
2+1 4 Kollokvium Egészségpszichológia<br />
és<br />
mentálhigiéné<br />
II.<br />
0+8 5 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Szociális<br />
munka<br />
gyakorlat<br />
II.<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
25
Kötelezően választható tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Fogyatékos személyek<br />
életminősége<br />
II.<br />
Közösségi gondozás<br />
és team-munka II.<br />
Gerontológia és klinikai<br />
geriátria II.<br />
Összes kredit: 11<br />
2+2 5 Gyakorlati<br />
jegy<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
0+2 2 Gyakorlati Fogyatékos<br />
jegy személyek<br />
életminősége<br />
I.<br />
0+2 2 Gyakorlati Közösségi<br />
jegy gondozás<br />
és teammunka<br />
I.<br />
1+0 2 Kollokvium Gerontológia<br />
és klinikai<br />
geriátria I.<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Esélyegyenlőség és<br />
társadalmi integráció<br />
Társadalom-<br />
és<br />
egészségpolitika<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Szabályozottan választható tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Segítő kapcsolat és<br />
tanácsadás pszichológiája<br />
I.<br />
Pszichiátriapszichoterápia<br />
I.<br />
Szociális munka<br />
idősekkel I.<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
2+0 3 Kollokvium Egészségpszichológia<br />
és<br />
mentálhigiéné<br />
II.<br />
2+0 3 Kollokvium Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
2+0 3 Kollokvium Gerontológia<br />
és klinikai<br />
geriátria<br />
I.<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
26
Szabályozottan választható tárgyak (folytatás):<br />
Tantárgy Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
Szociális munka tartós,<br />
2+0 3 Kollokvium Egészség-<br />
illetve krónikus<br />
tudományi<br />
betegekkel I.<br />
ismeretek<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
Szociális munka 2+0 3 Kollokvium Egészségtudományi<br />
mentális és szenvedélybetegekkel<br />
I.<br />
ismeretek<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
Szociális munka fogyatékos<br />
2+0 3 Kollokvium Egészséglyekkel<br />
szemétudományi<br />
I.<br />
ismeretek<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
Összes kredit: 18<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Szabadon választható tárgyak: 3 kredit<br />
IV. félév:<br />
Kötelező tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Szociális munka<br />
gyakorlat IV.<br />
Összes kredit: 8<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
0+240 8 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Előkövetelmény<br />
Szociális<br />
munka gyakorlat<br />
III.<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
27
Szabályozottan választható tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Előkövetelmény<br />
Pszichiátriapszichoterápia<br />
I.<br />
Szociális munka<br />
idősekkel I.<br />
Pszichiátriapszichoterápia<br />
II.<br />
Szociális munka<br />
idősekkel II.<br />
Szociális munka<br />
tartós, illetve krónikus<br />
betegekkel<br />
II.<br />
Szociális munka<br />
mentális és szenvedélybetegekkel<br />
II.<br />
Szociális munka<br />
fogyatékos személyekkel<br />
II.<br />
Segítő kapcsolat és<br />
tanácsadás pszichológiája<br />
II.<br />
Összes kredit: 24<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
1+2 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
1+2 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
1+2 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
1+2 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
1+2 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
1+2 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Szociális munka<br />
tartós, illetve<br />
krónikus<br />
betegekkel I.<br />
Szociális munka<br />
mentális és<br />
szenvedélybetegekkel<br />
I.<br />
Szociális munka<br />
fogyatékos<br />
személyekkel<br />
I.<br />
Segítő kapcsolat<br />
és tanácsadás<br />
pszichológiája<br />
I.<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Szakdolgozat:<br />
Kötelező tárgyak kreditértéke:<br />
Szakdolgozat:<br />
Szabadon választható tárgyak kreditértéke:<br />
Összesen:<br />
20 kredit<br />
68 kredit<br />
20 kredit<br />
8 kredit<br />
96 kredit<br />
Differenciált szakmai ismeretekből teljesítendő: 24 kredit<br />
Megosztása:<br />
A/Kötelezően választható tárgyak kreditértéke: 20 kredit, teljesítendő:<br />
10 kredit.<br />
B/Szabályozottan választható tárgyak kreditértéke: 42 kredit, teljesítendő:<br />
14 kredit.<br />
Mintatantervben kínált összóraszám: 1528 óra<br />
Szociális munka gyakorlat összóraszáma: 422 óra<br />
28
Kiegyenlítő modulok:<br />
I. félév:<br />
Tantárgy neve<br />
Szociálpolitikai ismeretek<br />
I.<br />
Szociális munka<br />
ismeretek I.<br />
Egészségügyi ismeretek<br />
I.<br />
Óraszám Kredit Követelmény Előkövetelmény<br />
1+0 5 Gyakorlati Nincs<br />
jegy<br />
1+0 5 Gyakorlati Nincs<br />
jegy<br />
1+0 5 Gyakorlati Nincs<br />
jegy<br />
II. félév:<br />
Tantárgy neve Óraszám Kredit Követelmény Előkövetelmény<br />
Szociálpolitikai<br />
ismeretek II.<br />
1+0 5 Gyakorlati jegy Szociálpolitikai<br />
ismeretek I.<br />
Szociális munka<br />
ismeretek II.<br />
1+0 5 Gyakorlati jegy Szociális munka<br />
ismeretek I.<br />
Egészségügyi<br />
ismeretek II.<br />
1+0 5 Gyakorlati jegy Egészségügyi<br />
ismeretek I.<br />
A kiegyenlítő modulok kötelező tárgyak azon hallgatóinknak, akiknek<br />
az alapdiplomája nem teljes kreditértékkel elfogadott.<br />
29
MINTATANTERV<br />
LEVELEZŐ TAGOZAT<br />
I. félév:<br />
Kötelező tárgyak:<br />
Tantárgy Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Társadalom- és<br />
egészségpolitika<br />
12+0 3 Kollokvium Nincs Alapozó<br />
modul<br />
Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
15+0 4 Kollokvium Nincs Alapozó<br />
modul<br />
Egészségügyi és<br />
szociális jog I.<br />
10+0 2 Kollokvium Nincs Alapozó<br />
modul<br />
Egészségszociológia 12+0 3 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Nincs Alapozó<br />
modul<br />
Egészségpszichológia 12+0 3 Kollokvium Nincs Alapozó<br />
és mentálhigiéné I.<br />
modul<br />
Szociális munka kliensei<br />
és módszerei<br />
12+0 3 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Nincs Alapozó<br />
modul<br />
Egészségügyi és<br />
nyugdíjbiztosítási<br />
rendszerek<br />
10+0 2 Kollokvium Nincs Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Alkalmazott kutatásmódszertan<br />
I.<br />
Menedzsment és<br />
gazdálkodási ismeretek<br />
I.<br />
Minőségbiztosítás<br />
szociális és egészségügyi<br />
rendszerekben<br />
Szociális munka<br />
gyakorlat I.<br />
Összes kredit: 28<br />
10+0 2 Kollokvium Nincs Szakmai<br />
törzsmodul<br />
10+0 2 Kollokvium Nincs Szakmai<br />
törzsmodul<br />
10+0 2 Gyakorlati<br />
jegy<br />
0+16 2 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Nincs<br />
Nincs<br />
Szabadon választható tárgyak: 2 kredit<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
30
II. félév:<br />
Kötelező tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Egészségügyi- és<br />
szociális jog II.<br />
Egészségpszichológia<br />
és mentálhigiéné II.<br />
Alkalmazott kutatásmódszertan<br />
II.<br />
Menedzsment és<br />
gazdálkodási ismeretek<br />
II.<br />
Szociális környezet<br />
és epidemiológia<br />
Egészségügyi szociális<br />
munka területei és<br />
módszerei I.<br />
Speciális csoportok<br />
rehabilitációja I.<br />
Szociális munka gyakorlat<br />
II.<br />
Összes kredit: 18<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
0+8 1 Gyakorlati Egészségügyi-<br />
jegy<br />
és<br />
szociális<br />
jog I.<br />
0+12 3 Gyakorlati Egészség-<br />
jegy pszicholó-<br />
gia és<br />
mentálhigiéné<br />
I.<br />
0+8 1 Gyakorlati Alkalmazott<br />
jegy<br />
kuta-<br />
tásmód-<br />
szertan I.<br />
8+0 1 Gyakorlati Menedzsment<br />
jegy<br />
és<br />
gazdálkodási<br />
ismeretek<br />
I.<br />
12+0 3 Gyakorlati Egészségtudományi<br />
jegy<br />
ismeretek<br />
12+0 3 Kollokvium Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
12+0 3 Kollokvium Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
0+24 3 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Szociális<br />
munka<br />
gyakorlat I.<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
31
Kötelezően választható tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Fogyatékos személyek<br />
életminősége I.<br />
Közösségi gondozás<br />
és team-munka I.<br />
Gerontológia és klinikai<br />
geriátria I.<br />
Összes kredit: 9<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
12+0 3 Kollokvium Egészségszociológia<br />
12+0 3 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
12+0 3 Kollokvium Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Szabadon választható tárgyak: 3 kredit<br />
III. félév:<br />
Kötelező tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Egészségügyi szociális<br />
munka területei és<br />
módszerei II.<br />
Speciális csoportok<br />
rehabilitációja II.<br />
Deviancia és magatartászavarok<br />
Szociális munka gyakorlat<br />
III.<br />
Összes kredit: 14<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
0+10 2 Gyakorlati Egészségügyi<br />
jegy<br />
szociá-<br />
lis munka<br />
területei és<br />
módszerei<br />
I.<br />
12+0 3 Gyakorlati Speciális<br />
jegy csoportok<br />
rehabilitációja<br />
I.<br />
15+0 4 Kollokvium Egészségpszichológia<br />
és<br />
mentálhigiéné<br />
II.<br />
0+48 5 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Szociális<br />
munka<br />
gyakorlat<br />
II.<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
32
Kötelezően választható tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Fogyatékos személyek<br />
életminősége II.<br />
Közösségi gondozás<br />
és team-munka II.<br />
Gerontológia és klinikai<br />
geriátria II.<br />
Esélyegyenlőség és<br />
társadalmi integráció<br />
Összes kredit: 11<br />
10+10 5 Gyakorlati<br />
jegy<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
0+10 2 Gyakorlati Fogyatékos<br />
jegy személyek<br />
életminősége<br />
I.<br />
0+10 2 Gyakorlati Közösségi<br />
jegy gondozás<br />
és teammunka<br />
I.<br />
10+0 2 Kollokvium Gerontológia<br />
és klinikai<br />
geriátria I.<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Társadalom-<br />
és<br />
egészségpolitika<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Szabályozottan választható tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Segítő kapcsolat és<br />
tanácsadás pszichológiája<br />
I.<br />
Pszichiátriapszichoterápia<br />
I.<br />
Szociális munka idősekkel<br />
I.<br />
Szociális munka tartós,<br />
illetve krónikus<br />
betegekkel I.<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
12+0 3 Kollokvium Egészségpszichológia<br />
és<br />
mentálhigiéné<br />
II.<br />
12+0 3 Kollokvium Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
12+0 3 Kollokvium Gerontológia<br />
és klinikai<br />
geriátria I.<br />
12+0 3 Kollokvium Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
33
Tantárgy<br />
Szabályozottan választható tárgyak (folytatás):<br />
Szociális munka<br />
mentális és szenvedélybetegekkel<br />
I.<br />
Szociális munka fogyatékos<br />
személyekkel<br />
I.<br />
Összes kredit: 18<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
Előkövetelmény<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
12+0 3 Kollokvium Egészségtudományált<br />
Differenci-<br />
szakmai<br />
ismeretek anyag<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
12+0 3 Kollokvium Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Szabadon választható tárgyak: 3 kredit<br />
IV. félév:<br />
Kötelező tárgyak:<br />
Tantárgy<br />
Szociális<br />
munka<br />
gyakorlat<br />
IV.<br />
Összes<br />
kredit:<br />
Félévi Kredit Követelmény Előkövetelmény<br />
óraszám<br />
0+96 8 Gyakorlati Szociális munka<br />
jegy gyakorlat III.<br />
8<br />
Szabályozottan választható tárgyak:<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Szakmai<br />
törzsmodul<br />
Tantárgy<br />
Előkövetelmény<br />
Pszichiátriapszichoterápia<br />
I.<br />
Szociális<br />
munka idősekkel<br />
I.<br />
Pszichiátriapszichoterápia<br />
II.<br />
Szociális munka idősekkel<br />
II.<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
15+0 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
15+0 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
34
Szabályozottan választható tárgyak (folytatás):<br />
Tantárgy<br />
Szociális munka tartós,<br />
illetve krónikus<br />
betegekkel II.<br />
Szociális munka<br />
mentális és szenvedélybetegekkel<br />
II.<br />
Szociális munka fogyatékos<br />
személyekkel<br />
II.<br />
Segítő kapcsolat és<br />
tanácsadás pszichológiája<br />
II.<br />
Összes kredit: 24<br />
Óraszám<br />
Kredit<br />
Követelmény<br />
15+0 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
15+0 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
15+0 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
15+0 4 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Előkövetelmény<br />
Szociális<br />
munka tartós,<br />
illetve<br />
krónikus<br />
betegekkel<br />
I.<br />
Szociális<br />
munka<br />
mentális és<br />
szenvedélybetegek<br />
kel I.<br />
Szociális<br />
munka fogyatékos<br />
személyekkel<br />
I.<br />
Segítő kapcsolat<br />
és<br />
tanácsadás<br />
pszichológiája<br />
II.<br />
A tárgy<br />
státusza<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Differenciált<br />
szakmai<br />
anyag<br />
Szakdolgozat:<br />
20 kredit<br />
Kötelező tárgyak kreditértéke:<br />
68 kredit<br />
Szakdolgozat:<br />
20 kredit<br />
Szabadon választható tárgyak kreditértéke: 8 kredit<br />
Összesen:<br />
96 kredit<br />
Differenciált szakmai ismeretekből teljesítendő: 24 kredit<br />
Megosztása:<br />
A/Kötelezően választható tárgyak kreditértéke: 20 kredit, teljesítendő:<br />
10 kredit.<br />
B/Szabályozottan választható tárgyak kreditértéke: 42 kredit, teljesítendő:<br />
14 kredit.<br />
Mintatantervben kínált összóraszám: 654 óra<br />
Szociális munka gyakorlat összóraszáma: 184 óra<br />
35
Kiegyenlítő modulok:<br />
I. félév:<br />
Tantárgy neve<br />
Szociálpolitikai ismeretek<br />
I.<br />
Szociális munka ismeretek<br />
I.<br />
Egészségügyi ismeretek<br />
I.<br />
Féléves Kredit Követelmény Előkövetelmény<br />
óraszám<br />
14 5 Gyakorlati Nincs<br />
jegy<br />
14 5 Gyakorlati Nincs<br />
jegy<br />
14 5 Gyakorlati Nincs<br />
jegy<br />
Tantárgy neve<br />
Szociálpolitikai ismeretek<br />
II.<br />
Szociális munka<br />
ismeretek II.<br />
Egészségügyi ismeretek<br />
II.<br />
II. félév:<br />
Féléves Kredit Követelmény<br />
óraszám<br />
14 5 Gyakorlati<br />
jegy<br />
14 5 Gyakorlati<br />
jegy<br />
14 5 Gyakorlati<br />
jegy<br />
Előkövetelmény<br />
Szociálpolitikai ismeretek<br />
I.<br />
Szociális munka<br />
ismeretek I.<br />
Egészségügyi ismeretek<br />
I.<br />
A kiegyenlítő modulok kötelező tárgyak azon hallgatóinknak, akiknek<br />
az alapdiplomája nem teljes kreditértékkel elfogadott.<br />
36
EGÉSZSÉGÜGGYI SZOCIÁLIS<br />
MUNKA MESTERSZAK<br />
Prof. Dr. Bakó Gyula<br />
tanszékvezető egyetemi tanár, szakfelelős<br />
Dr. Fábián Gergely<br />
tanszékvezető főiskolai tanár, szakfelelős – helyettes<br />
Dr. Horváth László<br />
főiskolai docens, évfolyamfelelős oktató<br />
A SZAK TITKÁRSÁGA<br />
A szak titkársága a kar „A” épületében a II. emelet 310-es szobában található.<br />
Az alábbi ügyfélfogadási időben áll a hallgatók rendelkezésére:<br />
Hétfő-kedd-szerda-péntek: 8-11.30<br />
Csütörtök: 12.30-16.00<br />
A hivatal munkatársai:<br />
Név Beosztás Elérhetőség<br />
Kótisné Plajner Mónika Oktatásszervező 06-42-598-234<br />
Vámosi Katalin <strong>Szaki</strong> ügyintéző 06-42-598-234<br />
Kósa Szilvia Informatikus 06-42-598-234<br />
37
A mesterszak képzésében résztvevő kari tanszékek:<br />
Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék<br />
Tanszékvezető: Dr. Fábián Gergely főiskolai tanár, Ph.D.<br />
Tanszéki oktatók: Dr. Lukácskó Zsolt főiskolai tanár, Ph.D.<br />
Dr. Molnár Péter egyetemi tanár, CSc.<br />
Dr. Hajnal Béla főiskolai tanár, habil., CSc.<br />
Dr. Semsei Imre tudományos főmunkatárs DSc.<br />
Dr. Bánki M. Csaba c. egyetemi tanár, DSc.<br />
Dr. Sipos László főiskolai docens, PhD.<br />
Dr. Horváth László főiskolai docens<br />
Pattyán László főiskolai docens<br />
Dr. Marsi Edit főiskolai docens<br />
Szoboszlai Katalin főiskolai docens<br />
Dr. Mádi Sarolta főiskolai adjunktus<br />
Dr. Fazekas János főiskolai adjunktus<br />
Ferenczi Gábor főiskolai adjunktus<br />
Lőw Gábor főiskolai adjunktus<br />
Dr. Nagy Péter főiskolai adjunktus<br />
Jóna György főiskolai adjunktus<br />
Huszti Éva főiskolai tanársegéd<br />
Balogh Erzsébet főiskolai tanársegéd<br />
Rusinné Fedor Anita főiskolai tanársegéd<br />
Elméleti Egészségtudományi és Alkalmazott<br />
Pszichológiai Tanszék<br />
Tanszékvezető: Dr. Kalapos István főiskolai tanár, Ph.D.<br />
Tanszéki oktatók: Dr. Sárváry Andrea főiskolai docens, Ph.D.<br />
Dr. Lipóczki Imre főiskolai docens<br />
Kulja András főiskolai adjunktus<br />
Molnár Mónika főiskolai adjunktus<br />
Dr. Kiss János főiskolai docens<br />
Zolnai Erika főiskolai adjunktus<br />
Dr. Kovács János főiskolai adjunktus<br />
Dr. Harsányi Gergő főiskolai tanársegéd<br />
Fodorné Zagyi Orsolya főiskolai tanársegéd<br />
Oroszné Pál Zsuzsanna főiskolai tanársegéd<br />
Fizioterápiás Tanszék<br />
Tanszékvezető: Dr. Cseri Julianna főiskolai tanár, Ph.D.<br />
Tanszéki oktatók: Dr. Rapcsák Marianna főiskolai docens, Ph.D.<br />
Dr. Gomez Roberto főiskolai docens<br />
András Anita főiskolai tanársegéd<br />
Farkas Dóra főiskolai tanársegéd<br />
38
Mitruczki Katalin főiskolai tanársegéd<br />
Dr. Némethné Gyurcsik Zsuzsanna főiskolai<br />
tanársegéd<br />
Veresné Balajti Ilona főiskolai adjunktus<br />
Pálinkás Judit főiskolai tanársegéd<br />
Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék<br />
Tanszékvezető: Dr. Kósa Zsigmond főiskolai docens, Ph.D.<br />
Tanszéki oktatók: Dr. Ádány Róza egyetemi tanár, DSc.<br />
Dr. Sárváry Attila főiskolai docens, Ph.D.<br />
Rákóczi Ildikó főiskolai adjunktus<br />
Jávorné Erdei Renáta főiskolai tanársegéd<br />
Gyulai Anikó főiskolai tanársegéd<br />
Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd<br />
Szaknyelvi és PROFEX Nyelvvizsgahely<br />
Vezető nyelvtanár: Tilki Ágnes<br />
Nyelvtanárok: Biszkuné Orosz-Tóth Ildikó<br />
Deák Lászlóné<br />
Gerő Ildikó<br />
Balóné Jóna Annamária<br />
Kovács Ilona<br />
Sivadó Márta<br />
Toldiné Bélteki Andrea<br />
39
A MESTERSZAK TANTERVÉNEK<br />
SAJÁTOSSÁGAI, AZAZ HOGYAN TERVEZZEM<br />
MEG SAJÁT TANRENDEMET<br />
Tantervünk számos választási lehetőséget kínál hallgatóinknak. A kötelező<br />
tárgyakat (illetve azon kedves hallgatóinknak, akik nem szociális<br />
munkás, vagy szociálpedagógus diplomával rendelkeznek, az ún. kiegyenlítő<br />
modulokat) természetesen mindenkinek teljesítenie kell, azokat<br />
követően azonban alaposan át kell tanulmányozni a kínált „étlapot”,<br />
hiszen azon kötelezően választható, szabályozottan választható és<br />
szabadon választható tárgyak szerepelnek.<br />
A kötelezően választható tárgyak listája szűkebb, míg a szabályozottan<br />
választható tárgyak kínálata szélesebb, lényegük azonban, hogy a kínálatból<br />
a hallgatóknak kell kiválasztaniuk, mely kurzusok érdekesek, hasznosak<br />
a számukra.<br />
Hogyan érdemes válogatni? Ha valaki például az idősgondozás területén<br />
dolgozik, vagy ezen a területen szeretne a későbbiekben elhelyezkedni, a<br />
felkínált tárgyak közül felveszi a Gerontológia és klinikai geriátria I-II. (kötelezően<br />
választható) című tárgyat, valamint a Szociális munka idősekkel I-II.<br />
a Pszichiátria-pszichoterápia I-II. és/vagy a Segítő kapcsolat és tanácsadás<br />
pszichológiája I-II. (szabályozottan választható) tárgyakat.<br />
Hallgatóinknak természetesen lehetősége van arra is, hogy intézményen kívüli<br />
gyakorlatukat olyan terepen töltsék, ahol megismerkedhetnek az adott<br />
terület sajátosságaival, illetve szakdolgozatukat is a választott szakterület<br />
problematikájából készítsék el. Így a hallgató egyrészt teljesíti azokat a formai<br />
jellegű követelményeket, melyek szerint minden tantárgytípusból meghatározott<br />
számú kreditpontot kell teljesítenie, illetve megismeri egy – egy<br />
szakterület sajátosságait, speciális ismeretekre szert téve.<br />
A tanterv több szakmai területen kínál hasonló választási lehetőséget,<br />
ilyen többek között a fogyatékos ellátás, a kórházi szociális munka, a<br />
szenvedélybetegségek, stb.<br />
Ha valaki bizonytalan abban, mely szakterületen szeretne a későbbiekben<br />
elhelyezkedni, természetesen a modulárisan felépített tanterv arra is lehetőséget<br />
ad, hogy minden szimpatikusnak tűnő szakterülethez tartozó tárgyból<br />
felvegyen néhányat a hallgató.<br />
Ebben az esetben nincs szó „specializációról”, ugyanakkor az egyes<br />
szakterületek jellegzetességeinek megismerése biztosított, így a hallgató<br />
könnyebben ki tudja választani azt a szolgáltatást, ellátási formát, ahol a<br />
későbbiekben szívesen dolgozna.<br />
A kötelezően és szabályozottan választható tárgyakhoz társulnak az ún.<br />
szabadon választható tárgyak. A tantervben kizárólag az ebből a körből<br />
teljesítendő kreditpontok szerepelnek, hiszen ebben az esetben a hallgató<br />
abszolút szabad választásán alapul, milyen tárgyakat vesz fel. Elméletileg<br />
40
a <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> és a kar által ilyen módon meghirdetett tárgyak közül<br />
bármelyik kiválasztható.<br />
Ugyanakkor szakunk minden félévben hirdet meg szabadon választható tárgyakat,<br />
oly módon, hogy azok tematikusan illeszkedjenek a mesterképzés<br />
tartalmi felépítéséhez. Ehhez a körhöz kapcsolódva indítjuk el a „Félév vendégprofesszora”<br />
című előadássorozatunkat, amelynek keretében neves hazai<br />
előadók tartanak majd kurzusokat azokból a témakörökből, amelyek a mesterképzés<br />
tartalmi súlypontjai. A vendégprofesszori kurzusok teljesítésével<br />
szabadon választható kreditpontok megszerzésére is lehetőség nyílik. Hasonló<br />
módon szerezhető kreditpont a tavaszi félévben a Nemzetközi Oktatói Hét<br />
keretén belül is, amikor hallgatóink külföldi vendégoktatók kurzusain vehetnek<br />
részt.<br />
A mesterképzés egy másik specialitása a doktori tanulmányokra való<br />
felkészítés. Azok a tantárgyak, amelyek alapvetően ezt a célt szolgálják<br />
(pl. Alkalmazott kutatásmódszertan) a kötelező tárgyak csoportjában szerepelnek,<br />
biztosítva ezzel azt, hogy bárki részt vehessen később doktori<br />
programban. Ugyanakkor, ha valaki tudja, milyen kutatási téma érdekli,<br />
mely doktori iskolában szeretne a későbbiekben továbbtanulni, a választható<br />
tárgyak listáiból ezt a szempontot követve is válogathat, előkészítve<br />
ezzel PhD tanulmányait.<br />
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK<br />
- ERASMUS PROGRAM<br />
Szociális munkás képzésünk évek óta kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel<br />
rendelkezik. Ezek a kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a hallgatók külföldi<br />
partnerintézményekben is folytathassanak tanulmányokat. Kétoldalú<br />
együttműködési szerződések teszik lehetővé, hogy a szak Európa több országában<br />
lévő partnerintézményekkel folytasson elmélyült csereprogramokat:<br />
Gesamthochschule, Kassel – Németország<br />
Katholische Stiftungsfachhochschule, München – Németország<br />
Fachhochschule Braunschweig-Wolfenbuettel – Németország<br />
University of Oulu, Oulu – Finnország<br />
Kajaani Polytechnic - Finnország<br />
University of Ostrava – Csehország<br />
Jihoceska Univerzita V Ceskych Budejovicich – Csehország<br />
University of Applied Sciences FH Campus Wien – Ausztria<br />
University of Trnava – Szlovákia<br />
Lucerne University of Applied Sciences and Arts – Svájc<br />
Instituto Superior Politécnico De Viseu – Portugália<br />
Universitatea "Babes-Bolyai" Din Cluj-Napoca - Románia<br />
Kent School of Social Work, University of Louisville, Kentucky- USA<br />
41
Bár kétoldalú megállapodás nem szabályozza, főleg a tudományos kutatás<br />
területén igen intenzív kapcsolatok alakultak ki, többek között az Erasmus<br />
program keretén belül, az alábbi intézményekkel:<br />
Universitá degli Studi di Trento, Trento – Olaszország<br />
Aston Business School, Aston University, Birmingham – Anglia<br />
Katholische Universität Eichstätt – Németország<br />
University of Applied Sciences, Nürnberg – Németország<br />
Fachhochschule München – Németország<br />
Kaunas University of Technology – Litvánia<br />
Hecettepe University Ankara – Törökország<br />
L’Institut Régional du Travail Social Poitou-Charentes – Franciaország<br />
University of Silesia – Lengyelország<br />
Partiumi Keresztény <strong>Egyetem</strong> – Románia<br />
University of Alabama – USA<br />
Capital University – USA<br />
A felsorolt intézményekből rendszeresen fogadunk vendégoktatókat is,<br />
akik nemcsak az elméleti képzést segítik, hanem speciális kurzusok<br />
formájában a szakma gyakorlati oktatásában is aktív szerepet vállalnak.<br />
Intézményünk egyik kiemelt nemzetközi eseménye a minden évben megrendezett<br />
Nemzetközi Oktatói Hét, amelynek keretében meghívott külföldi<br />
vendégelőadók tartanak kurzusokat hallgatóinknak, akik szabadon<br />
választható tantárgy formájában vehetnek részt a nemzetközi előadásokon<br />
és szemináriumokon. Ebben a tanévben már az V. Nemzetközi Hét<br />
kerül majd megrendezésre, a tervek szerint 2009. április végén.<br />
A széleskörű nemzetközi kapcsolatokból adódóan hallgatóink számára<br />
rendszeresen lehetőség nyílik arra is, hogy gyakorlatukat külföldi intézményekben<br />
teljesíthessék.<br />
Azok a hallgatók pályázhatnak külföldi tanulmányútra Erasmus ösztöndíjjal,<br />
akik a DE <strong>OEC</strong> valamely karára az adott tanévre beiratkozott nappali<br />
tagozatos hallgatók. A hallgató külföldi tanulmányútja alatt is a DE teljes<br />
jogú hallgatója, mindennemű hallgatói kötelme és joga (tandíjfizetés, ösztöndíj)<br />
érvényes.<br />
Pályázható szakmai programok<br />
Az ERASMUS program a 2007/08-as tanévtől kezdve kétféle külföldi részképzést<br />
támogat, mindkettőben teljes tanulmányi ideje alatt 1-1 alkalommal<br />
vehet részt minden hallgató. Ezek (1) a szemeszter tárgyainak<br />
vizsgával zárt hallgatását célzó periódusok, melyeknek minimális hossza<br />
1, maximális hossza 2 szemeszter, valamint (2) szakmai gyakorlatok, melyeknek<br />
minimális hossza 3 hónap. A kétféle képzést a program eltérő financiális<br />
és adminisztratív feltételekkel támogatja. A két ösztöndíjas le-<br />
42
hetőség maximális kihasználását a hazai egyetem TVSZ-ében<br />
megszabott feltételek korlátozhatják.<br />
A. Nappali tagozatos tanulmányok folytatása<br />
EK: III. és IV. év: egy-egy félév tárgyainak hallgatása - a fogadó<br />
egyetemmel való egyeztetés alapján<br />
A programok szakmai tartalmát, annak teljesítését, igazolását és kölcsönös<br />
elfogadását az ECTS (European Credit Transfer System) szabályozza<br />
minden tekintetben, akkor is, ha a pályázó hallgató képzésében még nem<br />
került bevezetésre az ECTS.<br />
B. Szakmai gyakorlat - a fogadó egyetemmel való egyeztetés alapján<br />
EK: III. és IV. éves szakmai gyakorlat<br />
A programok szakmai tartalmát, annak teljesítését, igazolását és kölcsönös<br />
elfogadását a Leonardo programban elfogadott szerződés és igazolásformák<br />
szabályozzák.<br />
Pályázatot nyújthat be az a hallgató, aki<br />
•a <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> <strong>OEC</strong> ÁOK, FOK, GYTK, EK valamelyikén alapképzésben,<br />
nappali tagozaton vesz részt,<br />
•négy lezárt félévvel rendelkezik,<br />
•a négy félév átlagolt átlaga minimum 3.5,<br />
•a megpályázott időszakban hallgatói jogviszonyban lesz az egyetemmel,<br />
•magyar állampolgár, vagy állandó tartózkodási engedéllyel él hazánkban,<br />
•a célország nyelvén legalább középfokú ismeretekkel rendelkezik, vagy<br />
megfelel az Idegennyelvi Lektorátus által szervezett nyelvi felmérése,<br />
•a tervezett külföldi szakmai (képzési) program illeszkedjék a hallgató tantervébe,<br />
•nem volt még ERASMUS ösztöndíjjal külföldön.<br />
Az ERASMUS hallgatók számára biztosítottak a következők:<br />
<br />
<br />
<br />
A tanulmányi szerződésben foglaltak teljesítésén túl az adott tanulmányi<br />
időszakban semmilyen egyéb tanulmányi kötelezettséget nem<br />
kötelező teljesítenie. (Amennyiben a kiutazó nem tudja a fogadó egyetemen<br />
a félévre vonatkozó valamennyi szokásos hazai tanulmányi kötelezettségét<br />
teljesíteni, ezeket előre, vagy utólag itthon pótolhatja.)<br />
A fogadó intézményben nem kell tandíjat fizetnie (amennyiben a küldő<br />
intézményben tandíj fizetésére kötelezett, úgy azt be kell fizetnie a<br />
küldő intézményben).<br />
A küldő intézmény a külföldön való tartózkodás idejére is folyósítja<br />
számára a megállapított ösztöndíjat.<br />
43
Az ERASMUS program keretében a kiutazó hallgató ERASMUS támogatásban<br />
részesül, amely a felmerülő többletköltségek részleges fedezésére<br />
szolgál.<br />
Az ösztöndíj mértéke<br />
Az ERASMUS program keretében a kiutazó hallgató ERASMUS támogatásban<br />
részesül, amely a felmerülő többletköltségek részleges fedezésére<br />
szolgál, tehát a ténylegesen felmerülő költségeket nem feltétlenül fedezi<br />
teljes egészében!<br />
A támogatás biztosítására, ill. összegének pontos megállapítására csak az<br />
intézményi szerződés megkötését követően, az abban támasztott feltételek<br />
és az abban biztosított keretösszegek ismeretében van lehetőség. Tájékoztatásul:<br />
a támogatás összege legalább 200€, a 2007/2008-as tanévben<br />
tanulmányok esetén havi 300 € volt.<br />
Szakmai gyakorlatok esetén a <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> a képzés időszakára<br />
várhatóan havi 400 € összegű támogatást nyújt. Az ösztöndíjszerződés<br />
értelmében a kiutazás előtt a hallgató a megítélt támogatás 80%-át kapja<br />
meg, a fennmaradó 20 %-ot a beszámolási kötelezettség (ld. 11. Hazaérkezés<br />
után) teljesítése után utalja az <strong>Egyetem</strong>.<br />
Pályázati feltételek<br />
Azok a hallgatók pályázhatnak külföldi tanulmányútra Erasmus ösztöndíjjal,<br />
akik a DE <strong>OEC</strong> valamely karára a kiírás tanévében beiratkozott nappali<br />
tagozatos hallgatók. A kiutazás feltétele a megpályázott tanévre történő<br />
beiratkozás. A hallgató külföldi tanulmányútja alatt is a DE teljes jogú<br />
hallgatója, mindennemű hallgatói kötelme és joga (tandíjfizetés, ösztöndíj)<br />
érvényes.<br />
Pályázatot nyújthat be az a hallgató, aki<br />
a <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> <strong>OEC</strong> EK valamelyikén alapképzésben, nappali<br />
tagozaton vesz részt,<br />
Legalább 3 lezárt félévvel rendelkezik<br />
Az elmúlt négy (másodévesek esetén 3) félév átlagolt átlaga minimum<br />
3.5<br />
a megpályázott időszakban hallgatói jogviszonyban lesz az egyetemmel,<br />
magyar állampolgár, vagy állandó tartózkodási engedéllyel él hazánkban,<br />
a célország nyelvén legalább középfokú ismeretekkel rendelkezik, vagy<br />
megfelel az Idegennyelvi Lektorátus által szervezett nyelvi felmérésen<br />
o Szakmai gyakorlatok teljesítése esetén egyes fogadóintézményeknél<br />
(pl. Finnország) az igazolt angol középfokú nyelvtudás és mellette a<br />
fogadó ország nyelvének alapfokú ismerete is elfogadható.<br />
44
o Az ERASMUS program "kis" nyelvek esetén (olasz, portugál, spanyol,<br />
holland stb.) minden félév előtt (július-szeptember illetve januármárcius)<br />
kb. 3-4 hetes Erasmus Intenzív Nyelvi Kurzust (EILC) hirdet<br />
az adott országban, amelyre külön ösztöndíj pályázható. A mindenkori<br />
kiírást a Nemzeti Iroda / Tempus Közalapítvány honlapján<br />
(http://www.tpf.hu/) kell keresni.<br />
A tervezett külföldi szakmai (képzési) program illeszkedjék a hallgató<br />
tantervébe (tehát pl. kredites évfolyamokon el kell érni a minimális<br />
kreditet a félév érvényességéhez, ill. ugyanazon tárgy kétszeres - itthoni<br />
és külföldi - hallgatása sem engedélyezett, de a kötelező gyakorlati<br />
idő megosztása lehetséges.<br />
<br />
További feltétel, melynek teljesülnie kell, hogy minden hallgató csak egyszer<br />
részesülhet tanulmányi támogatásban felsőoktatási tanulmányai alatt; minden<br />
hallgató csak egyszer kaphat támogatást külföldi szakmai gyakorlatra,<br />
és a különböző célra és időben megítélt támogatások összesített időtartama<br />
egy hallgató esetében sem lépheti túl a 24 hónapot.<br />
Ezeken kívül minden egyéb, a fogadó egyetem által szabott feltételnek is teljesülnie<br />
kell.<br />
Az ERASMUS programmal és a pályázati rendszerrel kapcsolatban bővebb<br />
információt lehet kérni a szakon Huszti Éva főiskolai tanársegédnél személyesen<br />
az A épület 305-ös szobában a megadott fogadóórák idején, illetve<br />
e-mailben a következő címen: husztieva@de-efk.hu<br />
45
A „Street Life” elnevezésű Erasmus-Socrates Intenzívprogramban résztvevő<br />
szociális munkás szakos hallgatóink Bécsben, a Schönbrunni kastély<br />
előtt, 2008 kora tavaszán<br />
TUDOMÁNYOS ÉLET A SZAKON<br />
Tudományos Diákkör<br />
A Tudományos Diákkör (TDK) a hallgatók önkéntes szerveződése, tevékenysége<br />
a képzés kötelező elfoglaltságon túli részét képezi. A TDK célja a<br />
hallgatók bekapcsolása a kutatómunkába, valamint az elért eredmények<br />
számára szakmai nyilvánosság és megítélés biztosítása. Szakunkon országos,<br />
valamint regionális kutatásokban való részvételre is lehetőség nyílik,<br />
amelyek eredményeit a hallgatók minden évben – általában a tavaszi<br />
szemeszterben - TDK konferenciákon mutatják be. A hallgatók megfelelő<br />
értékelésekkel, pályamunkájukkal Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon<br />
is szerepelhetnek.<br />
A TDK dolgozat elkészítése a szakdolgozatéhoz hasonlóan történik: a hallgató<br />
kiválasztja azt a témát, amelyben elmélyült kutatómunkát kíván folytatni,<br />
majd felkeresi a témavezető oktatót, aki segíti a színvonalas pályamunka<br />
elkészítésében. A témát ki lehet választani a szakdolgozati témajavaslatok<br />
sorából, ahol a témavezető oktató neve is szerepel, de emellett<br />
lehetőség van egyéb, saját témák feldolgozására is a tudományágon belül.<br />
A sikeres pályamunkát külön eljárással el lehet fogadtatni szakdolgozatként<br />
is. A szakdolgozattól eltérően TDK pályamunkát több hallgató is ké-<br />
46
szíthet közösen, viszont szakdolgozatként való elfogadtatása a közös<br />
munkán dolgozó hallgatók közül csak egyikük esetében történhet.<br />
A TDK Szabályzat szerint a pályamunkák beadási határideje minden évben<br />
január 15. Az elkészített pályamunkát a beadási határidőtől függetlenül<br />
folyamatosan be lehet nyújtani bírálatra. A szak támogató javaslata mellett<br />
a helyi TDK konferencián való részvétel feltétele egy 1 oldalas abstract<br />
elkészítése a tervezett előadásról. A kivonatot minden évben február 28-ig<br />
kell leadni. Az anonim pályamunkák opponálásra kerülnek, ami azt jelenti,<br />
hogy két, az adott területen jártas oktató, illetve szakember bírálja a dolgozatokat.<br />
Az opponensi értékelések a pályamunka végső bírálatát alapozzák<br />
meg. Az eredményben ezen kívül nagy szerepet játszik a TDK konferencián<br />
elhangzó előadás, prezentáció minősége, a hallgató szakmai felkészültsége,<br />
a felmerülő kérdésekre adott válaszok színvonala.<br />
A TDK konferenciára bárki jelentkezhet előadással, anélkül, hogy pályamunkát<br />
készítene. Természetesen ezek az előadások nem fogadtathatók el szakdolgozatként,<br />
de abban felhasználhatók.<br />
TDK pályamunkára jelentkezni a szakon Dr. Nagy Péter főiskolai adjunktusnál<br />
lehet.<br />
Kutatási programok<br />
<strong>Kar</strong>unk szociális munkás képzésének történetében számos kutatási programot<br />
bonyolítottunk le az eddig eltelt közel 20 év során. Ezek között<br />
megtalálhatóak a nemzetközi együttműködésben megvalósult empirikus<br />
kutatások, hazai adatfelvételekben való közreműködés, illetve a helyi -<br />
regionális felmérések. Ezekben a programokban számos jelenlegi, illetve<br />
volt hallgatónk működött közre.<br />
Több kutatási programunkat tudtuk lebonyolítani sikeres pályázatok támogatásával<br />
(ezek között eddig 4 OTKA, 2 OKTK támogatás is szerepelt),<br />
de saját bevételeink terhére igyekeztünk megteremteni azokat a finanszírozási<br />
feltételeket is, amelyek lehetővé tették a szak fejlesztési prioritásaihoz<br />
igazodó kutatások belső támogatását.<br />
A már említettek mellett több, egyéb pályázatokon elnyert kutatási program<br />
témavezetői voltak a szak oktatói, többek között az Egészségügyi Tudományos<br />
Tanács, a Soros Alapítvány, az MTA Bolyai János ösztöndíjprogramja,<br />
az MTA Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Tudományos Testülete,<br />
valamint a Szabolcs – Szatmár – Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány<br />
támogatásával.<br />
1993 óta, alapító tagként vesz részt a szak a LOSS – Project (Local<br />
Organisation of Social Security) elnevezésű nemzetközi kutatócsoport<br />
munkájában, melyben német, angol, olasz, finn, lengyel és amerikai felsőoktatási<br />
intézmények és kutatóintézetek működnek együtt, az utóbbi<br />
években tematikus kutatási részprojektek formájában is. A szak eddig három<br />
alkalommal volt szervezője és házigazdája a kutatási program eredményeit<br />
bemutató nemzetközi konferenciáknak. A kutatás legfontosabb<br />
eredményeiből a szak oktatói és külföldi partnereik több alkalommal közöltek<br />
publikációkat magyar, angol és német nyelven, többek között a kar<br />
által alapított „Tudományos Közlemények” című könyvsorozatban is,<br />
47
1999-ben pedig önálló kötettel jelentkeztek „Peremvidék – Szociális kutatások<br />
Szabolcs – Szatmár – Bereg megyében” címmel, melyben a lokális<br />
és regionális kutatási eredményeket tették közzé. A kutatási programhoz<br />
kapcsolódóan a szak oktatói számos alkalommal publikálhatták kutatási<br />
eredményeiket külföldön és hazánkban. A „Tudományos Közlemények”<br />
című könyvsorozat második kötetében a kutatási programban résztvevő<br />
külföldi partnerek közölték írásaikat, angol és magyar nyelven.<br />
A tematikus kutatási programok során a szak oktatói folyamatosan törekedtek<br />
arra, hogy interdiszciplináris témák vizsgálatára is sor kerüljön az<br />
egészségügyi és a szociális szféra együttműködésében. Ilyen kutatási<br />
program volt az „Öngyilkossági trendek Szabolcs – Szatmár – Bereg megyében”<br />
című projekt, mely a szak, a kar egészségtudományi képzési<br />
szakjai, valamint több egészségügyi intézmény együttműködésében valósult<br />
meg, illetve a „Szociális munka az egészségügyben” elnevezésű program,<br />
melynek eredményeképpen a szak valamint a Jósa András Oktató<br />
Kórház együttműködésében került megrendezésre - Magyarországon először<br />
- egy olyan tudományos konferencia, amely az egészségügyi szociális<br />
munka témaköreit dolgozta fel.<br />
A 2000 és 2005 közötti időszakban a szak oktatói még tudatosabban és<br />
célorientáltabban végeztek regionális, megyei és helyi kutatásokat, hiszen<br />
több szervezettel együttműködve olyan programok lebonyolításában vettek<br />
részt, mint pl. „A Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei lakosok szociális<br />
helyzete és egészségi állapota”, illetve ezen kutatási program folytatásaként<br />
„A megye roma lakosságának egészségügyi helyzete” és a „Hajléktalanság<br />
és egészségi állapot” című kutatási programok..<br />
Az egészség- és szociálpolitikai kutatási programok fejlesztése érdekében<br />
a kar 2004-ben együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Tudományos<br />
Akadémia Politikai Tudományok Intézetével. A kutatási programokból<br />
számos publikáció született, illetve kiinduló pontját adta annak, hogy a<br />
szak elindítsa új könyvsorozatát „Az egészségügyi szociális munka könyvtára”<br />
címmel.<br />
Új és hosszabb távra tervezett kutatási programunk a nyíregyházi lakosok<br />
életminőségét feltáró panelvizsgálat, amely ebben a tanévben indul, s<br />
amelyet közösen végzünk Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri<br />
Hivatalának Szociális Irodájával.<br />
A vizsgálatot a tervek szerint meghatározott időközönként megismételjük,<br />
így lehetőség nyílik arra is, hogy tendenciákat mutathassunk ki az életminőség<br />
változásának területein.<br />
Kutatási programjaink nyitottak hallgatóink számára, bárki részt vehet<br />
bennük érdeklődésének, választott szakterületének megfelelően. Természetesen<br />
a szak arra is lehetőséget ad, hogy az egyes vizsgálatokban<br />
résztvevő hallgatók, a kutatási eredményeket felhasználva készítsék el<br />
tudományos diákköri pályamunkájukat, vagy szakdolgozatukat.<br />
48
AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS<br />
MUNKA MESTERSZAK<br />
TANTÁRGYI PROGRAMJAI<br />
KÖTELEZŐ TÁRGYAK<br />
49
A tantárgy neve: Társadalomés<br />
egészségpolitika<br />
Tanszék neve: Védőnői Módszertani<br />
és Népegészségtani Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Kósa Zsigmond<br />
Ajánlott félév I.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
2+0<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi<br />
12+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 3<br />
Vizsgakövetelmény<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint<br />
tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Kósa Zsigmond<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a magyarországi lakosság<br />
egészségi állapotát bemutató demográfiai mutatókat, betekintést<br />
nyerjenek az egészségügyi ellátórendszer működésébe, ismereteket szerezzenek<br />
a szereplőiről, a finanszírozás kérdéséről, az Európai Unió tagállamainak<br />
egészségügyi reformtörekvéseiről, illetve a szociális jogok megjelenéséről<br />
és fejlődéséről az Európai Unióban.<br />
Oktatás típusa: előadás<br />
Kollokvium<br />
Nincs<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kom-petenciák<br />
leírása: A tananyag elsajátítása után a hallgatók egészség-gazdaságtan<br />
megközelítés szempontjából képesek legyenek bemutatni, hogy egyes országok<br />
egészségügyi rendszere mennyire hatékony, mik a döntő regionális, illetve<br />
országok közötti különbségek. A rendelkezésre álló és alkalmazható gyógyító-megelőző<br />
eljárások hatásosságát, illetve költséghatékonyságát tudják<br />
vizsgálni.<br />
50
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 80 – 20%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: LOSS-Project<br />
nemzetközi összehasonlító kutatás<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
1. A hazai demográfiai és egészségügyi helyzet I.: a hazai demográfiai és<br />
egészségügyi helyzet; gazdasági és szociális tényezők; a kockázati tényezők<br />
kezelése, megelőzése.<br />
2. A hazai demográfiai és egészségügyi helyzet II.: a hazai egészségügyi<br />
rendszer, egészségügyi képzése.<br />
3. Egészségpolitikai alapfogalmak. Az egészségpolitika tárgya.<br />
4. Az egészségpolitika elemzésének összetevői. Az állam és a piac szerepe az<br />
egészségügyben.<br />
5. Az egészségügyi finanszírozás gazdaságtana. Egészségügyi szolgáltatások a<br />
vegyes gazdaságban.<br />
6. Az egészségpolitika reformjának főbb kérdései a ’90-es évek elején. A<br />
forrásteremtés és az erőforrások elosztásának alapelvei, típusai.<br />
7. Az egészségügy szereplői és az egészségpolitikai folyamat jellege.<br />
8. Az egészségügyi kiadások alakulása, kiadás-korlátozások. A fenntartható<br />
finanszírozás kérdései.<br />
9. Az egészségügy hatékonysági problémái. A szolgáltatások finanszírozási<br />
módszerei. A fejlesztések finanszírozása.<br />
10. Decentralizáció és privatizáció a magyar egészségügyben.<br />
11. A magyar egészségügyi rendszer egyenlőtlenségeinek összetevői.<br />
12. Az egészségpolitika reformjának alternatívái (finanszírozási és felhasználási<br />
alternatívák).<br />
13. Szociális biztonsági rendszerek az Európai Unióban I.<br />
14. Szociális biztonsági rendszerek az Európai Unióban II.<br />
Kötelező irodalom:<br />
- A nemzetközi szociális jog alapkérdései. In.: Czúcz Ottó: Szociális jog<br />
I. UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest, 2003. (243-<br />
294.o)<br />
- Az Európai Unió szociális joga. In.: Czúcz Ottó: Szociális jog I. UNIÓ<br />
Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. Budapest, 2003. (295-349.o)<br />
- Gyulavári Tamás - Könczei György: Európai Szociális Jog. Osiris kiadó,<br />
2000.<br />
- Orosz Éva: Félúton vagy tévúton? (Egészségügyünk félmúltja és az<br />
egészségpolitika alternatívái) Egészséges Magyarországért Egyesület,<br />
Budapest. 2001.<br />
- Szántó Zs.-Susánszky É.: Orvosi szociológia. Semmelweis kiadó, 2006.<br />
- Gulácsi L.: Klinikai kiválóság. Technológiaelemzés az egészségügyben.<br />
Springer Orvosi Kiadó, 1999.<br />
51
- Gulácsi L.: Egészség-gazdaságtan. Medicina, 2001.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
- Anthony J. Culyer: Egészségbiztosítás és egészségügyi szolgáltatások. In.:<br />
A jóléti állam politikai gazdaságtana. (szerk.: Csaba Iván – Tóth István<br />
György) Osiris Kiadó, Budapest, 1999.<br />
- Az Európai Szociális <strong>Kar</strong>ta<br />
- Juhász Gábor: A szociális védelem megújítása az Európai Unió szociálpolitikai<br />
programjában. In.: Esély 200462.sz. (62-83.o.)<br />
- Orosz Éva (szerk.): Egészség-gazdaságtan. Szöveggyűjtemény, Budapest,<br />
2000.<br />
- Losonczi Ágnes: Utak és korlátok az egészségügyben. MTA. Budapest,<br />
1998.<br />
Jogszabály:<br />
- Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény<br />
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény<br />
Ajánlott honlapok: www.eu2004.hu; www.szmm.gov.hu;<br />
www.eum.hu; www.eski.hu; www.hecon.uni-corvinus.hu<br />
Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres<br />
látogatása. Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat<br />
szabályai az irányadóak.<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer: írásban, szóban<br />
52
A tantárgy neve: Egészségtudományi ismeretek<br />
Tanszék neve: Fizioterápiás Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Cseri Julianna<br />
Ajánlott félév<br />
I<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
2+1<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi<br />
10+5<br />
óraszáma<br />
Kredit 4<br />
Vizsgakövetelmény<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Kollokvium<br />
Nincs<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: páratlan félévekben<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat: heti 4 óra<br />
Levelező tagozat: 3x5 óra, aktuális konzultációs rend szerint<br />
tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező, alapozó törzstantárgy<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi szociális munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatói: Dr. Cseri Julianna, Dr. Kalapos István, Dr. Szegedi János<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A tantárgy általános célja az, hogy betekintést nyújtson azokba az élettani,<br />
kórélettani mechanizmusokba és klinikai vonatkozásokba, melyeknek<br />
ismerete megalapozza az egészségügy területén végzett szociális munkát,<br />
alkalmassá teszi a hallgatót az ápolási team munkájában való részvételre.<br />
Specifikus cél az ismeretek önálló megszerzésére és interaktív feldolgozására<br />
nevelés. A tantárgy hozzájárul a PhD képzésre való felkészítéshez is.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
A tantárgy ismeretanyagának elsajátításával a hallgató képessé válik integrált<br />
szakmai ismeretek felhasználására, team munkában folytatott tevékenységre<br />
az egészségügyi-szociális ellátásban, az egészségügyi és<br />
szociális problémák összefüggéseinek feltárására és elemzésére, fejlesztési<br />
programok kidolgozására, ismereteinek doktori képzésben való bővítésére.<br />
53
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya:<br />
Nappali tagozaton 35 : 65 %<br />
Levelező tagozaton 13 : 87 %<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: az oktatók által összeállított<br />
oktatási segédanyagok segítik a tananyag elsajátítását.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
A tantárgyfelelős izomélettani kutatásokat folytat.<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
Előadások tematikája<br />
1. hét Egészség és betegség fogalma. Az egészségi állapotot meghatározó<br />
biológiai és környezeti tényezők. Élettani és kórélettani<br />
alapfogalmak, bevezetés az orvosi terminológiába. Az ápolási team<br />
felépítése és feladatai.<br />
2. hét Az emberi szervezet felépítése: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek.<br />
Az egészséges szervezet működése, szabályozó mechanizmusok.<br />
A kóros működések kialakulása. Betegségek<br />
etiológiája, lefolyása. Mikrobiológiai alapismeretek. Megelőzés,<br />
gyógyítás és rehabilitáció. Fogyatékosság fogalma.<br />
3. hét A mozgási szervrendszer felépítése és működése. A csontok felépítése,<br />
a kalciumháztartás egészséges és kóros körülmények<br />
között. Az ízületek funkciói. A vázizomzat működése. Kórélettani<br />
és klinikai vonatkozások (ízületi megbetegedések, a vázizomzat<br />
működészavarai).<br />
4. hét A keringési szervrendszer felépítése. A vér mint keringő testfolyadék.<br />
Vérszegénység. A szív működése: ingerképzés, ingerületvezetés,<br />
pumpaműködés. Vizsgálati lehetőségek. Ingerképzési,<br />
ingerületvezetési zavarok, szívelégtelenség. A szív vérellátása.<br />
Szívinfarktus.<br />
5. hét Az érrendszer felépítése és működése. Az artériás vérnyomás<br />
jelentősége, az artériás vérnyomást befolyásoló tényezők. Magas<br />
vérnyomás (hipertónia) kialakulása, szövődmények. Alacsony<br />
vérnyomás, ájulás, perifériás keringési elégtelenség (vérkeringési<br />
sokk). Artériás és vénás keringési zavarok.<br />
6. hét A légzési szervrendszer felépítése. A légzés mechanikája, a légzési<br />
gázok cseréje és szállítása. A légzési szervrendszer kóros<br />
működése, leggyakoribb megbetegedései.<br />
7. hét A gyomor-bélrendszer felépítése. A tápcsatorna emésztő működése.<br />
A tápanyagok és ásványi sók, vitaminok felszívódása. A<br />
tápcsatorna kóros működése, leggyakoribb kórképek. A máj élettani<br />
szerepe. Májgyulladás, cirrhosis.<br />
54
8. hét Táplálékfelvétel szabályozása. Az egészséges táplálkozás jellemzői.<br />
Vitaminok és nyomelemek. Mennyiségi és minőségi éhezés.<br />
Túltápláltság és következményei.<br />
9. hét A kiválasztó szervrendszer felépítése és működése. A veseműködés<br />
zavarai, veseelégtelenség. Só- és vízháztartás élettani és<br />
kórélettani vonatkozásai.<br />
10. hét Hormonális szabályozás. A belső elválasztású mirigyek rendszere,<br />
a hormonális szabályozás jellemzői. A szénhidrát háztartás<br />
hormonális szabályozása. A cukor-betegség kialakulásának okai<br />
és szövődményei.<br />
11. hét Az idegrendszer mozgató működése. A mozgás akaratlagos és<br />
reflexes szabályozása, mozgáskoordináció. Bénulások.<br />
12. hét Vegetatív szabályozás. A szervek vegetatív beidegzése, a vegetatív<br />
szabályozás sajátságai. Az idegi és a hormonális szabályozás<br />
kapcsolata. Vészreakció, adaptációs szindróma. A táplálékés<br />
folyadékfelvétel vegetatív szabályozása. Hőszabályozás.<br />
13. hét Az idegrendszer érző működése. A fájdalomérzés élettani jelentősége,<br />
jellemzői. Érzékszervek működése. A látás élettana, a<br />
szem fénytörési hibái, csökkent látás, vakság, a színlátás zavarai.<br />
A hallás élettana, nagyothallás, süketség.<br />
14. hét Alvás, ébrenlét, figyelem. Érzelmi reakciók élettani alapjai. Motivált<br />
magatartási reakciók. Magasabb rendű idegi tevékenység. A<br />
tudat működése. Tanulás és emlékezés.<br />
Gyakorlatok tematikája<br />
1. hét: Követelmények ismertetése. Referátumok témáinak kiosztása.<br />
2. hét: Az ápolási team felépítése és feladatai. Konzultáció egy ápolási<br />
team tagjaival.<br />
3. hét: Mikrobiológiai alapismeretek. Kapcsolódó referátumok. Konzultáció.<br />
4. hét: Immunológiai alapismeretek (a szervezet védekező mechanizmusai,<br />
védőoltások, immunhiányos állapotok, AIDS). Kapcsolódó<br />
referátumok. Konzultáció.<br />
5. hét: A szív vérellátásának zavarai. Rizikófaktorok. Kapcsolódó referátumok.<br />
6. hét: A keringési szervrendszer életkorfüggő sajátosságai. Kapcsolódó<br />
referátumok.<br />
7. hét: Légúti allergiás megbetegedések. Tüdőrák rizikófaktorai. Kapcsolódó<br />
referátumok. Konzultáció.<br />
8. hét: Dietetikai alapismeretek. „Étrendszerkesztés” (dietetikus közreműködésével).<br />
55
9. hét: Az alkoholizmus testi következményei. Kapcsolódó referátumok.<br />
Konzultáció.<br />
10. hét: A „belső környezet állandósága”. Kapcsolódó referátumok. Konzultáció.<br />
11. hét: A hormonrendszer egyensúlyának megbomlása, a hormonok<br />
túltermelésének és hiányának következményei. Kapcsolódó referátumok.<br />
12. hét: A táplálék- és folyadékfelvétel vegetatív szabályozása.<br />
Hőszabályozás. Kapcsolódó referátumok. Konzultáció.<br />
13. hét: Az agyi keringés zavarai. Stroke és következményei. Kapcsolódó<br />
referátumok. Konzultáció.<br />
14. hét: Az idegrendszer működése (konzultáció). A referátumok értékelése.<br />
Kötelező irodalom:<br />
Egészségtudományi ismeretek egészségügyi szociális munkás hallgatók<br />
számára (Jegyzet). Szerk.: Dr. Cseri Julianna (megjelenés alatt)<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Fonyó Attila: Élettan gyógyszerészhallgatók részére. 2. átdolgozott kiadás,<br />
Medicina, Budapest, 2005. (kijelölt fejezetek)<br />
Dr. Ormai Sándor (szerk.): Élettan-kórélettan. Semmelweis Kiadó, Budapest,<br />
2004. (kijelölt fejezetek)<br />
Szollár Lajos: Kórélettan. 5. kiadás. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006.<br />
(kijelölt fejezetek)<br />
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: szemináriumi<br />
referátum készítése és prezentálása; értékelés megfelelt/nem felelt<br />
meg minősítéssel<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadások látogatása ajánlott,<br />
a szemináriumok látogatása kötelező. A szemináriumok több mint<br />
egyharmadáról való hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után.<br />
Pótlásra lehetőség nincs. Referátum elfogadása.<br />
A vizsgára bocsátás feltétele: az aláírás megszerzése<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga<br />
56
A tantárgy neve: Egészségügyi és szociális jog I-<br />
II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi<br />
Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Gyekiczky Tamás<br />
Ajánlott félév I. II.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti 1+0 0+1<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 10+0 0+8<br />
óraszáma<br />
Kredit 2 1<br />
Vizsgakövetelmény Kollokvium Gyakorlati<br />
jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Nincs<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező alapozó és szakmai törzs<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munkás Mesterszak<br />
mintatanterve<br />
A tárgy oktatói: Dr. Gyekiczky Tamás, Dr. Marsi Edit<br />
Egészségügyi<br />
és<br />
szociális<br />
jog I.<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
Általános célkitűzés a tantárgy oktatása során, hogy a hallgató megszerezze<br />
azokat az ismereteket, amelyek az egészségügy jogi szabályozását<br />
meghatározzák. Megismerhetik a hallgatók a képzés keretében az egészségügy<br />
törvényi szintű szabályozásának kialakulását, azt a társadalmi és<br />
jogi környezetet, amely a hatályos szabályozás megalkotásához vezetett,<br />
kitekintve az európai szabályozás területére is. A képzés részét képezi a<br />
törvényi szintű szabályok alapjainak megismerése. A második félév célkitűzése,<br />
hogy a hallgató az előtanulmányi rend szerint megszerzett ismeretek<br />
gyakorlati alkalmazásának készségét sajátítsa el.<br />
Speciális célkitűzés, hogy – különösen a betegjogok és kötelezettségek<br />
köréből - a konkrét jogok tartalmát megismerjék a hallgatók, s ezen tudás<br />
birtokában elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek útján maguk is<br />
eligazodhatnak abban, hogy a jogérvényesítés mely lehetőségét alkalmazhatja<br />
a beteg, ha jogait megsértik. A betegjogok körében külön ismerkednek<br />
a hallgatók az általános betegjogokkal (Eü. tv. II. fejezet), illetve a<br />
törvény későbbi fejezeteiben található speciális betegjogokkal. Ugyancsak<br />
57
célként tűzi ki a képzés, hogy a hallgatók átlássák az egészségügyi vállalkozás<br />
szabályozását, továbbá megismerjék az egyes szociális szolgáltatást<br />
nyújtó intézmények működését (Idősek Otthona, integrált intézmények).<br />
A második félév speciális célkitűzése, hogy gyakorlati példákkal, konkrét jogesetekkel<br />
ismerkedve eljusson a hallgató arra a szintre, hogy maga is képes<br />
legyen felvázolni egy eset megoldásának lehetséges módozatát. Ismerje, ezen<br />
túlmenően értelmezni és végrehajtani tudja a szakmai területére vonatkozó<br />
bírósági határozatokat.<br />
Oktatás típusa: nappali tagozaton előadás. Az oktatás az első félévben<br />
alapvetően elméleti, de az elméleti ismeretekkel a gyakorlat-centrikus alkalmazási<br />
lehetőséget indokolt megalapozni. Az oktatás a második félévben<br />
gyakorlat centrikus.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya:<br />
Kontaktóra: heti 1 óra, órán kívüli terhelés: heti 2 óra<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: előadás, tankönyv,<br />
jogszabályok, iratminták – lehetőség szerint elektronikus úton történő -<br />
alkalmazása.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
I.<br />
1-2. Az egészségügy törvényi szabályozása, a változásokat előidéző társadalmi,<br />
jogi környezet bemutatása<br />
3. Az egészségügyi szolgáltatók működése<br />
4. Az egészségügyi vállalkozások szabályai<br />
5. Ellátási rendszer az egészségügyben<br />
6. A szociális ellátások intézményei és működésük szabályai<br />
7. Polgári nem – peres eljárások az egészségügyben<br />
8. A betegek jogai és kötelezettségei a hatályos szabályozásban, a betegjogi<br />
képviselő<br />
9. A pszichiátriai betegek gyógykezelése és gondozása<br />
10. Szerv, szövetkivétellel, -átültetéssel kapcsolatos szabályok<br />
11. Az emberi reprodukcióval kapcsolatos eljárások szabályai<br />
12-13. Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei<br />
14. Adatvédelem az egészségügyben<br />
II.<br />
1. Jogviszonyok, amelyekben egészségügyi dolgozó foglalkoztatható<br />
2. Az egészségügyi szolgáltató kártérítési felelőssége<br />
3. A felelősségi szabályok polgári jogi vonatkozásai<br />
4. Az egészségügyi szolgáltató alkalmazottai felelősségének munkajogi vonatkozásai<br />
58
5. Az egészségügyi szolgáltató alkalmazottainak felelősségére vonatkozó büntetőjogi<br />
szabályok<br />
6. Bírósági rendszer, a bírósági peres és nem-peres eljárások rendszere<br />
7. Bírói közreműködés az egészségügyi és szociális intézmények működésében<br />
8. A szociális és egészségügyi területre vonatkozó bírói határozatok típusai és<br />
jellemzői<br />
9. Jogesetek és bírósági döntések a szociális intézmények működésének területéről<br />
10. Joggyakorlati esetek az egészségügyi szolgáltatók polgári jogi felelősségéről<br />
11-14. Bírósági tárgyaláson való részvétel, a bírósági tárgyalás tapasztalatainak<br />
megbeszélése<br />
Jogszabályok:<br />
1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásról<br />
1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről Eü.tv.<br />
1992. évi LXIII. tv. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok<br />
nyilvánosságáról<br />
1997. évi XLVII. tv. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes<br />
adatok kezeléséről és védelméről<br />
96/2003.(VII.15.) Korm. sz. rendelet az egészségügyi szolgáltatás<br />
gyakorlásának feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról<br />
1992. évi XXII. tv. a munka törvénykönyvéről<br />
1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról<br />
1952. évi III. tv. a polgári perrendtartásról<br />
Kötelező és ajánlott irodalom, jegyzetek, tankönyvek:<br />
Marsi Edit:<br />
- Egészségügyi jog; betegjogok- és kötelezettségek, a betegjogok érvényesítésének<br />
szabályai az egészségügyben (egyetemi jegyzet, kiadás<br />
alatt)<br />
- Gondolatok az orvostudományi kutatások rendje az egészségügyi önrendelkezési<br />
jog megsértése elleni bűncselekményekről (Tudományos Ülés<br />
MTA Sz-Sz-B megyei szervezetén belül 2000. november 17-én a Tudomány<br />
Napja alkalmából)<br />
- Szociálpolitika és egészségügy a vidéki Magyarországon c. tanulmánykötetben<br />
Jogi alapok; nemzeti, helyi szabályozás Magyarországon és néhány<br />
EU államban (AGROINFO Kiadó 2001.)<br />
- Az egészségügyi jogi szabályozás nemzeti, helyi szinten, illetve néhány<br />
EU államban (a DE<strong>OEC</strong> Egészségügyi Főiskolai <strong>Kar</strong> 10. éves fennállása alkalmából<br />
rendezett Tudományos Emlékülésen, 2000. december 11-én elhangzott<br />
előadás)<br />
- Az egészségügyi szolgáltatók és alkalmazottaik polgári-, munka- és büntetőjogi<br />
felelőssége (A Tudomány Napja alkalmából 2005. decemberben<br />
tartott előadás)<br />
59
- Kőszegfalvi Edit: Egészségügyi jogi kézikönyv (Közgazdasági és Jogi<br />
Könyvkiadó, Budapest 1999.)<br />
- Iratok a polgári peres és nem peres eljárások köréből (szerk.: Dr.<br />
Gyekiczky Tamás) <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong>, Kossuth Kiadó, Debrecen, 2003,<br />
Évközi ellenőrzés: TVSZ rendelkezései szerint<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei:<br />
Az aláírás feltétele a tantárgy felvétele<br />
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai<br />
az irányadóak.<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli vizsga<br />
II.<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei:<br />
Az aláírás feltétele a szemináriumokon való részvétel. Az aláírás megtagadása<br />
esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az irányadóak.<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II.<br />
félévben: a hallgatónak a számára kiadott jogesetet kell megoldania.<br />
A SOWOSEC (Social Work and Social Economy) elnevezésű Erasmus-<br />
Socrates nemzetközi tantervfejlesztő csoport ülése karunkon, 2007 tavaszán.<br />
60
A tantárgy neve: Egészségszociológia<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi<br />
Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely<br />
Ajánlott félév I.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
1+1<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi<br />
12+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 3<br />
Követelmény<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Gyakorlati jegy<br />
Nincs<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat: aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi szociális munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Fábián Gergely<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A kurzus az egészségszociológia legjelesebb alkotóinak munkásságát vázolja<br />
fel, elemzi a társadalmi egyenlőtlenségek, a szociális stressz, a társas kapcsolatok<br />
egészségi állapotra gyakorolt hatásait. Külön figyelmet szentel az egészségfejlesztés<br />
szociológiai jellemzőinek.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: Ismeretek szerzése az egészségszociológiai elméletekről<br />
és alkalmazási területiről. Rendszerszemlélet erősítése. <strong>Szaki</strong>rodalom<br />
kutatás, másodelemzés.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése:<br />
Előadásokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített<br />
időrend, oktatói és hallgatói prezentációk.<br />
61
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
A Szabolcs – Szatmár – Bereg megyei népesség szociális helyzete és<br />
egészségi állapota<br />
Hajléktalanok egészségi állapota egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
1. Szociológiaelmélet és egészségszociológia.<br />
2. Az egészségszociológia előzményei.<br />
3. Globális tendenciák, globalizációs hatások.<br />
4. Szociális epidemiológia. Társadalmi egyenlőtlenségek és egészségi<br />
állapot.<br />
5. Az egyes demográfiai csoportok egészségi állapotának különbségei.<br />
6. A stressz szociológiája.<br />
7. Munkahely, munkahelyi stressz.<br />
8. Társas kapcsolatok, társas támogatás.<br />
9. A társas támogatás egészségszociológiai megközelítése.<br />
10. A vallás, vallásosság egészségszociológiai jellemzői.<br />
11. Az egészségfejlesztés társadalmi problémái.<br />
12. Egészségrizikók.<br />
13. Az egészséggel kapcsolatos életmód szociológiai vizsgálatai.<br />
14. Egészségfejlesztés – közösségfejlesztés.<br />
Kötelező irodalom:<br />
Pikó Bettina: Egészségszociológia. Budapest, Új Mandátum, 2002.<br />
Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.): Orvosi szociológia. Semmelweis<br />
Kiadó, Budapest, 2006.<br />
Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.): A magyar népesség életminősége<br />
az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Pikó Bettina: Szociális problémák és az egészségügy. In: Csató Zs.<br />
(szerk): Szociális munka és az egészségügy. Tanulmányok. Szociális Munkások<br />
Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1994. 91-95.<br />
Pikó Bettina: Egyenlőtlenségek az egészségi állapotban. Századvég, 1998;<br />
Új folyam(11): 94-108.<br />
Pikó Bettina: Fiatalok pszichoszociális egészsége és rizikómagatartása a<br />
társas támogatás tükrében. Osiris, Budapest, 2002.<br />
Pikó Bettina: A deviáns magatartás szociológiai alapjai és megjelenési<br />
formái a modern társadalomban. JATEPress, Szeged, 2002.<br />
Bódi Ferenc – Mokos Béla: Az egészségügy, a nevelés és a szociális ellátás<br />
helyi intézményei vidéken. In.: Területi Statisztika. 2003/1. 76-86.<br />
Filepné Nagy Éva – Fónai Mihály – Fábián Gergely: A Szabolcs – Szatmár<br />
– Bereg megyei népesség szociális helyzete és egészségi állapota. In:<br />
Szabolcs – szatmár – beregi Szemle. 2004/1. 78-93.<br />
Fónai Mihály – Pénzes Mariann: A roma lakosság szociális helyzetének és<br />
egészségi állapotának néhány mutatója. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi<br />
Szemle, 2006/2. 123-147.<br />
62
Fónai Mihály – Pénzes Mariann – Vitál Attila: Etnikai szegénység, etnikai<br />
egészségi állapot? Krúdy Könyvkiadó-Szocio East Egyesület, Nyíregyháza,<br />
2006.<br />
Fónai M. – Fábián G. – Filepné Nagy É. – Pénzes M.: Szegénység, egészség<br />
és etnicitás: északkelet – magyarországi kutatások empirikus tapasztalatai.<br />
In: Szociológiai Szemle, 2007/3-4. 38-53.<br />
Ajánlott film:<br />
SICKO (Rendezte: Michael Moore, 2007)<br />
Ajánlott honlap: http://szociologia.lap.hu/<br />
Évközi ellenőrzés: szemináriumi elemző dolgozat és prezentáció készítése<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: szemináriumlátogatás, szemináriumi<br />
dolgozat elfogadása.<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei:<br />
15-20 oldalas elemző dolgozat készítése az aktuális egészségügyi statisztikai<br />
adatok elemzésére alapozva, hallgatói témaválasztás alapján.<br />
63
A tantárgy neve: Egészségpszichológia és mentálhigiéné<br />
I-II.<br />
Tanszék neve: Elméleti Egészségtudományi és Alkalmazott<br />
Pszichológiai Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Molnár Péter<br />
Ajánlott félév I. II.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti 2+0 1+1<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 0+12<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 3<br />
Követelmény Kollokvium Gyakorlati jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
Egészségpszichológia<br />
rend<br />
és mentálhigiéné I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező, alapozó és törzstárgy<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi szociális munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Molnár Péter<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
Általános cél: Általában az egészséggel és különösen a lelki egészséggel,<br />
mentálhigiénével kapcsolatos szociális reprezentációk alakulásának oki<br />
megértését biztosító, ezzel hallgatóinkat egészségfejlesztési és prevenciós<br />
programok kialakítására és implementálására alkalmassá tévő tudásanyag<br />
hozzáférhetővé tétele, az ehhez elengedhetetlen készségrendszer elsajátítására<br />
való igény felkeltése.<br />
Specifikus cél:<br />
1. Az önismeret fontosságának felismertetésével, a saját mentális egészség<br />
fenntartásának hangsúlyozásával a kiégés, mint segítő-foglalkozási<br />
betegség elkerülési módjaiban való jártasság igényének felkeltése.<br />
2. A klinikai pszichológusi munka alternatívájaként az egyértelműen<br />
egészséghangsúlyú szociális team-munkában való tevékeny részvétel<br />
szükségességének felismertetése és módszertanának elsajátíttatása.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
Az egészségügyi szociális munka gyakorlata közvetlen emberi kommunikációt<br />
érintő, a team munkát segítő, az ellátottak elégedettségét fokozó<br />
64
vetületének komplex megjelenítése és szemináriumokon való, saját élmény<br />
alapú megbeszélése. Mindezzel a társas áthatoló képesség, és részkompetenciáinak<br />
mérésekkel követhető növelése.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése:<br />
Releváns szakirodalmi szöveggyűjtemény, egészpszichológiai kézikönyvtár.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
Az empátia genezisének több szempontú elemzése, a veleszületett<br />
szocialitás és szocializált individualitás vizsgálata, a közvetlen emberi<br />
kommunikáció finomszemcsés elemzése különös tekintettel a társas áthatoló<br />
képesség alakulására.<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
I. félév:<br />
1. Egészség és lelki egészség: az egészségpszichológia, mint diszciplína<br />
alakulástörténete.<br />
2. Az egészségpszichológia alapkérdése és főbb területei<br />
3. Magatartási rizikó faktorok: „viselkedéses pathogének”,<br />
A „tanult tehetetlenség” jelensége, kialakulási mechanizmusa.<br />
4. Magatartási „immunogének”: a rizikóviselkedés feladása,<br />
pozitív pszichológia, „áramlás”, humor.<br />
5. Az egészséggel-betegséggel kapcsolatos nézetek áttekintő, kritikai<br />
elemzése.<br />
6. Kommunikáció - döntéshozatal – együttműködés.<br />
7. A mentális egészség általános modelljei.<br />
8. Egészségfejlesztési modellek.<br />
9. Az egészségpszichológia egészségmagatartási modelljei.<br />
10. Az egészségpszichológia további modelljei. Kognitív-, viselkedési-,<br />
észlelt kontrollt érintő, magatartási-szándékot, normákat érintő elképzelések.<br />
11. Igények metszéspontján: az egészségpszichológia megfelelése a<br />
társadalmi igényeknek vs. az egészségügyi szociális munka igénye<br />
az egészségpszichológiával szemben v.s. belső törvényszerűségekmenti<br />
fejlődés.<br />
12. Egészségpszichológia és self-management.<br />
13. Az egészségügyi szociális munka tárgyi és emberi környezete. Az<br />
ABX modell érvényessége.<br />
14. Krónikusan beteg, rokkant, haldokló emberek szociális ellátásának<br />
egészségpszichológiai és mentálhigiénés aspektusai.<br />
II. félév:<br />
1. Pszicho-vegetatív kölcsönhatások egészségpszichológiai szempontból.<br />
65
2. Humán etológia: kultúrák közti magatartási invarianciák a közvetlen<br />
emberi kapcsolatokban, az alapemóciók.<br />
3. Agresszió és altruizmus: egészségpszichológiai vetületük.<br />
4. Az ún. evo-devo megközelítés foglalata.<br />
5. Kölcsönös niche-konstrukció és empátiafejlődés: a „kötődéstörténet”<br />
meghatározó volta.<br />
6. Empátia: gyökerei, alakulása, szintjei, pszichofiziológiája.<br />
7. Az empátia megjelenési formái a segítő kapcsolatban.<br />
8. A kiégés: segítő személyek foglalkozási betegsége. Mechanizmusa<br />
és prevenciójának lehetőségei.<br />
9. A „veleszületett szocialitás” jelensége, frusztrációjának oki szerepe<br />
szociopátiás folyamatok, mentálhigiénés problémák kialakulásában.<br />
10. Evolúciós pszichológiai megfontolások egészségügyi szociális programok<br />
szervezésében.<br />
11. Prevenciós és egészségfejlesztési aspektusok.<br />
12. Magatartás-epidemiológiai jelenségek az egészségügyi szociális<br />
munkában.<br />
13. Az egészségpszichológia hazai megjelenése/fejlődése/körké-pe: Kulcsár<br />
Zsuzsa és Oláh Attila professzorok munkássága.<br />
14. Egészségpszichológiai és mentálhigiénés szempontok egészségügyi<br />
szociális munkások hivatás személyiségének alakulásában.<br />
Kötelező irodalom:<br />
Kulcsár Zsuzsa: Egészségpszichológia. EL TE, Eötvös Kiadó, 1998.<br />
Molnár Péter: Egészségpszichológia. Egészségügyi szociális hallgatók számára.<br />
DE<strong>OEC</strong> EK kiadása. (megjelenés alatt)<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Csabai Márta: Az egészségpszichológia, mint diszciplína. In: Buda Béla, Kopp<br />
Mária, Nagy Emese (szerk.): Magatartástudományok. Medicina, Budapest,<br />
2001.<br />
Évközi ellenőrzés: Szemináriumokon való aktív részvétel<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei:<br />
Az előadások követése, szemináriumokon való aktív részvétel.<br />
A vizsgára bocsátás feltétele: az aláírás megszerzése<br />
A vizsgára való jelentkezés:<br />
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli vizsga<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: szemináriumi<br />
részvétel alapján<br />
66
A tantárgy neve: Szociális munka kliensei és módszerei<br />
Tanszék neve: Elméleti Egészségtudományi és Alkalmazott<br />
Pszichológiai Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Sárváry Andrea<br />
Ajánlott félév I.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
1+1<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi<br />
12+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 3<br />
Vizsgakövetelmény<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Gyakorlati jegy<br />
Nincs<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező, alapozó<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Sárváry Andrea<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy célja a<br />
rendszerszemléleti gondolkodás kialakítása, vagyis, hogy a hallgató a vele<br />
szakmai kapcsolatba kerülő egyén problémáján keresztül az egész család működésére<br />
betekintést nyerjen. Az elméleti és gyakorlati órák során a hallgató<br />
egyrészt ismereteket kap bizonyos betegségek és pszichés problémák következtében<br />
megjelenő családi zavarokról, és a családi működés patológiás dinamikájáról,<br />
másrészt módszerspecifikus technikákat ezek feltárására és kezelésére.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: A hallgató az elméleti és gyakorlati ismeretek révén<br />
képessé válik az egyénen túlmutató, az egész család működésének, dinamikájának<br />
átlátására, melynek következtében képessé válik az egész családra<br />
kiterjedő gondozás megtervezésére és megvalósítására.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
67
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadás modern<br />
prezentációs technikákkal, gyakorlatok kiscsoportos formában, tömbösítve<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: Kétszemélyes és<br />
társadalmi dilemmák alakulása a hétköznapokban c. OTKA kutatás<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
Elméleti órák:<br />
1. Családi rendszerszemlélet (a család, mint rendszer, alrendszerek, határok)<br />
2. Családi életciklusok, a normatív krízisek pszichológiai feladatai I. (gyermektelen<br />
fiatal pár ciklusától a kisiskolás család ciklusáig)<br />
3. Családi életciklusok, a normatív krízisek pszichológiai feladatai II. (kamasz<br />
gyermek családjától a magára maradt pár ciklusáig)<br />
4. A testi egészségkárosodott személy családja, és működése<br />
5. A mentálisan egészségkárosodott személy családja és működése<br />
6. Tartós beteg családja és működése<br />
7. Haldoklás, halál, gyász családi szinten<br />
8. Öngyilkosság a családban<br />
9. Szenvedélybetegek családja és működése<br />
10. Pszichiátriai beteg a családban<br />
11. Pszichoszomatikus beteg családja és működése<br />
12. Egyéni és családi konzultáció, családterápia<br />
13. Strukturális és kérdezési technikák a családban<br />
14. Mediációs és szupervíziós alapfogalmak, alkalmazási területek<br />
Gyakorlati órák:<br />
A gyakorlati órák során az elméleti ismeretek gyakorlati elmélyítése, feldolgozása<br />
történik különböző technikákkal, pl. esetfeldolgozás, filmelemzés,<br />
szituációs játékok, helyzetgyakorlatok.<br />
Kötelező irodalom:<br />
Komlósi, P., 1997, A család támogató és károsító hatásai a családtagok<br />
lelki egészségére. In: Gerevich J. (szerk.): Közösségi mentálhigiéné.<br />
Animula Egyesület, Budapest. 13-34.<br />
Telkes J., 1984, A családterápia irányzatai I. A pszichodinamikus és<br />
élménycentrikus családterápia. Magyar Pszichológiai Szemle, 1., 21-<br />
39.Telkes J., 1984, A családterápia irányzatai II. Magyar pszichológiai<br />
Szemle, 2., 93-108.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Balogh, K., 2003, A gyermekkori pszichés zavarok és a trianguláció. In:<br />
Koltai Mária (szerk.): Család – pszichiátria – terápia. Medicina Könyvkiadó<br />
Rt., Budapest. („A pszichiátria aktuális kérdései” sorozat)<br />
Bakó T., 1992a, Öngyilkosság-öngyilkossági kísérlet. Adatok és tények.<br />
Animula Kiadó, Budapest.<br />
68
Bakó T., 1992b, Titkok nélkül. Lélektani vizsgálódások az öngyilkosságról.<br />
Cserépfalvi Kiadó, Budapest.<br />
Bakó T., 1996, Verem mélyén. Könyv a krízisről. Cserépfalvi Kiadó, Budapest.<br />
Blága, G., 2003, Elmebaj a családban. In: Koltai Mária (szerk.): Család –<br />
pszichiátria – terápia. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest. („A pszichiátria<br />
aktuális kérdései” sorozat)<br />
R. Fischer és W. Ury, 1997, A sikeres tárgyalás alapjai. Bagolyvár Kiadó.<br />
Tóth Miklós, 1989, Házasságterápia.11-80. Gondolat Kiadó, Budapest.<br />
Kast, V. 2002, A gyász. Egy lelki folyamat stádiumai és esélyei. Park<br />
Könyvkiadó, Budapest.<br />
Hardy, J., Baráth, K., Horti, M., 2003, A női szerepek és a pszichiátriai zavarok.<br />
In: Koltai Mária (szerk.): Család – pszichiátria – terápia. Medicina<br />
Könyvkiadó Rt., Budapest. („A pszichiátria aktuális kérdései” sorozat)<br />
Kübler-Ross, E., 1988, A halál és a hozzávezető út. Gondolat Kiadó, Budapest.<br />
Van Kessel, L., és Sárvári, Gy., (szerk), 1996 A szupervízió koncepcionális<br />
kérdései. , Supervisio Hungarica Füzetek: Tanulmányok a szupervízió Köréből<br />
II.<br />
Onnis, L., 1993, A pszichoszomatikus zavarok rendszerszemlélete. Családterápiás<br />
Olvasókönyv Sorozat. III. Budapest. Családterápiás olvasókönyv<br />
sorozat I. kötet. 1990, Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolgálat, Budapest.Tomm,<br />
K., 1990,<br />
Az interaktív (beavatkozó) interjúzás. In: Családterápiás olvasókönyv sorozat<br />
I. kötet. Mérei Ferenc Mentálhigiénés Szolgálat, Budapest. 74-117.<br />
Évközi ellenőrzés: nincs<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadásokon és a gyakorlaton<br />
való aktív részvétel<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: 1 írásbeli<br />
esettanulmány készítése.<br />
69
A tantárgy neve: Egészségügyi és nyugdíjbiztosítási<br />
rendszerek<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi<br />
Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Hajnal Béla<br />
Ajánlott félév I.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
1+0<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi<br />
10+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 2<br />
Vizsgakövetelmény<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzsanyag<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Mádi Sarolta<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a magyarországi szociális<br />
ellátórendszer és társadalombiztosítási rendszer kialakulását, fejlődését.<br />
A hallgató megismerje a szociális ellátó rendszer társadalombiztosítási<br />
területének szabályait, illetve segítséget nyújtson a legfontosabb jogszabályok<br />
és ezek alkalmazási elveinek elsajátításában.<br />
Oktatás típusa: előadás<br />
Kollokvium<br />
Nincs<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
Speciális célkitűzése a tárgynak, hogy oly módon szerezzék meg az ismeretanyagot<br />
a hallgatók, hogy alkalmasak legyenek az egészségügyi szociális<br />
munka gyakorlati részében a megismert jogszabályi rendelkezések alkalmazására,<br />
különösen az egyén -kliens- védelme érdekében.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 80 – 20%<br />
70
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
1. A szociális ellátási rendszer fogalmának meghatározása, jellegzetességének<br />
néhány vonása.<br />
2. Az állam fellépése a szociális ellátási rendszerek megszervezése<br />
színterén. A társadalombiztosítás és az egyéb szociális ellátások fogalmának<br />
meghatározása.<br />
3. A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása, fejlődésének<br />
főbb állomásai.<br />
4. A magyar nyugdíjrendszer az 1998-as reform előtt és után.<br />
5. A társadalombiztosítási jog alapelvei és elhatárolása más jogágaktól.<br />
6. A védett személyek köre és a társadalombiztosítás irányítását, felügyeletét<br />
és igazgatását végző szervek.<br />
7. A társadalombiztosítás és egyéb szociális ellátások finanszírozása.<br />
8. Magán- és társadalombiztosítás, valamint a hozzájárulási elv.<br />
9. Az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a<br />
magánnyugdíjra jogosultakról.<br />
10. Az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról.<br />
11. Az 1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő<br />
foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített<br />
befizetéséről.<br />
12. Az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás<br />
ellátásairól.<br />
13. Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról.<br />
14. Az 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról.<br />
Kötelező irodalom:<br />
- A. B. Atkinson: Magán- és társadalombiztosítás, valamint a hozzájárulási<br />
elv. In.: A jóléti állam politikai gazdaságtana. (szerk.: Csaba Iván –<br />
Tóth István György) Osiris Kiadó, Budapest, 1999. (254-273.o.)<br />
- Augusztinovics Mária - Gál Róbert Iván – Matits Ágnes – Máté Levente<br />
– Simonovits András – Stahl János: A magyar nyugdíjrendszer az<br />
1998-as reform előtt és után. In.: Közgazdasági szemle, XLIX. éÉvf.<br />
2002. június (473-517.o.)<br />
- Czúcz Ottó: Szociális jog I. UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft.<br />
Budapest, 2003.<br />
- Mádi Sarolta: Társadalombiztosítási jogi ismeretek. <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong><br />
Egészségügyi Főiskolai <strong>Kar</strong>, Nyíregyháza, 2003.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Augusztinovics Mária: Miről szól a nyugdíjvita. INFO-<br />
Társadalomtudomány, 37. szám (1996. augusztus)<br />
71
Balogh Gábor – Szűcs László: Alkalmazott társadalombiztosítás-tan.<br />
Budapest, Osiris 1998., 127-222. o.<br />
Ferge Zsuzsa: A magyar nyugdíjreform édesbús története.<br />
In: Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek. A Szociális Szakképzés<br />
Könyvtára. 2000.<br />
Ferge Zsuzsa: Tiszta és homályos társadalmi szerződések.<br />
In: Körkép reform után. Tanulmányok a nyugdíjrendszerről. Közgazdasági<br />
Szemle Alapítvány, 2000.<br />
Gál Róbert Iván: Jelentés a magyar nyugdíjrendszerről. In.: Kormányzás,<br />
Közpénzügyek, Szabályozás. I. évf. 2005/1.sz. (94-108.o.)<br />
Stiglitz, J.E.: A kormányzati szektor gazdaságtana, KJK, 2000. Szabó<br />
Sándorné: Nyugdíjrendszerünk1929-től 1997-ig. In: Körkép reform<br />
után. Tanulmányok a nyugdíjrendszerről.<br />
Közgazdasági<br />
Szemle Alapítvány, 2000.<br />
Jogszabály:<br />
- Az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a<br />
magánnyugdíjra jogosultakról.<br />
- Az 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról.<br />
- Az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól.<br />
- Az 1997. évi LXXIV. törvény az alkalmi munkavállalói könyvvel történő<br />
foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített<br />
befizetéséről.<br />
- Az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról.<br />
- Az 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról.<br />
Ajánlott honlapok:<br />
www.eum.hu; www.oep.hu; www.szmm.gov.hu<br />
Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele az órák rendszeres<br />
látogatása.<br />
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai<br />
az irányadóak.<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga<br />
72
A tantárgy neve:<br />
Szociális környezet és epidemiológia<br />
Tanszék neve: Védőnői Módszertani és Népegészségtani Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Sárváry Attila<br />
Ajánlott félév<br />
II.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
1+1<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi<br />
12<br />
óraszáma<br />
Kredit 3<br />
Vizsgakövetelmény<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Gyakorlati jegy<br />
Egészségtudományi ismeretek<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Szociális munka mesterszak tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Sárváry Attila<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A hallgatók a kurzus<br />
során értsék meg a szociális környezet és az egészség közötti kapcsolat<br />
koncepcióit, ismerjék a szociális környezet egészségre gyakorolt hatásait<br />
egyéni és populációs szinten. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a<br />
szociális környezet és a legfontosabb nem fertőző és fertőző betegségek közötti<br />
kapcsolat tanulmányozásának lehetőségeivel, ezen betegségek előfordulási<br />
gyakoriságának populációs szintű csökkentési lehetőségeivel. A hallgatók<br />
képessé válnak az epidemiológiai adatok gyűjtésére, feldolgozására és a szociális<br />
környezet illetve a populáció egészségi állapota közti összefüggés komplex<br />
értelmezésére.<br />
Oktatás típusa: előadás, gyakorlat<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
Ismeretek szerzése az egészségügyi szociális munka elméletéről és alkalmazási<br />
területiről. Rendszerszemlélet erősítése. <strong>Szaki</strong>rodalom kutatás,<br />
másodelemzés.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 40 – 60%<br />
73
A tantárgy részletes leírása:<br />
1. hét: A szociális epidemiológia kialakulása.<br />
2. hét: A társadalmi egyenlőtlenségek kialakulása. Szociális indikátorok.<br />
3. hét: A magyar lakosság halálozási viszonyai, területi egyenlőtlenségei.<br />
4. hét: Az életszínvonal/gazdaság hatása az egészégi állapotra.<br />
5. hét: Kistérségek halandósági különbségei a szociális tényezők függvényében.<br />
6. hét: Az iskolázottság hatása az egészégi állapotra I. A magyarországi<br />
cigány lakosság iskolázottsága.<br />
7. hét: A magyarországi cigány lakosság foglalkoztatottsága, jövedelmi<br />
viszonyai.<br />
8. hét: A magyarországi cigány lakosság életkörülményei.<br />
9. hét: A magyarországi cigány lakosság egészségi állapota a szociális<br />
tényezők függvényében I.<br />
10. hét: A magyarországi cigány lakosság egészségi állapota a szociális<br />
tényezők függvényében II.<br />
11. hét: A magyarországi cigány lakosság egészségügyi ellátáshoz való<br />
hozzáférése.<br />
12. hét: A szociális környezet és a nem fertőző betegségek kapcsolata I.<br />
(szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek).<br />
13. hét: A szociális környezet és a nem fertőző betegségek kapcsolata<br />
II. (szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek).<br />
14. hét: A szociális környezet és a fertőző betegségek kapcsolata. (TBC,<br />
hepatitis, nemi úton terjedő betegségek, HIV/AIDS)<br />
Gyakorlat<br />
1. hét: Az egészség társadalmi-gazdasági hátterű egyenlőtlenségeinek<br />
mérése I. Epidemiológiai adatok forrásai.<br />
2. hét: Az egészség társadalmi-gazdasági hátterű egyenlőtlenségeinek<br />
mérése II. Szociális-gazdasági adatok forrásai.<br />
3. hét: A megbetegedés és halálozás mérése. Többlethalálozás, relatív<br />
többlethalálozás. Elveszített potenciális életévek, rokkantsággal korrigált<br />
elveszített életévek meghatározása.<br />
4. hét: A társadalmi-gazdasági helyzet mérése.<br />
5. hét: Keresés a Medline-on. A hatékony keresés módszerei.<br />
6. hét: Budapest lakosságának egészségi állapota és a szociális helyzet<br />
vizsgálata (tanulmány).<br />
7. hét: Kistérségek halandósági különbségeinek vizsgálata a szociális<br />
tényezők függvényében I. (tanulmány).<br />
8. hét: Kistérségek halandósági különbségeinek vizsgálata a szociális<br />
tényezők függvényében II. (tanulmány).<br />
9. hét: Az iskolázottság, mint az egészségi állapot meghatározója.<br />
10. hét: A családi állapot, mint az egészségi állapot meghatározója.<br />
74
11. hét: A Népegészségügyi Program szociális vonatkozásai.<br />
12. hét: Hallgatói beszámolók.<br />
13. hét: Hallgatói beszámolók.<br />
14. hét: A kurzus értékelése.<br />
Levelező tagozat<br />
1. óra: A szociális epidemiológia kialakulása.<br />
2. óra: A társadalmi egyenlőtlenségek kialakulása. Szociális indikátorok.<br />
3. óra: A magyar lakosság halálozási viszonyai, területi egyenlőtlenségei<br />
4. óra: Az életszínvonal/gazdaság hatása az egészégi állapotra.<br />
5. óra: Kistérségek halandósági különbségei a szociális tényezők függvényében.<br />
6. óra: Az iskolázottság hatása az egészégi állapotra I. A magyarországi<br />
cigány lakosság iskolázottsága.<br />
7. óra: A magyarországi cigány lakosság foglalkoztatottsága, jövedelmi<br />
viszonyai.<br />
8. A magyarországi cigány lakosság életkörülményei.<br />
9. óra: A magyarországi cigány lakosság egészségi állapota a szociális<br />
tényezők függvényében I.<br />
10. óra: A magyarországi cigány lakosság egészségi állapota a szociális<br />
tényezők függvényében II.<br />
11. óra: A szociális környezet és a nem fertőző betegségek kapcsolata. (szívés<br />
érrendszeri betegségek, daganatos betegségek).<br />
12. óra: A szociális környezet és a fertőző betegségek kapcsolata. (TBC,<br />
hepatitis, HIV/AIDS)<br />
Kötelező irodalom:<br />
Babusik F.: Az esélyegyenlőség korlátai Magyarországon. L’Harmattan Kiadó,<br />
Budapest, 2005.<br />
Babusik F.: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés.<br />
Esély 1: 3-23, 2007.<br />
Kopp M., Skrabski Á.: Pszichoszociális tényezők és egészségi állapot. Demográfia,<br />
43: 252-278, 2000.<br />
Skrabski Á.: A társadalmi tőke és a középkorú halálozás összefüggései.<br />
Demográfia, 46: 95-103, 2003.<br />
Klinger A.: Halandósági különbségek Magyarországon iskolai végzettség<br />
szerint. Demográfia, 44: 227-258, 2001.<br />
Klinger A.: A kistérségek halandósági különbségei. Demográfia, 46: 9-44<br />
(2003).<br />
Klinger A.: Újabb adatok a vidéki kistérségi és a budapesti kerületek halandósági<br />
különbségeiről (I.). Demográfia, 49: 197-231, 2006.<br />
Klinger A.: Újabb adatok a vidéki kistérségi és a budapesti kerületek halandósági<br />
különbségeiről (II.). Demográfia, 49: 342-365, 2006.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
75
Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Kiadó,<br />
Budapest, 2006.<br />
V. Hajdú P., Boján F.: Demográfiai és epidemiológiai módszerek a népegészségügyben.<br />
Literatura Medica, Budapest, 1996.<br />
Babusik F. (szerk.): A romák esélyei Magyarországon. Kávé Kiadó – Delphoi<br />
Consulting, Budapest, 2002.<br />
Kovács K.: Az özvegyek, az elváltak és az egyedülállók egészségi állapota.<br />
Arányos vagy koncentrálódó terhek? Demográfia, 49: 7-45, 2006.<br />
Juhász A, Nagy Cs, Páldy A.: Az egészségi állapotot befolyásoló társadalmi és<br />
gazdasági tényezők által meghatározható területi egyenlőtlenségek Budapesten,<br />
a 2001. évi népszámlálás adatai alapján. Budapesti Népegészségügy, 3:<br />
217-229, 2005.<br />
Berkman LF, Kawachi I (Eds). Social Epidemiology.<br />
Oxford University Press, New York, 2000.<br />
Oakes JM, Kaufman JS (Eds). Methods in Social Epidemiology. Jossey-Bass,<br />
2006.<br />
MacLachlan M: Culture and Health: A Critical Perspective Towards Global<br />
Health, 2nd Edition, Jossey-Bass, 2006.<br />
Tóth I Gy. Jövedelemegyenlőtlenségek: tényleg növekszenek, vagy csak úgy<br />
látjuk. Közgazdasági Szemle L. évf: 209-234 (2003).<br />
Tóth I Gy. Jövedelemeloszlás. In: Szívós P. – Tóth I Gy (szerk.): Stabilizálódó<br />
társadalomszerkezet. TÁRKI Monitor Jelentések 2003. Budapest, TÁRKI, 33-<br />
54 (2004).<br />
Krieger N: A glossary for social epidemiology. J Epidemiol Community Health,<br />
55: 693-700 (2001).<br />
Anderson LM, Scrimshaw SC, Fullilove MT, Fielding JE. The Community guide’s<br />
model for linking the social environment to health. Am J Prev Med, 24: 12-20<br />
(2003).<br />
Geyer S, Hemström Ö, Peter R, Vå gerö D: Education, income, and<br />
occupational class cannot be used interchangeably in social epidemiology.<br />
Empirical evidence against a common practice. Journal of Epidemiology and<br />
Community Health, 60: 804-810 (2006).<br />
Kopp M, Skrabski Á, Szántó Zs, Siegrist J: Psychosocial determinants of<br />
premature cardiovascular mortality differences within Hungary. J. Epidemiol.<br />
Community Health, 2006 60: 782-788.<br />
Ajánlott honlapok: www.oszmk.hu; www.medinfo.hu;<br />
www.euro.who.int; www.ksh.hu; www.delphoi.hu<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: a gyakorlatokon való részvétel<br />
kötelező.<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: előre<br />
megadott szempontok szerint 2-3 fős csoportokban elkészített beszámoló<br />
elfogadása.<br />
76
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer: az évközi zárthelyi dolgozat és a gyakorlati beszámoló<br />
jegyének átlaga. Bármelyik rész elégtelen az összjegy is elégtelen.<br />
Ebben az esetben csak az elégtelen eredménnyel zárult részt kell javítani.<br />
77
A tantárgy neve:<br />
Egészségügyi szociális munka területei és módszerei<br />
I – II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Lukácskó Zsolt<br />
Ajánlott félév II. III.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
2+0 0+2<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 0+10<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 2<br />
Vizsgakövetelmény Kollokvium Gyakorlati jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Szociális munka<br />
kliensei és módszerei<br />
Egészségügyi szociális<br />
munka területei és módszerei<br />
I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzsanyag<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatói: Dr. Lukácskó Zsolt, Pattyán László<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tárgy célja,<br />
hogy megismertesse a hallgatókkal az egészségügyi szociális munka nemzetközi<br />
hátterét és hazai gyakorlatát. A kurzus során a hallgató megismeri<br />
az egészségügyi szociális munka fő alkalmazási területeit, a szakmai beavatkozás<br />
módszereit és a szakmai gyakorlat főbb dilemmáit. A kurzus<br />
gyakorlati foglalkozásai során a hallgatók a területen végzett kutatások<br />
eredményeit dolgozzák fel, valamint önálló kutató munkát végeznek az<br />
érintett területeken. A kurzus célja továbbá, hogy orientálja a hallgatót az<br />
egészségügyi szociális munka alkalmazási területei felé, melyeket a későbbi<br />
félévekben kötelezően választható kurzusok formájában választhat.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: Ismeretek szerzése az egészségügyi szociális munka fő<br />
területeiről. Az alkalmazott ismeretek elsajátítása, cselekvési programokban,<br />
szolgáltatásokban felhasználható módszereinek megismerése. Az alkalmazási<br />
78
területeken végzett programok elemzésének készsége, új kutatások végzése,<br />
illetve az ehhez szükségek készségek fejlődése.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
Módszerek az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás, kutatás másodelemzés,<br />
TEAM munka (szeminárium), csoportos elemzés, feldolgozás<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
- Fábián Gergely – Imre Sándor (szerk.) (2006): Őszülő Társadalmak.<br />
Az Egészségügyi szociális munka könyvtára I. szám. Kiadja: <strong>Debreceni</strong><br />
<strong>Egyetem</strong> Egészségügyi Főiskolai <strong>Kar</strong> Szociális Munka Alapszak.<br />
- LOSS Project nemzetközi összehasonlító kutatás<br />
- Szociális munkások pályaképe és professzionalizációja c. OTKA kutatás<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
I. félév:<br />
1/. A szociális munka professzionalizálódása, a segítő szakmák történeti<br />
egymásba ágyazottsága.<br />
2/. Egészségügyi és szociális rendszerek kapcsolódási pontjai, hazai és<br />
nemzetközi modellek.<br />
3/. Az egészségügyi szociális munka hazai kialakulása és gyakorlata. Interdiszciplináris<br />
segítő munka modellje.<br />
4/. Kórházi szociális munka gyakorlati modelljei (feladatok, elvárások,<br />
kompetenciák, eljárási gyakorlatok, dilemmák)<br />
5 - 7/. Speciális betegségcsoportok elemzése az egészségügyi szociális<br />
munka szemszögéből (pszichiátriai betegséggel küzdők, szenvedélybetegek,<br />
tartós betegségekkel küzdők), az intézményes támogatórendszer és<br />
a szociális munkás kompetenciái<br />
8/. Fogyatékkal élők helyzete és intézményes támogatórendszere a<br />
szociális munkás kompetenciái<br />
9 - 11/. Prevenció, elérési programok, kezelés, gondozás, utógondozó és<br />
rehabilitációs modellek az egészségügyi szociális munkában<br />
12/. Önsegítő szerveződések szerepe speciális betegséggel küzdők körében,<br />
a szociális munkás feladatai<br />
13/. Az egészségtől, egészségügytől való megfosztottság, mint a társadalmi<br />
kirekesztődés formája és a szociális munka feladatai.<br />
14/. Az egészségügyi szociális munkás szerepe és feladatai a kirekesztődő<br />
társadalmi csoportok komplex segítésében. Egészségügyi ellátáshoz való<br />
hozzáférés dimenziói (területi hátrányok csökkentése, roma népességet<br />
megcélzó programok)<br />
II. félév<br />
A célcsoport számára működtetett intézményes szolgáltatások, valamint<br />
pályázati projektek elemzése (feldolgozás csoportokban, kutató munka, az<br />
79
eredmények bemutatása – szemináriumi gyakorlat) az alkalmazott módszerek<br />
megismerésével.<br />
1/. Kórházi szociális munka területei, modelljei – hazai és nemzetközi kutatási<br />
eredményeket bemutató szakirodalmak elemzése<br />
2 – 4/. Interdiszciplinaritás, és kliens centrikusság a speciális betegséggel<br />
küzdők számára szervezett ellátásokban.<br />
5 – 7/. Szükségletek felmérésének módszerei, kliensek elérésének<br />
gyakorlata.<br />
8 – 10/. Esetvezetés, gondozás elvei és szakmai módszerei<br />
11/. Utógondozás módszerei és gyakorlata<br />
12/. Kliens elégedettség mérésének gyakorlata, hatékonyság mérésének<br />
szakmai faktorai<br />
13 – 14/. Kliensek részvétele a szolgáltatások szervezésében<br />
Kötelező irodalom:<br />
1. Magyar Zsófia: A magyarországi kórházi szociális munka helyzete egy<br />
országos kutatás tükrében. Esély 2004/4. 44 – 71.o.<br />
2. Bakos Anita: Az egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszok kivizsgálása<br />
az Egyesült Királyságban. Esély, 2001/1.<br />
3. Habusik Ferenc: Hozzáférési különbségek az egészségügyi alapellátásban.<br />
Esély 2004/4. (71-99) 5. (40-46)<br />
4. Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a hospiceszellemű<br />
ellátásban. Esély, 2000/6.<br />
5. Mester Szilvia: Szociális munka a szülészeti osztályokon. In: Kézikönyv<br />
a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai Ildikó.<br />
Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. 223-239.<br />
6. Simon Ildikó: Szociális munka a pszichiátrián. In: Kézikönyv a szociális<br />
munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest,<br />
1996.<br />
7. Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben.<br />
In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette:<br />
Somorjai Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. 140-<br />
156. o.<br />
8. Szociális munka és egészségügy. Szerkesztette: Csató Zsuzsa. Szociális<br />
Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1994.<br />
9. Urbanekné László Judit: Szociális munka a kórházakban. Esély,<br />
1992/1.<br />
10. Szász Anna: SM-klub a külvárosban. Esély 2004/1. 95 – 102. o.<br />
11. Neményi Mária: Terhesség, szülés, gyermekgondozás (Cigány anyák<br />
az egészségügy kapcsolatrendszerében) Esély 1998/2.<br />
12. Márkus E: Team - munka a rehabilitációban In: Huszár Ilona-<br />
Kullman Lajos-Tringer László (szerk):Rehabilitáció az orvosi gyakorlatban<br />
SOTE Bp. 1999.<br />
13. Gyukits György: Betegjogi képviselet a kórházban Esély 2001/6. (58-<br />
81)<br />
14. Hoffman István – Krémer Balázs: Amit a SZOLID Projekt mutat.<br />
Esély, 2005/3. (29-63)<br />
80
Ajánlott irodalom:<br />
1. Gyukits György: A palliatív ellátás társadalmi és kulturális háttere.<br />
Esély 2002/5. (30-35)<br />
2. Dunkel, Joan – Hatfield, Shellie: Viszontindulat-áttétel kérdései az<br />
AIDS betegekkel foglalkozó személyek esetében. Esély 1992/6 (25-<br />
33)<br />
3. Bakos Anita: Egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszok kivizsgálása<br />
az Egyesült Királyságban. Esély 2001/1 (77-90)<br />
4. Szakmai beszámoló a „Modellkísérlet indítása és bonyolítása a hajléktalan<br />
beteg emberek kórházi ágyon történő elhelyezésére és kórházi<br />
kezelést igénylő betegség után a lábadozó hajléktalan személyek ellátása<br />
érdekében” megnevezésű szakmai programról<br />
http://www.hajlektalanokert.hu/szakmaibeszam.htm<br />
Jogszabályok:<br />
- Többször módosított 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról<br />
és a szociális ellátásokról<br />
- 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól<br />
- 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi<br />
Programról<br />
- 60/2003 (X.20) ESzCsM rendelet.<br />
Ajánlott honlapok:<br />
http://www.hajlekatalan.lap.hu/<br />
http://fogyatekos.lap.hu/<br />
http://www.fgyk.hu/<br />
www.feantsa.org<br />
http://www.hajlektalanokert.hu/szakmaibeszam.htm<br />
http://www.3sz.hu/jm/Szakmai+anyagok/8)T%C3%B6r%C3%B6kJudit.ht<br />
m<br />
Évközi ellenőrzés:<br />
I. félév: nincs<br />
II. félév: szemináriumi dolgozat készítése, kiselőadás tartása, megvédése<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium látogatása, évközi<br />
követelmény teljesítése.<br />
Vizsgakövetelmény az I. félévben: szóbeli vizsga<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II.<br />
félévben: érvényes aláírás, a szemináriumi dolgozat, kiselőadás elfogadása,<br />
sikeres megvédése.<br />
81
A tantárgy neve: Deviancia és magatartászavarok<br />
Tanszék neve: Elméleti Egészségtudományi és Alkalmazott<br />
Pszichológiai Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Sárváry Andrea<br />
Ajánlott félév<br />
III.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
2+1<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi<br />
óraszáma<br />
15+0<br />
Kredit 4<br />
Vizsgakövetelmény<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzsanyag<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Sárváry Andrea<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A tantárgy célja<br />
az egészségügyi és bentlakásos szociális ellátásban megjelenő deviáns<br />
magatartásformák kialakulásának, és folyamatának ismertetése, a beavatkozási<br />
lehetőségek áttekintése. A tantárgy tartalmának meghatározása<br />
során a BSc. képzésben ismertetett alapfogalmakra építünk, a gyakorlati,<br />
módszer-specifikus vonatkozásokat hangsúlyozzuk az intézményi<br />
kompetenciák tisztázásával.<br />
Oktatás típusa: előadás<br />
Kollokvium<br />
Egészségpszichológia és mentálhigiéné<br />
I.<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: A képzésben a hallgató átfogó ismereteket szerez a<br />
deviáns viselkedésformák működéséről, melynek eredményeként a gyakorlati<br />
munkája során képessé válik a devianciákkal kapcsolatos megfelelő<br />
magatartás kialakítására, továbbá aktív cselekvő részvételre a megelőzés<br />
elsődleges, másodlakos és harmadlagos szintjein.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
82
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadások a ehhez<br />
szükséges oktatástechnikai eszközök segítségével.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
Szakdolgozati és TDK munkák<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
1. A deviánsviselkedés mikro-, és makroszociális tényezői I. (Családi<br />
zavarok, családon belüli szocializáció szerepe a megelőzés, kezelés és<br />
rehabilitáció összefüggésében.)<br />
2. A deviánsviselkedés mikro-, és makroszociális tényezői II. (Iskolai<br />
ártalmak, kortársi szocializációs hatások szerepe a megelőzés, kezelés<br />
és rehabilitáció)<br />
3. Társadalmi hatások és következmények, szociális krízishelyzetek és<br />
devianciák összefüggése (mentális betegségek, devianciák és a munkanélküliség,<br />
válás, egészségügyi állapotváltozás, rokkantság, egyéb<br />
szociálpolitikai kérdések)<br />
4. Az alkoholfüggőség kialakulása, az alkoholbetegség szakaszai, tünetei,<br />
szövődményei.<br />
5. Életkori csoportok és az alkoholizmus (fiatalkori, időskori alkoholizmus)<br />
6. Női alkoholizmus, az alkohol hatása a terhességre és a magzatra.<br />
7. Az elsődleges megelőzés speciális szempontjai, a kezelés folyamata,<br />
módszerei, rehabilitáció eszközei az alkohol probléma kezelésében<br />
8. A drogfüggőség kialakulásának folyamata, tünetei, a szerhasználat<br />
fiziológiai következményei.<br />
9. A drogfüggőség elsődleges megelőzése, a kezelés lehetőségei,<br />
rehabilitáció eszközei<br />
10. Szenvedélybeteg a családban és az intézményi ellátásban, szerepek,<br />
játszmák.<br />
11. Személyiségfejlődési zavarok és fiatalkori bűnelkövetés, antiszociális<br />
személyiségjegyek, és azok kialakulása<br />
12. Pszichopáthia és antiszociális magatartás megjelenése az intézményi<br />
ellátásban.<br />
13. Peremhelyzetű csoportok megjelenése az intézményi ellátásban.<br />
(Hajléktalanság, prostitúció, homoszexualitás személyiség- és szociálpszichológiai<br />
háttere, ítélkezés-mentesség)<br />
14. A devianciák kezelésének intézményi struktúrája, rendszerszemléleti megközelítése.<br />
(egészségügyi és szociális ellátás, egyházi, állami és non-profit<br />
szféra, primer, secunder és tercier prevenció)<br />
Kötelező irodalom:<br />
Münnich Iván, 1988. Tanulmányok a társadalmi beilleszkedési zavarokról<br />
(szerk.), Kossuth Könyvkiadó<br />
Andorka Rudolf, 1974, A deviáns viselkedés szociológiája (Szerk) Gondolat<br />
Dr. Rácz József, 1988, A drogfogyasztó magatartás. Medicina,<br />
Dr.Rácz József, 1999.: Addiktológia. HIETE<br />
83
Levendel L, 1987, Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása. Akadémia<br />
Kiadó.<br />
Bennett és Münnich, 1985, Bűnöző fiatalok. (szöveggyűjtemény, szerk.:)<br />
Tankönyvkiadó, Budapest<br />
Popper P., 1989, A kriminális személyiségzavar kialakulása (Beilleszkedési<br />
zavarok szgy.)<br />
Valkai Zs., 1986, Miért isznak a nők? Magvető<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Hardy Júlia, Baráth Katalin, Horti Mária, 2003, A női szerepek és a pszichiátriai<br />
zavarok. In: Koltai Mária (szerk.): Család – pszichiátria – terápia.<br />
Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest. („A pszichiátria aktuális kérdései” sorozat)<br />
Bagdy E 1986, Családi szocializáció és személyiségfejlődés. Tankönyvkiadó,<br />
Budapest<br />
Szenvedélybetegségek c. folyóirat<br />
Bakó T., 1992: Titkok nélkül. Animula<br />
Évközi ellenőrzés: nincs<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat<br />
előírása szerinti óralátogatás.<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer: szóbeli + írásbeli vizsga<br />
84
A tantárgy neve: Alkalmazott kutatásmódszertan I-<br />
II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely<br />
Ajánlott félév I II.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti 1+0 0+1<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 10+0 0+8<br />
óraszáma<br />
Kredit 2 1<br />
Vizsgakövetelmény Kollokvium Gyakorlati jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
nincs Alkalmazott kutatásmódszertan<br />
I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat:<br />
aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzstantárgy<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi szociális munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Fábián Gergely<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a kvantitatív és kvalitatív<br />
társadalomtudományi és egészségtudományi kutatások logikájával,<br />
speciális módszereivel és elemzési technikáival. Specifikus cél az ismeretek<br />
önálló megszerzésére és az aktív, önállóan történő, illetve csoportos<br />
alkalmazására való nevelés. A tantárgy hozzájárul a PhD képzésre való<br />
felkészítéshez is.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításával a hallgató<br />
képessé válik arra, hogy önállóan, illetve team munkában bonyolítson<br />
le társadalom-és egészségtudományi kutatásokat, felméréseket.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya:<br />
Nappali tagozaton 35 : 65 %; Levelező tagozaton 13 : 87 %<br />
85
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: az oktatók által öszszeállított<br />
oktatási segédanyagok segítik a tananyag elsajátítását<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: A tanszéken folyó<br />
nemzetközi és hazai kutatások módszertani elemeinek feldolgozása.<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
Alkalmazott kutatásmódszertan I.<br />
1. Adatfeldolgozás, az adatok előkészítése. Mérési szintek, adatrögzítés<br />
és adattisztítás.<br />
2. A változók belső szerkezete, gyakoriságok.<br />
3. Mérőszámok, középérték, szórás.<br />
4. Változók közötti kapcsolat, a hipotézisvizsgálat.<br />
5. Kereszttábla elemzés és korrelációszámítás.<br />
6. Adatredukciós módszerek. (főkomponens és faktorelemzés,<br />
klaszterelemzés)<br />
7. Magyarázó modellek. Regresszió és varianciaanalízis.<br />
8. Skálák – reliabilitás és megbízhatóság.<br />
9. A kvalitatív kutatások fő elvei és területei.<br />
10. Adatfelvételi módszerek a kvalitatív kutatásokban.<br />
11. Az interjúk típusai és jellemzőik.<br />
12. A tartalomelemzés jellemzői és módszerei.<br />
13. A megfigyelés jellemzői és területei.<br />
14. A strukturált és a résztvevő megfigyelés.<br />
Kötelező irodalom:<br />
Héra Gábor - Ligeti György: Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása.<br />
Osiris Tankönyvek, Budapest, 2005.<br />
Székelyi Mária – Barna Ildikó: Túlélőkészlet az SPSS-hez. Typotex Kiadó,<br />
Budapest, 2002.<br />
Jennifer Mason: Kvalitatív kutatás. Jószöveg Műhely Könyvkiadó, Budapest,<br />
2005.<br />
National Health Insurance Fund: Egészségügyi szükséglet- és<br />
szolgáltatásfelmérés megyénként. Budapest, 1997.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Fónai Mihály - Kerülő Judit - Takács Péter: Bevezetés az alkalmazott kutatásmódszertanba.<br />
Pro Educatione Alapítvány, Nyíregyháza, 2001.<br />
Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó,<br />
Budapest, 1995.<br />
Moksony Ferenc: Gondolatok és adatok. Társadalomtudományi elméletek<br />
empirikus ellenőrzése. Osiris Kiadó, Budapest, 1999.<br />
Kolosi Tamás - Rudas Tamás: Empirikus problémamegoldás a<br />
szociológiában TÁRKI, Budapest, 1988.<br />
86
Ádány Róza: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Medicina<br />
Könyvkiadó Rt., Budapest, 2003.<br />
Alkalmazott kutatásmódszertan II.<br />
1. Egészségügyi kérdőív összeállítása.<br />
2. Általános és középiskolás fiatalok egészségkultúrája.<br />
3. <strong>Kar</strong>diovaszkuláris rizikó tényezők felmérése különböző korcsoportokban.<br />
4. Aktív keresők szabadidős sporttevékenysége.<br />
5. Kognitív funkciók összehasonlító vizsgálata.<br />
6. Depresszió vizsgálatok lebonyolításának módszertani buktatói.<br />
7. Öngyilkossági magatartásra vonatkozó kérdések.<br />
8. Mozgásszervi betegségek komplex kezelésének befolyása a munkavégző<br />
képességre.<br />
9. Gyógyszerek és gyógyhatású termékek fogyasztásának felmérése.<br />
10. A társadalmi környezet befolyásának vizsgálata a személyiségre.<br />
11. Kutatási pályázatok készítésének általános alapelvei.<br />
12. Krónikus nem fertőző betegségek okozta morbiditás alakulása Magyarországon<br />
.<br />
13. A magyar lakosság egészség -magatartása (OLEF 2000).<br />
14. Kutatási eredmények interpretációja, megjelenítése a médiában.<br />
Évközi ellenőrzés: szemináriumi referátum készítése és prezentálása<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: Az előadások látogatása ajánlott,<br />
a szemináriumok látogatása kötelező. A szemináriumok több mint<br />
egyharmadáról való hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után.<br />
Referátum készítése és bemutatása.<br />
A vizsgára bocsátás feltétele: az aláírás megszerzése<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer: írásbeli vizsga<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II.<br />
félévben: önálló kismintás adatfelvétel lebonyolítása szabadon választott<br />
kutatási módszer alkalmazásával, elemző dolgozat készítése az eredményekből.<br />
87
A<br />
A tantárgy neve: Menedzsment és gazdálkodási<br />
ismeretek I-II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Hajnal Béla<br />
Ajánlott félév I. II.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti óraszáma<br />
1+0 0+1<br />
Levelező tagozat félévi<br />
óraszáma<br />
10+0 8+0<br />
Kredit 2 1<br />
Vizsgakövetelmény Kollokvium<br />
Gyakorlati<br />
A tárgy oktatója: Dr. Hajnal Béla<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A tantárgy alapvető célja a hallgatók gazdasági ismereteinek megalapozása,<br />
közgazdasági gondolkodásuk elmélyítése. A menedzsment elméleti és<br />
gyakorlati kérdéseinek összekapcsolása. A tárgy keretében tisztázzuk a<br />
menedzsment alapfogalmak és a stratégiai menedzsment feladatai. A tematika<br />
a szervezet és környezete közötti összefüggések feltárásán keresztül<br />
a kapcsolat-rendszerek bemutatását célozza. Fontos szemléleti megközelítést<br />
ad az egészségügyi intézmények szervezeti felépítéséhez (szervezetelemzés,<br />
szervezetfejlesztés). Részletesen tárgyaljuk: a vezetői funkciókat,<br />
a szervezést, mint a célelérés eszközét, a szervezeti struktúrákat és<br />
formákat. A strukturális jellemzők. Munkamegosztás. Hatáskör megosztás.<br />
Koordinációs eszközök. A szervezet konfigurációja. A szervezet mélységi<br />
tagoltsága. A szervezet szélességi tagoltsága.<br />
Oktatás típusa: előadás<br />
jegy<br />
Menedzsment<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
és gazdálkodási<br />
ismere-<br />
Nincs<br />
rend<br />
tek I.<br />
tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend<br />
szerint tömbösítve<br />
A tárgy státusza:<br />
kötelező, szakmai törzsanyag<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka<br />
Mesterszak tanterve<br />
88
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
Az alapfokozattal rendelkező szakemberek ismerik:<br />
- saját szakterületükön a menedzsment feladatokat,<br />
- az egészségügyi és szociális ellátás finanszírozási rendszerét közép és<br />
hosszútávú célkitűzéseit.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 80-20%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése:<br />
Előadás modern prezentációs technikákkal.<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
I. félév:<br />
1. Egyén a szervezetben<br />
2. Csoportok a szervezetben<br />
3. Motiváció<br />
4. Hatalom, szervezeti politika<br />
5. Személyes vezetés - leadership<br />
6. A szervezeti kultúra<br />
7. Konfliktusok a szervezetben<br />
8. Szervezeti változás, szervezeti tanulás<br />
9. Új irányzatok a szervezeti magatartás gyakorlatában és elméletében<br />
10. Bevezetés a projektmenedzsmentbe<br />
11. A projekt meghatározása, a projektmenedzser, munkalebontás kódolás<br />
12. Becslés, dokumentáció, költségfelosztás<br />
13. Tervezés, ütemezés, megvalósítás<br />
14. Beszerzés, megrendelés, költségmenedzsment, változtatások<br />
II. félév:<br />
1. A munkafolyamatok menedzselése, marketing, kockázatkezelés<br />
2. Pénzügyi és költségvetési politika<br />
3. Az államháztartás működési mechanizmusa<br />
4. A monetáris politika eszköztára<br />
5. Költségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai<br />
6. A költségvetési és pénzügyi folyamatok ellenőrzése és szabályozása<br />
7. Az állam gazdaságigazgatási feladatai ellátását biztosító intézmények<br />
rendszere<br />
8. A gazdaságirányítás legfontosabb feladatai és eszközei<br />
9. Az áru, szolgáltatás és munkaerőpiac szabályozása<br />
10. A fogyasztóvédelem és a versenyszabályozás<br />
11. A koncesszió és a közbeszerzés<br />
12. Államháztartási ellenőrzés<br />
13. Az európai integrációval összefüggő feladataink<br />
14. Egészségügy és közgazdaságtan<br />
89
Kötelező irodalom:<br />
Bakaczi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti<br />
Kiadó Kft, Budapest. 2001.<br />
Bod Péter Ákos: Pénzügyi és költségvetési igazgatás. Magyar Közigazgatási<br />
Intézet. Budapest. 2002.<br />
Gilyán György - Mikó Zoltán: Gazdasági igazgatás. Magyar Közigazgatási<br />
Intézet, Budapest. 2002.<br />
Denis Lock: Projektmenedzsment. Panem Könyvkiadó, Budapest. 1998.<br />
Mihályi Péter: Bevezetés az egészségügy gazdaságtanába. Veszprémi<br />
<strong>Egyetem</strong>i Kiadó, Veszprém. 2003.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Kornai János: Az egészségügy reformjáról. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,<br />
Bp. 1998.<br />
Bodor Szabolcs – ifj. Bodor Szabolcs – Bordás István – Méreg Gábor –<br />
Porkoláb Lajos – Vízvári László – Weiner József: Egészségügyi intézmények<br />
controllingjának alapjai. ECOM KVALITY BT. Bp. 2002.<br />
Dr. Sugár Katalin: Egészségügyi gazdasági ismeretek. HIETE jegyzet, Budapest,<br />
1994.<br />
Dr. Zagyi Bertalan: Gazdálkodás. In.:Egészségügyi menedzserképzés távoktatási<br />
programja. (Szerk.: Vízvári László, Komoróczy Tamás, Dr. Zagyi<br />
Bertalan). ETI, 2002. 459-616. old.<br />
Évközi ellenőrzés: nincs<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei:<br />
Az aláírás feltétele az órák rendszeres látogatása.<br />
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat<br />
szabályai az irányadóak.<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei:<br />
A gyakorlati jegy megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat<br />
szabályai az irányadóak.<br />
A vizsgára bocsátás feltételei:<br />
az aláírás megszerzése<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II.<br />
félévben: elemző dolgozat<br />
90
A tantárgy neve: Minőségbiztosítás szociális és<br />
egészségügyi rendszerekben<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi<br />
Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Bakó Gyula<br />
Ajánlott félév I.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti óraszáma 1+0<br />
Levelező tagozat félévi óraszáma<br />
10+0<br />
Kredit 2<br />
Vizsgakövetelmény Gyakorlati jegy<br />
Kötelező előtanulmányi rend Nincs<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzsanyag<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Balatoni Ildikó<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
E kurzus keretében a hallgató megismerkedik az alapvető minőségbiztosítási<br />
rendszerekkel, az ehhez kapcsolódó alapfogalmakkal. Cél, hogy a<br />
megfelelő szakmai szemlélet kialakulása mellett a hallgatók képesek legyenek<br />
a minőségbiztosítási elvek gyakorlati alkalmazására is.<br />
Oktatás típusa: előadás<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: Ismeretek szerzése a minőségbiztosítás nemzetközi<br />
és hazai elveiről, gyakorlatáról, valamint a szociális munka cselekvési<br />
programokban, szolgáltatásokban felhasználható módszereiről. Konkrét<br />
szakmai minőségbiztosítási rendszerek elemzése, a minőségfejlesztés lépéseinek<br />
elsajátítása.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70-30%<br />
Alkalmazott oktatási módszerek, az oktatás segítése: előadás,<br />
fénymásolt segédanyag, tömbösített időrend, gyakorlati feladatok végzése.<br />
91
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: TDK, szakdolgozat.<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
1. A minőség, minőségbiztosítás, minőségirányítási rendszer, minőségfejlesztés<br />
alapfogalmai. A minőségügy története.<br />
2. A különböző szemléletű minőségirányítási rendszerek áttekintése.<br />
3. Minőségirányítás és minőségfejlesztés a szociális és egészségügyi szférában.<br />
Előzmények, jelenlegi helyzet.<br />
4. Minőségirányítási rendszerek. ISO (International Organization for<br />
Standardization). ISO 9001:2000.<br />
5. A teljes körű minőségirányítás (TQM-Total Quality Management). Fogalma,<br />
alapelvei.<br />
6. Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok.<br />
7. A minőségirányítási rendszer működtetésének jogi, szakmai, gazdasági<br />
háttere és társadalmi környezete.<br />
8. Minőségirányítási rendszer működtetése egészségügyi intézményben<br />
(feladatok, lehetőségek). A minőségügyi dokumentációs rendszer. Minőségirányítási<br />
Kézikönyv. Eljárás utasítások, előírások. Külső és belső<br />
dokumentumok.<br />
9. Folyamatszabályozás, a folyamatos fejlődés módszerei. A belső és külső<br />
audit.<br />
10. Partnerazonosítás: ki lehet a vevő? Külső és belső partnerek meghatározása.<br />
Partnerelégedettség vizsgálat, közösségi, társadalmi szerepvállalás.<br />
11. A betegellátás színvonalának megítélése, mérése napjainkban.<br />
12. Indikátorok kialakítása és alkalmazása.<br />
13. Értékelési rendszerek: vezetőségi átvizsgálás, stratégiai és operatív tervezés.<br />
A minőségügyi rendszer, mint döntés előkészítést támogató eszköz.<br />
14. Minőségfejlesztés az Európai Unióban. Nemzeti Minőségfejlesztési Program.<br />
Kötelező és ajánlott irodalom:<br />
A.R.Tenner-I.J.DeToro: Teljes körű minőség-menedzsment. TQM. Műszaki<br />
Könyvkiadó 1997<br />
Dézsán Imre: Minőségbiztosítás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest,<br />
2000.<br />
Feigenbaum A.V. : Teljes körű minőségszabályozás. Ex Qualitas Libri Kft.<br />
Bp., 1991.<br />
Gergely Tamás, Szőts Miklós: Minőség az egészségügyben. Medicina<br />
Könyvkiadó Rt., Budapest, 2001.<br />
Dr. Gődény Sándor: A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben.<br />
Pro Die Kiadó, Budapest, 2007.<br />
Gulácsi László: Minőségfejlesztés az egészségügyben. Medicina Könyvkiadó<br />
Rt., Budapest, 2000.<br />
92
ISO 9000:2000 minőségügyi rendszer. Aktuális gyakorlati tanácsadó minőségirányítási<br />
szakembereknek. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. és T. Bt.<br />
Budapest<br />
Koczor Zoltán: Minőségirányítási rendszerek fejlesztése. TÜV Rheinland<br />
InterCert, Budapest, 2005.<br />
MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár.<br />
MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények.<br />
MSZ EN ISO 9004:2001 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a minőség<br />
fejlesztéséhez.<br />
Szabó Judit-L. A.Olesen-Huber Béla: „Harc a minőségért” a szociális szektorban<br />
(in: Kézikönyv szociális munkásoknak. Szerk.: Kozma Judit)<br />
Dr. Varga Emilné Dr. Szűcs Edit: Minőségmenedzsment. Campus Kiadó,<br />
Debrecen, 2005.<br />
Évközi ellenőrzés: nincs<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei:<br />
Az aláírás feltétele Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szerint.<br />
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai<br />
az irányadóak.<br />
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei:<br />
A hallgatók a gyakorlati jegy megszerzéséhez elemző dolgozatot készítenek<br />
a következő témák közül választva:<br />
Az egészségügyi ellátás területén a minőségirányítási rendszer működtetésének<br />
gyakorlati előnyei, hátrányai intézményi szinten és országos<br />
viszonylatban, annak lehetséges hatásai a betegellátás színvonalára.<br />
A vezetés mely döntéseihez használhatók fel a minőségirányítási<br />
rendszer adatai? Ezek az adatok milyen módszerekkel állíthatók elő?<br />
Dolgozói SWOT készítése, vezetői döntések meghozatalára alkalmas<br />
dolgozó elégedettségi mutatók kidolgozása, az értékek alakulásából<br />
levonható következtetések.<br />
Az egészségügyi intézmények által követett gyakorlat különbözőségének<br />
elemzése az Egészségbiztosítási Felügyelet nyilvános minőségértékelési<br />
rendszere alapján.<br />
93
A „Szolidaritás éjszakája” című rendezvény<br />
a szakon, 2006 végén<br />
94
A tantárgy neve: Speciális csoportok rehabilitációja<br />
I – II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi<br />
Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Imre Sándor<br />
Ajánlott félév II. III.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti 1+1 1+1<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 12+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 3<br />
Vizsgakövetelmény Kollokvium Gyakorlati<br />
jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
Speciális<br />
csoportok<br />
rehabilitációja<br />
I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzsanyag<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Imre Sándor<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a rehabilitáció értelmezési<br />
kereteivel, fogalomrendszerével. A kurzus során sor kerül a speciális<br />
problémákkal küzdő csoportok komplex rehabilitációjának elméleti, módszertani<br />
és gyakorlati megközelítésére.<br />
A tárgy hozzájárul a hallgatók gondolkodásának és a szociális munka cselekvési<br />
eszközeinek, módszereinek kiszélesítéséhez a rehabilitációs programok<br />
megismerésén keresztül a társadalmi befogadás megvalósítása érdekében.<br />
A tantárgy segíti a hallgatókat esélyegyenlőség és társadalmi<br />
integráció témákban saját kutatás lehetőségének megfogalmazásához,<br />
doktori tanulmányok előkészítéséhez.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
95
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
A rehabilitáció értelmezési és fogalmi kereteinek elsajátítása. Rehabilitációt,<br />
integrációt célzó programok elemzése, új program tervek készítése.<br />
Speciális csoportok rehabilitációjával kapcsolatos ismeretek szerzése.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás,<br />
szolgáltatástervezésről és fejlesztésről készült szakanyagok feldolgozása.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
- Pattyán L – Szoboszlai K – Huszti É: Hajléktalanság és egészséghez való<br />
jog összefüggései (2006)<br />
- Szoboszlai K – Pattyán L: Hajléktalanok a keleti régióban (hajléktalanok<br />
élethelyzetének és ellátáshoz való hozzájutásának kutatása)<br />
(2004)<br />
- TDK, szakdolgozat<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
I. félév:<br />
1/. A rehabilitáció fogalmi kérdései, fajtái, a komplex rehabilitációs szemlélet<br />
értelmezése. A habilitáció és rehabilitáció fogalmi keretei<br />
2/. A szociális környezet szerepe a rehabilitáció folyamatában<br />
3/. TEAM építés a rehabilitációban. A rehabilitációs TEAM jellemzői<br />
4/. A rehabilitáció területei: az orvosi - egészségügyi rehabilitáció<br />
5/. A rehabilitáció területei: oktatás, képzés szerepe a rehabilitációban<br />
6/. A rehabilitáció területei: foglalkoztatási rehabilitáció, a terápiás és fejlesztő<br />
felkészítő foglalkoztatás, a foglalkoztatás elősegítése<br />
7/. Rehabilitáció és jogvédelem. Diszkrimináció mentesség, speciális csoportok<br />
jogvédelme. A rehabilitáció feltételei a hazai joggyakorlatban<br />
8/. Szociális rehabilitáció és társadalmi befogadás<br />
9/. Közösségi integrációt és esélyegyenlőséget elősegítő szolgáltatások és<br />
programok (szeminárium – kiselőadások)<br />
10/. Önsegítő és érdekvédelmi szervezetek szerepe a rehabilitációban<br />
(szemináriumi gyakorlat – szolgáltatások bemutatása)<br />
11-14/. Szemináriumi gyakorlatok – esettanulmány, elemzés, laborgyakorlatok.<br />
II. félév:<br />
Speciális csoportok rehabilitációja<br />
Hajléktalanok rehabilitációja<br />
1/. A hajléktalanság probléma analízise<br />
1.2/. A hajléktalansággal járó megfosztottságok jellemzői<br />
- Egészségtől és egészségügyi ellátástól való megfosztottság<br />
96
- Megfelelő színvonalú lakhatástól való megfosztottság<br />
- Hajléktalanság kapcsolathálózati megközelítése<br />
- A hajléktalanok esélyei a foglalkoztatásban<br />
- A FEANTSA nyilatkozatai a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról, lakhatásának<br />
támogatásáról, ETHOS<br />
1.3/. Hajléktalanok intézményes ellátása<br />
- A hajléktalanok ellátásának szociális rendszere, a hajléktalanok rehabilitációs<br />
intézménye szabályai, gyakorlata<br />
2/. Hajléktalanok rehabilitációjának dimenziói:<br />
2.1/Lakhatás kérdései és rehabilitáció, hazai és nemzetközi tapasztalatok<br />
- (lakhatási támogatás országos modellkísérleti program, befogadó falu<br />
program, külső intézményi férőhely)<br />
2.2/. Hajléktalanok foglalkoztatási rehabilitációjának elmélete, gyakorlati<br />
modelljei, dilemmái, lépései (foglalkoztatási modellkísérleti program tapasztalatai,<br />
foglalkoztatási programok)<br />
2.3/. A szociális izoláció kezelése a rehabilitáció során (befogadó falu<br />
program, szociális lakóközösségek)<br />
2.4/. Egészséghez való hozzáférés biztosítása (speciális egészségügyi<br />
programok hajléktalanok segítésére, komplex rehabilitációs programok<br />
szenvedélybeteg hajléktalanok ellátására)<br />
2.5/. Hajléktalanok jog és érdekvédelmével foglalkozó szervezetek és projektek<br />
(Állampolgári jogok biztosa, jogvédő irodák programjai, Esélyegyenlőségi<br />
Kormányhivatal, Menhely Alapítvány, UtcaEmbere)<br />
3/. Hajléktalanok speciális csoportjai a rehabilitáció szempontjából<br />
Tartós betegséggel küzdők rehabilitációja<br />
4/. Szív és érrendszeri megbetegedésekben szenvedők rehabilitációja<br />
5/. Neuroendokrin megbetegedésekkel élők rehabilitációja<br />
6/. Kiválasztó rendszer megbetegedéseivel élők rehabilitációja<br />
7/. Daganatos betegségekkel küzdők rehabilitációja<br />
8/. Krónikus fertőző betegséggel küzdők rehabilitációja<br />
9/. Haematológiai betegek rehabilitációja<br />
10/. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, integrációja<br />
Szemináriumi gyakorlatok<br />
11/. Speciális csoportok segítését célzó rehabilitációs programok elemzése<br />
12-13/. Esettanulmányok (a rehabilitációs folyamat jellemzői, buktatói egy<br />
kliens esetjellemzésén keresztül)<br />
14/. Tartós betegséggel küzdők önszerveződései, önsegítés jelentősége a<br />
rehabilitácós folyamatban<br />
Kötelező irodalom:<br />
- Juhász Gábor – Taller Ágnes: A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem<br />
az EU új tagállamaiban Esély, 2005/6 pp 23-65.<br />
- A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram (EU dokumentum)<br />
Esély, 2002/2 pp 90-98.<br />
97
- Márkus E: Teammunka a rehabilitációban In: Huszár Ilona- Kullman<br />
Lajos-Tringer László (szerk): Rehabilitáció az orvosi gyakorlatban SOTE<br />
Bp. 1999.<br />
- Huszár Ilona- Kullman Lajos - Tringer László (szerk): A rehabilitáció<br />
gyakorlata Medicina, Bp. 2000.<br />
- Dr. Tauszigné Czakó Zsuzsanna (szerk) (2002): Rehabilitációs modellek<br />
2. Magyar Távoktatási Alapítvány, Bp.<br />
http://www.nonprofit.hu/files/4/0/2/402_rehabbook.pdf<br />
- Komáromi Róbert: Megváltozott munkaképességű és fogyatékos munkavállalók<br />
munkaerő-piaci integrációjáról. Esély 2003/5. (27 – 59)<br />
- Ágostonné Alpár Vera: Törési és kitörési pontok keresése hajléktalanoknál.<br />
Esély 1998/4. (75 – 85)<br />
- Oross Jolán: "A szabadság rád fagy" Hajléktalan emberek egészsége,<br />
hajléktalan emberek halála. Esély 1995/5. (81-98)<br />
- Hajléktalan emberek foglalkoztatását elősegítő komplex modellkísérleti<br />
program In. Periféria Füzetek X. 1 sz. Kiadja: Egészségügyi - Szociális<br />
és Családügyi Minisztérium 2002.<br />
- Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Isaemiás szívbetegek<br />
rehabilitációja. Készítette: A <strong>Kar</strong>diológiai Szakmai Kollégium<br />
www.euagazat.hu/portal/server.pt/gateway/<br />
- Pulmonológiai rehabilitáció (Összeállította: Somfay Attila Dr.) Jóváhagyta:<br />
Tüdőgyógyászati szakmai kollégium és Rehabilitációs Szakmai Kollégium<br />
(2002)<br />
www.tudogyogyasz.hu/docread.aspx?web_id=&r_id=37363133&mode<br />
=2<br />
Ajánlott irodalom:<br />
FEANTSA POLICY STATEMENTS:<br />
- FEANTSA Contribution to the Consultation on the Commission Green<br />
Paper for Mental Health<br />
- Tuberculosis and Homelessness: The growing problem of tuberculosis<br />
among homeless people and other vulnerable groups: the need for<br />
concerted action at European level to tackle this public health problem<br />
http://www.feantsa.org/code/en/theme.asp?ID=2<br />
- Az egészséghez való jog emberi jog. Egészség biztosítása a hajléktalan<br />
emberek számára<br />
http://www.feantsa.org/files/Health_Annual_Theme/Annual_theme_docu<br />
ments/National_reports/Hungary_health_%20report.doc<br />
Ajánlott honlapok:<br />
www.feantsa.org<br />
www.rehabilitacio.lap.hu<br />
www.smtarsasag.hu<br />
http://www.c3.hu/~lanc/index.html<br />
http://www.strokeline.hu/public/bet_aszelutes.shtml<br />
www.euagazat.hu/portal/server.pt/gateway/<br />
98
Évközi ellenőrzés: szemináriumi dolgozat készítése<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium látogatása<br />
Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II.<br />
félévben: érvényes aláírás, a szemináriumi dolgozat elfogadása.<br />
99
A tantárgy neve: Szociális munka gyakorlat I.-IV.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely<br />
Ajánlott félév I. II. III. IV.<br />
Tantárgyi kód<br />
nappali tagozat<br />
Tantárgyi kód<br />
levelező tagozat<br />
Nappali tagozat<br />
0+2 0+3 0+8 0+240<br />
heti óra-<br />
száma<br />
Levelező tagozat<br />
0+16 0+24 0+48 0+96<br />
félévi<br />
óraszáma<br />
Kredit 2 3 5 8<br />
Vizsgaköve-<br />
Gyakorlati Gyakorlati Gyakorlati jegy Gyakorlati jegy<br />
telmény<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
jegy<br />
Nincs<br />
jegy<br />
Szociális<br />
munka gyakorlat<br />
I.<br />
Szociális munka<br />
gyakorlat<br />
II.<br />
Szociális munka<br />
gyakorlat<br />
III.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelező, szakmai törzsanyag<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka<br />
Mesterszak tanterve<br />
A tantárgy oktatói:<br />
A félévre szóló tantárgyfelosztás alapján főállású és óraadói státuszban<br />
lévő oktatók, <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi <strong>Kar</strong>, Alkalmazott Társadalomtudományi<br />
Tanszék<br />
A tantárgy általános és speciális céljai: A hallgató ismerje meg az<br />
egészségügyi szociális munka intézményeit, szolgáltatásait a szociális és<br />
egészségügyi rendszerekben. A tantárgy felkészíti a hallgatókat az egészségügyi<br />
szociális munka területén dolgozó szakemberek kompetenciáira, a<br />
szolgáltatásokban dolgozó szakemberekkel való együttműködésre, a problémakezelésben<br />
és a prevencióban alkalmazott módszerekre, felmérések<br />
kezdeményezésére, project munkák készítésére, elemzésére.<br />
100
Oktatás típusa: Terepgyakorlat, feldolgozó szeminárium és esetmegbeszélés.<br />
Alapozó terepgyakorlat az első félévben, kiscsoportos bontásban<br />
működik, ahol a hallgatók terepmegismerő, külső szakmai gyakorlaton<br />
vesznek részt, és megismerik az egészségügyi szociális munka területén<br />
működő intézmény szakmai programját, egészségügyi szociális munka<br />
klienskörének jellemzőit, a szociális munkában alkalmazott módszereket,<br />
munkaformákat. A szeminárium csoportbontásban kerül megtartásra,<br />
melynek célja a terepgyakorlaton megismert intézmény működésének, a<br />
klienskör problémáinak, a beavatkozás módszereinek és a szolgáltatások<br />
működésének feldolgozása, az egészségügyi szociális munka kompetenciák<br />
megfogalmazása. Második félévben a hallgatók elmélyítő típusú<br />
terepgyakorlaton vesznek részt. A terepgyakorlat kiscsoportos bontásban<br />
működik, ahol az egészségügyi szociális munka egy-egy intézményében<br />
mélyrehatóbban foglalkoznak a szakmai munka megismerésével tereptanár<br />
irányítása mellett, egyénre szabott feladatok önálló elvégzésével.<br />
A félév során a hallgatók bekapcsolódnak a klienseknek nyújtott szolgáltatásokba,<br />
felméréseket készítenek (pl. interjú, környezettanulmány) a<br />
szolgáltatásokat igénybevevők szociális státuszáról. A szeminárium csoportbontásban<br />
kerül megtartásra, melynek célja a klienskör problémáinak,<br />
a beavatkozás módszereinek és a szolgáltatások működésének feldolgozása,<br />
az egészségügyi szociális munka kompetenciák megfogalmazása.<br />
Harmadik félévben folytatódik az elmélyítő szintű gyakorlat, amikor<br />
a hallgatók egyéni terepgyakorlaton vesznek részt, ahol az egészségügyi<br />
szociális munka módszereivel dolgoznak különösen a közösségi gondozás,<br />
rehabilitáció, életminőséget javító és esélyegyenlőséget megvalósító szakmai<br />
programokban, szolgáltatásokban. A szeminárium csoportbontásban kerül<br />
megtartásra, melynek célja a klienskör problémáinak, a beavatkozás<br />
módszereinek és a szolgáltatások működésének feldolgozása, az egészségügyi<br />
szociális munka kompetenciák megfogalmazása. A negyedik félévben<br />
a hallgatók intenzív típusú terepgyakorlaton vesznek részt, ahol a<br />
hallgató tanulását közvetlenül tereptanár segíti. Az intenzív terepgyakorlat<br />
célja az egészségügyi szociális munka ismeretetek, szakmai készségek és<br />
kompetenciák integrálása. A hallgatók az egészségügyi szociális munka klienseivel<br />
közvetlenül foglalkoznak a szolgáltatásokban, és alkalmazzák a szociális<br />
munka módszereit a kliensek életminőségének javítására, a problémák<br />
kezelésében. Az intenzív terepgyakorlat mellett a hallgatók esetmegbeszélő<br />
csoportban dolgozzák fel a terepgyakorlat szakmai tapasztalatait.<br />
A feldolgozást segítő módszerek: terepnapló írása, szóbeli beszámoló,<br />
írásbeli dolgozatok készítése, szakirodalom feldolgozás és prezentáció, a<br />
terepgyakorlat tapasztalatainak megfogalmazása, esetmegbeszélés. Az<br />
írásbeli munkák elkészítése, a feladat teljesítése órán kívüli terhelést is<br />
magában foglal.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya:<br />
70+30 %<br />
101
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szemináriumhoz<br />
fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend,<br />
szakirodalom-feldolgozás, terepmunka előkészítése, terepnapló készítése.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
Hajléktalanok egészségügyi jellemzőinek regionális kutatása<br />
Hajléktalan nők élethelyzetének kutatása<br />
Időskorúak szociális problémáinak kutatása<br />
TDK, szakdolgozat<br />
A tantárgy részletes leírása I. félév:<br />
A terepgyakorlat célja:<br />
Az alapozó terepgyakorlat célja, az egészségügyi szociális munka intézményei<br />
közül egészségügyi szakellátási (kórház, klinika) és szociális<br />
alapszolgáltatást-, szakellátást nyújtó intézmények megismerése, különös<br />
tekintettel, az idősekkel, fogyatékkal élőkkel, szenvedélybetegekkel,<br />
pszichiátriai betegekkel, hajléktalanokkal foglalkozó intézményekre,<br />
szolgáltatásokra. A terepgyakorlati helyek kiválasztásánál szükséges<br />
figyelembe venni az intézmények többszektorúságát (önkormányzati, nonprofit,<br />
egyházi fenntartású intézmények). A terepintézményeket és az<br />
időpontokat tartalmazó gyakorlati táblázat a félév első óráján kerül a<br />
hallgatókhoz.<br />
A hallgató feladatai a terepgyakorlaton:<br />
•Résztvevő megfigyelő pozícióból információgyűjtés az intézmény működéséről,<br />
szolgáltatásairól, kliensköréről: egyénekre, közösségekre<br />
jellemző szociális és egészségügyi problémákról, az egészségügyi szociális<br />
munka eszközeiről, módszereiről, a team-ek működéséről, a szociális<br />
munkások feladatairól, a munka adminisztrációjáról, a minőségbiztosítás<br />
formáiról, lehetőségeiről.<br />
•Aktív részvétel: kérdések megfogalmazásával tájékozódik a hallgató<br />
szakmai módszerekről, kérdésekről.<br />
•Lehetőség szerint kapcsolatfelvétel és interjúkészítés a bekapcsolódásra<br />
hajlandó kliensekkel, szakemberekkel.<br />
A terepgyakorlatot vezeti:<br />
A terepintézményben dolgozó szakember, aki tereptanárként (külső óraadóként)<br />
kapcsolódik be az oktatásba.<br />
Szeminárium:<br />
•Aktív részvétel: a tereplátogatás tapasztalatainak többszempontú megbeszélése,<br />
az egészségügyi szociális munka kompetenciák megfogalmazása,<br />
kérdések feltevése a hallgatót érdeklő szakmai területekről,<br />
alkalmazott módszerek megbeszélése, etikai kérdések megvitatása.<br />
•A terepintézmény szakmai munkájához kapcsolódó szakirodalmi anyagok<br />
feldolgozása, hallgatói prezentáció.<br />
102
A szemináriumot vezeti:<br />
A képzés által felkért szociális munka elméletben és gyakorlati módszerekben<br />
jártas oktató.<br />
Terepgyakorlaton kívüli feladat:<br />
•A terepintézményben és a szemináriumon megismert információk dokumentálása<br />
terepnaplóban.<br />
•A gyakorlathoz kapcsolódó témában dolgozat elkészítése.<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: A hallgató megismeri az alapozó terepgyakorlaton és<br />
a hozzákapcsolódó szemináriumon az egészségügyi szociális munka területeit,<br />
képes lesz a team-munka és a minőségi munkavégzés szakmai<br />
megfogalmazására, gyakorlati tapasztalatok feldolgozására.<br />
Kötelező irodalom<br />
Magyar Zsófia: A magyarországi kórházi szociális munka helyzete egy országos<br />
kutatás tükrében. Esély 2004/4. 44 – 71.o.<br />
Habusik Ferenc: Hozzáférési különbségek az egészségügyi alapellátásban.<br />
Esély 2004/4-5.<br />
Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a hospice-szellemű<br />
ellátásban. Esély, 2000/6.<br />
Mester Szilvia: Szociális munka a szülészeti osztályokon. In: Kézikönyv a<br />
szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai Ildikó. Szociális<br />
Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. p. 223-239.<br />
Simon Ildikó: Szociális munka a pszichiátrián. In: Kézikönyv a szociális<br />
munka gyakorlatához. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 1996. p.<br />
215-234<br />
Török Judit: A szociális munka néhány alapkérdése az egészségügyben.<br />
In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Szerkesztette: Somorjai<br />
Ildikó. Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. p. 140-156.<br />
Szociális munka és egészségügy. Szerkesztette: Csató Zsuzsa. Szociális<br />
Munkások Magyarországi Egyesülete, Budapest, 1994.<br />
Urbanekné László Judit: Szociális munka a kórházakban. Esély, 1992/1. p.<br />
76-83<br />
Szász Anna: SM-klub a külvárosban. Esély 2004/1. 95 – 102. o.<br />
Az egészségügy peremén. HAJSZOLT Hírlap 1998. 4-6.<br />
Prof. Dr. Iván László: „Öregedés: örök ifjúság” in. Szociális Menedzser<br />
2004/3. p. 2-5.<br />
Dr. Szabó Lajos (szerk): Szempontok a mentálisan hanyatló idősek<br />
vizsgálatához és készségfejlesztéséhez Kiadja: Fővárosi Módszertani<br />
Osztály Bp. 2002.<br />
Dr. Szabó Lajos: Szociális készségszint felmérés mentálisan hanyatló idősek<br />
vizsgálatában Kiadja: Fővárosi Módszertani Osztály Bp. 2003.<br />
Dr. Szabó Lajos: Mentálisan hanyatló idősek pszichoszociális segítése a<br />
szociális ellátórendszerben in. Szociális Menedzser 2004/3. p. 24-27.<br />
103
Bakos Anita: Az egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszok kivizsgálása<br />
az Egyesült Királyságban. Esély, 2001/1. p. 77-90<br />
Oross Jolán: „A szabadság rád fagy” Hajléktalan emberek egészsége, hajléktalan<br />
emberek halála. In: Esély 1995/5. p. 81-98<br />
Neményi Mária: Terhesség, szülés, gyermekgondozás (Cigány anyák az<br />
egészségügy kapcsolatrendszerében) Esély 1998/2. p. 20-56<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Új terápiás programok in. Periféria Füzetek IX. évfolyam 2 – 3 .szám<br />
Kiadja: ESzCsM, NCsSzI, Bp. 2002.<br />
Bódy Éva: Pszichiátriai közösségi ellátás az alapellátások struktúrájában<br />
in. Szociális Menedzser 2002/3. p. 2-3.<br />
Kelemen Gábor – Csákiné Király Lívia: Pszichiátriai és szenvedélybetegek<br />
szociális ellátása (Hallgatói segédanyag) NCsSzI Bp. 2005.<br />
Fegyveres Emőke: Demens betegek foglalkoztatásának egyfajta lehetősége<br />
in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 7-8.<br />
Hídvégi Katalin: Demens betegek intézeti gondozása in. Szociális Menedzser<br />
2002/6. p. 9-10.<br />
Csoó Lászlóné – Kovacsics Zsuzsanna – Endrődy Zsuzsanna: Demens betegek<br />
jogai in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 14-17.<br />
Bajzáthné Kómár Mária: A gyakorlati szociális munka és az idősgondozás<br />
kompetenciái in. Szociális Menedzser 2002/6. p. 43-48.<br />
Lakóotthonok Magyarországon in. Periféria Seria Könyvek, ESzCsM,<br />
NCsSzI. Bp. 2002. p. 11 – 36.<br />
Ombudsmani jelentés a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról<br />
Esély 2001/2. p. 91-97<br />
Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és<br />
gyakorlata I. kötet. 5-15., 32-180. és a II. kötet egésze. Semmelweis,<br />
Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő terepintézmények<br />
működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális<br />
munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban<br />
közölt írások, cikkek.<br />
Jogszabályok:<br />
Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális<br />
ellátásokról<br />
188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó<br />
szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről,<br />
továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről<br />
1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről<br />
9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
ellátások igénybevételéről<br />
11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő<br />
és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról<br />
1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről<br />
104
77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és az<br />
eljárásra vonatkozó szabályokról<br />
Továbbá, azok a működési szabályzatok, eljárások, amelyek az adott intézmény<br />
működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák.<br />
Ajánlott honlapok:<br />
www.3sz.hu; www.szochalo.hu; www.eum.hu; www.szmm.gov.hu<br />
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók<br />
terepnaplót készítenek, egyéni munkában a terepgyakorlatokon<br />
megismert témákból választva dolgozatot készítenek a szorgalmi időszakban.<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton<br />
és a szemináriumon való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése.<br />
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei:<br />
A dolgozatra és a dolgozat megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a<br />
gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B,<br />
illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében)<br />
van lehetőség.<br />
A tantárgy részletes leírása II. félév:<br />
A terepgyakorlat célja:<br />
Elmélyítő terepgyakorlaton az egészségügyi szociális munka intézményei közül<br />
egészségügyi szakellátást (kórház, klinika) és szociális alapszolgáltatást-,<br />
szakellátást nyújtó intézmények - különös tekintettel, az idősekkel, fogyatékkal<br />
élőkkel, szenvedélybetegekkel, pszichiátriai betegekkel, hajléktalanokkal<br />
foglalkozó intézmények - közül két intézményben szakmai feladatok végzése<br />
tereptanár közvetlen irányítása, oktatása mellett. A terepgyakorlati helyek<br />
kiválasztásánál szükséges figyelembe venni az intézmények többszektorúságát<br />
(önkormányzati, non-profit, egyházi fenntartású intézmények). A terepintézményeket<br />
és az időpontokat tartalmazó gyakorlati táblázat a félév első óráján<br />
kerül a hallgatókhoz.<br />
A hallgató feladatai a terepgyakorlaton:<br />
Elmélyítő szintű terepgyakorlaton szakmai feladatok részletes megismerésével,<br />
önálló feladatok elvégzésével bekapcsolódik a hallgató az intézmény<br />
munkájába. A hallgató alábbi feladatokat végzi:<br />
- A szociális munka eszközeinek, módszereinek, eljárásainak, protokolljainak<br />
megismerése az intézmény működési szabályzataiból, szakmai<br />
programokból, a minőségbiztosítás érdekében kialakított eljárásokból,<br />
protokollokból.<br />
105
- Kapcsolatfelvétel és szociális anamnézis elkészítése legalább három<br />
kliensnél.<br />
- A szociális anamnézis készítéséhez felmérési módszerek alkalmazása<br />
(interjú, adatgyűjtés, dokumentumelemzés), az anamnézis dokumentálásához<br />
szükséges adminisztráció elkészítése.<br />
- A szociális anamnézis elkészítéséhez együttműködés kezdeményezése<br />
és megvalósítása szükség szerint más szakemberekkel, a kliens<br />
környezetében élő személyekkel.<br />
- A terepmunka dokumentálása a terepintézményben szokásos módon,<br />
és a terepgyakorlat követelményeinek megfelelően terepnaplóban.<br />
A terepgyakorlatot vezeti:<br />
A terepintézményben dolgozó szakember, aki tereptanárként (külső óraadóként)<br />
kapcsolódik be az oktatásba.<br />
Szemináriumon:<br />
•Aktív részvétel: a tereplátogatás tapasztalatainak feldolgozása, az alkalmazott<br />
szakmai módszerek megbeszélése, etikai kérdések megvitatása.<br />
•Szakmai készségfejlesztés: a segítő kapcsolat működéséhez szükséges<br />
módszerek, technikák labor gyakorlata, a terepgyakorlat feladatainak<br />
sikeres elvégzése érdekében.<br />
•A terepintézmény szakmai munkájához kapcsolódó szakmai anyagok<br />
feldolgozása, hallgatói prezentáció.<br />
A szemináriumot vezeti:<br />
A képzés által felkért szociális munka elméletben és gyakorlati módszerekben<br />
jártas oktató.<br />
Terepgyakorlaton kívüli feladat:<br />
•A terepintézményben és a szemináriumon megismert információk, felmérések<br />
dokumentálása terepnaplóban.<br />
•Szociális anamnézis dokumentálása legalább három kliensről.<br />
•A gyakorlathoz kapcsolódó dolgozat(ok) elkészítése.<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: A hallgató megismeri a terepgyakorlaton és a hozzákapcsolódó<br />
szemináriumon az egészségügyi szociális munka módszerei<br />
közül a szociális anamnézis elkészítésének alkalmazását, képes lesz felmérési<br />
módszerek alkalmazására, szociális anamnézis készítése érdekében<br />
együttműködésre a kliens környezetébe tartozó személyekkel és a<br />
problémakezeléshez kapcsolódó szakemberekkel (team munka erősítése),<br />
gyakorlati tapasztalatok feldolgozására.<br />
Kötelező irodalom:<br />
Kézikönyv a szociális munkásoknak szerk. Kozma Judit, Szociális Szakmai<br />
Szövetség, Budapest, 2002.<br />
106
Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához szerk. Somorjai Ildikó, Szociális<br />
Szakmai Szövetség, Budapest, 2001.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő terepintézmények<br />
működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális<br />
munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban<br />
közölt írások, cikkek.<br />
Jogszabályok:<br />
Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális<br />
ellátásokról<br />
188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó<br />
szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről,<br />
továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről<br />
1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények<br />
szakmai feladatairól és működésük feltételeiről<br />
9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
ellátások igénybevételéről<br />
11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő és<br />
a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról<br />
60/2003. (X.20) ESzCsM rendelet.<br />
1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről<br />
77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és az<br />
eljárásra vonatkozó szabályokról<br />
Továbbá, azok a működési szabályzatok, eljárások, amelyek az adott intézmény<br />
működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák.<br />
Ajánlott honlapok:<br />
www.3sz.hu; www.szochalo.hu; www.eum.hu; www.szmm.gov.hu<br />
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók<br />
terepnaplót készítenek, és dolgozat formában elkészítik legalább<br />
három kliensről felvett szociális anamnézist a szorgalmi időszakban.<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton<br />
és a szemináriumon való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése.<br />
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A dolgozatra és a dolgozat<br />
megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amenynyiben<br />
nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre<br />
(szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség.<br />
A tantárgy részletes leírása III. félév:<br />
107
A terepgyakorlat célja:<br />
Elmélyítő szintű terepgyakorlaton az egészségügyi szociális munka intézményei<br />
közül egészségügyi szakellátást (kórház, klinika) és szociális alapszolgáltatást-,<br />
szakellátást nyújtó intézmények - különös tekintettel az<br />
idősekkel, fogyatékkal élőkkel, szenvedélybetegekkel, pszichiátriai betegekkel,<br />
hajléktalanokkal foglalkozó intézmények - közül két intézményben<br />
szakmai feladatok végzése tereptanár közvetlen irányítása, oktatása mellett.<br />
A terepgyakorlati helyek kiválasztásánál szükséges figyelembe venni<br />
az intézmények többszektorúságát (önkormányzati, non-profit, egyházi<br />
fenntartású intézmények). A terepintézményeket és az időpontokat tartalmazó<br />
gyakorlati táblázat a félév első óráján kerül a hallgatókhoz.<br />
A hallgató feladatai a terepgyakorlaton:<br />
Szakmai feladatok részletes megismerésével, önálló feladatok elvégzésével<br />
bekapcsolódik a hallgató az intézmény munkájába. A hallgató a külső<br />
gyakorlati helyen az alábbi feladatokat végzi:<br />
- A szociális munka eszközeinek, módszereinek, eljárásainak, protokolljainak<br />
megismerése az intézmények működési szabályzataiból, szakmai<br />
programokból, a minőségbiztosítás érdekében kialakított eljárásokból,<br />
protokollokból.<br />
- Kapcsolatfelvétel, szociális anamnézis készítése, probléma<br />
többszempontú megfogalmazása és cselekvési terv (gondozási terv)<br />
kidolgozása egy kliensnél.<br />
- Az anamnézis készítéséhez felmérési módszerek alkalmazása (interjú,<br />
adatgyűjtés, dokumentumelemzés), az anamnézis dokumentálásához<br />
szükséges adminisztráció elkészítése.<br />
- A cselekvési terv elkészítéséhez team munka kezdeményezése, a team<br />
működés dokumentálása.<br />
- Legalább egy esélyegyenlőséghez, társadalmi integrációhoz kapcsolódó<br />
intézményi program megismerése dokumentációk feldolgozásával, és<br />
lehetőség szerint saját élményű tapasztalatszerzéssel.<br />
- A terepmunka dokumentálása a terepintézményben szokásos módon,<br />
és a terepgyakorlat követelményeinek megfelelően terepnaplóban.<br />
A terepgyakorlatot vezeti:<br />
A terepintézményben dolgozó szakember, aki tereptanárként (külső óraadóként)<br />
kapcsolódik be az oktatásba.<br />
Szemináriumon:<br />
•Aktív részvétel: a tereplátogatás tapasztalatainak feldolgozása, az alkalmazott<br />
szakmai módszerek megbeszélése, etikai kérdések megvitatása.<br />
•Szakmai készségfejlesztés: a segítő kapcsolat működéséhez szükséges<br />
módszerek, technikák labor gyakorlata a terepgyakorlat feladatainak<br />
sikeres elvégzése érdekében.<br />
•A terepintézmény szakmai munkájához kapcsolódó szakmai anyagok<br />
feldolgozása, hallgatói prezentáció.<br />
108
A szemináriumot vezeti:<br />
A képzés által felkért szociális munka elméletben és gyakorlati módszerekben<br />
jártas oktató.<br />
Terepgyakorlaton kívüli feladat:<br />
•A terepintézményben és a szemináriumon megismert információk, felmérések<br />
és a team-munka dokumentálása terepnaplóban.<br />
•Szociális anamnézis és a cselekvési terv leírása legalább egy kliensről.<br />
•Esélyegyenlőséghez, társadalmi integrációhoz kapcsolódó intézményi<br />
program dokumentálása terepnaplóban.<br />
•A gyakorlathoz kapcsolódó dolgozatok elkészítése.<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: A hallgató alkalmazza a terepgyakorlaton és a hozzákapcsolódó<br />
szemináriumon az egészségügyi szociális munka módszerei közül a<br />
kapcsolatfevételt, a szociális anamnézist és megismeri a cselekvési terv elkészítését.<br />
Képes lesz felmérési módszerek alkalmazására, szociális anamnézis<br />
és cselekvési terv készítésére együttműködve a kliens környezetébe<br />
tartozó személyekkel és a problémakezeléshez kapcsolódó szakemberekkel,<br />
gyakorlati tapasztalatok feldolgozására. A terepgyakorlaton a hallgatók a segítő<br />
kapcsolatra épülő munka mellett megismerik az esélyegyenlőség, társadalmi<br />
integráció érdekében készített pályázatokat, megvalósuló programokat.<br />
Kötelező irodalom:<br />
Kézikönyv a szociális munkásoknak szerk. Kozma Judit, Szociális Szakmai<br />
Szövetség, Budapest, 2002.<br />
Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához szerk. Somorjai Ildikó, Szociális<br />
Szakmai Szövetség, Budapest, 2001.<br />
Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola,<br />
Budapest 2000.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő terepintézmények<br />
működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális<br />
munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban<br />
közölt írások, cikkek.<br />
Jogszabályok:<br />
Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális<br />
ellátásokról<br />
188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá<br />
a szociális vállalkozás engedélyezéséről<br />
1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről<br />
109
9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
ellátások igénybevételéről<br />
11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő<br />
és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról<br />
60/2003. (X.20) ESzCsM rendelet.<br />
1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről<br />
77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és az<br />
eljárásra vonatkozó szabályokról<br />
Továbbá, azok a működési szabályzatok, eljárások, amelyek az adott intézmény<br />
működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák.<br />
Ajánlott honlapok: www.3sz.hu; www.szochalo.hu; www.eum.hu;<br />
www.szmm.gov.hu; http://www.eu2004.hu/<br />
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók<br />
terepnaplót készítenek, ahol dokumentálják a segítő kapcsolatban<br />
alkalmazott módszereket, a team munka működését, valamint az intézményben<br />
megismert esélyegyenlőséget, integrációt szolgáló programot.<br />
Dolgozat formában a hallgató elkészít egy kliensről felvett szociális anamnézist<br />
és cselekvési tervet a szorgalmi időszakban.<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton<br />
és a szemináriumon való aktív részvétel, a terepnapló elkészítése.<br />
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei: A dolgozatra és a dolgozat<br />
megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki a gyakorlati jegy. Amenynyiben<br />
nem sikerül az első alkalommal teljesíteni, B, illetve C számonkérésre<br />
(szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében) van lehetőség.<br />
A tantárgy részletes leírása IV. félév:<br />
A terepgyakorlat célja:<br />
Intenzív terepgyakorlaton az egészségügyi szociális munka intézményei közül<br />
egészségügyi szakellátást (kórház, klinika) és szociális alapszolgáltatást-,<br />
szakellátást nyújtó intézmények - különös tekintettel, az idősekkel, fogyatékkal<br />
élőkkel, szenvedélybetegekkel, pszichiátriai betegekkel, hajléktalanokkal<br />
foglalkozó intézmények - közül egy intézményben szakmai feladatok végzése<br />
tereptanár közvetlen irányítása, oktatása mellett. A hallgatók terepgyakorlatát<br />
kísérő szakmai segítés az esetmegbeszélés, amelynek célja, hogy a hallgatók<br />
képesek legyenek a kliens problémák rendszerszerű megfogalmazására,<br />
adekvát problémakezelési módszerek kiválasztására, reflexióra a kliensek<br />
működésével kapcsolatban, önreflexióra a szakmai munkáról, a felmerülő etikai<br />
kérdések megbeszélésére. A terepgyakorlati hely kiválasztása egy a képzés<br />
által összeállított kínálati tereplistából történik. A kínálat összeállításánál<br />
110
szükséges figyelembe venni az intézmények többszektorúságát (önkormányzati,<br />
non-profit, egyházi fenntartású intézmények). A terepintézményeket tartalmazó<br />
kínálati tereplista a III. félév végén kerül a hallgatókhoz. A hallgatók<br />
a kiválasztott intézményben előzetesen tájékozódnak, a tereptanár és az intézmény-vezető<br />
által aláírt fogadónyilatkozattal igazolják a terepgyakorlati<br />
hely kiválasztását a képzés felé.<br />
A hallgató feladatai a terepgyakorlaton:<br />
A hallgató önálló feladatok elvégzésével bekapcsolódik az intézmény munkájába.<br />
A hallgató a külső gyakorlati helyen egészségügyi szociális munkához<br />
kapcsolódva az alábbi feladatokat végzi:<br />
- A szociális munka eszközeinek, módszereinek, eljárásainak, protokolljainak<br />
megismerése az intézmények működési szabályzataiból, szakmai<br />
programokból, a minőségbiztosítás érdekében kialakított eljárásokból,<br />
protokollokból.<br />
- Kapcsolatfelvétel, szociális anamnézis készítése, probléma<br />
többszempontú megfogalmazása, cselekvési terv (gondozási terv) kidolgozása<br />
és a problémakezelés megvalósítása segítő kapcsolatban,<br />
szociális esetmunka módszereinek alkalmazásával. A szociális esetmunkához<br />
szükséges felmérési módszerek alkalmazása (interjú, kliens<br />
kapcsolati rendszerek és környezet felmérése, adatgyűjtés, dokumentumelemzés),<br />
az esetmunka dokumentálásához szükséges adminisztráció<br />
elkészítése. Szükség szerint team munka kezdeményezése, a team<br />
működés dokumentálása.<br />
- Szociális csoport munka alkalmazása problémakezelésben vagy prevenciót<br />
megcélzó szolgáltatásban, szakmai programban: pl. teammunka,<br />
terápiás csoport munka vezetése, feladatcsoportban való részvétel.<br />
- Közösségi szociális munka alkalmazása problémakezelésben vagy prevenciót<br />
megcélzó szolgáltatásban, szakmai programban: pl. szolgáltatástervezés,<br />
szolgáltatásfejlesztés, szükséglet felmérés, lakossági/ellátotti<br />
csoportok bekapcsolása egészségügyi prevenciós programba.<br />
- A terepmunka dokumentálása a terepintézményben szokásos módon,<br />
és a terepgyakorlat követelményeinek megfelelően terepnaplóban.<br />
- Az intenzív terepgyakorlat zárásához 2 dolgozat elkészítése.<br />
1. Klienssel kialakított segítő kapcsolatban alkalmazott szociális munka<br />
módszerek alkalmazásának és a segítő kapcsolat működésének<br />
elemző ismertetése esettanulmányban.<br />
2. Prevenciót, rehabilitációt vagy esélyegyenlőséget szolgáló szakmai<br />
programterv elkészítése a terepintézmény egy szolgáltatásához,<br />
kliensköréhez kapcsolva.<br />
A terepgyakorlatot vezeti:<br />
A terepintézményben dolgozó szakember, akit tereptanárként (külső óraadóként)<br />
kapcsolódik be az oktatásba.<br />
111
Esetmegbeszélés: Kiscsoportban, 8-10 fő részvételével, szociális munka<br />
oktató vezetésével.<br />
•Aktív részvétel: a tereplátogatás tapasztalatainak feldolgozása, az alkalmazott<br />
szakmai módszerek megbeszélése, etikai kérdések megvitatása.<br />
•Szakmai készségfejlesztés: a segítő kapcsolat működéséhez szükséges<br />
módszerek, technikák közös átgondolása.<br />
•A hallgatók alkalmazzák a reflexiót a kliensek működésének minél jobb<br />
megismeréséhez, és az önreflexiót a saját a szakmai munka és hatékonyság<br />
megismeréséhez.<br />
Esetmegbeszélést vezeti:<br />
A képzés által felkért szociális munka elméletben, gyakorlati módszerekben<br />
és esetmegbeszélő csoport vezetésében jártas oktató.<br />
Terepgyakorlaton kívüli feladat:<br />
•Kliensekhez és szolgáltatási programokhoz kapcsolódó szakmai munka<br />
dokumentálása terepnaplóban.<br />
•Dolgozatok elkészítése.<br />
•A gyakorlathoz kapcsolódó dolgozatok elkészítése.<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: A hallgató alkalmazza az egészségügyi szociális munka<br />
végzéséhez szükséges szociális esetmunka, szociális csoport munka és<br />
közösségi szociális munka módszereit. Képes lesz rendszerszemléletű és<br />
interdiszciplináris gondolkodásban a kliensek szociális problémáira adekvát<br />
módon problémakezelést végezni, és egészségügyi prevenciós programban<br />
szociális munkásként közreműködni. A terepgyakorlatot kísérő esetmegbeszélés<br />
során a hallgatók jártasságot szereznek a munkaforma működésében,<br />
reflexiók kifejezésére, az önreflexió alkalmazására, a prevencióban<br />
vagy a korrekcióban alkalmazható újabb alternatívák keresésében.<br />
Kötelező irodalom:<br />
Kézikönyv a szociális munkásoknak szerk. Kozma Judit, Szociális Szakmai<br />
Szövetség, Budapest, 2002.<br />
Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához szerk. Somorjai Ildikó, Szociális<br />
Szakmai Szövetség, Budapest, 2001.<br />
Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola,<br />
Budapest 2000.<br />
Szociális munka elmélete és gyakorlata 1-4. Bárczy Gyógypedagógiai Főiskola<br />
Pataki Éva: Reflexiók a terepen folyó szociális esetmunkához, az esetmegbeszélések<br />
tapasztalatai alapján Esély 2002/5 p 45-56<br />
112
Ajánlott irodalom:<br />
Aktuálisan a félévre előkészített gyakorlati táblázatban szereplő terepintézmények<br />
működéséhez, szolgáltatásaihoz, kliensköréhez, a szociális<br />
munka eszközeihez és módszereihez kapcsolódó szakkönyvben, szakfolyóiratban<br />
közölt írások, cikkek.<br />
Jogszabályok:<br />
Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális<br />
ellátásokról<br />
188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó<br />
szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről,<br />
továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről<br />
1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről<br />
9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
ellátások igénybevételéről<br />
11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában élő<br />
és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának felülvizsgálatáról<br />
60/2003. (X.20) ESzCsM rendelet.<br />
1997. évi CLIV. tv. Az egészségügyről<br />
77/1999. (XII. 29.) EÜM rendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és az<br />
eljárásra vonatkozó szabályokról<br />
Továbbá, azok a működési szabályzatok, eljárások, amelyek az adott intézmény<br />
működését és az intézményhez rendelt szociális munkát szabályozzák.<br />
Ajánlott honlapok: www.3sz.hu; www.szochalo.hu; www.eum.hu;<br />
www.szmm.gov.hu; http://www.eu2004.hu/<br />
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók<br />
terepnaplót készítenek, ahol dokumentálják a segítő kapcsolatban<br />
alkalmazott módszereket. Az intenzív terepgyakorlat zárásához 2 dolgozat<br />
elkészítése.<br />
1. Klienssel kialakított segítő kapcsolatban alkalmazott szociális munka<br />
módszerek és a segítő kapcsolat működésének elemző ismertetése<br />
esettanulmányban.<br />
2. Prevenciót, rehabilitációt vagy esélyegyenlőséget szolgáló szakmai<br />
programterv elkészítése a terepintézmény egy szolgáltatásához, kliensköréhez<br />
kapcsolva.<br />
Tereptanári értékelés, a hallgatók szóban megvédik a dolgozatokat.<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: Az aláírás feltétele a terepgyakorlaton<br />
és az esetmegbeszélésen való részvétel, a terepnapló elkészítése.<br />
113
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei:<br />
A dolgozatokra és a dolgozatok megvédésre kapott jegy átlagából alakul ki<br />
a gyakorlati jegy. Amennyiben nem sikerül az első alkalommal teljesíteni,<br />
B, illetve C számonkérésre (szóbeli számonkérés két oktató jelenlétében)<br />
van lehetőség.<br />
114
AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS<br />
MUNKA MESTERSZAK<br />
TANTÁRGYI PROGRAMJAI<br />
KÖTELEZŐEN<br />
VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK<br />
115
A tantárgy neve: Esélyegyenlőség és társadalmi<br />
integráció<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi<br />
Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Szoboszlai Katalin<br />
Ajánlott félév<br />
III.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
2+2<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi<br />
10+10<br />
óraszáma<br />
Kredit 5<br />
Vizsgakövetelmény<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelezően választható<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Szoboszlai Katalin<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az esélyegyenlőség és a<br />
társadalmi integráció Európai Uniós és hazai eszközeit, az érintett társadalmi<br />
csoportok szociális jellemzőit és foglalkoztatási lehetőségeit, különös<br />
tekintettel, a fogyatékkal élők számára megfogalmazott direktívákra és<br />
integrációs programokra. A tantárgy épít a hallgatók szociálpolitikai alapismereteiből<br />
a társadalmi kirekesztődés kapcsán megtanult alapfogalmakra,<br />
folyamatokra és a kirekesztődés megállítása érdekében felhasználható<br />
szociálpolitikai eszközök ismeretére. A tantárgy hozzájárul a hallgatók<br />
gondolkodásának és a szociális munka cselekvési eszközeinek, módszereinek<br />
kiszélesítéséhez rehabilitációs és integrációs programok megismerésén<br />
keresztül a társadalmi befogadás megvalósítása érdekében. A tantárgy<br />
segíti a hallgatókat esélyegyenlőség és társadalmi integráció témákban<br />
saját kutatás lehetőségének megfogalmazásához, doktori tanulmányok<br />
előkészítéséhez.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Gyakorlati jegy<br />
Társadalom- és<br />
egészségpolitika<br />
116
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
Ismeretek szerzése az esélyegyenlőség és a társadalmi integráció Európai<br />
Uniós és hazai eszközeiről, valamint a szociális munka cselekvési programokban,<br />
szolgáltatásokban felhasználható módszeriről. Rehabilitációt, integrációt<br />
célzó programok elemzése, új program tervek készítése.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás,<br />
szolgáltatástervezésről és fejlesztésről készült szakanyagok feldolgozása.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás: LOSS Project<br />
nemzetközi összehasonlító kutatás eredményei. A helyi szociális szolgáltatások<br />
c. OTKA kutatás<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
1. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem az Európai Unióban<br />
2. Szociális védelemi rendszerek az Európai Unióban, az esélyegyenlőség<br />
biztosítása.<br />
3. Sérülékeny társadalmi csoportok integrációja az Európai Unióban<br />
4. Fejlesztési tervek és források a sérülékeny társadalmi csoportok integrációja<br />
érdekében Magyarországon.<br />
5. Esélyegyenlőség és szolidaritás értelmezése a társadalomban, különösen<br />
a fogyatékkal élőkre vonatkozóan.<br />
6. Esélyegyenlőség és szolidaritás értelmezése a társadalomban, különösen<br />
a hajléktalanokra vonatkozóan.<br />
7. A fogyatékkal élőket érő környezeti hátrányok csökkentését szolgáló<br />
állami/önkormányzati intézkedések az oktatás, a foglalkoztatás,<br />
szociális ellátások tekintetében.<br />
8. A fogyatékkal élőket érő környezeti hátrányok csökkentését szolgáló<br />
állami/önkormányzati intézkedések a lakhatás és az élhető környezet<br />
tekintetében.<br />
9. A hajléktalanság kezelését szolgáló állami/önkormányzati intézkedések<br />
a lakhatás, a foglalkoztatás, szociális ellátások tekintetében.<br />
10. Operatív programok az esélyegyenlőség és az integráció jegyében:<br />
Európai Uniós források és hazai programok.<br />
11. Fogyatékkal élők és hajléktalanok rehabilitációjához és integrációjához<br />
sikeresen hozzájáruló hazai szervezetek, intézmények project<br />
munkáiból néhány megismerése.<br />
12. Fogyatékkal élők és hajléktalanok rehabilitációjához, integrációjához<br />
hozzájáruló új project tervezésének elindítása.<br />
13. Fogyatékkal élők és hajléktalanok rehabilitációjához, integrációjához<br />
hozzájáruló új project tervezése.<br />
14. Az elkészült project tervek bemutatása.<br />
117
Kötelező irodalom:<br />
Juhász Gábor – Taller Ágnes: A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem<br />
az EU új tagállamaiban Esély, 2005/6 pp 23-65.<br />
A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram (EU dokumentum)<br />
Esély, 2002/2 pp 90-98.<br />
Babusik Ferenc: Az esélyegyenlőség korlátai Magyarországon. Státusz,<br />
etnicitás, kirekesztődés az egészségügyben és a szociális szférában. Budapest,<br />
L’Harmattan, 2005.<br />
Juhász Gábor: A szociális védelem megújítása az Európai Unió szociálpolitikai<br />
programjában Esély, 2004/2 pp 62-83.<br />
<strong>Kar</strong>dos Gábor: A szociális jogok az EU-ban, különös tekintettel a magyar<br />
csatlakozásra Esély, 2004/2 pp 84-106<br />
Sziklai István – Szikra Dorottya: A Strukturális Alapok forrásainak felhasználási<br />
lehetőségei a társadalmi befogadási stratégia végrehajtásában<br />
Esély, 2004/2 pp 107-132.<br />
Fónai Mihály – Pásztor Enikő – Zolnai Erika: A fogyatékos emberek helyzete,<br />
életmódja és életkörülményei Hajdú – Bihar megyében. Esély 2007/6.<br />
pp. 87-119.<br />
Goldmann Tamás – Varga Veronika: Rendhagyó esettanulmány a támogatott<br />
foglalkoztatás tárgyköréből. Esély 2006/1. pp. 74-81.<br />
Rövid helyzetkép a súlyosan-halmozottan sérült emberek magyarországi<br />
életlehetőségeiről (Kézenfogva Alapítvány) Esély, 2003/6 pp 103-109<br />
Dr. Győri Péter – Maróthy Márta: Merre tovább? Egy nemzeti hajléktalanügyi<br />
stratégia lehetséges keretei. A tanulmány letöltési helye:<br />
http://bmszki.hu/file/tanulmanyok<br />
Bakos Péter: hajléktalan emberek társadalmi integrációját célzó gyakorlatok<br />
az Európai Unióban. A tanulmány letöltési helye:<br />
http://www.hajlektalanokert.hu/<br />
Oross Jolán: A hajléktalanság kezelése Magyarországon. A tanulmány letöltési<br />
helye: http://www.refomix.hu/cikkek<br />
A madridi nyilatkozat „A befogadó társadalom alapja a diszkriminációmentességgel<br />
párosuló pozitív cselekvés.”<br />
http://www.fogyatekos.hu/main/news-116.html<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Írások az egyenlőtlenségről, az egyenlősdiről – és az új egyenlőségről.<br />
Szerkesztette: A. Giddens&P. Diamond. DEMOS Magyarország, Napvilág<br />
Kiadó, Budapest, 2006.<br />
Sik Endre – Simonovits Bori: A diszkrimináció-tesztelés módszeréről. Esély<br />
2006/4. pp.72 – 85.<br />
Tausz Katalin: Integrált szociális és munkaügyi szolgáltatások. Esély,<br />
2007/6. pp. 130-134.<br />
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerőforrásfejlesztés<br />
Operatív Program Irányító Hatósága (HEFOP IH)<br />
„ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÚTMUTATÓ”, 2004.<br />
http://www.omai.hu/download.php?ctag=download&docID=520<br />
118
Soros Alapítvány Évkönyv 1998 Fogyatékossággal élő emberek életminőségének<br />
javítását elősegítő programok<br />
http://adata.hu/_soros/Soros_evkonyvek.nsf/11fcbf9d3d07fd42c1256d36<br />
00346085/a3f283c5e08243bbc1256d98003aeb58?<br />
Fogyatékos emberekre vonatkozó fontosabb nemzetközi dokumentumok<br />
http://www.valasztas.hu/nepszav03/hu/06/vf2/81_doku.htm<br />
Jogszabályok:<br />
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól<br />
10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról<br />
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A06H0010.OGY<br />
Ajánlott honlapok:<br />
Európai Uniós források témákban:<br />
http://www.operativprogram.hu/<br />
http://www.eu2004.hu/<br />
Fogyatékosság témákban:<br />
http://fogyatekos.lap.hu/<br />
http://www.fgyk.hu/<br />
WHO – Blindness: www.who.int/topics/blindness/en/<br />
ENSZ – Disability: unstats.un.org/unsd/demographic/sconcerns/disability/<br />
Disability World: www.disabilityworld.org<br />
Fogyatékosok helyzete Magyarországon, Népszámlálás (2001):<br />
http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/12/tablak01.html<br />
Sérültek.hu: http://www.serultek.hu<br />
Látó-Tér Alapítvány: http://www.latoter.hu<br />
Motiváció Alapítvány: http://www.motivacio.hu<br />
Vakinfo honlap: http://www.vakinfo.hu<br />
Autisták: http://www.esoember.hu/<br />
Hajléktalanság témákban:<br />
http://www.feantsa.org.com<br />
http://www.hajlektalan.lap.hu<br />
http://www.bmszki.hu<br />
http://www.menhely.hu<br />
http://www.refomix.hu<br />
Évközi ellenőrzés: Szemináriumi dolgozatban projekt terv készítése 3-4 fős<br />
kiscsoportban. A csoport kiválasztja a project terv témáját, szemináriumi órán<br />
és otthoni munkában együttdolgoznak a hallgatók. A project terv bemutatására<br />
az utolsó órán kerül sor.<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium órákon való részvétel<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Érvényes<br />
aláírás, a szemináriumi dolgozat elfogadása.<br />
119
120
A tantárgy neve: Közösségi gondozás és team<br />
munka I – II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi<br />
Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Pattyán László<br />
Ajánlott félév II. III.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti 2+0 0+2<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 0+10<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 2<br />
Vizsgakövetelmény Gyakorlati Gyakorlati<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
jegy<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
jegy<br />
Közösségi<br />
gondozás és<br />
team munka<br />
I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelezően választható<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Pattyán László<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a szociális problémák közösségbe<br />
ágyazottságát, képesek legyenek a helyi közösség erőforrásait<br />
bevonni a szociális programok tervezése során. A szakmai programok tervezése,<br />
szervezése és megvalósítása során megismerjék a program potenciális<br />
együttműködőit, és azokkal hatékonyan tudjanak csapatmunkát<br />
végezni. A kurzus segíti a hallgatókat a fenti témákban saját kutatási<br />
lehetőségek megfogalmazásában.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
Helyi közösség megismerése, szükségletek és erőforrások feltárása, helyi<br />
partnerekkel való együttműködés készségének fejlődése. Projekttervezés,<br />
feladatok megosztásának, valamint a team szervezés készségének fejlődése.<br />
121
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás,<br />
szolgáltatástervezésről és fejlesztésről készült szakanyagok feldolgozása.<br />
Helyi közösségfejlesztési programok elemzése, szociális projektek<br />
beszámolóinak elemzése megadott szempontrendszer szerint, team –<br />
helyzetek modellálása valós projektleírások alapján.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
Greca Rainer – Hannu Pietiläinen – Fábián Gergely – Tomas Lawson –<br />
Giczey Péter: LOSS (Local Organisations of the Social Security)<br />
Fábián Gergely: Globalizáció modernizáció és a helyi szociális szolgáltatások<br />
esélyei (1999)<br />
Fábián Gergely – Nyírcsák János: Természetes támogatórendszerek Nyíregyházán<br />
(1999)<br />
Yossi Korazim Kőrössi – Pattyán László: Közösségi munka árvíz sújtotta<br />
településeken (2001)<br />
László Pattyán: State responsibility during the floot and rehabilitation<br />
(2001)<br />
TDK, szakdolgozat<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
I. félév:<br />
1/. Helyi közösségek, a közösségfejlesztés módszerei<br />
2/. A természetes támogatórendszer működése, helyi támogatórendszerek<br />
3/. A közösségi szolgáltatások szervezési színterei és a helyi közösség feladatai<br />
(szomszédsági, települési szintű, kistérségi, térségi és regionális<br />
programok)<br />
4/. Közösségi ellátás szervezésének elvei,<br />
5/. A helyi közösség szükségleteinek megismerése, helyi közösség által<br />
szervezett jóléti programok<br />
6/. Szomszédsági segítségnyújtás, támogató programok<br />
7/. Önkéntes segítségnyújtás szerepe és jelentősége<br />
8/. Közösségi ellátás gyakorlata (időskorúak, fogyatékkal élők, szenvedélybetegek,<br />
pszichiátriai betegek, leszakadó csoportok közösségi ellátásának<br />
elvei, módszerei)<br />
9 - 10/. Helyi közösség támogató funkciójának elemzése (szemináriumi<br />
gyakorlat)<br />
11 - 12/. Helyi közösség részvételén alapuló társadalmi integrációt segítő<br />
projektek elemzése (szemináriumi gyakorlat)<br />
13/. Befogadó közösségek (közösség tagjaival készített interjúk elemzése)<br />
14/. Gyakorlati dolgozatok bemutatása, megvédése<br />
II. félév:<br />
Team – munka gyakorlat<br />
1/. A team – munka alapjai<br />
122
2/. Interdiszciplináris team jellegzetességei, szerepek, kompetenciák a<br />
teamben<br />
3/. Az intézményi és a projekt teamek<br />
4-5/. Team tervezés gyakorlata (program elemzés - szemináriumi gyakorlat)<br />
6-9/. A team működése (felelősség, szerepek, kompetenciák, módszerek)<br />
10-12/. Problémák a teamben, problémamegoldás jellemzői, rugalmasság,<br />
alkalmazkodás, stratégia változtatás (program elemzés – szemináriumi<br />
gyakorlat)<br />
13-14/. Esettanulmány (egy komplex projekt bemutatása és elemzése a<br />
team munka jellegzetességeire fókuszálva, elemzés)<br />
Kötelező irodalom:<br />
- Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, Közösségfejlesztők<br />
Egyesülete Bp. 2001. (www.adata.hu)<br />
- Vercseg Ilona dr.: Gyakorlati útmutató közösségi munkásoknak<br />
(www.adata.hu)<br />
- Vercseg Ilona dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak.<br />
(módszertani Füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete (www.adata.hu)<br />
- R. Perlman - A. Gurin Közösségszervezés és társadalmi tervezés<br />
- Közösségfejlesztők Egyesülete Bp. 1993.<br />
- Talyigás Katalin: Változásmenedzselés a szociális munkában in. Kézikönyv<br />
szociális munkásoknak szerk: Kozma Judit, Szociális Szakmai<br />
Szövetség Bp. 2002. p. 68 – 88.<br />
- Segédlet a települési önkormányzatok számára a szolgáltatástervezési<br />
koncepció elkészítéséhez Kiadja: ESzCsM – Veszprém Megyei Önkormányzat<br />
Idősek Otthona Külsővat Bp. 2004.<br />
- Fábián Gergely: Globalizáció, modernizáció és a szociális szolgáltatások<br />
esélyei in. Peremvidék, Szociális kutatások Szabolcs Szatmár Bereg<br />
megyében, DOTE Egészségügyi Főiskolai <strong>Kar</strong> – NKK Salgótarján 1999.<br />
- Huszár Tibor (2002): Közösségi ellátáson alapuló reszocializációs gondozási<br />
projekt in. Periféria Füzetek IX. p. 21 – 41.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
- Szalai József: A szociális intézményi menedzsment működésének aspektusai,<br />
Szociális menedzser 2003/5.11-14.<br />
- Ajánlás a településfejlesztési koncepciók elkészítéséhez. Szerk: Beke<br />
Pál – dr. Kováts Flórián, BM kiadó, 1995. in. Településfejlesztési füzetek<br />
14. 59. p.<br />
- Marketti Judit (2002): Terápiás közösség: Lakóönkormányzat in. Periféria<br />
Füzetek IX./2-3. p. 5-21.<br />
- Baharevné Nádudvari Katalin: Team munka lehetősége a kórházi logopédiai<br />
munkában aphásiás betegek kezelésénél<br />
http://nadudvari.freeweb.hu/baja.html<br />
- Büki Péter: A befogadó falu program In. Embertárs 2006/1.<br />
- Szakmai iránymutatás Alacsony küszöbű szolgáltatások a szenvedélybetegek<br />
szociális alapellátásában ISzCsM Bp. 2006.<br />
123
www.ncsszi.hu<br />
- Szakmai iránymutatás Szenvedélybetegek nappali intézménye a szociális<br />
alapellátások körében ISzCsM Bp. 2006.<br />
www.ncsszi.hu<br />
- Szakmai iránymutatás Közösségi ellátás a szenvedélybetegek számára<br />
ISzCsM Bp. 2006.<br />
www.ncsszi.hu<br />
Ajánlott honlapok:<br />
www.adata.hu<br />
www.ncsszi.hu<br />
http://www.onkentes.hu/alap.php<br />
Évközi ellenőrzés: szemináriumi dolgozat készítése, megvédése<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: szemináriumok látogatása<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: érvényes<br />
aláírás, a szemináriumi dolgozat elfogadása.<br />
A „Szociális munka arcképcsarnoka” című országos<br />
vándorkiállítás megnyitója a karon, 2008 tavaszán<br />
124
A tantárgy neve: Gerontológia és klinikai geriátria I-II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Bakó Gyula<br />
Ajánlott félév II. III.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
2+0 1+0<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 10+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 2<br />
Követelmény Kollokvium Kollokvium<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
Egészségtudományi<br />
rend<br />
ismeretek<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelezően választható<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi szociális munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatói: Dr. Semsei Imre, Dr. Bakó Gyula<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: A születéskor<br />
várható átlagos élettartam, az idősek számának és arányának növekedése<br />
nagy kihívást jelent az egész emberiség, s ezen belül a magyar társadalom<br />
számára is. Az idősek ápolása, gondozása és betegségeik korai felismerése<br />
mellett az egészségügyi szociális munka speciális célkitűzése az<br />
egészséges időskor feltételeinek megismerése és lehetőség szerinti biztosítása.<br />
Oktatás típusa: előadás<br />
Gerontológia<br />
és klinikai<br />
geriátria I.<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
A tantárgy ismeretanyagának elsajátításával a hallgató képessé válik integrált<br />
szakmai ismeretek felhasználására, team munkában folytatott tevékenységre<br />
az egészségügyi-szociális ellátásban, azon belül az idősgondozásra<br />
specializálódott intézményekben, az egészségügyi és szociális<br />
problémák összefüggéseinek feltárására és elemzésére, fejlesztési programok<br />
kidolgozására, ismereteinek doktori képzésben való bővítésére.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
125
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése:<br />
Előadásokhoz fénymásolt segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített<br />
időrend, oktatói és hallgatói prezentációk.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
A tantárgyfelelős gerontológiai és geriátriai kutatásokat folytat.<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
I.<br />
1. Gerontológiai definíciók<br />
2. Elméletek az öregedés magyarázatára<br />
3. Sejtöregedés, szervek és szervrendszerek öregedése<br />
4. A szervezet teljesítőképességének időskori megváltozása<br />
5. Szabályozási folyamatok az öregedő szervezetben<br />
6. A hosszúéletűség és az egészséges öregedés biológiai rejtélye<br />
7. Ökológiai gerontológia: a környezet, életmód és táplálkozás befolyása<br />
az öregedés folyamatára<br />
8. A tanulás és lelki beállítottság szerepe időskorban az aktivitás és<br />
egészség megőrzésében<br />
9. A munka és a munkavégzés szerepe és jelentősége az öregedés folyamatában.<br />
10. A gyógyszeres kezelések sajátosságai időskorban<br />
11. Az időskori vérkeringés és betegségei<br />
12. A légzőrendszer öregedése és betegségei<br />
13. Vese- húgyúti működések és időskori betegségei<br />
14. A gyomor-bél és emésztés időskori jellegzetességei és betegségei<br />
15. Az időskor endokrinológiája<br />
II.<br />
1. Csont- izületi- kötőszöveti rendszer időskori elváltozásai és betegségei<br />
2. Az időskor neurológiai betegségei<br />
3. Az időskori pszichológiai és pszichiátriai zavarai. Időskori depresszió<br />
4. Időskori infekciós betegségek<br />
5. Az öregedő bőr és betegségei<br />
6. Fogászati és szájüregi betegségek időskorban.Az időskor fül- orrgégészeti<br />
betegségei<br />
7. Időskori szemészeti problémák<br />
8. Aneszteziológia és intenzív ellátás időskorban. Az idősek sebészete<br />
és traumatológiája<br />
9. Időskori nőgyógyászat<br />
10. Az idős betegek ápolása és gondozása<br />
Kötelező irodalom:<br />
Imre Sándor: Klinikai Gerontológia Alapjai. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest,<br />
2006.<br />
126
Székács B. Geriátria. Semmelweis Kiadó, Budapest. 2005.<br />
Iván L. Geriátriai Vademecum. Melinda Kiadó, Budapest, 2006.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Iván L. Ne féljünk az öregedéstől, SubRosa Kiadó, Bp. 1997.<br />
Gerontológiai ápolás (szerk. Joan F. Needham) Medicina Könyvkiadó Rt.,<br />
Bp.,1998<br />
Időskori egészségmegőrzés, Nonparel Kiadó, Debrecen, 2000.<br />
A vizsgára bocsátás feltétele: az aláírás megszerzése<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga<br />
127
A tantárgy neve:<br />
Fogyatékos személyek életminősége I-II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László<br />
Ajánlott félév II. III.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
2+0 0+2<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 0+10<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 2<br />
Vizsgakövetelmény Kollokvium Gyakorlati jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
Egészségszociológia<br />
rend<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint két hetenként tömbösítve<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kötelezően választható<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi szociális munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Horváth László<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
Az egészség- és társadalomtudományi elméleti alapokra építve az egészségügyi<br />
szociális munkás felkészítése a fogyatékos személyek társadalmi,<br />
családi körülményeinek megértésére, szükséglethiányainak felmérésére és<br />
a számukra biztosítható segítő folyamatok megtervezésére, megvalósítására<br />
és az ehhez kapcsolódó team munkában és a fejlesztő folyamatban<br />
való alkotó részvételre. A hallgatók ismerjék meg a fogyatékos személyek<br />
egészségügyi és szociális ellátásához való hozzáférésének, illetve kirekesztődésének<br />
társadalmi, szervezeti, jogi hátterét. A tantárgy megismerteti<br />
a fogyatékosságtan korszerű elméleti és gyakorlati ismereteit, azok<br />
felhasználását az egészségügyi és szociális ellátások keretében. A tantárgy<br />
előkészít további speciális ismeretek megszerzésére, szabályozottan<br />
és szabadon választott tantárgyak keretében való szakmai elmélyítésére.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Fogyatékos<br />
személyek<br />
életminősége<br />
I.<br />
128
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
Ismeretek szerzése a fogyatékosságtanból, segítő folyamat önálló irányítása<br />
és végzése családokban, a fogyatékos személyeket ellátó intézményekben<br />
és szolgáltatásoknál. Képes az egészségügyi és a szociális szolgáltatók,<br />
valamint a mikrokörnyezet között a hatékony problémamegoldás<br />
érdekében egyéni és környezeti erőforrások feltárására és mozgósítására,<br />
koordinációra, együttműködés kialakítására. Önállóan képes komplex<br />
szakirodalom kutatás, másodelemzés készítésére.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50 – 50%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szöveggyűjtemény<br />
és elektronikus segédanyag a tantárgy előadásai alapján.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
A fogyatékos gyermekek családból való kikerülésének okai.<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
1-3. A fogyatékos személyek életminősége, helyzete a társadalomban.<br />
4-5. Szükségletfeltárás, a fogyatékos személyek megismerése, csoportosítása,<br />
a fogyatékosság minősítése.<br />
6. A Tajgetosztól az esélyegyenlőségig.<br />
7-8. A normalizációs elv.<br />
9. Az integráció elve.<br />
10. Oktatási, képzési kötelezettség megvalósulása a fogyatékos gyermekek<br />
esetében.<br />
11-14. Országos fogyatékosügyi program, jogszabályok felhasználása.<br />
15. Funkcióképesség és az egészség nemzetközi osztályozása.<br />
16-17. A fogyatékos személy családban való segítése, támogató szolgálatok,<br />
nappali intézmények.<br />
18. A fogyatékos személyek családból való kikerülésének okai.<br />
19. A fogyatékos személyek szakosított ellátása, fogyatékos személyek<br />
otthona, rehabilitációs intézménye és gondozóháza.<br />
20. Lakóotthonok.<br />
21. Szinten tartó, fejlesztő és terápiás foglalkoztatás<br />
22-24. Civil szervezetek és gondozást végző vállalkozások a fogyatékos<br />
személyek ellátásában.<br />
25. Társadalmi befogadás és az azt segítő programok.<br />
26-28. A fogyatékkal élők rehabilitációja.<br />
Kötelező irodalom:<br />
- Kövér Ágnes-Gazsi Adrienn: A fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége<br />
Magyarországon. – Jogok és realitások 2005-ben. Kapocs,<br />
IV. évf. 2005/2.sz. 18-33.o.<br />
129
- Dr. Lovászy László: Szemelvények a fogyatékosság megítélésének történetéből<br />
a 17. századtól napjainkig. Kapocs, V. évf. 2006/3.sz. 40-<br />
43.o.<br />
- A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása.<br />
Egészségügyi Világszervezet. 2004. Budapest.<br />
- Dr. Hatos Gyula – Kisgyörgyné Cziráki Andrea – Dr. Stollár János: Fogyatékosok<br />
szociális ellátása, rehabilitációja. NCSSZI Budapest 2005.<br />
- Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk.): A rehabilitáció<br />
gyakorlata (Medicina Kiadó, Budapest 2000)<br />
- Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek ELTE Bárczi<br />
Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai <strong>Kar</strong>, Budapest, 2000. 15–38. 81–<br />
116, 151–210, 357–573, 629–654. o.<br />
- Kálmán Zsófia – Könczei György: A Tajgetosztól az esélyegyenlőségig.<br />
Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Könyvkiadó, Budapest, 2000. 2–18., 22–<br />
46., 78–91., 197–200. o.<br />
- Nirje. B.–Perrin, B.: A normalizációs elv és félreértelmezései. ÉFOÉSZ<br />
Budapest, 1998.<br />
- Lakóotthonok Magyarországon in. Periféria Seria Könyvek Kiadja:<br />
ESzCsM, NCsSzI. Bp. 2002. p. 11 – 36.<br />
- Seidel Michael: A funkcióképesség és egészség nemzetközi osztályozása<br />
(FNO). In Szociális Munka, XVI.évf. (2004) 2.sz 70 – 78.o<br />
- Szinten tartó, fejlesztő és terápiás foglalkoztatás. Szerk. Dr. Göllesz<br />
Viktor. Budapest, 1993. SZMA 65. sz. kiadványa. 70–83. o.<br />
- A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai<br />
1994. In: A mozgásfogyatékos emberek rehabilitációjának sokoldalú<br />
megközelítése. MEOSZ, Budapest, 1997. 343–372. o.<br />
- Lányiné Engelmayer Ágnes (szerk.): Kiscsoportos lakóotthonok. Hol is<br />
tartunk? Két munkakonferencia tapasztalatai. Soros Alapítvány, Budapest,<br />
2002.<br />
- Madridi Nyilatkozat. ÉFOÉSZ kiadványa. Jegyzet. Scwarte, Norbert –<br />
Oberste, Ralf - Ufer: LEWO – Életminőség a felnőttkorú értelmi fogyatékosok<br />
lakóformáiban. Segédeszköz a minőségfejlesztéshez.<br />
- Réthy Endréné: Integrációs törekvések Európában. Az ép és sérült (fogyatékos)<br />
gyermek együttnevelésének elmélete és gyakorlata. Szociális<br />
Munka, XII. évfolyam, l. sz. 9–22 o.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
- Bass László: Szüljön másikat?! Súlyosan-halmozottan fogyatékos<br />
gyermeket nevelő családok életkörülményei Magyarországon. Kapocs,<br />
III. évf. 2004/5.sz. 26-44.o.<br />
- Dr. Lovászy László: A fogyatékos emberek helyzetéről – a filozófiától a<br />
demográfiáig. Kapocs, V. évf. 2006/1.sz. 2-13.o.<br />
Jogszabályok:<br />
- Többször módosított 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és<br />
szociális ellátásokról. A fogyatékos személyekkel kapcsolatos részei.<br />
- 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó<br />
szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedé-<br />
130
lyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről. A fogyatékos<br />
személyekkel kapcsolatos részei.<br />
- A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló<br />
14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet különösen a 8. §–14. §.<br />
- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény. A fogyatékos személyekkel<br />
kapcsolatos részei.<br />
- A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális<br />
ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM rendelet.<br />
- A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 15/1990<br />
(IV. 23.) SZEM rendelet.<br />
- A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről<br />
szóló 164/1995 (XII. 27) Korm. rendelet.<br />
- A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény. A fogyatékos személyekkel<br />
kapcsolatos részei.<br />
- Országos Fogyatékosügyi Program (100/1999. OGY határozat) Magyar<br />
Közlöny, 1999. 111. szám, 7357 - 7368<br />
- Fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló<br />
1998. évi XXVI. törvény.<br />
- 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről. A<br />
fogyatékos személyekkel kapcsolatos részei.<br />
- 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó<br />
szociális ellátások igénybevételéről. A fogyatékos személyekkel kapcsolatos<br />
részei.<br />
- 11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában<br />
élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának<br />
felülvizsgálatáról<br />
Évközi ellenőrzés: zárthelyi dolgozat írása, szemináriumi dolgozat készítése<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: eredményes zárthelyi dolgozat<br />
és szemináriumi dolgozat elfogadása.<br />
Vizsgáztatási módszer az I. félévben: írásbeli vizsga<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II.<br />
félévben: szemináriumi dolgozat elfogadása<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
131
AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS<br />
MUNKA MESTERSZAK<br />
TANTÁRGYI PROGRAMJAI<br />
SZABÁLYOZOTTAN<br />
VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK<br />
132
A tantárgy neve: Pszichiátria-pszichoterápia I-II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Bánki M. Csaba<br />
Ajánlott félév III. IV.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
2+0 1+2<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 15+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 4<br />
Követelmény Kollokvium Gyakorlati<br />
jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
Pszichiátriapszichoterápia<br />
I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: szabályozottan választható<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi szociális munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Bánki M. Csaba<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései: Pszichiátriai alapismeretek<br />
megszerzése, a gondolkodásmód (ezen belül az orvosi modell) ismerete.<br />
A vizsgálóeljárások, a diagnosztika és a terápia fő formáinak megismerése.<br />
A legfontosabb klinikai tünetcsoportok ismerete. A pszichiátriai betegek<br />
helyzete a társadalomban, a stigma, a jogi összefüggések világos megértése.<br />
A pszichiátriai betegekről a közvéleményben és a médiában kialakult kép<br />
megértése és a tudatos formálás képességének megszerzése.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: A tantárgy ismeretanyagának elsajátításával a hallgató<br />
képessé válik integrált szakmai ismeretek felhasználására, team munkában<br />
folytatott tevékenységre az egészségügyi-szociális ellátásban, azon<br />
belül a pszichiátriai intézményekben, az egészségügyi és szociális problémák<br />
összefüggéseinek feltárására és elemzésére, fejlesztési programok<br />
kidolgozására, ismereteinek doktori képzésben való bővítésére.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
133
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Előadásokhoz fénymásolt<br />
segédanyag, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, oktatói<br />
és hallgatói prezentációk.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
A tantárgyfelelős pszichiátriai kutatásokat folytat.<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
Pszichiátria-pszichoterápia I.<br />
1. A pszichiátria hazai és nemzetközi története, fejődése, előzményei, viszonya<br />
a medicina egészéhez.<br />
2. A pszichiátria alaptudományai (neurobiológia, genetika, pszichológia,<br />
szociológia, epidemiológia, farmakológia, stb.) és kapcsolatrendszere.<br />
3. A pszichiátriai betegség fogalma és szemléletmódjai: biológiai,<br />
pszichodimanikai, szociálpszichológiai és filozófiai megközelítések (pszichiátria<br />
és „anti-pszichiátria”).<br />
4. Neurobiológiai alapfogalmak: neuronok, receptorok, kémiai hírvivő molekulák,<br />
gének, idegfejlődés, plaszticitás, stb.<br />
5. Pszichiátriai diagnosztika (BNO, DSM). Diagnosztikus rendszerek és<br />
módszerek, operacionális eljárások.<br />
6. Pszichopatológia, skálák és vizsgáló módszerek (klinikum, képalkotó<br />
eljárások, pszichológiai tesztek, stb.)<br />
7. A pszichotikus betegségek (szkizofrénia, paranoid és egyéb specifikus zavarok)<br />
8. A kedélybetegségek (különféle depressziók, a bipoláris betegség és spektruma)<br />
9. A szorongásos zavarok (pánik, fóbiák, generalizált szorongás, poszttraumás<br />
betegség, kényszerbetegség)<br />
10. Személyiség, személyiségmodellek és személyiségzavarok<br />
11. Az „organikus” pszichiátriai zavarok (demenciák, delirium, kognitív zavarok,<br />
más betegséghez társult egyéb tünetcsoportok)<br />
12. A kémiai szerfüggőségek (alkohol és különféle „drogok” okozta pszichiátriai<br />
zavarok)<br />
13. Szomatizáció és egyéb pszichiátriai zavarok (anorexia, bulimia,<br />
disszociatív zavarok, stb.)<br />
14. A pszichiátria intézményrendszere: kórházak, szakambulanciák, gondozók,<br />
sürgősségi ellátás, nappali és éjszakai kórház, közösségi központok,<br />
telefonsegély, stb.<br />
Kötelező irodalom:<br />
A pszichiátria magyar kézikönyve (rövidített „paperback” kiadás).<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Füredi-Németh-Tariska (szerk): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina,<br />
2003.<br />
„Pszichiátria az ezredfordulón” sorozat: Szkizofrénia, Pánik és fóbiák,<br />
Hangulatzavarok, Neuropszichiátria, stb. Medicina<br />
134
Bánki M. Csaba: Agyunk Fogságában ProDie Kiadó, Budapest, 2006.<br />
Évközi ellenőrzés: Két alkalommal írásos számonkérés (teszt)<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: Mindkét tesztben legalább 75–<br />
75% teljesítmény. Aki ezt nem éri el, szóbeli vizsgán javíthat.<br />
A vizsgára bocsátás feltétele: az aláírás megszerzése<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer: szóbeli vizsga<br />
Pszichiátria-pszichoterápia II.<br />
1. A pszichiátriai terápiák áttekintése: történetük, formáik, fejlődésük.<br />
2. Pszichofarmakológiai alapismeretek: a pszichiátriában alkalmazott<br />
gyógyszerek fő fajtái és hatásuk mechanizmusa<br />
3. Nem-gyógyszeres biológiai kezelésformák: konvulzív terápiák, fényterápia,<br />
alvásmegvonás, elektromos és mágneses stimuláció, stb.<br />
4. A pszichoterápia alapfogalmai: a mentális zavarok pszichoterápiás értelmezése,<br />
a terápiás folyamat elemei, terápiás szerződés, stb.<br />
5. A pszichoterápia hatásmechanizmusa (az „orvosgyógyszer”-től a modern<br />
képalkotó eljárásokig). A pszichológiai beavatkozások agyi, neurobiológiai hatásai.<br />
6. A dinamikus-analitikus pszichoterápia (analízis, rövid terápiák, stb.)<br />
7. A személyiségközpontú pszichoterápiák elmélete és gyakorlata<br />
8. A kognitív modell és a kognitív pszichoterápiák alapjai<br />
9. Viselkedésterápiák<br />
10. A csoporthelyzet, a csoportelmélet és a csoportterápiák.<br />
11. Szocioterápiák (szociális készségfejlesztés, verbális ás asszertív kommunikációs<br />
tréning,<br />
12. Kreatív terápiák (művészet, könyv, zene, pszichodráma, stb.)<br />
13. A pszichiátria és más segítő szolgáltatások (laikus csoportok, egyházak,<br />
alternatív gyógyítók, internet, stb.) kapcsolatának kérdései<br />
14. A pszichiátria társadalmi, jogi és tömegkommunikációs vonatkozásai<br />
(betegjogok, szervezetek, stigma, gondnokság, stb.)<br />
Kötelező irodalom:<br />
Szőnyi – Füredi: A pszichoterápia tankönyve. Medicina, 2000.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Füredi-Németh-Tariska (szerk): A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina,<br />
2003.<br />
„Pszichiátria az ezredfordulón” sorozat: Szkizofrénia, Pánik és fóbiák,<br />
Hangulatzavarok, Neuropszichiátria, stb. Medicina<br />
Évközi ellenőrzés: Két alkalommal írásos számonkérés (teszt)<br />
135
Az aláírás megszerzésének feltételei: Mindkét tesztben legalább 75–<br />
75% teljesítmény. Aki ezt nem éri el, szóbeli vizsgán javíthat.<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei: Az írásos<br />
számonkérés sikeres teljesítése, eredményeinek összesített értékelése.<br />
136
A tantárgy neve:<br />
Szociális munka idősekkel I – II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi<br />
Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Lukácskó Zsolt<br />
Ajánlott félév III. IV.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti 2+0 1+2<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 15+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 4<br />
Vizsgakövetelmény Kollokvium Gyakorlati<br />
jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Gerontológia<br />
és klinikai<br />
geriátria I.<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
Szociális<br />
munka idősekkel<br />
I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: szabályozottan választható<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatói: Dr. Lukácskó Zsolt, Pattyán László<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az időskor társadalmi<br />
jellemzőit, az időseket megcélzó jóléti programokat, valamint az időskorúak<br />
életminőségét segítő szociális munka beavatkozási formákat. A kurzus<br />
során a hallgatók megismerik az időskorúak számára szervezett szociális<br />
programokat, valamint azok települési specifikumait. A kurzus kitér a speciális<br />
problémákkal küzdő időskorúak segítésének módszereire is. A kurzus<br />
hozzájárul a témákban saját kutatás lehetőségének megfogalmazásához,<br />
doktori tanulmányok előkészítéséhez.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
137
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
Ismeretek szerzése az idősgondozás Európai Uniós és hazai elveiről, gyakorlatáról,<br />
valamint a szociális munka cselekvési programokban, szolgáltatásokban<br />
felhasználható módszeriről. Konkrét szakmai programok elemzése,<br />
szolgáltatásfejlesztés lépéseinek elsajátítása.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás,<br />
szolgáltatástervezésről és fejlesztésről készült szakanyagok feldolgozása.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
- Szilvási H. – Tárczi B. – Szikszai Z. – Fábián G. – Imre S.: 90 évnél<br />
idősebb debreceni lakosok kognitív státusának és egészségi állapotának<br />
szociológiai felmérése (2006)<br />
- Pattyán L: Idősek szociális problémái és a jóléti ellátások rendszere (2005)<br />
- TDK, szakdolgozat<br />
A tantárgy részletes leírása<br />
I. félév:<br />
1/. A sikeres öregedés rendszerszemlélete<br />
2/. Az idősödés társadalompolitikai kihívásai<br />
3/. Időskorúak elszegényedése, szegénysége<br />
4/. Időspolitika az Európai Unióban<br />
5/. Krízishelyzetek időskorban<br />
6/. Időskor és magány<br />
7/. Idősek áldozattá válásának jellemzői és a segítségnyújtás lehetőségei,<br />
családon belüli erőszak időskorú áldozatai<br />
8/. Az időskorúak jóléti ellátásának rendszere<br />
9/. Szolgáltatás tervezés és helyi szükségletek az időskorúak ellátásában<br />
10/. Ellátáshoz való hozzáférés problémái az időskorúak számára szervezett<br />
személyes szociális szolgáltatásokban<br />
11/. Demens időskorúak gondozása<br />
12/. Időskorúak foglalkoztatása<br />
13 - 14/. Időskorúak számára szervezett ellátások szakmai módszereinek<br />
elemzése (szeminárium)<br />
Esettanulmány (időskorúak szociális problémái – szociális munka beavatkozási<br />
lehetőségei esetek komplex elemzésén keresztül)<br />
A tantárgy részletes leírása II. félév:<br />
1/. Időskorúak szociális helyzetét elemző kutatási programok vizsgálata<br />
(csoportos elemzés)<br />
2 - 5/. Szakmai programok vizsgálata, elemzése<br />
6 - 9/. Esettanulmány (időskorúak szociális problémái – szociális munka<br />
beavatkozási lehetőségei esetek komplex elemzésén keresztül)<br />
138
10 – 13/ Időskorúak ellátására szervezett módszertani programok, kísérleti<br />
projektek elemzése<br />
14/. Csoportmunka programok bemutatása (előadás, vita)<br />
Kötelező irodalom:<br />
- Imre Sándor – Fábián Gergely (szerk), (2006): Őszülő társadalmak. Az<br />
egészségügyi szociális munka könyvtára I. Kiadja: DE-EFK Nyíregyháza.<br />
- Hablicsek László – Pákozdi Ildikó: Az öregedő társadalom szociális kihívásai.<br />
Esély 2004/3. (87 – 119)<br />
- Villányi Piroska: Szociálgerontológia Szociális Munka Alapítvány Kiadványai<br />
11. Bp. 1994.<br />
- Ferge Zsuzsa: Reálisan a nyugdíjasok helyzetéről Esély 1999/6 (34-50)<br />
- Központi Statisztikai Hivatal: Ezüstkor. Időskorúak Magyarországon.<br />
2004. Budapest<br />
- Guillemard, A.M.: Megöregedés és kirekesztetté válás. www.c3.hu<br />
- Bukodi E: Az idősek társadalmának rétegződése. In. Időskorúak Magyarországon,<br />
KSH Bp. 2004.<br />
- Állami Számvevőszék 0015 és 0317-es sz. jelentése www.asz.hu<br />
- Jeszenszki Z – Somorjai I.: Idősügyi módszertani fejlesztési javaslat.<br />
Nemzeti Család – és Szociálpolitikai Intézet www.ncsszi.hu<br />
- Hoffmann I – Krémer B.: Amit a SZOLID Projekt mutat. Dilemmák és<br />
nehézségek a szociális ellátások és az igazgatási reformelképzelések<br />
terén. Esély 2005/3 (19-59)<br />
- Széman Zs.: Az idősek szegényedése. Infó Társadalomtudomány 2001.<br />
54.sz. MTA Bp.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
- Idősellátás Magyarországon. Brit – magyar kutatási modellek. Szociális<br />
Innováció Alapítvány 1999. Szerk: Lévai Katalin<br />
Ajánlott honlapok:<br />
http://www.nyugdijaslap.hu/<br />
http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1401<br />
http://www.ncsszi.hu/idosugyi/fejlesztes.html<br />
http://www.euro.centre.org/procare/<br />
http://www.age-platform.org/<br />
http://www.cpa.org.uk/ageinfo<br />
www.ncsszi.hu<br />
Évközi ellenőrzés: szemináriumi dolgozat készítése<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium látogatása<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
139
Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli vizsga<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II.<br />
félévben: érvényes aláírás, a szemináriumi dolgozat elfogadása.<br />
140
A tantárgy neve: Szociális munka tartós és krónikus<br />
betegekkel I – II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi<br />
Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Molnár Péter<br />
Ajánlott félév III. IV.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti 2+0 1+2<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 15+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 4<br />
Vizsgakövetelmény Kollokvium Gyakorlati<br />
jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
Szociális<br />
munka tartós<br />
és krónikus<br />
betegekkel I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: szabályozottan választható<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Molnár Péter<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a tartós betegséggel<br />
küzdők élethelyzetét, a betegség okozta életminőség változás társadalmi<br />
vonatkozásait. A hallgatók a kurzus során megismerik a tartós és krónikus<br />
betegségekkel küzdők szociális támogatásának lehetőségeit, valamint az<br />
integrációt elősegítő programokat. A kurzus hozzájárul a témákban saját<br />
kutatás lehetőségének megfogalmazásához, doktori tanulmányok<br />
előkészítéséhez.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kom-petenciák<br />
leírása: Ismeretek szerzése a tartós betegségek társadalmi hatásairól, vala-<br />
141
mint a szociális munka cselekvési programokban, szolgáltatásokban felhasználható<br />
módszereiről. Konkrét szakmai programok elemzése, szolgáltatásfejlesztés<br />
lépéseinek elsajátítása. A célcsoporttal való együttműködés készségének fejlődése.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás,<br />
kutatási beszámolók, a célcsoportok problémáit bemutató tanulmányok,<br />
tájékoztatók elemzése<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
- TDK, szakdolgozat<br />
A tantárgy részletes leírása I. félév:<br />
1/. Krónikus betegséggel való együttélés mentálhigiénéje<br />
2/. A betegséggel való együttélés szociális jellemzői<br />
3/. Elszegényedés, kirekesztődés, szociális izoláció<br />
4/. Krízishelyzet, krízisintervenció speciális jellemzői<br />
5/. Szociális munka krónikus fertőző betegekkel I. - Kórokozó hordozó betegek<br />
segítése<br />
6/. Szociális munka krónikus fertőző betegekkel II. - TBC fertőzöttek segítése<br />
7/. Szociális munka krónikus fertőző betegekkel III. - Nemi úton terjedő<br />
betegséggel fertőzöttek szociális támogatása (HIV, Syhpilis)<br />
8 – 11/. Szociális munka daganatos betegekkel. Szociális programok rákbetegek<br />
számára. Betegségélmény, életmód, szociális kísérés.<br />
12 - 14/. Palliatív ellátás emberi, szakmai jellemzői, haldokló betegek kísérésének<br />
módszerei, a HOSPICE ellátás szabályai. Segítő munka feladatai<br />
a gyászfeldolgozásban.<br />
A tantárgy részletes leírása II. félév:<br />
1/. Krónikus vesebetegséggel együtt élők szociális segítése.<br />
2 - 3/. Cardiovascularis betegséggel együtt élők segítése.<br />
4 – 5/ Kölcsönös segítségnyújtást biztosító szervezetek szerepe a betegek<br />
támogatásában, érdekvédelmi szervezetek tevékenységének támogatása<br />
6/. Krónikus betegek szociális helyzetét elemző kutatási programok vizsgálata<br />
(csoportos elemzés)<br />
7/. Szakmai programok vizsgálata, elemzése<br />
8 - 9/. Esettanulmány (szociális munka beavatkozási lehetőségei esetek<br />
komplex elemzésén keresztül)<br />
10 – 13/ Tartós betegek integrációját célzó hazai és külföldi módszertani<br />
programok, kísérleti projektek elemzése<br />
14/. Projektmunka bemutatása (egy kiválasztott célcsoport társadalmi<br />
helyzetének, a betegségből fakadó megfosztottságainak, a szociális támogatás,<br />
segítségnyújtás módszereinek komplex rendszerben történő bemutatása,<br />
prezentáció megvédése<br />
142
Kötelező irodalom:<br />
- Dunkel, Joan-Hatfield, Shellie: A viszontindulat-áttétel kérdései az<br />
AIDS betegekkel foglalkozó személyek esetében Esély, 1992/6. p. 25-<br />
33.<br />
- Gyukits György: A palliatív ellátás társadalmi és kulturális háttere,<br />
Esély 2002/5 p.30-35.<br />
- Gyukits György: Nem félünk a TBC-től, Esély 2002/3 p. 55-74.<br />
- Gyukits György – Keresztes Cecília: Szociális munka a Hospice – szellemű<br />
ellátásban, Esély 2000/6. 64-86.<br />
- Gyukits György – Millet Ilona – Afchaim, Sandrine – Lemasson, Céline:<br />
Az APRAE egy franciaországi civil szervezet, amely elősegíti az AIDS<br />
betegek társadalmi integrációját, Esély 2000/4 p. 82-106.<br />
- Hegedűs Katalin: Az emberhez méltó halál. Osiris Kiadó, Budapest,<br />
2000.<br />
- Hegedűs Katalin (szerk.): Halálközelben. Magyar Hospice Alapítvány,<br />
Budapest 1994.<br />
- Hegedűs Katalin (szerk.): Halálközelben II. Magyar Hospice Alapítvány,<br />
Budapest 1995.<br />
- Kübler-Ross, Elisabeth: A halál és a hozzá vezető út. Gondolat Könyvkiadó,<br />
Budapest 1988.<br />
- Olajos Józsefné (2005): Szociális helyzet és tuberculosis Szabolcs –<br />
Szatmár – Bereg megyében, In. A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi<br />
Főiskolai <strong>Kar</strong> Tudományos Közleményei III. szerk: Fábián Gergely, Kiadja:<br />
DE EFK Nyíregyháza p. 163 – 171.<br />
- Polcz Alaine: Kit siratok? Mit siratok? (vallomások) Jelenkor, 2003.<br />
- Polcz Alaine: Gyászban lenni Pont Kiadó, 2000.<br />
- Tatelbaum, Judy: Bátorság a gyászhoz. Pont Kiadó, Bp. 1998.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
- Steve Drewry(2005): A modern dance macabre: Science, Ethics and<br />
the Protection of Human Being in Research, In. A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong><br />
Egészségügyi Főiskolai <strong>Kar</strong> Tudományos Közleményei III. szerk: Fábián<br />
Gergely, Kiadja: DE EFK Nyíregyháza p. 277 – 291.<br />
Ajánlott honlapok:<br />
- http://rakbetegseg.lap.hu/<br />
- http://ilcoklub.uw.hu/<br />
- www.vital.hu<br />
- http://www.leukemias.hu/<br />
- http://www.hospicehaz.hu/rolunk-hir.html<br />
- www.hospice.hu<br />
- http://www.anonimaids.hu/<br />
Évközi ellenőrzés: szemináriumi dolgozat készítése<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium látogatása<br />
143
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli vizsga<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II.<br />
félévben: érvényes aláírás, a szemináriumi dolgozat elfogadása.<br />
144
A tantárgy neve: Szociális munka mentális és szenvedélybetegekkel<br />
I – II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Móré E. Csaba<br />
Ajánlott félév III. IV.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti 2+0 1+2<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 15+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 4<br />
Vizsgakövetelmény Kollokvium Gyakorlati jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Egészségtudományi<br />
ismeretek<br />
Szociális<br />
munka kliensei<br />
és<br />
módszerei<br />
Szociális munka<br />
mentális és<br />
szenvedélybetegekkel<br />
I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: szabályozottan választható<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Móré E. Csaba<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a mentális és szenvedélybetegségben<br />
szenvedők társadalmi jellemzőit, az őket célzó programokat,<br />
valamint az adott célcsoportokkal való szociális munka beavatkozási<br />
formáit, lehetőségeit. A kurzus során a hallgatók megismerik a mentális<br />
és szenvedélybetegek számára szervezett szociális programokat, valamint<br />
azok települési specifikumait. A kurzus hozzájárul a témákban saját<br />
kutatás lehetőségének megfogalmazásához, doktori tanulmányok<br />
előkészítéséhez.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: Ismeretek szerzése a mentális és szenvedélybetegségben szen-<br />
145
vedőkkel való munka nemzetközi és hazai elveiről, gyakorlatáról, valamint<br />
a szociális munka cselekvési programokban, szolgáltatásokban felhasználható<br />
módszeriről. Konkrét szakmai programok elemzése, szolgáltatásfejlesztés<br />
lépéseinek elsajátítása.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szakirodalom feldolgozás,<br />
szolgáltatástervezésről és fejlesztésről készült szakanyagok feldolgozása.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
- TDK, szakdolgozat<br />
A tantárgy részletes leírása I. félév:<br />
1. Urbanizációs betegségek. Urbanizáció és egészségügyi következményei<br />
(magány, közöny, szeparáltság, stressz, dep-resszió). Lakóhely<br />
és egészségi állapot.<br />
2. A társadalom és a pszichiátriai betegek kapcsolatai.<br />
3. Az ellátandó csoportok jellemzői, a mentális és szenvedélybetegség<br />
típusai. Az alkohol- és drogfogyasztás nemzetközi tendenciái.<br />
4. Az alkoholfogyasztáshoz vezető tényezők, a függőség kialakulás<br />
5. A család és az alkoholbeteg. A család szerepe a mentális és szenvedélybetegségek<br />
kialakulásában, kezelésében.<br />
6. A drogfogyasztás felismerése, kezelése. A drogfogyasztó magatartása<br />
a társas kapcsolatok rendszerében.<br />
7. Az alkoholizmus és drogfogyasztás kockázata serdülőknél, fiataloknál.<br />
8. Preventív beavatkozások, ártalomcsökkentés.<br />
9. Alacsonyküszöbű szolgáltatások a szenvedélybetegek szociális alapellátásában.<br />
10. Közösségi ellátás a mentális és szenvedélybetegek számára.<br />
11. Mentális és szenvedélybetegek, demens betegek intézményi ellátása<br />
- szakosított ellátási formák keretei között.<br />
12. Terápiás modellek, kezelési alternatívák. Önsegítő szervezetek szerepe.<br />
13. A rehabilitáció területei: az orvosi - egészségügyi rehabilitáció, oktatás,<br />
képzés szerepe a rehabilitációban, foglalkoztatási rehabilitáció,<br />
a terápiás és fejlesztő felkészítő foglalkoztatás, a foglalkoztatás elősegítése<br />
14. Közösségi integrációt és esélyegyenlőséget elősegítő szolgáltatások<br />
és programok.<br />
A tantárgy részletes leírása II. félév:<br />
1. Nemzeti Drogstratégia. A Nemzeti Stratégia 4 alappillére és céljai.<br />
146
2-3. A Nemzeti Stratégia megjelenése helyi szinten. Kábítószerügyi Egyeztető<br />
Fórum (KEF), térségi, regionális stratégiák. (kiscsoportos feldolgozó<br />
munka, elemzés)<br />
4. Drogmegelőzési programok (kiscsoportos feldolgozó munka, elemzés)<br />
5-6. A szociális munkás lehetséges eszközei, interdiszciplináris team munka<br />
lehetőségei a mentális és szenvedélybetegségben szenvedőkkel való<br />
munka során.<br />
7-8. A szociális munkás szerepe és lehetséges feladatai, eszközei a<br />
mentális és szenvedélybetegségben szenvedők hozzátartozóival<br />
kapcsolatban.<br />
9-10. Esettanulmány (mentális és szenvedélybetegek szociális problémái<br />
– szociális munka beavatkozási lehetőségei esetek komplex elemzésén<br />
keresztül)<br />
11-12. Közösségi integráció lehetőségei, gyakorlata (kiscsoportos feldolgozó<br />
munka, elemzés)<br />
13-14. Helyi szükségletfelmérés. Szociális térkép, mint a szociális szolgáltatás<br />
tervezés egyik eszköze. (gyakorlat)<br />
Kötelező irodalom:<br />
A pszichoterápia alapkérdései. Országos Addiktológiai Intézet. Budapest<br />
2001.<br />
Buda Béla: Szenvedélyeink SubRosa Bp., 1995<br />
Rácz J.: Addiktológia. Tünettan és intervenciók. HIETE. 1999.<br />
Gordos E.: Oktatási segédlet a pszichiátriai betegek közösségi ellátásában<br />
dolgozó szociális szakembereknek. Periféria Füzetek 2004/2.<br />
NCSSZI<br />
Németh Attila: Pszichiátria másképp. Medicina, Budapest, 2003.<br />
Bugarszki Zsolt: Pszichiátriai betegekkel végzett szociális munka új lehetőségei.<br />
Esély 2003/1.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Benkő Zs: A családok életmódját meghatározó társadalmi tényezők.<br />
Szenvedélybetegségek. 2000. 8.<br />
Buda Béla (szerk.): Drogok, drogprevenció, ifjúsági problémák, intézményi<br />
szerepzavarok. Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest.<br />
2002.<br />
Gerevich J., Bácskai E.: Protektív és rizikó-prediktorok a drogfogyasztás<br />
kialakulásában. Psychiatria Hungarica. 1994. 3.<br />
Gerevich József: Terápiák társadalma, társadalmak terápiája Magvető<br />
Bp. 1987.<br />
Gerevich József: Közösségi mentálhigiéné. Animula, Bp., 1998.<br />
Glatz F. (szerk.): Magyarország az ezredfordulón. MTA Stratégiai Kutatások,<br />
Népesség, orvos, társadalom, Budapest. 1998.<br />
Fallon, I.R.H., Coverdale, J.H., Roncone, R., : A mentális zavarok integrált<br />
biológiai és pszichoszociális terápiája: az optimális gondozási modell<br />
alapjai. Pszichoterápia, Supplementum, 1998. VII.<br />
Kopp Mária: A szorongás. Lege Artis Medicinae. 1991. 1.<br />
147
Kopp Mária-Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot Végeken Kiadó Bp.<br />
1995<br />
Kopp M., Skrabski Á., Lőke J., Szedmák S.: A magyar lelkiállapot az átalakuló<br />
magyar társadalomban. Századvég. Új folyam 1996. 2.sz.<br />
Levendel László: Alkoholbetegek gyógykezelése és gondozása Akadémia<br />
Bp. 1987<br />
Losonczi Ágnes: Ártó-védő társadalom. KJK. Bp. 1989.<br />
Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében.<br />
2000<br />
Patai Klára: Szenvedélybetegségek. Glaxo Kft. 1994.<br />
Pikó B.: A rizikómagatartás és a társas támogatás egyes összefüggéseinek<br />
vizsgálata. Egészségnevelés. 1997. 38.<br />
Rácz J. (szerk): A drogkérdésről őszintén. B+V Lap és Könyvkiadó Kft.,<br />
Képzett Beteg könyvek sorozat. 2000.<br />
Rácz J., : Drogfogyasztó magatartás. Medicina, Bp., 1988.<br />
Dr. Rácz József-Hoyer Mária: Pörgés és punnyadás I-III. Szenvedélybetegségek<br />
1995/4-5-6.<br />
Ritter I. (szerk.): Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. 2002.<br />
Gyermek-, Ifjúsági-és Sportminisztérium<br />
Spéder Zsolt- Tóth Pál Péter: Emberi viszonyok Andorka Rudolf Társadalomtudományi<br />
Társaság – Századvég Kiadó Bp. 2000<br />
Szádóczky E., Rihmer Z. (szerk.): Hangulatzavarok. Medicina, Bp.,<br />
2001.<br />
Ajánlott honlapok:<br />
www.ndi-szip.hu; www.szmm.gov.hu; www.drogfokuszpont.hu<br />
www.nyirkef.hu; www.ncsszi.hu<br />
Évközi ellenőrzés: szemináriumi dolgozat készítése<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: szeminárium látogatása<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli vizsga<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II.<br />
félévben: érvényes aláírás, a szemináriumi dolgozat elfogadása.<br />
148
A tantárgy neve: Szociális munka fogyatékos<br />
személyekkel I – II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi<br />
Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László<br />
Ajánlott félév III. IV.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti 2+0 1+2<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12 15<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 4<br />
Vizsgakövetelmény Kollokvium Gyakorlati<br />
jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Fogyatékkal<br />
élők életminősége<br />
I.<br />
Szociális<br />
munka fogyatékos<br />
személyekkel<br />
I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: szabályozottan választható<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Horváth László<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A fogyatékos személyek életminősége c. tantárgyra építve az egészségügyi<br />
szociális munkás felkészítése a fogyatékos személyek különböző csoportjainak<br />
adekvát segítésére családban, helyi környezetében és szakosított intézményekben<br />
egyaránt. Felkészít a speciális csoportok között végzett szükséglethiányok<br />
felmérésére és a számukra biztosítható segítő folyamatok megtervezésére,<br />
megvalósítására és az ehhez kapcsolódó team munkában és a<br />
fejlesztő folyamatban való alkotó részvételre. A hallgatók ismerjék meg az<br />
ezen csoportokhoz kapcsolódó más egészségügyi és szociális ellátáshoz való<br />
hozzáférés, illetve kirekesztődés társadalmi, szervezeti, jogi hátterét. A tantárgy<br />
segíti a témájába vágó szakdolgozat elméleti alapvetését. A gyakorlat<br />
legyen alkalmas irodalomkutatásra, azok elméleti rendszerrel való integrált<br />
feldolgozására. A kurzus hozzájárul a témákban saját kutatás lehetőségének<br />
megfogalmazásához, doktori tanulmányok előkészítéséhez.<br />
149
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
Ismeretek és jártasságok szerzése, elmélyítése a fogyatékosságtan egyegy<br />
konkrét csoportjából, azok számára segítő folyamat önálló irányítása<br />
és végzése a fogyatékos személyek családjaiban, az őket ellátó intézményekben<br />
és szolgáltatásoknál. Képes az adott fogyatékossági csoport érdekében<br />
egészségügyi és a szociális szolgáltatók, valamint a mikrokörnyezet<br />
között a hatékony problémamegoldás eszközével az egyéni és környezeti<br />
erőforrások feltárására és mozgósítására, koordinációra, együttműködés<br />
kialakítására. Önállóan képes komplex szakirodalom kutatás, másodelemzés<br />
készítésére.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 50 – 50%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: szöveggyűjtemény és<br />
elektronikus segédanyag a tantárgy előadásai alapján.<br />
Módszerek: szakirodalom feldolgozás, kutatási beszámolók, a célcsoportok<br />
problémáit bemutató tanulmányok, tájékoztatók elemzése<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
A fogyatékos gyermekek családból való kikerülésének okai.<br />
A tantárgy részletes leírása I. félév:<br />
1. A fogyatékos személyek különböző csoportosítása, funkcióképesség<br />
és az egészség nemzetközi osztályozása. Hazai módszerek a fogyatékos<br />
személyek megismerésére, csoportosítására. Funkcióképesség és<br />
fogyatékosság.<br />
2. Kontextuális tényezők a fogyatékos személyekkel kapcsolatban.<br />
3. Tevékenység és részvétel, a tevékenység akadályozottsága és a részvételi<br />
korlátozottság.<br />
4. Mozgásában akadályozottak segítése családban, helyi környezetben<br />
és intézményekben.<br />
5. Hallássérültek segítése családban, helyi környezetben és intézményekben.<br />
6. Látássérültek segítése családban, helyi környezetben és intézményekben.<br />
7. Értelmileg akadályozottak segítése családban, helyi környezetben és<br />
intézményekben.<br />
8. Oktatási, képzési kötelezettség megvalósulása a fogyatékos gyermekek<br />
esetében.<br />
9. Autista személyek segítése családban, helyi környezetben és intézményekben.<br />
150
10. Civil szervezetek és gondozást végző vállalkozások a fogyatékos<br />
személyek ellátásában.<br />
11. Biztonságos társadalom. Szociális biztonság és fogyatékosság. Befogadást<br />
elősegítő programok.<br />
12. Biztonságos környezet kialakítása – a szociális munka módszerei, feladatai.<br />
Befogadó, támogató közösség szerepe a fogyatékos személyek<br />
életében<br />
13. Családtámogató mechanizmusok fogyatékos személyek és családjuk<br />
segítése. Krízishelyzet, krízisintervenció speciális jellemzői<br />
14. A fogyatékossági csoportok társadalmi befogadása és az azt segítő<br />
programok. A fogyatékkal élők különböző csoportjainak rehabilitációja.<br />
A tantárgy részletes leírása II. félév:<br />
1. Fogyatékkal élők foglalkoztatásának elősegítésére szervezett programok,<br />
a foglalkoztatás formái, a foglalkoztatás szervezés gyakorlata<br />
2. Sérült, akadályozott emberek életvitelét segítő ellátások és szolgáltatások<br />
jellemzői, a szolgáltatásszervezés feladatai (szükségletfelmérés<br />
gyakorlata)<br />
3. Sérült, akadályozott emberek életvitelét segítő ellátások és szolgáltatások<br />
jellemzői, a szolgáltatásszervezés feladatai (szolgáltatás tervezés<br />
gyakorlata) csoportos munka<br />
4. Sérült, akadályozott emberek életvitelét segítő ellátások és szolgáltatások<br />
jellemzői, a szolgáltatásszervezés feladatai (szolgáltatás<br />
elemzés) csoportos munka<br />
5. Kölcsönös segítségnyújtást biztosító szervezetek szerepe a fogyatékkal<br />
élők támogatásában, érdekvédelmi szervezetek tevékenységének<br />
támogatása (csoportos programelemzés)<br />
6. Fogyatékos személyek szociális segítését elemző kutatási programok<br />
vizsgálata (csoportos elemzés)<br />
7. Szakmai programok vizsgálata, elemzése (csoportos elemzés)<br />
8. Esettanulmány (szociális munka beavatkozási lehetőségei esetek<br />
komplex elemzésén keresztül) I.<br />
9. Esettanulmány (szociális munka beavatkozási lehetőségei esetek<br />
komplex elemzésén keresztül) II.<br />
10. Fogyatékkal élők integrációját célzó hazai és külföldi módszertani<br />
programok, kísérleti projektek elemzése I.<br />
11. Fogyatékkal élők integrációját célzó hazai és külföldi módszertani<br />
programok, kísérleti projektek elemzése II.<br />
12. Projektmunka bemutatása (egy kiválasztott célcsoport társadalmi<br />
helyzetének komplex rendszerben történő bemutatása) I.<br />
13. Projektmunka bemutatása (egy kiválasztott célcsoport társadalmi<br />
helyzetének komplex rendszerben történő bemutatása) II.<br />
14. Projektmunka elemzése, megvédése<br />
151
Kötelező irodalom:<br />
- Bass László: Szüljön másikat?! Súlyosan-halmozottan fogyatékos<br />
gyermeket nevelő családok életkörülményei Magyarországon. Kapocs,<br />
III. évf. 2004/5.sz. 26-44.o.<br />
- Dr. Hatos Gyula: Értelmileg akadályozott felnőttek pedagógiai kísérése.<br />
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai <strong>Kar</strong>, Budapest, 2000.<br />
- Hatos Gyula: Vizsgálati lehetőségek az értelmileg akadályozott felnőttek<br />
életkörülményeinek feltárására. Rehabilitáció, 1995. 4. szám. 510–<br />
518 o.<br />
- Dr. Hatos Gyula – Kisgyörgyné Cziráki Andrea – Dr. Stollár János: Fogyatékosok<br />
szociális ellátása, rehabilitációja. NCSSZI Budapest 2005.<br />
- Gordosné Szabó Anna /szerk./: Nevelés és terápia. Medicina Kiadó,<br />
Budapest, 2004.<br />
- Günzburg, H.: Pedagógiai analízis és curriculum a szociális személyiség<br />
fejlődésének mérése értelmi fogyatékosoknál. ELTE Bárczi Gusztáv<br />
Gyógypedagógiai Főiskolai <strong>Kar</strong>, Budapest 2002.<br />
- Huszár Ilona – Kullmann Lajos – Tringer László (szerk.): A rehabilitáció<br />
gyakorlata (Medicina Kiadó, Budapest 2000)<br />
- Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. /Az adott csoportra<br />
vonatkoztatható és az általános részek./ ELTE Bárczi Gusztáv<br />
Gyógypedagógiai Főiskolai <strong>Kar</strong>, Budapest, 2000.<br />
- Kullman Lajos: A fogyatékos emberek és rehabilitációjuk In:Katona F,-<br />
Siegler J Orvosi rehabilitáció Medicina, Bp. 1999<br />
- Lakóotthonok Magyarországon in. Periféria Seria Könyvek Kiadja:<br />
ESzCsM, NCsSzI. Bp. 2002. 11 – 36.o.<br />
- Szinten tartó, fejlesztő és terápiás foglalkoztatás. Szerk. Dr. Göllesz<br />
Viktor. Budapest, 1993. SZMA 65. sz. kiadványa. 70–83. o.<br />
- A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai<br />
1994. In: A mozgásfogyatékos emberek rehabilitációjának sokoldalú<br />
megközelítése . MEOSZ, Budapest, 1997. 343–372. o.<br />
- Lányiné Engelmayer Ágnes (szerk.): Kiscsoportos lakóotthonok. Hol is<br />
tartunk? Két munkakonferencia tapasztalatai. Soros Alapítvány, Budapest,<br />
2002.<br />
- Lányiné Engelmayer Á: Gyógypedagógia és rehabilitáció In: Katona F,-<br />
Siegler J Orvosi rehabilitáció Medicina, Bp. 1999<br />
- Madridi Nyilatkozat. ÉFOÉSZ kiadványa. Jegyzet. Scwarte, Norbert –<br />
Oberste, Ralf - Ufer: LEWO – Életminőség a felnőttkorú értelmi fogyatékosok<br />
lakóformáiban. Segédeszköz a minőségfejlesztéshez.<br />
- Márkus E: Teammunka a rehabilitációban In: Huszár Ilona- Kullman<br />
Lajos-Tringer László (szerk): Rehabilitáció az orvosi gyakorlatban SOTE<br />
Bp. 1999.<br />
- Méhn Ágnes: Mozgássérültek kapcsolatai intézetben és lakóotthonban.<br />
Kapocs, V. évf. 2006/3.sz. 44-57.o.<br />
- Réthy Endréné: Integrációs törekvések Európában. Az ép és sérült (fogyatékos)<br />
gyermek együttnevelésének elmélete és gyakorlata. Szociális<br />
Munka, XII. évfolyam, l. sz. 9–22 o.<br />
152
Jogszabályok:<br />
- A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló<br />
14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, különösen a 8. §–14. §.<br />
- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény. A fogyatékos személyekkel<br />
kapcsolatos részei.<br />
- A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális<br />
ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM rendelet.<br />
- A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 15/1990<br />
(IV. 23.) SZEM rendelet.<br />
- A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről<br />
szóló 164/1995 (XII. 27) Korm. rendelet.<br />
- A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény. A fogyatékos személyekkel<br />
kapcsolatos részei.<br />
- 11/2000. (X.18.) SZCSM rendelet a fogyatékos személyek otthonában<br />
élő és a rehabilitációs intézményben elhelyezett személyek állapotának<br />
felülvizsgálatáról<br />
Ajánlott irodalom:<br />
- Bánfalvy Csaba: A felnőtt értelmi fogyatékosok életminősége Bp. 1996<br />
- Csató Zsuzsa: Fogyatékkal élő emberek csoportjai. Tanulmányok.<br />
- Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete Bp. 1994<br />
- Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről. Szociális Szakmai Szövetség<br />
Sorozat, Bp. 1997<br />
- Illyés Sándor(szerk): Gyógypedagógiai alapismeretek ELTE Bárczi Gusztáv<br />
FK. Bp. 2000<br />
- Információs Füzet súlyos, halmozott sérülteket nevelő családoknak,<br />
Kézenfogva Alapítvány, Bp. 2004<br />
- Kálmán Zsófia: Bánatkő. Sérült gyermek a családban Bliss Alapítvány<br />
Keraban K. Bp. 1994<br />
- Kullman Lajos: Feladat és felelősség megosztás a fogyatékos emberek<br />
integrációjában Rehabilitáció 1992/4<br />
- Könczei György: Fogyatékosok a társadalomban. Gondolat K. Bp. 1992<br />
Ajánlott honlapok:<br />
www.szmm.gov.hu<br />
eselyegyenloseg.lap.hu<br />
fogyatekos.lap.hu<br />
www.fgyk.hu<br />
www.fogyatekos.hu<br />
fogyatekos.linkcenter.hu<br />
www.szochalo.hu<br />
www.serultek.hu<br />
153
Évközi ellenőrzés:<br />
I. félév:<br />
zárthelyi dolgozat írása, szemináriumi dolgozat készítése a fent megadott<br />
szakirodalmak egyikéből, a választott csoportra vonatkoztatva. Az elmélet<br />
és gyakorlat integrációja szükséges.<br />
II. félév: szemináriumi dolgozat (projektmunka) készítése, megvédése<br />
A vizsgára való jelentkezés: A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai<br />
szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer az I. félévben: írásbeli vizsga<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei: eredményes zárthelyi dolgozat<br />
és szemináriumi dolgozat elfogadása.<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II.<br />
félévben: érvényes aláírás, a szemináriumi dolgozat elfogadása.<br />
A Kent School of Social Work (University of Louisville<br />
– Kentucky, USA) mesterszakos hallgatóinak<br />
látogatása karunkon, 2007 kora tavaszán<br />
154
A tantárgy neve: Segítő kapcsolat és tanácsadás pszichológiája<br />
I-II.<br />
Tanszék neve: Elméleti Egészségtudományi és Alkalmazott<br />
Pszichológiai Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Bugán Antal<br />
Ajánlott félév III. IV.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti<br />
2+0 1+2<br />
óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 15+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 3 4<br />
Követelmény Kollokvium Gyakorlati<br />
jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Egészségpszichológia<br />
és mentálhigiéné II.<br />
Segítő kapcsolat<br />
és<br />
tanácsadás<br />
I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: szabályozottan választható<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi szociális munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tárgy oktatója: Dr. Bugán Antal<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A kurzus BA "Segítő kapcsolatok pszichológiája" tantárgy alapvető ismereteire<br />
épül. A pszichológiai tanácsadás szakmai készségalapú kompetenciáinak<br />
megfelelő elméleti ismeretek mentén rendezett rendszereit ismerteti<br />
meg. A segítő kapcsolatok és a pszichoterápia a tanácsadásban közös intervenciós<br />
technikáinak a változás elméleteinek a részletes megismertetésére<br />
törekszik. Ezen belül külön hangsúlyt ad a tanácsadás speciális célcsoportokra<br />
és intézményes megoldásokra épülő rendszereinek bemutatására.<br />
Elméletben és gyakorlatban hangsúlyt ad a segítő kapcsolat kereteinek<br />
és etikai alapjainak ismertetésére.<br />
Oktatás típusa: előadás, szeminárium<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: A hallgatóknak jártasságot kell szerezniük az egyéni<br />
és csoportos tanácsadás gyakorlatában, annak szakmai és intézményes<br />
155
keretek közötti alkalmazásában. Alapvető önismereten alapuló tudatos<br />
kommunikációs keretben, az elméleti alapok tudatos kezelésével kell eljutni<br />
a professzionális magatartás, a hivatásszemélyiség kezdeti kimunkálásához.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli terhelés aránya: 70 – 30%<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Alapvető szakirodalom<br />
biztosítása, valamint a diádikus és a csoporthelyzetek megfigyelésére<br />
alkalmas egyszerű laboratóriumi feltételek.<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
I. félév:<br />
1. Segítő kapcsolati modellek: Bion, Casement.<br />
2. Segítő kapcsolati modellek: Bálint, Rogers.<br />
3. A tanácsadás pszichodinamikai alapjai: empátia, identifikáció,<br />
konténerfunkció, ellenállás.<br />
4. A humanisztikus megközelítés, empátia és kongruencia a segítő<br />
kapcsolatban.<br />
5. Elméleti modellek és módszerspecifikus közelítésmódok I.<br />
6. Elméleti modellek és módszerspecifikus közelítésmódok II.<br />
7. Az egyéni konzultáció és interjú.<br />
8. A csoportos konzultáció módszerei, készségei.<br />
9. A csoportos tanácsadás és tréning programok.<br />
10. Az egyéni készségfejlesztő módszerek elemei, az önismeret szerepe a<br />
segítő kapcsolatokban.<br />
11. A klasszikus empátia labor és a visszajelző csoport elméleti alapjai.<br />
12. A szupervízió elméleti alapjai I.<br />
13. A szupervízió elméleti alapjai II.<br />
14. A peer csoport és szupervízió.<br />
II. félév:<br />
A második félév az elméleti ismereteket gyakorlati készségek irányába<br />
igyekszik fordítani, segítő "learning by experience" alapú tanulókörnyezetben.<br />
1. A csoportos tanácsadás tréningprogramja.<br />
2. Csoportdinamikai folyamatok demonstrációja.<br />
3. A segítő kapcsolati munka intézményes adaptációjának lehetőségei.<br />
4. A pályakrízis és azok intervenciós elméletei.<br />
5. Normatív krízisek pszichológiai alapjai, szociális krízisek.<br />
6. A speciális hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében alkalmazott<br />
módszerek.<br />
7. A fogyatékkal élők speciális segítő kapcsolati ellátása.<br />
8. A drogfüggők és krónikus betegségben szenvedők segítő kapcsolati<br />
munkája.<br />
9. Az idősek és bevándorlók körében végezhető segítő kapcsolati munka.<br />
156
10. A hátrányos helyzetűek és szegények ellátása.<br />
11. A tanácsadás és általában az intervenciós rendszerek hatékonyságának<br />
mérése.<br />
12. A hatékonyság mérésének módszertani alapjai.<br />
13. A szakmai visszajelzés, szupervízió integrálása (pl.: videotréning módszerek).<br />
14. A társadalmi programok mérésének, értékelésének<br />
kutatásmódszertani lehetőségei.<br />
Kötelező irodalom:<br />
Koczán, Gy. (1999) Az első interjú dinamikája és tartalma. In. Kállai J, Gál<br />
B. (szerk.) (1999) Az első találkozás jelenségvilága a segítő kapcsolatban.<br />
Budapest, Osiris Kiadó.<br />
Gladding, S., T. (1998) Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből.<br />
Budapest, Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola, Budapest.<br />
Yalom, I., D. (1999) A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Budapest,<br />
Animula.<br />
Bácskai E,. Gerevics J. (1997) Ifjúság és drogfogyasztás. Budapest,<br />
Animula.<br />
Egan, G.,: The skilled helper. (A probléma - managment approach to<br />
helping.) Brooks-Cole Publishing Co., California, 1994.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Egan, G.: Excercises in Helping Skills. (A manual accompany the Skilled<br />
helper) Brooks-Cole, California, 1994.<br />
Earl Babbie (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi<br />
Kiadó.<br />
Krippendorf, Klaus (1995): A tartalomelemzés módszertanának alapjai.<br />
Balassi Kiadó, Budapest, 1995.<br />
Tringer, L.: A gyógyító beszélgetés. Medicina, Budapest 1992.<br />
Évközi ellenőrzés: Saját munkán alapuló dolgozat.<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei:<br />
Dolgozatok elkészítése, gyakorlati foglalkozásokon való aktív részvétel.<br />
A vizsgára bocsátás feltétele: az aláírás megszerzése, a második félévben<br />
önálló egyéni vagy csoportos tanácsadásról készített esetelemzés benyújtása.<br />
A vizsgára való jelentkezés:<br />
A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat előírásai szerint.<br />
Vizsgáztatási módszer az I. félévben: szóbeli<br />
A gyakorlati/szemináriumi jegy megszerzésének feltételei a II.<br />
félévben: saját munkán alapuló dolgozat megvédése.<br />
157
158
AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS<br />
MUNKA MESTERSZAK<br />
TANTÁRGYI PROGRAMJAI<br />
KIEGYENLÍTŐ MODULOK<br />
159
A tantárgy neve:<br />
Szociálpolitikai ismeretek I-II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott<br />
Társadalomtudományi Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Fábián Gergely<br />
Ajánlott félév I II<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti óraszáma<br />
14+0 14+0<br />
Levelező tagozat félévi 12+0 12+0<br />
óraszáma<br />
Kredit 5 5<br />
Vizsgakövetelmény Gyakorlati Gyakorlati jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Jegy<br />
Nincs<br />
Szociálpolitikai<br />
ismeretek I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kiegyenlítő modul<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi szociális munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tantárgy oktatója: Jóna György<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A kurzus során a korábban társadalompolitikai, szociálpolitikai képzésben nem<br />
részesült hallgatók megismerik a szociálpolitika definiálásának különböző<br />
megközelítéseit, a szociálpolitika intézményeit és aktoraitl, illetve a más szakpolitikákkal<br />
való kapcsolatáról sajátítanak el ismereteket. Adekvát információkat<br />
szereznek továbbá a szociálpolitika értékeiről (egyenlőség, szabadság,<br />
szolidaritás, autonómia, igazságosság, tolerancia), ideológiáiról (liberalizmus,<br />
szociáldemokrácia, konzervativizmus), alapelveiről és technikáiról (prevenció,<br />
korrekció, integráció, szegregáció, univerzalitás, szelektivitás, hatásosság, hatékonyság,<br />
szubszidiaritás).<br />
Oktatás típusa: előadás és szeminárium<br />
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 30-70 %<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése:<br />
Segédanyagok, internetes oldalak ajánlása, tömbösített időrend, tutorálás<br />
160
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
LOSS – Project<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
Szociálpolitikai ismeretek I.<br />
1. A társadalompolitika fogalma. A társadalmi újratermelési modell.<br />
2. A szegénypolitika jellemzői. A keresztény szociális gondoskodás sajátosságai<br />
Magyarországon.<br />
3. Rerum Novarum.<br />
4. A produktív szociálpolitika Magyarországon.<br />
5. A magyarországi társadalompolitika 1945-1990 között.<br />
6. A magyarországi társadalompolitika 1990-2000 között.<br />
7. A magyarországi társadalompolitika 2000-2008 között.<br />
8. A jóléti állam fogalma, típusai, funkciói, működési mechanizmusai.<br />
9. Az angol jóléti politika.<br />
10. Az amerikai jóléti program.<br />
11. A német jóléti állam.<br />
12. A svéd jóléti politika.<br />
13. A jóléti állam kritikái.<br />
14. A jóléti államok jövőjére vonatkozó szcenáriók.<br />
Szociálpolitikai ismeretek II.<br />
1. A szociálpolitika fogalmi meghatározási lehetőségei, megközelítési szintjei,<br />
szereplői, ellátási szintjére ható tényezők.<br />
2. A szociálpolitikára ható értékek – szabadság, egyenlőség, szolidaritás, tolerancia,<br />
igazságosság.<br />
3. A szociálpolitikára ható ideológiák – liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus.<br />
4. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában I. – abszolút – relatív biztonság,<br />
integráció – szegregáció, prevenció – korrekció, támogatások odaítélésének<br />
a kérdése.<br />
5. Alapelvek és technikák a szociálpolitikában II. – univerzalitás – szelektivitás,<br />
hatásosság és hatékonyság kérdése, finanszírozás, szubszidiaritás.<br />
6. A jövedelmek elosztása és újraelosztása, szociálpolitika és gazdasági haladás<br />
7. A szociálpolitika színterei – az állam és a TB szerepe, önkormányzat és<br />
szociálpolitika.<br />
8. A civil társadalom újjászületése - non-profit szerveződések a szociálpolitikában.<br />
9. Non-profit humán szolgáltatások a jóléti átalakulás körülményei között.<br />
10. Minőségbiztosítás a szociálpolitikában.<br />
11. A helyi szükségletek és erőforrások megismerésének módszertani alapjai.<br />
12. a ) Családok és a szociálpolitika, a szociálpolitika lehetőségei a gyermeki<br />
jólét biztosítása területén b) A szociálpolitika alapelvei a Szociális Törvényben<br />
161
13. Ágazati szociálpolitikák – egészség-, foglalkoztatás- és lakáspolitika.<br />
14. Szociálpolitika az Európai Unióban<br />
Kötelező irodalom:<br />
Szociálpolitikai ismeretek I:<br />
Ferge Zsuzsa (1982): Társadalmi újratermelés és társadalompolitika. Budapest:<br />
KJK. 13-91., 191-240.<br />
Ferge Zsuzsa (1986): Fejezetek a magyar szegénypolitika történetéből.<br />
Budapest: Magvető Kiadó.<br />
Ferge Zsuzsa (1991): Szociálpolitika és társadalom. Budapest: ELTE. 21-<br />
27., 79-87., 113-118., 152-167., 219-233.<br />
Jóna György (2007): Jóléti politikák. Nyíregyháza: <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong><br />
Egészségügyi <strong>Kar</strong>.<br />
Szociálpolitikai ismeretek II:<br />
Zombori Gyula: A szociálpolitika alapfogalmai. TWINS, Bp. 1994.<br />
Ferge Zsuzsa: Elszabaduló egyenlőtlenségek. Hilscher Rezső Szociálpolitikai<br />
Egyesület, Budapest, 2000. 19 – 70. oldal, 411 – 441. oldal<br />
Ferge Zsuzsa: Szabadság és biztonság. Esély, 1994/5.<br />
Amartya Sen: Az egyéni szabadság, mint társadalmi elkötelezettség. Esély<br />
1992/1.<br />
Bourdieu, Pierre: A neoliberalizmus lényege. Esély, 1998/6.<br />
Castel, Robert: A társadalmi biztonság elvesztése I – III. Esély, 2005/4.,<br />
2005/5., 2005/6.<br />
Ferge Zsuzsa: Az átmenet társadalma. Esély, 1995/4.<br />
Ferge Zsuzsa: Az EU és a kirekesztés. Esély, 2002/6.<br />
Lévai Katalin: Az önkormányzatok és a nonprofit szektor közötti együttműködésről.<br />
Esély, 1996/1.<br />
Nárai Márta: Civil szervezetek szerepvállalása a szociális ellátás, szolgáltatás<br />
területén. Esély, 2005/1.<br />
Somlai Péter: Bizonytalanul (A családok helyzete Kelet-Közép-Európában).<br />
Esély 1995/2.<br />
Darvas Ágnes – Mózer Péter: Kit támogassunk? Esély, 2004/6.<br />
Albert Levente – Gyulavári Tamás: Mit tesz az EU a nők és a férfiak közötti<br />
esélyegyenlőségért? Esély, 2001/2.<br />
Egyed Mária – Gyulavári Tamás: Szociális biztonság az Európai Unióban.<br />
Esély, 1998/4.<br />
Gyulavári Tamás – Krémer Balázs: Európai szociális modell? Esély,<br />
2004/3.<br />
Juhász Gábor – Taller Ágnes: A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem<br />
az EU új tagállamaiban. Esély, 2005/6.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Ferge Zsuzsa (1980): Társadalompolitikai tanulmányok. Budapest:<br />
Gondolat Kiadó. 40-97., 285-312.<br />
162
Mányik Marianna 2002. A magyar szociálpolitika története. Távoktatási<br />
jegyzet, NCSSZI.<br />
Molnár Margit: Töredékek az ókori szociális gondoskodás történetéből.<br />
Esély. 1992. 3.sz.<br />
Dahrendorf, Ralph (1994): A modern társadalmi konfliktus. Budapest:<br />
Gondolat Kiadó. 237-244. p.<br />
Ferge Zsuzsa (1999): Mennyire fontos az egyesült Európa társadalmainak<br />
minősége? Esély, különszám. 3-13. p.<br />
Ferge Zsuzsa (2000): Elszabaduló egyenlőtlenségek. Budapest: Hilscher<br />
Rezső Szociálpolitikai Egyesület. 19-49. és 363-441.<br />
Flora, Peter: Növekedés a határokig. In: Andorka-Hraldi-Peschar (szerk.):<br />
Társadalmi rétegződés. 503-528. p.<br />
Freeman, R. B. (1997): Miért követ el sok amerikai férfi bűncselekményt,<br />
és mit lehetne tenni ellene? Esély, 6: 28-41. p.<br />
Gallai Sándor (1998): A skandináv modell. Budapest: Aula Kiadó. 151-<br />
202.<br />
Gans (1992): Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? Esély, 3: 3-18. p.<br />
Kovács Ilona (1994): Jövedelemelosztás és jövedelemegyenlőtlenség az<br />
Egyesült Államokban. Esély, 3: 19-38. p.<br />
Lévai – Kiss (1999): Merre tart a szociálpolitika? Esély, 5.<br />
Lévai Katalin – Ferge Zsuzsa szerk. (1991): A jóléti állam. Budapest: ELTE<br />
Szociológiai Intézet.<br />
Nyilas Mihály – Koncz János szerk (2003): Ausztria szociálpolitikája. Budapest:<br />
ELTE TáTK. 7-145.<br />
Tóth István György (1999): Félfordulat a jóléti rendszerekben. Népszabadság,<br />
Okt. 1. 12.<br />
Bujalos István: Igazságosság Amerikában. Esély, 2005/3.<br />
Sipos Balázs: A bürokratikus modernizáció és a szabadság. Esély, 2002/5.<br />
Csanády Dániel: Helyi önkormányzatok és civil szervezetek együttműködése<br />
Skóciában. Esély, 2002/4.<br />
Ferge Zsuzsa: Új tagságunk az Európai Unióban – reményeink, kételyeink.<br />
Esély, 2004/2.<br />
Siebel, Wolfgang: A kormány és a nonprofit szektor közötti kapcsolat<br />
nemzetközi szintű összehasonlításban: Franciaország és az NSZK. Esély,<br />
1991/1.<br />
Ajánlott honlapok:<br />
www.3sz.hu; www.szocialpolitika.lap.hu<br />
Évközi ellenőrzés: konzultációkon való részvétel.<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei:<br />
Az aláírás feltétele a konzultációkon való részvétel, valamint egy választott<br />
tématerületet feltáró előadás elkészítése, és megtartása.<br />
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai<br />
az irányadóak.<br />
163
Gyakorlati jegy megszerzése<br />
Elemző dolgozat készítése egy előre egyeztetett témában a félév tematikájához<br />
igazítva. A téma a szociális munka módszereinek alkalmazása az<br />
adott területen. A dolgozat haladja meg a 15000 karakter terjedelmet. A<br />
sikertelen gyakorlati jegy javítására a TVSZ szabályai az irányadók.<br />
164
A tantárgy neve:<br />
Szociális munka ismeretek I – II.<br />
Tanszék neve: Alkalmazott Társadalomtudományi Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Horváth László<br />
Ajánlott félév I. II.<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti óraszáma<br />
Levelező tagozat félévi<br />
óraszáma<br />
14+0 14+0<br />
12 12<br />
Kredit 5 5<br />
Vizsgakövetelmény Gyakorlati<br />
jegy<br />
Gyakorlati<br />
jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
Nincs<br />
Szociális<br />
munka ismeretek<br />
I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kiegyenlítő modul<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi szociális munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tantárgy oktatói: Dr. Horváth László, Patyán László<br />
A tantárgy általános és speciális céljai: Célja a hallgatók bevezetése a<br />
szociális munka professzionális végzéséhez szükséges elméletekbe, segítse a<br />
gyakorlat-elmélet egységének megvalósítását. A tantárgy feldolgozza a szociális<br />
munkás pályaképét, rendszerbe szedi a szükséges alapismereteket, az<br />
esetkezelés, a problémamegoldás, a krízisintervenció, a rendszerszemlélet<br />
lépéseit, a szociális munka történetét, etikai dilemmáit, kódexét, kitekintést<br />
ad az európai szociális modell alapelveire, összefüggéseire. A hallgatók megismerik<br />
a szociális munka módszereit, a szociális csoportmunka és közösségi<br />
szociális munka elméletét, módszertanát, technikáit, valamint információkat<br />
szereznek az egyes speciális célcsoportokkal végzett segítő munka jellemzőiről.<br />
Oktatás típusa: előadás, konzultáció, egyéni felkészülés<br />
A tárgy minőségbiztosítási módszerei, fejlesztési politikája<br />
A tárgy minőségbiztosítási módszere az oktatói felkészülést, a tárggyal<br />
kapcsolatos ismeretanyagok azonnali feldolgozását, a törvényi, ágazati<br />
165
szabályzók változásának követését, valamint a végzett hallgatók elhelyezkedése<br />
utáni, „vevőelégedettség” vizsgálatát, a visszajelzések alapján a<br />
tantárgy aktualizálását jelenti. Folyamatos visszajelzés a végzett hallgatók<br />
elhelyezkedési körülményeiről, a tanultaknak a gyakorlatban történő alkalmazhatóságnak<br />
mikéntjéről. A szakon a kétpólusú minőségbiztosítás<br />
(oktatók és hallgatók vonatkozásában) módszerei, eszközei folyamatos<br />
korszerűsítés mellett célirányosan kerülnek alkalmazásra.<br />
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya<br />
20 - 80 %<br />
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése<br />
Fénymásolt segédanyag, internetes információhordozók.<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás<br />
Fogyatékos személyek szociális ellátása<br />
Hajléktalanok egészségügyi helyzete<br />
Időskorúak szociális helyzete és a jóléti ellátások rendszere<br />
Szociális munkások pályaképe és pályaorientációja<br />
Végzett hallgatók után követésének vizsgálata<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
Szociális munka I.<br />
1. A szociális munka alapelvei, értelmezési keretei, céljai, értékrendszere,<br />
2. A szociális Munka Etikai Kódexe, a szociális munka dilemmái<br />
3. A szociális munka egyetemes története<br />
4. A szociális munka hazai története<br />
5. A szociális képzések kialakulása, rendszere<br />
6. Új értelmezések a szociális munka szakmában<br />
7. A szociális szolgáltatások és a szociális munka<br />
8. Szükségletértelmezések és a szociális munka<br />
9. A szociális munka módszerei, egyéni esetkezelés, krízisintervenció,<br />
rendszerszemlélet a szociális munkában, a strukturált gyakorlat modellje<br />
10. Esettanulmány, környezettanulmány<br />
11. A szociális csoportmunka I.<br />
12. A szociális csoportmunka II.<br />
13. Közösségi szociális munka alapjai<br />
14. Közösségi munka hazai gyakorlata<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása: alapozó szociális ismeretek összefüggéseinek meglátása<br />
és gyakorlatban való megszemlélése<br />
Kötelező irodalom<br />
166
- Hegyesi Gábor - Talyigás Katalin (szerk.): A szociális munka elmélete és<br />
gyakorlata I - III. kötet Semmelweis, Bp. 1994.<br />
- A szociális munka elmélete és gyakorlata. 4. kötet. Szociális munka csoportokkal<br />
szerkesztette: Kozma Judit – Szilvási Léna, Bárczy Gusztáv<br />
Gyógypedagógiai Főiskola, Szöveggyűjtemény, Budapest, 1997.<br />
- Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata Osiris Kiadó, Budapest 1996. 44<br />
- 132. oldal<br />
- Peter Lüssi: A rendszerszemléletű szociális munka gyakorlati kézikönyve.<br />
Párbeszéd Alapítvány, Bp. 1997..<br />
- Szabó Lajos: Szociális esetmunka. Wesley János Lelkészképző Főiskola,<br />
Budapest 2000.<br />
- Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv a szociális munkásoknak, Szociális Szakmai<br />
Szövetség, Budapest 2002.<br />
- Pik Katalin: A szociális munka története Magyarországon (1817-1990.)<br />
Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Budapest<br />
- A Szociális Munka Etikai Kódexe. Szociális Szakmai Szövetség, 2005.<br />
- Gyulavári Tamás – Krémer Balázs: Európai szociális modell? Esély,<br />
2004/3.sz. 3-25.<br />
- Hegyesi Gábor-Talyigás Katalin: Alapkő-letétel.= Esély, 1990/4.sz. 59-<br />
79.o.<br />
- Az Európai Szociális Charta.= Esély, 1991/2.sz. 74-91.o.<br />
- Horváth László: Fejlődési tendenciák a szociális képzésekben. DOTE EFK<br />
Tudományos Közleményei, Nyíregyháza, 1998/1.sz. 329-342.o.<br />
- Varga A. Tamás - Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés, Közösségfejlesztők<br />
Egyesülete Bp. 2001. (www.adata.hu)<br />
- Vercseg Ilona dr.: Gyakorlati útmutató közösségi munkásoknak<br />
(www.adata.hu)<br />
- Vercseg Ilona dr.: Közösségfejlesztő leckék kezdőknek és haladóknak.<br />
(módszertani Füzet) Közösségfejlesztők Egyesülete (www.adata.hu)<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei<br />
Az aláírás feltétele a konzultáción való aktív részvétel.<br />
A gyakorlati jegy megszerzésének feltételei<br />
Az elemző dolgozat elkészítése legalább elégséges szinten a szorgalmi<br />
időszakon belül.<br />
Ajánlott honlapok: www.periferiaegyesulet.hu; www.3sz.hu;<br />
www.szochalo.hu; www.3sz.hu; www.adata.hu<br />
Ajánlott jogszabályok:<br />
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv.<br />
A gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.<br />
Hatályos 1/2000. (I. 7.) ESzCsM rendelet<br />
Évközi tanulmányi követelmények és értékelésük módszere: A hallgatók<br />
önálló irodalom feldolgozást végeznek az otthoni terhelés részeként.<br />
167
A konzultációkon a tapasztalataikat, észrevételeiket osztják meg, és a témaköröket<br />
feldolgozzák az oktatókkal. Az évközi értékelés zárthelyi dolgozat<br />
formájában történik.<br />
Érvényes aláírás<br />
Szociális munka II.<br />
Szociális munka speciális célcsoportokkal.<br />
1 – 3. Szociális munka családokkal<br />
1. A család rendszerszemléletű értelmezése.<br />
2. A családi kapcsolatok rendszere és működése.<br />
3. A családokra irányuló szociális munka fogalmi értelmezése hazai és<br />
nemzetközi viszonylatban.<br />
4. A problémakezelés folyamata és működése a család, mint kliens<br />
esetében.<br />
5. A családokra irányuló szociális munka intézményei és szociális munka<br />
beavatkozást igénylő csoportok.<br />
6. A szociális munka beavatkozási módszerei a családokkal végzett<br />
munka során.<br />
7. A családokra irányuló szociális munka folyamatának dokumentálása.<br />
4 – 6. Szociális munka gyermekekkel<br />
8. A gyermek- és ifjúságvédelem fogalma, értelmezései, szükségessége.<br />
9. A gyermekvédelem jogi szabályozása.<br />
10. A veszélyeztetettség okai és következményei. A megelőzésben érdekeltek<br />
köre és feladataik.<br />
11. A gyermekvédelmi alapellátás intézményei és gyermekvédelmi tevékenysége.<br />
12. A gyermekvédelmi szakellátás formái és intézményei.<br />
13. Krízishelyzetek és káros szenvedélyek: az alkoholizmus, narkománia<br />
problémakörei, öngyilkossági kísérletek.<br />
14. A fiatalkorú bűnelkövetés kérdései, kriminalitás, gyermekbűnözés.<br />
7. Hajléktalanság, hajléktalanok segítése<br />
- Hajléktalansággal kapcsolatos fogalmak, megközelítések, nemzetközi<br />
és hazai háttér<br />
- A hajléktalanság okai<br />
- A hajléktalanság kezelésére hivatott intézményrendszer jellemzői, új<br />
szakmai irányvonalai, hazai jogszabályi háttere<br />
- Hajléktalanpolitika - szociálpolitika - szegénypolitika<br />
- Hajléktalan családok, a hajléktalanság nemenkénti specifikumai<br />
- Szociális munka hajléktalanokkal, a munkához szükséges speciális ismeretek,<br />
készségek<br />
8. Cigányság<br />
- A cigányság - eredete és története, a társadalom szerkezetében elfoglalt<br />
helyük<br />
- Többség - kisebbség társadalma: a cigányságról alkotott kép, előítélet,<br />
identitás, integrációs törekvések<br />
168
- Foglalkoztatási politika a cigányság körében, a rendszerváltás előzményei,<br />
negatív - pozitív diszkrimináció a foglalkoztatásban<br />
- Oktatáspolitika a cigányság körében: iskolázottság, szakképzettség,<br />
mint az esélytermelés eszközei, integráció, az oktatási, felsőoktatási<br />
lehetőségek a cigányság számára<br />
- A kulturális különbségek mérlegelése a szociális munka során<br />
- Társadalmi integráció és előítéletek. Integrációs programok, gyakorlati<br />
példák elemzése.<br />
9. Szociális munka fogyatékkal élőkkel<br />
- A fogyatékosság társadalmi megítélése, történelme<br />
- Egészségügyi habilitáció és rehabilitáció<br />
- A fogyatékossággal kapcsolatos törvények, rendeletek, intézmények<br />
- A rehabilitáció - habilitáció fogalma, részei, a szociális munkás szerepe<br />
a folyamatban<br />
- A fogyatékossággal kapcsolatos fogalmak (egészség, betegség, károsodás,<br />
fogyatékosság, rokkantság)<br />
- Fogyatékkal élők társadalmi befogadását segítő programok, szolgáltatások<br />
10. Szociális munka idősekkel<br />
- A szociálgerontológia feladata, tárgya, vizsgálati köre<br />
- Az idősek a társadalomban<br />
- Az időskorúak ellátásának szociális kihívásai hazánkban<br />
- Az idősgondozás jelentősége, fogalma, feladata, feltételei<br />
- A szociális gondozás törvényi háttere, az ellátás területei<br />
- A demens időskorúak foglalkoztatása, mentálhigiénés segítése<br />
11. Szociális munka munkanélküliek körében<br />
- Munkanélküliség szempontjából hátrányos helyzetű csoportok jellemzői<br />
a foglalkoztatásban, lehetőségek a munkaerőpiacra történő bejutásra:<br />
romák, pályakezdő fiatalok, gyermeküket egyedül nevelő szülők, kisgyermeket<br />
nevelő anyák, fogyatékkal élők, alacsonyan kvalifikált munkavállalók.<br />
- Foglalkoztatási esélyek és lehetőségek a hátrányos helyzetű csoportoknál.<br />
- A szociális munka eszközei, módszerei és intézményei a munkanélküliek<br />
munkaerőpiacra történő visszaillesztésére.<br />
- Civil szervezetek szerepe a munkanélküliség kezelésében<br />
- Tartós munkanélküliek segítésére létrejött programok elemzése<br />
- Munkaerőpiaci szolgáltatások, beilleszkedést segítő programok<br />
12 – 14. Előadások megtartása<br />
Kötelező irodalmak:<br />
- Dr. Biró Sándor és Dr. Komlósi Piroska (szerk.) Családterápiás olvasókönyv<br />
1. ANIMULA Kiadó, Budapest, 2001.<br />
- Bárdos Kata: Alapvető eszközök a szociális munkában. In: Kézikönyv<br />
szociális munkásoknak. Szerkesztette: Kozma Judit. Szociális Szakmai<br />
Szövetség, Budapest, 2002. 128-156. o.<br />
169
- Stang Tünde: Szociális munka családokkal. In: Kézikönyv a szociális<br />
munkásoknak. Kozma Judit szerk. Szociális Szakmai Szövetség, 2002.<br />
157 – 185. oldal<br />
- Gill Gorell Barnes: Családterápia és gondozás. Családterápiás olvasókönyv<br />
sorozat II. Budapest, 1991.<br />
- Insoo Kim Berg: Konzultáció sokproblémás családokkal Családterápiás<br />
sorozat 5. ANIMULA Kiadó Budapest, 2000.<br />
- Szilvási Léna (szerk.) Gyermek – család – társadalom. Szociális munka<br />
gyermekes családokkal. Kézikönyv, Hilscher Rezső Szociálpolitikai<br />
Egyesület, Budapest, 1996.<br />
- Gyuris Tamás – Hováth Olga – Oross Jolán: Hajléktalanellátás, Segédanyag<br />
a szociális szakvizsgához, Kiadja: NcsSzI Bp. 2004.<br />
- Albert Fruzsina - Dávid Beáta: Ha elszakad a háló. Hajléktalanság kapcsolathálózati<br />
megközelítésben. Kiadó: Új mandátum Bp. 2001.<br />
- Oross Jolán: A hajléktalanság kezelése Magyarországon. In. Kézikönyv<br />
a szociális munka gyakorlatához. Második átdolgozott kiadás, Bp.<br />
2001. Szociális Szakmai Szövetség (p. 104-139) (megjelent az Esélyben<br />
is.)<br />
- Szoboszlai Katalin – Patyán László: Hajléktalanok a Keleti – régióban,<br />
Egy regionális hajléktalankutatás eredményeiről, Szabolcs – Szatmár<br />
Beregi Szemle 2004/1.<br />
- Cigánynak születni (szerk: Horváth Ágota, Landau Edit, Szalai Júlia)<br />
Aktív társadalom Alapítvány, ÚJ MANDÁTUM Kiadó, Bp. 2000. (p. 177<br />
– 491.)<br />
- Kertesi Gábor: Oktatási reformterv a tanulási problémákkal küzdő,<br />
hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére az alapfokú oktatásban<br />
Esély 2002/1. (p. 89-103)<br />
- Benedek László: Tanácsadás munkanélkülieknek In. Kézikönyv a szociális<br />
munka gyakorlatához Szociális - Szakmai - Szövetség Bp. 1996.<br />
- Bill Jordan: „Kemény szeretet” – Szociális munka, társadalmi kirekesztés<br />
és a harmadik út Esély 2003/4 p. 3 – 22.<br />
- Székely Vince: A munkanélküliek segítése In: Kézikönyv a szociális<br />
munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, 2001. p. 69 – 94.<br />
- Komáromi Róbert: A megváltozott munkaképességű és fogyatékos<br />
munkavállalók munkaerő-piaci integrációjáról Esély, 2003/5 p.27 – 59.<br />
- Tony Atkinson: Társadalmi kirekesztődés, szegénység, munkanélküliség<br />
Esély 1998/4. (p. 3-19)<br />
- Kullman Lajos: A fogyatékos emberek és rehabilitációjuk In: Katona<br />
F,-Siegler J Orvosi rehabilitáció Medicina, Bp. 1999<br />
- Gyorsjelentés a fogyatékos emberek helyzetéről Szociális Szakmai<br />
Szövetség Bp. 1997.<br />
- Imre Sándor – Fábián Gergely (szerk) (2006): Őszülő társadalmak Az<br />
egészségügyi szociális munka könyvtára I. Kiadja: DE EFK. Nyíregyháza<br />
- Ombudsmani jelentés a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról Esély<br />
2001/2. (p. 91-97)<br />
170
- Ombusmani jelentések az időskorúakat ápoló-gondozó otthonokról<br />
Esély: 1999/6.<br />
Ajánlott jogszabályok:<br />
- 1993. évi III. tv. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról<br />
- 1998. évi XXVI. tv. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük<br />
biztosításáról<br />
- 1997. évi XXXI. törvény „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról”<br />
Elsajátítandó alkalmazási /rész/készségek és /rész/kompetenciák<br />
leírása:<br />
A hallgató megismeri a tematikában jelzett célcsoportok speciális szükségleteit,<br />
a hozzá kapcsolódó szociális ellátásokat, valamint a szociális munka<br />
eszközeit, beavatkozási módszereit a célcsoportok ellátásában.<br />
Az önálló gyakorlatok során fejleszti adatgyűjtő, elemző és előadó készségét.<br />
Évközi ellenőrzés: konzultációkon való részvétel.<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei:<br />
Az aláírás feltétele a konzultációkon való részvétel, valamint egy választott<br />
tématerületet feltáró előadás elkészítése, és megtartása. Az aláírás<br />
megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai az<br />
irányadóak.<br />
Gyakorlati jegy megszerzése<br />
Elemző dolgozat készítése egy előre egyeztetett témában a félév tematikájához<br />
igazítva. A téma a szociális munka módszereinek alkalmazása az<br />
adott területen. A dolgozat haladja meg a 15000 karakter terjedelmet. A<br />
sikertelen gyakorlati jegy javítására a TVSZ szabályai az irányadók.<br />
171
A tantárgy neve:<br />
Egészségügyi ismeretek I-II.<br />
Tanszék neve: Védőnői Módszertani és Népegészségtani<br />
Tanszék<br />
Tantárgyfelelős neve: Dr. Kósa Zsigmond<br />
Ajánlott félév I II<br />
Tantárgyi kód<br />
Nappali tagozat heti óraszáma<br />
1+0 1+0<br />
Levelező tagozat félévi 12 12<br />
óraszáma<br />
Kredit 5 5<br />
Vizsgakövetelmény Gyakorlati Gyakorlati jegy<br />
Kötelező előtanulmányi<br />
rend<br />
jegy<br />
Nincs<br />
Egészségügyi<br />
ismeretek I.<br />
A tantárgy meghirdetési gyakorisága: mintatanterv szerint aktuálisan<br />
Az oktatás nyelve: magyar<br />
A tantárgy órarendi beosztása:<br />
Nappali tagozat:<br />
aktuális órarend szerint<br />
Levelező tagozat: aktuális konzultációs rend szerint tömbösítve<br />
A tantárgy státusza: kiegyenlítő modul<br />
Ajánlott tanterv:<br />
Egészségügyi szociális munka mesterszak<br />
tanterve<br />
A tantárgy oktatója: Dr. Kósa Zsigmond<br />
A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:<br />
A kurzus során a korábban egészségügyi, népegészségügyi képzésben<br />
nem részesült hallgatók megismerkednek a magyar lakosság egészségi<br />
állapotával, az egészségi állapotot meghatározó környezeti és életmódbeli<br />
tényezőkkel. Részletesen hallanak a leggyakoribb nem fertőző betegségek<br />
epidemiológiájáról, ezen betegségek megelőzéséről. Megismerik a Magyar<br />
Népegészségügyi Programot, ezen belül kiemelten foglalkoznak a szűrővizsgálati<br />
programokkal.<br />
Az egészségesebb életmód kialakításában, az egészségre káros szokások<br />
megváltoztatásában a szociális munkásnak jelentős szerepe van. A kurzus<br />
során a hallgatók megismerkednek a járványtani alapfogalmakkal és a<br />
legfontosabb fertőző betegségek járványtanával, illetve a modern egészségfejlesztés<br />
alapjaival, koncepciójával és alkalmazott módszereivel.<br />
Oktatás típusa: előadás és szeminárium<br />
Kontaktórák és az órán kívüli hallgatói terhelés aránya: 30-70 %<br />
172
Tanulmányi segédanyagok, az oktatás segítése: Segédanyagok, internetes<br />
oldalak ajánlása, tömbösített időrend, tutorálás<br />
Tárgyi vonatkozású tanszéki tudományos kutatás:<br />
A telepszerű körülmények között élők egészségi állapota<br />
A tantárgy részletes leírása:<br />
Egészségügyi ismeretek I<br />
1. Bevezetés a népegészségtanba<br />
- A népegészségtan/közegészségtan múltja, jelene, jövője.<br />
- A megelőzés szintjei.<br />
2. A magyar lakosság egészségi állapota. A népegészségügyi helyzet<br />
Magyarországon.<br />
3. Bevezetés a környezet-egészségtanba. A levegőszennyeződés hatása<br />
az emberi egészségre.<br />
4. A víz- és talajszennyeződés hatása az emberi egészségre.<br />
5. Bevezetés a táplálkozás egészségtanba: tápanyagszükséglet. Az éhezés<br />
és a túltápláltság népegészségügyi jelentősége.<br />
6. Táplálkozástól függő megbetegedések. A táplálkozás szerepe a daganatok<br />
és a kardiovaszkuláris betegségek patogene-zisében.<br />
7. A demográfia és az epidemiológia fogalma, tárgyköre.<br />
A halandósági elemzések módszerei és főbb tárgykörei.<br />
8. A morbiditás jellemzésére szolgáló módszerek és eljárások.<br />
A Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program.<br />
9. A deskriptív és az analitikus epidemiológia módszertana.<br />
10. Bevezetés a nem-fertőző betegségek epidemiológiájába.<br />
A magyar lakosság egészségmagatartása (OLEF).<br />
A dohányzás hatása az egészségi állapotra.<br />
Az alkohol és drogfogyasztás hatása az egészségi állapotra.<br />
11. A kardiovaszkuláris betegségek epidemiológiája.<br />
A daganatos betegségek epidemiológiája.<br />
12. A légzőszervi betegségek (bronchitis chronica, emphysema, asthma)<br />
epidemiológiája. Az anyagcsere betegségek (diabetes, osteoporosis,<br />
obesitas) epidemiológiája.<br />
13. Másodlagos megelőzés: szűrővizsgálatok. A szűrővizsgálatok bevezetésének<br />
kritériumai, ajánlott szűrővizsgálatok. Hazánkban és más<br />
országokban alkalmazott szűrések.<br />
14. Az „Egészség Évtizedének Nemzeti Programja” Magyar<br />
Népegészségügyi Program<br />
Egészségügyi ismeretek II.<br />
1. A fertőző betegségek általános járványtana, járványtani alapfogalmak.<br />
A járványfolyamatok elsődleges (fertőző forrás, terjedés lehe-<br />
173
tősége, fogékony szervezet) és másodlagos mozgatóerői. Fertőző<br />
betegségek elleni védőoltások típusai, oltási naptár.<br />
2. A légúti betegségek (influenza, tuberculosis) járványtana. A<br />
gastrointestinális fertőzések (salmonellosis, dysenteria,<br />
campylobacteriosis, vírusos gastrointestinális fertőzések) és a hepatitis<br />
A, B és C járványtana.<br />
3. A szexuális úton terjedő betegségek (syphilis, gonorrhoea, nem gonorrhoeás<br />
urethritisek) járványtana. A HIV/AIDS járványtana,<br />
klinikuma, a megelőzés lehetőségei.<br />
4. A korszerű egészségszemlélet kialakulása, az egészségfejlesztés fejlődése,<br />
fogalmi rendszere, alapdokumentumai (Lalonde –riport, Alma-Ata<br />
Nyilatkozat, Ottawa <strong>Kar</strong>ta, Egészséget Mindenkinek).<br />
5. Az egészség értelmezése, az egészség koncepciói, egyéni tényezői.<br />
Az egészségi állapot megítélése. Egyéni és társadalmi-gazdasági tényezők<br />
hatása az egészségi állapotra.<br />
6. Az Ottawai <strong>Kar</strong>ta: Az egészség előfeltételei, az egészségfejlesztés<br />
tevékenységi területei. Az egészségfejlesztés hatásköre. Az egészségfejlesztés<br />
öt fő tevékenységi területe az Ottawai <strong>Kar</strong>ta alapján.<br />
7. Egészséget szolgáló állami politika.<br />
Kedvező környezet kialakulásáért tett lépések.<br />
Környezettel kapcsolatos kérdések, problémák.<br />
8. A közösség tevékenységének erősítése.<br />
Közösségi egészségfejlesztési programlehetőségek.<br />
9. Egyéni készségek fejlesztése: Egészségkultúráltság, teherbíró személyiség.<br />
10. Egészségkárosító magatartásformák.<br />
A rizikószemélyiség kérdései<br />
Dohányzás problémaköre<br />
11. Egészségkárosító magatartásformák.<br />
Az alkoholfogyasztás<br />
Drogfogyasztás<br />
Segítségnyújtás az egészséget érintő döntések meghozatalában A<br />
Prochaska és Di Clemente modell<br />
12. Az egészségnevelés általános módszertana. Színterek, szervezeti<br />
formák, célcsoportok. A személyiség működési területeire ható eszközök<br />
és eljárások. A tömegtájékoztatás szerepe, eszközök felhasználása<br />
13. Egyéni képességek fejlesztése: Az egészségnevelés gyakorlata.<br />
Élőszavas eljárások,<br />
Írásos anyagok,<br />
Szemléltető eszközök<br />
14. Egészségpolitika.<br />
Az egészségügyi rendszerek szerkezete és működése.<br />
A magyar egészségügyi rendszer felépítése és működése.<br />
174
Kötelező irodalom:<br />
Ádány R. (szerk.): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina, Budapest,<br />
2006.<br />
V. Hajdú P., Boján F.: Demográfiai és epidemiológiai módszerek a népegészségügyben.<br />
Literatura Medica, Budapest, 1996<br />
V. Hajdú P., Ádány R. (szerk.): Epidemiológiai Szótár. Medicina, Budapest,<br />
2003.<br />
Ádány R. (szerk.): A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón,<br />
Medicina, Budapest, 2003.<br />
Linda Ewels – Ina Simnett: Egészségfejlesztés, gyakorlati útmutató, Medicina,<br />
Budapest. 1999.<br />
Jennie Naidoo – Jane Wills: Egészségmegőrzés, gyakorlati alapok, Medicina,<br />
Budapest, 1999.<br />
M. Whitehead: Egyenlőség és egészség. Elvek és fogalmak. Egészségügyi<br />
Világszervezet Európai Regionális Irodája, Koppenhága. 1990.<br />
Ajánlott irodalom:<br />
Kertai P. Megelőző orvostan – A népegészségügy elméleti alapjai. Medicina,<br />
Budapest, 1999.<br />
Ajánlott honlapok:<br />
www.eski.hu<br />
www.ksh.hu<br />
www.oefi.hu<br />
Évközi ellenőrzés: konzultációkon való részvétel.<br />
Az aláírás megszerzésének feltételei:<br />
Az aláírás feltétele a konzultációkon való részvétel, valamint egy választott<br />
tématerületet feltáró előadás elkészítése, és megtartása.<br />
Az aláírás megtagadása esetén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat szabályai<br />
az irányadóak.<br />
Gyakorlati jegy megszerzése<br />
Elemző dolgozat készítése egy előre egyeztetett témában a félév tematikájához<br />
igazítva. A téma a szociális munka módszereinek alkalmazása az<br />
adott területen. A dolgozat haladja meg a 15000 karakter terjedelmet. A<br />
sikertelen gyakorlati jegy javítására a TVSZ szabályai az irányadók.<br />
175
<strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi <strong>Kar</strong><br />
<strong>Kar</strong>i Tanács 9/2003. (02. 18.) sz. Határozata<br />
a szakdolgozat elkészítésének általános rendjéről<br />
A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi <strong>Kar</strong> <strong>Kar</strong>i Tanácsa 21 igen szavazattal,<br />
1 tartózkodás mellett „A szakdolgozat elkészítésének általános rendje a<br />
<strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi <strong>Kar</strong>án 2003. szeptember 1-et követő<br />
témaválasztásnál” c. szabályzatot a következő módon elfogadta:<br />
A szakdolgozat elkészítésének általános rendje<br />
a <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi <strong>Kar</strong>án<br />
2003. szeptember 1-et követő témaválasztásnál<br />
Az egészségügyi felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről<br />
szóló 36/1996 (III. 5.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete az<br />
egészségügyi főiskolai képzésben a szakdolgozatot az alábbiak szerint írja<br />
le.<br />
5. 1. A szakdolgozat<br />
A szakdolgozat a szakképzettségnek megfelelő, a szakmai tárgyakhoz kapcsolódó<br />
dolgozat, amely a hallgató alapos tárgyi ismereteit bizonyítja, elkészítésével<br />
a hallgatónak tanúsítani kell, hogy tanulmányai során elsajátította a<br />
könyvtárhasználat és az irodalomkutatás alapjait, valamint egy szakmai kérdés<br />
feldolgozása kapcsán képes saját önálló véleményét szabatosan és tömören<br />
megfogalmazni, és azt megfelelő írásos formában dokumentálni, továbbá<br />
bírálóbizottság előtt szóbeli vitában sikeresen megvédeni.<br />
A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Tanulmányi és Vizsgaszabályzata 25. §-a írja le a diplomamunkával<br />
(szakdolgozat) kapcsolatos általános tudnivalókat utalva arra,<br />
hogy a részletes szabályokat a <strong>Kar</strong>i szakdolgozat szabályzatban kell meghatározni.<br />
A <strong>Kar</strong>i Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Sz32-Sz37 pontokban foglalkozik a<br />
kari specialitásokkal.<br />
A fenti dokumentumokban foglaltakra figyelemmel a DE Egészségügyi <strong>Kar</strong>án<br />
a szakdolgozat készítés általános rendje az alábbi:<br />
I. A szakdolgozat készítés célja<br />
Az adott szak képesítési, vagy az adott szak szakirányának megfelelő képesítési<br />
követelmények általános része tartalmazza a szakdolgozat készítés célját.<br />
176
Fő cél: a könyvtárhasználat, a modern irodalmazás módszereinek elsajátítása,<br />
a megszerzett ismeretek alapján szintetizálás az adott kérdéskörben önálló,<br />
konstruktív véleményalkotás, s ezek alapján szakirodalmi szintű szakdolgozat<br />
készítése az adott témakörből.<br />
II.<br />
Követelmények<br />
II.1. A szakdolgozat témája valamely a szakon oktatott diszciplína aktuális<br />
problémakörét ölelje át.<br />
II.2. A szakdolgozati téma kimunkálása során fel kell használni a témával<br />
kapcsolatos legújabb hazai irodalmat és legalább egy összefoglaló<br />
külföldi közleményt, amennyiben a témának nemzetközi irodalma<br />
van.<br />
II.3. A szakdolgozat terjedelme 20-40 „normál” (A4) gépelt oldal.<br />
Margók: baloldali 4,5 cm, jobboldali 3 cm, felső 3 cm, alsó 3 cm.<br />
Betűtípus: szövegtörzs: Times New Roman, a többi: Times New Roman<br />
vagy Arial<br />
Betűméret: 13 pont.<br />
Sortávolság: 1,5.<br />
Bekezdés: sorkizárt, 1 cm behúzással, utána 6 pont térközzel.<br />
Oldalszámozás: Arab számokkal, alul, középen.<br />
Fejezet- és alfejezetcímek: Félkövér és dőlt 18, 16, 14 pontos betűvel,<br />
balra igazítva, numerikus alábontott számozással.<br />
Lábjegyzetek: 10 pontos dőlt betűvel, mindig az adott oldalon.<br />
A maximált terjedelembe beletartoznak a táblázatok és az irodalomjegyzék.<br />
Az ábrákat, amennyiben a terjedelem velük együtt meghaladná<br />
a 40 gépelt oldalt, a szakdolgozat mellékleteként kell feltüntetni<br />
megfelelő számozással és ábrafeliratokkal, így nem számítandók be a<br />
szakdolgozat terjedelmébe.<br />
II.4. A szakdolgozat általános formai követelményei:<br />
külső borítólap közepén: Szakdolgozat<br />
külső borítólap alsó harmadában: a hallgató neve,<br />
alatta a beadás éve<br />
belső borítólap felső részén: <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi <strong>Kar</strong><br />
belső borítólap közepén: a szakdolgozat címe,<br />
belső borítólap jobb alsó harmadában: a hallgató neve,<br />
alatta: a szak neve,<br />
alatta: a beadás éve.<br />
belső borítólap hátoldalának közepén:<br />
A szakdolgozat a <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi <strong>Kar</strong><br />
…………………….Tanszékén készült.<br />
(Tanszékvezető:……………………………)<br />
Konzulens: ………………………………… (és munkahelye, ha nem a<br />
<strong>Kar</strong> oktatója)<br />
feliratok szerepelnek.<br />
177
II.5. A szakdolgozatot 2 példányban bekötve, és elektronikus adathordozón<br />
kell beadni.<br />
II.6. A hallgató a tanszékvezető külön engedélye alapján angol, vagy<br />
német nyelven is írhatja a szakdolgozatot.<br />
II.7. A szakdolgozat tartalmi, szerkezeti, bibliográfiai, empirikus módszertani<br />
követelményeit, az értékelés általános szempont rendszerét a témát<br />
meghirdető tanszékek határozzák meg és teszik közzé a témák meghirdetésével<br />
egy időben a tanszék hirdetőtábláján és a <strong>Kar</strong> (tanszék) honlapján.<br />
III.<br />
A <strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi <strong>Kar</strong>a által biztosított feltételek<br />
III.1. A választott téma kidolgozását a tanszékvezető, vagy a tárgy előadója<br />
által kijelölt konzulens segíti, aki egyben ellenőrzi is a II.7.<br />
pontban írt tanszéki követelmények teljesülését.<br />
III.2. A tanszékek a hallgató témaválasztásának megkönnyítésére szakdolgozati<br />
témajegyzéket készítenek a konzulens nevének feltüntetésével.<br />
A témajegyzéket kifüggesztik a tanszék hirdetőtábláján és<br />
közzéteszik a <strong>Kar</strong> (tanszék) honlapján.<br />
III.3. A témalista nyilvánosságra hozatalának végső határideje minden<br />
év november 30. a III. évfolyam számára.<br />
III.4. A szakdolgozatot készítő hallgató használhatja az <strong>Egyetem</strong> és a <strong>Kar</strong><br />
könyvtárát és annak szolgáltatásait. A hallgató igénybe veheti külön<br />
beosztás alapján a <strong>Kar</strong> informatikai lehetőségeit.<br />
III.5. A szakdolgozat 2 példányban történő előállításához, az ábrák és<br />
táblázatok elkészítéséhez nem nyújt külön segítséget, ezek költsége<br />
a hallgatót terheli.<br />
III.6. Rendkívül méltányolandó esetben a szakfelelős a szak rendelkezésére<br />
álló osztott költségvetési keretből a szakdolgozat készítéshez<br />
külön kérelem és elszámolás alapján támogatást adhat.<br />
IV.<br />
IV.1.<br />
IV.2.<br />
IV.3.<br />
IV.4.<br />
A szakdolgozat elkészítésének rendje<br />
A szakdolgozat témájaként választható bármely kiírt téma. A hallgató<br />
az V. félév vizsgaidőszakának végéig köteles a témaválasztást<br />
igazoló – a tanszékvezető és a konzulens aláírásával ellátott –<br />
szakdolgozati témalapot leadni a Tanulmányi Osztályra.<br />
A témaválasztásban a hallgató a konzulenssel egyetértésben tervet<br />
készít megfelelő ütemezéssel a téma kidolgozására. Ennek<br />
alapján fogadja el a tanszékvezető a témaválasztást.<br />
A szakdolgozatot készítőkről a téma és a konzulens megnevezésével<br />
tanszéki nyilvántartást kell vezetni.<br />
Szakdolgozati téma módosítására ill. megváltoztatására a VI. félév<br />
végéig van lehetőség.<br />
A hallgató az illetékes tanszék vezetőjénél kezdeményezheti nem<br />
kiírt szakdolgozati téma választását. A tanszékvezető egyetértése<br />
178
esetén a IV. 1. pontban leírtak szerint kell eljárni. A konzulens kijelöléséről<br />
a tanszékvezető gondoskodik.<br />
IV.5. A hallgató a szakdolgozat készítés ideje alatt legalább három alkalommal<br />
köteles a konzulensnél jelentkezni.<br />
Első alkalommal a témaválasztást követő március 15-ig. Ekkor a<br />
konzulens ismerteti a szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos követelményrendszert<br />
és segítséget nyújt az irodalmazáshoz.<br />
Második alkalommal a témaválasztást követő 10 hónapon belül<br />
(november 30-ig) beszámol a hallgató az addig végzett munkájáról,<br />
s bemutatja az irodalmazás dokumentációját.<br />
Harmadik alkalommal a záróvizsga oktatási időszakában február<br />
15-ig a hallgató bemutatja a szakdolgozat „nyers” változatát, ismerteti<br />
eredményeit és következtetéseit.<br />
A konzulens értékeli a hallgató munkáját és eligazítást ad a szakdolgozat<br />
végső formájának elkészítéséhez.<br />
IV.6. A szakdolgozat benyújtásának végső határideje a záróvizsga oktatási<br />
időszakában április 15. A szakdolgozatot 2 példányban<br />
átvételi elismervény ellenében az illetékes tanszéken kell leadni.<br />
IV.7. A IV.6.-ban írt határidő jogvesztő határidő. Különösen indokolt esetben<br />
külön eljárási díj fizetése mellett további 5 munkanap haladék<br />
adható. Elmulasztása esetén a hallgató záróvizsgára nem bocsátható.<br />
Amennyiben szeptember 1-ig a szakdolgozat beadásra kerül, akkor<br />
a hallgató az októberi pót-záróvizsga időszakban tehet záróvizsgát.<br />
IV.8. A tanszék a szakdolgozatot bírálatra kiadja. Bíráló az adott szakterületen<br />
jártas (lehetőleg egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkező,<br />
kivételes esetben az adott szakterület elismert szaktekintélye)<br />
szakember. A bíráló 1 oldalas szöveges értékelést ad utalva<br />
az 1-5. fokozatú érdemjegyre. A konzulens és a bíráló nem lehet<br />
ugyanaz a személy.<br />
IV.9. Az értékelésben utalni kell:<br />
- a szakdolgozat tartalmi (elméleti ill. irodalmi megalapozottság,<br />
ismeretanyag, interdiszciplináris megközelítés, logikai elemek,<br />
önálló gondolkodás, hipotézisek helyessége, adatfeldolgozás<br />
korszerűsége, stb.) elemeire,<br />
- a szakdolgozat következtetéseinek és javaslatainak gyakorlati<br />
alkalmazhatóságára, ill. kutatási értékeire.<br />
- a szakdolgozat formai (szerkezet, arányok, kivitel, stílus, nomenklatúra,<br />
helyesírás, szemléletesség, stb.) elemeire,<br />
IV.10. Az értékelést az erre a célra szolgáló „Szakdolgozat értékelő” lapon<br />
kell elvégezni, melyet a tanszékeknek a Tanulmányi Osztály<br />
juttat el. Az értékelő lapot 2 eredeti példányban kell kitölteni.<br />
IV.11.<br />
IV.12.<br />
A szakdolgozatok értékelését az illetékes tanszék szervezi.<br />
A szakdolgozatok megvédését – azokon a szakokon, ahol a szakdolgozat<br />
elkészítése és eredményes megvédése a záróvizsgára bocsátás<br />
feltétele – az illetékes tanszék szervezi.<br />
179
IV.13.<br />
IV.14.<br />
IV.15.<br />
IV.16.<br />
IV.17.<br />
IV.18.<br />
IV.19.<br />
IV.20.<br />
A szakdolgozat megvédése 2-3 tagú bizottság előtt történik. Ennek<br />
tagjai lehetnek: a tanszékvezető ill. helyettese, a tárgy előadói,<br />
a konzulens, a tanszék oktatói, az érintett szak felelőse, ill.<br />
helyettese, vagy a DE felkért oktatója, a DE címzetes és Emeritus<br />
professzora ill. docense.<br />
A szakdolgozat megvédése nyilvános, a tanszékvezetőnek a tanszék<br />
hirdetőtábláján nyilvánosságra kell hoznia a szakdolgozatok<br />
megvédésének időpontját. Erről tájékoztatni kell a tanszék, a szak<br />
oktatóit a konzulenseket, az adott hallgatókat.<br />
A szakdolgozat védést – figyelemmel az írásbeli értékelésben foglaltakra<br />
is – 1-5 osztályozási rendszerben kell értékelni.<br />
A szakdolgozat védéséről rövid jegyzőkönyvet kell készíteni, s a<br />
bizottság tagjainak aláírásával kell ellátni.<br />
A szakdolgozat megvédése után a tanszék a szakdolgozat 2 példányát<br />
és az elektronikus adathordozót eljuttatja az illetékes<br />
szakra (az értékelő lappal, valamint a jegyzőkönyvvel).<br />
A záróvizsgákat szervező szak gondoskodik arról, hogy a záróvizsga<br />
bizottság tagjai a szakdolgozatot és a hozzá csatlakozó dokumentumokat<br />
a záróvizsgán kézhez kapják. A záróvizsga bizottság<br />
tagjai a záróvizsgán kérdéseket tehetnek fel a szakdolgozatával<br />
kapcsolatban, de ez nem változtathat a szakdolgozat értékelésén.<br />
Sikeres záróvizsga után a szakdolgozat egy példányát a hallgató<br />
visszakapja, a második példányt és az elektronikus adathordozót<br />
a szak eljuttatja a <strong>Kar</strong>i Könyvtárba, a szakdolgozat értékelésére<br />
és megvédésére vonatkozó dokumentációt a záróvizsga jegyzőkönyvével<br />
együtt el kell juttatni a Tanulmányi Osztályra.<br />
A könyvtár tárgyév augusztus 31-ig köteles az elkészült és megvédett<br />
szakdolgozatokról a <strong>Kar</strong> honlapján hozzáférhető listát készíteni,<br />
amely tartalmazza a készítő nevét, a szakdolgozat címét,<br />
a tanszék nevét, ahol a szakdolgozat készült.<br />
Az általános szociális munkás szakos hallgatók szakdolgozatait és<br />
értékelő lapjait – mivel a szakdolgozat megvédése a záróvizsga<br />
részét képezi – a záróvizsga időszak első napját megelőző második<br />
munkanap 12 óráig meg kell küldeni az általános szociális<br />
munkás szak szakfelelősének.<br />
Az általános szociális munkás szak záróvizsgái után a IV.15.-ben<br />
leírtak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.<br />
A TDK munka keretében is készülhet szakdolgozat, vagy egyéni<br />
TDK pályamunka – a hallgató kérésére – szakdolgozatnak minősíthető.<br />
A TDK dolgozat diplomamunkaként történő elfogadásának folyamatát<br />
az EK TDK szabályzata tartalmazza.<br />
A hallgató kérelmére az oktatási dékánhelyettes felmentést adhat<br />
a szakdolgozat megírásának kötelezettsége alól, amennyiben a<br />
hallgatónak valamely lektorált tudományos folyóiratban közleménye<br />
jelent meg, s annak fénymásolatát kérelméhez csatolja.<br />
180
A tudományos dolgozattal kapcsolatos eljárás megegyezik a<br />
IV.19-ben leírtakkal.<br />
A felmentés iránti kérelmet az adott évfolyam számára történő<br />
szakdolgozat témák kiírásának időpontjáig lehet beadni.<br />
Nyíregyháza, 2003. február<br />
Dr. Lukácskó Zsolt<br />
a <strong>Kar</strong>i Tanács elnöke<br />
181
SZAKDOLGOZATOK TARTALMI-FORMAI<br />
KÖVETELMÉNYEI AZ ALKALMAZOTT<br />
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉKEN<br />
Kiegészítés, a szakdolgozat elkészítésének általános rendjéről szóló, a<br />
<strong>Debreceni</strong> <strong>Egyetem</strong> Egészségügyi <strong>Kar</strong> <strong>Kar</strong>i Tanács 9/2003. (02. 18.) számú<br />
határozatához, összhangban a határozat II.7. pontjával.<br />
Alapvető tartalmi követelmények<br />
1. A szakdolgozat célja, hogy a hallgató az adott témakörben bizonyítsa a<br />
hazai és külföldi szakirodalmi tájékozottságát, valamint elemző, értékelő<br />
készségét. További cél, hogy a hallgató bizonyítsa elméleti és<br />
módszertani felkészültségét a mesterképzésben felvett tárgyakból.<br />
2. A szakdolgozatok témáit az Egészségügyi Szociális Munka mesterszak<br />
képzésében résztvevő tanszékek hirdetik meg oly módon, hogy azok a<br />
képzési céllal összhangban legyenek és kielégítsék a gyakorlati igényeket.<br />
A meghirdetett témákon kívül, oktatói jóváhagyással, más témák<br />
is választhatók. Kívánatos, hogy a szakdolgozati témák az egészségügyi<br />
szociális munka elméletéhez és gyakorlatához kapcsolódjanak<br />
oly módon, hogy a választott témák a képzésben oktatott főbb tudományágak<br />
témaköreiből kerüljenek ki.<br />
A szakdolgozat ajánlott szerkezeti felépítése<br />
1. Cím (Legyen rövid, érthető és a tartalmat jól kifejező)<br />
2. Tartalomjegyzék (A fejezetek és alfejezetek felsorolása, oldalszámokkal)<br />
3. Bevezetés (A téma elméleti és gyakorlati jelentőségének bemutatása,<br />
a témaválasztás indoklása)<br />
4. Témafelvetés (A saját vizsgálatok és célkitűzések indoklása)<br />
5. <strong>Szaki</strong>rodalmi áttekintés (A témával szorosan összefüggő irodalom<br />
feldolgozása, elemzése és értékelése)<br />
6. Kutatási módszerek (Amennyiben a szakdolgozat önálló, empirikus<br />
adatfelvételre, kutatásra épül, ebben a fejezetben kell bemutatni<br />
és indokolni a kiválasztott módszereket és a vizsgálat körülményeit.<br />
Amennyiben az önálló felmérés lebonyolításában problémák,<br />
nem várt akadályok merültek fel, ezeket is ebben a részben kell ismertetni)<br />
7. Eredmények és azok értékelése (A fejezet a vizsgálatok és az elemzések<br />
részletes eredményeit tartalmazza. Fontos, hogy a szakdolgozó a<br />
kapott eredményeket pontosan és áttekinthetően rögzítse, magyarázza<br />
és lehetőség szerint más vizsgálati eredményekkel is vesse össze. Az<br />
eredményeket célszerű táblázatokban összefoglalni, és ábrákkal szemléltetni.)<br />
182
8. Következtetések és javaslatok (Ebben a fejezetben kell ismertetni<br />
az eredményekből levont legfontosabb következtetéseket, és javaslatot<br />
tenni azok gyakorlati alkalmazására, továbbfejlesztésére)<br />
9. Összefoglalás (Itt kell röviden ismertetni, milyen körülmények között<br />
folytak a vizsgálatok, melyek a legfontosabb eredmények, megállapítások,<br />
következtetések)<br />
10. Irodalomjegyzék (A felhasznált szakirodalmak, jogszabályok, dokumentumok<br />
részletes bibliográfiai adatokkal történő felsorolása, a<br />
szerzők neve szerinti „abc” sorrendben)<br />
11. Mellékletek (Ide kerülnek azok a nagyobb méretű ábrák, táblázatok,<br />
fotók, dokumentumok, stb., amelyek szövegközi elhelyezése<br />
gondot okozott volna)<br />
A fenti szerkezeti felépítéstől, a témától függően, a témavezető engedélyével<br />
a szakdolgozó eltérhet. Fontos kiemelni, hogy a szerkezeti tagolásban<br />
megadott elnevezések nem kötelező fejezetcímek egyben.<br />
A „Bevezetés” és „Összefoglalás” fejezetek kivételével az egyes fejezeteket<br />
célszerű (de nem kötelező) decimális rendszerű számozással ellátni:<br />
- a főfejezeteket egy számjeggyel (1., 2., 3., stb.), oly módon, hogy a<br />
szám után egy pont kerül.<br />
- Az alfejezeteket két-három számjeggyel (1.1., 1.2., vagy 1.1.1.,<br />
1.1.2., stb.), oly módon, hogy minden egyes szám után pont van.<br />
A számok után kezdődő fejezetcímeket a magyar helyesírás szabályai szerint<br />
nagy kezdőbetűvel kell elkezdeni, a cím, alcím végén azonban nincs<br />
pont.<br />
Az irodalmi hivatkozás módjai<br />
1. Tartalmi jellegű utalás, hivatkozás, idézet esetében a felhasznált gondolat<br />
végén a szerző vezetékneve szerepel nagy betűkkel, majd a közlemény<br />
megjelenésének évszáma, pl.: (FERGE, 2002). Két szerző esetében<br />
mindkettő vezetéknevét ki kell írni, pl.: (FERGE és GAZSÓ,<br />
1998). Három vagy több szerző esetében az első szerző pontos neve,<br />
és munkatársai szerepel, pl.: (FERGE és munkatársai, 2002). Mindegyik<br />
esetben nem a hivatkozást tartalmazó mondat végén szerepel a<br />
pont, hanem a zárójelbe tett hivatkozás után.<br />
2. Szó szerinti idézet esetében az idézett szöveget idézőjelbe kell tenni és<br />
az oldalszámot is meg kell adni, az évszám után álló kettőspont után,<br />
pl.: (FERGE, 2002:25).<br />
3. Több azonos tényt megállapító közlemény esetében a zárójelben a<br />
szerzőket pontosvesszővel választjuk el, pl.: (FERGE, 2002; GAZSÓ,<br />
2003).<br />
4. Egy szerzőnek ugyanazon évben megjelent több munkájára hivatkozás<br />
esetében: a szerző neve, az évszámok „a”, „b”, „c” stb. megjelöléssel.<br />
183
A táblázatok és ábrák kezelése<br />
1. Függetlenül attól, hogy a dolgozat mely részében szerepelnek, mind a<br />
táblázatokat, mind az ábrákat sorszámmal és címmel kell ellátni.<br />
2. A táblázatokat és az ábrákat külön kell sorszámozni.<br />
3. Más irodalomból, adatbázisból vett táblázatok, ábrák közlése esetében<br />
a táblázat alján zárójelben meg kell adni a pontos forrást, oldalszámmal<br />
együtt, pl.: (KSH, 2005:12)<br />
Irodalomjegyzék<br />
Az irodalomjegyzék összeállítása legyen pontos és gondos, feleljen meg a<br />
hazai és a nemzetközileg elfogadott formáknak. Az irodalomjegyzékben az<br />
egyes szerzők nevének megfelelően A-B-C sorrendet kell alkalmazni sorszámozás<br />
nélkül. Csak olyan irodalom vehető fel a jegyzékbe, amelyet a<br />
szakdolgozó felhasznált, és amelyre a szövegben is hivatkozik. A szerzők<br />
tudományos és egyéb címét (Dr. Prof. Habil., stb.) nem kell feltüntetni.<br />
Amennyiben egy műnek, kiadványnak nincs pontosan megadott szerzője,<br />
csak intézménynév áll rendelkezésre, az alapján kell besorolni az irodalmat,<br />
azaz pl.: a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai a K betűnél szerepelnek.<br />
Jogszabályok esetében is hasonló módon járunk el, a hivatkozott jogszabály<br />
kezdőbetűje számít.<br />
A felhasznált irodalom összeállításakor a címek leírásánál alapvető követelmény,<br />
hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák<br />
az adatokat, amelyek alapján a visszakereshetőség biztosítható,<br />
az alábbi módokon:<br />
1. Könyvek esetében: a szerző/k neve csupa nagy betűvel, a keresztnév<br />
első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a könyv címe,<br />
pont, a kiadó neve, vessző, a megjelenés helye. Pl.:<br />
ANDORKA R. (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest.<br />
2. Könyvfejezet esetében: a szerző/k neve csupa nagybetűvel, a keresztnév<br />
első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve, kettőspont, a fejezet<br />
címe, pont, In: felirat, a szerkesztő neve csupa nagybetűvel, a<br />
szerk. szó zárójelben, kettőspont, a kötet címe, pont, kiadó, vessző, a<br />
megjelenés helye, pont, oldalszámok, pont. Pl.:<br />
SCHMERTZ I. (2001): Statisztikai eljárások alkalmazása a társadalomtudományi<br />
kutatásokban. In: FÓNAI M.,KERÜLŐ J.,TAKÁCS P. (szerk.): Bevezetés<br />
az alkalmazott kutatásmódszertanba. Pro Educatione Alapítvány,<br />
Nyíregyháza. 151-187.<br />
184
3. Folyóiratokban megjelent közlemény esetében a szerző/k neve csupa<br />
nagybetűvel, a keresztnév első betűje, pont, zárójelben a megjelenés éve,<br />
kettőspont, a cikk címe, pont, folyóirat neve, vessző, kötetszám vagy füzetszám,<br />
pont, oldalszám, pont. Pl.:<br />
LAKI L. (2006): A generációs reprodukció néhány jellegzetessége a lemaradó<br />
térségekben. Esély, 2. 4-29.<br />
Ha egy szerzőnek, vagy szerzőknek azonos évben megjelent több cikkére<br />
hivatkozunk, a megjelenés évszáma után a megfelelő abc betűket írjuk.<br />
Amennyiben külföldi szerzőről van szó, a fenti eljárásmódot kell alkalmazni,<br />
azaz elsőként a családi név következik, azaz nem DAVID R(iesmand).,<br />
hanem RIESMAN D.<br />
Egyéb időszaki kiadványban megjelent közlemény esetében is a fenti eljárást<br />
kell követni, azaz a folyóiratokban, illetve könyvfejezetként megjelent<br />
írásművek esetében megadott formát kell követni.<br />
Internetes forrás esetében is a fentiekhez hasonló módon kell eljárni, azzal<br />
a különbséggel, hogy esetükben a www-vel kezdődő, pontos címet is<br />
meg kell adni.<br />
Amennyiben a szakdolgozat nem felel meg a tanszék által kiadott fenti<br />
követelményeknek, pl.: a szakdolgozó nem alkalmaz hivatkozásokat a<br />
szövegben, olyan részek is találhatók a dolgozatban, melyeket idéz a<br />
szakdolgozó, de nem hivatkozik azokra, hiányos az irodalomjegyzéke,<br />
stb., a dolgozat nem kerül elbírálásra az adott záróvizsga időszakban. Ebben<br />
az esetben a tanszék visszajuttatja a dolgozatot a szakdolgozónak,<br />
akinek javított példányt kell benyújtania a soron következő záróvizsga<br />
időszakig.<br />
185
M I N T A<br />
Ik.sz.: /Szoc. M.<br />
Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak<br />
SZAKDOLGOZATI TÉMALAP<br />
A tanulmányi és Vizsgaszabályzat szakdolgozattal kapcsolatos pontjait<br />
megértettem, az előírásokat betartom. A szakdolgozat témáját<br />
a) A szak témajavaslata alapján b) Egyéni megbeszélés alapján választottam.<br />
(A megfelelőt kérjük bekarikázni.)<br />
Név: ___________________ _____ évf. nappali / levelező Tagozat<br />
(A megfelelőt kérjük aláhúzni.)<br />
A szakdolgozatom témája:<br />
___________________________________________________________<br />
___________________________________________________________<br />
Nyíregyháza, 200 __ év ___________________ hó _____ nap.<br />
_______________________ _________________________ ________________________<br />
témafelelős oktató neve hallgató neve tanszékvezető neve<br />
_________________ ___________________ __________________<br />
aláírás aláírás aláírás<br />
A témalap beadási határideje: 2009. május<br />
A szakdolgozat beadási határideje: 2010. április<br />
II. félév:<br />
Követelmény: konkretizált téma, problémafelvetés<br />
kutatási és/vagy munkaterv<br />
vonatkozott szakirodalom<br />
egyéb: _______________________<br />
III. félév:<br />
Követelmény: kész szakirodalmi összefoglalás<br />
befejezett és kiértékelt elővizsgálat<br />
befejezett fővizsgálat<br />
egyéb: _______________________<br />
IV. félév:<br />
Követelmény: befejezett és kiértékelt fővizsgálat<br />
prezentált eredmények, megfogalmazott következtetések<br />
összeállított tartalomjegyzék<br />
egyéb: _______________________<br />
A szakdolgozat leadásához hozzájárulok:<br />
20 __ év ____________________ hó ____ nap.<br />
______________________<br />
témafelelős oktató aláírása<br />
186
ZÁRÓVIZSGA SZABÁLYOZÁSA AZ<br />
EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA<br />
MESTERSZAKON<br />
A záróvizsga célja:<br />
A hallgató az egészségügyi szociális munka mesterszakon végzett tanulmányait<br />
a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követően záróvizsgával<br />
fejezi be.<br />
A záróvizsga a felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez szükséges tudás<br />
(szakmai készségek) ellenőrzése és értékelése, melynek során a jelöltnek<br />
arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni<br />
tudja.<br />
Záróvizsgára bocsátás feltételei:<br />
A hallgató záróvizsgára bocsátható, ha teljesítette a mesterszak képzési<br />
és kimeneteli követelményiben meghatározott követelményeket és abszolutóriumot<br />
(végbizonyítványt) szerzett.<br />
A záróvizsgára bocsátás feltétele, hogy a hallgató eredményesen megvédje<br />
szakdolgozatát.<br />
A szakdolgozatvédést a szak a záróvizsga időszakot megelőzően külön eljárásként<br />
szervezi meg. Védésre az elfogadott szakdolgozat bocsátható.<br />
Szakdolgozatvédést a dékán által megbízott személyekből felállított minimum<br />
háromfős bizottság előtt kell tenni. A dolgozat védésén részt vehet a<br />
témafelelős oktató.<br />
Szakdolgozatvédésre csak elfogadott szakdolgozat birtokában lehet jelentkezni.<br />
Elfogadott szakdolgozatnak a dolgozat akkor tekinthető, ha a<br />
témavezető és a bíráló is egybehangzóan elfogadta és legalább elégségesre<br />
értékelte a dolgozatot. A szakdolgozat védését a bíráló bizottság ötfokozatú<br />
érdemjeggyel értékeli. Záróvizsgára a hallgató akkor bocsátható,<br />
ha a szakdolgozat védés eredménye legalább elégséges eredményű.<br />
A záróvizsga formája:<br />
Az egészségügyi szociális munka mesterszakon a hallgatók komplex szóbeli<br />
záróvizsgát tesznek. Az elméleti vizsga a képzés során elsajátított<br />
egészségtudományi, az alkalmazott társadalomtudományi, valamint a szociális<br />
munka ismeretekből áll.<br />
187
A záróvizsga tematikáját, tételsorát a szak a hivatalosan megjelenő szaki<br />
tájékoztatóban, valamint a záróvizsga évében a szorgalmi időszak első<br />
napjáig teszi közzé a hallgatók számára.<br />
A záróvizsga során számonkérésre kerülő ismeretek köre:<br />
- az egészségi állapotot meghatározó egyéni, társadalmi, epidemiológiai<br />
és jogi feltételrendszerek összefüggéseinek, kutatásának és elemzésének<br />
komplex ismerete;<br />
- szolgáltatástervezési és evaluációs ismeretek;<br />
- egészségtudományi ismeretek;<br />
- alkalmazott magatartástudományi, mentálhigiénés és lélektani ismeretek;<br />
- rehabilitációs ismeretek;<br />
- a szociális munka ismeretei;<br />
- az egészségügyi menedzsment ismeretei;<br />
- az integrált szakmai ismeretek felhasználása és gyakorlati alkalmazása<br />
módszereinek ismerete;<br />
- az egészségügyi és szociális problémák egyéni és társadalmi összefüggéseinek<br />
feltárásához és elemzéséhez, fejlesztési programok kidolgozásához<br />
szükséges módszerek ismerete;<br />
- az egészségügyi és szociális problémák komplex kezeléséhez szükséges<br />
módszerek ismerete;<br />
- szociális diagnosztika és terápia kidolgozásához és alkalmazásához<br />
szükséges ismeretek;<br />
- az egészségügyi és a szociális szolgáltatók, valamint a mikrokörnyezet<br />
között a hatékony problémamegoldás érdekében egyéni és környezeti<br />
erőforrások feltárására, mozgósítására és együttműködés kialakítására<br />
szolgáló módszerek és technikák ismerete;<br />
- szociális segítő feladatok eljárások ismerete speciális egészségügyi és<br />
mentális problémákkal küzdő csoportok esetében.<br />
A záróvizsga értékelése:<br />
A komplex szóbeli záróvizsga eredményét ötfokozatú értékelési rend szerint<br />
minősítik.<br />
A záróvizsga egyéb szabályaira a DE EK TVSZ szabályozását tekintjük<br />
irányadónak.<br />
Diplomajegy:<br />
A diplomajegy része a szakdolgozat opponensi bírálatának értékelése, a<br />
szakdolgozat védésének értékelése, a záróvizsga eredménye, valamint a<br />
szociális munka gyakorlata IV. tantárgy érdemjegye. A diplomajegy kiszámítása<br />
során az értékelések számtani átlagát kell alkalmazni.<br />
(diplomajegy= szakdolgozat opponensi értékelés + szakdolgozatvédés +<br />
záróvizsga értékelés + szociális munka gyakorlata IV. értékelés : 4)<br />
A diploma minősítésére a DE EK TVSZ szabályai az irányadók.<br />
188
189
Change language