APEH VilÃ¡ga 2004 - Nemzeti AdÃ³

Tények, információk az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal 

szervezetérõl és annak 2004. évi tevékenységérõl

ELÕSZÓ 

Tisztelt Olvasó! 

Hatodik alkalommal jelenik meg az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési 

Hivatal évkönyve, melyet a hivatal nemrég kinevezett elnökeként elsõ 

alkalommal ajánlhatok szíves figyelmükbe. 

Az évkönyvben a 2004. esztendõ adóztatási és adóigazgatást érintõ 

legfontosabb eredményeit, annak számszerûsíthetõ adatait, 

szervezeti jellemzõit, köztisztviselõi karunk hivatalon belüli életét 

mutatjuk be. 

Az elmúlt év adózás szempontjából is kiemelkedõ eseménye volt hazánk 

Európai Unióhoz történõ csatlakozása, melynek kapcsán olyan 

új adózási szabályok és eljárások bevezetésére került sor, amelynek 

megismertetése és gyakorlatban történõ alkalmazása komoly erõfeszítéseket 

igényelt a napi tennivalók mellett. E munkában meghatározó 

szerepe volt Dr. Király László György úrnak, aki 2005. február 

végéig irányította elnökként az APEH munkáját. 

Elektronikus adóigazgatási szolgáltatásaink folyamatos bõvítésével 

Dr. Szikora János 

jelentõs szerepet vállaltunk a modern, gyors, polgárbarát ügyintézés 

feltételeinek megteremtésében, amelyek reményeink szerint megkönnyítették 

és csökkentették az adózással kapcsolatos adminisztrációs terheket. E szolgáltatásaink népszerûségét 

az adózók körében jól tükrözi honlap-látogatottságunk dinamikus emelkedése, valamint az egyre nagyobb 

érdeklõdés, a bevallás kitöltését segítõ programok iránt. 

Tájékoztatási tevékenységünk ellátása során az adózók széles rétegeit érintõ rendszeres, közérthetõ és naprakész 

feladatellátást kívántunk megvalósítani. A költségvetési bevételek biztosítása érdekében az elmúlt esztendõben 

hatósági tevékenységünk bemutatása irányába a kommunikáció területén hangsúlyváltásra is sor került. 

Mindezzel elõ kívántuk segíteni az adótudatosság növelését, a jogkövetõ magatartás mind szélesebb körû 

kialakítását és intézményünk széles körû társadalmi elfogadtatását. 

Feladatainkat szigorú takarékossági intézkedések bevezetése mellett sikeresen oldottuk meg, amely jelentõs 

mértékben köszönhetõ az apparátus szakmai felkészültségének, elkötelezett munkatársaink odaadó és szorgalmas 

munkájának. 

Reméljük, hogy évkönyvünkkel még jobban hozzájárulunk munkánk, szervezetünk megismertetéséhez és 

hasznos információkhoz juttatjuk olvasóinkat. 

Budapest, 2005. április 


elnök

TARTALOMJEGYZÉK 

AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENÕRZÉSI HIVATAL 2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGE 

ÉS SZERVEZETI JELLEMZÕI 

I. Az állami adóhatóság szolgáltató jellegû tevékenységei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 

1. Ügyfélszolgálatok szervezete, ügyfélszolgálati tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 

2. Az adózók törzsadattári regisztrációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .11 

3. Az egyszerûsített vállalkozói adó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 

4. Bevallásfeldolgozás a 2004. évi feladattervben kiemelt bevallások vonatkozásában . . . . . . . . . . . .18 

5. Adóeljárási tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .23 

6. Folyószámlák kezelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .28 

7. Az APEH iratforgalma a vonalkód-felhasználás tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .30 

II. Az adóhatósági kényszerintézkedések területei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34 

1. Az ellenõrzési tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .34 

2. A behajtási tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .52 

III. Az adóhivatali szervezet mûködésének követelményrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56 

1. Jogi-hatósági tevékenység és a törvényesség helyzete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .56 

2. Az adókötelezettség jogszerû teljesítése érdekében végzett tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60 

3. A Hivatal másodfokú tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .62 

4. Kizárólagos illetékességi ügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .65 

5. Az adóstatisztikai elemzésektõl az adóhivatali tevékenység kontrollingján keresztül 

a kockázatkezelésig . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .68 

6. A belsõ kockázatkezelés területei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .72 

7. Törvényességi és belsõ ellenõrzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .75 

8. A Panasziroda 2004. évi tevékenysége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .79 

IV. Az adóhivatali szervezet különféle erõforrásainak fõbb jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .81 

1. Informatikai szakterület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .81 

2. A gazdasági-mûködési feltételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .86 

3. A humánpolitikai tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .88 

4. A sajtótevékenység alakulása 2004. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .97 

5. Szakszervezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .101 

V. Nemzetközi kapcsolatrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .102

VI. Stratégiai projekt fõbb elvei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .107 

VII. Külsõ szervezeti kapcsolataink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .110 

VIII. Az APEH országos rendezvényei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .113 

IX. ADOK 2004 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .118 

X. Szépülõ igazgatóságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .124 

XI. Arcképcsarnok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .127 

ADATTÁR AZ ADÓHIVATALI TEVÉKENYSÉG KIEMELT TERÜLETEIRÕL 

Táblajegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .139 

I. Költségvetési kapcsolatok alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .143 

II. Az adózók számához, összetételéhez és területi elhelyezkedéséhez kapcsolódó adatok . . . . . . . . . . . .168 

III. Az adóbevallások kiemelt adatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .174 

IV. Adóigazgatási szolgáltatások fõbb jellemzõire vonatkozó adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .235 

V. Kényszerintézkedések egyes területeivel összefüggõ adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .257 

VI. Hatósági-jogi munka fõbb jellemzõi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .287 

VII. A szervezeti mûködés kiemelt feladatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .300 

AZ APEH KÖZTISZTVISELÕIRE VONATKOZÓ FÕBB SZEMÉLYI ADATOK 

I. Az APEH vezetõ beosztású munkatársai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .323 

II. Az APEH „törzsgárda” tagsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .337 

III. A 2004-as évben kitüntetésben részesült munkatársak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .369

AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENÕRZÉSI 

HIVATAL 

2004. ÉVI TEVÉKENYSÉGE 

ÉS SZERVEZETI JELLEMZÕI

I. 

Az állami adóhatóság szolgáltató jellegû tevékenységei 

I/1. Ügyfélszolgálatok szervezete, 

ügyfélszolgálati tevékenység 

Az adózók többsége hivatalunk ügyfélszolgálatainál 

lép elõször kapcsolatba az adóhatósággal. 

A személyes szóbeli tájékozódásra, a 

bevallások, illetve egyéb beadványok beadására 

érkezõk kulturált fogadása érdekében az 

elmúlt években jelentõs ráfordításokkal korszerûsítettük 

a várakozási és a fogadási körülményeket. 

Az adózók lakó-, illetve székhelyéhez 

közeli ügyintézése érdekében a korábbi 

idõszakban kialakított kirendeltségi hálózat 

mennyiségi bõvítését követõen, 2004-ben a 

technikai és a humánerõforrások jobb kihasználásával 

a szolgáltatások körét és színvonalát 

igyekeztünk emelni. 

Az Észak-budapesti Igazgatóság központi ügyfélszolgálatának 

2003. év végén indított teljes felújítása 

2004. év elején fejezõdött be. Debrecenben 

az igazgatóság 2004 májusában új székházba költözött 

és az ügyfélszolgálat is méltó körülmények között 

fogadja az adózókat. A 22 igazgatósági székhelyen 

mûködõ központi ügyfélszolgálaton kívül a területi 

kirendeltségi hálózatunk jelenleg 75 egységbõl 

áll. 

A rendszeresen nyitva tartó, a központtal számítástechnikai 

kapcsolattal rendelkezõ kirendeltségi 

hálózatot kiegészíti a szóbeli tájékoztatást nyújtó, 

bevallási, adóalany-nyilvántartási nyomtatványok, 

valamint az egyéb beadványok átvételét biztosító 25 

ügyfélszolgálati hely. Az ügyfélszolgálati helyeken 

adható korlátozott szolgáltatás lehetõsége miatt fokozatos 

átalakulásuk, illetve megszûnésük várható. 

Az ügyfélszolgálati hálózat területi átszervezését 

minden esetben megelõzi az érintett szolgáltatást 

igénybe vevõ ügyfelek véleményének megkérdezése. 

A területi ügyfélszolgálati egység bezárása vagy 

a tevékenység áthelyezése elõtt a várható változásokról 

az adózókat a helyben szokásos módon informálják. 

2004. évben az igazgatóságokon végzett 

többirányú felmérések eredményeként kikristályosodtak 

a továbblépés lehetséges irányai. Ennek alapján, 

felhasználva a már ezt alkalmazó igazgatóságok 

(Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Gyõr- 

Moson-Sopron és Heves) tapasztalatait, prioritást 

kapott a komplex ügyintézést biztosító ügyfélszolgálatok 

országos szintû kiterjesztése, amely zömében 

várhatóan 2005. évben megvalósul. Ennek keretében 

egy-egy ügyintézõ több szakterület feladat ellátásába 

vonható be. A komplex ügyintézési formában megszûntethetõk 

az idõszaki és a munkanapon belüli torlódások 

és a többféle szolgáltatást igénylõ ügyfelek 

– átirányítások nélkül – jellemzõen egy ügyfélpultnál 

intézhetik ügyeiket. A továbblépés másik fontos 

eleme volt a 2004. december elsejével létrehozott 

Központi Tájékoztatási Osztály megalakulása, 

amely call center jelleggel segít az adózók adóügyeinek 

a megoldásában. Tevékenysége alapvetõen 

a telefonos tájékoztatásra, illetve az interneten érkezõ 

adózói kérdések megválaszolására koncentrálódik. 

A továbblépés harmadik lehetséges módja az önkormányzatokon 

mûködõ okmányirodák bevonása 

egyes ügyfélszolgálati tevékenységek végzésébe. 

Megvalósulása esetén ennek elõnyét elsõsorban az 

ún. kistérségek élveznék. A lehetséges megoldások 

kidolgozása a Belügyminisztérium bevonásával még 

folyik. A továbblépés lehetséges módozatai költségesek, 

ezért a megvalósításuk – fokozatosan – a rendelkezésre 

álló anyagi és emberi erõforrások függvényében 

lehetséges.

10 AZ APEH VILÁGA 

A kirendeltségeket elsõsorban a magánszemélyek, 

kisebb szervezetek és vállalkozások képviselõi, 

a központi ügyfélszolgálatokat az elõbbieken 

kívül a szakmai kérdésekben járatos nagyobb szervezetek 

és gazdálkodók szakemberei is felkeresik. 

A tájékoztatásunk az ügyfél képzettségétõl, adózási 

ismeretétõl függõen rendkívül differenciált. Az 

ügyfélszolgálatos kollégák rövid idõ alatt gyakorlatot 

szereznek a jogszabályok nyelvezetének a szakmailag 

kevésbé járatos ügyfél számára hasznosítható 

átadásában. 

Az adóhivatal missziójának egyik alapvetõ pontja 

a tisztességesen adózni szándékozók hatékony segítése. 

Ennek szellemében az ügyfelekkel kapcsolatba 

kerülõ munkatársaink elsõdleges célja az érdeklõdõk 

szakszerû tájékoztatása, segítése. A tájékoztatás 

nemcsak az anyagi és az eljárási szabályok ismertetésére 

korlátozódik, hanem a hivatalunkhoz fordulók 

egyéb informálásánál is megnyilvánul. Az adatlapok, 

a bevallások kitöltése, a határozatok és a folyószámla-kivonatok, 

valamint a különféle kiértesítõ-levelek 

értelmezése és az ügyét intézni kívánó adózó 

támogatása elsõrendû célunk. Az ügyfeleink adózási 

ismereteinek bõvítése, pontosítása, aktualizálása az 

állami adóhatóságnak is érdeke. 

A szóbeli tájékoztatásaink nem elhanyagolható típusa 

a különbözõ rendezvényeken az érdekképviseletek, 

szakmai közösségek és a nagyközönség számára 

elõadások, konzultációk tartása. Az iskolákban, 

szakmai tanfolyamokon szervezett elõadások, ismertetõk 

elõadóiként elsõsorban a szabályokat, elõírásokat 

közérthetõ formában átadni, ismertetni képes, 

gyakorlattal rendelkezõ ügyfélszolgálati vezetõket, 

munkatársakat kérik fel. 

A hatósági bizonyítványnak számító igazolásokat 

ügyfeleink jellemzõen a jogszabályokban meghatározott 

esetekben, például pályázatok, engedélyek érdekében, 

tevékenységek igazolása vagy egyéb célokra, 

köztük hitelkérelmek érdekében kérik. Az igazolások 

értékét a hamisítási szándékok is mutatják. 

A hamisítások ellen technikai eszközökkel, illetve a 

kiadott igazolások valódiságáról – az adózó felhatalmazása 

alapján – a felhasználó közvetlen tájékoztatásával 

védekezünk. 

Az ügyfélszolgálatainkon kiadott adó-, jövedelem- 

és illetõségigazolások száma az elõzõ évi 

9,8 százalékos növekedést követõen 2004-ben 

mérsékeltebben – 558 372-rõl 564 323-ra – további 

1,0 százalékkal emelkedett. 

Humoros történetek 

Idõsebb úr megjelenik az ügyfélszolgálaton és kis összegû tartozására befizetési csekket kér. 

Beszédbe elegyedik az ügyintézõvel: 

– Nagyon sajnálom magukat kedveském, hogy annyira nincs pénzük. 

Az ügyintézõ nem érti a megjegyzést és rákérdez, hogy mit ért az ügyfél ezalatt. 

– Hallottam a híradóban, hogy olyan kevés a bevételük, hogy kénytelenek a tartozásokat végrehajtókkal 

beszedetni.

AZ APEH VILÁGA 11 


Ügyfél érkezik az ügyfélszolgálatra és az alábbi kérdést teszi fel az ügyintézõnek: 

– Önök tudnak nekem csekket adni? 

Ügyintézõ válasza: –Természetesen! Milyet tetszik kérni? 

Ügyfél válasza: – Hát olyan utazási csekket… 

Adózóink egyre tudatosabban választanak a nemleges 

és az általános adóigazolások között. A nemleges 

adóigazolás feltétele az adóalanyi törzsadatok 

pontossága, továbbá a bevallások teljes körû benyújtása, 

a kötelezettségek rendezése és a határozatokban 

foglaltak pontos adózói teljesítése. Az igazolások kiadása 

érdekében az ügyfeleink pótolják adataiknak 

bejelentését, utólagosan teljesítik az elmaradt bevallási 

és fizetési kötelezettségeiket. Az igazolásokat 

kérõ ügyfeleink 2004-ben összesen 69 ezer igazoláshoz 

25 540 millió forint közterhet fizettek be a költségvetésbe. 

A tájékoztatáson és az igazolások kiadásán kívül 

az ügyfelek összes önállóan kezdeményezett kapcsolatában 

fontos szerepet kapnak az ügyfélszolgálatok. 

A következõkben felsorolt feladatokat az igazgatósági 

központokban jellemzõen a szakfõosztályok munkatársai, 

a kirendeltségeken az ügyfélszolgálati osztályok 

szervezetébe tartozó kollégák látják el. Az 

adóalany-nyilvántartási lapok, a bevallások és egyéb 

beadványok, például kérelmek és panaszok átvételén 

kívül a folyószámla-kivonatok kiadása, valamint a 

folyószámla-egyeztetések teljes vagy részleges lefolytatása 

szintén az ügyfélszolgálat tevékenységi 

körébe tartozik. 

A közvetlen ügyfélfogadáshoz szervesen kapcsolódó 

háttérmunkákban is aktívan közremûködnek az 

ügyfélszolgálat szervezetébe tartozó munkatársak. 

Az adószámok kiadásában, a bevallások ügyfél bevonását 

igénylõ javításában és az adózói 1+1 százalékos 

felajánlások ügyintézésében is részt vesznek 

az ügyfélszolgálati dolgozók. 

I/2. Az adózók törzsadattári 

regisztrációja 

Az adóhatósághoz bejelentkezõ adóalanyok 

nyilvántartása, a nyilvántartott adatokban 

bekövetkezett változások feldolgozása, az adatok 

aktualizálása 2004. évben is folyamatos 

munkát jelentett az adóhatóság számára. Az 

adóhatóság törzsadattára csaknem tízmillió 

adóalany adatait tartalmazza. 

A törzsadattár adatait egyrészt az adózók által benyújtott 

bejelentõ, változásbejelentõ adatlapok feldolgozása 

útján, másrészt a társhatóságoktól (cégbíróságoktól, 

körzetközponti jegyzõktõl) érkezett 

elektronikus üzenetek alapján tartjuk karban, illetve 

veszünk nyilvántartásba új bejelentkezõ adóalanyt. 

Mindez nem egyszerû feladat, hiszen évrõl évre növekszik 

az adóalanyok száma. Jelenleg 8 741 595 

adóazonosító jellel rendelkezõ magánszemélyt tartunk 

nyilván. 

Ez a szám az elmúlt évhez képest több mint 

46 ezerrel nõtt. A növekedés oka többek között az, 

hogy sok, keresõképes kort el nem érõ kiskorúnak


igényelnek adóazonosító jelet ösztöndíjak, egyéb 

támogatások igénybevétele érdekében. 2002. január 

1-jétõl az adóhatóságnak is lehetõsége van 

arra, hogy hivatalból képezzen adóazonosító jelet 

azoknak az adózóknak, – például külföldi állampolgárságú 

magánszemélyeknek – akik azzal nem 

rendelkeznek. A fentieken túl 697 ezer adószámmal 

rendelkezõ, vállalkozási tevékenységet folytató 

magánszemély és 524 ezer társas vállalkozás 

és költségvetési szerv szerepel az adóalany-nyilvántartásban. 

Az adóalanyi kör összetétele 

a 2000-2004. években 

Adóigazolványok kiadásának 

alakulása 

Közösségi adószámok 

A közösségi adószám hivatalból történõ megképezése 

azon mûködõ, valamint általánosforgalmiadó-fizetési 

kötelezettséggel és levonási jogosultsággal rendelkezõ, 

vállalkozási tevékenységet végzõ adózókat 

(beleértve az egyszerûsített vállalkozói adó (továbbiakban: 

eva) hatálya alá tartozó adózókat is) érintette, 

akik/amelyek az Európai Unió bármely tagállamában 

illetõséggel rendelkezõ adózóval fennálló kereskedelmi 

kapcsolatuk „tényét” az általánosforgalmiadó-bevallásuk 

megfelelõ sorában szerepeltették. 

Az adószámmal nem rendelkezõ cégbejegyzésre 

kötelezett, illetve vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet 

végzõ, új bejelentkezõ adózók közösségi 

adószámuk megképezését az illetékes cégbíróságon, 

valamint a körzetközponti jegyzõnél benyújtott kérelemmel, 

a bejelentkezésükkel egyidejûleg kérhetik. 

Az Igazságügyi Minisztérium a társasági törvény 

és a cégtörvény jogharmonizációs célú módosításával 

lehetõvé tette, hogy 2004. évtõl a cégjegyzék tartalmazza 

a cégek közösségi adószámát is, ezért 

2004. január 1-jétõl a cégbírósági ún. „egyablakos 

rendszeren” keresztül közösségi adószámot igényelt 

adózók közösségi adószámát számítógépes rendszer 

útján – az adószámmal együttesen – közli az adóhatóság 

a cégbírósággal, majd ezt követõen az érintett 

adózók a cégbíróság által értesülnek a részükre megképezett 

közösségi adószámról. 

Az okmányirodai ún. „egyablakos rendszeren” 

keresztül történõ közösségi adószám igénylése esetén, 

tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány 

nem tartalmazza a közösségi adószámot, az 

érintett adózók részére az adóhatóság küldi ki a megállapított 

közösségi adószámokról szóló igazolást. 

A közvetlenül az állami adóhatóságnál bejelentkezõ 

– adószámot kérõ – egyéni vállalkozók a hatályos 

'101 jelû, a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek 

pedig a hatályos '201 jelû bejelentkezési lapon 

kérhetik közösségi adószámuk megállapítását.


A már mûködõ, adószámmal rendelkezõ adózók részére 

az adóhatóság változásbejelentõ lapokon biztosította 

közösségi adószámuk igénylésének lehetõségét. 

A jelenleg evaalanyként mûködõ adózóknak is lehetõségük 

van közösségi adószámot kérniük, azonban 

amennyiben ilyen jellegû kérést, illetve változásbejelentõ 

lapot nyújtanak be az adóhatósághoz, 

az evaalanyiságuk az Eva tv. 3. § (1) bekezdés i) 

pontja értelmében a közösségi adószám megállapításának 

napját megelõzõ nappal, míg a törvény által 

elõírt közösségi adószám használata esetén azzal a 

nappal, amely a kötelezõ adószám megállapításának 

napját megelõzné, megszûnik. 

A 17 687 közösségi adószám hivatalból történõ 

megképezését követõen az adózók egyedi kérelme 

alapján 2004. december 31-ig 8856 egyéni vállalkozó, 

valamint 52 206 társas vállalkozás, azaz mindösszesen 

61 062 adózó részére történt közösségi 

adószám kiadása. 

Egyedi kérelemre megképezett, közösségi adószámmal rendelkezõ egyéni vállalkozók száma 

igazgatóságonkénti bontásban 

Egyedi kérelemre megképezett, közösségi adószámmal rendelkezõ társas vállalkozások száma 

igazgatóságonkénti bontásban


Az ún. „egyablakos rendszeren” keresztül 2077 

egyéni vállalkozó és 5821 társas vállalkozás, azaz 

mindösszesen 7898 adózó kért közösségi adószámot. 

Továbbá 52 765 adószámmal rendelkezõ, mûködõ 

adózó igényelt változásbejelentõ lapon közvetlenül 

az adóhatóságtól közösségi adószámot, melybõl 

6750 egyéni vállalkozó és 46 015 társas vállalkozás 

volt. 

Okmányirodai, illetve cégbírósági „egyablakos 

rendszeren” keresztül a bejelentkezésükkel egyidejûleg 

közösségi adószámot igénylõ adózók száma 

Közvetlenül az adóhatósághoz bejelentkezett és ezzel 

egyidejûleg közösségi adószámot igényelt adózók 

száma 399 volt, ebbõl 29 adószámos magánszemély, 

valamint egyéni vállalkozói igazolványhoz nem kötött 

tevékenységet végzõ vállalkozó, 370 pedig cégbejegyzésre 

nem kötelezett jogi személy, illetve jogi személyiséggel 

nem rendelkezõ egyéb társaság. 

Adószámmal rendelkezõ adózók egyedi kérelmére 

kiadott közösségi adószámok száma 

Az eddigi adatok alapján tehát az adóhatóság a 

2003. augusztus 1-jétõl 2004. december 31-éig terjedõ 

idõszakban összesen 78 749 közösségi adószámot 

képezett meg, 10 202 db-ot egyéni vállalkozók számára, 

68 547 db-ot pedig társas vállalkozások részére. 

Az állami adóhatóságnál a bejelentkezéssel egyidejûleg 

közösségi adószámot igénylõ adózók száma 

Hivatalból és egyedi kérelem alapján megképezett, 

közösségi adószámok száma összesen


A hivatalból kiadott közösségi adószámokból 

2004. december 31-éig 169 közösségi adószám szûnt 

meg azért, mert az adózó tevékenysége is megszûnt, 

464 esetben pedig a tevékenység folytatása mellett az 

adózó kizárólag közösségi adószámának megszüntetését 

kérte. Az egyedi kérelemre kiadott közösségi 

adószámokból 477 esetben az adózó tevékenységének 

befejezése, 1558 adózónál pedig kizárólag a közösségi 

adószám megszüntetésére irányuló kérelem 

eredményezte a közösségi adószám visszavonását. 

2005. január 1-jén összesen 75 896 mûködõ adózónak 

volt hatályos közösségi adószáma. 

I/3. Az egyszerûsített vállalkozói adó 

A 2004. évben az egyszerûsített vállalkozói adóról 

szóló, többször módosított 2002. évi XLIII. törvény 

(továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá tartozó adózók 

közül évközben, illetve jogszerûtlen bejelentkezés 

miatt visszamenõlegesen, 2004. január 1-jei hatálylyal 

215 fõ egyéni vállalkozó és 329 db társas vállalkozás, 

azaz mindösszesen 544 db adózó egyszerûsített 

vállalkozói adóalanyisága szûnt meg. 

A 215 fõ egyszerûsített vállalkozói adó (továbbiakban: 

eva) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó közül 

98 adózó jelentette be, hogy nem felel meg az 

eva tv. 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak, ezért kéri 

az evaalanyiságának megszüntetését, 83 esetben 

pedig az igazgatóságok észlelték a törvényben meghatározott 

feltételek hiányát. További 12 fõ egyéni 

vállalkozó jelentette be, hogy már 2003 decemberében, 

az eva hatálya alá történõ bejelentkezés idõpontjában 

sem felelt meg az evaalanyiság választására 

jogosító feltételeknek, ezért visszamenõlegesen, 

2004. január 1-jei hatállyal kérte evaalanyiságának 

megszüntetését, illetve 22 esetben az igazgatóságok 

észlelték az evaalanyiság jogszerûtlen választásának 

tényét, és 2004. január 1-jei visszamenõleges hatálylyal 

megszüntették azt. 

A 329 db eva hatálya alá tartozó társas vállalkozás 

közül 252 adózó jelentette be, hogy nem felel 

meg az eva tv. 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak, 

ezért kérte az evaalanyiságának megszüntetését, 48 

esetben pedig az igazgatóságok észlelték a törvényben 

meghatározott feltételek hiányát. További 22 db 

társas vállalkozás jelentette be, hogy már 2003 decemberében, 

az eva hatálya alá történõ bejelentkezés 

idõpontjában sem felelt meg az evaalanyiság választására 

jogosító feltételeknek, ezért visszamenõlegesen, 

2004. január 1-jei hatállyal kérte evaalanyiságának 

megszüntetését, illetve 7 esetben az igazgatóságok 

észlelték az evaalanyiság jogszerûtlen választásának 

tényét, és 2004. január 1-jei visszamenõleges 

hatállyal megszüntették azt. 

Az evaalanyiság megszûnésének leggyakrabban 

elõforduló okai az alábbiak voltak: 

– az adózó végelszámolás, felszámolás 

hatálya alá került: 19,85% 

– az adózó változás révén már nem felelt 

meg az evaalanyiságra elõírt bármely 

feltételnek: 18,38% 

– az adózó részére közösségi adószám 

megállapítása történt: 15,62% 

– magánszemély adóalany egyéni vállalkozói 

jogállása megszûnt: 14,89% 

– az adózó bevétele meghaladta az evaalanyiság 

választására jogosító értékhatárt: 

7,35% 

– az adózó terhére az adóhatóság számlavagy 

nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, 

vagy az ellenõrzés akadályozása 

miatt mulasztási bírságot állapított meg: 6,43% 

– jogi személyben, jogi személyiség nélküli 

gazdasági társaságban 50 százalékot 

meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést 

szerzett olyan magánszemély, 

akivel az adózó a naptári évben korábban 

nem állt tagi jogviszonyban: 5,70% 

– jogszerûtlen bejelentkezés, mert az adózó 

bevétele meghaladta a 25 millió Ft-ot: 3,68%


Az Eva tv. hatálya alá történõ bejelentkezés 

a 2005. évre 

Az Eva tv. hatálya alá újonnan bejelentkezõ adózóknak 

a 2005. évre vonatkozóan az egyszerûsített 

vállalkozói adózás választását 2004. december 1-je és 

20-a között, az erre a célra rendszeresített 04103. számú, 

illetve 04203. számú adatbejelentõ lapon, a székhelyük 

szerint illetékes APEH igazgatóságon kellett 

bejelenteniük. Egyéni vállalkozók az egyszerûsített 

vállalkozói adóalanyiság választására nyitva álló határidõig, 

a JNy-05. számú nyomtatványon nyilatkozhattak 

arról is, hogy a minimálbérnél magasabb járulékalap 

után kívánják megfizetni a járulékot. 

A bejelentkezésre szolgáló nyomtatványok 2004. 

november 29-tõl voltak kaphatók a kereskedelmi 

forgalomban, és 2004. november 22-tõl letölthetõk 

az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu). 

A bejelentkezéssel kapcsolatos változás a 2005. évre 

evát választani kívánók esetében az volt, hogy az az 

adózó, aki a 2003. évben az Eva tv. hatálya alá tartozott, 

és a 2004. adóévre azért veszítette el az evaalanyiságát, 

mert nem rendelkezett belföldi pénzforgalmi 

bankszámlával, az Eva tv. 3. §-ának (3) bekezdésében 

foglaltaktól eltérõen – miszerint az evaalanyiság megszûnésének 

adóévét követõ négy adóévre az 

evaalanyiság ismételten nem választható –, a 2005. 

évre jogszerûen bejelentkezhetett az Eva tv. hatálya 

alá, ha a bejelentés idõpontjában megfelelt az Eva tv.- 

ben meghatározott valamennyi feltételnek, azaz idõközben 

bankszámlát is nyitott. 

Adatok az egyszerûsített vállalkozói adót 

választó adózók számáról 

10 097 fõ egyéni vállalkozó és 10 303 db társas vállalkozás, 

azaz mindösszesen 20 400 db adózó jelentkezett 

be 2005. évre az eva hatálya alá, illetve 286 fõ 

egyéni vállalkozó nyilatkozott a JNy-05. számú nyomtatványon 

arról, hogy a minimálbérnél magasabb járulékalap 

után kívánja megfizetni a járulékot. 

A 2005. évre az eva hatálya alá újonnan bejelentkezõ 

adózó közül 9221 fõ egyéni vállalkozó, illetve 

9130 db társas vállalkozás, azaz mindösszesen 

18 351 db adózó bejelentkezését fogadták el az 

igazgatóságok. 

A 9130 db eva hatálya alá bejegyzett társas vállalkozás 

közül 6452 db betéti társaság, 2258 db korlátolt 

felelõsségû társaság, 266 db ügyvédi, jogtanácsosi 


Adó, adó… 

A helyszín egy helyi kábeltelevízió Fórum adása, téma a személyi jövedelemadó. 

Az adózók élõ adásban telefonon tehetnek fel kérdéseket az adóhivatal illetékes munkatársainak, akik 

azonnal választ adnak a bevallások kitöltésével, benyújtásával kapcsolatos kérdésekre. A témához kapcsolódóan 

többször hangzik el az „adó” szó, amikor az élõ adásba kapcsolnak egy telefonálót: 

– Hát jó hogy beszélnek errõl, mert nálam rossz az adó, szemcsés a kép és nem látom jól az adásukat. 

A mûsorvezetõ az adóhivatali vendégekkel együtt – kacagását visszatartva – enyhén elmosolyodik és 

udvariasan tájékoztatja az idõs hölgy telefonálót a mûsor témájáról, mely az adóbevallásról és nem a 

televízió adásról szól.


iroda, 142 db közkereseti társaság, 6 db egyéb szövetkezet, 

3 db erdõbirtokossági társulat, 2 db mezõgazdasági 

szövetkezet és 1 db lakásszövetkezet. 

Az eva hatálya alá – a 2005. évre – újonnan bejelentkezõ 

adózók közül 866 fõ egyéni vállalkozót, illetve 

1042 db társas vállalkozást, azaz mindösszesen 

1908 db adózót utasítottak el az igazgatóságok. 

A leggyakoribb elutasítási okok a következõk voltak: 

– végrehajtható köztartozás 44,55% 

– nem volt bevétele az adózónak 2003-ban 24,42% 

– belföldi pénzforgalmi bankszámlaszám 

hiánya 13,46% 

– evaalanyiság megszûnését követõ 4 év 

még nem telt el 4,84% 

– 2003-ban meghaladta az adózó bevétele 

a 25 millió forintot 4,69% 

– tevékenység kezdés 2004-ben történt 1,57% 

– érvényes közösségi adószám 1,52% 

– az adatlap benyújtása 2004. december 

20-nál késõbbi 1,40% 

– a társas vállalkozás nem minden tagja 

magánszemély 1,11% 

Evaalanyiság bejelentkezésének feltételei 

Amennyiben az eva hatálya alá bejelentkezõ adózók 

a bejelentés idõpontjában – az adóhivatal nyilvántartása 

szerint – az Eva tv.-ben foglalt valamenynyi 

feltételnek megfeleltek (ideértve az evaalanyiság 

adóévére meghatározott feltételeket is), akkor a választásuk 

elfogadásáról az igazgatóságok a benyújtott 

adatlapok hivatalosan kitöltött 1 példányának visszaküldésével 

értesítették az érintett adózókat. Abban az 

esetben, ha az Eva tv.-ben foglalt feltételeknek nem 

feleltek meg, elutasító határozatot kaptak. 

Nem kellett a bejelentkezését annak megújítani, 

aki a 2004. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 

2005. évre ezt az adózási módot akarta fenntartani, 

azonban ennek ellenére a 2005. évre bejelentkezõ 

20400 adózó között 141 olyan adózó is szerepelt, 

akik már a 2004. évben is az eva hatálya alá tartoztak. 

Ezen adózókat az igazgatóságok tájékoztatták, 

hogy az Eva tv.-ben foglaltak értelmében nem kell a 

bejelentkezésüket évente megújítani. 

Azon – a 2004. évben az eva hatálya alá tartozó – 

adózók, akik annak ellenére, hogy az Eva tv.-ben 

foglalt valamennyi feltételnek megfeleltek, az Eva 

tv. 10. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a 2005. 

adóévben adókötelezettségeiket már nem az 

evaalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánták 

teljesíteni, ezen irányú bejelentésüket szintén a 

04103. számú, illetve a 04203. számú adatbejelentõ 

lapon tehették meg. Ezen esetben az érintett adózókat 

evaalanyiságuk megszûnésérõl értesítõlevélben 

tájékoztatták az igazgatóságok. 

Eva hatálya alól történõ kijelentkezés 

A 2004. évben az eva hatálya alá tartozó adózók 

közül 51 fõ egyéni vállalkozó, illetve 87 db társas 

vállalkozás, azaz mindösszesen 138 db adózó tett 

olyan irányú bejelentést, hogy annak ellenére, hogy 

az Eva tv.-ben foglalt valamennyi feltételnek megfelelnek, 

a 2005. adóévben adókötelezettségeiket már 

nem az evaalanyra vonatkozó rendelkezések szerint 

kívánják teljesíteni. 

A 2004. évben az eva hatálya alá tartozó adózók a 

kijelentkezésre irányuló bejelentésüket kötelesek voltak 

megtenni, ha 2004. december 20-án nem feleltek 

meg az Eva tv.-ben meghatározott bármely feltételnek, 

vagy az állami adóhatóságnál, a vámhatóságnál, 

az önkormányzati adóhatóságnál, továbbá az Illetékhivatalnál 

nyilvántartott, végrehajtható köztartozásuk 

volt. Amennyiben az érintett adózók az elõzõekben 

említett bejelentésüket jogszerûtlenül nem tették meg, 

az igazgatóságok felülvizsgálták és hivatalból kezdeményezték 

az evaalanyiságuk törlését, tekintettel arra, 

hogy az Eva tv. 3. § (1) bekezdés a) pontja kimondja,


hogy az adózók evaalanyisága megszûnik, ha az Eva 

tv. 10. § (3) bekezdésében foglalt bejelentésüket 2004. 

december 20-ig jogszerûtlenül nem tették meg. 

A fentiek értelmében az igazgatóságok 2004. december 

20-án megvizsgálták, hogy a 2004. évben az 

eva hatálya alá tartozó azon adózók, akik az említett 

határidõig nem jelentették be, hogy a 2005. adóévben 

adókötelezettségeiket már nem az evaalanyokra 

vonatkozó rendelkezések szerint kívánják teljesíteni, 

2004. december 20-án valóban megfeleltek-e az Eva 

tv.-ben meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve 

az evaalanyiság adóévére meghatározott feltételeket 

is). 

Azon 55 fõ egyéni vállalkozó és 47 db társas vállalkozás, 

azaz mindösszesen 102 db adózó 

evaalanyiságát, akik a vizsgálat alapján a 2005. adóévre 

nem jogosultak az evaalanyiságra, megszüntették 

az igazgatóságok. 

A megszüntetés okai az alábbiak voltak: 

– belföldi pénzforgalmi bankszámla 

hiánya: 

47 adózó 

– végrehajtható köztartozás: 44 adózó 

– végelszámolás alá került az adózó: 9 adózó 

– az adózó érvényes közösségi adószámmal 

rendelkezett: 

2 adózó 

A 2005. január 12-i adatok alapján – figyelembe 

véve az eva hatálya alá a 2005. évre újonnan bejelentkezett, 

az eva hatálya alól kijelentkezett, illetve az 

evaalanyiság hivatalbóli megszüntetésével érintett 

adózók számát – jelenleg 52 771 fõ egyéni vállalkozó 

és 47 546 db társas vállalkozás, azaz mindösszesen 

100 317 db adózó tartozik az eva hatálya alá. 

Tekintettel arra, hogy az eva hatálya alá – a 2005. 

évre – újonnan bejelentkezett, azonban elutasított 

adózóknak lehetõségük van arra, hogy az elutasító 

határozatban foglaltak ellen fellebbezéssel éljenek, 

illetve figyelembe véve azt, hogy a 2005. évre vonatkozóan 

az eva hatálya alól történõ kijelentkezésre 

rendelkezésre álló határidõ nem jogvesztõ, és így az 

objektív igazolási határidõn belül (6 hónap) az adózóknak 

még lehetõségük van ilyen irányú bejelentést 

tenni, az elõzõekben említett 100 317 db evaalany 

adózó száma még változhat. 

I/4. Bevallásfeldolgozás a 2004. évi 

feladattervben kiemelt bevallások 

vonatkozásában 

Az adóhivatal a feldolgozási naptárban szereplõ 

idõpontokra az adóbevallások feldolgozását befejezte 

és az ebbõl készült adatösszesítéseket elkészítette. 

Az egyéni és társas vállalkozások feldolgozása 

Összehasonlító adatok: 

Megnevezés 0203 0303 Változás 

Bevallásra kötelezettek (db) 480 795 489 755 101,8 

Nyilvántartott bevallás* (db) 437 718 452 084 103,3 

Bevallást be nem nyújtók (db) 43 077 37 671 87,4 

Teljesítés (%) 91,0 92,3 101,4 

* az 53-as, illetve a ‘43-as bevallás nyilatkozatának figyelembevételével 


Bevallásra kötelezettek (db) 491 796 450 490 91,6 

Nyilvántartott bevallás* (db) 433 935 419 452 96,7 

Bevallást be nem nyújtók (db) 57 861 31 038 53,6 

Teljesítés (%) 88,2 93,1 105 

* az 53-as, illetve a ‘43-as bevallás nyilatkozatának figyelembevételével 

A 0303-as bevallástípus vonatkozásában a 489 755 

bevallásra kötelezett 92,3 százaléka tett eleget e kötelezettségének 

és ez a teljesítési százalék 1,3 

százalékponttal magasabb az elõzõ évhez képest. 

Az elmúlt év idõarányos adatai azt mutatják, hogy 

a 480 795 bevallásra kötelezett közül 437 718 (91%) 

teljesítette kötelezettségét.


A gazdálkodó és egyéb szervezetek által benyújtott 

0303-as bevallások közül 452 084 db bevallás 

nyilvántartásba vétele történt meg, ebbõl 450 375 db 

(99,6%) feldolgozása az APEH igazgatóságokon befejezõdött. 

A 2003. év hasonló idõszakában a bevallások 

98,3 százaléka volt feldolgozva. 

Az eredetileg hibás bevallások darabszáma 88 967 

db. Az adózó bevonásával javított darabszám 1665. 

A hibás bevallások aránya (19,9%) 5,9 százalékponttal 

csökkent az elõzõ év hasonló idõszakához 

képest. A legjellemzõbb hiba továbbra is a bevallás 

sorainak és oszlopainak helytelen összegzése, 

amelynek többségét az adóhivatal az adózó bevonása 

nélkül tudta javítani. 

Az internetes programmal elkészített bevallások 

száma 315 505 db (69,8%) több, mint 1,3-szorosa az 

elõzõ év hasonló idõszakában regisztrálthoz képest 

(236 125 db). 

A 0307-es bevallás benyújtására 450 490 egyéni 

vállalkozó volt kötelezett, akiknek 93,1 százaléka 

teljesítette bevallási kötelezettségét. Ebben a teljesítési 

százalékban benne van azon adózók száma 

is, akik az szja-bevallásukon, illetve eva-bevallásukon 

tett nyilatkozatukkal teljesítették a bevallási 

kötelezettségüket. Az elmúlt évben a 491 796 adóbevallásra 

kötelezett 87,9 százaléka tett eleget bevallási 

kötelezettségének, beleértve az szja-bevalláson 

nyilatkozókat is. A bevallási kötelezettség 

teljesítési szintje 5,2 százalékponttal magasabb, 

mint az elmúlt év hasonló idõszakában. A ténylegesen 

benyújtott és feldolgozott 0307-es bevallások 

száma 144 269 db, amelynek 99,69 százaléka, 

befejezett (könyvelt) feldolgozottságot mutat. 

Az elmúlt évben a 0253-as szja-bevalláson 

272 388 adózó tett az államháztartással szemben 

fennálló egyéb kötelezettségeire vonatkozóan nemleges 

nyilatkozatot. Ezt összehasonlítva az idei nyilatkozatok 

számával megállapítható, hogy az adóbevallási 

kötelezettség teljesítéseknek e módja az elmúlt 

évihez viszonyítva 6 százalékkal emelkedett, 

amely mintegy 275 183 esetet jelentett. 

Az internetes programmal elkészített 0307-es 

egyéni vállalkozói bevallások száma 61 854 db közel 

30 százalékkal több az elõzõ évi idõarányos adatnál 

(45 783 db). 

A hibás bevallások aránya 14,9 százalékot mutat, 

0,9 százalékponttal kevesebbet, mint amit a tavalyi 

év hasonló idõszakában regisztráltunk. Ebben a bevallásban 

változatlanul a sorok és oszlopok összegzésének 

hibái a jellemzõek, amelyek többségét az 

adóhivatal az adózók bevonása nélkül tudta javítani. 

Néhány, számosságát tekintve jellemzõ hibatípus a 0353-as bevallásban 

– adójóváírás összegének helytelen megállapítása, 

– visszaigényléses bevallás esetén a köztartozás nyilatkozatának hiánya, 

– összevont adóalap összegébõl a bér összegének megállapítása, 

– számlaszám, vagy postai cím kitöltésének hiánya, saját részre kiutalni kért összeg esetén, 

– az összes adókedvezmény pontatlan kiszámítása, 

– összeadási hibák.


A személyi jövedelemadó bevallások 

feldolgozása 

2004. december végéig 2 365 573 db 0353-as szjabevallást 

vettünk nyilvántartásba az elmúlt évi 

2 378 366 db-bal szemben, ez 0,5 százalékos csökkenést 

jelent. A nyilvántartott bevallások közül az 

internetes programmal elkészített bevallások száma 

930 826 db, amely a nyilvántartásba vett mennyiség 

39,3 százaléka. Az elmúlt év azonos idõszakában az 

internetes bevallások száma 635 818 db volt (26,7 %), 

12,6 százalékkal kevesebb, mint ebben az évben. Ez 

egyértelmûen mutatja, hogy jelentõsen nõtt az APEH 

internetes szolgáltatását igénybe vevõ adózók száma, 

jelen esetben közel másfélszeresére. A benyújtott 

internetes szja-bevallások közül 186 652 db-ot 

nyújtott be egyéni vállalkozó, amely 38,0 százalékkal 

több az elmúlt évi 135 227 darabnál. 

A visszaigénylést tartalmazó bizonylatok közül 

1 103 219 adózó részére történt meg a kiutalás 59,3 

milliárd forint összegben. Az egy fõre vetített átlagos 

visszaigénylés ebben az évben 53 752 Ft/fõ, az elmúlt 

évi 35 231 Ft/fõ-vel szemben, ez 18 521 Ft/fõ (52,6 

százalékos) növekedést jelent. A 30 napon túli kiutalások 

száma jelenleg 4 345 db, az emiatt felszámított kamat 

összege 3 327 396 Ft, az elmúlt év hasonló idõszakában 

3584 esetben történt késedelmes utalás, amelynek 

kamatvonzata 2 388 792 Ft volt. A legalább egy 

számszaki, logikai, vagy formai hibát tartalmazó bevallások 

aránya 54,6 százalék, amely 1,1 százalékponttal 

alacsonyabb az elmúlt évinél (55,7%). 

Az elmúlt év hasonló idõszakában jó bevallásával 

együtt a 317 244 fõ nyújtott be egy kedvezményezett 

és 422 281 fõ két kedvezményezett megjelölését tartalmazó 

rendelkezõ nyilatkozatot a személyi jövedelemadó 

1 százalékának közcélú felhasználásáról. Az 

elmúlt évben a nyilatkozók összesített száma 

739 525 volt, ez a szám 2004-ben 698 597, amely 

40 928 darabbal kevesebb az elõzõ évinél. 

A munkáltatói és kifizetõi adatszolgáltatások 

feldolgozása 

A kontroll bizonylatok feldolgozása határidõre befejezõdött. 

A feldolgozottsági szint az elmúlt év azonos 

idõszakához képest megfelelõnek mondható, 

melyet az alábbi táblázatok szemléltetnek: 

K-jelű adatszolgáltatások 

feldolgozásának állása 

Összes átvett tételszám 15 002 639 17 915 244 

táblázat 

Ellenőrzött hibátlan tételek száma 14 703 563 16 511 048 

Központi feldolgozásra leválogatott 

tételek száma 14 683 238 16 503 112 

M29-es adatszolgáltatások 

feldolgozásának állása 

2003 2004 

2003 2004 

Összes átvett tételszám 

táblázat 

2 200 083 2 164 955 

Ellenőrzött hibátlan tételek száma 2 118 009 2 092 813 

Központi feldolgozásra leválogatott 

tételek száma 2 117 835 2 092 565 

A személyijövedelemadó-bevalláshoz csatolt 

rendelkezõ nyilatkozatok feldolgozása 

A 2004. évben feldolgozott jó szja-bevallásokhoz 

összesen 270 668 adózó csatolt olyan rendelkezõ 

nyilatkozatot, ahol egy kedvezményezett, 427 909 

állampolgár mellékelt olyan rendelkezõ nyilatkozatot, 

ahol két kedvezményezett került megjelölésre. 

Az összes átvett tételszám (M29-es és K-jelû 

együtt) az elmúlt év azonos idõszakához képest 

2 877 477 db-bal nõtt (2003-ban 17 202 722 db, 

2004-ben: 20 080 199 db). A 2004-ben feldolgozott 

20 080 199 kontroll tétel 16,0 százalékát adták be 

papíron, 45,2 százalékát mágneses adathordozón és 

38,8 százalékát elektronikus úton. 

Az adókedvezmények érvényesítéséhez kiadott


igazolásokról teljesített adatszolgáltatásokat olyan 

idõpontig sikerült feldolgozni, hogy az ebbõl elõállított 

információk már az egyéni vállalkozók szja-bevallásainak 

benyújtására megállapított idõpontig az 

igazgatóságok rendelkezésére álltak. 

A társasági adóbevallások feldolgozása 

Anyilvántartásba vett bevallások száma az 

elõzõ évhez viszonyítva összességében 

csökkent, de ez a csökkenés az egyszeres 

könyvvitelt vezetõ adózók vonatkozásában 

számottevõ. 

A bevallásra kötelezettek számának teljesítését a 

következõ táblázat mutatja: 

KMegnevezés 

0228, 0229 0328, 0329 

együtt együtt 

Bevallásra kötelezettek (db) 

táblázat 

398 907 382 018 

Nyilvántartott bevallás (db) 370 772 335 775 

Bevallást be nem nyújtók (db) 28 135 46 243 

Teljesítés (%) 92,9 87,8 

A tavalyi évhez képest csökkent a bevallási kötelezettséget 

teljesítõ adózók száma 5,1 százalékponttal. 

A nyilvántartott bevallások közül internetes programmal 

elkészített bevallások száma 252 992 db 

(75,3%). Az elõzõ év azonos idõszakához (239 294 db 

64,5%) viszonyítva 5,7 százalékos növekedést 

mutat. 

A havi és évközi bevallások feldolgozása 

A 0401-es számú havi és 0402-es számú bevallások 

rendben érkeztek be az APEH igazgatóságokra 

és feldolgozásuk folyamatos. 

A bevallói típuskód beállítása az év elején megtörtént, 

ennek alapján havi bevallás benyújtására 

kötelezett adóalanyok száma mintegy 22 ezer, negyedéves 

bevallásra pedig közel 25 ezer adóalany 

kötelezett. 

A 0401-es bevallásból 2004. december 31-ig 

230 489 db bevallás érkezett be adóhatóságainkhoz. 

Ez a mennyiség a tavalyi év azonos idõszakához képest 

több mint 11 százalékkal emelkedett. 

A bevallások feldolgozottsága 98,1 százalék. 


száma 161 214 db, 69,9 százaléka a nyilvántartott 

bevallásoknak, ez az elõzõ év azonos idõszakához 

viszonyítva 8,4 százalékos növekedést mutat. 

A 0402-es negyedéves bevallásból 68 123 db érkezett 

be 2004. év végéig, míg 2003-ban ez a szám 

Néhány jellemzõ hibatípus a társasági adóbevallásokban: 

– adóelõleg kötelezettség helytelen megállapítása, 

– létszám és béradatok összefüggési hibái, 

– átlagos statisztikai létszám adata hibás, 

– a fõlapon és a részletezõ lapokon feltüntetett adatok nem egyeznek, 

– összeadás, kivonás hibásan történt. 

A hibák nagy része elírásból, figyelmetlenségbõl adódik és már a feldolgozási folyamat nyilvántartási 

szakaszában összegyûlik.


61 147 nyilvántartott darabot jelentett. A bevallások 

feldolgozottsága 95,3 százalék. 


száma 52 532 db, a tavalyi évhez viszonyított növekedés 

36 százalékot tesz ki. A nyilvántartott bevallásoknak 

77,1 százalékát töltötték ki internetes program 

segítségével. 

Az áfabevallások feldolgozása 

Amintegy 98 ezer havi bevallásra kötelezettnek 

eddig közel 990 ezer, a mintegy 180 

ezer negyedéves bevallónak eddig közel 680 

ezer bevallását dolgoztuk fel. 

Az áfabevallások számainak összehasonlító adatai: 


Nyilvántartásba vett 

bevallások (db) 878 938 989 388 112,5 

Feldolgozott (%) 96,9 96,8 99,9 

táblázat 


Nyilvántartásba vett 

bevallások (db) 499 554 680 789 136,3 

Feldolgozott (%) 95,5 91,5 95,9 

Az internetes bevalláskitöltõ programok 

használatának tapasztalatai 

Az interneten benyújtott bevallások terén egyaránt 

kiemelkedõ a teljesítés aránya az elõzõ évhez képest, 

valamint az összes nyilvántartott bevallás mennyiségéhez 

viszonyítva, amelyet az alábbi táblázat összehasonlító 

adatai is mutatnak. 

Interneten benyújtott bevallások száma: 

Bevallás 2003. december 31. 2004. december 31. 

típusa db % * db % * 

01-es bevallás 133 822 64,4 161 214 69,9 

02-es bevallás 38 605 63,1 52 532 77,1 

03-as bevallás 236 125 54,8 315 505 69,8 

07-es bevallás 45 783 28,6 61 854 42,8 

28-as bevallás: 66 193 56,7 66 212 68,4 

29-es bevallás: 

táblázat 

173 101 69,8 186 780 78,0 

53-as bevallás: 635 818 26,7 930 826 44,6 

ebből egyéni 

vállalkozó: 135 227 30,1 186 652 30,1 

65-ös bevallás: 522 042 59,4 716 336 72,4 

650-es bevallás: 284 373 56,9 488 353 71,7 

* a nyilvántartásba vett összes bevalláshoz viszonyított arány 

A „Hibás” jelzésû internetes bevallások általánosan jellemzõ okai: 

– rögzítési hibák, 

– laphiányosan került benyújtásra a bevallás (hiányzó oldal), 

– aláíráshiányos, 

– hibás jelöléssel került benyújtásra (A lap alján kiírva „Hibás”), 

– kézzel belejavítottak a kinyomtatott bevallásba (lefesti és átírja), 

– nem a feldolgozás aktuális ellenõrzési szempontjait vizsgálta, 

– a nyomtató rossz minõsége miatt hibás, 

– nem az illetékes igazgatósághoz adták be a bevallást, 

– illetéktelenség.


A 2D pontkóddal ellátott bevallások 

feldolgozása 

A 2D pontkód rendszernek az igazgatósági bevallás 

feldolgozó programba történõ beépítése és kiterjesztése 

minden bevallás típusra egyértelmûen sikeres 

volt, mert gyorsította a bevallások feldolgozását, 

kevesebb hiba fordult elõ. 


közül kétdimenziós pontkóddal feldolgozott bevallások 

száma: 

A teljesítéshez az adóhatóságnak ingyenes szolgáltatást 

kellett biztosítani, amelyre vonatkozóan 

PM-IHM közös rendelet jelent meg. 

Az Art. 175. § (12) bekezdése rendelkezik arról, 

hogy a Pénzügyminiszternek rendeletben kell meghatároznia 

– többek között – azt az értékhatárt, 

amely felett az adózónak bevallási és adatszolgáltatási 

tevékenységét elektronikus úton kell teljesítenie. 

Az adóteljesítmény függvényében az eBEV rendszerbe 

történõ bekerülést évente kell vizsgálni. 

Elektronikus úton benyújtott fõbb bevallások: 


típusa db db % 

01-es bevallás 96 445 140 115 145,3 

02-es bevallás 29 151 47 912 164,3 

03-as bevallás 82 103 233 623 284,5 

07-es bevallás 13 279 43 829 330,0 

28-as bevallás: 45 táblázat 794 55 780 121,8 

29-es bevallás: 134 308 160 083 119,2 

53-as bevallás: 389 459 746 832 191,7 

ebből egyéni 

vállalkozó: 66 884 130 997 195,8 

65-ös bevallás: 315 024 603 854 191,7 

650-es bevallás: 179 574 422 382 235,2 

Elektronikus adóügyintézés 

Az eBEV körbe tartozó adózók által benyújtott bevallások 

feldolgozásával kapcsolatban 2004. január 

végéig lezajlott az eBEV-es programrendszer tesztelése 

és a program terítése az igazgatóságok részére. 

Az Art. 175. § (9) bekezdése 2004. év vonatkozásában 

elõírta, hogy elektronikus úton, elektronikus 

aláírás alkalmazásával kell teljesíteni adóbevallását 

és adatszolgáltatását: 

– 2004. január 1-tõl annak az adózónak, aki a KAIG 

illetékességi körébe tartozik és 

– 2004. február 1-tõl a 3000 legnagyobb adóteljesítményû 

adózónak. 


típusa db db % 

Az szja 1-1 százalékos felajánlások kezelése nem 

kapcsolódik szorosan az adóhatóság adóztatási tevé- 

01-es bevallás 4 381 30 867 704,5 

02-es bevallás táblázat 4 178 4450,0 

29-es bevallás: 393 2 809 714,7 

65-ös bevallás: 4 258 29 056 682,4 

650-es bevallás: 90 1 610 178,9 

I/5. Adóeljárási tevékenység 

Az szja 1-1 százalékos nyilatkozatok 

feldolgozása 

Amagánszemélyek 2004-ben már nyolcadik 

alkalommal ajánlhatták fel adójuk 1 százalékát 

valamely közhasznú szervezet javára, – 

1998-tól pedig a civilszervezet mellett – valamely 

egyház vagy a kiemelt költségvetési elõirányzat 

javára. Az adóhatósághoz a 2004. 

rendelkezõ évben több mint 2,2 millió 1 százalékos 

nyilatkozat érkezett 1,45 millió magánszemélytõl. 

Az elõzõ évhez képest a rendelkezõ 

nyilatkozatok száma csökkent, a felajánlott öszszeg 

azonban nõtt, amely meghaladta a 11 milliárd 

forintot.


kenységéhez, mivel a törvényi elõírások betartatása 

mellett lényegében közvetítõ szerepet vállalunk a 

rendelkezõ magánszemély és az általa megjelölt 

szervezet és/vagy egyház (kiemelt költségvetési elõirányzat) 

között. A civilszervezetek részére – 

amennyiben a szervezet igazolja, hogy a törvényi 

feltételeknek megfelel – átutaljuk a felajánlott összeget, 

azonban az egyházak tekintetében csak összesítést 

végzünk, az átutalás 2002-tõl 2004-ig a Miniszterelnöki 

Hivatal feladata. 

A nyilatkozatok feldolgozása során bonyolult 

adatvédelmi elõírásokat is be kell tartania az adóhatóságnak, 

azaz a nyilatkozatokat a bevallásoktól elkülönítetten 

kell feldolgozni, külön a rendelkezõ magánszemély 

azonosító adatait tartalmazó borítékot és 

külön a nyilatkozatokat. A feldolgozást követõen a 

borítékokat és a nyilatkozatokat egymástól, valamint 

az adózó egyéb irataitól, illetve adataitól fizikailag 

és rögzített adatok formájában is szigorúan elkülönítetten 

kell tárolni. 

2004-ben az adóhatósághoz 2 millió 254 ezer rendelkezõ 

nyilatkozat érkezett 1 millió 447 ezer magánszemélytõl, 

amelynek több mint a fele önadózás útján, 

míg a másik fele a munkáltatója útján számolt el a 

2003. évi jövedelemadójáról. A rendelkezõ magánszemélyek 

közül érvényes nyilatkozatot 1 millió 398 ezren 

tettek, akik közül 786 ezer magánszemély mindkét 

kedvezményezetti körre – a civilszervezetekre, illetve 

az egyházakra és a kiemelt költségvetési elõirányzatra 

– rendelkezett, további 578 ezer fõ kizárólag 

civil szervezetre és 34 ezer fõ csak egyházakra 

vagy a kiemelt költségvetési elõirányzatra adta be a 

nyilatkozatát. Az érvényes nyilatkozatokra vetített 1-1 

százalék összege 2004-ben közel 1,5 milliárd forinttal, 

több mint 11,6 milliárd forintra emelkedett (az 

elõzõ évben ez az összeg 10,1 milliárd forint volt). 

Az érvényes nyilatkozatokban 23 255 szervezetet 

jelöltek meg a magánszemélyek kedvezményezettként, 

amelybõl 23 136 szervezet a civil kategóriába 

tartozott, 118 egyház, valamint a kiemelt költségvetési 

elõirányzat, amely 2004-ben „a parlagfûmentesítés 

feladatainak támogatása” volt. A beérkezett 

nyilatkozatokból közel 2 millió 185 ezer volt 

érvényes. Az érvénytelen nyilatkozatok között 

mintegy 18 ezer volt azoknak az adózói rendelkezéseknek 

a száma, amelyek azért voltak érvénytelenek, 

mert a magánszemély az adóját nem fizette 

meg. Az érvénytelenség egyéb okai például, hogy a 

rendelkezõ magánszemély a saját azonosító adatait, 

vagy a szervezet adatait nem vagy tévesen tüntette 

fel, a munkáltató útján elszámoló magánszemély a 

borítékot nem írta alá stb. Az érvénytelenül nyilatkozó 

magánszemélyeket határozatban értesítettük 

nyilatkozatuk érvénytelenségérõl. 


Bevallási idõszakon kívül 

– Teljesen fel vagyok háborodva! – jött az ügyfél. 

– Felkészültem a legrosszabbakra. 

A jól megszokott egy-másfél óra helyett csak tíz percet kellett várni. Nem tudtam elolvasni 

az újságot.


Kimutatás a civilszervezetek részére felajánlott 

2003. évi szja 1 százalékról kategóriánkénti bontásban: 

Kategória megnevezése a Szervezet 

személyi jövedelemadó (db) 

meghatározott részének az 

adózó rendelkezése szerinti 

felhasználásáról szóló, 

többször módosított 1996. 

évi CXXVI. törvény alapján 

Felajánlott 

összeg 

(Ft) 

Nyilatkozatok 

száma 

(db) 

Társadalmi szervezetek 7 907 1 259 353 729 241 718 

Alapítványok 12 819 5 354 418 532 1 042 888 

Közalapítványok 1 270 294 133 467 61 811 

táblázat 

A törvény által nevesített 

szervezetek, programok 33 10 122 764 1 335 

Könyvtári, levéltári, múzeumi, 

egyéb kulturális, egyéb szórakoztatási 

tevékenységet 

folytató szervezetek 349 67 956 045 12 603 

Egyéb szervezetek, amelyek 

a fenti kategóriákba egyértelműen 

nem sorolhatók be 758 17 467 967 4 021 

Civil szféra összesen 23 136 7 003 452 504 1 364 376 

A kedvezményezettek jogosultságának felülvizsgálatát 

követõen 2004. december 31-éig közel 

18 000 szervezet részére 6,8 milliárd forintot utaltunk 

át. Azon szervezetek részére, akik a törvényi 

elõírásoknak nem feleltek meg, vagy esetleg nem 

kérték a felajánlott összeget, kiutalást nem teljesítettünk. 

A szervezeteket a legtöbb esetben azért kellett 

elutasítani, mert a szervezet nem rendelkezett a törvényben 

elõírt 2, illetõleg 1 éves bírósági bejegyzéssel, 

vagy azért, mert a szervezet az adóhatósági értesítést 

követõ 30 napos határidõn túl nyújtotta be a 

kérelmét, és a késedelmes benyújtást igazolási kérelemmel 

nem mentette ki. 2004-ben 30 ezer – a törvényi 

elõírásoknak meg nem felelt szervezetekre nyilatkozó 

– magánszemélyt értesítettünk arról, hogy a 

felajánlásuk a fentiekben leírtak miatt nem ért célba. 

Köztartozásra történõ visszatartás 

Aköztartozás miatti visszatartás jogintézménye 

az adózók számára már közismert 

2004. évben köztartozásra elszámolt összeg 

összesen 5933,4 millió forint volt. Ebbõl a legnagyobb 

arányt az APEH tartozásokra történõ 

visszatartás képviseli, amely 5031,3 millió 

forint. A vámhatóságnak 51,4 millió forintot, 

az önkormányzatoknak 606,6 millió forintot, 

az illetékhivataloknak 244,1 millió forintot 

utaltunk át. Összesen 59 ezer köztartozás miatti 

visszatartásról szóló határozatot adtunk 

ki, amely határozatokban 4293 millió forintról 

rendelkeztünk. 

Az adózóknak minden olyan bevallás (igénylés) 

esetében nyilatkozniuk kell a köztartozásukról, 

amikor az állami adóhatóságtól kiutalást kérnek. 

A nyilatkozat megtétele nélkül az APEH nem fogadja 

el a bevallást (igénylést). Az erre a nyilatkozatra 

rendszeresített nyomtatványon azt kell megjelölnie 

az adózónak, hogy a nyilatkozat idõpontjában 

van-e más adóhatóságnál esedékessé vált tartozása, 

ha van, akkor a tartozás milyen összegû. Természetesen 

azt is meg kell adnia, hogy melyik 

szervvel (például vámhatósággal) szemben áll fenn 

a megjelölt tartozás. 

Amennyiben az adózó más szervnél fennálló, lejárt 

esedékességû köztartozásról nyilatkozatot tett, 

az APEH a nyilatkozatban szereplõ összeget visszatartja 

a bevallásban igényelt összegbõl és – a bevallás 

feldolgozását követõen – intézkedik a társszerv 

felé történõ átutalásról. Ilyen esetben az adózó értesítést 

kap arról, hogy a nyilatkozatának megfelelõen 

az APEH intézkedett a más adóhatóság felé történõ 

átutalásról. 

A lejárt esedékességû köztartozásokról az állami 

adóhatóság nem csupán az adózó nyilatkozatából értesül, 

hanem a társszervektõl rendszeresen információt 

kap. Abban az esetben, ha az adózó nemleges nyilatkozatot 

tett – vagyis azt nyilatkozta, hogy nincs lejárt 

esedékességû köztartozása – azonban az APEH 

nyilvántartása szerint a köztartozás fennáll, határozatban 

intézkedünk a visszatartásról. Ilyenkor a kiutalni 

kért összeget csökkentjük a köztartozás összegével és


az adózó csupán a csökkentett összeget kapja vissza. 

A határozattal visszatartott lejárt esedékességû köztartozást 

átutaljuk annak a társhatóságnak, amelytõl a 

tartozásra vonatkozó információ származott. 

Az adózók által kiutalni kért igénylések esetében 

természetesen nem csupán a más szervnél fennálló 

tartozásokat figyeljük, hanem az APEH által nyilvántartott 

kötelezettségekkel kapcsolatban keletkezett 

tartozásokat is. Abban az esetben, ha az adózó a 

lejárt esedékességû köztartozásairól nemleges nyilatkozatot 

tett, azonban a folyószámláján – akár más 

adónemben – tartozást tartunk nyilván, erre a tartozásra 

is visszatartást végzünk, az adózót határozatban 

értesítjük arról, hogy a kiutalni kért összeget, 

vagy annak egy részét az általunk nyilvántartott tartozás 

fedezetére visszatartottuk. 

Költségvetési támogatások folyósítása 

Aadóhatóság által folyósított költségvetési 

támogatások összege 2004. évben mintegy 

30 milliárd forinttal nõtt. 

Az APEH 2004. évben 217 ezer tételben közel 

426 milliárd forint költségvetési támogatást utalt ki, 

amely 309 ezer tétellel kevesebb, de 30 milliárd forinttal 

több a 2003. évi adatoknál. A kiutalt összegbõl 

195,1 milliárd Ft-ot tettek ki az agrártámogatások 

(188 ezer tétel), és 231 milliárd Ft-ot az egyéb 

támogatások (29 ezer tétel). A legnagyobb feladatot 

2004. évben az agrárfinanszírozás támogatásának a 

folyósítása jelentette. Az adóhatóság 63 ezer ilyen 

irányú igényt teljesített mintegy 19 milliárd forint 

összegben. 

A költségvetési támogatások folyósítása 2004. évben 

sem volt zökkenõmentes. A negyedik negyedévben 

több támogatási számla fedezethiány miatt kimerült, 

így több mint 53 milliárd forint átutalása áthúzódott 

a 2005. évre. 

Az adóügyi határozatok alakulása 

Az adóügyi terület 2004. évben 580 538 db 

határozatot adott ki az elõzõ évi azonos 

idõszak 472 292 darabjával szemben. 

Az adóügyi terület 2004-ben 23 százalékal több 

határozatot adott ki, mint 2003-ban. A növekedést 

egyértelmûen az okozta, hogy a befektetési adóhitel 

megállapítása tárgyú, valamint a befektetési adóhitel 

visszafizetési kedvezmény megállapítása tárgyú határozatok 

db száma 144 117 db volt, 2003-ban viszont 

– a hatályos jogszabályokra tekintettel – az adóhatóság 

még nem hozott ilyen tárgyú határozatokat. 

A jelentõs növekedést az okozta, hogy a jogszabályi 

elõírásoknak megfelelõen az igazgatóságok 2004. évben 

81 721 db befektetési adóhitel megállapítása tárgyú, 

és 62 396 db befektetési adóhitel visszafizetési 

kedvezmény megállapítása tárgyú határozatot hoztak. 

Az adóügyi szakterülethez tartozó, más tárgyú határozatok 

számának alakulásáról viszont elmondható, 

hogy többségében csökkent, vagy stagnált a kiadott 

elsõfokú határozatok száma. 

A mulasztási bírság határozatok száma 150 062 

darabról 124 306 darabra csökkent, ami 17 százalékos 

csökkenésnek felel meg. Ezen belül a bevallás 

elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tárgyú 

határozatok száma 87 319 db-ról 79 892 db-ra, a hibás 

bevallás benyújtása miattiak száma 2374 db-ról 

2133 db-ra, az adatszolgáltatás elmulasztása miatt kiszabott 

bírságok határozat száma 13 486 db-ról 8865 

db-ra, az adatszolgáltatás késedelme miatti bírságoló 

határozatok száma 8553 db-ról 3485 db-ra, a levont 

adó elmulasztott befizetése miatti bírságoló határozatok 

száma 611 db-ról 279 db-ra csökkent. 

A feltöltési kötelezettség igen jelentõs csökkenése 

várható volt, ez a csökkenés is jelzi a bírságolás alapjául 

szolgáló jogszabályhely 2004. január 1-jével történt 

megváltozását. Számszerûen ez a változás 12 517 dbról 

3063 db-ra történt bírságoló határozatszám csökkenést 

jelent (66 százalékos csökkenésnek felel meg).


A kiadott elsõfokú határozatok számának kismértékû 

változása jellemzi a következõ tárgyú bírságoló 

határozatok tekintetében a 2004. év eredményeit: 

A bevallás késedelme miatti (7973 db-ról 8037 dbra), 

a hibás/valótlan adatszolgáltatás miatti (895 db-ról 

1046 db-ra), a bejelentés elmulasztása miatti (9297 dbról 

9030 db-ra), az alaptalan adóelõleg csökkentése 

miatti (69 db-ról 75 db-ra) bírságolásnál. 

A bírságoló határozatok számosságának a csökkenése 

a bírságolás alapjául szolgáló jogszabályhely változására, 

illetve a 2003. évben bekövetkezett jelentõs 

létszámleépítésre vezethetõ vissza. 

Egyes mulasztási bírság határozatok száma 


Soron kívüli adó megállapítás 7785 esetben történt, 

ami azt jelenti, hogy 11 százalékos csökkenés 

mutatkozik az elõzõ évi 8791 darabbal szemben. 

Ezen belül az elhunytakkal kapcsolatos adó megállapításra 

vonatkozó határozatok száma 8332 darabról 

7735 darabra csökkent (7 százalékos csökkenésnek 

felel meg). 

Az ingatlanértékesítésbõl származó jövedelem lakáscélú 

felhasználását elbíráló határozatok száma 

21 százalékos mértékben (10 100 darabról 12 219 

darabra) nõtt. 

Áfa gyakorított elszámolást 7953 esetben engedélyeztünk, 

az elõzõ évi 8769 darabbal szemben, 

ami ezen határozatok számának 9 százalékos csökkenését 

jelentette. 

A 2004. évben az Áfatörvény 71.§ (9) bekezdés 

alapján történõ áfa visszatérítésrõl rendelkezõ tárgyú 

határozatok számában 34 százalékos növekedés volt 

tapasztalható (2004. évben a kiadott határozatok száma 

3520 db volt, míg a 2003. évben 2627 db volt a 

határozat szám). A jelentõs növekedés a 2004. május 

1-i európai uniós csatlakozásunkkal történt jogszabályhely 

módosítással magyarázható, ugyanis az 

érintett adózók – mivel jogszabályhely nem rendelkezett 

az átmeneti eljárásról – tartottak attól, hogy 

2004. április 30-a után már nem lehet beadni a 2004. 

április 30-ig hatályos rendelkezések alapján áfaviszszatérítési 

kérelmüket. A határozatszám növekedésének 

– valószínûsíthetõen – ez az oka. 

Az átalányadózást elutasító határozatok száma 

462 darabról 719 darabra növekedett. 

Az eljárást megszüntetõ határozatok száma 3956 

darabról 8221 darabra, a társasági adóelõleg fizetési 

kötelezettséget mérsékelõ határozatok száma 3670 

darabról 3864 darabra nõtt. 

Bevallás benyújtásának elmulasztása miatt kiszabott 

bírság határozatok száma a 2000-2004. években 

Adószámot a vizsgált 2003. évben 64 618 esetben, 

a 2004. év azonos idõszakában 66 310 esetben töröltünk, 

ami a két év viszonylatában 3 százalékos növekedést 

jelent.


A köztartozások visszatartása tárgyú határozatok 

száma 68 157 darabról 59 779 darabra csökkent a 

2004. évben (12 százalékos csökkenés) a 2003. év 

azonos idõszakára vonatkoztatva. 

Adó- és jövedelemigazolás kiadását 3384 esetben 

tagadtuk meg, az elõzõ évi 3266 darabbal szemben, 

ami ezen határozatok 4 százalékos növekedését jelentette. 

Az adóhatóság az igazolás kiadását határozattal 

több okból is megtagadhatja: 

Így akkor, ha annak kiadása jogszabályba ütközik, 

vagy ha az igényelt adat más okirattal bizonyítható, 

valamint ha az adózó a felhasználás célját 

nem jelöli meg, illetve, ha valótlan adat igazolását 

kéri. Egyébként ez utóbbi a leggyakrabban 

elõforduló ok, amiért az adóhatóság megtagadja az 

igényelt adó- és jövedelemigazolás kiadását. Ilyen 

eset például, ha nullás igazolás kiadását kéri az 

adózó, holott a folyószámláján hátraléka van. Ebben 

az esetben az adóhatóság megtagadja az adóigazolás 

kiadását. 

A munkáltató által már le nem vonható adó tárgyában 

2004. évben 18 331 darab megfizetésre kötelezõ 

határozatot adtunk ki, az elõzõ évi 18 676 darabbal 

szemben, ami 2 százalékos csökkenést jelent. 

Az adózó mulasztását kimentõ kérelmet (igazolási 

kérelem) 10 526 esetben bíráltunk el, amely 

19 százalékos növekedést mutat a 2003. évi 8836 

esethez képest. 

Az eva-ra való áttérést elutasító és az eljárást 

megszüntetõ határozatok száma a 2004. évben 5497, 

míg 2003. évben 5186 darab volt, ami a két év viszonylatában 

6 százalékos növekedést jelent. 

A 11 százalékos egészségbiztosítási járulék megállapító 

határozatok száma 2004-ben 17 291 darab 

volt, szemben a 2003. évi 21 684 adattal, ami a két 

év viszonylatában 20 százalékos csökkenést mutat. 

I/6. Folyószámlák kezelése 

A2003. évhez viszonyítva a 2004. évi értesítések 

száma 5 százalékkal volt kevesebb, ezen 

belül az egyéni vállalkozói és magánszemélyes 

kivonatok száma 9 százalékkal csökkent, a gazdálkodó 

szervezeteké azonban 4 százalékkal 

nõtt. Összesen 1 millió 545 ezer kivonatot postáztunk, 

ebbõl 1 millió 151 ezer volt egyéni vállalkozónak 

és magánszemélynek, 394 ezer pedig 

gazdálkodó szervezetnek szóló. 

A törvényi elõírásoknak megfelelõen a 2003. évi 

adatokról és a 2003. évre felszámított késedelmi pótlékról 

2004. október 28-ával bezárólag az adózók 

teljes körének megtörtént a folyószámla-kivonatok 

kiküldése. 

2001. évtõl – amikor a járulékintegráció során átvett 

járulékos folyószámlák miatt nagymértékben 

megnõtt a kiküldött értesítések száma – évrõl-évre 

folyamatos csökkenés tapasztalható az egyéni vállalkozói 

és a magánszemélyes kivonatok számában. 

A folyamat azt mutatja, hogy ezen adózók jogkövetõ 

magatartása évrõl évre javuló tendenciát mutat. 

Kivonatok alakulása az utóbbi öt évben 

Annak az adózónak számítottunk fel 2003. évre 

késedelmi pótlékot akinek 2003. január 1. és decem-


ber 31. között – akár csak egy napon is – volt tartozása. 

A kiszámított pótlékot az egyéni vállalkozóknak 

és gazdálkodó szervezeteknek csak akkor írtuk elõ, 

ha annak összege meghaladta az 1000 forintot, magánszemélynél 

pedig a 100 forintot. Pótléklistával kiegészített 

kivonatot 668 ezer (461 ezer egyéni vállalkozó 

illetõleg magánszemély, és 207 ezer gazdálkodó) 

adózó kapott, ami az összes kivonat 43 százaléknak 

felel meg. Ez az elmúlt évhez viszonyítva jelentõsen 

csökkent, mivel tavaly az összes kivonat 46 

százaléka (746 ezer) tartalmazott pótlékértesítõt. 

Késedelmi pótlékkal érintett adózók száma 

2003. évre összesen 49 milliárd Ft (egyéni vállalkozóknak 

és magánszemélyeknek 15 milliárd Ft, 

gazdálkodóknak 34 milliárd Ft) pótlékfelszámításról 

küldtünk értesítést. Ez átlagosan 73 ezer Ft/adózó 

pótlékkötelezettséget eredményezett (a természetes 

személyeknek 33 ezer Ft, a gazdálkodóknak 

164 ezer Ft). Az elmúlt évhez viszonyítva ugyan a 

pótlékos kivonatok száma csökkent, de az egy adózóra 

jutó átlagos pótlékelõírás 22 százalékkal nõtt. 

Tavaly ez az összeg 60 ezer Ft/adózó volt. 

A 2004. évi kivonatok a folyószámlákon 2003. január 

1. és a kivonat készítésének idõpontja között lekönyvelt 

tételeket tartalmazták. 

A kivonatok csoportosítása – miszerint tartozásosnak 

vagy túlfizetésesnek minõsül – a folyószámla végegyenlege 

szerint történt. E szerint az összes küldemény 

35 százalékán a folyószámlák tartozást, 65 százalékán 

túlfizetést mutattak. 536 ezer kivonaton 386 milliárd 

Ft tartozásról, 1 millió 7 ezer kivonaton pedig 

631 milliárd Ft túlfizetésrõl értesítettük az adózókat. 

Mivel az elmúlt évben a folyószámla-kivonat formáján 

és adattartalmán jelentõsen változtattunk – 

ami szakmai és adózói körben egyformán kedvezõ 

fogadtatásra talált – ezért e téren az idén érdemi módosításra 

nem volt szükség. 

A pótlékfelszámítás jogosságát kifogásoló legjellemzõbb adózói kifogások, 

– hogy a bevallásban szerepeltetett – de a bevallás esedékességéig meg nem fizetett – ingatlanértékesítésbõl 

származó jövedelem utáni adó pótlékalapot képez, a lakáscélú felhasználás kedvezményrõl kiadott 

határozat jogerõre emelkedése közötti idõszakban; 

– hogy a pótlékmentes fizetési kedvezményrõl kiadott határozatban szereplõ összeg után késedelmi pótlékot 

számítottunk fel a kötelezettség keletkezése és a határozat kelte közötti idõszakra; 

– hogy a kivonat alapján észlelte és állapította meg miszerint a terhére nyilvántartott tartozás a hibás adatokkal 

kitöltött bevallásából ered, így sem a kimutatott tartozása, sem az utána felszámított késedelmi 

pótlékot nem tartja jogszerûnek; 

– hogy a kivonaton közölt tõketartozását már megfizette, a késedelmi pótléktartozásával együtt, egy 

összegben a pótlékadónemre. Ilyen esetekben még a rendezéshez rendszeresített 17-es bizonylat beadásának 

szükségességét is sérelmezik.


A küldeményeket egyéni vállalkozóknak levelezési 

címre, magánszemélyeknek a KÖNYV által kezelt 

lakcímre, gazdálkodó szervezeteknek, társas vállalkozásoknak 

székhelycímre postáztuk. A természetes 

személyeknek elsõ körben kiküldött (1151 ezer) küldeményekbõl 

54 ezer (5%), míg a gazdálkodói 

(394 ezer) kivonatokból 45 ezer (11%) érkezett 

vissza kézbesíthetetlenségi okra hivatkozással. 

Észrevételek a folyószámla-kivonatokra 

A folyószámla-kivonatokra érkezõ adózói észrevételek 

is évrõl évre csökkennek. Ezt igazolja az is, 

hogy 2003. évben még az összes küldemény 1,4 

százalékára, addig 2004. évben már csak 1,06 százalékára 

tettek észrevételt az adózók. 

Adózói észrevételek alakulása az utóbbi öt évben 

Az írásos megkeresések leginkább az egyéni vállalkozóktól 

és magánszemélyektõl érkeztek. E körtõl 

érkezõ levelekbõl az is megállapítható, hogy sok 

az olyan tájékoztatást kérõ adózó, aki ha elolvasta 

volna a kivonat melletti TÁJÉKOZTATÓ-t, abban 

minden kérdésére megtalálhatta volna a megfelelõ 

választ. 

Szintén nagyon jellemzõ – és leginkább a tartozással 

rendelkezõ magánszemélyekre –, hogy a kivonat 

adattartalmát nem egyeztetik saját nyilvántartásukkal, 

hanem – észrevételeik alátámasztása 

nélkül – „tájékoztatják” az adóhatóságot, hogy 

nincs tartozásuk és kérik a nyilvántartásban szereplõ 

összeg törlését. 

Nagyon sok az olyan beadvány, ami valójában 

nem észrevételezõ, hanem tájékoztatást kérõ. Leggyakrabban 

például a kivonaton szereplõ tartozás 

eredetérõl, vagy a tartozásfizetési könnyítéssel 

történõ rendezésének lehetõségeirõl kérnek tájékoztatást. 

I/7. Az APEH iratforgalma a vonalkódfelhasználás 

tükrében 

Afelhasznált vonalkódok mennyisége alapján 

az iratforgalom növekedési üteme 

2004-ben tovább lassult. A 2003. évhez viszonyítva 

az emelkedés 1,9 százalékos volt, az 

APEH számozott bizonylatokból 9,8 százalékkal 

többet, hagyományos iratokból 3,4 százalékkal 

kevesebbet iktatott be. 

Az APEH 2004-ben összesen 25 537 883 db vonalkódot 

használt fel, 11 129 844 db-ot a számozott 

bizonylatok (bevallások, szja 1-1 százalékáról rendelkezõ 

nyilatkozatok, belsõ bizonylatok és kontrolladatszolgáltatások), 

14 408 039 db-ot az ún. hagyományos 

iratok (azok az iratok, amelyek nem tartoznak 

a számozott bizonylatok közé) nyilvántartásba 

vételéhez. 

2003-hoz képest a felhasznált vonalkódok menynyisége 

számozott bizonylatok esetében jelentékeny, 

9,8 százalékos emelkedést mutatott. A hagyományos 

iratokat tekintve, a változás a korábbi évekkel ellentétes 

irányú volt, számuk 3,4 százalékkal csökkent. 

Összességében – az elõzõ évek viszonylatában tapasztaltakhoz 

hasonlóan – növekedett a vonalkódfelhasználás, 

átlagosan 1,9 százalékkal, ami 487 632 

darabos növekedést jelent.


A számozott bizonylatok esetében ismét negyedévrõl-negyedévre 

csökkent a vonalkód-felhasználás, 

azonban a III. negyedévi felhasználás aránya az elõzõ 

évhez képest megnövekedett. 

A vonalkód-felhasználás alakulása, 1989-2004. 

A növekedés mértéke a fõvárosi székhelyû igazgatóságok 

esetében 4,8 százalék, a vidéki székhelyû 

igazgatóságok esetében 0,1 százalék volt. A fõvárosi 

székhelyû igazgatóságok vették nyilvántartásba az 

iratok 38,5 százalékát. 

A vonalkód-felhasználás negyedéves megoszlása 

kis eltéréssel a korábbi évekhez hasonlóan alakult. 

A hagyományos iratok 24,1 százaléka az I. negyedévben, 

24,2 százaléka a II. negyedévben, 28,4 

százaléka a III. negyedévben, 23,3 százaléka a IV. 

negyedévben került iktatásra, tehát az elmúlt 

évekhez hasonlóan a legtöbb hagyományos irat most 

is a III. negyedévben keletkezett. 


2004-ben hagyományos iratok esetében 


2004-ben számozott bizonylatok esetében 

A számozott bizonylatok 40,1 százalékát az I. negyedévben, 

30,1 százalékát a II. negyedévben, 

18 százalékát a III. negyedévben, 11,8 százalékát pedig 

a IV. negyedévben vették nyilvántartásba. 

A két fõ irattípust összehasonlítva, az I. negyedévben 

a számozott bizonylatok mennyisége jóval meghaladta 

a hagyományos iratokét, a II. negyedévben 

már a hagyományos iratok javára mutatkozott kisebb 

eltérés, a III. negyedévben a hagyományos iratok 

száma mintegy kétszerese volt a számozott bizonylatokénak, 

a IV. negyedévben pedig az eltérés tovább 

növekedett a hagyományos iratok javára. 2004-ben, 

éves szinten a vonalkóddal nyilvántartásba vett hagyományos 

iratok mennyisége 3 278 195-tel meghaladta 

a számozott bizonylatokét. 

A kétféle irattípusra történõ vonalkód-felhasználás 

alakulása, a negyedévek viszonylatában összességében 

2004-ben is folyamatos csökkenést eredményezett.


A területi igazgatóságok jelenleg már évente több 

alkalommal is szállíthatnak be iratokat az OKI-ba. 

A Központi Irattár jelenleg mintegy 70 millió számozott 

bizonylatot õriz, melyekbõl évente, mintegy 

7,5 ezer kerül kikérésre. Ezen belül az eredeti példányok 

kiadása 10 százalékot képvisel. A többi esetben 

hitelesített másolat kerül az igazgatóságokhoz. 

A vonalkód-felhasználás alakulása 2004-ben 

2004 I. negyedévében a 2004-ben felhasznált összes 

vonalkód 31,1 százalékát használták fel, a II. negyedévben 

a 26,8 százalékát, a III. negyedévben a 23,9 százalékát 

és a IV. negyedévben a 18,3 százalékát. 

Iratok tárolása az OKI-ban 

A leselejtezett bevallások 

megsemmisítése 


2004-ben 

Országos Központi Irattár (OKI) 

Az elmúlt évek során az iratkiadás jellemzõ formájává 

az FTP-s szerverrõl történõ képletöltés vált, s így 

lényegesen gyorsult, egyszerûsödött és költségkímélõbb 

lett az iratkiadás. 

Az APEH az Országos Központi Irattár Temesvári 

utcai épületében õrzi az adózói bevallások papíralapú 

nyomtatványait. A vonatkozó törvény szerint a 

bevallásokat az elõírt megõrzési idõ lejárta után selejtezni 

kell, a selejtezési eljárás befejezését követõen 

pedig az adatokat tartalmazó adathordozót, jelen 

esetben a papírt meg kell semmisíteni. Mind a selejtezés, 

mind a megsemmisítés folyamatát részletezõ 

belsõ utasítások szabályozzák. 

Az OKI épületében minden iratot szabványpapírdobozokban 

tárolunk. A leselejtezett bevallásokat tartalmazó 

dobozok szállítására az elõzetesen lefolytatott 

közbeszerzési pályázat alapján kiválasztott cég – az 

APEH szabályzatának megfelelõ – zárt rakterû, ún. dobozos 

teherautót használ.


A berakodást, a szállítást és a megsemmisítést – az 

adatvédelmi törvény elõírására tekintettel – az 

APEH kijelölt munkatársai személyes jelenlétükkel 

felügyelik. 

A dobozokkal megrakott teherautókat személyautóval 

követik, egészen a papírgyári csarnok bejáratáig. 

Az elõre egyeztetett idõpontban beáll a teherautó ahhoz 

a kirakodó rámpához, amelynek mozgólépcsõhöz 

hasonlító szállítószalagjára „öntik” rá a dobozok 

tartalmát, a bevallási nyomtatványokat. A szalagról a 

papírtömeg egy hatalmas üstbe kerül, amelyben a 

keverõlapátok és a víz hatására néhány perc alatt vizes 

hóhoz hasonlítható masszává alakul át. A nagyipari 

technológia garantálja, hogy a papíralapú adathordozó 

a rajta lévõ adatokkal együtt helyreállíthatatlan 

módon megsemmisül. 

A papíralapú bevallások selejtezésének 

munkafolyamata 

A bezúzandó iratok megsemmisítése

II. 

Az adóhatósági kényszerintézkedések területei 

II/1. Az ellenõrzési tevékenység 

Közel 290 ezer ellenõrzés, 100 milliárd Ftot 

megközelítõ befizetendõ adóhiány, uniós 

csatlakozás és ezzel összefüggésben minden 

közösségi adószámmal rendelkezõ adózó 

bevallásának ellenõrzés alá vonása, az újrakodifikált 

adózási szabályok ismételt módosítása, 

többek között az ügyészség és az Alkotmánybíróság 

fellépése nyomán. Röviden e 

pár szó jellemezte ellenõrzési munkánkat 

2004-ben. 

Az igazgatóságok ellenõrzési és operatív osztályai 

összesen 287 966 db ellenõrzést végeztek. A befejezett 

ellenõrzések 48 százaléka egyes adókötelezettségek 

ellenõrzésére irányuló, illetve adatok gyûjtését 

célzó ellenõrzés, 49 százaléka bevallások utólagos 

vizsgálatára irányuló (átfogó és egyes adónem, kiutalás 

elõtti, záró, egyszerûsített) ellenõrzés volt, a 

többi Art.-on kívüli, valamint ismételt ellenõrzés. 

Az adóellenõrzések számának vizsgálati 

típusonkénti megoszlása 

A valamennyi és egyes adónemek vizsgálatára irányuló 

27 612 db utólagos ellenõrzés 62 százaléka zárult 

megállapítással, 96,5 milliárd Ft nettó adókülönbözet 

feltárásával. 

A 20 715 db ellenõrzéssel lezárt idõszakot keletkeztetõ 

kiutalás elõtti adóellenõrzés mellett 54 354 db, 

egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló kiutalás 

elõtti (bizonylat és nyilvántartás) ellenõrzést is végeztünk. 

A kiutalás elõtti adóellenõrzések 51 százaléka 

zárult megállapítással, amelyek során 31,2 milliárd Ft 

jogtalanul igényelt összeget tartottunk vissza. A meghiúsult 

vizsgálatok kapcsán további 479 millió Ft 

„megakasztására” került sor. 

A megszûnõ vállalkozásoknál végzett 3615 db záró 

ellenõrzésnél a vizsgálatok 56 százalékában tett 

megállapítást a revízió, 3,6 milliárd Ft nettó adókülönbözet 

feltárásával. 

A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenõrzések 

között az év során 89 563 db egyszerûsített 

ellenõrzést végeztünk, melyek során 299 millió Ft 

adókülönbözetet tártunk fel. 

2004-ben összesen 585 db vagyongyarapodással 

összefüggõ ellenõrzésre került sor, a megállapított 

adókülönbözet összeg 2,7 milliárd Ft. 

A járulékokkal összefüggõ megkeresések alapján 

8234 db utólagos adóellenõrzést és 8736 db egyes 

adókötelezettségek ellenõrzését folytattuk le. Az 

adóvizsgálatok 93 százaléka magán-nyugdíjpénztári 

megkeresésre indult. Az ellenõrzések közül 3389 db 

zárult megállapítással, és ezek kapcsán 232 millió Ft 

nettó adókülönbözet és 114 millió Ft magánnyugdíjpénztári 

tagdíjfeltárás keletkezett. 

Az ellenõrzési és operatív osztályok által megállapított 

134,9 milliárd Ft nettó adókülönbözetbõl a befizetendõ 

adóhiány 98,7 milliárd Ft volt, amelynek 

legnagyobb része (2/3-a) – ahogy évek óta megszok-


hattuk már – ismét az általános forgalmi adónemben 

tett megállapítások eredménye. 

A megállapított szankciók tárgyévi 

és bázisidõszaki adatai 

A feltárt nettó befizetendõ adóhiány 

adónemenkénti összetétele 2004. évben 

A feltárt nettó befizetendõ adóhiány 

adónemenkénti összetétele 2004. évben 

A tárgyévben kezdett és befejezett vizsgálatok során 

megállapított nettó adókülönbözetbõl 75,2 milliárd 

Ft vált jogerõssé. A jogerõre emelkedésekre kihatással 

volt az az új rendelkezés, amely az eddigi 15 

nap helyett 30 napos fellebbezési határidõt biztosít 

az adózók számára. 

A megállapított szankciók összességükben 22 százalékkal 

emelkedtek a tavalyi évhez képest, a bírságszint 

pedig 32 százalékról 36-ra nõtt. 

Operatív ellenõrzések 

Az adóhatósági ellenõrzések a nemzetgazdaság 

valamennyi ágazatára kiterjednek, és 

minden adóalanyi kört érintenek, így az ellenõrzési 

struktúrában speciális helyet elfoglaló operatív 

ellenõrzések is. Míg a klasszikus operatív 

ellenõrzések jellemzõen a napi gazdasági eseményekre, 

illetve ahhoz kapcsolódó egyes adókötelezettségekre 

és adatgyûjtésekre irányuló 

helyszíni ellenõrzések, addig az egyszerûsített 

ellenõrzés az adózók személyes jelenléte nélküli 

ellenõrzés, mely a bevallások és kontrolladatok 

összefuttatásán és kiértékelésén alapul. 

Klasszikus operatív ellenõrzések 

Aklasszikus operatív vizsgálatok célja egyrészt 

a feltárt tények pontos rögzítése, késõbbi 

adóellenõrzésekhez adatgyûjtés, másrészt az 

adózók jogkövetõ magatartásra ösztönzése. 

A klasszikus operatív ellenõrzés keretében figyelmet 

fordítottunk mind a segítõ jellegû (preventív) el-


lenõrzésekre, mind a pénztárgépek és taxaméterek 

adómemória kiíratására, továbbá az áru eredetének 

ellenõrzésére, az évközi leltárak felvételére, valamint 

a foglalkoztatók ellenõrzésére. Továbbra is a 

nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítésére 

irányuló ellenõrzések tették ki a hagyományos 

operatív vizsgálatok csaknem 2/3-át. 

2004-ben több mint 56 ezer operatív vizsgálatot 

folytattunk le, amely során megállapítottuk, hogy az 

adózók közül minden negyedik nem tett eleget a törvényi 

elõírásoknak. Kereskedelmi értékesítést követõen 

elmulasztották bizonylatolási kötelezettségüket 

teljesíteni, vagy igazolatlan eredetû árut kínáltak eladásra 

(például külföldi adójeggyel ellátott cigarettát 

árultak, szerzõi jogdíj megfizetése nélkül értékesítettek 

CD-t, DVD-t vagy vámkezelés nélkül került forgalomba 

külföldi termék). 

A vizsgálatok hatékonyságának növelése érdekében 

egyre többször és magasabb szervezettséggel, rutinnal 

összpontosítottuk erõinket egy-egy kiválasztott 

földrajzi területre (például: Balaton vonzáskörzetére), 

vagy egy adott vállalkozói tevékenységi körre (például: 

építõiparban foglalkoztatottak bejelentési kötelezettségének 

ellenõrzésére). Fontos kiválasztási szempont 

volt az egy éven belül mulasztók ismételt ellenõrzése, 

annak megállapítása érdekében, hogy mennyire 

jelentett visszatartó erõt a korábban kiszabott mulasztási 

bírság összege. A tapasztalat azt mutatta, hogy 

sokkal inkább az üzlet lezárásnak, vagy a tevékenység 

felfüggesztésének volt „elgondolkodtató” szerepe. 

Adózói morál 

Az adózói morál továbbra sem mutat javuló tendenciát. 

2004-ben a bíróság három ügyben hozott 

ítéletet még a 2003 júliusában megtartott „Balatoni 

nyár” elnevezésû központi akció ideje alatt történt 

atrocitás ügyében. Az adózók akadályozták az adóellenõrök 

munkáját, illetve bûncselekményt követtek 

el ellenük. Ennek alapján a bíróság az egyik esetben 

1 év 4 hónap letöltendõ szabadságvesztésre, másik 

esetben 6 hónap – 2 évre felfüggesztett – szabadságvesztésre 

és 100 ezer Ft pénzmellékbüntetésre ítélte 

az adózót, harmadik esetben a vádemelést 1 évi idõtartamra 

elhalasztotta, és ezen idõtartamra a terheltet 

pártfogó felügyelet alá helyezte. 

Meg kell jegyezni, hogy az operatív akciók során 

különösen, de normál ellenõrzési feltételek mellett is 

egyre inkább tapasztalható volt a hatósági ellenõrzésekkel 

szemben tanúsított egyfajta szervezett ellenállás, 

amely fõként a külföldi eladók által látogatott 

piacokon vált már bevett szokássá. 

Adatgyûjtésre irányuló ellenõrzések 

Vizsgáltuk az eva hatálya alá bejelentkezett és átalányadózást 

választó, valamint közösségi adószámmal 

rendelkezõ adózóknál a nyugtaadási kötelezettség 

teljesítését, mulasztás esetén megtettük a szükséges 

intézkedéseket. 

A szokásosnál is nagyobb hangsúlyt fektettünk a 

pénztárgép használatára kötelezett adózók bizonylatolási 

gyakorlatának, ezen belül a pénztárgéppel kapcsolatos 

kötelezettségek ellenõrzésére, valamint fokozott 

gyakorisággal vizsgáltuk a textiltermékeket és lábbeliket 

árusító, személy- és teherfuvarozó tevékenységet 

végzõ, valamint az építõanyag-kereskedelemmel foglalkozó 

adózók bizonylatolási gyakorlatát. 

A központi elõírásokon túl szinte minden igazgatóság 

saját maga is meghatározott kiemelten ellenõrizendõ 

adózói köröket, így pl. a korábban még 

nem vizsgált adózók vagy a veszteséges vendéglátóipari 

vállalkozások ellenõrzésére helyeztünk nagyobb 

hangsúlyt. 

Piacon és közterületen végzett ellenõrzések 

A piaci ellenõrzések mindig is sajátos szerepet töltöttek 

be a nyugtaellenõrzéseken belül. Ennek egyik



„Olcsó dinnye…" 

Dinnyeárus az út mentén. A két revizor kiválasztott egy szép nagy dinnyét, majd odavitte az árnyékban 

helyet foglaló dinnyekereskedõ kinézetû – öltönyös – úriemberhez. Mérleg, ár, fizetés és közben az 

úriember bizalmasan tájékoztatta a „vevõket”, hogy itt kószálnak az APEH ellenõrei és az út mentén ezen 

a szakaszon minden áru az övé és már két helyen is adott nyugtát, és most bejárja az egész területet, hogy 

felhívja az eladóként szerzõdtetett családtagjai figyelmét a veszélyre. Az adóellenõrök – nyugtaadás elmulasztását 

követõ – bemutatkozása „most rajtam fog az egész család röhögni” irodalmi megnyilvánulásra 

késztette. A „figyelemfelhívó túra” hatékonysága ezt követõen veszíthetett valamit a hatékonyságából, 

mert rövid idõn belül más dinnyés helyszíneken is mulasztást tártak fel az ellenõrzést végzõ adóhatósági 

munkatársak. 

oka, hogy ezeken a helyszíneken jelentõs adózói 

„klikkel” találja szembe magát az ember, és az adóellenõrök 

megjelenésekor azonnal elindul a hírlánc 

az árusok között. Gyakran elõfordult az is, hogy a 

piac környékén ún. „figyelõ személyzetet” mûködtettek 

a kereskedõk, akik azonnal jelezték a közelgõ 

adóellenõröket. Elsõsorban a külföldi állampolgárok 

esetében fordult elõ, hogy mindenüket hátrahagyva 

rohantak el, amikor a revizor bemutatkozott és közölte 

a próbavásárlás tényét. Mindezek azt bizonyítják, 

hogy bármilyen piac területére csak más megyébõl 

jövõ adóellenõrök „ismeretlenségére” alapozva 

lehet életszerû ellenõrzéseket lefolytatni. 

Országos szervezésû akciók 

A2004. évben öt alkalommal került sor központi 

szervezésû, országos akcióra, ahol 

összesen 2456 darab bevételregisztrációra 

irányuló vizsgálatot végeztünk el. 

A vizsgálatok 41 százalékában találtunk kifogásra 

okot adó körülményt. Áprilisban az építõiparban 

foglalkoztatottak bejelentési kötelezettségét ellenõriztük, 

majd szeptemberben a Budapesten épülõ 

Mûvészetek Palotájában került sor ellenõrzésre, illetve 

a 19 megye területén, valamint a fõvárosban további 

három helyszínen tartottunk „razziát”. Ennek 

eredményeként 633 foglalkoztató 2686 fõ alkalmazottjáról 

gyûjtöttünk adatot. A vizsgálatok azt mutatják, 

hogy az alkalmazottak 1/4-e feketén dolgozik. 

Az idegenforgalmi fõszezonban – elsõsorban a 

nyugtaadási kedv felderítésére – három ütemben hajtottunk 

végre akciósorozatot, így a Hajógyári Sziget 

Fesztiválon, a Hungaroringen, és a Balaton teljes 

partszakaszán. Novemberben Katalin és Erzsébet 

névnapokhoz kötõdõen a virág- és ajándékárusokat 

látogattuk meg koncentráltan minden megyében. Az 

év zárásaképpen – ezüsthétvégén – pedig a fõvárosban 

bonyolítottunk le nagyszabású akciót. 

Regionális és helyi akciók 

2004-ben – hasonlóan a korábbi évekhez – 8 alkalommal 

került sor regionális akció lebonyolítására: 

Kettõs-Kõrös (Békés, Csongrád megye területén), 

Déli Duna-Dráva (Baranya, Tolna megye területén), 

Duna mentén (fõváros, Pest megye területén), Bala-


toni elõ (Somogy, Veszprém megye területén), Varsa 

(Heves, Szolnok megye területén), Nádas II. (Fejér 

megye területén), Cívisvásár (Hajdú-Bihar megye 

területén), Sztráda (Somogy megye területén) elnevezéssel. 

Az akciók szervezésekor törekedtünk arra, 

hogy minden régióba eljussunk, és a 2-3 napig tartó 

ellenõrzés-sorozatokon a más megyékbõl érkezõ 

kollégák segítségével összesen 1217 darab jegyzõkönyvet 

vettünk fel. A jegyzõkönyveket 57 százalékban 

követte valamilyen szankció, elsõsorban nyugtaadási 

kötelezettség elmulasztása miatt. A regionális 

akciók során nemcsak a nyugta- és számlaadási kötelezettség 

teljesítését ellenõriztük, hanem a foglalkoztatottak 

szabályszerû bejelentésére irányuló vizsgálatokat 

is végeztünk. Így csaknem 200 vállalkozó 

436 alkalmazottjáról gyûjtöttünk adatokat. Az esetek 

1/5-ében tettünk megállapítást. 

A helyi szervezésben több mint 5000 darab bizonylat-kiállításra 

irányuló ellenõrzést folytattunk 

le, ezek 46 százalékát követte marasztaló határozat. 

Az ellenõrzöttek 1/3-a pedig egyáltalán meg sem kísérelte 

az értékesítést követõen az áru ellenértékét a 

pénztárgépbe beütni, a kézi nyugta megírása pedig 

„ismeretlen fogalom” volt fõleg a közterületeken. 

Foglalkoztatók ellenõrzése 

A foglalkoztatás szabályszerûségére irányuló ellenõrzéseket 

önállóan vagy más helyszíni ellenõrzésekhez 

kapcsolódva, részben az Országos Munkaügyi 

és Munkabiztonsági Fõfelügyelõség tájékoztatása 

alapján, vagy velük együttmûködve végeztük, 

illetve 2004-ben több alkalommal országos akciót 


Érdekes történet 

Helyszín: kisvárosi kocsma. Idõpont: szombat éjszaka, zárás elõtt húsz perccel. Jelenlevõk: kiszolgáló 

személyzet (menyecske), illuminált állapotú vendégek (mind férfi). Jelenet: Besétál a kis termetû, vékony 

hangú adóellenõr hölgy, és kér egy kupica pálinkát. Persze a bizonylatadás elmarad, ekkor jön a „haddelhadd”. 

Érkezik a tulaj (papucsban, köntösben, ahogy azt ilyenkor kell), majd megkérdezi, hogy „miért 

most jöttek, mindjárt zárunk?” 

Lehet, ha korábban érkezik az adóellenõr, akkor kap nyugtát? 

„Hogyé adja?” 

Piaci helyszín. Melegen süt a nyári nap, bágyadt vásárlók igen szép számban válogatnak a kipakolt 

áruféleségek között. A bográcsos szakeladónál többen is bámészkodnak, így az erre járó adóellenõr is, aki 

nagy szakértelemmel mustrálgatja a különféle méretû, anyagú, és formájú bográcsokat. „Mi kéne?” – 

hangzik a kapcsolatfelvételt kezdeményezõ kérdés. „Sokallja? Mennyit adna? Ne tegye ezt velem! Józsi 

(aki valószínûleg a fõvállalkozó, vagy férj), gyere ide, ez itten sokallja. Azt hiszem, nem tud magyarul.” 

Megérkezik Józsi, és rögtön a tárgyra tér: „Eto serbli hier sehr billige, nur fájv tuszend forint, …. Oké 

legyen fór, dis ist cvancig euro.” ….„Anya, ez itten valami papírt, nyugtát akar, szólj Gábornak, hogy 

hozzon má' egyet ide is. Te ezt jól elrontottad, ezek itten apekosok, csomagolj és megyünk.”


szerveztünk. Az ellenõrzési tapasztalatok továbbra is 

azt mutatták, hogy jellemzõ a részmunkaidõre, minimálbérre 

történõ bejelentés, az „ingyenes” munkavégzésre 

való hivatkozás, munkaszerzõdés helyett a 

megbízási szerzõdéssel történõ foglalkoztatás. Gyakori 

volt a nyilvántartási kötelezettség, a próbaidõs 

alkalmazottak, nyugdíjas munkavállalók bejelentésének 

elmulasztása. Általános tendencia, hogy a mulasztást 

az adózók meghosszabbítható megbízási 

szerzõdéssel próbálták legalizálni, vagy minden hónap 

elején kiállított, határozatlan idõre szóló munkaszerzõdést 

kötöttek, amit a hónap leteltével megsemmisítettek. 

A foglalkoztatással kapcsolatos jogszabálysértések 

következményeként 726 db elsõfokú határozatot adtunk 

ki, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának 

elsõ megállapítása alapján országosan 292 üzlet 

lezárására, 212 esetben az adózó tevékenységének felfüggesztésére 

került sor. A mulasztás második megállapítása 

miatt 1 esetben foganatosítottunk üzletlezárást, 

9 esetben pedig tevékenység felfüggesztést. 

Leltárellenõrzések 

A fordulónapi leltárellenõrzésre 576 alkalommal 

került sor, amely során 156 esetben tártunk fel hiányosságokat. 

A megállapítások egy részét a fordulónapi 

leltár felvételének teljes elmulasztása, másik részét 

hiányos, hibás felvétele alapozta meg. 

Az évközi adóellenõrzést megalapozó leltárból 

827 vizsgálatot végeztünk. Az esetek 27 százalékában 

került sor valamilyen megállapításra. Mindkét 

típusú (fordulónapi és adóellenõrzést megalapozó) 

leltár alkalmával az adóellenõrök feladata az áruk 

felleltározása, darabonkénti azonosítása, a leltárban 

szereplõ tételek összevetése a beszerzést igazoló 

számlák tartalmával. 

Árueredetre irányuló vizsgálatoknál tapasztalt hiányosságok 

miatt 255 üzlet lezárására került sor, valamint 

24 vállalkozó tevékenységét függesztettük fel 

12 napra, egy esetben pedig 30 napra. Kiemelt figyelmet 

fordítottunk a CD-k, DVD-k, dohánytermékek, 

cukor, Távol-Keletrõl érkezõ textiltermékek és 

lábbelik származásának ellenõrzésére. 

Egyes adókötelezettségek ellenõrzése 

A preventív ellenõrzések során a hat hónapon belül, 

jellemzõen alacsony indulótõkével alakult vállalkozásokat 

ellenõriztük, segítve a kezdeti problémáiknak, 

esetleges hibáiknak feltárását. Kirívó esetekben 

mulasztási bírság kiszabására is sor került. Ez az 

ellenõrzéstípus alkalmas a fiktív vállalkozások kiszûrésére 

is. 

Adómemória kiíratás alkalmával az adómemória 

kiíratási és bizonylat megõrzési kötelezettség teljesítésén 

kívül ellenõriztük a gépnapló és a sztornó 

nyilvántartások meglétét, a napi zárások elvégzését, 

valamint a kézi nyugtával kísért értékesítések 

pénztárgépbe vitelét is. A mulasztások között leggyakrabban 

továbbra is a könyvvezetési kötelezettség 

nem megfelelõ teljesítése (bevételek eltitkolása), 

illetve az ellenõrzõ szalagok megõrzésének elmulasztása 

fordult elõ. 848 alkalommal végeztünk 

ilyen jellegû vizsgálatot, amelynek 28,7 százaléka 

tárt fel hiányosságot. 

„Minimálbér alatt valló” adózók felszólítása 

Új feladatot és kihívást jelentett azon magánszemélyek 

felszólítása nyilatkozattételre, akiknek jövedelme 

két egymást követõ évben sem érte el a mindenkori 

minimálbért. 2004-ben összesen 6381 fõ 

magánszemélyt szólítottunk fel a 2001-2002. évi 

szja bevallásaik kiegészítésére. Összesen 1098 esetben, 

több mint 21 millió Ft mulasztási bírságot szabtunk 

ki. A mulasztási bírsággal sújtott magánszemélyek 

több mint fele méltányossági kérelemmel élt. 

Adóellenõrzésre 231 fõt jelöltünk ki.


Egyszerûsített ellenõrzés 

A2004. évben összesen 89 564 darab egyszerûsített 

ellenõrzést folytattunk le, amelynek 

közel 15 százaléka végzõdött valamilyen 

megállapítással. Az ellenõrzések során 

299 058 ezer Ft nettó adókülönbözetet állapítottunk 

meg, 99 608 ezer Ft adóbírságot, és 

mintegy 113 373 ezer Ft késedelmi pótlékot 

szabtunk ki. 

Az egyszerûsített ellenõrzés a bevallás utólagos 

ellenõrzésének sajátos formáját jelenti. Az ellenõrzés 

során a magánszemély bevallásának adatait és az 

adatszolgáltatóktól érkezõ kontrollinformációkat 

vetjük egybe. Ha nem érkezik bevallás, a kontrolladatok 

alapján állapítjuk meg az adót. 

Az egyszerûsített ellenõrzések során feltárt adatszolgáltatói 

mulasztások esetében sort kerítettünk az 

adatszolgáltatók ellenõrzésére is, és fordítva, ha az 

adatszolgáltatók ellenõrzése során hibák, hiányosságok 

kerültek megállapításra, akkor az érintett magánszemélyi 

kört vontuk vizsgálat alá. Az egyszerûsített 

ellenõrzések és az adatszolgáltatói ellenõrzések 

szoros kapcsolatban állnak egymással. 

Az egyszerûsített ellenõrzések legnagyobb részét 

az ELLTÁR (Egyszerûsített ellenõrzéseket támogató 

rendszer) segítségével végeztük el. 

Az ellenõrzések során a rendszer alábbi állományaiból 

válogattuk ki az ellenõrzés alá vont adózókat: 

– a 1999. évi megállapítás nélküli vizsgálatok adatbázisa, 

– a 1999. évi belföldi jövedelemeltéréses állomány, 

– a 1999. évi adóbevallást be nem nyújtó adózók listája, 

– 2000-2001. évi megállapítás nélküli vizsgálatok 

adatbázisa, 

– 2000-2001. évi megállapításos mátrixállomány (fõként 

a bérjövedelemben, a bérnek nem minõsülõ jövedelemben, 

adójóváírásban, a biztosítási adókedvezményben, 

lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményében 

mutatkozó eltéréseket vizsgáltuk), 

– 2000-2001. évi adóbevallást be nem nyújtó adózók 

listája. 

Az adatszolgáltatói ellenõrzésekhez kapcsolódóan 

fõleg: 

– a felnõttképzési díj kedvezményét igénybevevõk, 

– a Sulinet-kedvezményt érvényesítõk, 

– a közcélú adomány után adókedvezményt érvényesítõk 

körében tettünk megállapításokat. 

A 2004-es év szeptember hónapjában megkezdtük 

az ELLTÁR 2002. évi moduljának fejlesztési munkálatait. 

Kiemelt feladatot jelentett azon magánszemélyi 

kör vizsgálatának elõkészítése, akiknek az M29-es 

munkáltatói adómegállapítás mellett 53-as személyi 

jövedelemadó bevallása is érkezett, valamint akik jogosulatlanul 

választották a munkáltatói elszámolást. 

Az egyszerûsített ellenõrzések során tapasztalt, 

megállapításokat eredményezõ hibák az alábbiak 

voltak: 

– az adózó munkaviszonya év közben megszûnt, de 

azt hitte, hogy az utolsó munkáltatója elkészíti a 

bevallását, 

– az adózó munkanélküli-ellátásban részesült, és úgy 

gondolta, hogy a Munkaügyi Központ elkészíti a 

bevallását, 

– a végkielégítést, illetve az abból levont adóelõleget 

az adóévek között hibásan osztotta meg az adózó, 

– az adózó megszüntette a biztosítását, de a korábban 

igénybe vett adókedvezményeket elmulasztotta 

visszafizetni, 

– az adózónak átadott adókedvezményre jogosító 

igazolást jogosulatlanul állították ki, 

– az adózó részére átadott jövedelem- és egyéb igazolások 

hibásak voltak, az adatszolgáltatás azonban 

a helyes adatokat tartalmazta.


A megállapításokat eredményezõ, leggyakrabban 

elõforduló hibák nemcsak a jogszabályi ismeretek 

hiányából, figyelmetlenségbõl adódtak, hanem több 

esetben az adózók szándékos magatartására is viszszavezethetõk: 

– az adózó a végkielégítését megosztotta, a következõ 

adóévben munkáltatói adómegállapítást kér, de 

a végkielégítés adóelszámolás során történõ figyelembevételéhez 

szükséges igazolást – az NY29-es 

nyilatkozaton való felhívás ellenére – nem adta át 

a munkáltatójának, 

– az adózó a befektetésállományát megszüntette, de 

– a jogszabályi rendelkezések ellenére – munkáltatói 

adómegállapítást kért, amely alapján nem volt 

lehetõség a korábban igénybe vett adóhitel visszafizetésére, 

– a munkanélküli-ellátásban részesülõ magánszemélyek 

annak ellenére, hogy a munkaügyi központ a 

kifizetett ellátásból adóelõleget nem vont le, a számított 

adót beállították levont adóelõlegként, 

– a munkáltató észlelte az általa kiadott jövedelemigazolás 

hibáját, javította azt, de a magánszemély 

nem a javított igazolás alapján készítette el a bevallását, 

illetve nem nyújtott be önellenõrzést. 

Továbbra is gondot jelent az egyszerûsített ellenõrzések 

lefolytatása során az adatszolgáltatók kontrollinformációinak 

hibája, hiánya, illetve valótlan 

tartalma. 

Adatszolgáltatók vizsgálata 

Aszemélyi jövedelemadót érintõen a 2004-es 

év kiemelt feladata volt az adatszolgáltatások 

ellenõrzése az adóhatósági adómegállapításra 

történõ felkészülés érdekében. E feladat 

részeként fokozott figyelmet kellett fordítani 

a kifizetõi és egyéb, a hatósági adómegállapítás 

szempontjából jelentõséggel bíró adatszolgáltatások 

megbízhatóságának növelésére. 

Összesen 3192 darab adatszolgáltatói ellenõrzést 

végeztünk 2004-ben. Az esetek több mint 67 százalékában 

találtunk valamilyen megállapításra okot 

adó körülményt. 

Az ellenõrzésre történõ kiválasztás 

– központi (közcélú adományok) és helyi szempontok 

szerint leválogatott, hibaközpontú szûrések 

eredményei, 

– központi listák (Sulinet-értékesítõhelyek, akkreditált 

felnõttképzési intézmények, adókedvezményre 

jogosító igazolásokról adatszolgáltatást benyújtók 

listája), 

– más ellenõrzésekhez kapcsolódóan, például egyszerûsített 

ellenõrzés, átfogó ellenõrzés, 

– az ELLTÁR-on belül az egyes bevallási és kontroll-adatok 

közötti eltéréseket kimutató mátrix, 

– társigazgatósági, nyugdíjpénztári megkeresések, 

– közérdekû bejelentések 

alapján történt. 

A vizsgálatok legnagyobb része a kifizetõi, a munkáltatói, 

a közcélú adományok, Sulinet-kedvezmény 

érvényesítéséhez, a felnõttképzési díj kedvezményéhez 

kapcsolódó adatszolgáltatásra irányult, de végeztünk 

ellenõrzéseket a lakáscélú felhasználásra 

felvett hitel, és a súlyos fogyatékosság kedvezményérõl 

igazolást kiállítók körében is. 

Jellemzõen elõforduló hibák: 

1. Munkáltatóknál, kifizetõknél: hibás adóazonosító 

jelet tüntettek fel az adatszolgáltatásban, az adójóváírásra 

jogosító hónapok száma hiányzott, az 

adózók valótlan adattartalommal, egyáltalán nem 

vagy késedelmesen tettek eleget adatszolgáltatási 

kötelezettségüknek, az év közben belépett dolgozók 

esetében a kifizetõi adatszolgáltatás nemcsak 

a saját kifizetéseket, hanem az elõzõ munkahelyrõl 

hozott bérre vonatkozó adatokat is tartalmazta. 

2. Közhasznú szervezeteknél: a szervezet nem minõsült 

közhasznúnak, mégis adókedvezmény igény-


bevételére jogosító igazolást állított ki, a szervezet 

nem jelentette be a közhasznúság fokát, a közhasznú 

szervezet olyan személyrõl szolgáltatott 

adatot, aki nem teljesített befizetést, nem pénzbeni 

adományozás történt. 

3. Sulinet: a számlakísérõ igazolásról hiányzott az 

értékesítõhely vagy a magánszemély aláírása, 

eltérõ adat szerepelt a számlán és az adatszolgáltatáson, 

az adatszolgáltatáson nem az adókedvezmény 

alapját, hanem magát a kedvezmény 

összegét tüntették fel a 60 ezer Ft feletti 

vásárlásoknál. 

4. Felnõttképzési díj: eltérõ név feltüntetése az igazoláson, 

illetve az adatszolgáltatáson, a képzési 

díjtól eltérõ összegrõl állították ki az igazolást, az 

igazolást kiállító intézmény nem volt akkreditált. 

Az adatszolgáltatói ellenõrzések során feltárt adatokat 

(hibákat, hiányosságokat) a magánszemélyek 

ellenõrzése során hasznosítottuk. 

Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai 

Bizottság 

A Bizottság folyamatosan ellátta az általános jellegû 

feladatait: 

– a pénztárgép- és taxaméter típusok forgalmazási engedélyezéséhez 

szükséges vizsgálatok elvégzését, 

– a típusjóváhagyásra, -módosításra, -hosszabbításra, 

adómemória cserére vonatkozó kérelmek véleményezését 

és döntésre elõkészítését, 

– szervizek részére a plombanyomók kiadását, a 

már kiadott szervizengedélyek folyamatos karbantartását, 

– a pénztárgépek és taxaméterek nyilvántartásának 

folyamatos aktualizálását (PETA-rendszer), 

– közremûködést adóhatósági ellenõrzésekben, 

– a pénztárgépeket és taxamétereket érintõ változások 

folyamatos közzétételét az AEÉ-ben és az 

interneten, 

– a rendszeresen és nagy számban (különösen az 

internet elterjedése óta) a forgalmazóktól, szervizektõl, 

felhasználóktól érkezõ állásfoglalást, tájékoztatást 

kérõ levelek megválaszolását, 

– ügyfélfogadást. 

Az általános jellegû feladatellátáson túl kiemelkedõ 

feladatot jelentett a pénztárgépek és taxaméterek 

2004. évi áfakulcs átállításáról megküldött jelentések 

érkeztetése és feldolgozása. 2004-ben mintegy 

150 000 db pénztárgép adatainak regisztrálása fejezõdött 

be. 

A Bizottság kialakította az Elektronikus Naplóval 

ellátott pénztárgépek archív állományainak nyilvántartását, 

a CD-k tárolását, aktualizálását folyamatosan 

elvégezte. 

A Bizottság részt vett az Európai Unió FISCALIS 

Program Pénztárgép Munkacsoport ülésein, értekezletein, 

valamint részére összefoglalót készített a magyarországi 

pénztárgépes szabályozásokról. 

Felülellenõrzés – az „ellenõrzés ellenõrzése” 

Atavalyi évben 101 új alapügy érkezett a 

Felülellenõrzési osztályra, amelybõl 89 

esetben javasoltuk a felülellenõrzés elrendelését. 

A Felülellenõrzési fõosztály megszûnésével 2004. 

január 1-jétõl az Ellenõrzési fõosztályon belül mûködõ 

Felülellenõrzési osztály látta el a 2004. évtõl 

hatályos új Art.-ban részletesebben és egyértelmûbben 

szabályozott ismételt, illetve felülellenõrzési feladatokat. 

A felülellenõrzési munka átszervezése, a létszámcsökkentés 

és az Ellenõrzési fõosztályba történt integrálás 

azonban nem befolyásolta a felülellenõrzési 

szakterület eredményességét.


A felülellenõrzés lefolytatására irányuló kérelmek 

elutasítására jellemzõen azért került sor, mert a megkeresésekben 

feltártak nem minõsültek a korábbi ellenõrzés 

által nem ismert új ténynek, és a rendelkezésre 

álló adatok alapján az adott körülmények között 

az alapfokú revíziók törvényesen és szabályszerûen 

jártak el. Több esetben azért került mellõzésre a 

felülellenõrzés, mert bár az adózó a vizsgált idõszakot 

követõen utólag bocsátott ki helyesbítõ számlákat, 

amellyel csökkentette az áfafizetési kötelezettségét, 

ez azonban visszamenõleg az ellenõrzéssel lezárt 

idõszakra vonatkozóan nem változtatta meg az 

adózó teljesítéskori bevallásában szereplõ adókötelezettségét. 

Az átadott jegyzõkönyvek az alapvizsgálatok 

megállapításait érdemben megváltoztatták, így öszszességében 

764 999 ezer Ft adókülönbözet került 

megállapításra az adózók terhére és 27 683 ezer Ft 

adókülönbözet az adózók javára. A jegyzõkönyvezett 

megállapítások nagyobb részt társasági adó, normatív 

támogatás és áfaadónemben keletkeztek. 

Szakszerûségi és törvényességi vizsgálatok 

2004. évben is folytatódtak a szakszerûségi és törvényességi 

vizsgálatok, amelyek a hivatalból indított 

ügyek legnagyobb részét tették ki, fõleg mezõgazdasági 

és élelmiszer-ipari exporttámogatás, fogyasztói 

árkiegészítés, személyi jövedelemadó és általános 

forgalmi adónemekben. A vizsgálatok egységes 

szempont szerinti lefolytatására új belsõ vizsgálati 

programot készítettünk, a szakmai munka segítésére, 

a vizsgálatok teljes körûségének biztosítására pedig 

segédletet (tesztlap) állítottunk össze. 

A szakszerûségi-törvényességi típusú felülellenõrzések 

mellett a revizori kapacitás jelentõs részét 

kötötte le a Pénzügyminiszter, valamint az Állami 

Számvevõszék Elnöke által elrendelt vizsgálatok lefolytatása, 

amelyekre az adó megállapításakor még 

nem ismert új tények miatt került sor. 

Társhatóságok megkeresésére indított 

felülellenõrzések 

Ebben az évben is indítottunk a nyomozó hatóságok 

megkeresésére felülellenõrzést, két ügyben pedig 

feljelentést tettünk, amelyek elkövetési értéke 

42 093 ezer Ft volt. Ezek közül az egyben összegszerûségében 

a felülellenõrzés megállapításai csak kis 

mértékben tértek el az alapellenõrzés által megállapítottaktól, 

ugyanakkor a felülellenõrzés által feltárt 

tények alkalmasak voltak arra, hogy a nyomozóhatóság 

a büntetõeljárást megindítsa. 

Tovább erõsödött a kapcsolat a Vám-és Pénzügyõrséggel, 

amelynek keretében a felülellenõrzés lefolytatását 

megkönnyítõ adatbázisokat bocsátottak 

rendelkezésünkre. 

A fentiek alapján az állapítható meg, hogy az év 

eleji átszervezést követõen a felülellenõrzés hatékonysága 

megnõtt, arányát tekintve a korábbi évekhez 

viszonyítva több vizsgálat került lefolytatásra, és 

ezzel összhangban több, a költségvetés bevételét növelõ 

megállapítás született. Emellett a Felülellenõrzési 

osztály a szakszerûségi-törvényességi vizsgálatok 

lefolytatásával az ellenõrzési tevékenység javítását, 

hatékonyabbá tételét is elõsegítette. 

Néhány eset a felülellenõrzés területérõl 

Egy ingatlanforgalmazást végzõ adózó alapellenõrzésekor 

jogosulatlan áfa-visszaigénylést állapítottak 

meg a tárgyidõszak I. negyedévére. Utóbb a 

II. negyedév vizsgálatakor a felülellenõrzés megállapította, 

hogy az adózó az I. negyedéves adás-vételi 

szerzõdéseket felbontotta, sõt az ingatlanok egy 

részét tovább értékesítette, majd ezen értékesítéseket 

is felbontotta, ennek megfelelõen az adózónak 

az I. negyedévben nem volt meg a 4 millió Ft árbevétele. 

Az erre a tényre alapozottan elrendelt felülellenõrzés 

megítélése szerint az ingatlanügyletek 

fiktívek voltak, ugyanis az adásvételi szerzõdések


felbontásakor a felek a megfizetett vételárat elõlegnek 

minõsítették, amelyre áfa-visszaigénylést alapoztak, 

ugyanakkor az ingatlan vásárlásának nem 

volt meg a pénzügyi forrása, az ügyletek papíron 

történtek pénzmozgás nélkül. Az ügyben büntetõfeljelentést 

tettünk. 

Vesztegetés gyanúja miatt indított felülellenõrzésnél 

az adózó nem csatolt be vizsgálati anyagot, arra 

való hivatkozással, hogy azt az alapvizsgálattól nem 

kapta vissza. Ezt azonban igazolni nem tudta. 

A könyvelõ cégtõl beszerzett, számítógépben rögzített 

könyvelési anyag alapján a revízió 50 millió Ftos 

megállapítást tett a levonás hitelességét igazoló 

számlák hiányában. Ezek után az adózó bizonylatainak 

nagy részét megtalálta és az észrevételéhez becsatolta, 

így a megállapítás összege 20 millió Ft-ra 

mérséklõdött. Az ügy szintén büntetõ feljelentés 

megtételével zárult. 

Az alapellenõrzés megállapítása szerint az ingatlanberuházási, 

illetve -eladási tevékenységet 

folytató vállalkozás jogosulatlanul, tárgyidõszaki 

beszerzését terhelõ levonható adóként olyan összeget 

vett figyelembe, amely nem az adóalanyiságot 

eredményezõ gazdasági tevékenységéhez kapcsolódott. 

Az elsõfokú adóhatóság az adózó terhére 

35 691 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, 

ugyanakkor az értékesítést terhelõ felszámított adó 

tekintetében nem tett megállapítást. A felülellenõrzés 

megállapította, hogy az adózó adásvételi szerzõdés 

alapján új építésû, garázsos családi házat értékesített, 

amelyrõl a vevõnek áfás számlát bocsátott 

ki. A vevõ a számlát bankkölcsön felvételéhez 

nyújtotta be. A társaság alig fél év elteltével önrevíziójában 

tárgyi adómentes értékesítésként kezelte 

az ingatlaneladást, de az ügylet vonatkozásában 

helyesbítõ számla kibocsátására nem került sor, a 

társaság által kibocsátott értékesítési számla a továbbiakban 

is a vevõ által felvett banki kölcsön 

alapját képezte. A felülellenõrzés során megállapítottuk, 

hogy az ügylet adójogi szempontból második 

értékesítésnek, míg a garázseladás áfakötelesnek 

minõsült. Mindezek alapján az adózó terhére a 

felülellenõrzés 2 300 000 Ft adóhiánynak minõsülõ 

adókülönbözetet állapított meg. 

Kiemelt vizsgálati témák 

Május 1-je után új feladatként jelentkezett a 

megváltozott áfaszabályok betartásának 

ellenõrzése. A jogszabályi elõírásokból, illetve 

a vizsgálati tapasztalatok alapján összeállított 

ellenõrzési irányelvbõl további fontos feladataink 

adódtak. Ezek közé tartozott a legnagyobb 

adóteljesítményû adózók, a kapcsolt 

vállalkozások, az építõipari, kereskedelmi cégek, 

valamint a teherfuvarozók ellenõrzése. 

Az EU csatlakozással összefüggõ áfamegállapítások 

vizsgálati tapasztalatai 

A közösségi ügyletek ellenõrzésének fél éves idõszakára 

visszatekintve megállapítható, hogy különösen 

az adómentes értékesítés feltételeinek, az adófizetési 

kötelezettség idõpontjának, valamint a levonási 

jogosultság fennállásának értelmezése okozott 

gondot az adózóknak. 

A Közösségen belüli ügyletek megítélése és bizonyítása 

az ellenõrzés számára a rendelkezésre álló 

eszközök mellett igen nehéz feladat. A bizonyítékként 

felhasználható eszközök szûk köre miatt fõként 

az adózó által szolgáltatott okirati bizonyítékokra 

kell hagyatkoznunk. 

Revizoraink nagy számban találkoztak olyan vállalkozásokkal, 

amelyek jövõbeni uniós kapcsolat reményében 

kérték meg a közösségi adószámot, de kereskedelmi 

kapcsolatot még egyáltalán nem folytattak. 

A kiutalás elõtti ellenõrzések során – különös figyelemmel 

az ellenõrzési határidõkre – komoly problémát 

jelentett, hogy a külföldi számlák, szerzõdések 

és egyéb iratok magyar nyelvû fordítása hiányzott, így


lényeges adatok, információk nem álltak rendelkezésre, 

ami nehezítette az ellenõrzés lefolytatását. 

Közösségen belüli értékesítés esetén a vizsgálatok 

elsõsorban annak a két kérdésnek a megválaszolására 

irányultak, hogy az adózó, illetõleg a vevõ rendelkezett-e 

közösségi adószámmal, illetve az adózó által 

értékesített áru az ország határát átlépte-e. Kiemelt 

fontosságú ugyanis, hogy a vevõ az illetékessége 

szerinti tagországban nyilvántartásba vett, érvényes, 

valós közösségi adószámmal rendelkezõ adózó 

legyen. 

A tagországon belüli közúti áruszállítás dokumentációjaként 

a szállítmányozó számlája mellett található 

CMR-bizonylat szolgál, amely igazolja az áru 

országhatáron kívülre történõ szállítását. Kitöltésük 

gyakran nem felel meg a jogszabályi elõírásoknak. 

Jellemzõ hiányosság, hogy a bizonylatokon nem tüntetik 

fel a kiindulási és rendeltetési helyet, a címzett 

nevét és címét, a fuvarozó megnevezését, vagy hiányzik 

az áruk átvételének igazolása, a kmóra-állás. 

Közösségen belülrõl történõ termékbeszerzéseknél 

a célország szerinti adózás elve érvényesül. Az 

eladó tagállamában az ügylet adómentes, a vevõ a 

magyar állam adószabályai szerint fizet áfát a közösségen 

belüli termékbeszerzései után. 

A Közösségen belüli szolgáltatásnyújtások esetében 

tipikus hiba a teljesítési hely téves meghatározása. 

A szolgáltatások közül az uniós kereskedelemben 

kiemelkedõ jelentõsége van a teherközlekedésnek. 

Közösségen belüli teherközlekedés esetén a teljesítési 

helyet nem a megtett útvonal, hanem az indulási 

hely, az érkezési hely és a megrendelõ adóalanyisága 

együttesen határozzák meg, fõszabályként az indulási 

hely a teljesítés helye, a teljesített szolgáltatás 

teljes ellenértékét egyes adózók ennek ellenére exportértékesítésként 

mutatták ki. 

A Közösségen belüli termékbeszerzések ellenõrzésekor 

kiemelt jelentõségû az adózók által negyedévente 

kitöltött összesítõ nyilatkozatoknak a nemzetközi 

információcserét biztosító számítástechnikai 

rendszer, a VIES-kontroll adataival való összevetése. 

Az eddig szerzett tapasztalataink szerint a vizsgált 

adózók többségénél az eltérés döntõen technikai 

okokra vezethetõ vissza, azt a gazdasági esemény 

bekövetkezésekor és a külföldrõl érkezõ kontroll 

adat közlésénél figyelembe vett árfolyamok eltérése, 

illetve a negyedév végi számlák beérkezésének következõ 

idõszakra történõ átcsúszása eredményezte. 

Eltéréshez vezetett a szolgáltatások ellenértékének 

feltüntetése, elõlegek, számlahelyesbítések, visszáruk 

nem megfelelõ kezelése, gyakori az adószám 

hibás feltüntetése. 

A közösségi partner több esetben nem szolgáltat 

adatot a termékértékesítésrõl. Gyakoriak a bevalláson 

belüli, adót nem érintõ – a bevallási sorok hibás 

kitöltése miatti – adózói hibák. Az adatszolgáltatás 

során az adózók nem kezelik egységesen a jóváíró, 

illetve a stornoszámlák bevallási idõpontját, amely 

szintén kontroll adat eltéréshez vezet. 

A harmadik országokba történõ értékesítések (export) 

esetén a korábbi éveknek megfelelõen az adózók 

egységes vámáru-nyilatkozattal (EV) igazolják, 

hogy a terméket a vámhatóság végleges rendeltetéssel 

külföldre kiléptette. Ilyenkor minden esetben 

megvizsgáljuk az EV-okmányok meglétét, a kapcsolódó 

dokumentumok szabályosságát, szükség esetén 

az illetékes vámhivatal bevonásával. Ha a beszerzések 

valódisága kétséges, hosszadalmas nemzetközi 

együttmûködést igénylõ vizsgálattal tisztázható, 

hogy a több értékesítési láncon keresztül beszerzett 

termékek ténylegesen értékesítésre kerültek-e harmadik 

országban. 

A harmadik országból történõ beszerzések (import) 

esetén a nem adóalanyok, a kizárólag tárgyi 

adómentes vagy mezõgazdasági tevékenységet végzõk 

esetében a vámhatóság veti ki az adót. A többi 

adóalany önbevallás keretében rendezi adókötelezettségét. 

Tipikus hiba, hogy az adózók a termékimport 

utáni áfa megállapítása során az adó alapjának 

meghatározásakor nem az áfatörvény szerint járnak 

el, ugyanis nem a vámjogszabályok szerint megállapított 

vámértéket veszik alapul, hanem a vámjogi


szabadforgalomba bocsátásról szóló árunyilatkozat 

elfogadásának napján érvényes MNB-árfolyammal 

számítják át a beszerzés értékét. Gondot okozott az 

ideiglenes kivitel kezelése is: a javítás céljából kiszállított 

gépet a vámhatóság termékként vámkezelte 

visszaszállításkor, míg a számla szolgáltatásnyújtásról 

szólt. Az adózók a vámhatározat tájékoztató 

adatait az áfa összegére vonatkozóan általában nem 

vizsgálják felül, így annak ellenére, hogy a szabadforgalomba 

helyezés adófizetési kötelezettséggel 

járna, amelyet az adózónak önadózással kellene bevallania, 

a bevallásban adatot nem szerepeltettek 

sem fizetendõ, sem levonható adóként. 

A legnagyobb adóteljesítményû adózóknál 

végzett vizsgálatok tapasztalatai 

A háromezer legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkezõ 

adózó rendszeres vizsgálatának kötelezettsége 

a második évéhez érkezett. Nagyobb részük kiemelkedõ 

adózási fegyelemmel dolgozik, jól képzett 

szakembereket (könyvelõk, adótanácsadók, adószakértõk, 

jogtanácsosok és neves könyvvizsgálók) 

foglalkoztat. Megfelelõen szervezett számviteli 

rendszerrel és ebbõl eredõen korrekt adónyilvántartásokkal 

rendelkeznek. A revízió által feltárt hibákat 

teljes körûen kijavítják, rendkívüli gazdasági események 

alkalmával konzultációt, állásfoglalást kérnek a 

hivataltól a helyes eljárás érdekében. 

A kiemelt adózói körben is találkozunk azonban 

jogszabálysértésekkel, pontatlan vagy hiányzó analitikákkal. 

A benyújtott önellenõrzésekhez az esetek 

többségében nem vezetnek nyilvántartást. A jogszerû 

ellenõrzést nehezíti, hogy a bizonylatokat, dokumentumokat 

visszatartják. Egyre gyakoribb, hogy az 

észrevételezésre nyitva álló határidõ alatt érdemi 

észrevételt nem tesznek, az iratok, a számlák a fellebbezéskor 

vagy a bírósági szakaszban kerülnek 

elõ, ami az elsõfokú határozat megváltoztatását eredményezheti. 

Ebben az adózói körben is új helyzetet teremtett 

az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk, hiszen 

szinte kivétel nélkül valamennyi kiemelt adózónak 

van közösségi, illetve importügylete. A külföldi tulajdonú, 

vagy a külföldiek által alapított társaságok 

rendszerint az anyavállalat könyvelési rendszerét alkalmazzák, 

amelyek sok esetben nem felelnek meg a 

hazai követelményeknek, mivel nem tartják be a magyar 

nyelvû könyvvezetésre vonatkozó elõírásokat. 

Túlnyomó többségüknél a megkötött szerzõdések, 

megállapodások, alapbizonylatok idegen nyelvûek, 

és ezeket a könyvelésben elmulasztják magyar 

nyelvre lefordítani, így az utólagos fordítások idõ 

igénye miatt akadályozzák az ellenõrzést. 

Társasági adóval kapcsolatban elsõsorban a bevételek 

és költségek helytelen idõbeli elhatárolása, a 

nem megfelelõ költségelszámolás, az értékcsökkenési 

leírás alapjának téves meghatározása eredményezett 

megállapításokat. 

Gyakori hiba a részben magánhasználatot is szolgáló 

költségek, ráfordítások számlázott összegébõl 

az áfa levonása. 

A személyi jellegû juttatásokat terhelõ adók és járulékok 

vonatkozásában továbbra is elsõsorban a természetbeni 

juttatások, reprezentációs költségek, a 

kiküldetések és a munkába járás, illetõleg a gépjármûvekkel 

összefüggõ helytelen költségelszámolások 

eredményeztek adókülönbözeteket. A természetbeni 

juttatások minõsítése, adózása még a nagy adózóknál 

is bizonytalan. A cégautó adófizetési kötelezettségére 

még a kiemelt adózók sem helyeznek kellõ 

hangsúlyt. 

A kapcsolt vállalkozások vizsgálatáról 

Két vállalkozás akkor minõsül társultnak, ha egyikük 

közvetlenül vagy közvetve részt vesz a másik 

vállalkozás vezetésében, ellenõrzésében, illetve részesedik 

tõkéjébõl, vagy ha mindkét vállalkozásban 

ugyanazon személyek vesznek részt közvetlenül


vagy közvetve a vezetésben, ellenõrzésben, illetve 

részesednek a vállalkozás tõkéjébõl. Transzferárak 

pedig azok az árak, amelyekben egy vállalkozás árukat 

és szellemi javakat szállít, illetve szolgáltatást 

végez egy társult vállalkozása részére. 

Revizoraink a témával kapcsolatban elsõsorban a 

következõ tényezõk vizsgálatára helyezték a hangsúlyt: 

– a kapcsolt vállalkozások egymás közötti áralkalmazása, 

– a költségelszámolás jogszerûsége, 

– az alkalmazott árak dokumentáltsága, 

– üzletrészértékesítés piaci érték feletti áron, 

– a cégcsoporton belüli kölcsönök esetén felszámolt 

hitelkamatok mértéke, 

– külföldrõl igénybe vett management, üzletviteli és 

marketingszolgáltatások 

– elengedett követelés, 

– nem a vállalat érdekében felmerülõ költségelszámolás. 

A transzferárak ellenõrzése során a piaci árak 

meghatározása még a hagyományos módszerekkel 

(összehasonlító árak, viszonteladási árak, költség- és 

jövedelemmódszerrel) is rendkívül idõigényes, különösen 

az egyedinek minõsülõ termékek, szolgáltatások 

esetében, amelyet tovább nehezít a tranzakció 

nemzetközi jellege. Az összetett szolgáltatásoknál 

alkalmazható tranzakciós nyereség módszerek pedig 

még több ráfordítást igényelnek, amelyet az adóeljárási 

törvény által biztosított határidõn belül lehetetlen 

elvégezni, különösen átfogó ellenõrzés keretében. 

(Az OECD-tagországokban a kapcsolt vállalkozások 

közötti ügyleteknél egy transzferár-ellenõrzés, 

mint önálló ellenõrzés átfutási ideje 2-3 év.) 

Új szervezeti megoldásként nem tartjuk elképzelhetetlennek 

egy speciális – egyes uniós tagállamokban 

már régóta mûködõ – szakértõi csoport felállítását, 

amely központilag nyújtana segítséget a transzferárak 

vizsgálatához. 

A témát érintõen tett megállapítások arra engednek 

következtetni, hogy a gyakorlatban a hagyományos 

ármegállapítási módszerek és ezek közül leginkább 

az összehasonlító árak módszere vezet eredményre, 

noha a körülmények összehasonlíthatóságának 

megteremtése miatt bizonyos esetekben egyéb, 

speciális módszerek alkalmazása is célszerûnek mutatkozott. 

Az ellenõrzések során egyre inkább az a tendencia 

rajzolódik ki, hogy a szokásos piaci ártól eltérõ 

transzferárak nem csupán az adóminimalizálást célzó, 

manipulatív tõketranszfereknek, hanem a külföldre 

történõ burkolt osztalékfizetésnek az eszközei. 

Abban az esetben, ha a vállalatcsoport tagjai kizárólag 

hazánk területén mûködnek, a transzferárakkal 

az egyes vállalatok mûködése során keletkezõ 

veszteség hasznosítása a fõ cél. 

A világgazdaság egyre integráltabb, a vállalati folyamatok 

nem országonként szervezõdnek, így hazánk 

sem ragadható ki ebbõl a környezetbõl. A gazdasági 

folyamatokat szabályozó törvényi és rendeleti 

elõírások keretein belül nem minden esetben lehet 

egzakt módon meghatározni a gazdálkodási folyamat 

egy-egy konkrét elemét (szokásos piaci ár). Jelenleg 

nem összehangoltak a különbözõ országok 

(OECD, EU, USA) törvényei, szabályozásai, illetve 

dokumentációs elvárásai. 

A jövõben nem tekinthetünk el attól, hogy új közgazdaságtani 

és vállalatgazdaságtani szemléletet alakítsunk 

ki, amely összhangban van a nemzetközi elvárásokkal. 

Az építõipari vállalkozások ellenõrzése 

Az építõipari tevékenységet végzõk közül elsõsorban 

a következõ feltételeknek megfelelõ adózókat 

jelöltük ki ellenõrzésre: 

– tartósan veszteségesen mûködõk, 

– kapcsolt vállalkozások, 

– az árbevételhez viszonyítva magas alvállalkozói 

teljesítést elszámolók,


– az árbevételüket kevés alkalmazottal (1-2 fõ létszámmal), 

alvállalkozói teljesítés igénybevétele 

nélkül elérõ vállalkozások, 

– magas fizetendõ és levonható, de alacsony elszámolandó 

áfát valló adózók. 

Az ellenõrzésre célzottan kiválasztott adózók általában 

az alvállalkozói hierarchia utolsó elõtti 

láncszemei. Ezek az adózók maguk is bocsátanak 

ki fiktív számlákat, és fogadnak be adószámmal 

rendelkezõ „számlaforgalmazóktól”, felszámolás 

alatt lévõ, esetleg nem létezõ, illetve valós adószámhoz 

rendelt, de kitalált nevû vállalkozástól 

különféle bizonylatokat. Könyvelést végeznek, 

adóbevallást benyújtanak, a bevallott minimális fizetendõ 

adót befizetik, a tisztességes adózó látszatát 

keltve ezzel. 

Az ellenõrzések részben befejezett beruházásokhoz, 

részben folyamatban lévõ beruházásokhoz kapcsolódnak. 

A kiválasztott ingatlanberuházó, -forgalmazó, 

-hasznosító tevékenységet végzõk ellenõrzése 

során egy-egy beruházáshoz kapcsolódóan egyaránt 

vizsgálat alá vonjuk az abban részt vevõ kivitelezõt, 

alvállalkozót és forgalmazót. 

Vizsgálataink igen sokrétûek. Választ kerestünk 

többek között arra, hogy megvalósult-e, és ha igen 

a számlán feltüntetett felek között a gazdasági esemény. 

Az elõírásoknak megfelelõen, rendezetten 

vezetik-e a nyilvántartásokat, így különösen az 

anyagfelhasználást, a készletet, a leltárt szabályosan 

tartják-e nyilván, pontosan vezetik-e az építési 

naplót, teljes körûen lekönyvelik-e a bevételeket. 

A foglalkoztatottak nyilvántartásba vétele, illetve 

bejelentése az elõírások szerint megtörtént-e. A társasági 

adóbevallásban szereplõ egyéb adatok alapján 

megvizsgáljuk, hogy a vállalkozások rendelkeznek-e 

a munkavégzéshez, az árbevétel eléréséhez szükséges 

eszközökkel, kapacitással. A revízió kiemelten 

ellenõrzi, hogy történt-e tagi hitelnyújtás és milyen 

összegben. Jogszerûen történt-e az áfa elszámolása, 

különösen a folyamatosan teljesített szolgáltatásnyújtás 

áfája tekintetében és a lakás elkészültét követõ 

elsõ értékesítés áfafelszámítási kötelezettsége 

esetén. 

Az ellenõrzések egy részénél hagyományos ellenõrzési 

módszereket (elemzés, tételes, szúrópróbaszerû 

ellenõrzés) alkalmazunk, több esetben 

becslést végezünk. A tényállás tisztázásához gyakoriak 

a kapcsolódó vizsgálatok, felhívások nyilatkozattételre, 

tanúmeghallgatások. A speciális kérdések 

megítéléséhez elengedhetetlen a szakértõ 

igénybevétele. 

A jogi személyiségû társas vállalkozások nagyobb 

részénél az iratanyag rendezett, a könyvelés megfelel 

a jogszabályi elõírásoknak, az azt alátámasztó bizonylatokkal 

rendelkeznek. Az építési napló vezetésére 

viszont több esetben nem került sor. 

A jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaságok 

többségénél gyakori, hogy a könyvelés, valamint az 

annak alapjául szolgáló bizonylatok nem teljes körûek, 

így gyakran találhatók olyan számlák, amelyek 

után adófizetés nem történt. Az adóalanyok számlatömbjeikkel 

általában nem tudnak elszámolni, így 

mindig csak azokat a kibocsátott bizonylataikat ismerik 

el, amelyek más adózó ellenõrzése kapcsán a 

birtokunkban vannak. 

Országszerte általános tapasztalat a fiktív számlákra 

alapított költségelszámolás, illetve adólevonás. 

A cégek sok esetben feketemunkásokat alkalmaznak, 

akiknek a munkabérét fiktív bizonylatokkal fedezik. 

Ellenõrzéseinket több körülmény is nehezíti. Az 

anyagfelhasználás, készlet, leltár gyakran nem dokumentált, 

ezért azok követhetetlenek. Az építõipari tevékenységet 

végzõ vállalkozások a szerzõdések – a 

Ptk. szerinti rendelkezéseknek megfelelõ, írásba foglalt 

– megkötésére, módosítására, felbontására nem 

fordítanak figyelmet. Ha mégis készül írásbeli szerzõdés, 

többségük általános megfogalmazású, egy 

összegben megállapított vállalkozói díjat tartalmaz, 

amelyhez árkalkuláció nem készül, így a vállalt 

munka mûszaki tartalmát szinte lehetetlen megállapítani. 

Akadályozza a munkát az a törvényi elõírás,


miszerint a vevõ adózással kapcsolatos jogai nem sérülhetnek, 

ha az adott ügylet körülményeit figyelembe 

véve kellõ körültekintéssel járt el. 

Kereskedelmi tevékenységet végzõk 

ellenõrzése 

A 2004. évi ellenõrzési irányelv kiemelt vizsgálati 

feladatként kezeli a kereskedelmi tevékenységet 

folytató vállalkozások, különösen a textiltermékek 

és lábbelik forgalmazásával foglalkozó adózók ellenõrzését. 

Valamennyi igazgatóság nagy jelentõséget tulajdonít 

a veszteségesen gazdálkodók ellenõrzésének, 

amely az esetek döntõ hányadában becslési eljárás 

alkalmazását teszi indokolttá. A kiindulási elv (egyben 

becslési jogalap) ugyanaz: gazdaságilag nem indokolható 

és nem is életszerû éveken keresztül beszerzési 

ár alatt értékesíteni, és folyamatosan veszteséget 

termelni. Az ilyen esetekben hasznos beszereznünk 

az iparûzési adóbevallást a helyi adóhatóságtól, 

amely értékes információval szolgál, hiszen annak 

kitöltésekor más érdekek vezérlik az adózót, mint a 

vállalkozói adó bevallásakor. 

A textiltermékek és lábbelik forgalmazásával foglalkozó 

vállalkozások ellenõrzése során revizoraink 

a kereskedelem szakmai sajátosságaihoz kapcsolódóan 

az alábbiakra fordítottak kiemelt figyelmet: 

– árukészletek nyilvántartása, számviteli elszámolása, 

az év végi készletek megállapítása, 

– értékesítés elszámolása, bizonylatolása, 

– egyéb költségek (ügynöki közvetítõi díjak, reklámpropaganda 

költségek, nyereményakciók, értékesítéssel 

kapcsolatos költségek) elszámolása. 

A bizonyítás során a haszonkulcs meghatározása a 

vizsgálatok kritikus és leginkább vitatott pontja. 

Egyre kevesebb adózó tünteti fel az alkalmazott fogyasztói 

árakat. A vizsgálat idõpontjában alkalmazott 

árakból képezhetõ átlaghaszonkulcs pedig csak 

iránymutatásul szolgálhat, a megelõzõ évekre nem 

konkrét bizonyíték. 

Összehasonlító becsléshez gyakran nincs megfelelõ 

adóalany, egyrészt a kereskedelmi szakmában 

uralkodó alacsony bevételbevallási szint miatt, másrészt 

azért, mert az üzlet földrajzi elhelyezkedése, 

környezete jelentõs hatással van az érvényesíthetõ 

haszonra. 

A textil-, lábbeli-kereskedõk esetében tovább nehezíti 

helyzetünket, hogy a vállalkozók készletnyilvántartást 

nem vezetnek, a beszerzések nem beazonosíthatók 

(pl. a számlán csupán cipõ, papucs, kabát 

elnevezés szerepel). Így csak darabra lehet követni 

a készletmozgást, azt is csak a beérkezõ áruk 

esetében. 

A költségek vizsgálata során általánosan megállapítható 

tény, hogy jellemzõen piacokról történik a 

beszerzés, és az áruhoz adott számlák nem minden 

esetben felelnek meg a törvényi elõírásoknak: nem 

adóalany vagy már megszûnt, illetve be sem jegyzett 

vállalkozás nevében bocsátottak ki számlát, ami természetesen 

nem hiteles. A számlákon a vásárolt termék 

nagyon általánosan kerül megnevezésre, ezért 

szinte beazonosíthatatlan. 

A bevétel eltitkolás egyik módszere lehet a nyugtaadási 

kötelezettség elmulasztása, éppen ezért kiemelten 

végeztünk ilyen ellenõrzéseket. 

Nehézséget jelent a foglalkoztatott alkalmazottakra 

vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének 

ellenõrzése. Az alkalmazottak létszáma általában 

magas, de személyük sûrûn változik, és a jelenlegi 

jogszabályok megnehezítik az ilyen irányú ellenõrzések 

lefolytatását. 

A rendkívül leszorított árak kulcskérdése lehet az 

árueredet, illetve annak legalitása. Az árueredet 

vizsgálata során végig kísérjük az értékesítési láncolatban 

résztvevõket. Jellemzõ, hogy a nagykereskedõk 

által kiállított bizonylatokon feltüntetett ár 

irreálisan alacsony, annak ellenére, hogy a vámhatóság 

tájékoztatása szerint a vámérték meghatáro-


zásának szigorú szabályai vannak, amelyek betartását 

kiemelten ellenõrzik. Az árueredet vizsgálat során 

tapasztaltak szerint az üzletekben található „neves” 

márkajelzésû termékek „alulárazottan” kerülnek 

értékesítésre. 

A teherfuvarozók ellenõrzése 

A 2004. évben lefolytatandó vizsgálatok szükségességét 

a megemelkedett áfakulcs, valamint az a 

tény indokolta, hogy az út és parkolási díjat terhelõ 

áfát nem lehet levonni. A fuvarozók unión belül 

megvalósuló áruforgalomban játszott meghatározó 

szerepe is kiemelt figyelmet érdemelt. 

Az ellenõrzésre történõ célzott kiválasztás a rendelkezésre 

álló informatikai alkalmazások segítségével 

történt, az ágazatot érintõ korábbi vizsgálatok tapasztalatainak 

felhasználásával. A Vám- és Pénzügyõrség 

nyomozó hivatalának megkeresésére, valamint 

a folyamatban lévõ ellenõrzések tapasztalatai alapján 

is folytattunk vizsgálatokat. 

A revízió elsõdlegesen a társaságok fõ tevékenységébõl 

származó fuvardíjak elszámolásának szabályosságát 

és teljes körûségét vizsgálta. A vállalkozások 

árbevételeiket jellemzõen szabályosan 

számolták el. A nagyobb adózók az alkalmazott fuvarozási 

díjat a mindenkor érvényes üzemanyagárak 

figyelembevételével, az elõzõ idõszaki költségek 

elemzése alapján alakították ki. A fuvardíj és a 

fuvarozási határidõ számításánál a szállító társaságok 

a lehetséges legrövidebb és legbiztonságosabb 

utat választották. Míg a nagyobb vállalkozásoknál 

többnyire jellemzõ a számítógépes útvonaltervezés, 

addig a kis- és közepes vállalkozások a gépkocsivezetõk 

tapasztalatára bízták a megfelelõ útvonal kialakítását. 

Az ellenõrzések során központi kérdésként kezeltük 

a fuvarlevelek, menetlevelek alkalmazásának 

szabályszerûségét. A legtöbb hibát a fuvarlevelek 

kitöltésénél tapasztaltuk. A feladó nevét gyakran 

nem tüntették fel, sok esetben hiányzott a címzett 

neve, illetve pontos címe, a küldemény megnevezése, 

a mennyiségre, méretre, tömegre vonatkozó 

adatok, a csomagolás módja és jellemzõi, az áru átvételének, 

illetve átadásának igazolása, annak idõpontja, 

a fizetés módjának feltüntetése, valamint a 

díjszámítás és számlázási adatok rovatait is hiányosan 

töltötték ki. 

Tételesen ellenõriztük az üzemanyag-felhasználást 

is. A fuvarozói tevékenységhez felhasznált 

üzemanyagot a nagyobb vállalkozások döntõen a saját 

telephelyükön lévõ kútból, kisebb részben pedig 

az üzemanyag-forgalmazással foglalkozó országos 

benzinkúthálózattal rendelkezõ társaságokkal kötött 

szerzõdés alapján, kedvezményes áron, kártyával 

történõ tankolás útján szerzik be. 

A fuvarozó vállalkozások jármûparkjának modernizációjával 

gépkocsiállományuk jelentõsen kicserélõdött, 

új típusú, nagyteljesítményû, kis fogyasztású 

motorral rendelkezõ jármûveket használnak. A vonatkozó 

rendelet alapján azonban ezek az új típusú 

jármûvek nem azonosíthatók be, illetve a rendeletben 

közzétett, hengerûrtartalomhoz kötött fogyasztási 

norma gyakran magasabb, mint a gépjármûvek 

tényleges fogyasztása. 

A vállalkozások elszámolt költségei között jelentõs 

tétel a tehergépkocsi-állomány javítására, karbantartására 

fordított összeg. A nagyobb adózók 

többnyire saját javítómûhelyükben oldják meg a javítást, 

karbantartást, esetenként külsõ megrendelésre 

is végeznek javítást. 

A társaságok jelentõs része alvállalkozók bevonásával 

teljesítette a szállításokat. A továbbszámlázások 

ellenõrzési tapasztalataink szerint helyesen történtek, 

az alvállalkozók által a benyújtott számlákon 

kimutatott teljesítési idõpontban, meghatározott haszonkulcs 

alkalmazásával. Az alkalmazottak foglalkoztatása 

többségében minimál- vagy ahhoz közeli 

bérért történt. A nemzetközi fuvarozást végzõ adózóknál 

a külföldi napidíjak elszámolása általában 

szabályszerûen történt.


Az EU-hoz való csatlakozást követõen a teherfuvarozási 

vállalkozások még nem minden tekintetben 

alkalmazkodtak megfelelõen a megváltozott jogi 

környezethez. A speciális uniós szabályok alkalmazása 

még gondot okozott az adózóknak. A teherfuvarozást 

helytelenül nem minõsítették adóköteles belföldi 

ügyletnek olyan esetekben sem, amikor a teljesítés 

helye belföld volt. 

Tájékoztatás ellenõrzési tapasztalatainkról 

Az uniós csatlakozást követõen végzett fokozott 

adóellenõrzések általánosítható megállapításairól, a 

jellemzõ adózói magatartásokról rendszeresen megküldött 

beszámolóban tájékoztattuk a Pénzügyminisztériumot. 

A költségvetési támogatások felhasználásának 

ellenõrzése során tett megállapításokat, tapasztalatokat 

2004-ben is továbbítottuk felettes szervünkhöz. 

Feldolgozzuk a környezetvédelmi termékdíjról 

készült jelentéseket, és a feltárt adózói hibákról 

tájékoztatjuk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot. 

A szakképzési hozzájárulási kötelezettséget 

gyakorlati képzéssel teljesítõ adózók vizsgálatairól 

készült jelentések alapján jelzéssel élünk az 

Oktatási Minisztérium felé a feltárt adózói hibákról. 

A kulturális járulék adónemmel kapcsolatban tájékoztatást 

küldünk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 

a kulturális járulék bevételek alakulásáról. 

Szabályozást igénylõ fõbb feladatok 

Részletes iránymutatást, gyakorlati szempontokat 

megjelölõ módszertani útmutatókat, segédleteket a 

következõ témákban adtunk ki: 

– az építõanyag-ipari áruk mozgásának ellenõrzése, 

– a körbeszámlázásos csalás felderítésének módszerei, 

– az Európai Unión belüli kereskedelemben érintett 

adózók általános forgalmi adójának ellenõrzése, 

– az importhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség 

teljesítésének ellenõrzése, 

– a vámszabadterületek megszûnésével kapcsolatos 

ellenõrzési feladatok, 

– a hazai és nemzetközi teherfuvarozást folytató vállalkozásokra 

vonatkozó útmutató kiegészítése. 

Az egységes ellenõrzési gyakorlat biztosítása érdekében 

az alábbi témákkal kapcsolatban készítettünk 

körleveleket: 

– a megbízólevelek kiállításához szükséges ellenõrzéstípus 

kódok, valamint a kiválasztási okkódok 

– vadásztatás áfabeli megítélése, 

– az ingyenes autóbuszos személyszállítás után igényelt 

fogyasztói árkiegészítés alapjának megállapítása, 

– az önkormányzati beruházásokat terhelõ áfa levonhatósága, 

– a munkaviszony átminõsítésekre vonatkozó moratórium 

kezelése, 

– a megváltozott munkaképességû munkavállalókat 

foglalkoztató kijelölt célszervezeteknél az Állami 

Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint 

az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi 

Fõfelügyelõség munkatársaival lefolytatott közös 

vizsgálatok fõbb szempontjai, 

– az egyszerûsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó 

adózóknál alkalmazandó becslési eljárás rendje, 

– az állami kezesség beváltására irányuló kérelmek 

elbírálása, 

– a nemzeti kulturális járulék fizetési kötelezettség 

– az ellenõrzésekkel összefüggésben végzett pénzforgalmi 

egyeztetések, 

– az önhibájukon kívül jogosulatlan gazdasági tevékenységet 

folytató adózók által benyújtott bevallások 

kezelése, 

– a közösségen belülre történõ levonási joggal járó 

adómentes termékértékesítés. 

Jelentõsen – elsõsorban az uniós csatlakozás következtében 

– megváltozott, új szakmai kihívásokat


jelentõ jogszabályok, erõteljesebb jelenlét a médiában, 

létszámcsökkentés, felkészülés a jövõ évi új feladatokra. 

Talán ezzel a pár szóval jellemezhetõ legjobban 

a mögöttünk álló egy év. Az elõbbiekben ismertetett 

számok, tapasztalatok, ellenõrzési munkánk 

rövid ismertetése bizonyságát adhatja annak, 

hogy nehéz, de összességében eredményes esztendõt 

tudhatunk magunk mögött. 

II/2. A behajtási tevékenység 

Akényszerintézkedések hatására az állami 

adóhatóság 2004-ben 191,1 milliárd forintot 

szedett be adókból és járulékokból. 

Az APEH behajtási tevékenységet ellátó területének 

sokrétû feladatai vannak: idetartoznak a Csõdtörvény 

hatálya alá tartozó eljárások – csõd, felszámolás, 

végelszámolás –, a végrehajtás és a fizetési 

kedvezmények iránti kérelmek elbírálása éppúgy, 

mint a hátralékkezelés. 

Amennyiben az adózók az elõírt határidõre az 

adókat nem fizetik meg, a kintlevõségek behajtásáról 

e négy szakterület gondoskodik – jellegükbõl fakadóan 

– eltérõ eredményességgel. A legtöbb „hozam” 

a végrehajtási eljárásokból származik, ahol a törvényben 

biztosított hatósági jogosítványokkal élve 

az adózó vagyonának lefoglalásával és értékesítésével 

érjük el az állammal szembeni kötelezettségek 

beszedését. A felszámolásoknál viszont az adóhatóság 

is csak egy ügyfél, az eljárás irányítása a bíróság 

kezében van és a követelések megtérülése is igen 

alacsony. 

Közvetlen módon egyáltalán nem hoz „bevételt” a 

hátralékkezelési tevékenység, jelentõsége mégis 

igen nagy, hiszen a hátralékok rendszeres kimutatásával, 

az adós vagyoni helyzetének feltárásával, a 

végrehajtás kezdeményezésével elõkészíti a sikeres 

végrehajtást. 

Csõdeljárás 

A csõdeljárás már évek óta (gyakorlatilag a kötelezõ 

csõd intézményének 1993-as megszüntetésétõl) 

nem népszerû adósságrendezési forma a gazdálkodó 

szervezetek körében. Bár hivatalunk igyekszik elõsegíteni 

a fizetõképesség helyreállítását és általában 

arányosan ugyanolyan kedvezményt hajlandó megadni, 

mint a többi hitelezõ, a 13 közzétett eljárás 

döntõ része sikertelen maradt, mindössze 4 zárult 

eredményes csõdegyezséggel. 

Felszámolás 

Afelszámolások száma 2004-ben továbbra is 

igen magas, az eljárások többségét az adóhatóság 

kezdeményezte. A követelések megtérülésének 

aránya viszont ebben az évben is 

alacsony volt, 1,3 milliárd forint. 

2004-ben 7542 felszámolást tettek közzé a bíróságok 

– 118-al kevesebbet, mint az elõzõ évben –, a bíróság 

által befejezett eljárások száma (6526) viszont 

1609-el több, mint 2003-ban. Egyre több – a befejezett 

ügyek 88 százaléka – az egyszerûsített felszámolás, 

ahol a hitelezõk kielégítése nem várható, és így 

az eljárás is gyorsabban lezárul. 

A felszámolások 72 százalékát az adóhatóság kezdeményezte, 

az év végén a folyamatban lévõ felszámolások 

száma közelíti a 16 ezret. 

A még mûködõ hátralékos adózókkal szemben az 

adóhatóság minden törvényes lehetõséggel élve a 

végrehajtási úton való behajtást szorgalmazza. Ebbe 

az esetleges fizetési kedvezmények nyújtása is beletartozik, 

ha ez a gazdálkodási tevékenység fenntartása 

mellett a tartozás legalább részbeni megtérülésére 

reményt ad. Ha azonban erre már nincs reális esély, 

a hátralék további növekedésének megakadályozása


érdekében minden esetben kezdeményezzük a felszámolást. 

Hasonló, de még egyértelmûbb a helyzet 

a tevékenységet nem folytató, esetleg éppen „eltûnni” 

kívánó cégek esetében. 

A felszámolási eljárások gyakorlata azt mutatja, 

hogy ide már többnyire a „kiürült” cégek kerülnek. 

Ez az oka annak, hogy a felszámolás befejeztével 

a hitelezõknek jutó kielégítés minimális, évrõl-évre 

csökken, tõkearányosan nem éri el az 

1 százalékot. 

A felszámolás során érvényesített követelések 

engedményezése 

Az adóhatóság a felszámolás alá került cégekkel 

szembeni hitelezõi igényeit – törvényi felhatalmazás 

alapján – ellenérték fejében engedményezheti. Ez 

korábban (1999 és 2002 között) a jogszabály által kijelölt 

Magyar Követeléskezelõ Rt. részére történt, 

2003. évtõl kezdve pedig pályázat útján valósult 

meg. Az elmúlt évben négy pályázatot hirdettünk 

meg (amelyekbõl egy 2005. januárban zárult le), a 

pályázatok csomagjai 1190 ügyet tartalmaztak, és 

ezekben 24,9 milliárd forint tõkekövetelést adtunk 

át. A 2004-ben lezárult pályáztatás 921 cégnél 18,6 

milliárd forint (adó és társadalombiztosítási járulék) 

tõkekövetelést érintett, a befolyt összeg – a licitálás 

eredményeként az eredetileg kért 1 százaléknál magasabb 

– 207,5 millió forint volt. 

A felszámolási szakterület feladatai az engedményezéssel 

nem csökkentek. Az ügyek elõkészítése, a 

törvény szerint kötelezõ ellenõrzések mielõbbi lefolytatása, 

a hitelezõi igények pontosítása, a felszámolás 

alatti kötelezettségek teljesítésének figyelemmel kísérése 

bõven ad munkát. Bár kezdetben úgy látszott, 

hogy az ügyek folyamatos átadása mellett másfél-két 

év alatt elérhetõ, hogy már csak az aktuális új felszámolásokra 

kelljen koncentrálni, mégis ezen eljárások 

dinamikus emelkedése miatt bizonyára még jó ideig 

kiemelten kell kezelnünk ezt a feladatot. 

Végelszámolás 

Az elõzõ évhez képest kevesebb (3971) végelszámolási 

eljárás indult és a számok azt 

mutatják, hogy egyre kevesebb adózó tudja a 

hitelezõk teljes kielégítésével befejezni gazdasági 

tevékenységét. 

A befejezett eljárások száma 4592 volt, ebbõl 

1293 volt sikertelen, ami azt jelenti, hogy az eljárás 

felszámolással folytatódott. 

A végelszámolások jellegzetessége, hogy az adós 

önmagában tevékenysége megszüntetésének elhatározásával 

nem okoz az adóhatóságnak gondot, hiszen 

az eljárás alatt adókötelezettségeit folyamatosan 

teljesítenie kell, adótartozása végrehajtási úton 

behajtható. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóságnak 

legkésõbb az eljárás befejeztével mind a tevékenységet 

lezáró, mind a végelszámolást záró bevallását 

igen szoros törvényi határidõn belül le kell 

ellenõrizni. Ez az eljárások folyamatos figyelemmel 

kísérésével és a kapacitás megfelelõ ütemezésével is 

csak nehezen biztosítható. 

Végrehajtási eljárás 

Avégrehajtás 2004-ben is a behajtási terület 

legeredményesebb ágazata volt. Az egyes 

végrehajtási cselekmények darabszámban és 

értékben is növekedtek, hatékonyságuk azonban 

változó volt. 

A kényszerintézkedések útján – a felszámolásból 

befolyt 1,3 milliárd forint nélkül – adóból 131,9 milliárd 

forintot, társadalombiztosítási járulékból 57,9 

milliárd forintot szedtünk be. 

Az egyes végrehajtási cselekmények száma jelentõsen 

nõtt, hatékonyságuk azonban továbbra is változó 

volt. A legnagyobb arányt változatlanul az azonnali 

beszedési megbízások képviselték – 89 százalék –,


a kibocsátott inkasszók értékének átlagosan 15 százaléka 

realizálódott. Az elmúlt évhez képest bekövetkezett 

mintegy 4-5 százalékos hatékonyságjavulás egyértelmûen 

a 2004 áprilisától mûködõ elektronikus inkasszórendszer 

következménye. 

A lefoglalt ingó- és ingatlanvagyon értéke az elõzõ 

évivel közel azonos, de az ezek értékesítésébõl 

származó bevétel jelentõsen (32 százalékkal) nõtt. 

A követelésfoglalások értéke és az abból befolyt öszszeg 

kevéssel meghaladta a 2003. évi szintet. Több 

év tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a foglalási 

cselekményeknek az ily módon beszedhetõ 

összegeken túlmutatóan jelentõs preventív hatása 

van. Az adósok többsége ugyanis annak érdekében, 

hogy lefoglalt vagyontárgyait ne értékesítsük, az eljárás 

alatt egy összegben vagy az általunk engedélyezett 

részletekben fizeti meg tartozását. A végrehajtással 

beszedett összeg közel 58 százaléka 2004- 

ben is ilyen módon folyt be. 

Az adók módjára behajtandó köztartozások 

és megkeresésre indított végrehajtási ügyek 

A törvényi szabályozásnak megfelelõen tovább 

bõvült az adók módjára behajtandó köztartozásokra 

és a külsõ szervek megkeresésére indított végrehajtási 

ügyek száma. A nyilvántartott 39,2 ezer ügy közel 

12 százalékát a VPOP megkeresései tették ki – a behajtani 

kért összegek 65 százalékával –, de ezek megtérülési 

mutatója igen alacsony – 1,3 százalék körüli 

– volt, mivel többnyire ingó- és ingatlanvagyonnal 

nem rendelkezõ, egykor olaj-, illetve szesz-„ügyekkel” 

foglalkozó adósokról van szó. Változatlanul dinamikus 

ütemben növekedtek a magán-nyugdíjpénztárak 

megkeresései (a külsõ szervek részére végzett 

végrehajtási ügyek 58,1 százalékát ezek teszik 

ki), viszont az ilyen címen átadott 2331 millió forint 

tagdíj-, bírság- és pótléktartozás 49,2 százalékát sikerült 

behajtani. Az adók módjára behajtandó köztartozások 

jogosultjai 2004. évben 67 jogcímen kérhették 

az állami adóhatóság közremûködését. E nagyszámú, 

de viszonylag alacsony összegû hátralékot tartalmazó 

végrehajtási ügyekben a megtérülés – a VPOP adatai 

nélkül – 23,7 százalékos volt. 

Fizetési kedvezmények 

A2004-es esztendõben 10,1 milliárd forint 

tartozást engedtünk el, az átütemezett öszszeg 

pedig 204,1 milliárd forint volt, az elõzõ 

évhez képest az elengedett összeg kevesebb, az 

átütemezett összeg jelentõs növekedést mutat. 

Az adóhatóság a fizetési kedvezmények nyújtásával 

– a jogszabályi keretek között és a 

konkrét gazdálkodási körülmények figyelembevételével 

– továbbra is elõ kívánja segíteni 

több tízezer vállalkozás és magánszemély további 

mûködését, illetve megélhetését. 

Igazgatóságaink 158 575 fizetési kedvezményre 

irányuló kérelmet kezeltek, ami 12,5 százalékkal 

haladja meg az elõzõ évi kérelmek számát. A beadványokból 

67 929 fizetési könnyítésre, 30 689 mérséklésre 

irányult, valamint 32 358 volt az ún. vegyes 

(fizetési könnyítési és mérséklési együttesen), 

illetve 27 599 a hiányos, mivel a kérelem tárgya, 

irányultsága annak beérkezésekor nem volt megállapítható. 

Az ügyintézés során 133 630 elsõfokú határozatot 

hoztunk, amely az elõzõ évinél 18 493-al több. Ez a 

kezelt kérelmek 84,3 százalékos feldolgozottságát 

jelenti. Az elsõ fokon jogerõs határozatok száma 

121 074, ami 17 396 határozattal haladja meg az elõzõ 

évit. Az eljárások során 10,1 milliárd forint – a 

2003. évinél 0,7 milliárd forinttal kevesebb – tartozást 

engedtünk el, az átütemezett 204,1 milliárd forint 

összeg több mint 100 százalékkal meghaladta a 

2003. évit. 

Másodfokon 1466 ügyet kezeltünk, amelyekbõl 

1321 darab 2004-ben érkezett, 145 ügyintézése pe-


dig 2003-ról húzódott át. Összesen 1294 ügyet zártunk 

le, amelyek során 275 fizetési könnyítési, 293 

mérséklési és 296 vegyes határozat született, illetve 

430 esetben más jellegû eljárást kellett lefolytatnunk 

(pl.: felügyeleti intézkedésre irányuló kérelmek ügyintézése, 

alperesi nyilatkozat megtétele, költségmentesség 

iránti fellebbezések stb.). 

Hátralékkezelés 

Ahátralékkezelési és végrehajtási rendszer 

korszerûsítését célzó projekt (HVR) 2004. 

évben is folytatódott. Eredményeképpen csökkent 

az adminisztráció, növekedett a végrehajtás 

alá vont tartozások és az egyes végrehajtási 

cselekmények száma is. A végrehajtás hatékonyságát 

jelentõsen növelte az elektronikus 

(on-line módon továbbítható) inkasszórendszer 

kidolgozása és bevezetése. 

A „hátralék” fogalma az adóigazgatásban csak némi 

magyarázattal kezelhetõ. A legátfogóbb az adófolyószámlák 

rendszerében kimutatott hátralék, amely 

egyfelõl az adózók által benyújtott adóbevallások és 

a jogerõs adóhatósági határozatok alapján elõírt fizetési 

kötelezettségek, valamint az adott idõszakra felszámított 

késedelmi pótlék összegeinek, másfelõl az 

adózó által e kötelezettségekre teljesített befizetések 

egyenlegét tartalmazza. Jellegénél fogva az adófolyószámla 

„hátraléka” statikus, egy adott idõponthoz 

kötõdik, a számokat torzítják a bevallásokkal még le 

nem fedett tételek (éves, negyedéves bevallók esetén), 

a még le nem könyvelt események (visszatérítési 

igények, fizetési kedvezmények stb.). 

A hátralékok szûkebb, de sokkal jobban meghatározható 

köre az, amit a felszámolási és végrehajtási 

blokk kezel, és „végrehajtás alatti”, illetve „végrehajtás 

alá vonható” megjelöléssel szoktunk illetni. Ez lényegében 

a „mûködõ” adózók hátralékát jelenti. 

Hátralékkezelési és Végrehajtási Rendszer 

A Hátralékkezelési és Végrehajtási Rendszer elõsegíti 

a végrehajtás célirányos elõkészítését, az adós 

vagyonának feltárását, a hátralékállomány tisztítását, 

a nagy összegû hátralékosok, illetve rendszeresen 

nem fizetõk kiszûrését. A rendszer 2004-ben új 

egyeztetõ modullal bõvült, amely a felszámolás alá 

kerülõ gazdálkodó szervezetek esetében a hitelezõi 

igények gyorsabb tisztázását segíti elõ. 

A végrehajtásra való átadás ütemezésével biztosítható 

az is, hogy a végrehajtási részlegek minden 

adózói kategóriában folyamatosan végrehajtás alá 

tudják vonni a keletkezett hátralékokat (beleértve a 

kis összegû tartozásokat is) és hogy az egyes végrehajtási 

ügyek indokolatlanul ne húzódjanak el. A hátralékkezelési 

részlegek 2004-ben az elõzõ évinél 

11 százalékkal több, mintegy 419,2 milliárd forint 

egyeztetett hátralékot adtak át végrehajtásra. 

Az új rendszer biztosítja a hátralékfigyelés „naprakészségét”, 

így a végrehajtás elõkészítése érdekében 

már az adózó bevonásával történõ egyeztetésre 

is egyre ritkábban van szükség. E helyett belsõ folyószámla-egyeztetést 

végzünk, amely lehetõvé teszi 

a végrehajtás alá vonható hátralék korrekt kimutatását, 

kiszûrve a végrehajtás jogszabályi akadályait. 

A hátralékállomány összetételére az adóhatóság 

sikeres behajtási tevékenységén túl a gazdasági folyamatok 

is hatással vannak. Míg a mûködõ hátralékos 

adózók száma gazdálkodó szervezetek esetében 

2,5 százalékkal, a magánszemélyeknél mintegy 14,3 

százalékkal (ezen belül a ki sösszegû tartozással rendelkezõ 

magánszemélyeknél 19,2 százalékkal) csökkent, 

a hátralékok összege 13,8 százalékkal emelkedett. 

A kisebb összegû hátralékkal rendelkezõk az 

összes hátralékos gazdálkodó 80,2 százalékát teszi 

ki, nyilvánvaló tehát, hogy az adóhatóságnak az arányok 

javítása érdekében e területre kellene nagyobb 

hangsúlyt fektetnie, ami viszont a végrehajtási ügyek 

és intézkedések számának növekedését is jelenti.

III. 

Az adóhivatali szervezet mûködésének követelményrendszere 

III/1. Jogi-hatósági tevékenység 

és a törvényesség helyzete 

Ajogi-hatósági tevékenység az adóhatósági 

munka egészét áthatja. A feladatok ellátása 

során az anyagi és eljárásjogi jogszabályok 

ismerete, alkalmazása, végrehajtása éppúgy 

hozzátartozik a munkához, mint az adózók tájékoztatása, 

vagy az adójogszabályokkal öszszefüggõ 

belsõ szabályozási rendszer kialakítása, 

megalkotása, a törvényelõkészítõ munka 

segítése. 

A jogi-hatósági munka jelen van az ellenõrzési területen 

is, hiszen a vizsgálatok lefolytatása során a 

jogszabályok ismerete elengedhetetlen a tényállás 

tisztázásához, és csak a megalapozott ellenõrzési 

megállapítások hozhatnak eredményt az adóigazgatási 

eljárásban. Az adóigazgatási eljárás lefolytatása 

pedig nemcsak az anyagi jogi, hanem az eljárásjogi 

normák magas szintû ismeretét is megköveteli. 

Hatósági tevékenységnek minõsül – a klasszikus tevékenységen 

túl – a méltányossági és fizetési könnyítésre 

irányuló kérelmek elbírálása is, amely ügyek a 

végrehajtási szakterület feladatkörébe tartoznak. 

Egységes jogalkalmazás és jogértelmezés 

Az országos szintû egységes jogalkalmazás és 

jogértelmezés kialakításában a Központi Hivatal és 

az igazgatóságok egyaránt jelentõs szerepet vállaltak. 

2004. évben az elõzõ évekhez hasonlóan több 

országos és regionális értekezlet megtartására került 

sor, emellett rendszeressé váltak az igazgatóságok 

egyes szakterületeit érintõ konzultációs és egyeztetési 

fórumok, illetve rendszeres továbbképzések tartása. 

Az ügyintézõk munkáját segítették a módszertani 

útmutatók, a területfelelõsi, valamint a jogi szakreferensi 

rendszerek mûködése. 

Az egységes jogértelmezés kialakítása érdekében 

figyelemmel kísértük a bírósági gyakorlatot, eseti 

döntéseket, és tekintettel voltunk a szaktárcák, különösen 

a Pénzügyminisztérium által kiadott szakmai 

iránymutatásokra is. 

Az egységes jogalkalmazás és jogértelmezés biztosítását 

szolgálta a jogalkotási törvény adta azon lehetõség 

is, amely szerint a közigazgatási szerv vezetõje 

irányítási tevékenysége keretében utasításokat, 

irányelveket, tájékoztatókat adhat ki. Ezek – az alkalmazási 

területüket figyelembe véve – lehetnek 

úgynevezett külsõ, illetve belsõ utasítások, irányelvek 

és tájékoztatók. Ezek elkészítésében a jogi szakterület 

– más fõosztályokkal együttmûködve – folyamatosan 

és aktívan részt vett. A vonatkozó szabályozás 

értelmében a Jogi és Koordinációs fõosztálynak 

valamennyi kiadásra kerülõ utasítást, irányelvet és 

tájékoztatót szignálnia kellett, amelynek végrehajtása 

azt jelentette, hogy a fõosztály a szignalizációt 

megelõzõen valamennyi intézkedést körültekintõen 

és alaposan áttekintett, véleményezett, szükség esetén 

észrevételezett. 

A külsõ utasításokból 8 db, irányelvbõl 9 db, tájékoztatóból 

7 db került kiadásra, amelyek az Adójogi 

és a Jogi és Koordinációs fõosztály szerkesztésében, 

az állami adóhatóság hivatalos lapjában, az Adó- és 

Ellenõrzési Értesítõben (AEÉ) jelentek meg. Ezen 

normák felülvizsgálata a jogi szakterület koordinálásával 

minden évben megtörténik és az AEÉ-ben közzétételre 

kerül. 

A jogi szakterület a belsõ utasítások, irányelvek 

elkészítésében is jelentõs szerepet kapott, éppúgy a


Központi Hivatalban, mint az Igazgatóságokon. Az 

APEH elnöke 2004. évben 84 db belsõ utasítást és 

9 db belsõ irányelvet adott ki. 

Az egységes jogalkalmazást és jogértelmezést segítette 

a Jogi és Koordinációs fõosztály „Intranetes” 

honlapjának – az APEH valamennyi szervezete által 

hasznosítható és a munkájukat megkönnyítõ – fejlesztése, 

amelynek során kialakításra került az adatbázis 

alapú intézkedések nyilvántartási rendszere. 

A külsõ, a belsõ elnöki intézkedések és az igazgatói 

utasítások szövegének és adatainak megjelenítése tekintetében 

a 2004. év teljes körû, a korábbi évek intézkedéseinek 

feltöltése folyamatos. 

A kodifikációs és koordinációs tevékenység 

Az Európai Unióhoz való csatlakozással 

megszaporodtak a kodifikációs feladatok, 

amelyek nemcsak az adójogszabályok folyamatos 

módosításában, hanem a kapcsolódó új 

jogi normák kiadásában is megnyilvánultak. 

Az adóhatóság a jogalkalmazói munka mellett folyamatosan 

közremûködött a jogszabályok kodifikálásában, 

mindenekelõtt az adójogszabályok újrakodifikálásában. 

A 2004. év tekintetében kiemelendõ a 

személyi jövedelemadó adóhatósági adómegállapítását 

lehetõvé tévõ jogi környezet kidolgozása 

érdekében végzett tevékenység (ADAM-projekt), továbbá 

a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás 

általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: 

Ket.) elkészítésében való közremûködés. 

A Jogi és Koordinációs fõosztály folyamatos 

munkájaként jelentkezett a más tárcák által elkészített 

jogszabálytervezetek véleményezése is. A Központi 

Hivatal részére megküldött anyagok között 

megtalálhatók voltak az adózással, gazdálkodással, 

költségvetési támogatásokkal kapcsolatos törvények, 

kormány- és miniszteri rendeletek. A koordinációs 

munka keretében jelentõs feladatnak minõsült 

az APEH Hatásköri Jegyzékének, valamint az 

„Üvegzseb” törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban 

meghatározott feladatok APEH-on belüli végrehajtásáról 

készült beszámolónak az elkészítése is. 

A hatásköri lista összeállítása hiánypótló, tekintettel 

arra, hogy az APEH létrehozása óta (1987. július 1.) 

elsõ alkalommal készült el egy olyan jegyzék, amely 

a konkrét jogszabályi hely megjelölésével tartalmazza 

az adóhatóság által ellátott feladatokat. 

A Jogi és Koordinációs fõosztály „másodfokú” 

és „harmadfokú” tevékenysége 

A Jogi és Koordinációs fõosztály a hatósági munkavégzés 

keretében elnöki döntésre elõkészíti a Hatósági 

fõosztály jogerõs, másodfokú határozatai ellen 

bejelentett felügyeleti intézkedés iránti kérelmeket. 

E quasi „harmadfokú” jogorvoslati fórum, 

amely az „alsóbb fokú” jogalkalmazók eljárását segíti 

azzal, hogy az adóhatósági tévedéseket a bírósági 

út igénybevétele elõtt esetleges pervesztesség elkerülésével 

orvosolja. A felügyeleti intézkedések 

mellett „másodfokú hatósági tevékenységet” is 

végez a Jogi és Koordinációs fõosztály, amelynek 

keretében a végrehajtási kifogást elbíráló, illetve a 

Hatóság hatósága 

Minden kérdést újra vizsgál, 

Állandóan ellenõriz, számol. 

Sokat dönt és néha felülbírál, 

Okos érvet megalkotva tárol. 

Direkten képviseli az ügyet, 

Fáradhatatlanul védi a jogot. 

Olcsó eljárást kezd, szüntet, 

Kivételekkel írva az átlagot. 

Vágh Vajk


felülellenõrzések során hozott határozatokat készítette 

elõ elnöki döntésre. 

Felügyeleti eljárás keretében 2004. évben összesen 

246 db ügyet készített elõ elnöki döntésre a Jogi 

és Koordinációs fõosztály. Az elbírált ügyek közül 

3 esetben megváltoztató, 7 esetben megsemmisítõ 

határozat, 236 esetben viszont a felügyeleti intézkedés 

megtételét mellõzõ levél került kiadásra. Elnöki 

döntésre 26 kizárási indítványt készített elõ, valamint 

112 végrehajtási kifogás tárgyában hozott határozat 

elleni fellebbezést bírált el a szakterület. 

Az elnöki döntés ellen bejelentett, a Pénzügyminisztériumba 

felterjesztett ismételt felügyeleti intézkedések 

száma 38 volt. A tárgyidõszakban a Pénzügyminisztérium 

döntésére 29 esetben került sor. 

Felülellenõrzés alapján 12 esetben hozott az 

APEH elnöke döntést, amelynek eredményeképpen 

7 helybenhagyó, 3 megváltoztató és 2 megsemmisítõ 

határozat született. 

A tárgyidõszakban 36, az érintett szakfõosztály által 

elõkészített, a Legfelsõbb Bírósághoz benyújtandó 

felülvizsgálati kérelem tervezet véleményezésére 

került sor, amelynek keretében több esetben is szöveges 

javaslat készült a kérelem szükségesnek ítélt 

átdolgozásához. 

Elnöki jogkörben elbírált felügyeleti intézkedés iránti 

kérelmek 2001-2004. évek között 

A törvényes mûködés biztosításának 

garanciái 

Valamennyi közigazgatási szervvel szemben 

támasztott alapvetõ követelmény, hogy tevékenysége 

és mûködése a törvényi elõírásoknak 

megfeleljen, a jogszabályban meghatározott 

feladatok végrehajtását hatékonyan, a 

legkisebb erõráfordítással biztosítsa. 

2004. évben a Központi Hivatal szervezete jelentõs 

átalakuláson ment keresztül. A januártól érvényes 

új szervezeti struktúrában – igazodva a magyar 

közigazgatás korszerûsítési programjához – a hatósági 

és az igazgatóságok tervezési szakterületén régiós 

szemléletû irányítási rendszer került bevezetésre. 

A Jogi és Koordinációs fõosztályon belül megkezdte 

mûködését a Szervezetszabályozási osztály, 

amelynek rendeltetésszerû feladata az APEH Szervezeti 

és Mûködési Szabályzatának (SZMSZ) folyamatos 

karbantartása mellett, az igazgatóságok szervezeti 

és mûködési szabályzatainak felülvizsgálata 

és elnöki jóváhagyásra történõ felterjesztése. 

A Jogi és Koordinációs fõosztály a kiadott igazgatói 

utasításokat törvényességi és ügyvitelszervezési 

szempontból utólagosan is vizsgálja. A beszámolási 

idõszakban 883 db igazgatói utasítás felülvizsgálata 

történt meg, ebbõl az utasítások 18,4 százaléka 

(162 db) tekintetében kellett módosítást kezdeményezni, 

19,9 százaléknál a jövõbeni szabályozási tevékenységre 

vonatkozóan tett észrevételt. A mutatók 

kedvezõ alakulása annak is köszönhetõ, hogy a 

tárgyidõszak második felében a bonyolultabb szabályozásoknál, 

vagy bizonytalanság esetén lehetõsége 

volt az utasítások tervezetének elõzetes véleményezésére. 

75 db utasítás elõzetes felülvizsgálata (ez a tört 

idõszakra vonatkoztatva kb. az utasítások 15 százaléka) 

történt meg, így a kiadmányozásukra már a vélemények 

figyelembevételével került sor. 

Az igazgatóságok által felvetett, vagy az igazgatói 

utasítások vizsgálata során feltárt problémák, hiá-


nyosságok alapján a Jogi és Koordinációs fõosztály 

több esetben kezdeményezte elnöki utasítások módosítását, 

kiegészítését az érintett társfõosztályoknál. 

Büntetõjogi tevékenység ellátása 

A törvényes és jogszerû mûködés biztosítása érdekében 

folyamatos a büntetõfeljelentések megtételének, 

megalapozottságának felügyelete. A Jogi és Koordinációs 

fõosztály a büntetõjogi tevékenységének végzése 

során nagy gondot fordított a büntetõeljárásról szóló új 

törvény gyakorlati alkalmazásának elõsegítésére és az 

igazgatóságok ezirányú munkájának szakmai irányítására. 

A 2003. évben lezajlott szervezeti változás (2003. 

január 1. napjától megszûnt az APEH nyomozóhatósága) 

a megyei igazgatóságokon tevékenységet végzõ 

bûnügyi szakreferensek feladatkörét nem érintette, továbbra 

is kiemelt feladatként kellett ellátniuk a nyomozóhatóságokkal 

való kapcsolattartást a jogszabályi 

változások figyelembevételével. 

Továbbra is a jogi szakterület feladatai közé tartozott 

a büntetõ feljelentések esetenkénti elkészítése, 

revidiálása, számítástechnikai nyilvántartásba vétele, 

valamint a kapcsolódó statisztikai jelentések és 

adatszolgáltatások elkészítése. 

A büntetõ feljelentések számának alakulása 

2001-2004. évek között 

A perképviseleti munka eredményei 

2003. évben a közigazgatási jogkörben okozott 

károkkal kapcsolatos anyagi jogszabályok közül a 

felelõsség feltételeit meghatározó jogszabályok 

nem változtak. A Jogi és Koordinációs fõosztálynak 

2004. évben továbbra is feladata volt a Központi 

Hivatal ellen közvetlenül indított „egyéb” perekben 

a perképviseleti tevékenység, valamint a területi 

szervek ellen indított perekben a szakmai irányítás 

ellátása. 

2004. évben a Hivatal és a területi szervek ellen 

összesen 22 új per indult. Az elõzõ évekhez viszonyítva 

azonban a pertárgy összértéke jelentõsen 

megnõtt. 

A tárgyévben indított közigazgatási jogkörben 

okozott károk megtérítése iránti perekben a felperesek 

károkozói magatartásként rendszerint az adóigazgatási 

eljárás szabályainak megsértését jelölték 

meg, amely mögött több esetben is az adóhatósági 

határozatok megállapításának a sérelmezése, illetõleg 

a felszámolási és végrehajtási eljárás szabályainak 

megsértése állt. 

Közel 10 esetben kárként a bevételkiesést, illetõleg 

az elmaradt hasznot, 4 esetben a gazdasági tevékenységüknek 

az ellehetetlenülését, 1-1 esetben a 

mezõgazdasági támogatástól történõ elesést, az indokolatlanul 

több adó beszedését, téves járulékfizetés 

és nyugdíj-megállapítást, az adóhatósági eljárások 

miatti egészségkárosodást, áfa visszatartását, az ellenõrzés 

lefolytatásának a megtagadását, illetõleg 

hatásköri áttétel elmulasztását jelölték meg a perindítás 

okaként, 1 esetben pedig egy jogerõsen befejezett 

ügyben kezdeményeztek a Központi Hivatallal 

szemben perújítást. 

2004. évben – az újonnan indított és a korábbi 

évekrõl áthúzódó – perek száma 66 volt. Ebbõl a 

tárgyévben 27 ügy fejezõdött be jogerõsen, ezáltal 

összesen 39 ügy maradt folyamatban. 2004. évben a


jogerõsen befejezett perek közül 16 ügyben hoztak 

ítéletet, míg 11 ügyben a Pp. 130. §-a, illetve a 157. 

§-a alapján az eljárást megszüntették, vagy a keresetlevelet 

a kérelem megalapozatlansága miatt idézés 

kibocsátása nélkül elutasították. A jogerõs ítélettel 

befejezett ügyekben az adóhatóság 13 ügyben pernyertes 

lett, 1 ügyben részleges pernyertes, míg 

1 ügyben a felperes kereseti kérelmének helyt adott 

a bíróság, valamint 1 perújítás iránt benyújtott adóhatósági 

kérelem elutasításra került. 

A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése 

iránti perek mellett polgári jogviszonyból származó, 

más perkategóriában 2004. évben 26 új per indult, 

amelybõl 20 pert az adóhatóság ellen indítottak, 

6 pert viszont az adóhatóság kezdeményezett. Az 

adóhatóság ellen indított pereknél jelentõsen megemelkedett 

a végrehajtási igényperek száma, összesen 

12 új per indult, amelyet rendszerint pénzintézetek 

indítottak az adóhatóság, mint végrehajtást kérõ 

ellen a végrehajtási eljárásban lefoglalt vagyontárgyak 

foglalás alóli feloldása iránt. Ezen túlmenõen 

személyiségi jog megsértése iránt 4, jogalap nélküli 

gazdagodás megállapítása iránt 2 pert indítottak, valamint 

1-1 per indult követeléslefoglalás szabályainak 

megsértése miatt fennálló készfizetõi felelõsség 

megállapítása miatt, illetõleg birtokháborítás megállapítása 

iránt. Az adóhatóság által indított perek közül 

5 per szerzõdés APEH-hal szembeni hatálytalanságának, 

valamint 1 per felszámolási költség téves 

megállapítása iránt indult. 

2003. évrõl összesen 24 per húzódott át, így a 2004. 

évben indított 26 perrel együtt 50 ügyben kellett ellátni 

a perképviseletet. Jogerõsen 21 ügy fejezõdött be, 

amelybõl 9 ügyben ítéletet, 12 ügyben permegszüntetõ 

határozatot hozott a bíróság. Az ítélettel befejezett 

ügyekbõl 7 esetben az adóhatóság pernyertes lett, 

1 ügyben pedig részleges pernyertességet értünk el, és 

1 végrehajtási igényperben a felperes keresetének 

adott helyt a bíróság. A jogerõsen lezárt ügyekben az 

adóhatóság javára 127 500 Ft perköltséget ítéltek meg. 

III/2. Az adókötelezettség jogszerû 

teljesítése érdekében végzett tevékenység 

Tájékoztatási tevékenység 

Az adóhatóság kiemelt fontosságú feladata 

volt 2004-ben is az adózók folyamatos tájékoztatása 

adókötelezettségeik jogszerû teljesítése 

érdekében. 

Az Adónemek fõosztálya és a Járulék fõosztály 

összevonásával, illetve az Adóigazgatási osztály integrálásával 

2004. január 1-jétõl egységes Adójogi 

fõosztály jött létre, amely ellátja az APEH hatáskörébe 

tartozó valamennyi adónemmel, illetve a társadalombiztosítási 

elvonásokkal és az adózás rendjével 

kapcsolatos anyagi jogi és eljárásjogi tájékoztatási 

tevékenységet. E tevékenysége során a fõosztály 

törekszik arra, hogy a hagyományos tájékoztatási 

formákon (írásbeli és telefonos megkeresésekre 

adott közvetlen válaszok) kívül egyre inkább kihasználja 

az adózók szélesebb rétegeit is elérõ modern tájékoztatási 

eszközök (internet, elektronikus és írott 

média) által kínált lehetõségeket. 

A fõosztály rendszeresen állít össze és tesz közzé 

a hivatal internetes honlapján olyan általános tájékoztatókat 

vagy a gyakorlat során felmerült konkrét 

kérdéseket érintõ közleményeket, amelyek elõsegítik 

az adózók gyors információhoz jutását, illetve választ 

adnak a felmerült problémákra. 

Az általános tájékoztatást szolgálják azok az elõadások 

is, amelyeket a fõosztály munkatársai az ország 

különbözõ pontjain tartanak az érdeklõdõk számára, 

különösen az adójogszabályok módosítása 

idején, illetve a bevallási idõszakokban. A nagy érdeklõdésre 

számot tartó témákban a szaklapokban 

rendszeresen jelennek meg publikációk a fõosztály 

munkatársainak tollából. Gyakran tesznek fel adózással 

kapcsolatos közérdekû kérdéseket a napi sajtó, 

az egyes folyóiratok, sõt a bulvársajtó képviselõi


is, amelyek általában gyors szóbeli választ igényelnek. 

Nem ritkák az egyes rádió- és televízióadók felkérései 

sem. 

Az adójogi területre érkezõ megkeresésekbõl látható, 

hogy az ügyfelek jelentõs része már nem elsõsorban 

az általános adózási információkra, hanem a 

jogszabályok részletszabályaiban megbújó vélt vagy 

valós ellentmondásokra, lehetséges megoldásokra 

kíváncsi. Ezért a kérdésekre adandó válaszok sem 

merülhetnek ki a normaszöveg ismertetésében, a válasz 

kialakítását sok esetben elõzi meg egyeztetés, illetve 

alapos kutatómunka. 

Az írásbeli tájékoztatási tevékenység keretében a 

fõosztály 2004-ben közel 7200 ügyiratot intézett el. 

Ezek egy része az ügyfelek írásbeli megkeresése 

alapján kiadott tájékoztatás, más része pedig a társfõosztályok, 

igazgatóságok és más államigazgatási 

szervek kérdéseire megfogalmazott tájékoztatás 

vagy véleményközlés. 

A megyei/fõvárosi igazgatóságokon az egyes adónemeket 

érintõ írásbeli tájékoztatási tevékenységet a 

tájékoztatási és koordinációs (fõ)osztályok végzik. 

A 2004. évben országosan mintegy 22 900 megkeresésre 

válaszoltak az igazgatóságok, amelybõl több 

mint 7000 a személyi jövedelemadóra, közel 8800 

pedig az áltanos forgalmi adóra vonatkozott. Több 

mint 5500 esetben e-mailben keresték meg az ügyfelek 

az adóhivatalt, a központi e-mail címre érkezõ leveleket 

2004 decembere elõtt a kérdezõ lakhelye 

szerint illetékes igazgatóság válaszolta meg. Decembertõl 

az elektronikus levelek megválaszolása az 

újonnan létrehozott Központi Tájékoztatási osztály 

feladatává vált. 

A Központi Tájékoztatási osztályt az adózók tájékoztatásával 

kapcsolatos tevékenység fejlesztése, 

a munka színvonalának további emelése, gyorsabbá, 

hatékonyabbá és szakszerûbbé tétele érdekében 

hívta életre a hivatal vezetése az Adójogi fõosztály 

keretei között. Az osztály – a decemberi „próbaüzemet” 

követõen – 2005. január 1-jétõl kezdte meg 

mûködését. 

Az osztály írásos és a telefonos tájékoztatási tevékenységet 

folytat, ügyfeleket nem fogad. A személyes 

ügyfélforgalom továbbra is a megyei (fõvárosi) 

igazgatóságok ügyfélszolgálati irodáiban, illetve kirendeltségein 

valósul meg. Az írásos tevékenység 

keretében munkatársaink az APEH központi e-mail 

címére érkezõ, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó 

adónemeket (személyi jövedelemadó, általános 

forgalmi adó, társasági adó stb.) érintõ anyagi és eljárásjogi 

kérdésekre válaszol a lehetõségekhez képest 

rövid határidõn belül. A telefonos tájékoztatás 

egy helyi tarifával hívható ún. „kék hívószámon", illetve 

egy, valamennyi mobilhálózatról hálózaton belüli 

hívással elérthetõ mobilszámon valósul meg. Az 

osztály feladatai közé tartozik az APEH honlapján 

közzétett, elektronikusan is kitölthetõ bevallások 

használata során felmerülõ technikai és tartalmi kérdések 

megválaszolása, illetve a helyben megoldhatatlannak 

bizonyuló problémák illetékes helyre való 

továbbítása is. A Központi Tájékoztatási osztály tevékenységérõl 

számszerû adat még nem áll rendelkezésre. 

Részvétel az adó- és járulékjogszabályok 

elõkészítésében, a bevallások elõkészítésével 

kapcsolatos tevékenységben 

A Pénzügyminisztérium illetékes fõosztályai folyamatosan 

és közvetlenül bevonják az Adójogi fõosztály 

munkatársait is az egyes adónemekkel és a 

járulékokkal kapcsolatos jogszabályok elõkészítésébe. 

A hatályos rendelkezések végrehajtása során 

szerzett tapasztalatok alapján felmerült javaslatokat 

a fõosztály még a tervezetek összeállítása elõtt eljuttatja 

a Pénzügyminisztériumba, majd több fordulóban 

véleményezi a normaszövegek tervezetét, felhívja 

a figyelmet a szabályok gyakorlati alkalmazása 

során esetleg várható nehézségekre. 

A fõosztály készíti az adókötelezettség teljesítéséhez 

szükséges bevallási nyomtatványok túlnyomó


többségét a hozzájuk tartozó kitöltési útmutatókkal 

együtt. A munkatársak a nyomtatvány formájának és 

tartalmának kialakításától kezdve egészen a nyomdai 

elõállításig, illetve a programozásra történõ átadásig 

tartják kézben a folyamatot. 

III/3. A Hivatal másodfokú 

tevékenysége 

Az adózók 2004-ben is nagy számban éltek a 

számukra törvényben biztosított jogorvoslati 

lehetõségekkel, azonban nagyságrendjük 

valamelyest csökkent az elõzõ évi adatokhoz 

képest. 

A Központi Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatának 

2004. január 1-jétõl hatályos módosítása 

jelentõs mértékben érintette a fõosztály szervezeti 

rendjét. A módosított SZMSZ-nek megfelelõen a 

fõosztály kihelyezett illetékességgel mûködõ osztályszervezeteit 

régióközpontok és ezek szervezeti 

egységeit képezõ részlegek váltották fel. 

A szervezeti korszerûsítés a feladatellátás folyamatában 

jelentõsebb zavart, munkatorlódást a munkaszervezés 

hatékonysága és a munkatársak fegyelmezett 

feladatellátásának köszönhetõen az eltelt egy 

év során nem okozott. 

Az év folyamán 8309 esetben élek az adózók az 

elsõ fokú határozatok végrehajtására halasztó hatályú 

fellebbezéssel. 

A fellebbezések megoszlását tekintve megállapítható, 

hogy a 2003. évben kezdõdött változás tovább 

folytatódott abban a tekintetben, hogy az adóellenõrzésekhez 

kapcsolódó fellebbezések aránya csökkenést 

mutat az adóeljárási ügyekkel szemben. 

2003. évben a fellebbezések 48 százaléka, 2004. 

évben pedig a fellebbezések közel fele (49 százalék) 

volt az adóeljárási területhez köthetõ. Az e területrõl 

érkezett fellebbezések számának alakulásában jelentõs 

szerepet játszott az a tény, hogy csupán az egyszerûsített 

vállalkozói adó hatálya alá történõ bejelentkezés 

elutasítása miatt 611 db fellebbezés érkezett. 

Ennél az ügycsoportnál a helybenhagyási arány 

igen magas, 99 százalékos volt. 

A másodfokú eljárás során hozott döntések arányait 

tekintve azonosak a megelõzõ évvel, vagyis a 

határozatok 87 százaléka helybenhagyó döntést tartalmazott, 

a megváltoztatás 7,9 százalékos arányt 

képviselt, a megsemmisítõ döntések pedig a határozatok 

1 százalékát sem érte el. A tényállás tisztázatlansága 

miatti megsemmisítés és új eljárás elrendelésére 

az ügyek közel 5 százalékában került sor. 

Ezek az adatok alkalmasak voltak annak megállapítására, 

hogy az elsõ fokú ügyintézés színvonala 

megfelelõ, az adóügyekben született hatósági határozatok 

szakmailag mindinkább megalapozottak. 

A kiadott 8259 másodfokú határozat összesített 

adatait figyelembe véve a fellebbezések elbírálása 

során több mint 8,7 milliárd Ft adóhiány és 4,2 milliárd 

Ft bírság törlésére került sor. Mindez azt bizonyítja, 

hogy a fellebbezések elbírálásakor nem az állami 

bevételek bármi áron való növelése az elsõdleges 

cél, hanem a törvényesség betartása, és annak 

betarttatására való törekvés. 

A felügyeleti intézkedések 

Afellebbezések számához képest viszonylag 

alacsonyabb számban éltek felügyeleti intézkedés 

iránti kérelemmel az adózók. Ezt a 

rendkívüli jogorvoslati lehetõséget azok az 

adózók vették igénybe, akik elmulasztották a 

fellebbezési határidõt, vagy az ügy lezárását 

követõen új körülmény, bizonyíték merült fel. 

Az elõzõ évhez képest a kérelmek száma 

0,5 százalékos emelkedést mutat. 

Az elsõ fokon jogerõre emelkedett határozatok ellen 

az adózók 914 esetben terjesztettek elõ felügyeleti 

intézkedés iránti kérelmet. Ez a szám az elõzõ


évrõl áthúzódó ügyeket tekintve 2004. évben 977 

ügyet jelentett. 

A felügyeleti intézkedés iránti kérelmek jelentõs 

része megalapozatlannak bizonyult, a másodfokú 

adóhatóság 839 esetben az intézkedés mellõzésérõl 

tájékoztatta az adózókat, és mindössze 82 ügyben 

változtatta meg az elsõ fokú adóhatóság döntését. 

Ellenõrzési határidõ meghosszabbítása 

Az Art.-ben elsõ ízben 2003. évtõl kerültek meghatározásra 

azok a határidõk, amelyeken belül az ellenõrzések 

törvényesen lefolytathatók. 

A fõosztály készítette elõ a határidõk nyilvántartásának 

és meghosszabbításának szabályait tartalmazó 

APEH-utasítást, és feladatkörébe került a számítógépes 

nyilvántartó rendszer naprakészségének biztosítása is. 

Az Igazgatóságoktól érkezett kérelmek száma 

2004-ben 14 366 db volt, amely több mint 5 és félszerese 

a 2003. évben érkezett ezirányú kérelmeknek. 

Az összes kérelem közel 70 százaléka az év 

utolsó két hónapjára esett, amelyet a közösségi adószámmal 

rendelkezõ adóalanyok bevallásának a 

VIES adatokkal való összevezetésének szükségessége 

eredményezett. 

A tömeges határidõ-hosszabbítás iránti kérelmek 

elbírálása – az egyébként is jelentõs ügyiratforgalom 

mellett – nagy megterhelést rótt a fõosztályra. 

A perképviseleti munka eredményei 

A közigazgatási perek 

Kiemelkedõen fontos és jelentõs területe a 

hatósági munkának a perképviseleti tevékenység, 

mivel ezáltal „mérettetik” meg az 

adóhatóság munkájának szakszerûsége, jogszerûsége 

az egyes bíróságok, végsõ soron a Magyar 

Köztársaság Legfelsõbb Bírósága elõtt. 

Nagyon fontos, hogy az érintett adózókon kívül a 

bíróságok, és – egy-egy közérdeklõdésre számot tartó 

ítéleten keresztül a média útján, illetve a Legfelsõbb 

Bíróság által közzétett ítéletek kapcsán – a közvélemény, 

a lakosság az adóhivatal szakmai munkájáról 

milyen képet kap. Ha többségében arról értesül, 

hogy az adóhatósági határozatok jogszerûek, akkor 

az kétségkívül legitimálja a hivatal szakmai hozzáértését, 

növeli presztizsét. 

A 2414 adóval kapcsolatos perben a perképviselet 

jó színvonalúnak értékelhetõ. A másodfokon jogerõre 

emelkedett adóhatósági határozatok ellen az adózók 

2004-ben 1183 keresetet nyújtottak be. A bírósági 

ügymenetben érezhetõ volt az egyfokú eljárás 

kedvezõ hatása, a megyei és fõvárosi bíróságok elõtt 

tovább csökkent a perek átfutási ideje, amely a 2003. 

év közepétõl mûködõ Ítélõtábla tevékenységének is 

köszönhetõ. 

A befejezett ügyekbõl 306 permegszüntetéssel zárult, 

979 esetben pedig jogerõs ítélet született, tehát 

2004. évben 1285 per fejezõdött be, és az elõzõ 

évekrõl áthúzódó perek száma tovább csökkent. 

Az APEH a közigazgatási bíróságok elõtt évek óta 

jól szerepel, hiszen a perek jelentõs részében a bíróságok 

törvényesnek és megalapozottnak ítélik a határozatokat. 

A pernyertességi arány az elmúlt évhez 

képest számszerûen nem változott, az ítélettel zárult 

perek 71,8 százalékában a bíróságok helybenhagyták 

az adóhatósági határozatot. Megváltoztató döntés az 

ügyek 4,9 százalékában, hatályon kívül helyezõ pedig 

a perek 6,7 százalékában született. A tényállás 

tisztázatlansága miatt új eljárásra utasító ítéletet az 

ügyek 16,6 százalékában hoztak a bíróságok. 

A folyamatban lévõ perek 89,6 százaléka adóellenõrzéshez 

kapcsolódott. A megnyert perek perértéke 

több mint 9 242 531 ezer Ft, a vesztett perek pertárgyértéke 

687 558 ezer Ft. A perképviseleti munka jó 

színvonalát, eredményességét tükrözi a perköltségi 

mutatók alakulása is. A megyei, illetve a fõvárosi bíróságok 

73,3 millió Ft perköltséget ítéltek az APEH 

javára, míg a terhére ítélt összeg 54,6 millió Ft volt.


A felülvizsgálati eljárás 

A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága elõtt 

az adózók által kezdeményezett perek száma 2004. 

évben közel felére csökkent, 2003. évben az adózók 

166 pert, ezzel szemben 2004. évben csupán 86 pert 

kezdeményeztek. 

Ennek magyarázata a Pp-nek a felülvizsgálati eljárásokra 

vonatkozó módosításában keresendõ, 

ugyanis a 2001. évi CV. törvény magát a felülvizsgálati 

kérelem elõterjesztését (és nem annak elbírálását) 

feltételekhez kötötte. A 2002. január 1-jétõl módosított 

Pp. 270.§ (2) bekezdése a felülvizsgálati kérelem 

„befogadhatóságaként” elõírta, hogy az ügy 

érdemére kiható jogszabálysértésen túl a joggyakorlat 

egységesítése körében is fenn kell állni elvi problémának. 

A befogadhatóságról az LB hivatalos bírája, 

mint egyesbíró – jogorvoslattal nem támadható – 

határozattal dönt, azaz, ha megítélése szerint a befogadhatóság 

törvényi feltételei hiányoztak az adott 

ügy nem is került a LB felülvizsgálati tanácsa elé érdemi 

elbírálásra. 

A Pp. fent említett szabályát az Alkotmánybíróság 

a 42/2004. (XI.9.) AB határozatával megsemmisítette, 

így a Pp. jelenleg hatályos szabályai értelmében a 

felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthetõ elõ, ha a 

felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására 

kihatóan jogszabálysértõ. Tekintettel arra, hogy 

a felülvizsgálati kérelem elõterjeszthetõségének korábbi 

korlátja megszûnt, várható, hogy az adózók által 

kezdeményezett felülvizsgálati kérelmek száma 

ismét jelentõsen növekedni fog. 

Az adóhatóság közel azonos számban kezdeményezett 

eljárást mindkét évben, (2003. évben 25, 

2004. évben 29 pert) jellemzõen a precedens értékû, 

egységes jogértelmezést igénylõ ügyekben. 

A Legfelsõbb Bíróság elõtt 2004. évben 233 per 

volt folyamatban, amelynek valamivel több, mint a 

fele az elõzõ évrõl húzódott át, 115 felülvizsgálati eljárás 

pedig 2004. évben indult. A perek közel 80 százalékát 

az adózók kezdeményezték. 

A Legfelsõbb Bíróság 155 felülvizsgálati eljárásban 

hozott ítéletet, ebbõl 94 esetben megerõsítette, 16 esetben 

hatályon kívül helyezte az adóhatóság határozatát. 

Hatályon kívül helyezés mellett új eljárás lefolytatását 

12 esetben rendelte el. Határozat megváltoztatására 

2004. évben egy esetben került sor. A felülvizsgálati 

kérelem visszavonása miatt 32 eljárás megszüntetõ 

végzéssel zárult. A hivatal terhére 697 ezer Ft, a javára 

6024 ezer Ft perköltséget állapított meg. 

A Legfelsõbb Bíróság elõtt folyó eljárásokban az 

APEH helybenhagyási aránya 76 százalék. 

A Legfelsõbb Bíróság iránymutató döntése: 

A Legfelsõbb Bíróság iránymutató döntést hozott a csoportos személyszállítás áfája, illetve a kapcsolt vállalkozások 

közötti törzsrészvény értékesítése vonatkozásában. 

Az ügyben irányadó tényállás szerint a felperes 1997. és 1998. években a dolgozók munkába járásához szerzõdéses 

autóbuszokat vett igénybe, a szállítás ellenértékét megfizette, az áfát levonta. A felperes az utazásban résztvevõ 

dolgozókkal a szállítás ellenértékének 20 százalékát megtéríttette, és annak 12 százalékos áfatartalmát felszámította 

és bevallotta. 

Az adóhatóság álláspontja szerint amennyiben a munkavállaló aránytalanul alacsony árat térít, úgy a munkáltató 

által fizetendõ áfa alapja az áfa tv. vonatkozó rendelkezése alapján a szolgáltatás piaci értéke. Továbbá az áfa tv. 

nem enged e rendelkezés alól kivételt akkor sem, ha az aránytalanul alacsony áron történõ munkáltatói térítést jogszabály 

kötelezõen írja elõ. A forgalmi érték a szolgáltatásnak az az ára, mely független felek között elérhetõ. Jelen 

ügyben a fuvarozó vállalatok reális piaci áron értékesítették a bérleteket a felperes részére, aki a dolgozókra a for-


galmi értékhez viszonyítottan aránytalanul alacsony értékben terhelte át a bérletek árát, amely a fennálló munkaviszonyra 

tekintettel sem minõsülhet független felek közötti forgalmi értéknek. 

Az adóhatóság fentieken kívül további megállapítást is tett felperesnél, nevezetesen a vele kapcsolt vállalkozásban 

lévõ három Kft felé történt törzsrészvény értékesítéssel összefüggésben azt állapította meg, hogy a köztük létrejött 

ügylet kizárólag az adóelõny kihasználását célozta, mivel a társasági adókedvezmény (elhatárolt veszteség 

formájában) átkerült az arra nem jogosult társasághoz. 

A MK Legfelsõbb Bírósága ítéletében az adóhatóság álláspontját találta megalapozottnak. Ítéletében kitért az alperes 

által felhívott Európai Bíróság (EB) ítéletére is, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy – az ítélethozatalkor – 

az még nem kötötte a magyar bíróságokat, de az EB ítéleteiben kifejtett jogelvek mindenképpen alkalmazhatók, ha 

azok a hatályos magyar jogszabály alapján is megállapíthatók. AZ EB által kifejtetteket a magyar áfa tv. szabályaira 

és a tárgyi peres eljárásra alkalmazva a LB az alperesi adóhatóság álláspontjával egyezõen megállapította, hogy 

a munkavállalók munkába szállítása fõszabály szerint mind a munkavállaló, mind a munkáltató érdekkörébe esik. 

Bizonyos speciális körülményekbõl adódóan a munkába szállítás azonban kizárólag a munkáltató gazdasági érdekkörébe 

eshet, akkor viszont ez feltételezi, hogy annak költségét, vagy annak egy részét nem háríthatja át a munkavállalókra. 

Mivel a felperes a szállítási költségek 20 százalékát áthárította a munkavállalókra, ebbõl következõen a 

csoportos személyszállítást nem lehet kizárólag a felperesi érdekkörbe tartozónak tekinteni. Ezért amennyiben a felek 

között történõ ügyletben az ellenérték aránytalanul alacsony volna, úgy nem erre az alacsony ellenértékre jutó 

áfa fizetendõ be, hanem az áfa alapját a forgalmi érték alapján kell megállapítani. A perbeli esetben felperes csak a 

munkavállalók által megfizetett 20 százalékos ellenértéket tekintette a fizetendõ adó alapjának, így nem a jogszabályoknak 

megfelelõen állapította meg és fizette meg az általános forgalmi adót. 

A felperes és kapcsolt vállalkozásai közötti törzsrészvény értékesítéssel összefüggésben a LB rámutatott, hogy 

az adóhatóság az Art. 1.§ (7) bekezdésében megfogalmazott lehetõségével és kötelezettségével élt, amikor felperes 

és a kapcsolt vállalkozásai közötti törzsrészvény értékesítést, annak lebonyolítását és az azzal kapcsolatban kötött 

megállapodást vizsgálta. A kapcsolódó vizsgálatok alapján feltárt tényállás, a szerzõdések összefüggése, a vételár 

kiegyenlítésének módja, a tranzakció lebonyolítása alátámasztja az adóhatósági megállapításokat, amelyet a felperes 

a perben sem tudott – bizonyítékokkal alátámasztva – kétségessé tenni. 

III/4. Kizárólagos illetékességi ügyek 

blokkja 

Az adóhatóság e területe foglalkozik az adózás 

rendjérõl szóló törvény rendelkezése 

alapján meghatározott speciális adóalanyi 

kör adóztatásával kapcsolatos feladatokkal. 

Az Art. 77. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott 

adóalanyok, így a külföldön bejegyzett vállalkozások 

általános forgalmi adó visszatérítésének, diplomáciai 

és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet 

alá esõ nemzetközi szervezetek és tagjaik általános 

forgalmi adó és jövedéki adó visszatérítésének, a külföldön 

tevékenységet végzõ társaságiadó-alany, valamint 

a fióktelepnek nem minõsülõ telephelyen gazdasági 

tevékenységet folytató külföldi vállalkozás, a 

fegyveres erõk és rendvédelmi szervek, nemzetbiztonsági 

szolgálatok, továbbá azok hivatásos és szerzõdéses 

állományú tagjai, köztisztviselõi és közalkalmazottai, 

a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete 

alá tartozó szervezetek, az általa alapított és a Honvédelmi 

Minisztérium kizárólagos tulajdonában lévõ 

gazdasági társaságok és közhasznú társaságok, a bel-


ügyminiszter által alapított és irányított, továbbá az 

igazságügyminiszter által alapított és az IM Büntetésvégrehajtás 

Országos Parancsnoksága által irányított 

gazdasági társaságok és közhasznú társaságok, az állami 

adóhatóság alkalmazottai, a Központi Hivatal és 

a területi szervek, az Oktatási Igazgatóság, valamint a 

SZTADI – ügyeiben kizárólag az Észak-budapesti 

Igazgatóság jár el, felettes szervként a felügyeleti és 

másodfokú hatósági tevékenységet az APEH Központi 

Hivatal Általános fõosztálya látja el. 

A fõosztály munkájában jelentõs számban jelennek 

meg a külföldön nyilvántartásba vett adóalanyok, 

valamint a diplomáciai és konzuli képviseletek, 

az ezekkel egy tekintet alá esõ nemzetközi szervezetek 

és tagjaik áfa- és jövedékiadó-visszatérítési kérelmeinek 

másodfokú érdemi elbírálása. A fõosztály 

tevékenységének ellátása során folyamatosan 

együttmûködik a Pénzügyminisztérium, a Honvédelmi 

Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, 

az Igazságügyi Minisztérium illetékes 

fõosztályaival, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, 

illetve a védelmi igazgatási szervezetekkel. A 

fõosztály tevékenységének körébe tartozik a fegyveres 

erõkkel és rendvédelmi szervekkel, továbbá a 

nemzetbiztonsági szolgálatokkal kötött együttmûködési 

megállapodásokból adódó feladatok ellátása is. 

Az Észak-budapesti Igazgatósághoz tárgyévben 

a diplomáciai testületek által benyújtott kérelmek 

száma 

A diplomáciai testületek által az Észak-budapesti Ig.-hoz 

benyújtott kérelmek alapján kiutalt és elutasított összegek 

Az Észak-budapesti Igazgatóságra tárgyévben 

a külföldön nyilvántartásba vett adóalanyok által 

benyújtott kérelmek száma 

A külföldön nyilvántartásba vett adóalanyok által benyújtott 

kérelmek alapján kiutalt és elutasított összegek


Az Észak-budapesti Igazgatósághoz benyújtott kérelmek 

számának (amely évente átlagosan 3000 kérelmet 

jelent), valamint a kérelmekkel érintett adó összegének 

alakulása jól tükrözi a szakterületet szabályozó 

jogszabályoknak az adóalanyokra nézve kedvezõ módosítását. 

Mindez jelentõsen befolyásolta a külföldiek 

vállalkozási kedvét, amelynek gazdasági hatása jól érzékelhetõ 

az elbírált összegek alakulásából is. Míg az 

1998. és 1999. tárgyév során az elbírált adó összege 

(10 461 MFt; 7632 MFt) közel azonos mértékû volt, a 

2001. tárgyévben pedig ez az érték jelentõsen megemelkedett 

(23 786 MFt), addig 2003. és 2004. évben 

ez az összeg kismértékben visszaesett (15 779 MFt; 

19 084 MFt), de még mindig jóval meghaladta a 1998. 

és a 1999. tárgyévekben elbírált összegeket. 

A fõosztály adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése 

mellett közremûködik az ország gazdaságmozgósítási 

feladatainak ellátásában, irányítja és felügyeli 

a Hivatalt érintõ katasztrófavédelemmel kapcsolatos 

feladatokat, végzi és irányítja a büntetõeljárásban 

résztvevõk, az igazságszolgáltatást segítõk Védelmi 

Programjából az APEH-re háruló feladatokat. 

A fõosztály együttmûködik a NATO Biztonsági 

Beruházási Programból (NSIP) adódó termékértékesítés 

és szolgáltatásnyújtás lebonyolításában illetékes 

szervekkel, valamint végzi az ehhez, illetve a 

Magyarországon tartózkodó külföldi fegyveres erõk 

általánosforgalmiadó- és jövedékiadó-mentes beszerzésekhez 

kapcsolódó adóztatási feladatokat. 

A fõosztály feladatkörébe tartozott a külföldön 

tevékenységet végzõ társasági adóalanyok, valamint 

a fióktelepnek nem minõsülõ telephelyen 

gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozások 

nyilvántartásba vétele, illetve a nyilvántartásból 

való törlése a Tao. tv. 2003. január 1-jén hatályba 

lépett módosításáig. A Tao. tv. módosítása 

ugyan a külföldi vállalkozások bejelentkezési jogosultságának 

megszûnését eredményezte, a fenti 

adóalanyi kör adóügyeiben továbbra is az APEH 

Észak-budapesti Igazgatósága, így másodfokon a 

fõosztály jár el. 

Az Észak-budapesti Igazgatóságon nyilvántarott 

offshore vállalkozások száma 

Uniós csatlakozást követõ speciális feladatok 

Hazánk Európai Unióhoz történõ csatlakozásából 

eredõen az Észak-budapesti Igazgatóság, 

így a fõosztály tevékenységi területe 

kibõvült az elektronikus szolgáltatást nyújtó 

adóalanyokkal kapcsolatos adatok nyilvántartásával, 

valamint az ezzel összefüggõ adóztatási 

feladatokkal. 

A hazánk területén – a 2004. tárgyév során – megvalósult 

elektronikus szolgáltatások után, összesen 

19 állambeli – jellemzõen az USA-ban honos – „harmadik 

országbeli” szolgáltató teljesített adófizetési 

kötelezettséget, közel 30 000 euró összegben. Ezt – 

az egyes harmadik országbeli, de valamely uniós 

tagállamban nyilvántartásba vett adózók által befizetett 

– összeget az egyes tagállami adóhatóságok utalják, 

illetve utalták tovább az Észak-budapesti Igazgatóság 

által nyitott és kezelt bevételi számlára – tekintettel 

a szolgáltatások teljesítési helyére –, majd 

ez utóbbi bevételi számláról kerül a fizetett áfaöszszeg 

a Kincstárba. 

Az Art. 2004. január 1-jén hatályba lépett módosításával 

szintén bõvült az APEH Észak-budapesti


Igazgatóságának, így a fõosztálynak a tevékenységi 

köre. Új feladatként jelentkezett a pénzügyi képviselõk, 

illetve a képviselet ezen formáját igénybe vevõ 

külföldi vállalkozások adatainak a nyilvántartása – 

az Észak-budapesti Igazgatósághoz 2004. tárgyévben 

51 jogi személy jelentkezett be, pénzügyi képviselõ 

útján. 

III/5. Az adóstatisztikai elemzésektõl az 

adóhivatali tevékenység kontrollingján 

keresztül a kockázatkezelésig 

A2004. év több szempontból is jelentõs változást 

hozott a tervezési és elemzési területen, 

mivel fontos szerep hárult rá a régiókba 

szervezett elemzési, elõrejelzési és kontrolling-feladatok 

koordinálásában, az uniós csatlakozást 

következõen keletkezett váratlan 

helyzetek és kedvezõtlen folyamatok okainak, 

összetevõinek elemzésében, a kockázatok feltárásában 

és az adóhivatal cselekvési programjainak 

kidolgozásában, intézkedéseinek 

összehangolásában. 

2004-ben jelentõs átalakulási folyamat kezdõdött 

a tervezési és elemzési tevékenységben. A kormányzat 

által elrendelt létszámcsökkentés végrehajtása e 

területen összekapcsolásra került a már korábban kidolgozott, 

az uniós csatlakozást középpontba állító 

stratégiai szempontokkal. Az irányítást segítõ tervezési 

és elemzési terület – a fõvárosi székhelyen kívüli 

igazgatóságokon – január elsejétõl regionális szervezettségûvé 

vált. A tevékenység régióközpontból 

irányítottan és részben igazgatóságokra kihelyezett 

munkatársakkal folyik. A Központi Hivatal szakfõosztályának 

rendszeres segítségével fokozatosan létrejött 

a régiós szintnek megfelelõ gazdasági háttérinformációk 

rendszere, továbbá a helyi igényekre figyelemmel 

átalakult a kontrollingadatok szolgáltatási 

rendje. Az újszerû kapcsolatrendszer (központrégiók-igazgatóságok) 

az év végére többségében ismertté, 

elfogadottá és rendezetté vált. 

Az év legnagyobb változása kétségkívül hazánk 

Európai Unióhoz történõ csatlakozása, és ezzel párhuzamosan 

az áfaelszámolási rendszer változása volt. 

Ugyanis míg korábban az adózók külhoni beszerzéseik 

után a VPOP kivetése alapján fizették meg az 

áfát, és ezt követõen állíthatták be áfabevallásukban 

elõzetesen felszámított adóként a megfizetett összeget, 

májustól az APEH-nak benyújtott bevallásban 

egyidejûleg történik az elszámolás. Emiatt az adóstatisztika 

pénzügyi elemzései elsõsorban az áfa alakulásával 

foglalkoztak. Emellett a több éves gyakorlatnak 

megfelelõen változatlanul rendszeresen készültek 

a kiemelt adókra és járulékokra vonatkozó elemzések 

a Pénzügyminisztérium részére. 

Az adóstatisztikai terület munkájában korábban is 

fontos szerepet töltött be az államháztartási bevételek 

figyelemmel kísérése. A 2004. évben a bevételek 

a legtöbb adónem esetében a költségvetési elõirányzattól 

eltérõen alakultak, ezért különös hangsúlyt kapott 

a bevételi elõrejelzések készítése, illetve a pénzforgalmi 

folyamatok magyarázata. Az adóhivatal 

elõrejelzéseinek megalapozottsága érdekében 2004. 

második félévétõl egyre jobban bekapcsolódott az 

5 fõvárosi székhelyû és a 6 regionális tervezési területet 

is a munkába. Ennek, illetve a kiforrottabb 

prognóziskészítési módszerek következtében egyre 

pontosabbá váltak elõrejelzéseink. 

Az APEH által kezelt nettó pénzforgalmi bevétel 

2004. évben 6,2 billió forint volt, ami háromszázmilliárd 

forinttal, több mint 5 százalékkal nagyobb az 

elõzõ évinél. A korábbi éveknél mérsékeltebb dinamika 

az említett áfabevétel „kiesés” következménye. 

A több mint harmincféle (ebbõl kettõ új) adó- és 

járuléknemben a befizetések közel 7,6 billió forintot 

tettek ki, ami 5 százalékkal haladja meg az elõzõ 

évit. A kiutalások pedig gyakorlatilag bázisszinten 

(1,3 billió forint) alakultak.


Az áfa-, szja-, társaságiadó- és – újdonságként – 

az evabevallások összesített, illetve különféle szempontból 

csoportosított adatai alapján készített elemzések 

támogatták a Pénzügyminisztériumban folyó 

tervezés-elemzési tevékenységet. 

Adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok 

ellátása 

A szakterület új feladatai közé tartozott a külsõ 

szervek APEH felé megfogalmazott adatszolgálta- 

Az általános forgalmi adó alakulása az uniós csatlakozást követõen 

Az Európai Uniós csatlakozással, a tagállamok közötti áruforgalom általános forgalmi adóztatásának harmonizációja 

érdekében, átalakult az áfaelszámolás rendszere. A változás fõként a termékimportot érintette. Fõ szabályként 

a Közösségbõl, illetve harmadik országból beszerzõnek Magyarországon továbbra is a belföldi adómértékkel adófizetési 

kötelezettsége keletkezik. Az importáfabeszedési rendszere azonban teljes egészében megváltozott, a korábbi 

kivetéses rendszer átalakításra került az önadózási szisztémának megfelelõen. A csatlakozás elõtt az importált termék 

után a fizetendõ általános forgalmi adó összegét a vámhatóság állapította meg, és az importõrök oda teljesítették 

befizetéseiket, majd a késõbbiekben a kivetett és megfizetett adó összegét és alapját az adóhivatalnál az áfa-bevallásaikban 

helyezték levonásba. A csatlakozást követõen az adózók termékimportjuk utáni kötelezettségeikrõl aktuális 

idõszaki áfabevallásaikban önmaguk adtak számot. Az import utáni adó összege és alapja a fizetendõ és a levonásba 

helyezhetõ áfa elszámolásakor egy bevallásban realizálódik. A fizetendõ adóalapban májustól megjelent a 

Közösségen belüli termékbeszerzés, a háromszögügylet beszerzõjének termékértékesítése (a vevõ egy másik tagállambeli 

adóalanyt bíz meg a termék beszerzésével, melyet az egy harmadik tagállamból közvetlenül a vevõ számára 

szállít), valamint a termékimport utáni fizetendõ adó alapja. A levonható adó alapjában továbbra is elszámolásra 

kerül a Közösségen belüli és a harmadik országból származó beszerzések összege. Az EU csatlakozást követõen a 

nemzetgazdasági import közel harmadát kitevõ vámszabadterületi behozatal is megjelenik a bevallásokban, míg a 

csatlakozást megelõzõ áfabevallások erre vonatkozóan nem tartalmaztak adatot. 

A másik tagállamból történõ beszerzésnél speciális esetekben az eredet szerinti adóztatás érvényesül. Ilyen szabályozás 

vonatkozik a nem adóalany jogi személyekre, a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végzõ 

alanyi adómentes, illetve a mezõgazdasági különleges jogállást választó adóalanyokra, a 10 ezer eurót meg nem 

haladó éves beszerzés esetén. 

A csatlakozást követõen a módosítások másik eleme a termékexportot érintette. Az export tartalma megváltozott, 

ténylegesen az EU határain kívüli országokba történõ értékesítést jelent. Az uniós országokba irányuló értékesítés 

Közösségen belülre történõ, adólevonási joggal járó adómentes termékértékesítésre módosult, amely a célországban 

az adott állam adómértékével adózik. A Közösség másik tagállamába irányuló értékesítés azonban akkor adómentes, 

ha Közösségen belüli beszerzés jogcímén az adót a másik tagországban megfizetik, amennyiben ilyen jogcímen 

nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, akkor az értékesítés adóköteles ügylet. 

A fent említettek jelentõs módosulásokat eredményeztek az általános forgalmi adó elszámolásában és bevallásának 

szerkezetében, ennek következtében az adónem pénzforgalmában is.


tási igényeinek kielégítése, illetve ennek teljes adminisztrációja. 

Ennek keretében került sor az 

APEH PM közötti rendszeres adatszolgáltatásba 

bevont kimutatások meghatározására, majd – az 

informatikai szakterület segítségével – az üzemszerû 

mûködés beindítására. Ezen túlmenõen több 

mint száz egyedi információs igénnyel fordult hozzánk 

a PM, amelyek elsõsorban a különféle jogszabály 

elõkészítõ munkákat, valamint a törvény módosítások 

hatásmechanizmusának elemzését szolgálták. 

Emellett különféle egyéb intézmények, 

költségvetési szervek, illetve gazdálkodók keresték 

meg a hivatalt elsõsorban társaságiadó és szjabevallásból 

származó adatok rendelkezésre bocsátása 

érdekében. 

Az év során folytatódtak, illetve bõvültek a nemzetközi 

feladatok, amelyek egyrészt az Európai Unió 

egyik jelentõs bevételi forrásának – az áfaalapú befizetéseknek 

– az elszámolásával kapcsolatos jelentés 

összeállításában való részvételben, illetve a jogszabályban 

meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség 

teljesítésében nyilvánult meg. Egy másik fontos 

feladatot jelent a Közösségi forgalom statisztikai kimutatáshoz, 

az ún. INTRASTAT-rendszer mûködtetéséhez 

a KSH részére a vonatkozó áfabevallások átadása. 

A terület feladatai közé tartozik az ÁSZ-, illetve 

KEHI-vizsgálatok és véleményezések adóhivatali 

koordinálása, a szervekkel való kapcsolattartás. Az 

elõzõ évekhez hasonló ellenõrzések mellett 2004. 

évben az szja-rendszerrel kapcsolatos pénzügyi témavizsgálat 

fejezõdött be. 

Az áfabevételek elõirányzott szint alatti teljesülése 

miatt a Pénzügyminisztérium iránymutatása alapján 

augusztustól egy komplex jellegû Adóbeszedési 

Intézkedési Terv foglalta össze a legfontosabb feladatokat, 

amely az APEH minden szakmai blokkjára 

vonatkozóan tartalmazott magas prioritású feladatokat. 

A különbözõ szakterületek egymásra épülõ tevékenységét 

koordináló újszerû munkát a Tervezési és 

Elemzési fõosztály végezte el. A feladatok végrehajtásáról 

kéthetente, minden szakterületet érintõ jelentést 

állítottunk össze a PM részére. 

Kontrollingtevékenység 

Az állami adóhatóság szerteágazó tevékenységének 

feladatorientált áttekintését, az elvégzett munka 

jellemzõinek és eredményeinek értékelését segíti a 

kontrolling. Ez döntõ részben rendszeresen ismétlõdõ 

heti, havi, negyedéves és éves periodicitású, de 

minden évben vannak eseti munkák is. Fontos, hogy 

már az év elejétõl minden munkatárs számára ismertek 

legyenek a legfontosabb évi feladatok és a hozzájuk 

kapcsolódó szervezeti követelmények. Az éves 

feladattervben foglaltuk össze tehát az EU-csatlakozás 

évének kiemelt jelentõségû tennivalóit arra is figyelemmel, 

hogy az adóhatóság nehezebb feltételek 

között (csökkentett létszámmal és szigorú költségtakarékosság 

mellett) dolgozhat. Az ún. önadózáson 

kívüli követelmények tervszámait ez évben a kiutalás 

elõtti vizsgálatok, valamint a hátralékbehajtás 

eredményeire és a szankciós bevételekre kellett elkészíteni. 

A jóváhagyott elõirányzatok megvalósulásáról 

– az igazgatóságok teljesítésértékelései és elõrejelzései 

alapján – a felsõ vezetõk havonként kaptak 

tájékoztatást. 

A szervezet egészének megítélését havonta rövidebb, 

illetve negyedévente átfogó jelleggel készített 

tevékenységi beszámolók segítették, köztük a PM és a 

parlamenti képviselõk tájékoztatása céljából is. A negyedéves 

beszámolók szerkezete ez évtõl már a szervezetirányítás 

korszerûsítésében elfogadott négy nézõponthoz 

(alapítói, ügyfél, belsõ folyamatok, alkalmazottak/szervezeti 

tanulás-fejlõdés) igazított. A területi 

szervezetek tervezési részlegei központilag megadott 

vázlat szerint, negyedévente készítették el az 

igazgatósági/régiós tevékenység átfogó beszámolóit. 

A stratégiai irányítás szándékának megfelelõen az 

értékelési és ösztönzési rendszer keretében továbbra


is rendszeres országos teljesítménymérésre és értékelésre 

került sor. A szervezeti teljesítményértékelés 

hosszú múltra visszatekintõ hagyományokon alapuló 

rendszerének korszerûsítése terén, elõrelépésnek 

tekinthetõ, hogy létre lehetett hozni egy olyan menedzsmenti 

célzatú informatikai rendszert (PRO- 

VIR), amely a mutatószámok adatait mindenki számára 

hozzáférhetõ módon rendszeresen megjeleníti. 

Ennek jellemzõje, hogy többségében automatikus 

adatbevitellel (informatikai alrendszerekbõl, illetve a 

szakfõosztályokon mûködtetett nyilvántartásokból) 

a mutatók algoritmusai alapján számítja a paramétereket 

és azok pontszámértékét, az eredményt pedig 

standardizált táblázatok és grafikonok formájában, a 

felhasználó által választott módon megjeleníti. A kapott 

információk további feldolgozását excel tábla 

formátumú lekérdezési lehetõségek is segítik. Az 

adott évi kiemelt feladatokhoz igazított, 35 mutatóból 

álló (ezen túlmenõen többeknél almutatókat is 

tartalmazó) PRO-VIR-rendszerben – sok egyeztetést 

kívánó, de gyors és intenzív rendszerfejlesztésnek 

köszönhetõen – áprilistól kezdõdõen már havonként, 

„éles üzemben” voltak láthatóak a mutatók adatai. 

A mûködtetési tapasztalatok alapján félévkor kismértékben 

módosult a mutatószámrendszer és ezen 

utasításnak megfelelõen augusztustól kezdõdõen a 

PRO-VIR-ben néhány mutatónak már hetenkénti 

gyakorisággal is megjelentek az adatai. 

A kontrolling számos esetben mûködött közre különbözõ 

vezetõi döntések elõkészítésében, megalapozásában. 

Ennek során – többek között – a Központi 

Hivatalban segítséget nyújtott a Magyar Közigazgatási 

Minõségi Díj pályázaton való részvételi feltételek 

feltárásában és elõkészítõ elemzésében, az ún. 

„Üvegzseb” törvénnyel kapcsolatos adóhivatali anyagok 

összeállításában, a kistérségi gazdasági információkat 

adó VÁTI TeIR-adatbázishoz való adóhivatali 

hozzáférés megszervezésében. A területi szervezeteknél 

is számos kérdésben készítettek eseti elemzéseket, 

leginkább a revizori teljesítményekkel, hátralékállománnyal 

összefüggésben, de az elektronikus adóigazgatás 

fejlõdésérõl, kirendeltségek költségeirõl, 

vagy a betegnapok számának alakulásáról is. 

Kockázatkezelés 

Az adózói kockázatok kezelése terén 2003-ban 

megkezdett modellezési munkák eredményei az 

adózók ellenõrzés szempontú kategorizáló rendszerébe 

kerültek beépítésre. Az ún. KAT-rendszer adózói 

körét gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók, 

valamint az egyszerûsített ellenõrzéssel nem 

vizsgálható magánszemélyek, – mintegy 2,5 millió 

adózó – alkotja. A rendszer fejlesztése során egy új 

fogalom, az adóteljesítmény került bevezetésre, 

amely az adózó költségvetési kapcsolatára vonatkozó 

bruttó jellegû mérõszám. Az elévülési idõszakon 

belüli bevallásokban szereplõ adó jellegû tételekbõl 

képzett adóteljesítmény éves elemekbõl egy egész 

mutató rendszer került kidolgozásra. Ezek közé tartozik 

az adózó ügyfélértéke, ez alapján történik a 

kategorizálás. 

2004-tõl a KAT-rendszer számos új elemet hozott 

az adóhivatal nyilvántartási rendszerébe. Az 

elévülési idõszakon belüli összevont adatok úgy az 

adózókat, mint a Hivatal területi szerveit stabilan 

és átfogón jellemzik. Az adózók egy évre vonatkozó 

adatainak egymás mellett történõ megjelenítésével 

a változások folyamata áttekinthetõbb, a tevékenységi 

körönkénti statisztikák egy új keresztmetszetben 

történõ megvilágításra nyújtanak lehetõséget. 

Az ügyfélérték alapján kialakított kategóriák az 

ellenõrzések tervezése során is fontos szerepet kapnak. 

2003-tól jogszabály is elõírja a kiemelt adózók 

rendszeres ellenõrzését. 2004-tõl az ellenõrzések tervezésénél 

és a lefolytatott vizsgálatok értékelésénél 

a KAT-rendszerben képzett mutatók jelentõs szerepet 

kapnak. 

2004. év elején elkészült az ellenõrzés kiválasztást 

támogató lekérdezõi felület, amelybe a késõbbi-


ekben beépítésre kerültek a 2004. évi ellenõrzési 

irányelvben szerepelõ kiválasztási szempontok. Az 

év második félévétõl összességében mintegy 30 féle 

változó szerint (többféle szempont együttes beállítása 

mellett) lehetett alig egy-két perc alatt adózói 

(akár két-szintben is rendezett) listákat elõállítani. 

Év végére a kiválasztási szempontok száma meghaladta 

a százat. 

Számos új információ került elõállításra, illetve 

más rendszerbõl átvételre: 

– bevallási kötelezettség teljesítése, 

– befizetési fegyelem mérése, 

– revízió során szerzett, korábban adatbázisba szervezett, 

kódolt javaslatok átvétele, 

– VIES nemzeti modulból átvett adatok alapján képzett 

kockázati tényezõk, 

– jövedelemadó-bevallásokból képezhetõ mutatók, 

– a külkereskedelmi forgalom jellemzésére képezhetõ 

mutatók köre is jelentõsen bõvült. 

Az APEH tevékenységének – a szakmai érdeklõdõk 

és a széles közvélemény számára történõ – kommunikálásában 

fontos szerepet töltenek be a fõosztály 

által rendszeresen készített értékelések és elemzések. 

Ezekrõl a belsõ nyilvánosság a fõosztály 

intranetes honlapjáról tájékozódhat, a sajtó számára 

pedig a Hivatal más részlegeinek közremûködésével 

válnak ismertté, csakúgy mint az évente publikált 

Bulletin és a jelen évkönyv is. 

III/6. A belsõ kockázatkezelés területei 

Az APEH alaptevékenysége során szükségszerûen 

kezel nagy mennyiségben adó-, üzleti, 

bank- vagy szolgálati titoknak minõsülõ 

adatokat. Emellett jelentõs tételt képez a személyes 

adatok köre is. Az adatok kezelése komoly 

számítástechnikai eszközpark használatát 

vonja maga után. A biztonságtechnikai, informatikai 

védelmi feltételek, illetve a munkavégzés 

zavartalanságának segítése; az adatvagyon 

és a titkok védelme képezi a Biztonsági 

fõosztály fõ feladatát. 

Szabályozás és adatvédelem, adatbiztonság 

Az ország legnagyobb adatvagyonával rendelkezõ 

hivatalának mûködése során magas adatvédelmi elvárásnak 

kell megfelelnie. Az elvárás az adózókkal 

és az adózással kapcsolatos adatok gyors, pontos vezetésében 

és kezelésében, azok megbízhatóságában 

hitelességében nyilvánul meg. 

Ezt napjainkban a hagyományos adat- és iratkezelés 

mellett az informatikai eszközök és módszerek 

alkalmazásával lehet megvalósítani. 

Az adatok védelemének alappillére az adatvédelmi 

törvény, amely lefekteti a személyes adatok kezelésének 

alapelveit, valamint meghatározza a technikai 

háttérrel szemben támasztott elvárásokat. Az 

adatkezelõ szerveknek, így az állami adóhatóságnak 

is a szabott feltételek között kell a személyes adatokat 

kezelnie. 

Az adatvédelmi törvény 2003. évi módosítása 

szükségessé tette ez évben az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési 

Hivatal Adatvédelmi- és Adatbiztonsági 

Szabályzatának kiadását. Az új szabályzat biztosítja 

a jogi és igazgatási hátteret, továbbá dönt a kérdéskörrel 

kapcsolatos felelõsségrõl is. 

A 2003. évi XLVIII. tv. 31/A §-a alapján kinevezésre 

került az APEH belsõ adatvédelmi felelõse, továbbá 

a területi szervek helyi adatvédelmi megbízottakat 

foglalkoztatnak. 

Az év folyamán megkezdõdtek – és reményeink 

szerint 2005. év elsõ negyedévében be is fejezõdnek 

– az APEH Informatikai Biztonsági Szabályzatának 

kidolgozását célzó munkálatok. A szabályzat az ajánlott 

szabványok szerint a technikai feltételeken túl a 

felelõsségi köröket tartalmazza, emellett szolgálja az 

adatvédelem és adatbiztonság intézményét is.


Biztonsági referensek 

A fõvárosi székhelyû, valamint a regionális feladatokat 

is ellátó igazgatóságokon a Biztonsági 

Szabályzat mellékleteiben meghatározott feladatokat 

a biztonsági referensek látják el. Az év során új 

alapokra helyeztük a referensek és a fõosztály közötti 

információáramlást, a szakmai irányítás módszerét. 

Ennek köszönhetõen a technika nyújtotta lehetõségeket 

kihasználva folyamatosan napi munkakapcsolatban 

álltunk, a referensek havonta írásban 

tájékoztattak az általuk elvégzett fõbb feladatokról, 

továbbá negyedévente közös szakmai értekezletet 

tartottunk. Ez utóbbin a szakosztályok képviselõi is 

részt vettek, elõadásaikkal, a kérdésekre adott válaszokkal 

nagyban elõsegítették a munkavégzés szakszerûségét. 

Projektfeladatok 

2004-ben folytatódtak az informatikai projektek 

keretében megkezdett, az adatbiztonság szavatolását 

célzó fejlesztések és szervezési intézkedések. 

A Biztonsági fõosztály egy fõvel folyamatos és állandó 

részvételt biztosít az informatikai projekteket 

felügyelõ Programirányító Bizottság (PIB) munkájában. 

További 14 projektben a fejlesztésekben történõ 

közvetlen részvétel mellett gondoskodunk a biztonsági 

elvárások érvényesítésérõl már a kezdeti stádiumtól 

fogva. 

Technikai védelem 

2004. évben vált aktuálissá a 2002-ben indított, 

és mintegy 21 objektumot érintõ EPG-projekt 

(Észak-budapesti Igazgatóságon, Pest Megyei Igazgatóságon, 

Gyõr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóságon 

telepített biztonságtechnikai rendszerek) keretében 

megvalósult vagyonvédelmi rendszerek garanciális 

lezárása. A feladat java része az év során be 

is fejezõdött. 

A hivatali szinten szûkössé vált pénzügyi lehetõségekbõl 

fakadóan fontosnak tartottuk, hogy a Biztonsági 

fõosztály folyamatos segítséget adjon az 

adóhivatal teljes hálózatában lévõ biztonságtechnikai 

rendszerek üzemeltetésében, a hiba elhárításának 

megszervezésében vagy akár a konkrét hibaelhárításban. 

Az igazgatóságok számára szakmai segítséget 

nyújtottunk a garancia lejártát követõ idõszakra vonatkozó 

karbantartási szerzõdések kidolgozásában 

és elbírálásában, valamint a helyi üzemeltetési szabályok 

kidolgozásában. 

A Beruházási és Ellátási fõosztály beruházásaihoz 

kapcsolódóan részt vettünk a fizikai, technikai 

védelem kialakításában, bõvítésében, korszerûsítésében. 

Ütemterv alapján sor került a tûzjelzõ rendszerek 

átvizsgálására, megtörtént a tûzjelzõ rendszerek tisztítása 

is. 

Õrzésvédelem 

A lecsökkentett mûködtetési költség ezt a területet 

sem hagyta érintetlenül. A megszorítás a humánerõs 

õrök létszámának csökkentését tette szükségessé, így 

jelenleg a minimálisan elégséges õrszemélyzet biztosítja 

a hivatali munka zavartalanságát, az APEH 

vagyonának védelmét. 

A régiós központokban dolgozó biztonsági referensek 

és a nem régiós igazgatóságon tevékenykedõ 

õrzésvédelmi felelõsök a szolgálatszervezés terén jelentõs 

erõfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a 

csökkentett õrlétszám mellett is fenn tudjuk tartani 

az elért biztonsági szintet. 

A pénzügyi fedezet szûkösségébõl adódóan a humánerõs 

õrzésvédelmi tevékenységet segítõ Távfelügyeleti 

Biztonsági Központ fejlesztésére minimális 

szinten kerülhetett sor.


Humánvédelem 

A humánvédelem, mint gyûjtõfogalom tartalmazza: 

– a megelõzési tevékenységet, 

– az APEH dolgozók elleni bejelentések kivizsgálását, 

– az összeférhetetlenségi és egyéb célvizsgálatokat. 

Megelõzési tevékenység 

A Biztonsági fõosztályra a 2004. évben összesen 

614 esetben érkezett biztonsági célú megkeresés a 

területi szervektõl és a Központi Hivatal Személyügyi 

fõosztályától. Ebbõl a 2005. évre 14 személy 

anyagának ellenõrzése húzódik át. A megkeresésekbõl 

279 fõ új belépõ, míg 321 fõ más beosztásba helyezett 

volt. 

A megelõzési vizsgálati kérelmek számának szervenkénti 

megoszlását az alábbi ábra mutatja be. Az 

összes kinevezett vagy más beosztásba került köztisztviselõ 

nyolc beosztási csoportba sorolható. A beosztási 

csoportokat értékelve megállapítható, hogy a 

legtöbb ellenõrzés az adóellenõri munkakör betöltésével 

kapcsolatban vált szükségessé. 

Vizsgált személyek beosztási csoportonként 

2004. évben 

2004-ben 97 fõ biztonsági célú ellenõrzésére került 

sor vezetõvé történõ kinevezést megelõzõen, melybõl 

93 fõ belsõ áthelyezett, míg 4 fõ volt új belépõ. 

Vizsgálati tevékenység 

Az év során a Biztonsági fõosztályra érkezett bejelentések 

száma az elõzõ évhez képest közel háromszorosára 

emelkedett. Ez összefüggésben áll azzal, 

Befejezett megelõzési vizsgálatok alakulása szerveztenként


hogy szervezeti átalakítás folytán a Különleges 

Ügyek fõosztályának egyes feladatköre a Biztonsági 

fõosztályhoz került át. A bejelentések közül 87 beadvány 

minõsült közérdekû bejelentésnek, 15 pedig 

panasznak. A 2004. évben közérdekû javaslat nem 

volt. 

Közérdekű bejelentés, panasz 

alapos 27 

alaptalan 54 

illetékességi áttétel táblázat 

3 

tájékoztatás, jelzés rendőhatóság felé 2 

folyamatban lévő 16 

Összesen 102 

Az eljárások során megállapítást nyert, hogy a bejelentéseket 

egyidejûleg több más szervnek, pl. rendõrségnek, 

vagy a Pénzügyminisztériumnak is megküldték 

arra való hivatkozással, hogy az ügy így biztosan 

kivizsgálásra kerül. Szintén ennek okán fordult panaszával 

egyre több bejelentõ a Hivatal vezetéséhez is. 

A bejelentések többségét ebben az évben is névtelenül 

tették meg. A névtelen vagy fiktív néven szereplõ 

bejelentõk közös vonása az volt, hogy magukat 

a becsületesen adózó állampolgárok közé sorolták. 

A bejelentésekhez nevüket adó személyek – bár 

tisztában vannak azzal, hogy személyüket a vizsgálatok 

során felfedni nem lehet – a bejelentés alkalmával 

mégis nyomatékosan kérték, hogy nevük maradjon 

titokban. A személyiségi jogok megfelelõ védelemét 

minden esetben biztosítottuk. 

Összeférhetetlenségi és egyéb 

célvizsgálatok 

Összesen (db) 

A köztisztviselõkrõl szóló törvény és az APEH 

Közszolgálati Szabályzata meghatározza, hogy mely 

munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszony 

létesíthetõ (vagy nem létesíthetõ) a munkáltatói 

jogkör gyakorlójának engedélyével. Amennyiben 

ezen rendelkezések megszegésére kerül sor, úgy 

összeférhetetlenségrõl beszélhetünk. 

A Biztonsági fõosztály az év során vizsgálatot 

folytatott összeférhetetlenség feltárására a Központi 

Hivatalban, továbbá számos megyei és a fõvárosi 

igazgatóságon egyaránt. A vizsgálat eredményérõl a 

Központi Hivatal érintett fõosztályai és az igazgatóságok 

minden esetben tájékoztatást kaptak. Kiemelt feladatként 

jelentkezett annak folyamatos vizsgálata, 

hogy az adatkezelések célhoz kötöttsége mint elv, 

minden körülmények között érvényre jusson a hivatali 

tevékenység során. Szúrópróbaszerûen ellenõriztük 

valamennyi fõosztályi és igazgatósági dolgozó adatlekérdezéseit. 

Az esetlegesen feltárt szabálytalanságról 

a munkáltatói jogkört gyakorló tájékoztatást kapott. 

III/7. Törvényességi és belsõ ellenõrzés 

Az adóhivatal feladata az adózási rendszer 

mûködtetése, amellyel szemben alapvetõ 

követelmény, hogy törvényesen, eredményesen 

és hatékonyan valósuljon meg. Az adóhivatal 

csakis a mindenkor érvényes jogszabályok betartásával 

mûködhet. Ettõl az alapelvtõl akkor 

sem térhet el, ha ezzel javítaná az eredményességét 

vagy mûködésének hatékonyságát. 

E követelmény a belsõ folyamatok rendszerszerû 

szabályozásán, valamint a munkatársak folyamatos 

képzésén túl csak a törvényes mûködés ellenõrzésével 

biztosítható. 

A stratégiai célok megvalósítása érdekében az 

APEH szervezetének korszerûsítése keretében utóbbi 

feladatot ellátó szervezeti egységek 2004-tõl közös 

irányítás alatt közvetlenül elnöki felügyelet mellett 

végzik a tevékenységüket. 

A 2004. január 1-jén életbe lépett Szervezeti és 

Mûködési Szabályzat alapján a Központi Hivatalban 

új szervezeti egységként jött létre a Törvényességi és


Belsõ Ellenõrzési fõosztály, amely kétosztályos szerkezetben 

végzi a feladatát. A Költségvetési Belsõ Ellenõrzési 

osztály a pénzügyi gazdálkodási belsõ ellenõrzési, 

a Törvényességi Vizsgálati osztály a törvényességi 

ellenõrzési tevékenységet látja el. 

A két terület éves munkaterv alapján végzi a feladatait. 

A fõosztály az igazgatóságok törvényességi és belsõ 

ellenõrzési szakterületek részvételével 2004 februárjában 

megtartott országos nyitó értekezletén a szakterület 

arculatának kialakítása, a közös eljárási rend, a 

munkaszervezés egységesítése, illetve a fõosztály feladatai 

kerültek meghatározásra. A decemberi záró értekezleten 

az elvégzett feladatok számbavétele, illetve 

az új mûködési rend értékelésére került sor. 

A 2003. évben végrehajtott szervezetátalakítás következményeképpen 

2004. január 1-jétõl a szakterületen 

összesen 135 munkatárs dolgozik. Valamennyi 

munkatársnak a szervezetben korábban szerzett gyakorlata 

– belsõ ellenõrzésben, jogi szakterületen, ellenõrzésben, 

illetve tervezésben végzett tevékenység 

– megalapozat a munka végzéséhez elengedhetetlenül 

szükséges magas szakmai felkészültséget. 

Törvényességi vizsgálatok 

ATörvényességi Vizsgálati osztály a Központi 

Hivatal éves munkatervében meghatározott 

feladata az igazgatóságok munkájának 

komplex törvényességi felügyeleti vizsgálata, 

valamint az APEH hatósági jogi munkája feletti 

átfogó törvényességi ellenõrzés. 

Igazgatóságok munkájának komplex törvényességi 

felügyeleti vizsgálata 

A 2004. évben 3 igazgatóság, a Békés Megyei, a 

Gyõr-Moson-Sopron Megyei, illetve a Veszprém 

Megyei Igazgatóság komplex ellenõrzésére került 

sor a 2003. illetve utóbbi kettõnél a 2002. és 2003. 

évre vonatkozóan. A szakfõosztályok – a Törvényességi 

Vizsgálati osztály mellett 8 fõosztály – szakterületüket 

érintõen az igazgatóságokon helyszíni vizsgálatot 

végeztek, amelynek elõkészítése, szervezése, 

koordinálása az osztály feladata volt. 

A vizsgálatok során a Központi Hivatal szakmai 

fõosztályainak összesen 114 munkatársa által tartott 

helyszíni vizsgálatokon 44 munkanapon, hozzávetõlegesen 

2320 db ügyirat került átvizsgálásra 

az Igazgatóságok szakmai munkájának a megítélése 

végett. A fõosztályok megállapításai alapján készült 

összefoglaló jelentés képezte a Vezetõ Testületi 

Ülésen az igazgatóságok beszámoltatásának az 

alapját. 

A fõosztályok tapasztalatai alapján mindhárom 

vizsgálat megállapítása az volt, hogy az igazgatóság 

mûködési egységei, blokkjai egyenként és összességükben 

is a jogszabályok és az egyéb rendelkezések 

által megszabott keretek között magas színvonalon, 

törvényesen mûködnek. A kisebb súlyú hiányosságok, 

pontatlanságok megszüntetése érdekében a 

vizsgálatot lefolytató fõosztályok az érintett szervezeti 

egységekkel egyeztettek, az igazgatóság a szükséges 

intézkedéseket megtette. 

Az igazgatóságok hatósági-jogi munkája feletti 

átfogó törvényességi felügyelet 

E vizsgálattípust az osztály az igazgatóságok törvényességi 

munkatársainak bevonásával végzi. 

A vizsgálatok célja, hogy a konkrét ügyekben megjelenõ 

hibák hiányosságok feltárásával a jövõbeni 

joggyakorlatot helyes irányba terelje. Központi 

szinten 2004. évre három törvényességi vizsgálat 

került kijelölésre, amelynek összefogása – vizsgálati 

program kiadása, a szakfõosztályok törvényességi 

vizsgálata, jelentések tapasztalatainak összegzése, 

ennek alapján intézkedési terv elõkészítése – is központi 

szinten történt. Az igazgatóságok további –


minimum egy szabadon választott témájú – vizsgálatot 

végeztek. 

Az osztály ellátta az igazgatóságok törvényességi 

felügyeleti tevékenységének elvi irányítását, a fenti 

ellenõrzések szervezését és ellenõrzését, illetve az 

igazgatóságok saját hatáskörben kijelölt vizsgálatainak 

összefogását, tapasztalatainak hasznosítását. 

2004. évben központi kijelölésû törvényességi 

vizsgálatok voltak: 

– az adó-, a jövedelem- és az illetõségigazolások kiadásának 

törvényességi vizsgálata, 

– az adómérséklés (méltányossági kérelmek), valamint 

a fizetési könnyítés (részletfizetés és fizetési 

halasztás) iránti kérelmek elbírálásának törvényességi 

vizsgálata, továbbá 

– az egyszerûsített ellenõrzések törvényességi vizsgálata. 

A törvényességi vizsgálatra történõ kijelölést indokolta, 

hogy a fenti eljárásokban az ügyek száma 

évrõl évre az átlagosnál jobban emelkedik. A méltányosság 

alkalmazásának költségvetésre gyakorolt 

hatása, illetve az, hogy a nemleges adóigazolás kiadása 

érdekében egyre több adózó pótolta, illetve 

pótolja az elmaradt kötelezettsége teljesítését, 

ugyancsak megalapozta a kiválasztást. Az egyszerûsített 

ellenõrzés esetében szempont volt a vizsgálattípus 

tömeges alkalmazásának újszerûsége, valamint 

az, hogy – az adó-, a jövedelem- és az illetõségigazolások 

kiadásának eljárásával együtt – országos törvényességi 

vizsgálatra ezidáig nem került sor. 

A vizsgálatok keretében közel 1900 ügyirat került 

ellenõrzésre. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az 

adóhivatal eljárásai megfelelnek a törvényi elõírásoknak, 

a feladatokat szervezetten látják el, amelyben 

jelentõs szerepe van az informatikai támogatottságnak 

is. Az eseti, többségében kisebb súlyú hiányosság 

– elsõsorban a tömegszerûségbõl, illetve a 

munkatársak leterheltségébõl fakadó – mellett több 

értelmezést igénylõ elméleti probléma is tisztázásra 

került, továbbá egyes esetekben javaslat született az 

eljárásokat támogató informatikai rendszerek, illetve 

a szabályozás módosítására is. 

Az elmúlt évben az igazgatóságok összesen 40 

„saját vállalású” vizsgálatot végeztek el. 

A vizsgálatok hasznosítása többoldalú: 

– a vizsgált eljárások igazgatóságon feltárt jogalkalmazási 

problémái segítik a központi törvényességi 

ellenõrzések témaválasztását, 

– amennyiben egyes vagy több független vizsgálat 

tapasztalatai központi intézkedés szükségességére 

hívják fel a figyelmet, fõosztályunk a javaslat kidolgozását 

követõen intézkedik az illetékes szakfõosztály 

részére történõ áttételrõl, illetve szükség 

esetén az egyeztetések lefolytatásáról, 

– az egyedi témaválasztású vizsgálatok tapasztalatainak 

megismerése a társigazgatóságok munkája, 

témaválasztása során hasznosítható. 

Költségvetési belsõ ellenõrzés 

A költségvetési belsõ ellenõrzésre vonatkozó, 

2003. év végén megjelent kormányrendelet jelentõsen 

megváltoztatta a belsõ ellenõri feladatokat, új 

fogalmakat vezetett be és kötöttebb lett az eljárás 

rendje. 

Ilyen új fogalom például a FEUVE, ami a folyamatba 

épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzési 

rendszert jelent. Ennek kiépítését, mûködését jogszabályoknak 

és szabályzatoknak való megfelelését; 

vizsgálni és értékelni kell a belsõ ellenõrzésnek. 

Az új típusú feladatokat éves ellenõrzési tervben 

fogalmaztuk meg, az ellenõrizendõ terület kiválasztásánál 

kockázatelemzés módszerét alkalmaztuk. 

A költségvetési belsõ ellenõrzés feladatai 

Az osztály feladata az ellenõrzési munkaterv, valamint 

a munkaterven kívüli feladatok elvégzésébõl


és a területi szervek belsõ ellenõreinek szakmai irányításából 

tevõdik össze. 

Munkatervi feladatokat 8 témakörben 17 szervezeti 

egységet érintõen végezte el a belsõ ellenõrzés, ezen 

belül a megbízhatósági ellenõrzéseket nyolc igazgatóságnál 

folytatta le. A vizsgálatokat egységes program 

alapján 2003. évre vonatkozóan a belsõ ellenõrzési 

standardek figyelembe vételével hajtotta végre. 

A megbízhatósági vizsgálat keretében az igazgatóság 

által mûködtetett folyamatba épített, vezetõi 

ellenõrzési és a belsõ ellenõrzési rendszer mûködését, 

az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli 

alapelveknek való megfelelõségét, illetve a beszámolási 

idõszak költségvetési gazdálkodása szabályszerûségének 

ellenõrzését végezte el a belsõ ellenõrzés. 

A Nemzetközi fõosztály keretében létrehozott 

Központi Kapcsolattartó Irodán (KKI) pénzügyi ellenõrzés 

keretében a belsõ ellenõrzés vizsgálta a 

költségvetési elõirányzatok felhasználását. A vizsgálat 

eredményeként az ellenõrzés megállapította, 

hogy a pénzügyi erõforrások takarékos felhasználásával 

körültekintõen alakították ki az Irodát. 

Szabályszerûségi ellenõrzés végrehajtására a Hivatali 

Központ Közbeszerzési Irodáján és a Beruházási 

és Ellátási fõosztályán került sor. A vizsgálatok 

célja a szervezeti változások hatásának felmérése, ellenõrzése 

volt. Az ellenõrzés nyomán megállapításra 

került, hogy a vizsgált területek, illetve folyamatok 

összességében megfelelnek az elõírásoknak. 

A Hivatali Központ Pénzügyi és Bérgazdálkodási 

fõosztályán rendszervizsgálatként végrehajtásra került 

a kötelezettségvállalások kontrollja, pénzügyi és 

számviteli informatikai rendszerellenõrzés. Az ellenõrzés 

megállapította, hogy a kötelezettségvállalások 

elõirányzati felhasználáson alapuló számítástechnikai 

rendszere és a nyilvántartási folyamata szabályozottan 

került kialakításra. 

A jogszabályi elõírások változása miatt a belsõ ellenõrzés 

a minõségbiztosítási szabályok végrehajtására 

irányuló vizsgálatot öt területi igazgatóságon 

végezte el. Az új típusú ellenõrzés megállapította, 

hogy a jogszabályi és szervezeti változások ellenére 

a belsõ ellenõrzés szakmai színvonala és hatékonysága 

megfelelõen alakult. 

Terven felüli vizsgálatot elnöki elrendelés alapján 

egy esetben bejelentésre, egy esetben az Oktatási 

Igazgatóságon a megbízási szerzõdések megkötésének 

rendjére vonatkozóan hajtott végre az ellenõrzés. 

A soron kívül végzett vizsgálat volt az egyik budapesti 

igazgatóságon a 2004. évi beérkezõ szja-bevallásokhoz 

kapcsolódó postaköltség tekintetében 

mutatkozó jelentõs elõirányzati többletfelhasználás. 

A területi szervek belsõ ellenõrzése összesen 456 

vizsgálatot végzett el, melybõl 316 munkatervi, 140 

terven felüli volt. Összességében a munkaterven felüli 

vizsgálatok a kapacitás 30 százalékát tették ki. 

A munkaterv szerint elvégzett új típusú ellenõrzések 

megoszlása: 16 százalék pénzügyi-megbízhatósági 

27 százalék rendszer, 39 százalék szabályszerûségi, 

5 százalék teljesítmény, 3 százalék informatikai, 

10 százalék utóvizsgálat. 

Regionális ellenõrzési rendszer feladataként a Hivatal 

elnöke által országosan elrendelt három munkaterven 

felüli vizsgálat került végrehajtásra. 

A témakörök a takarékossági intézkedések bevezetésének 

hatásvizsgálata, bevallások feldolgozása, 

postaköltség felhasználásának alakulása. 

Egyéb tevékenységek 

A belsõ ellenõrzés Központi Hivatalban és három 

területi szervnél Financial Audit vizsgálat I. 

szakaszát hajtotta végre, amelyet a Pénzügyminisztérium 

rendelt el. Az ellenõrzést az ÁSZ által kidolgozott 

módszertan és a nemzetközi belsõ ellenõrzési 

standardok alapozták meg. A belsõ ellenõrzés által 

összeállított vizsgálati anyag szerint a PM az 

APEH intézményeit jellemzõen alacsony kockázatúnak 

ítélte meg.


Az „ehetõ” Belsõ Ellenõrzési Kézikönyv 

Az osztály és a területi szervek belsõ ellenõrei között kialakult 

jó együttmûködés a rendszeres szakmai információ cserében, a 

mûhelymunkában, tapasztalatok átadásában, a programok közös 

kidolgozásában, a regionális rendszer mûködésében nyilvánult 

meg. 

A belsõ ellenõrzési vezetõk és belsõ ellenõrök részére az év során 

megtartott regionális értekezletek, a szakterület arculatának kialakítását, 

a közös eljárási rendet, a munkaszervezés egységesítését 

segítették, és eredményesen szolgálták a szakmai továbbképzést. 

Itt került megbeszélésre a jogszabályváltozásból adódó feladatváltozás, 

illetve az év folyamán elnöki utasítással kiadott belsõ 

ellenõrzési szabályzat és kézikönyv használatával kapcsolatos 

teendõk. 

A Pénzügyminisztérium a honlapján közzétett 

Belsõ Ellenõrzési Kézikönyv minta alapján elkészült 

az APEH Belsõ Ellenõrzési Kézikönyve a hozzátartozó 

iratmintákkal, mellékletekkel és az átdolgozott 

Belsõ Ellenõrzési Szabályzat mellékleteként került 

kiadásra. 

III/8. A Panasziroda 2004. évi 

tevékenysége 

APanaszirodát a 2004. évben is sokan és 

sokféle okból keresték meg, túlnyomó részt 

írásban, de jelentõs volt a személyesen, illetve 

telefonon elõadott panaszok, valamint a 

közérdekû bejelentések mennyisége is. 

A Panasziroda elsõdleges feladata azoknak az 

ügyeknek – ügyfélpanaszoknak, az adóhatóság munkájára 

vonatkozó észrevételeknek – a teljes körû áttekintése, 

a jogos panaszok orvoslásának kezdeményezése, 

amely ügyekben az adózók a Hivatal Vezetésének 

segítségét kérik a mielõbbi és a megnyugtató 

rendezés érdekében. 

A fentieken túlmenõen a „Panasziroda” fogadja a 

Központi Hivatalt személyesen felkeresõ panaszosokat, 

valamint bejelentõket és jegyzõkönyv felvétele 

mellett gondoskodik meghallgatásukról. 

A „Panasziroda” adóhatóság szempontjából kiemelkedõen 

fontos tevékenységének tekinthetõ az 

Országgyûlési Biztosok Hivatalától érkezõ megkeresésekben 

foglalt panaszok, a vélelmezett alkotmányos 

visszásságok kivizsgálása, a megállapítások 

alapján az adóhatósági eljárásokat ismertetõ tájékoztatólevelek 

összeállítása. 

A 2004. évben az Országgyûlési Biztosok 55 esetben 

keresték meg az állami adóhatóságot. Ezen 

ügyek kapcsán az általános tapasztalat továbbra is 

az, hogy az adózók elsõsorban akkor fordulnak az 

Országgyûlési Biztosokhoz segítségért, amikor 

ügyüket hosszabb idõn keresztül sem tudják a területi 

szerveknél megnyugtató módon rendezni, ugyanakkor 

egyre több az olyan panaszos is, aki a számára 

kedvezõtlen döntést vitatva, folyamatban lévõ


ügyben keresi meg az Ombudsmant azt remélve, 

hogy ügye az ombudsmani vizsgálat eredményeként 

„gyökeres fordulatot vesz". 

A korábbi évekhez hasonlóan az ügyfélpanaszok, 

a közérdekû bejelentések vizsgálata a 2004. évben is 

megkülönböztetett figyelmet kapott a hivatali feladatok 

ellátása terén, tekintve, hogy ezen típusú 

ügyek kezelése komplexen illeszkedik ahhoz az adóhatósági 

törekvéshez, amely az adózói oldalról a jogkövetõ 

magatartás minél szélesebb körben történõ 

elfogadtatását, az adóhatósági oldalról pedig az adózási 

rendszer törvényes, eredményes, hatékony és 

méltányos mûködtetését tûzte ki célul. 

A panaszok tárgya a korábbi évekhez képest jelentõsen 

nem változott. A kifogások elsõsorban a kimutatott 

hátralékokra, a késedelmi pótlék összegére, a 

kamat kiutalásának elmaradására, az eljárások elhúzódására, 

a revíziós megállapításokra, a végrehajtási 

eljárások körülményeire, és a nem kielégítõ tartalmú, 

esetleg nem közérthetõ tájékoztatásokra irányultak. 

Az ügyfélpanaszok másik része továbbra is általános 

jellegû volt, amelyek jellemzõje, hogy nem 

egy-egy konkrét ügyre irányultak, hanem valamely, 

a mûködéssel összefüggõ kérdésben (pl. a telefonos 

tájékoztatási vonalak nehéz elérhetõsége, az ügyfélszolgálati 

kirendeltségek félfogadási ideje) jelezték 

kifogásaikat az adózók. 

Ugyanakkor a 2004. évben is találkoztunk ún. 

„visszatérõ ügyfelekkel", akik rendszerint: 

– a folyamatban lévõ ügyüket próbálták meg panasz 

többszöri benyújtásával befolyásolni, 

– a várható megállapításokról és döntésrõl akartak 

elõzetes információkat szerezni, 

– idõrõl idõre azt kifogásolták, hogy nem kapnak kielégítõ 

tájékoztatást, 

– ugyanazon, kedvezõtlenül lezárult ügyükben küldtek 

újabb és újabb beadványt, 

– évek óta leveleznek az adóhatósággal, és újabbnál 

újabb sérelmükre vártak orvoslást. 

A közérdekû bejelentések irányultságát vizsgálva 

megállapítható, hogy az állampolgárokat irritáló magatartásformák 

évek óta változatlanok. Ilyenek: a 

számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítésének 

elmulasztása, a bejelentés nélküli foglalkoztatás, az 

engedély nélküli vállalkozási tevékenység, a jövedelem 

eltitkolása, a feltûnõ vagyongyarapodás. Ugyanakkor 

általános tapasztalat, hogy a bejelentések közérdekû 

célt csak részben szolgáltak annyiban, hogy 

feltételezett törvénysértésekre hívták fel a figyelmet, 

azonban számos esetben a bejelentõket vagy a személyes 

érdeksérelem, a rosszindulat motiválta, vagy 

a bejelentések hátterében az állt, hogy az állampolgárok 

utólag nem tartották kielégítõnek a számla nélkül 

vásárolt áru, illetve szolgáltatás minõségét, és ez 

irányú problémájukat úgy kívánták rendezni, hogy 

„bosszúból”, törvénysértésre hivatkozva, bejelentést 

tettek az adóhatóságnál.

IV. 

Az adóhivatali szervezet különféle erõforrásainak 

fõbb jellemzõi 

IV/1. Informatikai szakterület 

Az informatikai szervezet strukturális 

változása 2004-ben 

A 2004. évben befejezõdött az informatikai 

blokk teljes körû centralizációja. Lezajlott az igazgatósági 

informatikai szervezeti egységek és az általuk 

ellátott funkciók beépítése a központi informatikai 

szervezetbe. Ezzel a változással az informatikai 

terület szervezeti céljaiban szereplõ „szolgáltató 

jellegû” tevékenységek hatékonyabban valósíthatók 

meg. Az átszervezés eredményeképpen 

egyöntetûvé váló informatikai hátérrel könnyebben 

elérhetõ az igazgatóságok szükséges mértékben 

egységes mûködése. Az ebbõl fakadó legfontosabb 

elõnyök az informatika területén a hibaforrások és 

vele együtt a hibák számának várható csökkenése, 

valamint a könnyebb, költségtakarékosabb üzemeltethetõség. 

E centralizált szervezet egyik legfontosabb 

jelenlegi feladata az adóhivatal integrált informatikai 

rendszerének az új platformra történõ kifejlesztése 

és üzembe állítása, valamint a régi rendszerek 

mûködtetése. 

Az informatikai tevékenységek centralizációjának 

eredményeként az Informatikai Fejlesztési fõosztály 

állományába kerültek 2004. január 1-jén az igazgatóságok 

fejlesztési szakterületen dolgozó informatikai 

munkatársak, akik az ország 19 városában az 

igazgatóságok épületében, illetve több budapesti irodaházban 

elhelyezve végzik munkájukat. Az eltérõ 

helyszíneken mûködõ szervezet irányítását, továbbá 

osztály- és fõosztály szintû mûködését nagyban segítette 

az elektronikus levelezés minden munkaállomásra 

történõ kiterjesztése. 

EU csatlakozás az informatika tükrében 

A csatlakozás után az Európai Unióval kölcsönösen 

együttmûködni képes adóhivatal e célból létrehozott 

Központi Kapcsolattartó Irodájának informatikai 

rendszere, a VIES nemzeti modulja több elembõl 

áll. 

A regisztrációs modul az Európai Unió valamenynyi 

tagországának gazdálkodó szervezetei és vállalkozói 

számára biztosítja, hogy leendõ kereskedelmi 

partnerérõl azonnal információt kapjon. A magyar 

adózók a külföldi partnereikrõl a Központi Kapcsolattartó 

Irodán, illetve bármelyik területi igazgatóság 

ügyfélszolgálatán keresztül telefonon, faxon, vagy 

levélben kérhetik a velük kapcsolatba kerülõ bármely 

EU-tagországban mûködõ adózó adószáma érvényességének 

megerõsítését. 

Közösségi adószámmal kell tehát rendelkezni az 

Európai Unió tagországaival kereskedelmi vagy 

szolgáltatási kapcsolatba kerülõ vállalkozásoknak, 

továbbá az ily módon kereskedõ egyéni vállalkozásként 

tevékenységet végzõ magánszemélyeknek. Magyarországon 

a 2004. május 1-jén történt EU-csatlakozást 

megelõzõ idõszakban már 2003-ban megkezdõdött 

meghatározott célcsoportoknak ezen adószám 

kiadása. Az igények kielégítésének folyamatos, 

gyors és korszerû ügyintézése érdekében – a csatlakozás 

dátumát megelõzõen már 2004 márciusától – 

biztosította az adóhivatal az Európai Uniós adószámot 

kérõ, illetve a korábban adószámot kapott adózók 

adatbejelentõ és adatmódosító nyomtatványainak 

internetrõl letölthetõ változatát. 

Az Európai Közösségben nem honos – de területén 

elektronikus szolgáltatást nyújtó – adóalanyok 

Magyarországon történõ regisztrációjához szükséges


„on-line” bejelentkezést lehetõvé tevõ internetes 

honlap 2004. februártól kezdõdõen rendelkezésre áll 

minden igénylõ számára. 

Lehetõség van elektronikus úton történõ igen 

gyors adatforgalomra. Meghatározott forgalmi adatok 

cseréjére kerül sor az EU tagországai között, így 

megvalósítható, hogy a közösségen belüli kontrollinformációk 

összevethetõk legyenek a negyedévente 

benyújtott importösszesítõ nyilatkozatok adataival. 

Az adatforgalom egyúttal lehetõséget teremt a 

kontroll- és korrekciós adatok lekérdezhetõségére, 

továbbá a forgalmi adatokhoz tartozó kimutatások 

készítésére. 

Bõvülõ internetszolgáltatások 

Az internet ma már nélkülözhetetlen eszköz az 

adózókkal történõ kapcsolattartásban. Ennek megfelelõen 

kiemelt jelentõségû az internetes szolgáltatások 

minél szélesebb körének biztosítása. 

Elérhetõvé váltak interneten a 2003. évre vonatkozóan 

a 2004. évben benyújtandó, valamint a 

2004. évi bevallások nyomtatványkitöltõ és ellenõrzõ 

programjai. Bõvült a kontroll-adatszolgáltatásokat 

elektronikusan kiszolgáló lehetõségek száma. 

Valamennyi adóalany-nyilvántartással kapcsolatos 

2004. évi bejelentkezõ- és adatmódosító nyomtatvány 

– a hozzájuk tartozó pótlapokkal együtt – letölthetõ 

lett az internetrõl, kitöltésüket ellenõrzõ 

programok segítik. 

A 3000 legnagyobb adóteljesítményû adózó – az 

elektronikus aláírást követõen – interneten küldi el 

adatszolgáltatását az adóhatósághoz. A nem elektronikus 

adatszolgáltatásra kötelezettek kontroll-adatszolgáltatási 

kötelezettségüket teljesíthetik gépi úton 

is oly módon, hogy a fájlt floppyra vagy CD-re mentik, 

majd ez kerül az APEH felé átadásra. 

Elektronikus bevallás a www.apeh.hu honlapon 

keresztül 

Az APEH internetes honlapján új elemként jelent 

meg 

– a 2004. évben kedvezményesen visszafizethetõ befektetési 

adóhitel kiszámításának lehetõségét biztosító 

programcsomag, valamint 

– a késedelmi pótlék számító alkalmazás, amelynek 

segítségével tetszõleges kezdõ- és záró idõpontra 

az adózó által megadott összegre vonatkozóan – a 

mindenkori jegybanki alapkamat mértékének kétszeresével 

– számítható ki a pótlék mértéke az önrevíziós 

bevallásokhoz. 

A szolgáltatásokat bõvítõ intézkedés volt, hogy lehetõvé 

vált az APEH behajtási tevékenységébõl keletkezõ 

árverési tételek interneten történõ közzététele. 

Hatékonyabb ellenõrzés, szigorúbb behajtás 

informatikai alapokon 

Az APEH-VPOP együttmûködésnek köszönhetõen 

tovább bõvült a Vámparancsnokságtól kapott elektronikus 

adatszolgáltatások köre. Az export, import és a 

vámszabadterületi forgalomról érkezõ információk az 

ellenõrzésre történõ kiválasztást és a bevallott adóadatok 

kontrollálási lehetõségeit szélesítik.


A Hátralékkezelési és végrehajtási rendszerben 

2004 márciusában bevezetésre került az azonnali beszedési 

megbízások elektronikus úton történõ továbbítása 

a Magyar Államkincstár felé, amely biztosítja 

a hivatal által kibocsátott inkasszók átadását és fogadja 

a banki visszajelzéseket. Az elektronikus inkasszó 

kibocsátás rendszere lehetõvé teszi, hogy a 

tartozás végrehajthatóvá válását követõen azonnal 

kiadható legyen a beszedési megbízás, amelynek 

alapján a bank leemeli a pénzt az adózó számlájáról. 

Az adatforgalom az APEH és a Magyar Államkincstár 

között a korábbi években már kiépített zárt számítógépes 

vonali kapcsolaton keresztül zajlik. Az 

elektronikus küldés-fogadásnak köszönhetõen a kibocsátott 

inkasszó darabszáma 50 százalékkal megemelkedett, 

az így behajtott összeg mintegy megduplázódott 

az elõzõ évihez képest. 

Távlati informatikai célkitûzések 

megvalósítása 

Az APEH informatikai rendszereinek korszerûsítése 

2002 márciusában az Informatikai Rendszerek 

Korszerûsítése az APEH-ban (IRKA Program) elõkészítõ 

munkálataival kezdõdött meg. A projekt célja 

az általa kidolgozott fejlesztési szabványok bevezetése, 

a fejlesztési architektúra átalakítása, az alkalmazások 

újratervezése, optimalizálása és az új környezetben 

történõ létrehozása. A 2004. év már a 

megvalósítás fázisa, amely a Projektiroda összefogó 

közremûködésével Projektek kereteiben, folyamatos 

munkavégzéssel zajlik. 

A 2004. év az informatikai üzemeltetés 

tükrében 

Az APEH informatikai szakterületének életében a 

2004. évben folytatódott a korábbi években megkezdett 

az informatikai stratégiával összhangban lévõ 

átalakulás, amelynek során az APEH teljes informatikai 

szervezete központosításra került. 

Az Informatikai Felügyeleti és Üzemeltetési 

fõosztály (IFÜ) részévé váltak a helyi számítástechnikai 

szakterületek, ugyanakkor kiteljesedett a fõosztályon 

belül az üzemeltetési és az ezt irányító 

szakmai felügyeleti struktúra is. 

Jelen átszervezés megteremtette a lehetõségét egy 

hosszú távú, szakmailag magas színvonalú, a felhasználói 

igényeken alapuló szolgáltatás szemléletû 

üzemeltetés kialakításának. 

Az üzemeltetési szakterület – összhangban a teljes 

informatikai blokkal – e változások között kezdte 

meg a 2004. évet, amely az elsõ idõszakban a mindenki 

számára új rendnek, valamint az elsõ idõszakban 

még ki nem alakult folyamatoknak köszönhetõen 

nem volt teljesen zökkenõmentes. A természetes 

kezdeti nehézségek után az IFÜ jelentõs eredményeket 

mutathat fel a 2004. évben, amelyek a következõkben 

kerülnek bemutatásra. 

Sikeresen befejezõdött a KVTEA-projekt, melynek 

keretében kialakították a DSM és Oracle alkalmazások 

integrációs tesztkörnyezeteit. Az informatikai 

társfõosztályokkal (IFF, ISMF, Pillér Kft.) 

együttmûködve kidolgozták a verziókezelés és a terítések 

egységes, a UNIX/Oracle és a VMS/DSM 

platformon egyaránt érvényes szabályrendszerét. 

Az Informatikai Fejlesztési fõosztály fejlesztéseinek 

eredményeként több új rendszer üzemeltetése 

indult a 2004. évben (TERIT, PROVIR, KKI, VHR 

inkasszó, KAT, JEJU, Revízió határidõfigyelõrendszer). 

Elindult a Központi Szerver Infrastruktúra projekt 

(KSZI-projekt), amelynek fõ célja az Oracle alkalmazások 

két rétegûrõl három rétegûre történõ 

migrálása, ugyanakkor foglalkozik a központi szerver 

infrastruktúra távlati architektúrájának megter-


vezésével is. A projekt feladatainak befejezése 2005. 

év elsõ felében várható. 

2004. novemberében sikeresen lezárult a Címtárprojekt 

A projekt feladatául kitûzött célok – az APEH 

Windows infrastruktúrájának korszerûsítése, a Windows 

alapú szerverek és munkaállomások menedzseléséhez 

szükséges rendszerek bevezetése és az 

APEH rendszereinek egységes, központi címtárhoz 

történõ integrálása – megvalósítása megtörtént. A 

projekt létrehozta az APEH Windows infrastruktúra 

rendszer implementációs és üzemeltetési dokumentációját, 

megtörtént a Windows domain migráció 

elõkészítése, valamint a kijelölt telephelyeken (Lajos 

utca, Pest megye, Bács-Kiskun megye) történõ megvalósítása. 

Elkészült a Metacímtár rendszer megvalósítási 

terve, melyet követõen megtörtént a rendszer létrehozása 

és a kijelölt telephelyek rendszerbe kapcsolása. 

Ezzel párhuzamosan kialakításra került egy központi 

országos kliens-, valamint szerverfelügyeleti 

és menedzsmentrendszer is. 

Az év egyik kiemelkedõ feladataként végrehajtott 

projekt sikeren megvalósult, amelynek egyik fõ 

eredményeként országosan kialakíthatóvá vált egy 

egységes jogosultságkezelési rendszer, kiváltva a jelenlegi 

osztott – egymással nehezen szinkronban 

tartható – rendszereket. 

A projekt eredményeinek minden telephelyen történõ 

országos bevezetése viszont már a 2005. év 

egyik meghatározó feladata. 

A projekttel összhangban elkezdõdött a felhasználói 

nevek országos egységesítését. 

A Központi Kapcsolattartó Iroda (KKI) mûködéséhez 

szükséges HP-UX-infrastruktúrát május 1-jére 

kiépítettük és azóta biztosítjuk az EU által elvárt 

7 x 24 órás rendelkezésre állást. 

Az IFÜ 2004. évi beszerzéseiben a fõ hangsúlyt a 

központi rendszerek megerõsítése kapta, amely 

2003. évrõl áthúzódó, valamint 2004. évi központi 

UNIX/Oracle szerverek jelentõs megerõsítését és 

bõvítését, valamint az ehhez kapcsolódó disk alrendszerek 

nagyobb kapacitásbõvítését jelentette. Mindezek 

mellett az igazgatóságokon, valamint a központban 

VMS Alpha szerverek bõvítése, illetve cseréje 

történt, továbbá minden megyei igazgatóságon 

bõvítésre került az Intel alapú Windows szerver architektúra 

is. 

Ezzel a bõvítéssel minden Igazgatóság rendelkezésére 

áll a 2005. évi adóinformatikai feladatvégzéshez 

– kiemelten a bevallás eldolgozási feladatokhoz 

– szükséges szervererõforrás. 

Az évben közel 2 100 db PC, valamint 1 500 db 

hálózati lézernyomtató beüzemelésével jelentõs 

mértékben javítani tudtuk az APEH kliens eszközparkjának 

minõségi összetételét, valamint a nyomtatók 

esetében az évek óta áthúzódó kapacitás igény 

részbeni kielégítése is megtörtént. 

Az év végére kialakításra került a Központi Tájékoztatási 

osztály 54 gépes infrastruktúrája. 

Elõkészítettük és, megvalósítottuk az APEH adatátviteli 

hálózatának egypontos csatlakozását az Egységes 

Kormányzati Gerinchálózathoz. (Az EKG-hez 

való teljes csatlakozás végleges megoldása a következõ 

év kiemelt feladata lesz.) 

Új helyi hálózatok kialakítására, felújítására került 

sor Debrecen, Szeged, Esztergom, Veszprém, 

valamint több budapesti APEH-telephelyen. 

Országosan számos helyszínen bõvítettük a telefon-alközponti 

rendszereket (pl. GSM-adapterek, 

valamint PIN kódos tarifaszámláló rendszerek). 

Informatikai stratégia 

Az APEH adóztatási tevékenységét az információs 

rendszerek hatékony felhasználása évek óta alapvetõen 

meghatározza, ezért az APEH mûködésének


továbbfejlesztése során fontos az informatikai mûködés 

közép- és hosszú távú tervezése és annak 

kontrollálása. 

Az érvényben levõ informatikai stratégia aktuális 

felülvizsgálata során megállapítható volt, hogy a fõ 

stratégiai célkitûzések alapvetõen helyesnek bizonyultak. 

Emellett azonban tudomásul kellett venni, 

hogy a stratégia kialakítása óta több olyan külsõ tényezõ, 

körülmény merült fel, amelyek lényegesen 

befolyásolta az elõrehaladást, illetve valamelyest 

módosította a prioritásokat. 

Az információs rendszerek és szolgáltatások területén 

megerõsítést nyert és további hangsúlyt kapott 

az egyik alapvetõ célkitûzés – az intézményi stratégia 

célkitûzéseivel összhangban – az elektronikus 

szolgáltatások fejlesztésének iránya. Mindezek alapján 

az adózóknak nyújtott szolgáltatásokat az elektronikus 

út feltételeinek kiterjesztésével tovább kell 

fejleszteni, hogy az adóztatás területén megteremtõdjön 

a lehetõsége egy magasabb fokú „önkiszolgáló” 

közigazgatásnak. Egy ugyancsak fontos célkitûzés 

mielõbbi megvalósulása érdekében tovább kell 

folytatni az alkalmazási rendszerek központi rendszerben 

történõ integrációját. 

Az informatikai infrastruktúra középtávú tervének 

központi elemei továbbra is a megkezdett szerver- 

és háttér-konszolidáció befejezése és a központi 

alkalmazások – az egyenletesebb terhelés elosztást 

biztosító – háromrétegû architektúrára történõ 

átállítása. 

Az informatika belsõ szakmai irányítása területén 

középtávon folytatni kell a fejlesztés és infrastruktúra 

területén megkezdett szabványosítási tevékenységet, 

valamint az informatika mûködési és irányítási 

területeit lefedõ minõségirányítási rendszer kialakítását. 

A projektszervezetben történõ munka támogatására 

folytatni kell a saját projektmûködési módszertan 

és ennek megfelelõ szabályozás kialakítását 

és bevezetését. 

Projektmenedzsment támogatása 

A projektmûködési módszertan és az ennek megfelelõ 

szabályozás kialakítása a 2003 júliusában létrehozott 

szervezet keretein belül folyik. Elkészültek 

a fõbb projektirányítási dokumentumok sablonjai, 

megtörtént a projekttitkárok képzése. Az informatikai 

projektek 2004-ben már többségükben a 

tervezett szabályozás szerint mûködtek. A felhasználói 

igények képviselete az alkalmazásfejlesztési 

projektekben elnöki utasítás szintjén került szabályozásra. 

Kialakult az informatikai projektek munkájáról 

szóló egységes szerkezetû, negyedévenkénti vezetõi 

információszolgáltatás rendszere. Az intranetrõl elérhetõ 

APEH PROJEKT PORTÁL mindenki számára 

biztosítja a projektekkel kapcsolatos közérdekû 

információkat. 

Az egységes projekttervezés és monitorozás érdekében 

év végén megkezdõdött a Microsoft Project 

Server 2003. szoftver bevezetése. 

Informatikai Minõség Menedzsment 

A rendszer röviden IMMR – az ISO szabványcsalád 

alapján – az informatikai sratégiával összhangban 

kerül kialakításra. Az erre irányuló munka 2004. 

év elején kezdõdött el. A bevezetés célja a szolgáltatások 

minõségének javítása, az átlátható mûködés 

biztosítása a teljes informatikai szervezetre vonatkozóan. 

A feladat megvalósítása során – az eddig elért 

eredmények felhasználásával – figyelembe kell venni 

a már elkészült APEH fejlesztési szabványokat, a 

Projektiroda munkáit és valamennyi érvényben lévõ 

APEH-utasítást. 

A rendszerrel kapcsolatban az alábbi követelmények 

kerültek meghatározásra: 

– az IMMR-rendszer mûködéséhez szükséges minõségügyi 

folyamatok és azok alkalmazási feltételei 

az informatikára vonatkozóan,


– a folyamatok sorrendje és kölcsönhatása, 

– a folyamatok eredményes mûködtetéséhez és felügyeletéhez 

szükséges követelmények és módszerek, 

– a minõség mérési pontjai, módszerei, ellenõrzési 

eljárásai, a kommunikáció, információáramlás biztosítása 

a rendszer hatálya alá tartozó személyek 

felé, az elfogadottság megteremtése és a mûködtetés 

érdekében, 

– használata kerülje el a túlzott adminisztrációt, 

– a dokumentációkat egy platformon kezelje. 

A minõséget – mivel csak ellenõrzéssel nem lehet 

megvalósítani – be kell építeni a folyamatba. A minõség 

filozófiája alkalmazkodásról, folyamatos javításról, 

fejlõdésrõl, az új dolgok befogadásának és 

megtanulásának szükségességérõl szól, megvalósítása 

során a hangsúly a hiba megelõzésére helyezõdik. 

Figyelemmel kell kísérni és mérni folyamatokat, ezzel 

igazolva a termékekkel és szolgáltatásokkal 

szemben támasztott követelmények teljesülését. Az 

eredményesség fejlesztése érdekében helyesbítõ és 

megelõzõ tevékenységeket kell beiktatni. 

A személyes felelõsségvállalás, az elkötelezettség 

és a részvétel a minõség olyan lényeges elemei, amelyek 

alól senki sem vonhatja ki magát. A minõségirányítási 

rendszer mielõbbi bevezetése hozzájárulhat 

az informatika és ennek révén az adóhivatal pozitív 

megítéléséhez. 

Az informatika az oktatás minõségének javításához 

egy új szoftver biztosításával járult hozzá. Az 

Oktatási Igazgatóságon a Netop-School szoftver bevezetése 

– az oktatóterem kedvezõtlen adottságait 

kiküszöbölve, az elõadók munkáját nagyban megkönnyítve 

– tette lehetõvé az oktatás hatékonyságának 

növelését. A módszer elterjesztése érdekében, a 

szoftver nyújtotta lehetõségeket célszerû megismertetni 

– kiemelve a jól kontrollálható, interaktív kapcsolat 

biztosítását az elõadó és a hallgatók között – 

az oktatásban részt vállalók mind szélesebb körével. 

IV/2. A gazdasági-mûködési feltételek 

Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal 2004. évi 

eredeti költségvetési elõirányzata 56 154,4 millió forint 

volt, amely a 2003. évi eredeti elõirányzathoz képest 

4386,4 millió forinttal alacsonyabb összegû. 

A módosított elõirányzat 70 705,5 millió forint volt. Az 

eltérés a kormányzati létszámcsökkentés végrehajtásából 

adódó többletkiadások, az érdekeltségi jutalom, az 

éves képzési tervben szereplõ közigazgatási továbbképzések 

és az EU-hoz történõ csatlakozással kapcsolatos 

tájékoztatási feladatok, tájékoztató füzetek elõállítása 

és az EU fiskális programjában való részvétel fedezetét, 

az elõzõ évi elõirányzat-maradvány igénybevételét, 

a mûködési bevételi többletet, valamint az 

APEH informatikai fejlesztésére kapott támogatást tartalmazta. 

Csökkentõ tényezõként jelentkezett a Kormány 

takarékossági intézkedéseivel kapcsolatos, támogatási 

elõirányzat zárolás, majd elvonás. 

Új szoftver az oktatásban 

2004. évi kiemelt elõirányzatok és a teljesítés alakulása 

A Személyi juttatások – év közben 5845,0 millió 

forinttal növelt – módosított elõirányzata biztosította


az illetmények kifizetését, a kormányzati létszámcsökkentéssel 

kapcsolatos jogszabályok szerinti kifizetéseket, 

a Köztisztviselõi törvényben meghatározott 

66 000 forint ruházati költségtérítés, az évi 

42 000 forint étkezési utalvány, az I-III. negyedévi 

teljesítményarányos jutalom kifizetését. Ezen kívül 

az UNIQA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztáron 

és az ADOSZT Egészségpénztárán keresztül 

nyújtott 446,5 millió forintos adományt. 

A Pénzügyminisztérium december hónapban az 

elõzõ évhez hasonlóan, elõirányzat-módosítás nélkül 

bocsátotta rendelkezésünkre az érdekeltségi jutalom 

fedezetét (1358,0 millió forint + járulék). 

A Munkaadókat terhelõ járulékok a kifizetéseknek 

megfelelõen alakultak. 

A Dologi és egyéb folyó kiadások módosított elõirányzata 

13 323,2 millió forint volt, amely az elõzõ 

évihez képest 1648,3 millió forinttal csökkent. 

A szakmai feladatok maradéktalan teljesítését, a zavartalan 

mûködtetést és üzemeltetést csak az egész 

évben visszafogott, takarékos költséggazdálkodással 

és az év közben végrehajtott elõirányzat átcsoportosítással 

lehetett biztosítani. 

A Dologi és egyéb folyó kiadások elõirányzata 

biztosította az szja-bevallások feldolgozására fordított 

1944,2 millió forintot, a 2033,2 millió forintos 

készletbeszerzést, az 1845,4 millió forintos egyéb 

kommunikációs szolgáltatás igénybevételét, a 

3755,6 millió forintos üzemeltetésre fordított összeget, 

valamint telefonköltségekre 525,1 millió forintot, 

bérleti díjra 702,0 millió forintot, karbantartásra 

643,4 millió forintot. A kiadások áfavonzata 1963,1 

millió forint volt. 

Beruházások 

Intézményi beruházás 

2004-ben intézményi beruházásra 2551,2 millió 

forintot fordítottunk. 

A felhasznált összegbõl kifizetésre került a Debrecen, 

Faraktár u. 29/c. szám alatti ingatlan III. és IV. 

(utolsó) vételár részlete. A korszerû, új irodaépületet 

a Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság használatba vette. 

Átadásra került a korszerûsített esztergomi 

Ügyfélszolgálati iroda. 

Korszerûsítettük és bõvítettük az Észak-budapesti 

Igazgatóság Bp. XIII., Petneházy u. 6-8. szám alatti 

Ügyfélszolgálati irodáját. 

Kialakítottuk az újonnan létrejött Központi Tájékoztatási 

osztály elhelyezésére szolgáló épületrészt a 

Bp. IV., Temesvári u. 7-9. szám alatt. 

Informatikai fejlesztésekre intézményi beruházásból 

660,9 millió forintot fordítottunk. 

Az elhasználódott eszközök – fénymásolók, iratmegsemmisítõk, 

telefonkészülékek, faxok, bútorok, 

gépkocsik és egyéb gépek – cseréjére 163 millió 

forintot használtunk fel. 

Központi beruházás 

Központi beruházásként informatikai fejlesztésekre 

2135,6 millió forintot fordítottunk. 

Felújítás 

A felújításra fordított 682,7 millió forintból elektromos 

felújításokat végeztünk Nyíregyházán, Veszprémben, 

Szombathelyen és a Pest Megyei és Fõvárosi 

Kiemelt Adózók Igazgatósága Bp. XI., Bartók Béla 

út 156. szám alatti irodaépületeiben. 

Befejezõdött a Tatabánya, Komáromi út 42. szám 

alatti irodaépület felújításának I. üteme. 

Beszerzések 

Az APEH tárgyévi költségvetésében eszközbeszerzésre 

jóváhagyott, elõzõ évekhez képest jelentõ-


sen csökkentett elõirányzat miatt csökkentek a beszerzési 

lehetõségeink. 

A bútorozás területén kizárólag a felújításhoz, új 

épület vagy új szervezeti egység berendezéséhez 

kapcsolódóan tudtunk beszerzést bonyolítani. 

A legjelentõsebb volument képviselte a Hajdú-Bihar 

Megyei Igazgatóság debreceni új irodaházában 

489 munkahely bútorozása. 

Az APEH intézményei használatában lévõ 270 db 

gépkocsi 6,8 millió km-t futott az év során. 

A költségtakarékosság jegyében az APEH munkatársai 

által használt mobiltelefonok számát mintegy 

a felére csökkentettük. 

IV/3. A humánpolitikai tevékenység 

Aszemélyügyi szakterület kiemelt feladatait 

a 2003-ban, majd 2004-ben elrendelt létszámcsökkentések 

és a kapcsolódó szervezeti 

változások idõarányos végrehajtása, az egyéni 

teljesítménykövetelmények kiadását és azok 

értékelését segítõ, informatikailag támogatott 

háttér megteremtése, valamint mindezek szabályozása 

jelentették. Az utóbbi hónapok a rugalmas 

munkarend bevezetésének elõkészítésével, 

s a Központi Hivatal szervezeti egységeiben 

alkalmazható munkaköri jegyzék felülvizsgálatával 

teltek. A feladatokat szigorú takarékossági 

intézkedések kialakítása és betartása, 

betartatása mellett kellett megoldani, így 

az elismerések adományozására, a nem kötelezõ 

juttatásokra, a képzésekre fordítható keretek 

nem érhették el a korábbi szintet. 

A 2003 októberében és a 2004 novemberében jogszabályban 

elrendelt létszámcsökkentés összesen 

1280 státusz elvonásával járt. Ez, a 2003. szeptemberi 

13 221 fõs engedélyezett létszámhoz viszonyított 

9,68 százalékos leépítés anélkül zajlott le, hogy 

az állam elvárásai az adóhivatallal szemben csökkentek 

volna. 

Az illetményalap változatlan maradt, így általános 

illetmény- vagy béremelésre nem kerülhetett sor. 

A minimálbér 53 000 Ft-ra emelkedett, de ez az alkalmazottakat 

alig érintette. 

A jutalomkeret drasztikus csökkenése – az illetmények, 

illetve személyi alapbérek változatlansága 

miatt és a létszám jelentõs csökkenése ellenére is – 

az alkalmazottak átlagkeresetének csökkenéséhez 

vezetett. Az évenkénti infláció mértékével korrigált, 

2005. évi reálértékre átszámított adatok egyértelmûen 

mutatják, hogy az átlagkereset vásárló értéke 

2001 óta folyamatosan csökken. 

Az érdekeltségi jutalomelõlegek kifizetési idõpontjai 

is eltértek a belsõ szabályokban foglaltaktól. 

Csökkent a jutalomelõlegek összege, csakúgy, mint 

az év végi jutalomé, mértéke különösen nem tükrözte 

azokat az erõfeszítéseket, amelyeket az alkalmazottak 

az eredmények elérése érdekében tettek. 

Sajnálatos módon a Munka Törvénykönyve hatálya 

alá tartozó fizikai alkalmazottak jövedelmének 

növelésére továbbra sem született központi intézkedés. 

Ezt ellensúlyozandó a számukra decemberben 

elkülönített 50 000 Ft/fõs eseti jutalomkeretbõl – a 

múlt évihez hasonlóan – legalább 20 000 Ft-ot minden 

fizikai alkalmazottnak kapnia kellett. 

A szervezet mûködõképességének fenntartását 

szigorú takarékossági intézkedések mellett kellett 

megoldani, ami – a kiadott elnöki körlevél alapján – 

egyes személyügyi intézkedések meghozatalát is behatárolta. 

Kevesebben, kevesebbért többet 

A létszám alakulása, szervezeti változások 

Az APEH engedélyezett létszáma az év elején – 

a 2003-ban elrendelt 1100 státuszt érintõ létszámcsökkentés 

után – 12 121 fõ volt. Az Európai Uni-


óhoz való csatlakozás feladataihoz, ezen belül a 

Központi Kapcsolattartó Iroda létrehozásához 20 

státusz-túllépés vált lehetõvé, de ehhez személyi 

juttatás-többlet nem járult. A pénzügyminiszter év 

közben utasításban legalizálta a + 20 státuszt, valamint 

összességében még egy álláshely engedélyezésérõl 

rendelkezett. Az így kialakult 12 142 engedélyezett 

létszámból 180-at érintett az újabb csökkentés. 

Végrehajtásához a szükséges intézkedéseket 

a fent említett PM-utasítás 2004. október 18-i 

hatálybalépésével egyidejûleg kellett megkezdeni, 

s a felmentéshez kapcsolódó intézkedések megtételére 

legkésõbb 2004. december 31-éig kellett sort 

keríteni. 

A 2004-ben elrendelt leépítést segítette a két hónapos, 

elnöki körlevélben elrendelt, s október 1-jéig 

hatályban maradó felvételi zárlat, így a 180 álláshely 

felszabadítását 35 üres, illetve egyéb okból megüresedõ 

álláshely leadásával, 33 nyugdíjazással (ebbõl 8 

korengedményes) sikerült megoldani. A 120 felmentéssel 

és a 2 felmondással távozó alkalmazott közül 

számosan a felmentési idõ alatt nyugellátásra váltak 

jogosulttá, így nem váltak ellátatlanná. 

A személyügyi munkatársak feszített munkatempó 

mellett, túlmunka igénybevételével eredményesen 

teljesítették sokrétû feladataikat. Létszámuk több 

igazgatóságon és a Központi Hivatalban is csökkent. 

Az utóbbi két évben nagyobb számban keletkezõ 

munkaügyi perekben többnyire a jogi diplomával 

rendelkezõ személyügyi vezetõk képviselték az 

APEH érdekeit a bíróságok elõtt. 

A 2003-ban elrendelt létszámcsökkentést sokoldalú, 

nagyon alapos elõkészítõ munka elõzte meg. Ennek 

ellenére 67-en az illetékes megyei munkaügyi 

bírósághoz fordultak a leépítésben érintettek közül. 

Az egyes jogesetek elemzésekor nyilvánvalóvá vált, 

hogy a kialakuló bírói gyakorlat nem egységes a leépítés 

végrehajtásával kapcsolatos, a Köztisztviselõi 

Érdekegyeztetõ Tanácsban született Megállapodás 

értelmezésében, ami azonos tényállások mellett is 

várhatóan eltérõ ítéletekhez vezet. 

Egyes bíróságok úgy tekintik a Megállapodást, 

hogy az a Kormány nevében köttetett, így az államot 

megtestesítõ közigazgatási szervre kötelezõ érvényû. 

Annak ellenére vélekednek így, hogy az – megnevezésébõl 

adódóan – jogerejét, kötelezõ erejét illetõen 

nem jogszabálynak, hanem csak iránymutatásnak tekinthetõ. 

A Kormány leépítésre vonatkozó, végrehajtását 

tekintve azonnali hatályú határozatának közzétételét 

követõ egy hét elteltével került csak sor a Megállapodás 

kihirdetésére. Ennek ellenére olyan kiválasztási 

szempontokat tartalmazott, amelyek már a felmentés 

közlésekor alkalmazandók. Az utólagosan 

megfogalmazott eljárási szabályokat – amelyek a 

köztisztviselõi törvény elõírásaival sem mindig voltak 

összhangban – személyekre vonatkozó döntések 

meghozatala után már lehetetlen volt érvényesíteni. 

A 2002. december 31-éig az APEH szerveként 

mûködõ Bûnügyi Igazgatóság dolgozóinak mintegy 

harmada élt kereseti követeléssel az APEH és Országos 

Rendõr-fõkapitányság, mint jelenlegi munkáltató 

felé, elmaradt készenlét, „ügyelet” utólagos megfizetése 

és elmaradt gépjármûvezetõi pótlék tárgyában. 

A jelenleg folyamatban lévõ, APEH-ot érintõ 18 

perben a felperesek száma kb. 62, számuk menet 

közben állandóan változik, mert egyesek visszavonják 

keresetüket, mások csatlakoznak, de van olyan 

is, aki idõközben elhalálozott. 

A perek többsége 2003 óta tart, s ezek is területileg 

különbözõ bíróságokon folynak. Az eddig meghozott 

három, nem jogerõs I. fokú ítéletbõl kettõ elutasította 

a felperesek keresetét; egy részítélet elmarasztalta 

az APEH-ot jogalap tekintetében. Két döntés 

ellen a felperesek, a kedvezõtlen részítéletet ellen 

az APEH nyújtott be fellebbezést, II. fokú döntés 

még nincs. 

A takarékosabb, de hatékonyabb közigazgatás 

megteremtését célzó létszámcsökkentésekhez szervezeti 

változások is kapcsolódtak. Kialakításuk során – 

a munkavégzõ- és teljesítõképesség megõrzése mellett 

– testet öltöttek a fejlõdési és átalakulási elképze-


lések, így különösen az uniós csatlakozással kapcsolatos 

régiókba szervezõdés, valamint az ügyfélcentrikus 

hivatali jelleg további erõsítése, bõvítése is. 

Az átszervezés nagyobb részben a Központi Hivatalt 

érintette. A felsõ vezetés gazdasági vezetõ munkakörrel 

bõvült, s a volt Gazdasági fõosztályból két 

új szervezeti egység jött létre. Megalakult az Adójogi, 

a Jogi és Koordinációs, valamint a Törvényességi 

és Belsõ Ellenõrzési fõosztály. A Hatósági fõosztály 

regionális felépítésûvé vált. 

Az informatikai átszervezéssel az Informatikai 

Stratégiai és Módszertani fõosztály létszáma 9, az 

Informatikai Felügyeleti és Üzemeltetési fõosztályé 

273, az Informatikai Fejlesztési fõosztályé 72 fõvel 

növekedett. A meglévõ engedélyezett státuszok átcsoportosításával 

nyílt csak lehetõség a Központi 

Tájékoztatási osztály létrehozására a Központi Hivatal 

Adójogi fõosztályán belül. 

Az ügyintézõk között a felsõfokú végzettségûek 

aránya tovább emelkedett, de még most is 1,1 százalékkal 

elmarad a járulékintegráció elõtti 55,6 százaléktól. 

Fluktuáció 

A létszámcsökkentésekbõl adódó kényszerû kilépések 

ugyanis nincsenek kapcsolatban a munkaerõmegtartó 

képességgel. A 2004. évi korrigált adatok 

alapján elmondható, hogy a kilépõk száma 7 év alatt 

most érte el a legalacsonyabb szintet. Ezen belül a 

felsõfokú végzettségû ügyintézõk kilépési aránya továbbra 

is magasabb az átlagosnál. 

A felsõ- és középfokú iskolai végzettséggel rendelkezõ 

ügyintézõk aránya a tárgyév december 31-én 

A kilépési arányt megjelenítõ fluktuáció bemutatásánál 

– a szokásostól eltérõ módon – 2004-et két 

adatcsoport szemlélteti. 

Létszámmegoszlás nemek és életkorok szerint 

2004. december 31-én 

A személyi állomány háromnegyede hölgyekbõl 

áll, arányuk év végére egy kissé, de nem számottevõen 

emelkedett. Az életkori csoportok között 30 

százalékos megoszlással már nem a 40-50 év közöttiek, 

hanem az 50-60 évesek alkotják a legnépesebb 

csoportot. A 30 évesnél fiatalabbak aránya csökkent,


alig haladja meg a 14 százalékot a múlt évi több, 

mint 15 százalékkal szemben. 

Mindezek ellenére az átlagéletkor összességében 

alig változott. A 2004-es egy éves természetes „öregedést” 

részben ellensúlyozta az, hogy a leépítésekben 

érintettek több, mint fele 50 évesnél idõsebb volt. 

Átlagéletkor tárgyév december 31-én 

Egyéni teljesítményértékelés 

Az egyéni teljesítményértékelési gyakorlat az elõzõ 

évi tapasztalatok alapján folyamatosan változóban 

van. 

A 2002-2004. évi teljesítményértékelések 

eredményeinek megoszlása százalékban 

Ennek oka részben a szempontrendszer és a vonatkozó 

elnöki utasítás módosítása, valamint a TE- 

RIT (Teljesítményértékelés Informatikai Támogatással) 

program bevezetése, fejlesztése, alkalmazása 

közben szerzett tapasztalatok. 

Az értékelési eredményeket összehasonlítva tapasztalható, 

hogy az öt fokozatú skála bõvítésének 

szükségességét a 2003. évi gyakorlat igazolta. 

A 2004. évi eredmények bizonyos visszarendezõdést 

mutatnak. A felsõ kategóriákba kerülõk arányának 

növekedése és a létszámcsökkentések hatása összefüggésbe 

hozható. 

A belsõ szabályozás finomítása, a hálózaton minden 

érintett számára elérhetõ számítógépes program 

– folyamatos karbantartás, aktualizálás mellett – segíti 

és könnyíti az értékelõk és az értékeltek részérõl 

is az egyébként kötelezõen elõírt feladat el- és befogadását. 

Kitüntetések, elismerések 

Március 15-e és augusztus 20-a alkalmából 4-4 állami 

kitüntetés (Magyar Köztársasági Érdemkereszt 

arany-, ezüst- és bronz fokozata) átadására került sor. 

Pénzügyminiszteri elismerésben 48 fõ részesült, közülük 

24 köztisztviselõ elismerõ oklevelet, 24 pedig 

emléklapot kapott. 

A takarékossági intézkedések miatt ez évben a felére 

csökkentek az elismerési keretszámok. Az év 

elején tervezettel szemben címzetes cím átadására 

végül is egyáltalán nem került sor annak ellenére, 

hogy a létszámcsökkentéssel párhuzamosan az alkalmazottakkal 

szembeni elvárások nem csökkentek. Elnöki 

dicséretben 20 fõ, igazgatói dicséretben 152 fõ 

részesült. 

Az elismerések átadásához a szervezõk a Központi 

Hivatalban és valamennyi igazgatóságon alkalomhoz 

illõ körülményeket teremtettek, és ezzel az ünnepségeket 

az érintetteken kívül minden résztvevõ 

számára emlékezetessé tették.


folyószámlára utalt fizetések felvételének költségét 

kompenzálandó, éves szinten 2000 Ft átutalásával, 

amit novemberben minden alkalmazott megkapott. 

2004. évben az APEH munkatársak lakástámogatása 

az alábbiak szerint alakult: 

Dr. Lévy Jolán átveszi a Bezerédj-díjat 

Szociális juttatások 

A szociális juttatások közül ismét csak az étkezési 

hozzájárulás havi összege változott: 2000 Ftról 

3500 Ft-ra emelkedett. A köztisztviselõi törvényben 

elõírtnak megfelelõ megoldás született a 

K 

Kimutatás 

a 2004. évi kamatmentes munkáltatói kölcsönök 

engedélyezéséről, folyósításáról 

Bevallásra kötelezettek(db) 390 219 398 907 

száma (db) 

táblázat 

Ft 

Benyújtott kérelmek 55 68 942 000 

Engedélyezett kérelmek 45 49 800 000 

Folyósítás 43 43 800 000 

A pénzintézeteknél igénybe vehetõ államilag támogatott 

lakáscélú hitelek miatt a benyújtott igény 

és a folyósított kölcsön is kevesebb volt, mint az elõzõ 

évben. Az igények nagy része korszerûsítésre és 

Heller Farkas-díj és Fényes Elek Emlékérem 

2004. augusztus 20-án Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs elnökhelyettes az adóigazgatás 

szervezésében, jogi megalapozásában és oktatásában kifejtett 

kiemelkedõ tevékenysége elismeréseként vehette át a Pénzügyminisztertõl 

a Heller Farkasról elnevezett szakmai díjat. 

Heller Farkas-díj 

Fényes Elek születésének 

évfordulóján Dr. Futó Iván 

elnökhelyettes a számítástechnika 

terén kifejtett kiemelkedõ 

munkássága jeléül 

vehette át a Központi Statisztikai 

Hivatal elnökétõl a 

Fényes Elek Emlékérmet. 

Fényes Elek Emlékérem


bõvítésre irányult. A folyósított kölcsönök közül a 

legalacsonyabb 300 ezer Ft, a legmagasabb 3 millió 

Ft (házaspár esetében) volt. Vissza nem térítendõ támogatás 

nyújtására nem került sor. 

Kedvezményes üdültetés keretében a munkatársak 

11,06 százaléka pihent a saját, illetve csere- és bérelt 

üdülõkben (családtagokkal együtt összesen 3535 fõ, 

20 565 üdülési éjszakával). A legnagyobb kihasználtság 

2004-ben is a fõszezoni idõszakra esett 2110 

fõvel és 13 045 üdülési éjszakával. 

A korábbi évhez viszonyítva valamennyi APEHüdülõben 

csökkent a kihasználtság: a 2003-as 45,8 

százalékról 39,20 százalékra esett vissza. Ez a csökkenés 

már az elõszezonban is mutatkozott, de fõleg az 

utószezonban volt jelentõs. A kihasználtság visszaesésében 

közrejátszott a térítési díjak és az idegenforgalmi 

adó emelése, valamint a gyógyfürdõk TB általi támogatásának 

nagymértékû csökkenése. A jelentkezõk 

számának csökkenése visszavezethetõ továbbá a keresetcsökkenésre 

és a kollégák munkaköri feladatainak 

növekedésére is. A korábbinál többször fordult elõ, 

hogy tervezett pihenést mondtak le, kipostázott beutalókat 

küldtek vissza, mert a tervezett szabadság kivétele 

idõközben nehézségekbe ütközött. 

A takarékossági intézkedések miatt 2004-ben 

minden APEH-szervben megtörtént a jogszabály által 

nem kötelezõen elõírt nyelvpótlékok felülvizsgálata. 

Eredményeként 21 olyan korábban megállapított 

nyelvpótlék folyósítását szüntették meg, melynél 

az idegen nyelv tényleges használatára hosszabb 

idõn keresztül nem volt szükség. Ennek ellenére 

2004-ben így is 177-tel több volt a nyelvpótlékok 

száma, mint egy évvel korábban. A felsõfokú végzettség 

megszerzése ma már közép- vagy felsõfokú 

nyelvvizsga nélkül nem képzelhetõ el – s azok túlnyomó 

része a kiemelt nyelvekhez tartoznak –, így 

az ügyintézõ I. állománycsoportba történõ átsorolások 

többsége egyúttal nyelvpótlék megállapításával 

is jár. Az összesen 2510 nyelvpótlék közül 538-hoz 

alap-, 1768-hoz közép- és 204-hez felsõfokú nyelvvizsga 

tartozik. Közülük mindössze 90 köthetõ a 

nem kiemelt nyelvekhez. 

A bejelentett és nyilvántartott eredményes nyelvvizsgák 

száma tovább emelkedett. Ez az adat tartalmazza 

azokat is, melyekhez nem tartozik nyelvpótlék. 

A Balatonfüredi Állami Kórházban rendelkezésre 

álló 30 fõs keret felhasználása 2004-ben is 100 

százalékos. A beutaltak a szanatóriumi gyógykezelésekkel 

és az ellátással folyamatosan nagyon elégedettek. 

Kegyeleti ellátás keretében – aktív éveik elismeréseként 

– 14 elhunyt köztisztviselõt saját halottjaként 

temettette el az APEH. 

Nyelvpótlékok, nyelvvizsgák 

Közép- és felsõfokú nyelvvizsgák száma 

Oktatás, képzés 

Az adóhivatallal szembeni társadalmi- és gazdasági 

elvárások, valamint az Európai Uniós csatlakozásból 

adódó új feladatok figyelembevételével készült 

el a 2004. évi képzési terv. A tervben jóváhagyott, a


stratégiai célokkal összhangban álló szervezeti és 

szakmai feladatok magasabb színvonalú ellátását 

biztosító képzések – a költségvetés által biztosított 

alacsonyabb mértékû finanszírozás ellenére is – teljesültek. 

A költséggel való takarékosság és a munkaidõalap 

védelme miatt új tanulmányi szerzõdés megkötésére 

nem került sor. 

Iskolarendszerû képzésben összesen 1691 fõ vett 

részt, közülük tanulmányi szerzõdés alapján 708 fõ 

részesült támogatásban, 983 fõ pedig önerõbõl tanult. 

A támogatottak mintegy 45 százaléka közgazdasági 

tanulmányokat folytatott, 63 százalékuk elsõ 

diplomáját szerzi. 

Nem iskolarendszerû képzésben 421 fõ részesült, 

ebbõl 58 támogatással, 363 önerõbõl tanult, elsõsorban 

mérlegképes könyvelõ, adótanácsadó és pénzügyi 

ügyintézõ szakképesítés megszerzése céljából. 

Sikeres közigazgatási alap- és ügykezelõi vizsgát 

227 fõ tett. A közigazgatási szakvizsgák szervezésében 

problémát jelentett, hogy költségeit – az elõzetes 

információktól eltérõen – nem a központi költségvetésbõl 

fedezték, hanem azokat teljes egészében áthárították 

a hivatalra. Emiatt a tervezett 970 fõvel 

szemben csak 462 fõ jelentkezhetett szakvizsgára, 

azok, akiknek ezt a törvény 2004-re elõírta. Sikeres 

szakvizsgát végül is 404 fõ tett. 

Külsõ (belföldi) szakmai tájékoztatón és konferencián 

477, támogatott nyelvi képzésben 25 köztisztviselõ 

vett részt. 

A Kormány a köztisztviselõk továbbképzésérõl és 

a közigazgatási vezetõképzésrõl szóló, 2003-2006. 

évekre vonatkozó középtávú tervében az elsõ évre 

tervezett, 1300 fõt érintõ közigazgatási képzéseket a 

belügyminiszter – szintén takarékossági okokból – 

2004. I. félévére ütemezte át. Az ehhez szükséges 

anyagi támogatást azonban a Hivatal nem kapta 

meg, így a képzések végleg elmaradtak. Mindössze 

72 fõ költségmentes képzésére került sor. A 2004 II. 

félévére tervezett 216 fõ közigazgatási képzését – a 

december végén átutalt támogatás miatt – várhatóan 

csak 2005. március 31-éig lehet megvalósítani. 

Újabb lépések az emberközpontú 

munkahely megteremtése felé 

A Békés-, a Gyõr-Moson-Sopron- és a Szabolcs- 

Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság alkalmazottai 

körében már konkrét számadatok, idõpontok kapcsolódnak 

a mások számára még csak ízlelgetett törzsidõ, 

peremidõ szavakhoz. November 1-jétõl ugyanis 

lehetõség nyílt – az érdekképviseleti szerv által is támogatott 

– rugalmas munkaidõ alkalmazására. Az 

általános munkarendtõl azonban továbbra sem lehet 

eltérni ott, ahol a napi be- és kilépések idõpontjainak, 

okainak rögzítése és nyilvántartása technikailag 

nem biztosított, valamint a folyamatos jelenlétet 

igénylõ feladatkörökben, mint pl. telefonközpontok, 

ügyfélszolgálatok, karbantartás. 

A Központi Hivatal fõosztályai is kezdeményezhetik 

rugalmas munkaidõ bevezetését, s arra egyedi 

elnöki engedély alapján sor is kerülhet. 

A munkáltatói jogkört gyakorló vezetõk – figyelembe 

véve az alkalmazotti észrevételeket, javaslatokat – 

bizonyos határok között szabad kezet kaptak a napi peremidõ 

és törzsidõ helyi idõponthatárainak meghatározásában, 

ám hétfõtõl csütörtökig a 9.30 – 12.00 és a 

13.00 – 14.30 óra közötti, pénteken a 9.30 – 13.00 óra 

közötti idõszakot az APEH minden szervénél kötelezõ 

törzsidõként kell meghatározni. 

Ahol már bevezették, ott a feladatokhoz rugalmasabban 

igazodó munkaszervezési lehetõséget, a 

munkafegyelem javulását, egyszersmind a munkaidõalap 

hatékonyabb kihasználását várják tõle. 

A Központi Hivatal Személyügyi fõosztályának 

honlapja átalakult. Témakörei bõvültek, így már nem 

csak a szakterület dolgozóihoz szól, hanem minden 

érdeklõdõ alkalmazottnak tájékozódási lehetõséget 

biztosít a külsõ és belsõ szabályozásokról, pályázati 

lehetõségekrõl. Letölthetõ segédanyagokkal, kitöltendõ 

nyomtatványokkal is segíti a személyügyek 

intézését, mert tartalmazza többek között a fizetési 

elõleget, a lakásépítési kölcsönt, az üdülési, egész-


ségügyi szûrõvizsgálati beutalót igénylõ vagy a különbözõ 

szociális segélyt kérõ lapokat. 

A személyügyeket intézõ munkatársak elérhetõségét, 

szûkebb szakterületét tartalmazó adatok mellett 

egyre több fénykép is látható a honlapon. Így végre 

„szemtõl szembe” találkozhatnak egymással azok a 

kollégák, kiket több éves munkakapcsolat köt össze 

írásban, a számítógépes hálózaton vagy a telefonon 

keresztül. A személyügyi értekezleteken a központi 

fõosztály munkatársain kívül a meglehetõsen nagy 

létszám miatt kizárólag vezetõk vesznek részt. A beosztottak 

korábban az igen hasznosnak bizonyult regionális 

értekezleteken voltak jelen, de 2004-ben a 

leterheltség és a takarékoskodás miatt erre idõt, 

pénzt nem lehetett fordítani. 

A 2003-as leépítés végrehajtásának helyszíni ellenõrzésétõl 

eltekintve a felügyeleti szervi ellenõrzések 

a szakterületet nem érintették. A takarékossági 

intézkedések végrehajtásának belsõ ellenõrzése beszámoltatási 

kérdõív kitöltésével történt. 

Az Oktatási Igazgatóság 

Az Oktatási Igazgatóság alapfeladata 2004-ben 

sem változott: APEH-specifikus ismeretek átadásával 

képességek, készségek fejlesztésével segíteni a 

Hivatal mûködését stratégiai és éves céljainak megvalósításában. 

Ennek keretében 2004-ben több kiemelt 

feladat jelentkezett. Melyek voltak a legjelentõsebbek? 

Megtartani a belsõ képzések képzési koncepcióban 

rögzített és évek alatt bevált irányait, hatékonyan 

megvalósítani a 2004. évre elfogadott képzési 

tervet, növelni a képzések szervezettségét, tervezhetõségét, 

költségtakarékosan gazdálkodni a képzésre 

fordítható költségekkel, valamint kialakítani a 

mûködés érdekében a gazdálkodás, a humánpolitika, 

az informatika területén azt az új kapcsolatrendszert 

a Központi Hivatal egységeivel, amely az igazgatóságot 

érintõ jelentõs létszámcsökkentéssel összefüggésben 

szükségessé vált. 

Az év indítása több tekintetben tevékenységünk újra 

fogalmazását jelentette, hiszen 2003-hoz képest az 

igazgatóság létszáma 60 százalékkal, mûködési költsége 

33 százalékkal, a képzésre fordítható költségek 

78 százalékkal csökkentek. Mindemellett a képzési területre 

nem kisebb faladatok vártak, mint az Európai 

Unióhoz való csatlakozással összefüggõ új ismeretek 

nyújtása, a képzési rendszer fejlesztésének folytatása, 

27 képzési program fejlesztése és lebonyolítása. 

Mindehhez társult, hogy az átszervezés nyomán a 

szervezeti egységekben bekövetkezett változások miatt 

a programok résztvevõinek körét is újra meg kellett 

határozni. Sõt az élet adta követelmények miatt átcsoportosítással 

egyes képzések rovására szükséges 

volt újak beindítása: EU közösségi adószám, EU-jogszabályok 

gyakorlati alkalmazása a felszámolás területén, 

számviteli oktatók felkészítése, call center munkatársainak 

képzése, alkotómûhely végrehajtási jogászok 

részére. A vártnál lényegesen nagyobb számban 

volt szükség új belépõ munkatársak képzésére és a 

HVR II. rendszer oktatására. Végül a 30 képzési programból 

megvalósított 130 kurzuson 3648 fõ vett részt, 

az összlétszám 30 százaléka. 

Az év elején végzett intenzív elõkészítõ munka 

eredményeként a képzések fennakadás nélkül valósultak 

meg. A szûkebb lehetõségek között is meg lehetett 

tartani az APEH képzésre vonatkozó filozófiáját, 

amely összhangban áll a szervezet stratégiai célkitûzéseivel 

is. 

Újdonságok 2004-ben 

A hatékonyság, gazdaságossági és munkaidõ-kímélési 

szempontok figyelembevételével több képzés 

új szerkezetben valósult meg. A rövidebb tanfolyami 

szakasz mellett megjelent a támogatott önálló tanulás, 

amelyhez helyben konzultációs lehetõség és a tanulás 

folyamatát irányító vezérkönyv szolgált. A vezérkönyv 

tanulási útmutató, könnyebb az eligazodás


általa a jogszabályok világában, és az elsajátítandó 

tananyagban, javaslatot tartalmaz a tanulás ütemezésére 

és reményeink, no meg a visszajelzések szerint, 

motivációt is ad az egyéni tanuláshoz. 

Általában a korábbi évekhez képest nõtt a célirányosan 

kiadott tananyagok száma. Nem csupán a támogatott 

önálló tanulással szervezett képzési programok 

esetében volt ez alapvetõ, hanem ezzel kívántuk 

segíteni, hogy a kisebb képzésbe vonható létszám ellenére 

minél többen jussanak ismeretekhez. A beiskolázásnál 

is javasoltuk, hogy olyan kollégákat válasszanak 

ki az igazgatóságok, akik tovább tudják 

adni, amit hallottak. Ebben az igazgatóságok igen jó 

partnernek bizonyultak, erõsödött a beiskolázási fegyelem. 

Folytatódott és még differenciáltabbá vált a belsõ 

oktatók továbbképzése. Kiemelendõ a támogatott 

egyéni tanulást segítõ konzulensek számára indított 

képzés és a belsõ trénerek továbbképzése. A készségfejlesztés 

iránt mutatkozó nagy igényt így igyekeztünk 

lehetõségeinkhez mérten kielégíteni, 2004- 

ben a kommunikációs készségfejlesztésben, az alapmodul 

„A kommunikáció, magatartás, etika” címû 

fejezetben, a szakmodulokban és az egy napos kommunikációs 

készségfejlesztõ programokban mûködtek 

közre belsõ trénereink egyénileg vagy párban. 

Így vált lehetõvé, hogy készségfejlesztõ képzési 

programban közel 400 munkatársunk vehetett részt. 

A gyakorlatorientáltság erõsítése keretében szerveztünk 

ellenõrzési és végrehajtási területen alkotómûhelyt. 

Az újonnan szervezõdött „call center” 

munkatársainak gyors reagálással szerveztünk külsõ 

szakemberek bevonásával éles helyzeteket modellezõ 

készségfejlesztõ tréninget. 

Jelentõs fejlesztéssel az Oktatási Központ informatikai 

oktatóterme alkalmassá vált az APEH hálózatához 

történõ biztonságos kapcsolódásra. Így az 

egyre fontosabbá váló számítógép használatát valóban 

a gyakorlatban sajátíthatják el a hallgatók. A 

SESAM-, ESKORT-alkalmazások oktatása megújult 

tartalommal igen sikeres volt. 

Az Oktatási Központ 2004-ben is eredményesen 

szolgálta a képzés céljait, és a fogadta a pihenni vágyókat 

is. Gondos, takarékos gazdálkodás mellett egyes 

szolgáltatások idõszakos szüneteltetésével biztosítani 

lehetett a zökkenõmentes munkát. Azonban tény, hogy 

egyes mûszaki problémák már bizonyos felújítási 

munkák halaszthatatlanságát jelzik. 

Kapcsolatok, együttmûködés 

A képzési programok fejlesztésében még nagyobb 

szerepet kaptak 2004-ben a szakértõi munkabizottságok, 

amelyben adószakmai és képzésszakmai 

oldalt képviselõ szakemberek dolgoznak 

együtt. Jelenleg alapmodul, adóügyi és ügyfélszolgálati, 

adóellenõri, operatív ellenõri, felszámolás és 

végrehajtási, ügyiratkezelési, számviteli, informatikai 

és kommunikációs munkabizottság mûködik. 

Mind az éves teendõk konkretizálásában, mind a 

tananyagok, tematikák kialakításában a korábbiaknál 

nagyobb lendületben folyt a munka. Az adóellenõri 

szakmodul esetében ehhez társult a tantestületi 

értekezlet, ahol a tanfolyami és önálló tanulási 

szakaszokból álló új programot volt mód tovább 

pontosítani, finomítani. 

Az elsõ negyedévben megtartott konzultációs értekezleten 

a személyügyi munkatársak és az oktatói 

munkaközösségek vezetõi vettek részt. A beiskolázásokban 

és az értékelésben is változatlanul igen hasznos 

az Oktatói Munkaközösségek munkája. A személyügyi 

területen dolgozó kollégákkal igen jó az 

együttmûködés. A Személyügyi fõosztállyal közösen 

készítettük el a 2004. évi képzési terv végrehajtásáról 

szóló elnöki utasítás tervezetét és a 2005. évi 

képzési tervet. 

Jelentõsen erõsödött az együttmûködésünk az informatikai 

területtel. Az említett oktatótermi fejlesztésen 

túl, a felhasználói rendszerek és az informatikai 

képzések fejlesztésének irányait közösen tudtuk 

meghatározni, és a munka folyamatos.


A képzési naptár kiadásával szervezettebbé és 

könnyebbé vált az együttmûködés a Központi Hivatal 

fõosztályaival és az igazgatóságokkal. Egyegy 

tartalmi feladatban, közös akcióban is értünk el 

jó eredményt. Az év eleji felkészítõ értekezlet hatékonyságának 

vizsgálatára a Szabolcs-Szatmár 

Bereg Megyei Igazgatósággal közösen készítettünk 

blokkokra specializált vizsgateszteket. A vezérkönyvek 

kidolgozásában az Adóügyi fõosztály, az 

Ellenõrzési fõosztály és a Gyõr-Sopron-Moson Megyei 

Igazgatósággal végzett közös tevékenység vezetett 

jó eredményre. 

Ebben az évben is folyamatos volt az együttmûködés 

a Károly Róbert Fõiskola, az ELTE Jogi Továbbképzõ 

Intézet, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi 

Egyetem, valamint az IBS felsõoktatási intézményekkel. 

Az APEH szakemberei rendszeresen 

oktatnak és vizsgáztatnak ezekben az intézményekben, 

tananyagokkal, szakdolgozati témákkal és konzultációkkal, 

szakmai gyakorlatok irányításával segítik 

a jövõ adószakembereinek képzését. 

IV/4. A sajtótevékenység alakulása 


Kommunikációs tevékenységünk 2004. évben 

kiemelt feladatként kezelte az adózók 

széles rétegeit érintõ rendszeres, közérthetõ, 

hiteles és naprakész tájékoztatást, amelyet a 

kommunikáció valamennyi szintjének, a különbözõ 

célcsoportok igényeinek és elérhetõségeinek 

figyelembevételével valósítottunk 

meg. 

Tájékoztatási tevékenységünk messze túlmutatott 

az aktuális feladatok ellátásán, mivel meghatározó 

jelentõséggel bírt a költségvetési bevételek biztosítását 

jelentõs mértékben befolyásoló adótudatosság 

növelésében, az egységes jogértelmezés kialakításában 

és a jogkövetõ magatartás mind szélesebb körû 

ösztönzésében, az adóhatósági tevékenység megismertetésével 

pedig az intézmény széles körû társadalmi 

elfogadtatásában. 

Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás kapcsán 

kiemelt hangsúlyt kapott a csatlakozással együtt járó 

adóigazgatási feladatok alapos és részletes megismertetése. 

Az APEH kommunikációjának fõ irányát 2004 

augusztusáig az ügyfélcentrikus, szolgáltató típusú 

adóhatóság megjelenítésével összefüggõ tájékoztatási, 

figyelemfelhívási feladatok, adózási ismeretek, 

a jogszabályok változásával, gyakorlati alkalmazásával 

összefüggõ tudnivalók széles körû terjesztése 

tette ki. 

A kommunikáció ez irányú feladatellátása sok pozitív 

eredményt hozott, hiszen jó eligazodást jelentett 

mindazon adózók számára, akik tisztességesen, 

határidõben kívánták adókötelezettségeiket teljesíteni, 

de ismereteik hiánya folytán csak nehezen tudtak 

ennek maradéktalanul eleget tenni. 

A kommunikációban bekövetkezett hangsúlyváltás 

folyamatosan jelent meg az APEH tájékoztatási 

tevékenységében. Az új hangvételû kampánnyal az 

adóhatóság szigorú és határozott fellépését kívántuk 

a közvéleménnyel megismertetni, s ezáltal is preventív 

hatást gyakorolni azokra az adózókra, akik a jogkövetõ 

magatartás szándékos megsértésének kockázatát 

vállalták. 

A kommunikációs tevékenység kiszélesítésével 

olyan esetekre kívántunk rávilágítani, amelyeknél a 

tudatos adókikerülés, adóeltitkolás, az adókötelezettségek 

teljesítésének megszegése, a jogkövetõ magatartás 

szándékos megsértése volt tapasztalható. 

Ezen tipizálható esetek általános bemutatásával 

preventív, visszatartó hatást szándékoztunk elérni 

azáltal, hogy a bemutatott jogesetekkel és az azokhoz 

kapcsolódó adózói magatartásokkal szembeni 

szigorú hatósági fellépésrõl, a jogkövetkezmények 

valamennyi formájáról és a szankcionálás mértékérõl, 

cikkek, beszámolók formájában hírt adtunk és 

adunk a médiában.


A tájékoztatással kapcsolatos feladatellátás 

részletes ismertetése 

Az országos és regionális médiában és az interneten, 

az aktuális adózási feladatokról, kérdésekrõl, az 

adójogszabályok változásairól és az ebbõl fakadó kötelezettségekrõl, 

az adózók részére idõ- és szakszerû 

tájékoztatást nyújtottunk. A Központi Hivatal Sajtó- és 

Protokoll osztálya által összeállított médiaszemlék tanúsága 

szerint az APEH az országos médiumokban 

2296-szor szerepelt. Az írott sajtóban 1119-szer, a televíziókban 

497-szer, a rádiókban pedig 680-szor foglalkoztak 

az APEH-et érintõ témákkal. 

Az APEH megjelenése az országos médiában 2004. évben 

A megyei és a helyi lapokban 4014-szer jelent 

meg az adóhatóság, az elektronikus médiában 3119 

alkalommal került sugárzásra az adóhivatallal kapcsolatos 

információ, tájékoztatás. A megyei igazgatóságok 

munkatársai az év végéig 913 elõadást tartottak 

az országban, ezzel is segítséget nyújtva – az 

adózók, könyvelõk, vállalkozók és egyéb érdeklõdõk 

részére – az adózás szabályainak megértésében, 

az új jogszabályok értelmezésében. 

A megyei igazgatóságok sajtómunkájának szervezése 

2004. év elejétõl – több megyében – már nem a 

titkársági osztályokhoz tartozik, tapasztalat, hogy az 

év eleji létszámleépítés miatt kialakult leterheltség 

fokozottan éreztette hatását a kommunikáció és a 

sajtó munka területén is. 

A médiával való kapcsolattartást a megyék is kiemelten 

kezelték és kezelik – ebbõl kifolyólag sokrétû 

tájékoztatási tevékenységet folytatnak, amelyek 

szorosan kötõdnek az év adózási eseményeihez, határidõihez. 

Az igazgatóságok médiatevékenysége során 

megfigyelhetõ, hogy általában azok az információk 

jelentek meg, amelyet az adóhivatal kezdeményezett. 

Ennek érdekében a média részére rendszeresen 

továbbítják a sajtófelelõsök a – a Központi Hivatal 

által elkészített – tájékoztató, figyelemfelhívó 

anyagokat. 

A megyei igazgatóságok megjelenése a médiában 2003-2004. évben


2004. évben a média 951 alkalommal kereste 

meg kérdéseivel a Sajtó- és Protokoll osztályt, amelyeket 

azonnal a szakfõosztályokra továbbítottunk, 

amennyiben írásos választ érkezett vissza ezt faxon 

vagy e-mailon maradéktalanul továbbítottunk a média 

felé. 

A Hivatali központ munkatársai 920 alkalommal 

képviselték az adóhivatalt a médiában. A megjelenéseket 

meghatározott témákban általában megelõzte a 

média megkeresése, néhány munkatársunk azonban 

a rendszeresen megjelenõ mûsorokban, adózási rovatokban 

folyamatosan tájékoztatták az aktuális témákról 

a nézõket, olvasókat. 

Sajtómegkeresések alakulása havi bontásban 

2003-2004. évben 

Központi Hivatal vezetésével tartott konzultációk 

alapján 2004. évben összesen 12 alkalommal rendeztünk 

a médiumok képviselõinek sajtótájékoztatót, 

sajtóbeszélgetést. A háttéranyagok egyes részeinek 

elkészítését a szakfõosztályok végezték, amelyeket a 

Sajtóosztály állított össze végleges – publikus – formába 

a média képviselõi részére. 

A megyei igazgatóságok 62 alkalommal rendeztek 

sajtótájékoztatót a média helyi képviselõinek. 

2004. évben 76 db – a szakfõosztályok által készített 

– közleményt juttatunk el a média képviselõi 

részére. 

A Hírlevél az APEH kommunikációjának természetesen 

csak egy része a kifelé irányuló tájékoztatásnak. 

2004. évben 35 db hírlevél készült el, amelyet 

a Sajtó- és Protokoll osztály küldött szét. 

A tájékoztatottak köre jelenleg a pártok frakcióvezetõi 

és helyetteseik, a parlamenti bizottságok elnökei 

és alelnökei, a Gazdasági bizottság és a Költségvetési 

és pénzügyi bizottság elnökei, alelnökei és tagjai részére; 

pár nap csúszással pedig eljuttatjuk a média 

képviselõi számára, és folyamatosan tesszük közzé az 

APEH internetes honlapján is. Az APEH megyei sajtófelelõsei 

a médiával egy idõben kapják meg. Tájékoztatásul 

megküldjük a www.magyarorszag.hu honlapot 

készítõ Kormányzati Portál részére és az 

ADOSZT szerkesztõségének is. 

Az adóbevallási idõszakban az APEH zöldszámáról, 

annak funkciójáról az állampolgárokat folyamatosan 

tájékoztattuk mind az írott, mind az elektronikus 

médiumokban. 2004. január 19-étõl március 22- 

éig 302 957-ször tárcsázták a zöldszámot az ügyfelek. 

Ebbõl a 3 fõvárosi igazgatóságra az összes beérkezett 

hívások közel 38 százaléka, vagyis 114 749 

hívás érkezett. 

A teljes rendszer foglaltsága esetén üzenetrögzítõs 

szolgáltatás állt az érdeklõdõk rendelkezésre, de az 

összes ide kapcsolt hívásnak mindössze csak 

5 százaléka hagyta meg kérdését és elérhetõségét. 

(Összes üzenetrögzítõre beérkezõ hívás: 38 329; kimentett 

üzenetek száma: 1918 db.) A T-Mobil Távközlési 

Rt. központja a kimentett üzeneteket faxon 

küldte meg az illetékes megyei igazgatóságra. 

Az EU-hoz történõ csatlakozás kapcsán megváltozott 

adójogszabályokhoz kapcsolódó adózói tájékoztatás 

céljából a T-Mobil Rt. által mûködtetett APEH 

KÉK szám szolgáltatása 2004. április 26-tól május 

14-éig hétfõtõl péntekig 8.00 – 16.00 óráig üzemelt 

a megyei igazgatóságokon. Az április 26. és május 

17-e közötti hívások száma: 10 013 db volt. 

Ebben az évben két alkalommal kapott a Hivatal 

lehetõséget, hogy a Kormányzati Portál szervezésében 

mûködõ www.magyarország.hu honlapon az


adóhivatal érintõ témákban „fogadóórát” tartson az 

APEH. Február hónapban Dr. Király László György 

elnök úr, majd március hónapban Dr. Vámosi-Nagy 

Szabolcs elnökhelyettes úr adott tájékoztatást az érdeklõdõk 

számára. 

Április hónapban APEH kampány indult az Európai 

Unióhoz történõ csatlakozással kapcsolatos adójogszabály 

változások kommunikálására: 

– az igazgatóságok Tájékoztatási és Koordinációs 

(fõ)osztályainak és a sajtóreferenseknek, folyamatosan 

továbbítottuk a megváltozott és kommunikálható 

adójogszabály-változásokat, magyarázatokat, 

tájékoztató anyagokat, 

– „Adózás az Európai Unióban” címmel országos 

elõadássorozat indult a Magyar Kereskedelmi és 

Iparkamara és az APEH szervezésében. A nyitó 

elõadásra 2004. április 19-én Kecskeméten került 

sor, ezt követõen pedig április 22-én a fõvárosban 

és a megyeszékhelyeken tartották a kollégák a tájékoztató 

elõadásokat, 

– a Metró hírújsággal kötött szerzõdésünk keretében 

az Európai Uniós csatlakozás adójogszabály változásairól 

10 alkalommal hirdetést jelentettünk meg. 

– az Adójogi fõosztály által elkészített a 3 darab Európai 

Uniós tájékoztató füzet szétosztása az igazgatóságok 

részére 2004. április 19-én megtörtént. 

Új kommunikációs stratégia 

Augusztus 17-én az új kommunikációs stratégia 

bevezetésével kapcsolatban tájékoztatót tartott 

Dr. Király László György elnök a megyei igazgatóságok 

sajtóreferensei részére. 

A Hivatal kommunikációjában történt hangsúlyváltást 

követõen – „Hatósági intézkedések hírei” – 

címen újabb tájékoztatási forma került bevezetésre. 

Ezen jogesetek, valamint az adóhatóság szigorú 

fellépésének és szankcionálási gyakorlatának közvélemény 

általi megismertetésével elrettentõ, visszatartó 

hatást kívántunk elérni mindazoknál, akik az 

adókikerülés kockázatának esélyeit mérlegelik. 

A cél megvalósítása érdekében „ Kommunikációs 

stratégia az államháztartási bevételek növelése érdekében” 

címmel az év végéig szükséges faladatokat 

tartalmazó kommunikációs tervet dolgoztunk ki. 

A terv mind belsõ, mind pedig a külsõ kommunikációra 

vonatkozóan került kidolgozásra. A kampány 

azóta is folyamatos feladatot jelent. 

Az adóhitel kedvezményes visszafizetésének tudnivalóiról 

2004. szeptember 28-án figyelemfelhívó 

sajtókampányt indított az adóhivatal. 

A kampány november 2-ai határidejéig 10 milliárd 

557 millió forint folyt be az államkasszába. 

A Magyar Televízió 2 csatornáján „Válaszd a tudást” 

címû mûsorban rendszeresen részt vesz az 

APEH adózási tudnivalók ismertetésével. A mûsorba 

havonta több alkalommal kap felkérést az APEH – a 

téma meghatározásakor a Sajtó és Protokoll osztály figyelembe 

veszi az aktuális adózási határidõket, témákat 

és az ezekhez kapcsolódóan kiadott tájékoztató 

anyagokat, közleményeket, amelyekrõl általában a 

szóvivõ, vagy a szakmai fõosztályok képviselõi – élõadásban 

tájékoztatják a érdeklõdõ állampolgárokat. 

Szakkönyvtár 

A Központi Hivatal szakkönyvtára 5 éve mûködik. 

Ez idõ alatt elkészült a számítógépes nyilvántartás, így 

szolgáltatásunk egyszerûsödött és nyilvántartásunk 

naprakész lett. A dokumentumkezelés megbízható és 

lehetõvé vált a sok szempontú visszakeresés is. Ez jelentõsen 

megkönnyíti könyvtári tájékoztató munkát. 

Kiemelt feladatot adott ez évben az uniós joganyag 

folyamatos keresése, beszerzése. 

Az aktuálisan megjelenõ jogszabályok interneten 

és CD-n, a régebbi fordított joganyag magyar nyelven 

nyomtatott formában kereshetõ a szakkönyvtárban. 

Nagyságrendjére jellemzõ, hogy több mint 200 

kötet illetve 80 000 oldal terjedelemben jelent meg.


Rövidesen megjelenik a CD-változat is, ami majd 

megkönnyíti a keresést. 

2004-ben a források beszûkülése érzékelhetõen 

csökkent a rendelt folyóiratok köre és példányszáma, 

s a megvásárolt könyvek darabszáma is. 

Ezzel együtt 42 kiadó 175 kiadványa összesen 

977 példányban érkezik rendszeresen a Központi Hivatalba. 

Ebbõl 95 kiadvány a szakkönyvtárban is 

hozzáférhetõ, illetve a könyvtári jogszabályok szerint 

megõrzésre és archiválásra kerül. 

Könyvtárunk nem nyilvános, ennek ellenére sok 

kutató, szakdolgozatíró is felfedezte már a témában 

egyedülálló gyûjteményünket. 

A könyvállomány jelenleg 6776 kötet, de igen jól 

használható a tárgyszavak alapján kereshetõ szakmai 

folyóiratcikk gyûjteményünk is. 

Szolgáltatásunk nagy része nem a hagyományos 

könyvtári szolgáltatások körébe tartozik. Telefonon, 

e-mailben, floppyn is sok információt közvetítünk. 

Az uniós és egyéb szakmai adatbázisok hozzáférését 

is biztosítjuk a könyvtári internetes számítógépen. A 

szolgáltatásaink iránti igények folyamatosan nõnek. 

IV/5. Szakszervezet 

Az APEH Központi Hivatal Szakszervezeti Bizottsága 

2004 májusában beszámoló és vezetõségválasztó 

taggyûlést hívott össze. A szakszervezet tagjai 

ismételten, immár a 3. négy éves ciklusra, Dr. Bálint 

Lászlót választották meg az APEH Központi Hivatal 

Szakszervezeti Bizottság titkárának. 

A már megszokott rendezvényeken túl (nõnap, 

Mikulás-ünnepség) az ADOSZT Titkárok Tanácsával 

és az ADOSZT Elnökével közösen a Szakszervezeti 

Bizottság, kemény és következetes munkát folytatott 

annak érdekében, hogy a munkavállalók az 

idei évben is megkapják az eredményarányos jutalmukat. 

A hivatal vezetése az APEH mûködésének 

fenntartása érdekében a kiadásokat a minimálisra 

csökkentette és ennek egyik velejárója volt, hogy a 

költségvetési törvényben biztosított jutalom I. negyedévre 

jutó része csak az év végén, a megtakarításból 

fennmaradó összegbõl, a havi illetmény mintegy 

felének arányban került kiosztásra. 

Mikulás-ünnepség a Központi Hivatalban 

Az év végi eredményarányos jutalom kifizetését – 

minthogy az APEH összességében nem teljesítette a 

bevételi tervet – a pénzügyminiszter az eddigi évek 

során kifizetett jutalom összegéhez képest lényegesen 

alacsonyabb mértékben – kétheti illetményöszszegben 

– engedélyezte kifizetni. 

A 2004. év során a szakszervezet tiltakozása ellenére 

sajnos újabb 180 fõt kellett létszámcsökkentés 

miatt az APEH-tõl elbocsátani. 

A Központi Hivatal Szakszervezeti Bizottsága az 

év folyamán elhatározta, hogy a Központi Hivatal 

munkatársainak általános iskoláskorú (6-14 éves) 

gyermekei részére a 2005. évtõl egész nyáron át tartó 

nyári napközi otthonos táborozást szervez. 

A Szakszervezeti Bizottság megalapította a 

„Szakszervezettel a közösségért” kitüntetést, amelyet 

minden évben maximum 3 fõnek fog átadni a 

Hivatal dolgozóinak javaslata alapján. A kitüntetõ 

díjjal nettó 20 000 Ft pénzjutalom, oklevél és egy 

plakett is átadásra kerül.

V. 

Nemzetközi kapcsolatrendszer 

Az Európai Unióhoz való 

csatlakozás 

Hazánk 2004. május 1-jei Európai Unióhoz 

történt csatlakozása az év kiemelkedõ eseménye 

volt. E történelmi jelentõségû fejlemény 

természetesen Hivatalunkra is hatással 

volt. A felkészülés jegyében az uniós jogszabályokkal 

összhangban, 2002-ben indult meg 

a magyar Központi Kapcsolattartó Iroda 

(KKI) létrehozását célzó projekt, amely a csatlakozás 

idejére elérte célját. Létrejött és valamennyi 

szükséges informatikai szolgáltatással 

mûködik a KKI. 

Kapcsolattartás az uniós tagországok 

hatóságaival 

A tagállami adóigazgatásokkal és az Európai 

Unió egyes intézményeivel történõ kapcsolattartás 

érdekében a Központi Kapcsolattartó Iroda a Nemzetközi 

fõosztályon belül hosszas elõkészítõ munka 

után 7 fõvel 2004. január 3-án alakult. A május 1-jei 

csatlakozásig az érintett fõosztályok részvételével a 

Hivatal megalkotta a mûködés kereteit jelentõ belsõ 

utasításokat, valamint lebonyolította a csatlakozáshoz 

kapcsolódó feladatok és lehetõségek megismertetését 

szolgáló elõadásokat. Már ebben az idõszakban 

is kiemelt feladatot jelentett a tájékoztató anyagok 

elõkészítésében való részvétel és a jogszabályi 

változásokhoz kapcsolódó adózói kérdések megválaszolása. 

A KKI 2004. május 1 óta végzi az áfa, a közvetlen 

adók és a behajtási jogsegély, valamint az uniós 

tagországokkal a kettõs adóztatás elkerülése érdekében 

kötött egyezményeken alapuló információcserét. 

Ennek keretében alapvetõen koordinációs 

szerepet tölt be a tagországok hatóságai és a Hivatal 

fõosztályai, illetve a területi igazgatóságok közötti 

kapcsolatban, fontos feladata ugyanakkor a 

Közösségen belüli kereskedelem elszámolása során 

oly lényeges közösségi adószámok érvényességének 

és a kapcsolódó azonosító adatok pontosságának 

megerõsítése is. 

Az információcsere alakulása 2004-ben: 

Az információcserére irányuló 2004. december 31-éig 

megkeresés érkezett (db) indított (db) 

Kettős adóztatás elkerüléséről kötött 

egyezmények alapján* 171 102 

77/799/EGK-irányelv (közvetlen adók) 

alapján 21 23 

1798/2003EK-rendelet (Általános forgalmi 

adó) alapján 46 

táblázat 

46 

Behajtási jogsegély alapján 5 34 

Megkeresések száma összesen 243 205 

* az Unión kívüli országokkal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 

egyezmény alapján folytatott információcserével együtt 

A legintenzívebb kapcsolat Németországgal alakult 

ki, a legtöbb megkeresést a Hivatal a német adóigazgatástól 

kapta, de az APEH is ebbe az országba 

indította a tájékoztatáskérések túlnyomó többségét. 

Néhány uniós tagországtól – így Portugáliától, Szlovéniától, 

Észtországtól, Máltától – tájékoztatáscsere 

keretében még nem kértünk és nem is kaptunk információkat.


Az információcsere alakulása 2004-ben országonként: 

Ország érkezett (db) indított db) 

Ausztria 1 22 

Belgium 1 1 

Ciprus 0 3 

Csehország 1 0 

Dánia 2 1 

Egyesült Királyság 7 16 

Finnország 4 0 

Franciaország 5 7 

Görögország 11 0 

Hollandia 4 9 

Írország 1 1 

Lengyelország 4 9 

Lettország 2 0 

Litvánia 5 1 

Luxemburg 1 0 

Németország 78 32 

Olaszország 15 3 

táblázat 

Spanyolország 3 3 

Svédország 8 8 

Szlovákia 12 8 

EU-s összesen 165 124 

Ausztrália 0 2 

Bulgária 0 3 

Bosznia-Hercegovina 0 4 

Horvátország 0 2 

Izrael 1 1 

Kanada 0 4 

Macedónia 0 1 

Oroszország 55 6 

Románia 3 12 

Szerbia-Montenegró 0 5 

Ukrajna 15 11 

USA 4 30 

EU-n kívüli összesen 78 81 

ÖSSZESEN 243 205 

Közösségi kereskedelem 

A csatlakozás következményeként a Hivatalra az 

áfa területén számos új feladat hárult, így ki kellett 

építeni az áfainformációcsere-rendszerhez (VIES, 

Value Added Tax Information Exchange System) való 

kapcsolódást és ennek magyarországi moduljait 

is. Ezen az informatikai rendszeren történik a tagországok 

által kiadott közösségi adószámok érvényességének 

és az azonosító adatok pontosságának megerõsítése, 

valamint a Közösségen belüli beszerzésekhez 

kapcsolódó kontrolladatok továbbítása. A május 

1-je óta eltelt idõszak tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, 

hogy a fejlesztések sikeresek voltak, mind 

a közösségi adószámok megerõsítése, mind a kereskedelemi 

adatok továbbítása és fogadása jelentõsebb 

nehézség nélkül folyik. 

2004. december 31-éig az adózóknak a második 

és a harmadik negyedévben folytatott Közösségen 

belüli kereskedelemrõl kellett nyilatkozniuk. A II. 

negyedévben a magyar adózók több mint 1347 milliárd 

forintos értékesítésrõl és 1292 milliárdos beszerzésrõl 

nyújtottak be összesítõ nyilatkozatot. A 

III. negyedévben az értékesítések összege már meghaladta 

a 1981 milliárdot, míg a megvalósított beszerzések 

megközelítették az 1960 milliárd forintot. 

Az áfa területén történõ igazgatási együttmûködés 

EU-s szabályai szerint a beszerzésekre vonatkozóan 

a tagállamok minden negyedévrõl kontrolladatot 

küldenek a partner országok részére. Ezen adatokat a 

Hivatal idõben megküldte és meg is kapta, utóbbiak 

a magyar adózók összesítõ nyilatkozataival történõ 

összevetésérõl megállapítható, hogy mind az eltérések 

számát, mind az összeget tekintve az adatok igen 

jelentõs különbözõséget mutatnak. 

A Közösségi kereskedelemben az áfa elszámolása 

szempontjából kiemelt jelentõsége van a közösségi 

adószámok érvényességének, amelynek ellenõrzését 

az Európai Bizottság által üzemeltetett honlapon, a 

Hivatal területi igazgatóságainak ügyfélszolgálatán 

és a KKI-ban is el lehet végezni, illetve végeztetni. 

Az Adóhivatal által regisztrált magyar közösségi 

adószámok érvényességének ellenõrzését a csatlakozás 

óta a tagállami adóigazgatásokon illetve az internet 

nyújtotta lehetõségen keresztül összesen 214 747


alkalommal kezdeményezték. A csatlakozástól 2004. 

december 31-éig a kiadott magyar közösségi adószámok 

37 százalékát már legalább egy alkalommal 

megerõsíttették az interneten vagy valamelyik uniós 

partner adóigazgatásán keresztül. Leggyakrabban a 

Bizottság által üzemeltetett honlap segítségével hajtottak 

végre ellenõrzést, de jelentõs volt a német, az 

olasz és az osztrák adóigazgatáson kezdeményezett 

érvényesség iránti megerõsítések száma is. 

A Hivatalhoz 2004-ben összesen 5656 db olyan 

kérelem érkezett, amelyben az ügyfelek közösségi 

adószám érvényessége és a kapcsolódó azonosító 

adatok pontossága iránt érdeklõdtek. Az adózók értékelték, 

hogy az APEH ezt a szolgáltatást e-mailben 

küldött elõterjesztések esetében is teljesíti, hiszen a 

kérelmek nagy része elektronikus formában érkezett, 

de igen nagy volt a faxon, a levélben és a telefonon 

kezdeményezett ellenõrzések száma is. A területi 

igazgatóságokon és a KKI-ban 2004-ben összesen 

45 352 más tagállam által kiadott közösségi adószám 

érvényességének megerõsítését végezték el, melyek 

közel harmada német, több mint tíz százaléka osztrák 

és olasz adószám volt. 

CLO-vezetõk éves találkozója Budapesten 

Az Európai Közösségek Bizottsága minden évben megrendezi a tagállami kapcsolattartó irodák (CLO-k) 

vezetõinek találkozóját. Magyarországnak abban a megtiszteltetésben volt része, hogy csatlakozásának 

évében már fogadó országa lehetett ennek a konferenciának. A háromnapos program október 13-15. között 

a 25 tagállam és a Bizottság összesen 80 fõt számláló delegátusainak részvételével zajlott. A szakmai 

elõadások keretében sor került egy új (a lengyel) és egy régi (az osztrák) tagállam CLO-jának bemutatására, 

a tagállami irodák különbözõ adókkal kapcsolatban végzett feladatainak összehasonlítására, az 

adott adóigazgatás szervezetében elfoglalt helyének, szerepének felvázolására, a CLO-k együttmûködésével 

összefüggõ kérdések és az 1798/2003/EK-rendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok 

megvitatására. Annak érdekében, hogy az együttmûködõ tagállami irodák munkatársai megismerhessék 

egymást a Hivatal érintett fõosztályai – a visszajelzések alapján nagy sikerrel – szabadprogramot 

is szerveztek. A nagy feladatot jelentõ elõkészítõ munka meghozta az eredményét, hiszen a konferencia 

megszervezése, lebonyolítása mind a tagállami CLO-vezetõk és más tagállami delegáltak, mind az Európai 

Bizottság munkatársainak elismerését kiérdemelte. 

A rendezvény résztvevõi 

A belga delegáció


Az EU csatlakozást követõen, a Fiscalis programok 

keretében bõvebb lehetõsége nyílt a Hivatal 

munkatársainak külföldi szakmai rendezvényeken és 

fórumokon való részvételre. A 2004-es esztendõben 

70 kiutazást bonyolítottunk, amelyek során összesen 

118 fõ utazott külföldre. Az ún. Fiscalis Tisztviselõcsere 

program adta lehetõséget kihasználva összesen 

15 fõ vett részt más tagállam adóigazgatása által 

meghirdetett tapasztalatcserén. 

Kapcsolattartás nemzetközi szervezetekkel 

és az EU-n kívüli társhatóságokkal 

A korábbi évekhez hasonlóan a Nemzetközi fõosztály 

2004-ben is több nemzetközi szakmai szervezettel, 

így – többek között – az Európai Adóigazgatások 

Szervezetével (IOTA), a Gazdasági Együttmûködési 

és Fejlesztési Szervezet (OECD) Adóügyi 

Bizottságával, az Adóigazgatások Amerika-közi 

Központjával (CIAT), továbbá a Tisztességesebb 

Gazdaságért Egyesülettel (UFE) kapcsolatban látott 

el koordinációs feladatokat, illetve erõsítette a szakmai 

együttmûködést. 

Európai Adóigazgatások Szervezete (IOTA) 

Hivatalunk már évek óta aktív tagja a szervezetnek, 

amelyet a Nemzetközi Valutaalap javaslatára 

hozták létre 1996-ban 15 közép- és kelet-európai ország 

adóhivatali vezetõi. A Szervezet létrejöttét az 

Európai Unió Brüsszeli Bizottsága, valamint az 

OECD is támogatta. Az IOTA létrehozásában nagy 

szerepe volt a magyar adóigazgatásnak, ezért a Szervezet 

székhelyéül Budapestet választotta. A Magyar 

Köztársaság kormánya szintén támogatta a kezdeményezést 

és ún. 'Székhely Egyezményt' kötött a 

szervezettel. 

A Szervezet legfõbb döntéshozó szerve a tagok öszszességébõl 

álló közgyûlés, amely évente egy alkalommal 

ülésezik, legutóbb 2004. június közepén Prágában, 

ahol az IOTA 8. Közgyûlésére került sor. E rendezvényen 

dr. Király László György elnök és dr. Bessenyei 

Gábor, a Nemzetközi fõosztály – azóta nyugállományba 

vonult – vezetõje vettek részt. Az elnöki tisztséget 

jelenleg a lengyelországi adóhivatal vezetõje tölti be. 

Magyarország részérõl az APEH mindenkori elnöke, 

a szervezet 8,5 éves fennállása alatt, mintegy 

6 éven át volt tagja az IOTA operatív döntéshozó 

szervének, a közgyûlésen megválasztott 7 tagú Vezetõ 

Testületnek. 

Az IOTA célja olyan nemzetközi adószakmai fórum 

biztosítása Európában, amely általános tapasztalatcserére 

ad lehetõséget a tagországok adóigazgatási 

folyamatait érintõ aktuális kérdésekben. Emellett, 

erõsíteni kívánja a nemzetközi szakmai együttmûködést 

a tagországok között, valamint más nemzetközi 

adószakmai szervezetekkel, illetve támogatja az 

egyes tagországok adóigazgatási korszerûsítési folyamatait. 

A tapasztalatcsere elsõsorban nemzetközi 

szakterületi munkacsoportok kialakításával, adószakmai 

rendezvényekkel, konkrét megkeresések 

alapján a kialakult adóigazgatási gyakorlatok intézmények 

közötti ismertetésével, valamint különbözõ 

szakmai témájú kiadványok belsõ terjesztésével valósul 

meg. A 2004-es esztendõben is számos, a Szervezet 

által bonyolított rendezvényen vettek részt 

nyelveket beszélõ munkatársaink 

Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési 

Szervezet (OECD) 

AZ OECD Adóügyi Bizottsága a Pénz-, Adó- és 

Vállalkozásügyi Igazgatóságon belül fejti ki tevékenységét 

fórumot adva a két- és többoldalú adópolitika 

alakítóinak és végrehajtóinak. A bizottságban a 

munka 9 munkacsoportban zajlik, amelybõl kettõben 

(Multinacionális vállalatok adóztatása (WP6) és 

Nemzetközi adóügyi információcsere (WP8) Hivatalunk 

állandó képviselettel rendelkezik. 2004. év fo-


lyamán két-két ízben rendeztek ülést Párizsban a 

fenti két témakörben. 

Emellett, Hivatalunk munkatársai több alkalommal 

vettek részt a Szervezet bécsi és budapesti oktatási 

központjában adóigazgatási vonatkozású szemináriumokon. 

2004-ben több, a magyar adórendszert, illetve a 

Hivatal tevékenységét megismerni kívánó külföldi 

delegáció látogatott el az APEH-hez. Így a Hivatal 

vezetése vendégül látta az Orosz Föderáció, Albánia, 

Franciaország és Vietnam társhatóságainak hivatalos 

delegációját. 

Egyéb információk 

A nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok 

mellett Hivatalunk törekszik a kétoldalú kapcsolatok 

ápolására is. Hagyományosan szoros viszony 

fûz bennünket a szlovák és a francia társhatósághoz. 

Míg az elõbbi esetben elsõsorban a határokon átnyúló 

kereskedelem együttmûködésen alapuló ellenõrzése, 

addig a francia kapcsolat a tavalyi évben is az adóigazgatási 

tapasztalatok megszerzésére irányult. Hasonló 

megfontolásból 2004-ben kétoldalú együttmûködést 

kezdeményeztünk a holland adóhivatallal is. 

Az Orosz Föderáció Elnöke 

Ellenõrzési Igazgatóságának delegációja

VI. 

Stratégiai projekt fõbb elvei 

A Stratégia Projekt mûködésének 2003. évi kronológiája: 

– január: Stratégiai célok ismertetése, Misszió és Vízió. 

– április: Ötletbörze meghirdetése a Projket által felülvizsgálandó 

adóigazgatási folyamatok kiválasztására. 

– június 2: Alapító okirat aláírása, projektvezetõk 

megbízása. 

– július, augusztus: Munkacsoportok megalakulása, 

munkatervek elkészítése; intranetes felület indítása 

a nyilvánosság biztosítására. 

– Ügyfélcentrikus Szolgáltató Adóigazgatás Projekt: 

3 szakaszban 26 termék kidolgozása 

– KLASZ-SZIK Projekt: készítendõ végtermék 

Balance ScoreCard elméletén alapuló, informatikailag 

mûködtetett stratégiai irányítás rendszer. 

– Pénzügyi Monitoring Projekt: készítendõ termékek 

az egységes költségelemzési módszer alkalmazására. 

– Szervezet Korszerûsítési Projekt: nemzetközi tapasztalatok 

gyûjtése, kormányzati elképzelések, 

tanulmányok elemzések értékelése és a kapcsolódó 

projektek tervezett termékeinek a szervezetre 

gyakorolt hatásainak elemzése. 

A Stratégia Projekt mûködésének 2004. évi kronológiája: 

– 2004. június 2: Egyeztetõ megbeszélés az Ügyfélcentrikus 

Szolgáltató Adóigazgatás Projekt keretein 

belül elkészült és az Elnöki Értekezleten elfogadott 

végtermékek informatikai hátterének megvalósításáról 

Varga Lászlóné és az Informatikai és 

Módszertani fõosztály vezetõje között. 

– Stratégia Projekt Portál látogatottsága maghaladta 

a tizenhárom ezret. 

Ügyfélcentrikus, Szolgáltató Adóigazgatás 

Projekt 

A Projektnek a végtermékek kidolgozásáig terjedõ 

tevékenységi szakasza lezárult, a 26 tervezett termék 

elkészült, az Elnöki Értekezlet megtárgyalta valamennyit 

és döntött bevezethetõségükrõl. 

A Projekt Tanács 2004. október 20-ai ülésén döntött 

a Projekt mûködésének lezárásáról, mivel az alapító 

okiratban meghatározott célokat, feladatokat teljesítette. 

A kidolgozott termékek közül a korábban már 

megvalósított, az azonnali beszedési megbízások online 

módon való továbbítása mellett az ügyfélkapcsolati 

tevékenységekhez legszorosabban kötõdõ 

végtermék, a Call Center, Központi Tájékoztatási 

osztály létrehozása is befejezõdött és 2005 januárjában 

megkezdte tevékenységét. Ugyancsak megtörtént 

a személyi jövedelemadó adóhatósági megállapítással 

történõ elõírása termék bevezetése az 

ADAM-projekt keretében.


A végtermékek kidolgozása során is felmerült 

több adóeljárási és anyagi jogszabály módosítására 

tett javaslat közül a legjelentõsebb eredmény volt a 

képviseletre vonatkozó elképzelések beépítése a 

2005-tõl hatályos eljárási rendbe. 

További végtermékek megvalósítási szakaszában 

az elmúlt negyedévben látványos változás nem történt. 

Az Elnöki Értekezleten meghatározott hivatali 

szakfõosztályok vezetésével a szakmai és informatikai 

feltételek kidolgozása folyamatban van a termékek 

bevezethetõsége érdekében. 

KLASZ-SZIK-Projekt 

Célja olyan új szervezetirányítási és értékelési 

rendszer kialakítása és bevezetése, amely biztosítja a 

folyamatok állandó felügyeletét, az azonnali beavatkozás 

lehetõségét, és megteremti a teljesítményt befolyásoló 

tényezõk mélyebb ok-okozati kapcsolatának 

elemzését a mindenkori gazdasági és jogi változásokat 

is követve. A projekt által készítendõ végtermék 

a Balance Scorecard elméletén alapuló, informatikailag 

mûködtetett stratégiai irányítási rendszer. 

A projekt keretében elkészült a PRO-VIR-rendszer a 

BSC négy nézõpontja alapján, amely informatikai 

háttérrel követi az APEH belsõ értékelési rendszerét. 

2004 elsõ félévében a bevezetését követõ tapasztalatok 

elemzése és a mûködési hiányosságok kiszûrése 

folyt. 

Pénzügyi Monitoring Projekt 

Elkészült a Projekt 4. sz termékét jelentõ „pénzügyi 

riport. A pénzügyi riport megnevezése: „Gyorsjelentés 

az APEH szervei …..év …havi teljesítési adatairól”. 

A „Gyorsjelentés” naprakész információt szolgáltat 

az APEH vezetésének a szervezet mûködési kiadásainak 

alakulásáról, mindezt egyszerû, áttekinthetõ, 

könnyen érthetõ formátumban, de minden lényeges 

információt tartalmazva. A „Gyorsjelentés 

segíti a gazdasági vezetõt takarékossági intézkedések 

gyakorlati érvényre juttatásában. 

A bérköltségek és annak közterhei fõtevékenységekre 

való felosztására irányuló elképzelés megvalósítása 

érdekében jelenleg vizsgálják a bérszámfejtõ 

program és a SZÁMADÓ – könyvelõ – program közötti 

adatátfordítási lehetõségeket. 

Amennyiben sikerül a bér- és közteherköltségek 

feladását a SZÁMADÓ-program által befogadhatóvá 

kell tenni, akkor a jövõ év elejétõl lehetõvé válik 

a fõbb adóigazgatási tevékenységekre lebontott bérköltségek 

mérése, nyilvántartása. 

A Projekt november 12-ei ülésén 2005. évi kiemelt 

feladataként jelölte meg, hogy a Projekt segítse 

a gazdasági vezetõt a szervezettõl elvárt takarékossági 

követelmények érvényre juttatásában. Ennek 

elsõ lépéseként a munkacsoport-vezetõk saját szakterületükön 

felmérték, hogy a jelenleg hatályos belsõ 

utasítások és intézkedések között van-e olyan, 

amely ellentétes a költségtakarékos gazdálkodással. 

Szervezet Korszerûsítési Projekt 

A munkacsoportok folytatták a harmadik negyedévben 

megkezdett felméréseket. A személyügyi folyamatok 

modellezése az ARIS-program segítségével elkészült, 

a munkaanyag megtárgyalása 2005-ben várható. 

A 2004. évi ellenõrzési stratégiára alapozva, projektelõkészítõ 

munkacsoport alakul, amely az Elnöki 

Értekezlet döntése alapján javaslatot tesz az ellenõrzési 

stratégia megvalósításával kapcsolatban. 

Összefoglalás 

A Stratégia Projekt és a kapcsolódó alprojektek 

2004. évi munkájuknak köszönhetõen számos ered-


ményt és lényeges elõrelépést értek el, annak ellenére, 

hogy az elõre tervezett (EU csatlakozás) és a nem 

várt feladatok (bevételtervezés, tömeges ellenõrzések) 

nem kedveztek a stratégia megvalósításának. 

Ügyfélcentrikus, Szolgáltató Adóigazgatás Projekt 

a kitûzött célokat határidõben teljesítette, tevékenységét 

lezárta. A Pénzügyi Monitoring Projekt 

és a Szervezet Korszerûsítési Projekt a fenti körülmények 

ellenére a terveknek megfelelõen végzi 

feladatait. KLASZ-SZIK-Projektnek pedig 2005- 

ben folytatni kellene a 2003-ban megkezdett, BSC 

módszerre alapozott kontrollingrendszer kifejlesztését.

VII. 

Külsõ szervezeti kapcsolataink 

Az adóztatási tevékenység színvonalának folyamatos 

emelésében nagy szerepe van a külsõ szervekkel 

kialakított kapcsolatrendszereknek. Az adókötelezettek 

jogkövetõ magatartásának segítése, az adókötelezettség 

teljesítésének ellenõrzése számos esetben 

könnyebben biztosítható a hasonló szerepkörû 

hatóságok együttmûködésével. A törvényesség betartását 

elõsegítõ, tájékoztató munkát végzõ érdekképviseletekkel, 

kamarákkal való együttmûködés is 

egyre nagyobb jelentõséggel bír a társadalmi viszonyok 

szabályozottságának fejlõdésével. Ezt felismerve 

az állami adóhatóság több éves gyakorlata – a 

munka szakszerû, körültekintõ ellátása érdekében – 

a különbözõ állami hatóságokkal és civilszervezetekkel 

való együttmûködés, amely a legtöbb esetben 

írásos formában is szabályozásra kerül. 

Az együttmûködési megállapodások közül kiemelt 

szerepe van azokkal a hivatalokkal kötött megállapodásoknak, 

amelyek feladata a költségvetést 

megilletõ bevételek rendelkezésre állásának biztosítása 

(pl. a vámhatóság, a munkaügyi hivatal vagy a 

társadalom- és egészségbiztosítás szervezetei) és 

amelyek ellenõrzési tevékenységet folytatnak (pl. a 

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete). Ezen túl 

a mindennapi munkához komoly segítséget jelentenek 

az olyan megállapodások is, amelyek az adóhatósági 

dolgozók szakmai képzését hivatottak biztosítani, 

mint pl. egy-egy oktatási intézménnyel kötött 

megállapodás, vagy az adóhivatal szolgáltató jellegébõl 

fakadóan az adóalanyok felkészültségét segítik, 

így pl. a különbözõ szakmai csoportok érdekképviseletével 

kötött megállapodás. 

A folyamatosan változó feltételek, jogszabálymódosulások 

idõrõl idõre szükségessé teszik a már 

létezõ együttmûködési keretek és gyakorlat felülvizsgálatát, 

megújítását, a megállapodások körének 

bõvítését. 

2004-ben új együttmûködési megállapodások 

megkötésére került sor a 

– Vám- és Pénzügyõrség Országos Parancsnokságával, 

– Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséggel, 

– Országos Rendõr-fõkapitánysággal, 

– Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatósággal, 

– Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõséggel, 

– Junior Achievement Magyarország Oktatási és 

Vállalkozási Alapítvánnyal, 

– Magyar Nemzeti Bankkal, 

– Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal. 

Néhány esetben a már meglévõ együttmûködés 

felülvizsgálatának eredményeként a megállapodás 

módosítása vált szükségessé (pl.: Pénzügyi Szervezetek 

Állami Felügyeletével). 

Az APEH és a PSZAF közötti 

együttmûködési megállapodás aláírása


Részben a jogszabályok változása miatt, részben 

egymás munkájának segítése céljából újabb Együttmûködési 

megállapodások megkötésének elõkészítése 

is megkezdõdött 

– a Központi Statisztikai Hivatallal, 

– az Oktatási Minisztérium Alapkezelõvel, 

– a Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal, 

– a Diákhitel Központtal, 

– a Magyar Államkincstárral. 

Az elmúlt évben kötött együttmûködési megállapodások 

közül kiemelkedik a Vám- és Pénzügyõrséggel 

kötött. Ennek célja – a korábbiakkal egyezõen 

– a vám- és adóbevételek hatékony beszedésének 

biztosítása, valamint egymás kölcsönös segítése a 

feladatellátásban. Ennek érdekében 2005. január 

1-jétõl már törvényi felhatalmazás alapján is együttmûködik 

a két hatóság az ellenõrzésekben. 

A vámszervek és az adóhatóság közötti együttmûködés 

nem új keletû. Évekre visszamenõleg létezett 

már a két hatóság néhány szakterülete közötti együttmûködés 

részben szabályozottan, részben formális 

keretek nélkül. A 2003. év november 28-án aláírt 

megállapodás is jórészt már korábban létezõ munkakapcsolatokat 

rögzített, egységesített, az azonban 

csak egy átmeneti idõszakra – az Európai Unióhoz 

történõ csatlakozásig – határozta meg az együttmûködés 

kereteit. 

Az uniós csatlakozás miatt azonban mind a vámszervek, 

mind az adóhatóság eljárására vonatkozó 

jogszabályok jelentõsen változtak. Hazánk Európai 

Unióhoz történõ csatlakozásával összefüggõ jogszabályok 

igényelték a két szerv közötti korábbi együttmûködés 

területeinek kiszélesítését. Így pl. a csatlakozás 

idõpontjától az APEH ellenõrzési tevékenységének 

elõsegítése érdekében a vámhatóság EU-n kívüli 

területrõl érkezõ importra vonatkozóan rendszeresen 

adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak, emellett az 

adózás rendjérõl szóló törvényben meghatározott módon 

a csatlakozást követõen az Európai Közösség belsõ 

piacán kereskedelmi tevékenységet folytató adózók 

ellenõrzése során – különösen a forgalmazott termékek 

besorolásának megállapítása, valós értékük 

meghatározása érdekében – az állami adóhatóság a 

vámhatóságot is bevonja ellenõrzési tevékenységébe. 

Dr. Nagy János vezérõrnagy és Dr. Király László 

György elnök aláírta az együttmûködési megállapodást 

A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséggel történõ 

együttmûködés is új fejezethez érkezett 2004-ben. 

A fekete gazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati 

célkitûzések megvalósításának elõsegítése, 

a fogyasztói jogok érvényesítésének biztosítása, az 

áruk forgalmazása, értékesítése és a szolgáltatások 

teljesítése során elõforduló visszaélések, az adó- és 

járulékfizetési kötelezettség kikerülésére, csökkentésére 

irányuló törekvések megelõzése és felderítése 

érdekében végzett ellenõrzési tevékenység összehangolására 

kötött új megállapodást a két hivatal. 

Az Országos Rendõr-fõkapitánysággal – egyebek 

mellett – az Európai Unió határain túlmutató adócsalás 

elleni küzdelmet támogató információcserében történõ 

részvételrõl kötöttünk együttmûködési megállapodást. 

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatósággal 

2004-ben kötött új megállapodás értelmében az 

állami adóhatóság végrehajtási tevékenységével segíti 

a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet megilletõ 

követelés beszedését.


Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Fõfelügyelõséggel 

korábban kötött megállapodás is 

megújult a múlt évben. Ennek keretében a két hatóság 

a szabálytalan foglalkoztatás feltárása és szankcionálása 

érdekében mûködik együtt. 

A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal 

kötött együttmûködés célja az Európai Unió 

EMOGA Garancia Részlegbõl finanszírozott mezõgazdasági 

támogatásokkal kapcsolatos, jogosulatlanul 

igénybe vett támogatások visszavételének adóhatósági 

oldalról történõ segítése. 

A Felülellenõrzési szakterületet érintõ 

Együttmûködési Megállapodások 

A Magyar Könyvvizsgálói Kamarával kötött 

Együttmûködési megállapodás alapján évente tájékoztatást 

adunk a számviteli törvény betartásával, 

illetve a könyvvizsgálati munkával kapcsolatban a 

vizsgálatok során szerzett tapasztalatokról. Megkeresésre 

a Kamara mûködésével kapcsolatosan javaslatokat 

készítünk, illetve a Kamara által megküldött 

javaslat-tervezetekhez észrevételeket teszünk. 

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, valamint 

az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatósággal 

együttmûködve kölcsönös megkereséseket teljesítünk 

egyes magánszemélyek járulékfizetése, a munkáltató 

általi bejelentése és az ellátások igénybevételének 

jogossága kérdésében. 

Közös vizsgálatokban vettünk részt az Állami 

Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, valamint 

az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi 

Felügyelõsséggel, amelyek tapasztalatairól összefoglaló 

is készült.

VIII. 

Az APEH országos rendezvényei 

Országos felkészítõ értekezlet 

Január hónapban ismét Siófokon került megrendezésre 

az Országos Felkészítõ Értekezlet, amelynek 

fõ témája az aktuális adójogszabály változások ismertetése, 

és azok gyakorlati alkalmazása volt. A felkészítõ 

értekezletre a megyei igazgatóságok, a Központi 

Hivatal vezetõi és munkatársai kaptak meghívást, 

így idén mintegy 200 fõ vehetett részt az felkészítõ 

elõadásain. 

Március 15-ei ünnepség 

Idõrendi sorrendben haladva a következõ országos 

rendezvényünk az 1848-as Forradalom és Szabadságharc 

tiszteletére rendezett március 15-i ünnepségünk, 

amelyen Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter 

is részt vett. 

A kiváló teljesítményt nyújtó köztisztviselõink a 

megemlékezés keretében vehették át a különbözõ elismeréseket, 

kitüntetéseket. 

Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter köszöntötte 

a március 15-ei ünnepség résztvevõit 

Felkészítõ értekezlet az „Uniós” áfáról 

Kesjár János igazgató átveszi kitüntetését 

Áprilisban az APEH Dél-budapesti Igazgatóságának 

tanácstermében került sor a Központi Hivatal 

Adójogi fõosztálya által tartott Országos Áfa 

Felkészítõ Értekezlet megtartására. 

Az értekezleten az Európai Unióba történõ belépéssel 

kapcsolatos adójogszabályi változásokat ismerhették 

meg a résztvevõk, akik feladatul kapták, 

hogy az itt szerzett információkat a megyei kollégák 

felkészítésénél és eligazításánál hasznosítsák.


Titkárságvezetõk Egerben 

Egerben került sor az Országos Titkárságvezetõi 

értekezlet megtartására, amelyen a résztvevõk a 

szakmai program mellett megtekintették az ADOK 

2004 rendezvény helyszínét is. 

A fórum fõ témakörei: az igazgatóságok informatikai 

rendszerének mûködtetése, az IRKA II. Program 

alkalmazási és technikai projektjei, a felhasználói és 

informatikai oktatás voltak. 

A Magyar Pénzügyi- és Gazdasági Ellenõrök 

Közhasznú Egyesületének ülése 

A Központi Hivatalban tartotta elnökségi ülését a 

Magyar Pénzügyi- Gazdasági Ellenõrök Közhasznú 

Egyesülete. Az ülést Dr. Kovács Árpád elnök hivatalos 

távolléte miatt Dr. Király László György vezette. 

Az elnökség a küldött gyûléssel kapcsolatos teendõket, 

valamint az elõzetesen megküldött napirendi 

elõterjesztéseket tekintette át. 

Nagy érdeklõdés övezte az ADOK elõkészítõ 

munkálatairól szóló tájékoztatást 

Informatikai Fórum 

Májusban Siófokon került megrendezésre a Felhasználói 

és Informatikai Fórum, a szervezetek vezetõi, 

az igazgatósági és központi egységek munkatársai, 

valamint az informatikai szakemberek számára – öszszesen 

430 fõ részvételével. 

Tatai Sportnap 

Munkatársaink idén már 17-dik alkalommal – 

június 5-én – vehettek részt a Tatai Sportnapon, 

amelynek most is az Olimpiai Edzõtábor adott otthont. 

A népszerûsége idén sem hanyatlott, hiszen több 

mint 700 sportkedvelõ kolléga vett részt családtagjaival 

a rendezvényen, ahol mintegy 13 sportágban 

folytak a versengések. 

A chipkártya használata 

Micsoda vetõdés!


Kosárlabdás lányaink 

küzdenek a sportcsarnok falai között 

Csapatverseny vidám hangulatban 

Köztisztviselõk Napja 

Július 1-je a Köztisztviselõk Napja. A Dél-budapesti 

Igazgatóság adott helyet a megemlékezésnek, 

amelyen a pénzügyminiszteri elismerések és a szakmai 

címek átadására került sor. 

A tatai Cseke-tó körüli futás 

rajtjának pillanatai 

Az APEH elnökétõl Kiss Ferenc gazdasági vezetõ 

átveszi a Pénzügyminiszter elismerõ oklevelét 

Augusztus 20-ai ünnepség 

Szellemi óriásaink a sakktábla bûvöletében 

az asztal két oldalán 

Augusztus 19-én a Központi Hivatal épületében 

került sor az Államalapításunk évfordulója tiszteletére 

rendezett ünnepségre, ahol állami kitüntetéseket


adott át a Pénzügyminiszter felkérésére Dr. Király 

László György. 

A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést 

adományozta Dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébetnek, 

a Nógrád Megyei Igazgatóság igazgatójának – 

az adóigazgatásban végzett kiemelkedõ szakmai, vezetõi 

és az adózással kapcsolatos ismeretek széles körû 

tájékoztatási és oktatási munkája elismeréséért. 

A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést 

adományozta Bajnóczi Sándornénak, a Bács- 

Kiskun Megyei Igazgatóság igazgatóhelyettesének – 

az adóügyi területen végzett igényes szakmai munkájáért, 

eredményes vezetõi tevékenységéért, példamutató 

elkötelezettségéért és emberi magatartásáért. 

A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést 

adományozta Dr. Tulipán Lászlónak, a 

Központi Hivatal Tervezési és Elemzési fõosztálya 

helyettes vezetõjének – az adóigazgatásban, a tervezõ 

és elemzõ munka területén végzett közel két évtizedes 

kiemelkedõ szakmai és vezetõi tevékenységének, 

egész életpályájának elismeréséért. 

A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést 

adományozta Glant Csaba Józsefnek, a 

Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság fõosztályvezetõjének 

– az adóigazgatás ellenõrzési területén végzett 

két évtizedes munkája, a magánszemélyek és az 

egyéni vállalkozók ellenõrzésének irányítása terén 

elért kiemelkedõ szakmai tevékenységéért. 

Pénzügyi Sportnap 

Szeptember közepén bonyolítottuk le a VIII. 

Pénzügyi Sportnapot, amelynek résztvevõi a Pénzügyminisztérium 

és a felügyelete alá tartozó pénzügyi 

szervezetek és intézmények. A sport szerelmesei 

több sportágban is kipróbálhatták erejüket. 

Az összesített eredmények alapján APEH idén a 

harmadik helyet szerezte meg a 16 szervezet közül. 

A Sportnapon résztevõ kollégák és családtagjaik jó 

hangulatban, kellemes környezetben töltötték a napot. 

Különösen jól szórakoztak a résztvevõk gyermekei, 

akik részére külön programot is biztosítottak 

a szervezõk. 

A Vám- és Pénzügyõrség fúvószenekara szórakoztatta 

a gyülekezõ sportolókat 

Állami kitüntettjeink augusztus 20-a alkalmából 

Atléták a pályán


Megemlékezés az októberi forradalomról 

Októberben szintén központi ünnepség keretében 

emlékeztünk meg az 1956-os forradalom eseményeirõl. 

Az ünnepségen számos köztisztviselõ vehette át 

kiváló munkája elismeréseként a Bezerédj-emlékérmet 

és az elnöki dicséretet. 

A focipályán a jó cselezést követõen 

egymást érték a szebbnél szebb gólok 

Baki Brigitta a Nemzetközi fõosztály munkatársa 

is kitüntetést kapott 

Év végi jogszabály-ismertetés 

A röplabda sportág szerelmesei mindent 

megtettek csapatuk gyõzelméért 

A hagyományokat követve november elején a Délbudapesti 

igazgatóság tanácstermében került megrendezésre 

az Országos Felkészítõ Értekezlet amelynek 

témája a 2005. évi jogszabályváltozások ismertetése 

volt. Az elõadásokat a Pénzügyminisztérium szakterületeinek 

vezetõi tartották, amelyekrõl kép- és hangfelvétel 

készült annak érdekében, hogy elõsegítsük az 

igazgatósági munkatársak jobb felkészülését. 

Évértékelés 

A lelkes szurkolókban és jó hangulatban 

nem volt hiány 

Az Évértékelõ Országos Vezetõi Értekezlet megrendezésére 

a Hotel Wien szállodában került sor december 

elején, ahol Dr. Draskovics Tibor pénzügyminiszter 

értékelte az Adóhivatal 2004. évi munkáját.

IX. 

ADOK 2004 

ADOK 2004 

Az Adóhivatali Dolgozók Országos Konferenciája 

alulról jövõ kezdeményezésként 

született, elsõként az APEH Bács-Kiskun Megyei 

Igazgatóságán került megrendezésre 

1998-ban. Azért hozták létre, hogy az APEH 

dolgozói önmagukról, a szervezethez való viszonyukról, 

a hatékony munkát akadályozó 

problémákról tudjanak eszmét cserélni, hogy 

aztán kérdéseket és javaslatokat fogalmazhassanak 

meg a hivatalvezetés felé. 

Két év múlva, Miskolcon folytatódott a megkezdett 

út, és a konferencia már az EU-csatlakozással is 

foglalkozott. A következõ alkalommal Gyõrben régi 

és új témák egyaránt napirendre kerültek. 

2004. januárban aztán a rendezõ Heves Megyei 

Igazgatóság vezetõi értekezletén foglalkoztunk a 

konferencia lehetséges témaköreivel, és természetesen 

segítségként megkértük az elõzõ házigazda, a 

gyõri igazgatóság véleményét, tapasztalatait. Elõször 

természetesen azt kellett eldönteni, hogy pontosan 

mirõl is legyen szó majd szeptemberben. 

2004. január 

Az egri ADOK szervezése 2003 õszén kezdõdött. 

Számba vettük az elõdök eredményeit és erényeit, 

aztán országos titkárságvezetõi és sajtóreferensi értekezleten 

közösen gondolkodtunk a folytatásról. 

2004. március 

A Hivatalvezetés elfogadta a Heves Megyei Igazgatóság 

elõterjesztését az ADOK 2004-rõl, benne a 

szekciótémákkal és a lebonyolítás részletes forgatókönyvével. 

Részletek az elõterjesztésbõl: 

„(…) Ez a fórum egyrészt lehetõséget biztosít minden kollegának arra, hogy a hierarchiában elfoglalt helyétõl 

és az ebbõl eredõ információs szinttõl függetlenül hangot adjon véleményének, érdemben járuljon hozzá a megadott 

témakörökhöz. Így különös jelentõséggel bír az ügyintézõi és középvezetõ szinteken, ahol szakmai alapokon szervezõdõ 

országos és regionális fórumokon a személyes vélemény-nyilvánításra ritkán adódik lehetõség. Másrészt kivételes 

alkalom arra, hogy a hierarchia kereteibõl kitörve olyan ügyintézõi kvalitások kerüljenek felszínre, amelyek a 

hétköznapi ügyintézés során nem nyilvánulhatnak meg, ill. a késõbbiekben a vezetõ utánpótlás, munkaszervezés, 

szakmai csoportok kialakításakor kamatoztathatóak. 

A fentieken túl nem elhanyagolható az sem, hogy éppen a rendezvény különleges szellemiségébõl, magas színvonalú 

szabadidõs programjából eredõen a küldöttek nem beosztásuk, hanem alapvetõen a választott témakör-


ben végzett munkájuk és a napi munkavégzés során szerzett érdemeik alapján kerülnek delegálásra. Egyfajta jutalmazási 

lehetõség is ez olyan fiatal, ambíciózus kollegáink számára, akiket koruknál fogva sem a Ktv. elõmeneteli 

rendje, sem a szervezet létszámához mért szûkös elismerési lehetõségek miatt nem tudunk megfelelõen elismerni. 

Így feltétlen jutalom és megtiszteltetés a részvétel, ami egyben a hatékony munka, termékeny légkör záloga. 

(…) 

…az egyéni probléma felvetés mellett eljött a közös gondolkodás ideje, s ennek szellemében az ADOK eszméjét 

is szükséges megújítani. Minden tekintetben sikeres három konferencia után a feltétlen lelkesedés és jobbító szándék 

megtartásával új célokat, stratégiai jellegû közös gondolkodást kell az ADOK zászlajára tûzni, amelyek összhangban 

állnak a szervezet különbözõ idõtávú stratégiáiával és folyamatban lévõ projektjeivel egyaránt. A kihívást 

tovább fokozza, hogy mindezt rendkívüli költségvetési helyzetben és átalakuló szervezeti keretek között kell sikerre 

vinnünk 2004-ben. 

(…) 

– gondolkodjunk magunkról, szakmáról, informatikáról és tudományos megközelítésben egyaránt 

– a hivatali felsõvezetés és az igazgatók jelenléte egyrészt szakmailag feltétlen indokolt, másrészt rangot ad 

az eseménynek, Elnök Úr delegáljon minden szekcióba külön-külön egy szakértõt a Központi Hivatal vezetõtestületébõl 

– 5 témakört jelöljünk meg, a kisebb igazgatóságok is minden témában delegálhassanak kollegákat csakúgy, mint 

a központi hivatal és a SZTADI, a fennmaradó helyeket pedig pályázatok alapján, ill. az elõkészítés során nyújtott 

teljesítmény elismeréseként tölthetjük be 

– a lebonyolítás rendje hagyományos: vitaindító, pályázat, munkaanyag, plenáris-szekció-plenáris ülés, a záródokumentum 

stratégiai jellegû; a nyitó plenáris ülésre lehetõség szerint szervezzünk tudományos szaktekintélyeket 

néhány kiválasztott szekció témában, ehhez hívjuk segítségül a hivatali felsõvezetés szakmai 

kapcsolatrendszerét 

– információtovábbítás elsõdlegesen ADOK honlapon, de plakát formájában, személyes kapcsolatok – elsõsorban 

titkárságvezetõk, helyi koordinátorok – útján is 

– a szekciókban néhány fõs munkabizottság végezze a szakmai elõkészítést, a szekció vezetõje lehetõség szerint 

Heves megyei kollega legyen, és társigazgatóságokról szervezzünk be szakembereket 

– lehetõség szerint ne lépjünk vissza az ADOK-ok már elért színvonalában, mivel ezzel is a konferencia rangját, 

jutalom jellegét fejezhetjük ki 

– a tényleges szakmai munkát haladéktalanul meg kell kezdeni a végleges keretek megadását követõen 

Szekciótémák 

1. identitástudat – avagy milyen szervezetben szeretnék dolgozni, milyen munkaerõ szeretnék lenni, mely út vezet 

ide, jövõkép 

2. adómarketing – avagy hogyan adjuk el azt, amit a piacon senki nem akar megvenni 

3. szervezet – avagy mit tehetünk azért, hogy a fáradságos út után olyan célt érjünk, amely igazolja az út gyötrelmeit 

4. adórés – avagy ha a forrást nem tápláljuk elõbb vagy utóbb, de biztosan elapad 

5. humáninformatika – avagy ember kontra számítógép”


A szekciók élére a Heves Megyei Igazgatóság kollégái 

kerültek: 

dr. Olasz András – identitástudat 

Némethné Fülöp Ágnes – adómarketing 

Sáriné Bíró Anita – szervezet 

Pekk János – adórés 

Hutterné Smíder Rita – humáninformatika 

A szekcióvezetõkbõl és a környezõ igazgatóságok 

kollegáiból munkacsoport alakult, akik arra vállalkoztak, 

hogy segítik az elõkészületeket – a vitaindítók, 

majd késõbb a munkaanyagok összeállítását, a 

pályázatok elbírálását, az információáramlást. Ebben 

a hónapban tartották az elsõ összejövetelüket, ahol 

egy mottó is született: „Érdekel a véleményed, figyelek 

rád!” 

2004. április 

A hónap elején indult a rendezvény hivatalos 

weboldala Zsóka webmester szerkesztésében a 

www.heves.apeh.hu/adok.htm címen, amire rákerült 

minden fontos tudnivaló az elõdökrõl, a vitaindítók, 

szavazási lehetõség, kérdõíves felmérés, vendégkönyv. 

E felületen mindvégig nyomonkövethetõk 

voltak az ADOK 2004 fontosabb eseményei fényképes 

emlékeztetõk formájában. 

2004. augusztus 

Az elmúlt hónapokban a szekcióvezetõk minden 

országos APEH-rendezvényre vitték az ADOK 2004 

hírét. Az Informatikai és felhasználói fórumon 

posztern konferenciát rendeztünk, több igazgatóságon 

tartottunk Mini ADOK-ot, Szabolcsban pedig 

rögvest létrehoztak egy fórumot! 

Aztán lezárult a pályázati határidõ. A legtöbben 

Észak-Budapestrõl, Borsodból, Gyõrbõl és Szabolcsból 

küldtek munkákat. A beérkezett 112 pályázatból 

a szekciók munkacsoportjai végül 38 nyertest 

hirdettek, akik meghívást kaptak a szeptemberi konferenciára. 

További 21 fõt javasoltak a delegációkba. 

Õk voltak azok, akik értékes dolgozatot készítettek 

ugyan, de a szûkös pályázati keretbe már nem férhettek 

be. 

Megkezdõdött a munkaanyag összeállítása, amihez 

szekciónként mintegy 1600 anonim kérdõív válaszait 

is felhasználták a szekcióvezetõk a pályázatok 

legfontosabb gondolataival együtt. 

2004. szeptember 14. 

Az ADOK-konferencia helyszíne Egerben 

ADOK 2004 honlap 

Elkészült a munkaanyag. A programfüzettel és a 

helyszín – a nemrégiben felújított hatalmas konferencia- 

és több szekcióteremmel bíró Hotel Eger &


Park – elhelyezkedését mutató és térképpel együtt 

felkerült az ADOK honlapjára is. A résztvevõk tervezett 

száma 220 fõ. Igazgatóságonként 5 delegált tag, 

a pályázatok nyertesei, igazgatók, felsõ vezetés és 

hozzávetõleg 20 helyi szervezõ. 


Nulladik nap. A legmesszebb lévõ igazgatóságokról 

már ezen az estén megjöttek a küldöttek másnapi 

korai kezdés miatt. Délutánra városnézést, estére pedig 

közös programot szerveztek a résztvevõknek. 

Délelõtt a beérkezés és regisztráció után plenáris 

üléssel kezdõdött a munka. Dr. Sárközy Tamás egyetemi 

tanár és dr. Hõgye Mihály egyetemi adjunktus 

urak tartottak elõadásokat a hazai (adó)jogrendszer 

várható alakulásáról illetve a külföldi adóigazgatási 

modellekrõl. Több köszöntõ is elhangzott, majd zárásként 

„Mi jut eszébe arról, hogy APEH?” címmel 

nézhettek meg a kisfilmet a résztvevõk, amelyet a 

Heves Megyei Igazgatóság kollegái a Líceum TV segédletével 

készítettek. 

Dr. Sárközy Tamás egyetemi tanár elõadása 

az államigazgatás körszerûsítésérõl 

Városnézés kisvonattal 


Dr. Hõgye Mihály, az európai adóigazgatási 

rendszerekrõl adott átfogó tájékoztatást 

A nyitó plenáris ülés – elõtérben a szekció vezetõi 

Az ebéd után kezdetét vette az öt szekció munkája 

a Heves megyei szekcióvezetõk és a Központi Hivatal 

által delegált szakértõk irányításával. Több


szekcióban az utolsó pillanatig folyt a megbeszélés – 

a résztvevõknek nem kevés mondanivalója akadt. 

A második nap végig plenáris keretek között zajlott. 

A szekcióvezetõk beszámolóját követte az elnöki 

zárszó majd végül a házigazda – Szalayné Ostorházi 

Mária igazgató – zárszava, útravalója. 

Csütörtök délután a szekcióké volt a fõszerep 

Este, a munka után, a lelki frissülésrõl is gondoskodtak 

a szervezõk. A Gárdonyi Géza színházban 

díszelõadást, az Egri csillagok musical erre az alkalomra 

színpadra állított verzióját tekinthették meg a 

konferencia résztvevõi. 

Záró plenáris ülés 

Az APEH elnöke, dr. Király László György azt a 

gondolatot fogalmazta meg összefoglalójában, hogy 

nem érhet véget az együttgondolkodás a konferencia 

zárásával. Az ADOK egy folyamat kell legyen. A közös 

gondolkodás, a jobbító szándék hassa át a hétköznapokat 

is, s ezek kicsúcsosodása legyen csak a 

kétévenkénti konferencia. 

A fantasztikus elõadás utolsó pillanatai 

a Gárdonyi Géza színházban 


Dr. Király László György elnök 

összefoglalója 

Elhangzott, hogy megfigyelhetõ az elmozdulás a 

szakmai kérdések irányába. Ez pozitív változás, 

mert azt jelenti, hogy vannak olyan átfogó kérdé-


sek, amikhez egy szakmai közeg általánosságban 

fordul, nem a napi problémák szintjén. Például az 

„adórés”-kifejezés kb. 1,5 éve került be az adóhivatal 

fogalomtárába. Azáltal pedig, hogy a fogalom az 

ADOK szekciótémája lett, szélesebb körben világossá 

vált, hogy az adóhivatal nemcsak egy egyszerû 

ellenõrzõ hivatal, hanem egy sokrétû tevékenységet 

folytató szervezet. 

Érdekes, hogy több olyan téma is felmerült, amikkel 

szinte minden szekcióban foglalkoztak, azok nevétõl 

függetlenül. Vagyis az információáramlás, a 

stabilitás, biztonság, a motiváció, az adóhivatal megítélése, 

az oktatás, képzés most is olyan fontos kérdések, 

amikkel foglakozni kell és érdemes. 

Szalayné Ostorházi Mária záróbeszéde 


Ekkor már a záródokumentum készült, az abban 

foglaltak megvalósításának lesznek, vannak felelõsei. 

Számadás 2006-ban, Pécsett. 

Utóhang 

A konferencia teljes életútján megmaradt az az 

önzetlen támogatás a szervezet különbözõ részei 

felõl, ami már a kezdetektõl megmutatkozott, és 

közvetlenné tette a szakmai és szervezõ munkát 

egyaránt. 

Az ADOK 2004 a szervezet kiemelkedõ eseménye 

volt egy „kis” igazgatóság szervezésében, mégis 

jelentõsen túlmutatva a rendezõk keretein. Önzetlenül 

tették hozzá a részüket az ADOK-os igazgatóságok, 

a Heves megyével földrajzilag határos igazgatóságokról 

összeálló munkacsoportok, a titkárságvezetõk, 

a Titkársági fõosztály rutinos kollegái. Kivették 

a részüket a közös munkából, akik kitöltötték 

a kérdõíveket, megosztották javaslataikat a vendégkönyvben, 

megfogalmazták gondolataikat a pályázatokban, 

az a 220 küldött, akiknek megadatott a személyes 

részvétel, s persze azok is, akik mind e közben 

otthon helyettük is végezték a napi teendõket.

X. 

Szépülõ igazgatóságok 

Az APEH Hajdú-Bihar Megyei 

Igazgatóságának új székházépülete 

APEH Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága az új 

székházát augusztus 26-án vette birtokba. Az ünnepélyes 

átadáson Dr. Király László György – APEH 

elnök – jelképesen átadta az irodakomplexum kulcsát 

a megyei igazgatónak. A meghívott vendégek 

részt vettek az épületbejáráson, majd sajtónyilatkozatokra 

került sor. 

Az új székház közel 400 m 2 alapterületû korszerû 

ügyfélfogadó térrel, ügyfélhívó rendszerrel, 355 db 

irodával, számítástechnikai részleggel, teremgarázszsal 

ill. görgõs irattárral került átadásra, mintegy 

11 465,54 m 2 alapterületen. Oktatóterem és ebédlõ is 

kialakításra került, szintenként 1-1 teakonyhával. 

A munkatársak és az ügyfelek részére 122 db parkolóhely 

biztosított, amelyek az ügyfelek részére is ingyenesen 

vehetõk igénybe. 

Az Észak-budapesti Igazgatóság 

Petneházy utcai ügyfélszolgálatának 

felújítása 

Az épület átadás jelképes kulcsa 

Dr. Király László György elnök épületbejáráson 

Az Igazgatóság Központi Ügyfélszolgálata 1996. 

február 1-jével kezdte meg mûködését, 18 ügyfélfogadó 

ablak mûködtetésével. Ezzel a 18 ablakkal akkor 

megfelelõ színvonalon és elfogadható körülmények 

között lehetett kiszolgálni az ügyfelek igényeit. 

Az ügyfélszolgálatok feladatainak növekedése illetve, 

az adózók számának emelkedése azonban 

szükségessé tette mind az ügyfélfogadó helyek számának 

növelését, mind a – a megtöbbszörözõdött 

ügyfélforgalom színvonalas kezelése érdekében – a 

minõségi fejlesztést, a kulturált várakozás feltételeinek 

megteremtését. 

Mindezek alapján elkerülhetetlenné vált a Központi 

Ügyfélszolgálat bõvítése, felújítása, amelyre 

2004. év folyamán kiírt közbeszerzési eljárás lefolytatása 

után került sor. 

A felújítás eredményeként, az ügyfélfogadó helyek 

száma 33 százalékkal (18-ról 24-re) emelkedett, 

valamint az Európai Uniós elõírásoknak megfelelõen 

az ügyfélszolgálati iroda akadálymentesítése 

is megtörtént.


A ügyfélfogadó helyek számának növekedése jó 

hatással volt mind a munkaerõ-kapacitás hatékony 

kihasználására, mind a várakozási idõ csökkentésére. 

Az eltelt néhány hónap tapasztalata azt mutatja, 

hogy a felújított ügyfélszolgálati iroda képes a megnövekedett 

ügyfélforgalom korrekt, kulturált kezelésére, 

az ügyfelek hatékony, és megfelelõ szintû kiszolgálására. 

A Központi Ügyfélszolgálat évente mintegy 110 – 

120 ezer adózó ügyeit intézi, az igazoláskiadási, a tájékoztatási, 

a beadványok átvételi, az adóalany-nyilvántartási 

feladatok tekintetében, amelyhez a felújított 

iroda, a kulturált, magas színvonalú hátteret biztosítja. 

Kirendeltségek felújítása Komárom- 

Esztergom megyében 

A Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság a 

megyeszékhelyen, Tatabányán 2004. március 30-án 

bõvítéssel megnövelt és Esztergomban, a kirendeltségen 

2004. június 01-én új, korszerûen átalakított, 

határidõben átadott ügyfélszolgálati részleggel gazdagodott. 

Mivel az egyes munkaasztalok egymástól fizikailag 

elkülönítettek, a barátságos, színeiben megnyugtató 

ügyfélfogadó terek egyben jól biztosítják az 

adótitok védelmét is. 

Kulturált környezetben 

várakozhatnak az ügyfelek 

A megyében jól felszerelt ügyfélszolgálat áll 

az adózók rendelkezésére 

Ügyintézés a felújított kirendeltségen 

Korszerû ügyféltér várja 

az adózókat a tatabányai kirendeltségen


A közvetlen számítógépes összeköttetéssel rendelkezõ 

ügyfélszolgálatainkon összesen 31 kiszolgáló 

helyen fogadják a munkatársak az ügyfeleket. 

A gyors ügyintézést számítógépek, a várakozási idõ 

lerövidítését új ügyfélhívó berendezés segíti. 

Az ügyfélterekben a várakozó ügyfelek kényelme 

is biztosított. 

Központi Tájékoztatási osztály 

Az adózók tájékoztatásával kapcsolatos tevékenység 

fejlesztése, az ehhez kapcsolódó igények magas 

szintû ellátása, a munka színvonalának további emelése, 

gyorsabbá, hatékonyabbá és szakszerûbbé tétele 

érdekében az APEH Központi Hivatala Központi 

Tájékoztatási osztály néven új szervezeti egységet 

hozott létre 2004. december 1-jével. 

Az osztály Újpesten, a Központi Irattár épülettömbjében 

kezdte meg üzemszerû mûködését. Az 

újonnan kialakított munkaterület fizikailag lehetõvé 

teszi napjaink információigényének korszerû kielégítését. 

Ezt egészíti ki a feladathoz fejlesztett informatikai 

háttérrendszer, amely alkalmas a nagyszámú 

telefonon és e-mail-en történõ tájékoztatási feladat 

ellátására. Az új egység kialakításának létjogosultságát 

tovább igazolja, hogy a létrejöttének hírére a korábbi 

idõszakokhoz képest jelentõsen nõtt az ideirányuló 

telefonhívások és elektronikus levelek száma. 

Az itt dolgozó munkatársak – adószakreferensek – 

a tájékoztatási feladatot a kollektív konzultáció lehetõségét 

is felhasználva magas színvonalon látják el. 

Erre ad lehetõséget a jellemzõen telefonos munkavégzést 

támogató tizenhat munkahellyel rendelkezõ 

terem az elmélyülést jobban elõsegítõ két négyfõs 

szoba mellett. A munkához munkahelyenként két 

számítógép segítsége vehetõ igénybe. A folyamatos 

internetkapcsolatra is kialakított gép megteremti a 

lehetõségét annak is, hogy az internet használatával 

megoldható adózói feladatok végrehajtását az adózóval 

teljes szinkronban lehessen segíteni. 

Az indulástól megszerzett tapasztalat azt mutatja, 

hogy ez a nagymértékben egymást támogató munkastílus 

meghatározó közösségi érzést teremt, aminek 

következtében a teljesítmény növekedésének irányába 

ható kiváló munkahelyi légkör alakul ki. 

Az írásos válaszok elkészítése is feladata 

a szakterületnek 

Adószakreferensek 

telefonos tájékoztatás közben

XI. 

Arcképcsarnok 

Dr. Vértes András 

Dr. Vértes András neve összefonódik a GKI Gazdaságkutató Részvénytársaságéval, 

hiszen a közgazdaságtudományi egyetem befejezése: 1975 óta az 

intézetnél tevékenykedik. Doktori értekezését 1977-ben védte meg. Mindössze 

hat évig tartott munkásságának az az idõszaka, amikor máshol dolgozott, 

az Országos Tervhivatal ranglétrájának fokain lépkedett mind magasabbra 

a csoportvezetéstõl a fõosztályvezetésig, majd 1987-ben visszatért 

elsõ munkahelyére igazgatói kinevezéssel. A GKI Rt.-nek 1992-tõl 1998-ig 

elnök-vezérigazgatója, majd elnöke, tagja az MTA Pénzügy-politikai Bizottságának, 

az Országos Statisztikai Tanácsnak, s a CIRET (Nemzetközi 

Trendkutatási Szervezet) Koordinációs Bizottságának. Igazgatósági tag a FOTEX Rt.-ben, a TCPL Hungary 

Kft.-ben és az Aranykor Nyugdíjpénztár Rt.-ben. 

– Szülõi indíttatásra választott hivatást, vagy a 

körülmények befolyásolták döntését? 

– Mindkettõ hatással volt pályaválasztásomra, mivel 

édesapán mûszaki végzettsége dacára külkereskedõ 

volt. Bejárta a világot, több nyelven beszélt, 

még románul is. Mivel hattól tízéves koromig Bukarestben 

éltünk, én is elsajátítottam hazánk keleti 

szomszédainak nyelvét, akkoriban majdnem jobban 

beszéltem románul, mint magyarul. Ma már paszszívnak 

mondható a tudásom. Eredetileg matematikusnak 

készültem, ugyanis országos versenyeken 

szép helyezéseket értem el, de túl száraznak tûnt számomra 

az elméleti matematika, ezért az ELTE helyett 

a közgazdaságtudományi egyetemet választottam, 

ahol a matek mellett – másik kedves tantárgyamból 

– történelembõl felvételiztem. 

– Mit tart fontosnak kiemelni az intézetrõl, 

amelynek 1988 óta az elnöke? 

– Intézetünkrõl tudni kell, hogy magáncég, amely 

csaknem 200 személy tulajdona. Az itt dolgozó vezetõ 

kutatók birtokában van a részvények 85 százaléka. 

A részvénytársaság többségi tulajdonosa négy 

kft.-nek. Ezek egy-egy speciális kutatási területre 

szakosodtak. Van közöttük egészségügyi-, energiagazdálkodási-, 

elektronikus üzleti kutatással és tanácsadással 

foglalkozó társaság. Az Európai Unióban 

nagy kutató intézetnek számít a mienk, hiszen 

mi állami támogatás nélkül, piaci körülmények között 

tevékenykedünk, miközben EU-beli társintézeteink 

többnyire állami, önkormányzati vagy kamarai 

tulajdonban vannak. A cégcsoport húszféle elõfizetéses 

terméket ad ki, van közöttük havi, negyedéves, 

féléves és évente megjelenõ kiadvány. Összességében 

több mint 500 anyagot jelentetünk meg, az 

éves árbevételünk meghaladja a fél milliárd forintot. 

– 1995-ben megjelent egy tanulmánykötet, amelynek 

Ön az egyik szerzõje, a címe pedig a Magánszektor 

és a rejtett gazdaság szerepe Magyarországon. 

Ebben a feketegazdaságról, az adóelkerülésrõl is ír. 

Milyen elemzéseket tartalmaz a kiadvány? 

– Árvay Jánossal, a magyar statisztikusok egyik 

legjelesebbjével írtuk a könyvet. Lehetõségünk nyílt


arra, hogy világszerte bemutassuk, hogy milyen a 

magánszektor aránya a privatizációt követõen Magyarországon, 

hogyan alakul a rejtett gazdaság. Az 

átalakulást követõen a kis- és a kényszervállalkozók 

tömege a fekete- szürkegazdaságba menekült. A 

szektor termelését át kellett értékelnünk. Akkor 

(1994-ben) a rejtett gazdaság a hazai GDP 30 százalékát 

tette ki. Ennek az egy harmadát, felét becsléssel 

bele is számította a Központi Statisztikai Hivatal 

a nemzeti össztermékbe. A KSH által számított 

GDP-t 100-nak véve mi a rejtett gazdaság produktumával 

együtt 120-nak tekintettük a magyarországi 

nemzeti összterméket. Napjainkban nincs ilyen precíz 

vizsgálat, de közvetett becslésekbõl arra következtetek, 

hogy a rejtett gazdaság aránya 20-25 százalék 

lehet. Ez nem azt jelenti, hogy csökkent a mértéke, 

hanem azt, hogy a legális gazdaság fejlõdött, a 

rejtett gazdaság pedig nagyjából azonos maradt, tehát 

csökkent az aránya. 

– A rejtett gazdaság súlyát tekintve, milyen intézkedések 

jelenthetnének pozitív elmozdulást a gazdaság 

kifehérítése felé? 

Valószínûleg az elmúlt években a rejtett gazdaság 

súlya lassan, fokozatosan csökkent. Ez azzal függ öszsze, 

hogy a 90-es évek elején hirtelen több millió ember 

munkakörülményei megnehezedtek, vagy egy részük 

elvesztette az állását. Egész egyszerûen semmi 

más lehetõségük nem maradt a megélhetésre, mint némi 

kiegészítõ jövedelemszerzés a szürkegazdaságban. 

Ezzel szemben a 90-es évek közepe óta a lakosság 

életszínvonala elkezdett emelkedni, a bérek és a jövedelmek 

nõttek. Így ma már sokan „kijönnek” ebbõl a 

rejtett gazdaságból. A gazdaság kifehérítése nem mehet 

túl gyorsan. Eleve minden európai országban van 

rejtett gazdaság, s ebbõl a szempontból a magyar 

arány Kelet-Európában nem kiugróan magas. Persze 

jóval nagyobb a szürke zónánk, mint a legfejlettebb 

országokban. A gazdaság általános fejlettségi szintjének 

emelkedése, a reálbérek és a reáljövedelmek növekedése 

fokozatosan elvezet majd a kifehéredéshez. 

Ezt nyilván tudja segíteni egy ésszerû terheket képviselõ 

adórendszer. Önmagában adócsökkentéssel azonban 

nem lehet kifehéríteni a rejtett gazdaságot. 

– A költségvetési deficit csökkentését szorgalmazza 

írásaiban. Ugyanakkor álláspontja szerint nagy, 

átfogó reformok már nem várhatók a közszférában 

ebben a kormányzati ciklusban. Mi lehet még, addig 

is az elmozdulás iránya? 

A reformok az államháztartás terén elengedhetetlenek. 

Magyarország jelenleg az üzleti szférában versenyképes 

ország, az állami szférában abszolút nem 

az. Nyilván a nagy reformok (közigazgatás, regionális 

rendszer, egészségügy, vasút, stb.) kidolgozása idõt 

igényel, végrehajtása pedig számos feszültséggel jár. 

– Mi az Ön véleménye a magyarországi adórendszer 

mûködésérõl? 

– Magyarország adóztatási szintje az Európai 

Unió átlaga alatt van. Másfelõl az is igaz, hogy magasabb 

az adók aránya a GDP-hez mérten, mint pl. a 

gyorsan fejlõdõ Írországban, Spanyolországban 

vagy Olaszországban. Ezért az adószintnek a GDP 

32-35 százaléka közé történõ csökkentése (a jelenlegi 

kb. 38 százalékos szintrõl) feltétlenül indokolt és 

néhány év alatt végrehajtható. Nem gondolom azonban, 

hogy ez számottevõ változást fog hozni az adómorálban. 

Az adómorál elsõsorban kulturális, etikai 

és a hagyományokkal összefüggõ kérdés. Úgy másfél 

évtizeddel ezelõtt az adóztatási szintünk a GDP 

50 százaléka felett volt, s aligha van egyetlen ember 

is ebben az országban, aki elhiszi nekem azt, hogy ez 

lement 38 százalékra. Az emberek nem úgy élték 

meg az elmúlt másfél évtizedet, hogy itt az adóztatás 

szintje mérséklõdött, ellenkezõleg, õk nagyon magasnak 

tartják a jelenlegi adókat. Mindenképp indokolt 

a helyi iparûzési adórendszer átalakítása, a személyi 

jövedelemadóban a sávok feljebb tolása, vagy 

hosszabb távon az áfa kétkulcsossá tétele. De ezeket 

nem feltétlen kell azonnal végrehajtani, van idõ. 

Nem is várható el ezektõl az átrendezésektõl, hogy 

makrogazdasági szinten érzékelhetõ mértékben változtassák 

az adómorált. Az várható el, hogy igazságosabban 

mûködjék az adórendszer.


Tóth István János 

Tóth István János 1960-ban született, diplomáját a Marx Károly Közgazdaság-tudományi 

Egyetem pénzügyszakán szerezte 1984-ben. Három nyelven 

beszél: angolul, franciául és lengyelül. Friss diplomásként újságíró, majd a 

Belkereskedelmi Kutatóintézet tudományos munkatársaként tevékenykedett. 

1988-tól 1997-ig a Kopint-Datorg Konjunktúra -, Piackutató és Számítástechnikai 

Rt. tudományos munkatársa volt. Közben 1990-ben szociológiából 

egyetemi doktorátust szerzett. 1997 óta a MTA Közgazdaságtudományi 

Kutatóintézetének tudományos fõmunkatársa. 2002 nyara óta a Magyar 

Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézetének 

igazgatója. Kutatási témái között elemezte a magyar vállalatok adózási magatartását és kutatta a rejtett 

gazdaság súlyát és összetevõit hazánkban. 

– Ön a szó legszorosabb értelmében elméleti 

szakember, mégis ezer szállal kötõdik a gyakorlathoz, 

hiszen rendszeresen vizsgálja a magyar vállalatok 

adózási magatartását és piaci helyzetét. Kutatja, 

hogy az adózási és a piaci környezet hogyan hat 

a kis- és közepes vállalkozások gazdálkodására, sõt 

a lakosság adóteher-megoszlásával is foglalkozik. 

Mi az oka, hogy ennyire konkrét, a gazdaság szereplõit 

erõsen motiváló kérdések állnak munkája 

középpontjában? 

– A kilencvenes évek elején megrendítõ erõsségû 

visszaesést élt meg a magyar gazdaság és társadalom. 

Ez a gazdasági átmenettel összefüggõ, un. transzformációs 

visszaesés azt is eredményezte, hogy megnõtt 

a rejtett gazdaság súlya a magyar gazdaságban, de ez 

a jelenség játszódott, illetve játszódik le a többi posztszocialista 

országban is. Nemzetközi összehasonlításban 

ezen országokban rendkívül magasra nõtt a rejtett 

gazdaság aránya. Virágzott a feketekereskedelem, 

amelynek terepévé váltak az un. KGST-piacok, a 

számla nélküli szolgáltatásnyújtások, elterjedt az adócsalás. 

1994-ben a Kopint-Datorgnál dolgoztam, akkor 

kapott az intézet egy megbízást, hogy vizsgálja 

meg, mekkora lehet a rejtett gazdaság, a számla nélküli 

vásárlás aránya hazánkban. Korábban szociológiával 

is foglalkoztam, jól tudtam, hogy megbízható 

eredmények kimunkálásához a stabil mikroökonómiai 

háttér és a szociológiai ismeretek egyaránt szükségesek. 

A kereskedelemben tapasztalható számla nélküli 

értékesítés figyelemmel kísérésénél mi sem a termékgyártókat, 

ill. a kereskedõket vizsgáltuk, hanem a 

termékek, szolgáltatások vásárlóit. 1995-ben és 1996- 

ban ezer-ezer háztartást kérdeztünk meg vásárlási szokásaikról, 

például, hogy hol vásárolnak, piacokon, 

kisboltokban vagy nagy áruházakban, kapnak-e számlát, 

igen, vagy nem, s mely árucikkekhez nem mellékelnek 

bizonylatot. Az eredmény figyelemre méltó 

volt, ugyanis azt mutatta, hogy ezekben az években 

évente legalább egyszer mindenki, „megfordult” a feketepiacon, 

azaz olyan árut vásárolt vagy szolgáltatást 

vett igénybe, amely után az eladók nem fizettek adót. 

A személyi szolgáltatásoknál még magasabb volt az 

adózatlan szolgáltatás nyújtás aránya. 

– Összességében a GDP-nek hány százalékát tette 

ki a rejtett kereskedelem? 

Az összes kiskereskedelmi forgalomnak 1995-ben 

17-23, következõ esztendõben 19-24 százaléka maradt 

rejtve becsléseink szerint. Mára azonban lényegesen 

javult a helyzet. A középosztálybeli, vagy a jómódú 

háztartások már nem járnak ki a KGST-piacokra, 

hiszen a nagy áruházak sora kínál megbízható, 

garanciával rendelkezõ termékeket. Emellett a


vásárlási szokások is jelentõsen megváltoztak: megnõtt 

az un. nagybevásárlások aránya, amelyek során 

a „mindent egy helyen” elv dominál, és amelyeket a 

háztartások többnyire nagy bevásárló központokban, 

hipermarketekben bonyolítanak le. 

– A lakossági vizsgálatokkal párhuzamosan 

folytak a vállalkozások adózási magatartását és 

változásait megfigyelõ kutatások. Ott mit tapasztaltak? 

– Semjén András kollégámmal közösen 1996 és 

2001. között három alkalommal vizsgáltuk a közepes- 

és nagy vállalkozások adózási magatartását és 

részvételét a rejtett gazdaságban. Arra próbáltunk 

választ kapni, hogy ebben, a magyar gazdaság teljesítménye 

szempontjából legfontosabb vállalati körben 

hogyan változik és milyen vállalati paraméterekkel 

hozható kapcsolatba a rejtett gazdaságban 

való részvétel és más, a normaszegés kategóriájába 

esõ jelenség. A normaszegés alatt értve, amikor a 

szereplõk elõre megfogalmazott, leírt, vagy le nem 

írt normákat, szabályokat végül megsértenek. A kutatás 

során a rejtett gazdaság kérdésköre mellett az 

adózási és a szerzõdéses fegyelem alakulását vizsgáltuk. 

Már 1998-ban javulást tapasztaltunk: az 

adózási magatartás javult, jelentõsen csökkent, illetve 

megszûnt a vállalatok közötti körbetartozás, a cégek 

az adót igyekeztek idõben megfizetni, a számláikat 

késve kiegyenlítõk aránya csökkent. Megkérdeztük 

a cégeket arról is, hogy üzleti partnereik, 

konkurenseik körében becslésük szerint mennyire 

elterjedt a rejtett gazdaságban való részvétel Az 

eredmények egészen bíztatóak voltak: a rejtett gazdaság 

súlyának csökkenésérõl tanúskodtak már 

1996 és 1998 között. Ez a tendencia felerõsödött az 

1998 és 2001 közötti idõszakban. 1996-ban még a 

cégek 33 százaléka állította, hogy gyakori versenytársaik 

körében a számla nélküli értékesítés, 2001- 

ben viszont már csak 21 százalék felelt ugyanígy. 

Ezek az eredmények megerõsítették azokat a kutatásokat 

(elsõsorban Lackó Mária és Sik Endre vizsgálataira 

gondolok), amelyek a '90-es évek második 

felétõl a rejtett gazdaság súlyának csökkenésérõl 

szolgáltattak adatokat. Becsléseink szerint a '90-es 

évek közepén becsült 30 százalékról, 2001-re a rejtett 

gazdaság aránya 18 százalék körülire csökkenhetett 

a teljes GDP-hez képest. Csökkent tehát a rejtett 

gazdaság súlya, javult a szerzõdéses fegyelem, 

miközben az adóhivatalról és magáról az adórendszerrõl 

kialakított vállalati vélemény is lényegesen 

kedvezõbbé vált. Fontos megjegyezni, hogy az adórendszer 

változásait a 90-es évek közepén megszenvedték 

a vállalatok, hiszen rövidtávú szempontok 

szerint változtatták az adótörvényeket, rendkívül 

megnehezítve a vállalatok üzleti kalkulációját. Az, 

adórendszer gyakori változásainak az üzleti kalkulációt 

veszélyeztetõ hatását 1996-ban a vállalatok közel 

háromnegyede (72 százaléka), míg 2001-ben 

csak 35 százaléka állította. Ez arra is mutat, hogy 

idõközben fejlõdött szakmailag törvényhozás is, bár 

még elkövetett szabályozási hibákat az Országgyûlés. 

Márpedig a rejtett gazdaság a szabályozási hibák 

kihasználásával is virágzik. Javult az adórendszer, 

s elõnyére változott az adóhivatal. 

– A rejtett gazdaság vizsgálata során eljutottak az 

APEH-hoz is. Mit állapítottak meg gazdaságkutatókként, 

hogyan prosperál a magyar adóhatóság? 

– Elõnyére változott az APEH az elmúlt évtizedben. 

Segít értelmezni az adótörvényeket, tájékoztat 

arról, hogy mikor, milyen kötelezettségeket kell teljesíteni, 

egyszóval egy sor szolgáltatásával segíti a 

jogkövetõ vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében. 

Ez nem a gazdaságkutató véleménye, hanem 

a vállalatvezetõké, akik azt állítják például, 

hogy idõben és jól informál az APEH. 1996-ban teljes 

mértékben elégedett volt, és egyetértett ezzel az 

adózók 11 százaléka, részben volt elégedett 33 százaléka. 

2001-ben már teljesen elégedett volt, s egyetértett 

az állítással a megkérdezett cégek vezetõinek 

19 százaléka, részben volt elégedett 42 százaléka. Ez 

azt is jelenti, hogy 2001-ben a cégek többsége inkább 

pozitívan nyilatkozott az adóhatóság munkájával 

kapcsolatban.


Kiss Ferenc 

Az APEH gazdasági vezetõje eddig 36 esztendõt töltött a közigazgatásban, 

az adóhivatalnál 15 éve dolgozik. Kiss Ferenc Államigazgatási Fõiskolai, 

Pénzügyi és Számviteli Fõiskolai oklevéllel, valamint adótanácsadói és okleveles 

könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik. 

Adóhivatali pályafutását a Költségvetési és Gazdálkodási Osztályon 

kezdte osztályvezetõ-helyettesként, majd fokozatosan lépett elõre a ranglétrán. 

1992-tõl az átszervezett Gazdasági Fõosztály vezetõje lett, 2001- 

ben már fõosztályvezetõ és gazdasági vezetõ volt. 2004. évtõl pedig a 

Hivatal függetlenített gazdasági vezetõjévé nevezték ki. Öt éve elnöki dicséretben 

részesült, 2000-ben megkapta az APEH legmagasabb kitüntetését, a Bezerédj-díjat, tavaly 

pedig Miniszteri Elismerõ Oklevéllel tüntették ki. 

– Az elismerések és a közigazgatásban eltöltött 

több, mint két évtized is azt igazolja, jól választott 

pályát. De miért éppen e terület felé vette anno az 

irányt? 

– 18 éves korom óta dolgozom, érettségi után 

egy évig kemencekezelõ voltam, majd az edelényi 

járási tanácshoz kerültem igazgatási gyakornoknak. 

Utána még más települések tanácsainál is dolgoztam 

gazdasági területen, legutoljára a Pest Megyei 

Tanácsnál. Az itt eltöltött idõ és az összegyûjtött 

tapasztalat jó alap volt az adóhivatali munkámban. 

– Az APEH gazdasági vezetõjeként a legmagasabb 

szakmai képesítésekkel rendelkezik, hiszen 

amellett, hogy adótanácsadó, okleveles könyvvizsgálói 

képesítést is szerzett. Ez ritkaság számba megy 

még a nagyvállalatoknál is. Tudatos karrierépítés 

ösztönözte folyamatos tanulásra? 

– Alapmotivációm, hogy a munkámat a lehetõ 

legjobban végezzem. Igyekeztem megszerezni a 

lehetõ legtöbb pénzügyi területet érintõ elméleti 

tudást a gyakorlati munkám magas színvonalú ellátásához, 

és azokhoz az elvárásokhoz, amelyek 

ezen a szakterületen elengedhetetlenül szükségesek. 

Azt hiszem elõnyömre vált, hogy alapjában 

mûszaki érdeklõdésû vagyok, nem váltam fiskális 

szemléletûvé, s véleményem szerint gazdasági kérdésekben 

is hasznos a „térlátás”. 

– Hogy látja, az elmúlt 15 év alatt miként változott 

az APEH gazdasági helyzete? 

– Hatalmas utat tettünk meg. Amikor a szervezethez 

kerültem, a költségvetésünk 5,6 milliárd forint 

volt, a létszámunk pedig 6200 fõ. Most 12 ezren vagyunk, 

s az APEH 2004. évi költségvetése 56,15 milliárd 

forint – erre a növekedésre a megszaporodott 

feladataink tükrében szükség is volt. 

– E másfél évtized alatt mik voltak a legnagyobb 

nehézségek? 

– Voltak olyan esztendõk, amikor az ország helyzetéhez 

hasonlóan az APEH is pénzügyi-gazdasági 

gondokkal küszködött, ez különösen igaz az 1992-96 

közötti idõszakra. Többször elõfordult, hogy a feladataink 

végrehajtásához nem kaptunk elegendõ forrást, 

de arra büszke vagyok, hogy az adóhivatal még 

a leginkább emberpróbáló években sem vált fizetésképtelenné. 

Jó néhány szervezeti átalakítást is átéltünk, ezek 

mindig nagy kihívás elé állítják a vezetést. 1998-99- 

ben a Társadalombiztosítási Igazgatóság feladatai 

közül az ellenõrzés és a behajtás az APEH-ba integrálódott: 

a TB-hez tartozó ingatlanok mellett 3600 

dolgozó is hozzánk került. Ugyanebben az évben


alakult meg az APEH Bûnügyi Igazgatósága, ennek 

is meg kellett szervezni a gazdálkodását. 

Míg az utóbbi évek alatt jelentõsen megnõttek az 

adóhatósági feladatok, ezzel párhuzamosan csökkenteni 

kellett a létszámunkat, s a költségvetésünk is kevesebb. 

Sohasem volt pazarló a gazdálkodásunk, de 

most már azon a szinten vagyunk, ahol már nem lehet 

jobban spórolni anélkül, hogy az ne válna a hatékony 

mûködés rovására. 

– Milyen megvalósított tervekre a legbüszkébb? 

– A legjobban a korszerûsítéseinknek örülök és 

annak, hogy az adóhivatalban a gazdasági szervezet 

elismert egységgé vált. 

Tudjuk, hogy a költségvetés bevétele az adóhivatal 

munkájától is függ, így nagyon fontos -többek 

között- a hivatal ellenõrzõ tevékenysége. Az nagyon 

rossz lenne, ha az ellenõrzésnek a mûködését a pénzügyi 

helyzet határozná meg. Persze az is igaz, hogy 

csak akkor lehet valami hatékony, ha megvan hozzá 

az anyagi háttér. Egyik sem határozhatja meg a másikat, 

a gazdasági szervezetnek is ugyanolyan súlyúnak 

kell lennie, mint az APEH más szervezeti egységeinek. 

– Ha a realitások talaján maradunk, mi az, amit 

nagyon szeretne megvalósítani? 

– Nagy szükség lenne egy oktatási objektumra, 

ami helyet adhatna a folyamatos szakmai és továbbképzéseknek, 

az új dolgozók felkészítésének. Az 

Oktatási Igazgatóságunknak már van egy ingatlana, 

de azt tovább kellene fejleszteni, hogy az az oktatási-képzési 

igényeknek megfeleljen. 

– Az Állami Számvevõszék folyamatosan, két 

évente górcsõ alá veszi az adóhatóságot. Az eddigi 

ÁSZ-vizsgálatok feltártak már hibákat, mulasztásokat? 

– Látja, arra is büszke vagyok, hogy sem az Állami 

Számvevõszék, sem a Pénzügyminisztérium, sem 

a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal eddigi ellenõrzései 

semmilyen kirívó szabálytalanságot nem találtak, 

az APEH gazdálkodását példaértékûnek tekintik. Az 

más kérdés, hogy a vizsgálatok sokszor megállapították, 

hogy a feladataink megfelelõ szintû ellátásához 

több forrás kellene. 

– Hogy zajlanak ezek az ellenõrzések? Komoly 

elõkészületeket igényelnek? 

– A több hónapig tartó revízió elsõ részében megkapjuk 

a vizsgálati programot, ehhez összegyûjtjük a 

kért iratokat. Az ÁSZ minden revízió során áttanulmányozza 

a gazdálkodás megszervezésére, szabályozási 

rendszerére vonatkozó szabályzatokat, és betekintést 

kérhet más dokumentumokat is. 

A hivatali központ gazdálkodásának vizsgálatához 

mindig kapcsolódik valamelyik megyei igazgatóság 

gazdálkodásának az ellenõrzése is. 

– Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal a 

Pénzügyminisztérium irányítása alá tartozik. Ez 

nem jelenti-e azt, hogy a Pénzügyminisztériumnak 

erõs befolyása van az APEH gazdálkodására? 

– Nem. A költségvetésünk fõösszege meghatározott, 

hiszen az „alku” eredményeként alakul ki, ennek 

jóváhagyása után a betervezett feladataink végrehajtásában 

teljesen szabad a kezünk. 

Ha évközben valamilyen sürgõs megoldandó 

probléma adódik, megtehetjük, hogy egy másik, 

kevésbé fontos területrõl ide csoportosítunk át forrást. 

– Optimista-e – gazdasági szempontból nézve- az 

APEH jövõjét tekintve? Lesz-e a közeljövõben anynyi 

forrása a hivatalnak, amennyi szükséges a hatékony 

és zökkenõmentes mûködéshez? 

– Igen, már csak hivatalból is optimistának kell 

lennem. Az adóhivatalnak is akkor jut majd arányosan 

több forrás, ha a gazdaságban is több pénz lesz, 

illetve létrejönnek azok a költségvetési reformok, 

amelyeket most még csak terveznek. Az állami büdzsé 

adóbevételeinek döntõ része, mintegy 96 százaléka 

önadózással folyik be. Sokakban felmerül a kérdés, 

hogy ha ilyen jelentõs ez az arány, akkor miért 

van szükség az adóhivatalra? Azon már kevesebben 

gondolkodnak el, hogy ha nem lenne APEH, vajon 

akkor is ilyen mértékben érkeznének-e be ezek az 

adóforintok.


Bajnóczi Sándorné 

Pénzügyi pályafutását a Bács-Kiskun Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztályának 

Adócsoportjánál kezdte Feladata volt a helyi tanácsok és a megyei 

illetékhivatal által hozott I. fokú adóügyi és illeték határozatok elleni jogorvoslati 

eljárások lefolytatása, emellett ellátta az említett ügyekben a perbeli 

képviseletet. Ez követõen 1986-ban kinevezték a Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatalhoz, 

hivatalvezetõ- helyettesnek, ahol felügyelete alá tartozott 

az adóosztály és a költségvetési gazdálkodás. 1987-ben az APEH létrehozásáról 

szóló törvény az illetékhivatalok adó ellenõrzési tevékenységét megszüntette, 

azt a létrejövõ adófelügyelõségek hatáskörébe utalta. Az új szervezetben 

adófelügyelõség vezetõ helyettese lett, majd vezetõje. 

– Milyen elgondolás vezette, amikor az APEH 

apparátusába jelentkezett? Mikor került az Adóhivatal 

szervezetébe és hány éve irányítja a Bácskiskun 

megyei igazgatóság adóügyi szakterületét? 

– 1987-ben választási lehetõséget kaptam: maradok 

továbbra is az illetékhivatalban, vagy az új szervezetben 

folytatom tovább pályafutásom, adófelügyelõség-vezetõ 

helyettesként. 

A megreformált adórendszer, egy új szervezet létrehozásában 

való részvétel olyan kihívást jelentett 

számomra amit természetesen azonnal elfogadtam, 

így kezdõdhetett meg adóhivatali mûködésem, 1987. 

július l-én. 

Azt gondolom, hogy ez a döntés életem meghatározó 

lépése volt, hiszen nemcsak egy új szervezetet 

kellett létrehozni, hanem egy új adórendszert is el 

kellett fogadtatni. Talán nem tûnik szerénytelenségnek 

azt mondani, hogy az akkori munkatársak felkészültsége, 

hozzáállása, elkötelezettsége alapja volt a 

sikernek. 

Az adófelügyelõségek átszervezése elõtti években 

adófelügyelõség vezetõként dolgoztam. Az APEH 

szervezetének és irányítási rendszerének egyik legmarkánsabb 

átalakítása 1992-ben történt, ekkor 

ugyanis az addig háromszintû szervezet kétszintûvé 

vált, az adófelügyelõségek megyei igazgatóságok 

szervezetébe történõ beépítésével. A tevékenységek 

egységesítése érdekében négy nagy szervezeti egység 

– adóügyi, ellenõrzési, behajtási, és mûködtetési 

blokk – jött létre, az átszervezést követõen adóügyi 

igazgatóhelyettesként folytathattam munkámat. 

– A munkája elismeréseként 2004. augusztus 

20-a alkalmából a Magyar Köztársasági Ezüst érdemkereszt 

kitüntetést vehette át. Minek tulajdonítja 

ennek odaítélését? 

– A kitüntetést azért kaphattam, mert az adóügyben 

olyan munkatársaim vannak, akik nem azt keresik 

a ránk osztott feladatok kapcsán, hogy hogyan 

nem lehet megcsinálni, hanem azt, hogy hogyan. 

Összeszokott kiváló szakemberekbõl álló közösség, 

akik szakmai kihívásnak tekintenek minden új feladatot, 

amin keresztül bizonyítani akarnak és tudnak. 

Ez a kitüntetés az õ munkájuknak az elismerése 

is, hiszen ezen a szakterületen egyedül eredményeket 

nem lehet elérni, az adóügy, de az egész adóigazgatás 

olyan csapatmunka, amiben lehetnek meghatározó 

teljesítmények, de összességében kell hogy jól 

mûködjön. 

– Milyen nehézségekkel találta szembe magát eddigi 

pályája során? 

A nehézségek idõrõl idõre változó formában vannak 

jelen adóhatósági munkánkban. Másfajta nehéz-


ségek jellemezték az adóreform éveit, és más nehézségekkel 

kell megküzdenünk napjainkban. Egyik 

legnagyobb problémát az elvégzendõ feladatok 

mennyisége és a rendelkezésre álló kapacitások 

aránytalansága okozza, miközben azt is figyelembe 

kell vennünk, hogy a huszonegyedik század adóigazgatásában 

nem elegendõ a mennyiségi teljesítés a 

minõség ugyanilyen szigorú követelmény. 

Azt gondolom azonban, hogy a nehézségek sarkallnak 

bennünket arra, hogy új módszerekkel, a változó 

körülményekhez való gyors alkalmazkodással, 

hatékonyság növelõ intézkedésekkel mégiscsak teljesíteni 

tudjunk. 

– Milyennek ítéli az adómorált a megyében? 

Megítélése szerint eltér-e az országos átlagtól, és 

észlehetõ-e változás e téren az évek során? 

Az adóügyi szakterületen azt a feltételt-rendszert 

mûködtetjük, ami az adókötelezettségek szabályszerû 

teljesítéséhez szükséges. Elsõsorban azokkal az 

adózókkal kerülünk kapcsolatba, akik valamilyen 

kötelezettségüket teljesíteni akarják, teljesítik. Az is 

pozitív hatással van az adómorál alakulására, ha a 

kötelezettség teljesítés nem jár aránytalanul hosszú 

procedúrával, minden feltételt megteremtünk ahhoz, 

hogy gyors, világos, átlátható, egyszerûen értelmezhetõ, 

és alkalmazható módon lehessen teljesíteni az 

adókötelezettségeket. 

Egyik legfõbb célkitûzésünk, hogy tájékoztató 

munkánkkal eljussunk mindazokhoz az állampolgárokhoz 

is, akik ma még nem ismerik a tevékenységükre 

vonatkozó szabályokat, ezért nem adóznak. 

Ha megismertetjük velük az adózási szabályokat, 

szintén javíthatjuk az adómorált. 

Ennek a munkának nehezen számszerûsíthetõ az 

eredménye, akár adóforintokban, akár százalékos 

formában, de meggyõzõdésünk és a visszajelzések 

szerint eredményes az erre irányuló munkánk. Adózók 

széles rétegéhez, az adózásra vonatkozó információkat 

tudtunk és a jövõben is tudunk eljuttatni 

meghatározott adózói célcsoportokhoz a különbözõ 

kezdeményezések során. Például: bevallás-ellenõrzõ 

(kitöltõ) akciók bevásárló központokban, adóklub 

rendezvények, vásárokon, expókon való részvétel, 

stb. Úgy gondolom, hogy szolgáltatásaink folyamatos 

bõvülése, illetve a színvonal emelkedése egyaránt 

az adómorál javulását eredményezi. 

– Mit tart fontosnak a szakmai felkészültség tekintetében? 

Saját magára és munkatársaira is tekintettel. 

– Szakmai felkészültség tekintetében egyformán 

magas követelményeknek kell megfelelnünk. A változó 

jogszabályi környezetben is naprakész tudással 

kell rendelkezni, és fel kell ismerni az összefüggéseket. 

A megszerzett tudást tovább is kell tudni adni, a 

tanulás pedig mindennapjaink elmaradhatatlan része. 

Igyekszem jó példával elöl járni, az utóbbi években 

könyvvizsgáló oklevelet szereztem és sikeres nyelvvizsgát 

tettem. 

– Milyen jövõbeni elképzelései vannak, mit szeretne 

megvalósítani a Bács-kiskun megyei adóügyi 

szakterület még hatékonyabb, még eredményesebb 

mûködésével kapcsolatban? 

Az összefüggések felismerésének szükségessége, 

a feladatok egymásra épülése a feladatellátásban is 

komplexitást követel. Ennek jegyében igazgatóságunkon 

az elmúlt évben bevezettük ügyfélszolgálati 

tevékenységünkben az integrált feladat-ellátást, aminek 

folyamatos továbbfejlesztésén dolgozunk. 

Nagy eredmény, hogy munkatársaim körében a 

„természetes fogyáson” (nyugdíj, gyes) túl nincs elvándorlás, 

de több szakterületen vezetõi utánpótlás 

biztosítása válik szükségessé néhány éven belül. Erre 

való felkészítést fontos, jövõbeni feladatomnak tekintem. 

A megyei ismertsége könnyebbé teszi, vagy nehezíti 

a mindennapi életét? 

– Azt gondolom, hogy az ismertségnek is vannak 

pozitív és negatív vonatkozásai. Pozitívum, hogy 

szakmai kérdésekben kérik a véleményemet, megbíznak 

felkészültségemben. Ugyanez tekinthetõ negatív 

hatásnak is, abból a szempontból, hogy szinte 

minden létezõ szituációban megtalálnak a kérdések.


Dr. Bessenyei Gábor 

Több éves „vasutas” pályafutását követõen 1992-ben fogadta el az APEH 

ajánlatát, ahol feladatul kapta az adóhatóság nemzetközi tevékenységének, 

különös tekintettel a Világbank támogatásával indult Adóigazgatás Korszerûsítési 

Projekt munkájának megszervezését és koordinálását. 

Vezetõi tevékenysége alatt az APEH jó kapcsolatokat alakított ki a szomszédos 

országok adóhatóságaival. 1996-ban budapesti székhellyel megalakult 

az Európai Adóigazgatások Szervezete, az IOTA, amely szervezet fejlõdésében 

és mûködésében elévülhetetlen érdemeket szerzett és tevékenyen 

kivette részét annak munkájában. 2004-ben azzal a jóérzéssel vonulhatott 

nyugdíjba, hogy munkája gyümölcseként egy jól mûködõ, szakmailag felkészült, és elismert szervezeti 

egységet adott át utódjának. 

– Tudomásom szerint több nyelven beszél. Melyek 

ezek? 

Valóban soknyelvû vagyok, persze mindegyiket 

más-más szinten beszélem. Anyanyelvemen kívül a 

legjobb a német tudásom, azt követi az orosz és az 

angol mindháromból vizsgám van. Megértem és kicsit 

beszélem a szerbet, a horvátot és a franciát. 

Gondom volt rá, hogy a Nemzetközi fõosztály vezetõjeként 

az évek multával, a nemzetközi kapcsolatok 

bõvülésével párhuzamosan mind több APEHmunkatárs 

legyen képes idegen nyelven kommunikálni. 

Ennek érdekében kollégáimmal együtt támogattuk, 

kezdeményeztük és folyamatosan vállaltuk 

nyelvtanfolyamok szervezését. Több „szakszótár” 

elkészítését is fõosztályunk munkatársai állították 

össze. 

– Elõzõ munkahelyén – a MÁV-nál – egy külképviseletet 

vezetett, ahol már nemzetközi tapasztalatokat 

szerzet egy nagyvállalat terén. Milyen elképzelésekkel 

kezdte meg munkáját egy olyan szervezetnél, 

ahol korábban semmiféle, vagy csak nagyon minimális 

nemzetközi tevékenység folyt? 

– Kezdetben a két- és többoldalú kapcsolatok kiépítésére 

koncentráltunk, késõbb ezek ápolása valamint 

fordítás, tolmácsolás, levelezés és a protokoll 

feladatok ellátása volt a feladatunk. A nemzetközi 

szakterület látta el a kettõs adóztatást elkerülõ 

egyezmények tájékoztatás cseréjét. A kétoldalú 

kapcsolatok kiépítése meghatározó volt. Különösen 

nagy jelentõséggel bírt a francia adóügyi szakemberekkel 

való együttmûködés, akik rendszeresen látogattak 

el az APEH-hez annak érdekében, hogy tapasztalataikkal 

segítsék a modern magyar adóigazgatás 

kiépítését, az adóhatóság munkája színvonalának 

emelését. Évente több alkalommal kaptak lehetõséget 

a magyar szakemberek is a francia adórendszer 

helyszíni tanulmányozására, valamint a 

francia kormány által támogatott közép- és hosszú 

távú tanfolyamok elvégzésére. Hasonlóan jó kapcsolatok 

alakultak ki a szomszédos országokkal, 

közülük Szlovákia-, Románia- és az Orosz föderáció 

adóhatóságával kétoldalú megállapodást is kötött 

a magyar adóhatóság. 

– A nemzetközi kapcsolatok fejlesztése terén a 

Nemzetközi fõosztály vezetõjeként mit tekint igazi 

sikernek és mire a legbüszkébb? 

– Az APEH 1995-ben Budapesten Európai Adóigazgatási 

Konferenciát szervezett, amelyen 15 ország 

szándéknyilatkozatot tett, miszerint következõ 

évben Varsóban megalakítja az Európai Adóigazgatások 

Szervezetét, az IOTA-t. A szervezet létrehozásában, 

fejlõdésében és mûködésében az adóhiva-


tal elnökei – támaszkodva a nemzetközi szakterületén 

dolgozó kollégák szakértelmére – nagy érdemeket 

szereztek. Az IOTA vezetõsége a szervezet titkársága 

székhelyéül Budapestet választotta, melyet 

a Magyar Kormány és az Országgyûlés Székhely 

Egyezmény megkötésével honorált. (Ez azt jelenti, 

hogy a szervezet tevékenységéhez vásárolt termékek 

áfáját visszaigényelheti a szervezet, és külföldi 

alkalmazottai nem fizetnek személyi jövedelemadót.) 

A vezetõ testületben folyamatosan képviseltettük 

magunkat, s nagy elismerés volt, hogy 1998- 

ban az IOTA elnöki funkcióját az APEH elnöke 

tölthette be, az éves közgyûlést pedig Budapest rendezhette 

meg. 

A nemzetközi munka terén a legnagyobb kihívást 

az Európai Unióhoz történõ csatlakozás elõkészítése 

jelentette. 

– Az APEH nemzetközi szakterületének feladatai 

ezt követõen is folyamatosan bõvültek. Milyen további 

feladatok vártak megoldásra? 

– 1996-ban megalakult egy 3 fõs csoport, amely 

feladata volt Magyarország uniós csatlakozásának 

elõkészítése az adóigazgatás tekintetében. E csoport 

fordította le az adózással kapcsolatos, ránk vonatkozó 

közösségi joganyagot, ezzel párhuzamosan tanulmányutakat 

szervezett szakembereink számára az 

Európai Unió tagországaiba. A Nemzetközi Fõosztály 

koordinálta a Brüsszeli Bizottság által felajánlott 

segítséget, melyet PHARE program keretében 

kapott az APEH. A magyar adóhatóság fejlõdését az 

USA-beli testvérszervezet is figyelemmel kísérte, 

segítette. 1997-tõl állandó tanácsadót küldött Magyarországra, 

Ralph F. Shilling személyében, aki 

számtalan kérdésben konzultált az adóhivatal vezetõivel, 

szakértõket invitált Magyarországra és lehetõséget 

teremtett magyar adószakemberek számára 

szakmai tanulmányutakon történõ részvételre az 

Amerikai Egyesült Államokba. 

– Adóhivatali munkája során mit tart legnagyobb 

szakmai sikerének? 

– 1987-tõl a térségben a magyar adóigazgatóság 

számított a legkorszerûbbnek. Ennek megfelelõen 

mind több ország adóhatósága kért szakemberei 

számára szakmai konzultációs segítséget elsõsorban 

tanulmányutak szervezésében. 

A magyar adóigazgatás nemzetközi tevékenységének 

elismerését jelentette, hogy egyre több ország 

adóhatóságától érkeztek szakértõk magyarországi tanulmányútra, 

a magyar adóigazgatás fejlõdésének 

megismerése céljából. 

A nemzetközi szervezetek, köztük az OECD, az 

IMF, és a Világbank egyre gyakrabban ajánlották a 

magyar adóigazgatást tapasztalatcsere szempontjából 

partnereiknek. Büszkeséggel tölt el ma is, hogy 

a mienknél százszor nagyobb létszámmal dolgozó 

Kínai adóhatóság is hozzánk küldte szakembereit 

tanulni, de érkeztek hozzánk Mongóliából, Afganisztánból, 

Örményországból, Romániából és Szlovéniából 

is. Kétségtelen, hogy a legnagyobb feladat 

az Európai Unióhoz történõ csatlakozás elõkészítése 

volt. Ebben a folyamatban a nemzetközi fõosztály 

munkatársain kívül természetesen valamennyi 

érdekelt szakterület bevonására is sor került. Projekt 

alakult, amely sikeresen tevékenykedett és a 

határidõket betartva megoldotta a jobbára számítástechnikai 

fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat. 

Létrejött a Nemzetközi fõosztályon belül még egy 

osztály, a 18 személyes Központi Kapcsolattartó 

Iroda, amelynek munkatársai valamennyien beszélnek 

egy-két idegen nyelvet. Nyugállományba vonulásomkor 

már 27 munkatárssal végezte feladatát 

a Nemzetközi fõosztály.

ADATTÁR 

AZ ADÓHIVATALI TEVÉKENYSÉG 

KIEMELT TERÜLETEIRÕL

TÁBLAJEGYZÉK 

I. KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA 

1. Az APEH által kezelt adó- és adójellegû bevételek alakulása 2004. évben 

országosan, adónemenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .143 

2. Az APEH által kezelt adó- és adójellegû bevételek alakulása 2000-2004. években . . . . . . . . . . . . . .144 

3. Az APEH által kezelt adó- és adójellegû bevételek alakulása 2004. évben 

igazgatóságonként adónemenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .145 

4. Az APEH által kezelt adó- és adójellegû bevételek alakulása 2004. évben (ábra) . . . . . . . . . . . . . . .153 

5. Az APEH által folyósított támogatások alakulása 2004. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .154 

6. Az APEH által folyósított támogatások alakulása 2000-2004. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .155 

7. Az APEH által folyósított támogatások alakulása 2004. évben régiónként és igazgatóságonként . . . .156 

8. Az APEH által folyósított támogatások alakulása 2004. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .163 

9. Az APEH által folyósított támogatások alakulása 2004. évben (ábra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .164 

10. Az önkéntes befizetéseken kívüli bevételek alakulása 2000-2004. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .165 

11. Az önkéntes befizetéseken kívüli bevételek alakulása 2004. évben régiónként és igazgatóságonként . . .166 

12. 100 Ft államháztartási kiadás kormányzati feladatok szerinti felhasználásának 

2005. évi elõirányzata (ábra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .167 

II. AZ ADÓZÓK SZÁMÁHOZ, ÖSSZETÉTELÉHEZ ÉS TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSÉHEZ 

KAPCSOLÓDÓ ADATOK 

1. Adózók számának alakulása 2000-2004. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .168 

2. Az adózók száma és belsõ összetétele 2004. december 31-én igazgatóságonként . . . . . . . . . . . . . . .169 

3. Adóalanyok száma 2004. évben (ábra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .173 

III. AZ ADÓBEVALLÁSOK KIEMELT ADATAI 

1. A személyi jövedelemadózás kiemelt országos adatai 1999-2003. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .174 

2. A személyi jövedelemadózás kiemelt adatai 2003. évben igazgatóságonként . . . . . . . . . . . . . . . . . . .175 

3. A legmagasabb jövedelmek 100-as top-listáinak kezdõ és záró értékei 1999-2003. években . . . . . . .183 

4. Az egy fõre jutó összevonás alá esõ jövedelem 2003. évben (ábra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .184 

5. Az egyéni vállalkozói bevallások kiemelt adatai 1999-2003. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .185 

6. Az egyéni vállalkozói bevallások kiemelt adatai 2003. évben igazgatóságonként és régiónként . . . . .186


7. Az általános forgalmi adó fontosabb adatai 1999-2003. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .194 

8. Az általános forgalmi adó 2003. évi fontosabb adatai igazgatóságonként és régiónként . . . . . . . . . . .195 

9. A társasági adó és az osztalékadó 1999-2003. évi kiemelt adatai 

Egyszeres könyvvitelt vezetõ pénzintézetek nélküli vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .203 

10. A társasági adó és az osztalékadó 2003. évi kiemelt adatai igazgatóságonként és régiónként 

Egyszeres könyvvitelt vezetõ pénzintézetek nélküli vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .204 


Kettõs könyvvitelt vezetõ pénzintézetek nélküli vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .209 


Kettõs könyvvitelt vezetõ pénzintézetek nélküli vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .211 


Kettõs könyvvitelû pénzügyi vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .216 


Egyszeres és kettõs könyvvitelt vezetõ pénzintézetek nélküli vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .218 


Egyszeres és kettõs könyvvitelt vezetõ pénzintézetek nélküli vállalkozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .220 

16. Az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) nettó befizetések alakulása 2003-2004. években 

igazgatóságonként és régiónként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .225 

17. Személyi jövedelemadót bevallók száma 2004. évben (feldolgozott bevallások alapján) (ábra) . . . . .226 

18. 2003. évi bevallások járulékadatai igazgatóságonként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .227 

IV. ADÓIGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK FÕBB JELLEMZÕIRE VONATKOZÓ ADATOK 

1. Ügyfélszolgálati információk alakulása a 2000-2004. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .235 

2. Ügyfélszolgálati információk alakulása 2004. évben igazgatóságonként és régiónként . . . . . . . . . . .236 

3. Az APEH által kezelt pénzforgalmi tételek száma (országos összesen) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .238 

4. Befizetett pénzforgalmi tételek száma (országos összesen) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .238 

5. Kiutalt pénzforgalmi tételek száma (országos összesen) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .238 

6. Az APEH által kezelt pénzforgalmi tételek száma 2004. évben igazgatóságonként . . . . . . . . . . . . . .239 

7. Feldolgozott adóbevallások és kontroll adatszolgáltatások számának alakulása a 

2000-2004. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .243 

8. Feldolgozott adóbevallások és kontroll adatszolgáltatások számának alakulása 

2004. évben igazgatóságonként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .244 

9. Kimutatás a köztartozásra visszatartott összegek alakulásáról 2000-2004. években 

(országos összesen) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .246 

10. Kimutatás a köztartozásra visszatartott összegek alakulásáról 2004. évben igazgatóságonként . . . . .247 

11. Kimutatás az SZJA 1-1% elszámolásáról a 2000-2004. években (országos összesen) . . . . . . . . . . . .249 

12. Kimutatás az SZJA 1-1% elszámolásáról a 2004. évben igazgatóságonként . . . . . . . . . . . . . . . . . . .250 

13. A folyószámlák fõbb jellemzõire vonatkozó adatok 2000-2004. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .252 

14. A folyószámlák fõbb jellemzõire vonatkozó adatok 2004. évben igazgatóságonként . . . . . . . . . . . . .253


V. KÉNYSZERINTÉZEKDÉSEK EGYES TERÜLETEIVEL ÖSSZEFÜGGÕ ADATOK 

1. Az ellenõrzési tevékenység kiemelt mutatószámai 2000-2004. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .257 

2. Az ellenõrzési tevékenység kiemelt mutatószámai az új ellenõrzési típusok szerint 

2004. évben igazgatóságonként és régiónként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .258 

3. Az operatív ellenõrzések fõbb vizsgálati adatai 2004. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .266 

4. Az operatív ellenõrzésekre, az egyszerûsített ellenõrzésekre és az adatszolgáltatókra 

vonatkozó fõbb adatok igazgatóságonként 2004. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .268 

5. A behajtási tevékenység kiemelt adatainak alakulása 2003-2004. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .282 

6. A behajtási tevékenység kiemelt adatainak alakulása 2004. évben igazgatóságonként és régiónként . . . .283 

VI. HATÓSÁGI-JOGI MUNKA FÕBB JELLEMZÕI 

1. Közigazgatási határozatok, perek, büntetõ feljelentések számának alakulása 


2. Méltányossági ügyekben született elsõ- és másodfokú döntések számának alakulása 


3. Mulasztási bírságot tartalmazó határozatok számának alakulása 

2004-évben igazgatóságonként és régiónként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .289 

4. A Hatósági fõosztály által elbírált fellebbezések számának alakulása igazgatóságonként 

2004. január-december . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .290 

5. A Hatósági fõosztály által hozott II. fokú határozatokkal törölt összegek igazgatóságonként 


6. A Hatósági fõosztály által elbírált fellebbezések típus szerint összesítve 


7. A Hatósági fõosztály által elbírált felügyeleti intézkedés iránti kérelmek típus szerint összesítve 


8. A Hatósági fõosztály által képviselt perek számának alakulása igazgatóságonként 


9. A Hatósági fõosztály által képviselt perek pertárgyértéke és perköltsége igazgatóságonként 


10. A Hatósági fõosztály által képviselt felülvizsgálati eljárások a Legfelsõbb Bíróságon, típus 

szerint összesítve 2004. január-december . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .296 

11. Közigazgatási perek számának alakulása 2004. évben igazgatóságonként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .297 

12. Büntetõ feljelentéssel érintett tényállások alakulása 2004. évben igazgatóságonként . . . . . . . . . . . . .298 

13. Banktitok kiadása iránti megkeresések (2004. január 1. – december 31.) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .299


VII. A SZERVEZETI MÛKÖDÉS KIEMELT FELADATAI 

1. Tényleges költségvetési kiadások 2004. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .300 

2. A befektetett eszközök állományának alakulása 2003. és 2004. években . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .300 

3. Az APEH 2004. évi bevételi és kiadási elõirányzatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .301 

4. Az átlagos dolgozó létszám alakulása 2004-ben szervezetenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .302 

5. Dolgozó létszám megoszlása a 2004. évben szervezetenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .303 

6. Adóellenõrök és végrehajtók állománycsoportonkénti megoszlása 2004. évben 

(dolgozó létszám) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .304 

7. Kilépõk arányának alakulása 2004. évben szervezetenként, állománycsoportonként . . . . . . . . . . . . .305 

8. Engedélyezett záró létszám állománycsoportonként 2003. és 2004. évben (ábra) . . . . . . . . . . . . . . .306 

9. Felsõfokú végzettségû munkatársak kiemelt szakképzettsége szerinti megoszlása 2004. évben 

APEH szervezetenként . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .307 

10. Felsõfokú és középfokú nyelvismerettel rendelkezõk, valamint a nyelvismeretek száma 

szervezetenként 2004. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .308 

11. Állománycsoportok létszámának ábrázolása nemek és életkorcsoportok szerint 

(2004. 12. 31.) (ábra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .309 

12. Állománycsoportok létszámának ábrázolása nemek és APEH-nél töltött idõ szerint 

(2004. 12. 31.) (ábra) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .310 

13. Vonalkód megjelenésû iktatószám felhasználás 2004. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .311 

14. Vonalkód megjelenésû iktatószám felhasználás a 2004. év egyes negyedéveiben 

az éves összes felhasználáshoz viszonyítva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .312 

15. A vonalkód-felhasználás negyedéves megoszlása 2004-ban az APEH szerveinél (ábra) . . . . . . . . . .313 

16. Hivatal és igazgatósági szintû belsõ szabályozások számának alakulása 2004. évben . . . . . . . . . . . .314 

17. A Központi Hivatal szervezeti felépítése és felügyeleti rendje 2004. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .315 

18. Osztály szerkezetû megyei igazgatóságok jellemzõ szervezeti felépítése 2004. évben . . . . . . . . . . . .316 

19. Az APEH Oktatási Igazgatóság szervezeti felépítése 2004. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .317 

20. Az APEH szerveinek felügyeleti rendje 2004. évben (Központi Hivatal kivételével) . . . . . . . . . . . . .318 

21. A fõvárosi székhelyû igazgatóságok szervezeti felépítése 2004. évben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .319 

22. Fõosztály szerkezetû regionális megyei igazgatóságok jellemzõ szervezeti felépítése 2004. évben . . . . .320


Az APEH által kezelt adó- és adójellegû bevételek alakulása 2004. évben 

országosan, adónemenként 

millió Ft 

Megnevezés 

Igazgatóságok 

bevételei 

Fel nem osztott 

bevételek 

APEH által beszedett 

adók 

összesen 

Társasági adó 448 708 448 708 

Személyi jövedelemadó 1 360 352 1 360 352 

Általános forgalmi adó* 1 653 844 73 901 1 727 745 

Fogyasztási adó 1 254 1 254 

Munkaadói járulék 157 334 157 334 

Munkavállalói járulék 48 263 48 263 

Játékadó 60 408 60 408 

Társadalombiztosítási járulék 2 076 811 2 076 811 

Egészségügyi hozzájárulás 168 554 168 554 

Egyszerűsített vállalkozói adó 67 005 67 005 

Rehabilitációs hozzájárulás 8 067 8 067 

Nemzeti kulturális járulék 7 801 7 801 

Szakképzési hozzájárulás 21 346 21 346 

Környezetvédelmi termékdíj 13 199 13 199 

Környezetterhelési díj 6 482 6 482 

Késedelmi pótlék** 17 916 17 916 

Bírság önellenőrzési pótlék** 13 829 13 829 

Innovációs járulék 15 970 15 970 

Import fogyasztási adó 6 338 6 682 

Bevételek összesen 6 147 143 80 239 6 227 726 

* A 2004. I-V. havi bevallásokban feltüntetett importbeszerzéseket terhelő áfa figyelembevételével számított bevétel. 

** Járulékszankcióval együtt.


Az APEH által kezelt adó- és adójellegû bevételek alakulása 

2000-2004. években 

millió Ft 

Megnevezés 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 

Társasági adó 292 722 351 856 396 556 413 662 448 708 

Személyi jövedelemadó 938 030 1 116 658 1 273 573 1 314 419 1 360 352 

Általános forgalmi adó 1 153 750 1 243 899 1 304 871 1 699 557 1 727 746 

Fogyasztási adó 34 507 40 824 48 471 61 012 7 590 

Játékadó 27 935 34 293 38 822 49 211 60 408 

Gépjárműadó 8 250 8 484 8 672 219 0 

Munkaadói járulék 93 874 110 015 131 096 146 186 157 334 

Munkavállalói járulék 42 977 50 309 59 817 47 141 48 260 

Különféle alapok alapszerű befizetések 29 231 33 157 35 904 37 609 50 588 

ebből: 

Rehabilitációs hozzájárulás 2 179 2 499 2 803 3 284 8 067 

Idegenforgalmi illetve turisztikai hozzájárulás 4 324 4 936 2 240 -3 0 

Nemzeti kultúrális járulék 4 349 5 073 5 971 8 031 7 800 

Szakképzési hozzájárulás 11 876 14 238 17 087 18 586 21 346 

Környezetvédelmi termékdíj 6 093 6 137 6 386 7 056 13 199 

Piacra jutási támogatás megtérülése 408 274 1 417 655 176 

Társadalombiztosítási járulék 1 341 255 1 527 098 1 708 889 1 914 795 2 076 811 

Egészségügyi hozzájárulás 181 379 194 664 209 874 173 315 168 554 

Különféle egyéb befizetések szankciók bírsággal 

pótlékkal és illetékkel együtt 21 249 24 514 27 983 59 896 121 375 

APEH által kezelt összes befizetés 4 165 205 4 735 771 5 244 528 5 917 022 6 227 726



igazgatóságonként adónemenként 

millió Ft 

Megnevezés KAIG Észak-Bp Kelet-Bp Dél-Bp Pest 

Társasági adó 155 462 73 640 26 084 36 940 23 339 

Személyi jövedelemadó 298 027 308 471 84 355 86 066 70 848 

Általános forgalmi adó* 667 691 222 750 136 812 176 988 118 103 

Fogyasztási adó 566 8 2 7 36 

Munkaadói járulék 28 630 29 615 8 797 8 251 8 883 

Munkavállalói járulék 8 807 8 681 2 700 2 529 2 778 

Játékadó 23 614 4 186 3 843 2 869 4 001 

Társadalombiztosítási járulék 351 046 375 044 121 576 109 774 125 352 

Egészségügyi hozzájárulás 19 145 23 471 11 196 9 899 12 429 

Egyszerűsített vállalkozói adó 0 9 512 7 776 8 955 8 327 

Rehabilitációs hozzájárulás 1 434 877 555 472 484 

Nemzeti kulturális járulék 2 735 1 738 1 087 815 210 

Szakképzési hozzájárulás 2 576 2 643 2 102 2 039 2 025 

Környezetvédelmi termékdíj 5 757 416 456 391 809 

Környezetterhelési díj 3 071 11 9 44 85 

Késedelmi pótlék** 785 2 314 1 795 2 171 1 509 

Bírság önellenőrzési pótlék** 2 100 1 977 1 204 1 275 995 

Innovációs járulék 6 162 2 113 799 1 308 643 

Bevételek összesen 1,577 608 1 067 467 411 148 450 793 380 856 


** Járulékszankcióval együtt. 

Az 51-es megye adatait a 41-es megye tartalmazza.




millió Ft 

Megnevezés 

Közép-dunántúli régió 

Fejér Komárom Veszprém Összesen 

Társasági adó 12 347 12 237 9 941 34 525 

Személyi jövedelemadó 45 795 35 586 27 231 108 613 



Munkaadói járulék 5 755 4 468 3 954 14 177 

Munkavállalói járulék 1 826 1 396 1 215 4 437 

Játékadó 2 210 444 1 231 3 885 

Társadalombiztosítási járulék 77 364 58 553 54 017 189 934 

Egészségügyi hozzájárulás 6 313 4 724 4 956 15 993 

Egyszerűsített vállalkozói adó 2 494 1 844 1 719 6 057 



Szakképzési hozzájárulás 800 681 569 2 050 


Környezetterhelési díj 417 508 233 1 158 

Késedelmi pótlék** 946 395 568 1 909 

Bírság önellenőrzési pótlék** 489 368 533 1 390 

Innovációs járulék 471 520 244 1 235 








millió Ft 

Megnevezés 

Nyugat-dunántúli régió 

Győr Vas Zala Összesen 

Társasági adó 11 843 8 952 5 064 25 859 



Fogyasztási adó -6 0 -1 -7 


Munkavállalói járulék 1 936 1 006 928 3 870 

Játékadó 1 492 624 506 2 622 











Innovációs járulék 501 320 195 1 016 








Megnevezés 

Dél-dunántúli régió 

Baranya Somogy Tolna Összesen 

Társasági adó 6 721 4 741 2 568 14 030 


Általános forgalmi adó* 11 532 -27 289 19 074 3 317 

Fogyasztási adó -4 3 0 -1 



Játékadó 1 308 523 291 2 122 



















Megnevezés 

Észak-magyarországi régió 

Borsod Heves Nógrád Összesen 

Társasági adó 11 464 4 875 1 930 18 269 



Fogyasztási adó 1 -1 0 0 


Munkavállalói járulék 1 930 986 498 3 414 

Játékadó 803 1 245 166 2 214 



Egyszerűsített vállalkozói adó 2 436 1 237 749 4 422 
















Megnevezés 

Észak-alföldi régió 

Hajdú Szolnok Szabolcs Összesen 

Társasági adó 10 954 5 377 5 134 21 465 



Fogyasztási adó 1 0 -13 -12 


Munkavállalói járulék 1 706 1 108 1 286 4 100 

Játékadó 3 724 796 849 5 369 







Környezetvédelmi termékdíj 201 838 145 1 184 












Megnevezés 

Dél-alföldi régió 

Bács Békés Csongrád Összesen 

Társasági adó 7 823 3 145 8 127 19 095 






Játékadó 2 013 2 192 1 478 5 683 












Beételek összesen 148 333 86 846 137 840 373 019 







Megnevezés 

Országos 

összesen 

ebből 

fővárosi székhelyű 

igazgatóságok 

vidéki székhelyű 


Társasági adó 448 708 315 465 133 243 

Személyi jövedelemadó 1 360 352 847 766 512 586 



Munkaadói járulék 157 334 84 176 73 158 

Munkavállalói járulék 48 263 25 495 22 768 

Játékadó 60 408 38 513 21 895 


Egészségügyi hozzájárulás 168 554 76 140 92 414 

Egyszerűsített vállalkozói adó 67 005 34 570 32 435 

Rehabilitációs hozzájárulás 8 067 3 822 4 245 

Nemzeti kulturális járulék 7 801 6 585 1 216 

Szakképzési hozzájárulás 21 346 11 385 9 961 


Környezetterhelési díj 6 482 3 220 3 262 

Késedelmi pótlék** 17 916 8 574 9 342 

Bírság önellenőrzési pótlék** 13 829 7 551 6 278 

Innovációs járulék 15 970 11 025 4 945 

Bevételek összesen 6 147 143 3 887 871 2 259 272 





Az APEH által kezelt adó- és adójellegû bevételek alakulása 2004. évben


Az APEH által folyósított támogatások alakulása 2004. évben 

millió Ft 

Megnevezés 


folyósításai 

Fel nem osztott 

folyósítások 

APEH által folyósított 

támogatások 

összesen 

Egyedi termelési támogatás 58 378 4 694 63 072 

Normatív támogatás 64 146 594 64 740 

Fogyasztói árkiegészítés 103 836 4 285 108 121 

Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás 1 181 103 1 284 

Agrárpiaci támogatás állami felvásárlás 28 131 286 28 417 

Új mezőgazdasági gép vásárláshoz lízinghez 

nyújtott támogatás 6 768 109 6 877 

Agrártermelési támogatás* 15 946 254 16 200 

Agrárfinanszírozás támogatása 18 835 270 19 105 

Állattenyésztés és biológiai alapok támogatása 2 696 22 2 718 

Állatjóléti és haszonállat tartás szab.támogatás 12 468 76 12 544 

Vízgazdálkodás támogatása 3 582 1 3 583 

Nemzeti agrár-környezetvédelmi program támogatása 1 596 7 1 603 

Különféle egyéb támogatások 2 960 3 263 6 223 

APEH által kezelt összes támogatás 320 523 13 964 334 487 

* Az erdőkárok elhárításához nyújtott támogatással együtt.


Az APEH által folyósított támogatások alakulása 


millió Ft 


Egyedi termelési támogatás 52 391 57 106 60 910 63 461 63 072 

Normatív támogatás 17 034 24 727 37 838 46 673 64 740 

Fogyasztói árkiegészítés 83 981 90 907 99 029 105 727 108 121 

Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás 25 061 13 211 4 201 3 379 1 284 

Agrárpiaci támogatás állami felvásárlás 13 220 11 431 20 020 25 164 28 417 

Piacrajutást elősegítő támogatás 12 241 7 924 20 405 24 655 0 


nyújtott támogatás 13 199 25 610 32 293 28 794 6 877 

Agrártermelési támogatás* 17 164 41 806 34 810 32 287 16 200 

Agrárfinanszírozás támogatása 15 230 20 524 12 604 10 046 19 105 

Földalapú növénytermelési támogatás 15 653 21 911 20 111 25 469 0 

Állattenyésztés és biológiai alapok támogatása 0 0 0 0 2 718 

Állatjóléti és haszonállat tartás szab.támogatás 0 0 0 0 12 544 

Vízgazdálkodás támogatása 0 0 0 0 3 583 

Nemzeti agrár-környezetvédelmi program támogatása 0 0 0 3 761 1 603 

Különféle egyéb támogatások 9 622 6 920 70 429 26 767 6 223 

APEH által kezelt összes támogatás 274 797 322 077 412 650 396 183 334 487 




régiónként és igazgatóságonként 

ebből 

Megnevezés KAIG Észak-Bp 

kizárólagos 

illetékességű 

Kelet-Bp Dél-Bp Pest 

terület 

Egyedi termelési támogatás 56 265 0 0 3 -1 0 

millió Ft 

Normatív támogatás 6 432 2 364 0 8 982 2 553 3 215 

Fogyasztói árkiegészítés 53 363 44 0 2 106 335 

Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás 0 12 0 13 127 171 

Agrárpiaci támogatás állami felvásárlás 448 2 237 28 236 192 4 613 

Új mezőgazdasági gép vásárláshoz lízinghez nyújtott 

támogatás 0 99 13 29 55 430 

Agrártermelési támogatás* 0 345 153 39 58 631 

Agrárfinanszírozás támogatása 455 180 70 167 384 850 

Állattenyésztés és biológiai alapok támogatása 12 1 058 15 25 52 160 


Vízgazdálkodás támogatása 0 0 0 0 0 214 

Nemzeti agrár-környezetvédelmi program támogatása 0 52 3 11 23 99 

Különféle egyéb támogatások 320 93 24 130 208 167 

APEH által kezelt összes támogatás 117 295 6 554 372 9 727 3 772 11 206 



Megnevezés 



Közép-dunántúl régió 

millió Ft 


Egyedi termelési támogatás 0 606 311 917 

Normatív támogatás 344 1 853 466 2 663 

Fogyasztói árkiegészítés 3 069 2 106 3 492 8 667 

Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás 4 37 0 41 



támogatás 444 189 143 776 



Állattenyésztés és biológiai alapok támogatása 74 23 57 154 


Vízgazdálkodás támogatása 248 41 95 384 

Nemzeti agrár-környezetvédelmi program támogatása 56 51 109 216 

Különféle egyéb támogatások 25 80 85 190 

APEH által kezelt összes támogatás 7 471 7 933 7 183 22 587 



Megnevezés 




millió Ft 



Normatív támogatás 143 4 111 1 274 5 528 



Agrárpiaci támogatás állami felvásárlás 1 331 615 651 2 597 


támogatás 410 190 341 941 











Megnevezés 




millió Ft 








támogatás 364 254 445 1 063 


Agrárfinanszírozás támogatása 1 223 1 094 629 2 946 









Megnevezés 




millió Ft 





Mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatás 33 -1 0 32 



nyújtott támogatás 312 328 115 755 


Agrárfinanszírozás támogatása 785 637 176 1 598 


Állatjóléti és haszonállat tartás szab.támogatás 254 147 77 478 



Különféle egyéb támogatások -159 136 47 24 




Megnevezés 




millió Ft 



Normatív támogatás 4 815 4 569 10 069 19 453 



Agrárpiaci támogatás állami felvásárlás 2 972 899 1 863 5 734 




Agrárfinanszírozás támogatása 1 494 1 054 1 382 3 930 









Megnevezés 




millió Ft 



Normatív támogatás 1 593 1 718 1 897 5 208 



Agrárpiaci támogatás állami felvásárlás 1 557 1 817 2 310 5 684 



Agrártermelési támogatás* 1 383 1 123 617 3 123 

Agrárfinanszírozás támogatása 1 649 1 200 1 003 3 852 










millió Ft 

Megnevezés 

Országos 

összesen 

ebből 





Egyedi termelési támogatás 58 378 56 267 2 111 


Fogyasztói árkiegészítés 103 836 53 850 49 986 







Állattenyésztés és biológiai alapok támogatása 2 696 1 307 1 389 


Vízgazdálkodás támogatása 3 582 214 3 368 

Nemzeti agrár-környezetvédelmi program támogatása 1 596 185 1 411 

Különféle egyéb támogatások 2 960 918 2 042 

APEH által kezelt összes támogatás 320 523 148 554 171 969 



Az APEH által folyósított támogatások alakulása 2004. évben


Az önkéntes befizetéseken kívüli bevételek alakulása 


millió Ft 


Adóellenőrzésekből befolyt* 32 767 27 943 43 407 33 576 – 

Adóbehajtásból befolyt** 

(ellenőrzési végrehajtott nélkül) 95 994 92 025 93 168 97 145 132 797 

Visszatartott összeg 33 626 30 892 35 931 28 426 26 098 

Önadózáson kívüli bevételek 162 387 150 860 172 506 159 147 158 895 

Járulékellenőrzésekből befolyt* 809 1 627 2 185 3 143 – 

TB behajtásból befolyt** 

(ellenőrzési végrehajtott nélkül) 35 738 40 718 44 567 48 362 58 350 

Önkéntes befizetéseken kívüli bevételek 198 934 193 205 219 258 210 652 217 245 

* Kimutatása 2004-ben megszűnt. 

** Adattartalma 2004-től megváltozott.


Az önkéntes befizetéseken kívüli bevételek alakulása 2004. évben 


millió Ft 

Igazgatóság 

Behajtás 

Összes 

ebből: 

behajtás adó járulék 

Kiutalás 

előtti 

visszatartás 

Összes 

bevétel 

KAIG 4 665 4 274 391 254 4 919 

Észak-budapesti 31 544 21 324 10 219 6 031 37 574 

ebből: Kizárólagos illetékességű terület 10 843 4 898 5 945 9 10 853 

Kelet-budapesti 19 964 14 710 5 254 3 029 22 993 

Dél-budapesti 18 343 13 928 4 415 3 005 21 348 

Pest 14 930 10 283 4 647 2 666 17 596 

Fejér 6 923 4 804 2 119 371 7 293 

Komárom-Esztergom 6 931 4 381 2 549 676 7 607 

Veszprém 5 507 3 808 1 699 810 6 316 

Közép-dunántúli régió 19 360 12 994 6 367 1 856 21 217 

Győr-Moson-Sopron 6 496 4 293 2 203 730 7 227 

Vas 4 062 2 438 1 623 437 4 498 

Zala 4 589 3 314 1 274 681 5 270 

Nyugat-dunántúli régió 15 146 10 046 5 101 1 849 16 995 

Baranya 5 622 3 837 1 785 632 6 254 

Somogy 5 423 3 548 1 875 640 6 063 

Tolna 2 947 1 815 1 132 261 3 208 

Dél-dunántúli régió 13 992 9 200 4 792 1 534 15 525 

Borsod-Abaúj-Zemplén 8 136 5 445 2 691 904 9 041 

Heves 4 019 2 485 1 534 319 4 338 

Nógrád 3 017 1 746 1 271 370 3 387 

Észak-magyarországi régió 15 172 9 677 5 495 1 593 16 766 

Hajdú-Bihar 7 459 5 198 2 261 1 482 8 941 

Jász-Nagykun-Szolnok 5 002 3 411 1 591 443 5 445 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 270 4 368 1 902 551 6 821 

Észak-alföldi régió 18 730 12 977 5 754 2 476 21 206 

Bács-Kiskun 7 782 5 727 2 054 704 8 486 

Békés 4 941 3 058 1 883 484 5 425 

Csongrád 6 578 4 599 1 980 617 7 196 

Dél-alföldi régió 19 301 13 384 5 917 1 806 21 107 

Országos összesen 191 147 132 797 58 350 26 098 217 245 

Fővárosi székhelyű igazgatóságok 89 445 64 520 24 926 14 985 104 430 

Vidéki székhelyű igazgatóságok 101 702 68 277 33 425 11 113 112 815


100 Ft államháztartási kiadás kormányzati feladatok szerinti felhasználásának 

2005. évi elõirányzata


Adózók számának alakulása 2000-2004. években 

Adóalanyi csoportok 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 

Jogi személyiségû gazdasági társaságok * 174 767 182 135 191 593 207 628 221 423 

Jogi szem. nélk. gazdasági társaságok 218 445 230 945 239 511 239 047 241 539 

Költségvetési szervezetek 13 795 11 130 10 840 10 782 10 668 

Egyéb szervezetek 68 762 69 098 70 012 69 832 72 269 

Egyéni vállalkozások 479 873 479 556 476 898 466 256 458 987 

Önálló tevékenységet folytató magánszemélyek 202 599 213 893 222 215 231 000 236 011 

I. Összes működő adóalany 1 158 241 1 186 757 1 211 069 1 224 545 1 240 897 

Elõzõ évi jövedelemrõl munkáltatóval számolt el 2 194 000 2 183 000 2 149 386 2 200 083 2 164 955 

Elõzõ évi jövedelemrõl SZJA bevallást adott 2 192 000 2 220 000 2 372 500 2 378 366 2 365 901 

II. SZJA bevallók összesen 4 386 000 4 403 000 4 521 886 4 578 449 4 530 856 

III. Technikai megszûnt adóalanyok 70 765 82 002 91 079 92 751 94 905 

Összes adóalany (I.+II.+III.) 5 615 006 5 671 759 5 824 034 5 895 745 5 866 658 

IV. Véglegesen megszûnt adóalanyok 1 286 200 1 374 893 1 458 942 1 545 017 1 624 224 

Mindösszesen (I.+II.+III.+IV.) 6 901 206 7 046 652 7 282 976 7 440 762 7 490 882 

* Felszámolás, végelszámolás és csődeljárás alatt lévőkkel együtt 

ennek száma országosan: 21 449 23 693 24 225 15 059 14 924


Az adózók száma és belsõ összetétele 2004. december 31-én igazgatóságonként 


Mûködõ jogi személyiségû gazdasági társaság 385 32 512 29 570 26 360 24 336 

ebbõl: – Rt. 200 817 483 440 251 

– szövetkezet 0 287 269 339 356 

– Kft. 185 30 410 28 274 25 175 23 489 

Mûködõ jogi szem. nélk. gazdasági társaság 0 29 995 33 027 30 668 28 947 

ebbõl: – Bt. 0 24 658 27 183 26 366 27 405 

Mûködõ költségvetési szerv 0 662 286 263 583 

Mûködõ egyéb 2 6 957 6 016 5 147 5 907 

ebbõl: – állami vállalat 2 3 0 0 0 

Működő összesen 387 70 126 68 899 62 438 59 773 

Felszámolás alatt 0 1 471 1 781 1 591 2 244 

Végelszámolás alatt 0 2 026 1 730 1 848 1 082 

Csõdeljárás alatt 0 2 1 1 0 

Egyéni vállalkozók 0 29 134 32 068 31 828 50 835 

Önálló tevékenységet folytató magánszemélyek 0 26 777 17 057 23 087 21 093 

Vállalkozás összesen 387 129 536 121 536 120 793 135 027 

Technikai megszûnt 12 11 002 9 103 10 565 10 036 

Véglegesen megszûnt 77 121 156 136 909 141 734 149 557 

Nyílvántartott összes adóalany 476 261 694 267 548 273 092 294 620



Megnevezés 



Fejér Komárom Veszprém Összesen Győr Vas Zala Összesen 

Mûködõ jogi személyiségû 

gazdasági társaság 6 109 5 174 5 291 16 574 7 532 3 888 4 221 15 641 

ebbõl: – Rt. 112 81 70 263 105 36 80 221 

– szövetkezet 171 104 172 447 313 121 132 566 

– Kft. 5 707 4 928 4 774 15 409 6 997 3 603 3 805 14 405 

Mûködõ jogi személyiség nélküli 


ebbõl: – Bt. 7 513 4 812 4 650 16 975 6 976 3 189 4 858 15 023 

Mûködõ költségvetési szerv 387 234 606 1 227 654 490 741 1 885 

Mûködõ egyéb 2 296 1 944 3 185 7 425 2 984 2 029 2 439 7 452 

ebbõl: – állami vállalat 2 0 0 2 0 1 0 1 

Működő összesen 17 435 13 334 14 953 45 722 19 932 10 216 13 354 43 502 

Felszámolás alatt 504 404 267 1 175 355 238 332 925 

Végelszámolás alatt 217 225 222 664 223 158 174 555 

Csõdeljárás alatt 0 2 0 2 0 0 0 0 

Egyéni vállalkozók 18 975 15 037 18 999 53 011 23 093 12 068 15 049 50 210 

Önálló tevékenységet folytató 

magánszemélyek 8 737 5 436 10 995 25 168 8 939 7 300 10 680 26 919 

Vállalkozás összesen 45 868 34 438 45 436 125 742 52 542 29 980 39 589 122 111 

Technikai megszûnt 3 054 2 262 3 602 8 918 3 986 2 261 2 690 8 937 

Véglegesen megszûnt 67 875 50 030 63 718 181 623 66 153 37 028 49 752 152 933 

Nyílvántartott összes adóalany 116 797 86 730 112 756 316 283 122 681 69 269 92 031 283 981



Megnevezés 



Baranya Somogy Tolna Összesen Borsod Heves Nógrád Összesen 



ebbõl: – Rt. 105 86 32 223 139 51 28 218 

– szövetkezet 188 214 169 571 326 151 82 559 

– Kft. 5 931 3 741 2 582 12 254 6 652 3 502 1 675 11 829 



ebbõl: – Bt. 7 486 4 225 3 126 14 837 9 381 3 671 2 119 15 171 


Mûködõ egyéb 2 964 2 599 1 868 7 431 4 941 2 225 1 565 8 731 



Felszámolás alatt 526 359 188 1 073 753 366 256 1 375 












Megnevezés 



Hajdú Szolnok Szabolcs Összesen Bács Békés Csongrád Összesen 



ebbõl: – Rt. 131 70 62 263 118 74 98 290 

– szövetkezet 322 173 202 697 333 227 256 816 

– Kft. 6 575 3 889 5 446 15 910 7 374 3 062 5 145 15 581 



ebbõl: – Bt. 7 936 4 735 8 688 21 359 7 949 3 814 6 381 18 144 


Mûködõ egyéb 3 333 2 443 3 063 8 839 3 297 2 407 2 717 8 421 



Felszámolás alatt 1123 477 818 2 418 830 349 660 1 839 











Adóalanyok száma 2004. évben 

db, illetve fő


A személyi jövedelemadózás kiemelt országos adatai 

1999-2003. években* 

Megnevezés 1999. év 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 

1. Bevallók száma összesen (fő) 4 344 346 4 403 465 4 471 256 4 449 227 4 425 338 

2. Ebből: Önbevallók száma (fő) 2 167 253 2 220 317 2 351 392 2 350 935 2 342 975 

3. Önbevallók aránya (%) 49,89 50,42 52,59 52,84 52,94 

4. Munkáltatóval elszámolók száma (fő) 2 177 093 2 183 148 2 119 864 2 098 292 2 082 363 

5. Összevonás alá eső jövedelmet vallók száma (fő) 4 245 206 4 308 708 4 350 314 4 205 854 4 203 798 

6. Összevonás alá eső jövedelem (millió Ft) 3 260 613 3 733 430 4 424 893 4 935 464 5 507 408 

7. Ebből: Munkaviszonyból származó (millió Ft) 2 698 636 3 116 242 3 684 649 4 368 196 4 912 853 

8. Önálló tevék.-ből származó (millió Ft) 152 472 176 642 184 469 212 597 196 057 

9. Ebből: szellemi tevékenységből 20 371 21 093 21 396 22 047 20 960 

10. mezőgazd.-i ősterm. tevékenységből 2 160 2 501 2 358 3 254 2 203 

11. Egyéb tevék.-ből származó (millió Ft) 218 370 246 462 295 721 82 063 94 584 

12. 1 főre jutó összevonás alá eső jöv. (ezer Ft/fő) 768 866 1 017 1 173 1 310 

13. Ebből: Munkaviszonyból származó (ezer Ft/fő) 762 864 1 023 1 209 1 346 

14. Önálló tevék.-ből származó (ezer Ft/fő) 225 260 268 306 313 

15. Ebből: szellemi tevékenységből 237 268 307 342 353 

16. mezőgazd.-i ősterm. tevékenységből 248 260 253 274 286 

17. Egyéb tevék.-ből származó (ezer Ft/fő) 250 296 352 243 303 

18. Összevonás alá eső jövedelem sávos megoszlása 

19. 0 - 500 ezer Ft közötti arány (%) 16,92 14,21 11,41 5,08 4,19 





24. 4000 ezer Ft feletti arány (%) 11,65 13,99 16,28 19,26 21,79 

25. Összevonás alá eső jövedelem megoszlása 

26. Összes belföldi jövedelem (millió Ft) 3 240 417 3 706 542 4 392 768 4 887 661 5 447 067 

27. Összes külföldi jövedelem (millió Ft) 20 196 26 888 32 124 47 803 60 342 

28. Összevont adóalap (millió Ft) 3 260 613 3 733 430 4 424 893 4 935 464 5 507 408 

29. Összevont adóalap adója (millió Ft) 922 872 1 083 432 1 286 441 1 428 573 1 604 476 

30. Adót csökkentő kedvezmények (millió Ft) 252 317 266 420 334 029 357 176 515 312 

31. Adókedvezmények adóhoz viszonyított aránya (%) 27,34 24,59 25,97 25,00 32,12 

32. Összjövedelmet terhelő adó (millió Ft) 672 168 819 080 962 497 1 081 127 1 101 633 

33. Adót fizetők száma (fő) 3 969 539 4 023 901 3 941 722 3 860 279 3 220 438 

34. Adóterhelés (%) 20,61 21,94 21,75 21,91 20,00 

35. Elkülönülten adózó jövedelem (millió Ft) 317 191 424 736 452 520 553 560 639 625 

36. Elkülönülten adózó jövedelem adója (millió Ft) 65 046 76 153 80 352 90 036 95 294 

37. Összes jövedelem (millió Ft) 3 577 804 4 158 166 4 877 412 5 489 023 6 147 034 

38. Fizetendő adó (millió Ft) 740 143 898 262 1 045 839 1 173 881 1 199 256 

39. 1 adófizetőre jutó fizetendő adó (ezer Ft/fő) 186 223 265 304 372 

Megjegyzés: 

Az adatok az adott év szabályozásának megfelelő tartalommal rendelkeznek.


A személyi jövedelemadózás kiemelt adatai 2003. évben 

(igazgatóságonként) 

ebből 


kizárólagos 



terület 

1. Bevallók száma összesen (fő) 266 232 456 526 139 170 276 926 264 628 380 912 

2. Ebből: Önbevallók száma (fő) 0 171 469 46 256 136 900 150 766 218 835 

3. Önbevallók aránya (%) 0,00 37,56 33,24 49,44 56,97 57,45 

4. Munkáltatóval elszámolók száma (fő) 266 232 285 057 92 914 140 026 113 862 162 077 

5. Összevonás alá eső jövedelmet vallók száma (fő) 266 207 446 177 138 556 266 725 253 304 363 481 

6. Összevonás alá eső jövedelem (millió Ft) 495 012 896 724 341 617 375 918 402 182 454 610 

7. Ebből: Munkaviszonyból származó (millió Ft) 487 670 802 998 323 350 324 456 339 728 394 833 

8. Önálló tevék.-ből származó (millió Ft) 540 22 906 3 017 16 281 19 539 20 989 

9. Ebből: szellemi tevékenységből 151 5 027 513 2 750 4 099 2 031 

10. mezőgazd.-i ősterm. tevékenységből 0 21 8 15 23 105 

11. Egyéb tevék.-ből származó (millió Ft) 1 513 14 743 1 813 8 872 8 851 8 609 

12. 1 főre jutó összevonás alá eső jöv. (ezer Ft/fő) 1 860 2 010 2 466 1 409 1 588 1 251 

13. Ebből: Munkaviszonyból származó (ezer Ft/fő) 1 840 1 970 2 353 1 440 1 612 1 301 

14. Önálló tevék.-ből származó (ezer Ft/fő) 124 340 174 399 451 358 

15. Ebből: szellemi tevékenységből 246 415 184 395 468 404 

16. mezőgazd.-i ősterm. tevékenységből 0 266 216 422 296 295 

17. Egyéb tevék.-ből származó (ezer Ft/fő) 105 450 158 481 455 325 


19. 0 - 500 ezer Ft közötti arány (%) 1,00 1,57 0,30 4,02 3,42 4,88 





24. 4000 ezer Ft feletti arány (%) 24,85 34,56 29,71 28,98 37,69 24,80 


26. Összes belföldi jövedelem (millió Ft) 494 809 874 081 333 762 370 245 393 148 451 440 

27. Összes külföldi jövedelem (millió Ft) 203 22 643 7 855 5 672 9 035 3 170 

28. Összevont adóalap (millió Ft) 495 012 896 724 341 617 375 918 402 182 454 610 

29. Összevont adóalap adója (millió Ft) 150 973 285 061 110 158 112 776 125 047 132 376 

30. Adót csökkentő kedvezmények (millió Ft) 38 334 57 780 20 921 30 632 29 246 42 856 

31. Adókedvezmények adóhoz viszonyított aránya (%) 25,39 20,27 18,99 27,16 23,39 32,37 

32. Összjövedelmet terhelő adó (millió Ft) 114 699 227 940 89 317 82 830 96 345 90 343 

33. Adót fizetők száma (fő) 236 409 390 087 134 744 205 271 198 891 265 462 

34. Adóterhelés (%) 23,17 25,42 26,15 22,03 23,96 19,87 

35. Elkülönülten adózó jövedelem (millió Ft) 446 111 965 13 407 69 404 83 109 78 988 

36. Elkülönülten adózó jövedelem adója (millió Ft) 93 15 997 950 9 885 12 305 10 882 

37. Összes jövedelem (millió Ft) 495 458 1 008 689 355 023 445 322 485 291 533 598 

38. Fizetendő adó (millió Ft) 114 791 244 337 90 335 92 932 108 982 101 457 

39. 1 adófizetőre jutó fizetendő adó (ezer Ft/fő) 486 626 670 453 548 382 

Megjegyzés: 





Megnevezés 

Közép-dunántúl régió 


1. Bevallók száma összesen (fő) 188 812 134 639 153 415 476 866 

2. Ebből: Önbevallók száma (fő) 107 268 73 782 96 446 277 496 

3. Önbevallók aránya (%) 56,81 54,80 62,87 58,19 

4. Munkáltatóval elszámolók száma (fő) 81 544 60 857 56 969 199 370 

5. Összevonás alá eső jövedelmet vallók száma (fő) 181 068 130 077 146 605 457 750 

6. Összevonás alá eső jövedelem (millió Ft) 225 968 160 749 161 711 548 428 

7. Ebből: Munkaviszonyból származó (millió Ft) 202 550 143 860 142 779 489 189 

8. Önálló tevék.-ből származó (millió Ft) 7 449 5 712 6 871 20 032 


10. mezőgazd.-i ősterm. tevékenységből 138 47 29 214 

11. Egyéb tevék.-ből származó (millió Ft) 3 424 3 364 3 018 9 805 



14. Önálló tevék.-ből származó (ezer Ft/fő) 298 312 302 303 

15. Ebből: szellemi tevékenységből 338 286 337 324 


17. Egyéb tevék.-ből származó (ezer Ft/fő) 230 384 244 273 


19. 0 - 500 ezer Ft közötti arány (%) 4,24 4,18 5,15 4,49 





24. 4000 ezer Ft feletti arány (%) 17,59 15,54 12,87 15,60 


26. Összes belföldi jövedelem (millió Ft) 224 598 158 920 160 722 544 241 

27. Összes külföldi jövedelem (millió Ft) 1 370 1 829 989 4 187 

28. Összevont adóalap (millió Ft) 225 968 160 749 161 711 548 428 

29. Összevont adóalap adója (millió Ft) 64 647 45 629 44 593 154 870 

30. Adót csökkentő kedvezmények (millió Ft) 21 948 16 060 18 199 56 207 

31. Adókedvezmények adóhoz viszonyított aránya (%) 33,95 35,20 40,81 36,29 

32. Összjövedelmet terhelő adó (millió Ft) 43 199 29 873 26 804 99 876 

33. Adót fizetők száma (fő) 142 075 102 547 110 365 354 987 

34. Adóterhelés (%) 19,12 18,58 16,58 18,21 

35. Elkülönülten adózó jövedelem (millió Ft) 23 354 14 610 19 392 57 356 

36. Elkülönülten adózó jövedelem adója (millió Ft) 3 788 2 499 2 731 9 018 

37. Összes jövedelem (millió Ft) 249 322 175 359 181 103 605 784 

38. Fizetendő adó (millió Ft) 47 066 32 425 29 609 109 100 

39. 1 adófizetőre jutó fizetendő adó (ezer Ft/fő) 331 316 268 307 

Megjegyzés: 





Megnevezés 





























27. Összes külföldi jövedelem (millió Ft) 1 696 573 253 2 521 







34. Adóterhelés (%) 18,65 16,52 16,37 17,50 






Megjegyzés: 





Megnevezés 




































34. Adóterhelés (%) 17,17 15,90 16,85 16,68 






Megjegyzés: 





Megnevezés 





























27. Összes külföldi jövedelem (millió Ft) 3 282 1 117 1 386 5 786 







34. Adóterhelés (%) 17,00 17,74 15,74 17,00 


36. Elkülönülten adózó jövedelem adója (millió Ft) 2 658 2 347 873 5 879 




Megjegyzés: 





Megnevezés 





























27. Összes külföldi jövedelem (millió Ft) 833 804 829 2 466 







34. Adóterhelés (%) 16,66 15,99 15,62 16,14 






Megjegyzés: 





Megnevezés 














12. 1 főre jutó összevonás alá eső jöv. (ezer Ft/fő) 1 009 985 1 114 1 037 















27. Összes külföldi jövedelem (millió Ft) 957 446 811 2 215 







34. Adóterhelés (%) 15,53 15,42 17,43 16,18 






Megjegyzés: 





Megnevezés 

Országos 

összesen 

ebből 





1. Bevallók száma összesen (fő) 4 425 338 1 645 224 2 780 114 


3. Önbevallók aránya (%) 52,94 41,21 59,89 


5. Összevonás alá eső jövedelmet vallók száma (fő) 4 203 798 1 595 894 2 607 904 

6. Összevonás alá eső jövedelem (millió Ft) 5 507 408 2 624 446 2 882 962 

7. Ebből: Munkaviszonyból származó (millió Ft) 4 912 853 2 349 685 2 563 168 

8. Önálló tevék.-ből származó (millió Ft) 196 057 80 254 115 802 

9. Ebből: szellemi tevékenységből 20 960 14 057 6 904 

10. mezőgazd.-i ősterm. tevékenységből 2 203 163 2 040 

11. Egyéb tevék.-ből származó (millió Ft) 94 584 42 588 51 995 

12. 1 főre jutó összevonás alá eső jöv. (ezer Ft/fő) 1 310 1 644 1 105 

13. Ebből: Munkaviszonyból származó (ezer Ft/fő) 1 346 1 664 1 146 

14. Önálló tevék.-ből származó (ezer Ft/fő) 313 374 281 

15. Ebből: szellemi tevékenységből 353 420 267 

16. mezőgazd.-i ősterm. tevékenységből 286 300 285 

17. Egyéb tevék.-ből származó (ezer Ft/fő) 303 382 260 


19. 0 - 500 ezer Ft közötti arány (%) 4,19 2,67 5,58 





24. 4000 ezer Ft feletti arány (%) 21,79 30,73 13,63 


26. Összes belföldi jövedelem (millió Ft) 5 447 067 2 583 723 2 863 343 


28. Összevont adóalap (millió Ft) 5 507 408 2 624 446 2 882 962 

29. Összevont adóalap adója (millió Ft) 1 604 476 806 233 798 243 

30. Adót csökkentő kedvezmények (millió Ft) 515 312 198 848 316 464 

31. Adókedvezmények adóhoz viszonyított aránya (%) 32,12 24,66 39,65 

32. Összjövedelmet terhelő adó (millió Ft) 1 101 633 612 156 489 477 

33. Adót fizetők száma (fő) 3 220 438 1 296 120 1 924 318 

34. Adóterhelés (%) 20,00 23,33 16,98 

35. Elkülönülten adózó jövedelem (millió Ft) 639 625 343 911 295 715 

36. Elkülönülten adózó jövedelem adója (millió Ft) 95 294 49 162 46 132 

37. Összes jövedelem (millió Ft) 6 147 034 2 968 357 3 178 677 

38. Fizetendő adó (millió Ft) 1 199 256 662 500 536 756 

39. 1 adófizetőre jutó fizetendő adó (ezer Ft/fő) 372 511 279 

Megjegyzés: 



A legmagasabb jövedelmek 100-as top-listáinak kezdõ és záró értékei 

1999-2003. években 


Összevonás alá eső jövedelem (ezer Ft) 

1. 269 040 723 030 385 392 754 703 1 119 894 

100. 58 484 70 365 74 128 85 781 89 647 

Átlag 90 563 118 889 116 313 129 714 158 356 

Ebből: Belföldről származó jövedelem (ezer Ft) 

1. 269 040 723 030 385 392 752 993 1 119 894 

100. 57 587 69 431 72 569 71 924 74 831 

Átlag 81 104 117 328 113 943 112 860 136 449 

Külföldről származó jövedelem (ezer Ft) 

1. 205 553 144 618 200 092 489 729 397 992 

100. 13 757 18 000 18 662 57 424 57 618 

Átlag 27 597 30 507 32 508 84 946 90 277 

Elkülönülten adózó jövedelem (ezer Ft) 

1. 1 815 549 2 160 375 1 827 377 729 208 1 661 672 

100. 96 866 130 936 123 964 111 542 180 000 

Átlag 234 238 324 412 281 968 224 994 348 572 

Összevonás alá eső + elkülönülten adózó jöv. (ezer Ft) 

1. 1 819 295 2 170 375 1 827 215 981 411 1 661 672 

100. 119 764 152 280 150 915 142 232 199 778 

Átlag 250 308 352 081 305 463 258 008 385 992


Az egy fõre jutó összevonás alá esõ jövedelem 2003. évben



Tételes költségelszámolású bevallók 

1. Bevallások száma összesen (db) 

2. főállású 

3. mellékfoglalkozású 

4. nyugdíjas 

5. Egy vállalkozóra jutó árbevétel (ezer Ft/fő/év): 

6. 

foglalkozás 

főállásúaknál 

7. 

jellege szerint 

mellékfoglalkozásúaknál 

8. nyugdíjasoknál 

9. mező-, és erdőgazdasági 

10. bányászati 

11. tevékenység ipari 

12. szakmai építőipari 

13. jellege szerint kereskedelmi és vendéglátási 

14. szállítási, hírközlési 

15. szolgáltatási szakmákban 

16. Egy vállalkozóra jutó eredmény (ezer Ft/fő/év) 

17. eredményesség nyereségeseknél 

18. szerint veszteségeseknél 

19. főállásúaknál 

20. foglalkozás mellékfoglalkozásúaknál 

21. jellege szerint nyugdíjasoknál 




25. szakmai jellege építőipari 

26. szerint kereskedelmi és vendéglátási 



29. Egy főre jutó vállalkozói kivét (ezer Ft/fő/év) 

30. foglalkozás főállásúaknál 

31. jellege szerint mellékfoglalkozásúaknál 









40. Foglalkoztatott alkalmazottak és segítő családtagok száma (fő) 

Átalányadózást választott bevallók 


2. összesből: építőiparos 

3. fuvarozó iparos 

4. egyéb szolgáltatást végző iparos 

5. magánkereskedő 

6. Egy főre jutó jövedelem összesen (ezer Ft/fő/év) 

7. összesből: építőiparosoknál 

8. fuvarozó iparosoknál 

9. egyéb szolgáltatást végző iparosoknál 

10. magánkereskedőknél 

Tételes átalányadózó bevallók* 


2. összesből: fodrász, kozmetikus 

3. személyszállító 

4. szálláshely és vendéglátás 

5. Egy főre jutó átalányadó (ezer Ft/fő/év) 

6. összesből: fodrász, kozmetikus 

7. személyszállító 

8. szálláshely és vendéglátás 

Az egyéni vállalkozói bevallások kiemelt adatai 

1999-2003. években 

Megjegyzés: Az adatok az adott év szabályozásának megfelelő tartalommal rendelkeznek. 

* 2001-től az egyéni vállalkozók a tételes átalányadózást nem választhatják. 

364 667 366 172 367 003 364 749 324 734 

220 494 215 208 204 421 195 117 171 519 

101 731 103 319 104 236 103 389 92 630 

42 442 47 645 58 346 66 243 60 585 

4 369 4 919 5 352 5 610 6 087 

5 280 6 077 6 847 7 394 8 172 

3 117 3 328 3 315 3 203 3 247 

2 587 3 077 3 677 4 034 4 422 

6 015 7 574 9 593 8 984 9 396 

14 378 16 385 13 339 21 716 20 270 

4 122 4 920 5 685 6 307 7 020 

3 919 4 439 4 913 5 315 5 415 

6 527 7 440 8 356 9 447 10 214 

6 118 7 410 7 929 8 222 9 245 

1 853 2 041 2 139 2 214 2 198 

20 19 -12 1 -51 

290 316 298 319 319 

-457 -471 -517 -554 -648 

7 4 -42 -33 -99 

53 53 43 64 15 

11 7 -3 2 -18 

-130 -112 -155 -118 -263 

-311 351 -687 -199 -537 

60 71 33 21 -32 

64 29 -4 -9 -244 

-109 -113 -179 -211 -206 

120 116 116 139 16 

122 114 100 132 117 

272 312 420 509 503 

275 317 443 542 546 

235 268 336 366 352 

307 335 381 466 413 

248 289 413 503 508 

357 394 544 1 442 1 091 

266 310 423 516 522 

259 298 415 499 500 

255 292 402 480 490 

276 318 442 528 532 

297 336 433 528 502 

191 173 185 163 174 864 165 438 156 101 

27 603 32 054 32 618 32 623 29 957 

6 436 7 384 7 356 7 456 6 873 

6 413 8 496 9 300 9 954 9 591 

5 777 6 080 6 205 6 079 5 731 

2 823 3 533 3 453 3 374 3 097 

187 233 266 289 266 

211 241 275 304 299 

113 193 237 264 216 

201 220 240 249 252 

184 223 245 254 251 

122 197 – – – 

45 57 – – – 

71 130 – – – 

2 0 – – – 

96 101 – – – 

76 74 – – – 

111 115 – – – 

27 0 – – –


Az egyéni vállalkozói bevallások kiemelt adatai 2003. évben 

igazgatóságonként és régiónként 

ebből kizárólagos 


illetékes- 


ségű terület 





4. nyugdíjas 


6. 

foglalkozás 

főállásúaknál 














20. 

foglalkozás 


































0 16 888 2 303 18 245 18 753 34 690 

0 6 607 16 9 106 9 090 19 805 

0 6 763 2 207 5 520 5 785 9 592 

0 3 518 80 3 619 3 878 5 293 

0 3 765 1 751 4 439 4 655 6 419 

0 5 821 2 774 6 069 6 425 8 006 

0 2 292 1 768 2 505 2 673 3 888 

0 2 684 1 067 3 231 3 402 4 964 

0 3 921 4 264 5 943 7 314 10 348 

0 2 724 2 724 205 917 0 27 361 

0 3 988 3 036 5 011 5 460 7 878 

0 4 152 1 394 5 526 5 316 5 237 

0 8 392 2 973 8 908 9 763 10 154 

0 3 174 2 040 4 963 4 467 10 098 

0 2 390 1 133 2 238 2 376 2 338 

0 102 6 47 67 -79 

0 358 167 312 367 300 

0 -426 -219 -501 -516 -666 

0 180 54 53 74 -134 

0 56 4 68 67 -5 

0 43 28 1 49 -10 

0 -15 53 -7 -436 -281 

0 -122 -122 -64 422 0 891 

0 7 42 1 -14 -83 

0 -2 -32 -16 -60 -126 

0 -164 -134 -180 -166 -273 

0 -8 47 -17 -16 -12 

0 213 42 172 208 91 

0 531 221 519 533 525 

0 584 222 572 576 559 

0 366 176 360 380 401 

0 504 441 451 494 454 

0 460 317 446 542 523 

0 0 0 1 700 0 821 

0 511 90 567 556 548 

0 532 104 531 536 518 

0 528 128 524 518 506 

0 470 95 489 489 557 

0 543 285 512 543 531 

0 4 029 312 5 583 5 760 17 539 

0 1 998 4 2 712 2 625 3 438 

0 184 1 277 315 837 

0 765 2 909 750 925 

0 638 0 969 1 008 619 

0 155 0 210 243 493 

0 317 443 294 306 290 

0 363 42 341 337 327 

0 317 621 279 304 237 

0 257 0 265 257 289 

0 298 0 273 255 259 

Megjegyzés: Az adatok az adott év szabályozásának megfelelő tartalommal rendelkeznek.




Megnevezés 





4. nyugdíjas 
















20. 

foglalkozás 




































13 382 10 886 14 605 38 873 

7 305 5 752 8 270 21 327 

4 069 3 377 4 131 11 577 

2 008 1 757 2 204 5 969 

6 604 5 926 6 030 6 198 

8 919 8 131 7 577 8 186 

3 233 3 291 4 043 3 539 

4 853 3 605 3 866 4 122 

11 625 7 773 7 184 8 936 

92 491 10 614 3 069 27 311 

6 874 5 853 5 999 6 237 

4 380 5 548 4 259 4 683 

11 706 9 541 10 916 10 805 

11 147 14 004 10 587 11 720 

2 204 2 024 1 946 2 059 

18 12 -49 -9 

364 318 294 326 

-583 -521 -559 -557 

-3 -15 -69 -32 

57 58 -22 29 

13 12 -20 1 

-407 -44 -132 -214 

11 393 -793 175 2 453 

15 69 58 47 

-10 17 -72 -25 

-97 -152 -244 -169 

166 166 124 151 

127 99 74 100 

519 517 495 510 

555 556 534 547 

361 383 338 360 

449 435 392 425 

519 545 531 530 

820 600 444 625 

539 547 526 537 

512 540 492 513 

519 508 507 512 

576 592 557 574 

503 488 460 483 

6 870 4 703 7 279 18 852 

1 485 842 1 195 3 522 

477 236 493 1 206 

493 250 331 1 074 

141 72 105 318 

145 112 111 368 

280 280 239 266 

310 297 250 283 

210 245 186 211 

301 274 293 292 

274 236 230 249 





Megnevezés 





4. nyugdíjas 
















20. 

foglalkozás 




































16 731 8 664 11 486 36 881 

9 457 4 790 6 984 21 231 

5 039 2 715 3 139 10 893 

2 235 1 159 1 363 4 757 

6 434 6 099 6 162 6 271 

8 732 8 361 7 674 8 300 

3 004 2 999 3 431 3 125 

4 271 3 848 4 526 4 241 

8 676 12 228 10 875 10 362 

26 297 6 500 21 987 21 476 

9 437 5 759 8 134 8 176 

5 497 4 528 5 451 5 280 

10 986 9 987 9 808 10 361 

8 974 10 037 8 382 9 035 

2 219 1 988 2 035 2 110 

-8 -67 -87 -47 

357 355 297 338 

-574 -609 -652 -607 

-26 -102 -139 -81 

15 -15 11 6 

16 -44 -43 -15 

-178 9 -210 -139 

995 -199 3 076 944 

161 -100 -41 37 

-71 -48 -110 -79 

-189 -331 -289 -256 

104 196 -32 85 

103 102 82 96 

523 521 494 513 

559 547 528 546 

355 322 354 347 

429 529 369 435 

519 489 488 501 

657 0 0 657 

569 502 503 533 

526 486 495 508 

525 541 490 518 

565 557 551 559 

497 518 484 498 

8 931 4 081 6 785 19 797 

1 930 1 155 954 4 039 

550 444 268 1 262 

728 398 321 1 447 

208 90 106 404 

145 54 92 291 

258 244 243 250 

308 273 226 279 

185 187 167 181 

228 237 292 247 

284 228 245 261 





Megnevezés 





4. nyugdíjas 
















20. 

foglalkozás 




































12 854 11 658 8 700 33 212 

6 577 6 848 4 760 18 185 

3 673 2 917 2 432 9 022 

2 604 1 893 1 508 6 005 

5 151 5 979 6 013 5 667 

7 039 7 249 7 567 7 256 

2 866 3 258 3 994 3 295 

3 522 5 514 4 253 4 333 

8 945 7 914 8 704 8 454 

0 0 0 0 

4 865 7 735 5 458 5 960 

4 099 4 656 4 535 4 411 

8 771 9 005 9 984 9 168 

6 331 6 532 8 777 7 012 

2 100 2 346 2 057 2 169 

-28 -101 -121 -78 

287 296 312 297 

-493 -707 -645 -609 

-62 -128 -181 -118 

21 -10 -25 -1 

-11 -147 -87 -73 

-179 -74 -281 -166 

0 0 0 0 

-59 -145 -91 -96 

-39 -112 -117 -86 

-179 -288 -322 -256 

-21 10 -145 -40 

111 75 86 93 

488 481 482 484 

539 523 525 529 

333 339 350 339 

392 364 329 370 

536 512 530 524 

0 0 0 0 

508 498 477 496 

469 478 463 471 

482 469 482 477 

506 499 542 512 

485 481 469 480 

5 415 5 730 3 660 14 805 

1 153 958 570 2 681 

280 361 141 782 

317 219 198 734 

284 113 34 431 

101 103 66 270 

237 238 246 239 

309 255 278 279 

189 176 163 178 

202 219 256 211 

235 242 293 252 





Megnevezés 





4. nyugdíjas 
















20. 

foglalkozás 




































18 439 10 926 6 496 35 861 

9 004 5 633 3 718 18 355 

5 051 3 115 1 675 9 841 

4 384 2 178 1 103 7 665 

5 097 6 498 5 708 5 634 

7 232 9 122 7 508 7 867 

2 145 2 672 2 794 2 422 

4 023 5 043 3 952 4 303 

7 851 9 870 5 713 8 307 

1 412 98 2 833 2 036 

5 429 6 504 6 073 5 906 

5 017 6 049 6 997 5 787 

7 765 10 341 8 822 8 752 

10 612 8 024 9 526 9 641 

1 795 2 125 2 006 1 925 

-33 -64 -16 -39 

235 289 264 256 

-499 -601 -508 -534 

-62 -108 -33 -70 

11 -23 23 2 

-24 -9 -14 -19 

-226 -228 -54 -201 

653 0 -250 44 

2 -67 15 -19 

-5 -61 -32 -30 

-166 -182 -156 -169 

44 -150 49 -11 

72 90 93 81 

450 500 474 470 

503 550 518 521 

277 318 314 297 

362 399 360 373 

481 496 480 487 

1 036 77 282 419 

466 499 499 483 

466 495 510 486 

416 491 436 445 

515 549 526 526 

457 502 475 472 

7 963 5 917 3 474 17 354 

1 115 815 286 2 216 

239 183 79 501 

335 276 83 694 

164 110 24 298 

142 87 50 279 

248 267 254 256 

308 318 297 310 

171 205 202 188 

264 267 262 265 

215 224 180 212 





Megnevezés 





4. nyugdíjas 
















20. 

foglalkozás 




































16 469 11 574 17 793 45 836 

8 710 6 152 9 522 24 384 

4 313 2 998 4 481 11 792 

3 446 2 424 3 790 9 660 

6 643 6 424 6 302 6 455 

8 795 8 921 8 550 8 731 

3 609 2 733 3 005 3 155 

4 878 4 525 4 478 4 633 

10 459 7 655 7 650 8 783 

0 5 349 0 5 349 

7 555 6 672 7 133 7 151 

6 584 5 992 6 593 6 423 

10 013 9 883 9 428 9 733 

12 829 11 498 8 916 10 944 

2 279 2 254 2 008 2 174 

-48 -543 -73 -183 

342 304 273 306 

-650 -1 878 -629 -952 

-113 -1 013 -93 -332 

52 -2 -49 0 

-9 -19 -53 -29 

-389 -386 -323 -363 

0 1 122 0 1 122 

-126 2 -6 -46 

-70 -4 896 -71 -1 408 

-215 -181 -208 -203 

201 -8 -10 72 

110 124 83 104 

502 496 442 478 

557 547 491 530 

361 283 283 313 

355 390 323 352 

513 471 463 487 

0 590 0 590 

491 530 483 499 

506 480 424 470 

465 482 416 450 

552 559 476 524 

521 499 456 493 

8 978 6 131 8 491 23 600 

1 253 978 577 2 808 

216 234 94 544 

507 374 146 1 027 

273 103 112 488 

117 123 108 348 

222 220 215 220 

275 260 304 274 

170 158 144 162 

205 254 143 201 

264 186 210 220 





Megnevezés 





4. nyugdíjas 
















20. 

foglalkozás 




































17 812 12 663 15 020 45 495 

10 085 6 297 7 047 23 429 

4 523 3 119 4 203 11 845 

3 204 3 247 3 770 10 221 

8 632 8 309 6 938 7 983 

11 180 10 861 9 862 10 698 

4 786 5 061 3 679 4 466 

5 918 6 412 5 021 5 745 

9 349 14 866 9 766 10 977 

2 151 9 742 0 8 477 

12 551 9 147 6 576 9 804 

5 118 6 496 7 938 6 334 

13 773 12 403 12 487 12 982 

13 929 14 252 9 562 12 651 

2 358 2 374 2 242 2 318 

-123 -53 -25 -71 

362 366 348 358 

-806 -717 -613 -720 

-178 -94 -44 -115 

-53 35 13 -6 

-49 -57 -32 -45 

-412 -406 -324 -383 

1 561 394 0 589 

-195 -27 -32 -100 

-87 -81 -15 -64 

-240 -153 -113 -177 

-145 15 -107 -90 

68 104 91 86 

505 486 504 499 

546 546 562 551 

346 349 337 344 

398 381 406 395 

523 525 485 512 

0 3 356 0 3 356 

512 493 499 503 

485 486 490 487 

520 472 500 500 

559 533 520 540 

476 481 511 490 

11 224 8 969 8 589 28 782 

1 405 736 1 777 3 918 

357 232 376 965 

480 179 607 1 266 

156 82 320 558 

182 101 157 440 

261 253 236 248 

313 286 332 314 

173 191 162 171 

241 236 212 224 

323 214 211 258 





Megnevezés 





4. nyugdíjas 
















20. 

foglalkozás 


































Országos 

összesen 

ebből: 

fővárosi székhelyű ig. 

vidéki székhelyű ig. 

324 734 88 576 236 158 

171 519 44 608 126 911 

92 630 27 660 64 970 

60 585 16 308 44 277 

6 087 5 133 6 443 

8 172 6 966 8 594 

3 247 2 967 3 367 

4 422 3 718 4 681 

9 396 8 938 9 452 

20 270 46 601 13 475 

7 020 6 229 7 349 

5 415 5 170 5 498 

10 214 9 592 10 388 

9 245 6 800 10 356 

2 198 2 337 2 132 

-51 12 -75 

319 329 315 

-648 -562 -677 

-99 -7 -131 

15 39 5 

-18 18 -31 

-263 -242 -266 

-537 -7 400 1 127 

-32 -39 -29 

-244 -79 -301 

-206 -219 -203 

16 -13 30 

117 166 94 

503 527 493 

546 569 538 

352 381 335 

413 474 387 

508 516 507 

1 091 967 1 128 

522 548 510 

500 525 491 

490 514 483 

532 517 540 

502 532 486 

156 101 32 911 123 190 

29 957 10 773 19 184 

6 873 1 613 5 260 

9 591 3 349 6 242 

5 731 3 234 2 497 

3 097 1 101 1 996 

266 300 248 

299 335 289 

216 281 181 

252 266 234 

251 267 243 



Az általános forgalmi adó fontosabb adatai 

1999-2003. években 


Bevallások száma (db) 1 765 551 1 591 213 1 755 879 1 898 088 1 930 412 

Értékesítést terhelő általános forgalmi adó 

adatok: millió Ft-ban 

1. Exportértékesítés 5 774 013 8 020 710 8 795 576 8 873 656 9 768 174 

2. Belföldi értékesítés 26 297 314 30 414 179 34 293 464 37 402 887 40 989 071 

3. Belföldi értékesítés összes adója 4 610 928 5 376 328 6 045 020 6 613 895 7 263 064 

ebből: 

4. – 0%-os kulcs alá tartozó értékesítés 983 259 1 089 851 1 281 979 1 489 380 1 743 468 

5. – 12%-os kulcs alá tartozó értékesítés 6 677 486 7 742 957 8 963 658 9 554 267 9 720 366 

6. – 12%-os kulcs alá tartozó értékesítés adója 801 293 929 151 1 075 634 1 146 505 1 166 439 

7. – 25%-os kulcs alá tartozó értékesítés 14 842 123 17 466 593 19 478 616 21 449 931 23 943 318 

8. – 25%-os kulcs alá tartozó értékesítés adója 3 710 560 4 366 684 4 869 692 5 362 521 5 985 866 

9. – tárgyi adómentes értékesítés 3 180 989 3 575 710 3 778 109 4 199 403 4 756 833 

10. – egyéb értékesítés 613 451 539 068 712 420 629 875 732 663 

11. – egyéb értékesítés adója 99 077 80 492 82 373 88 031 90 985 

12. Külföldi szolgáltatás igénybevételének összege 685 496 742 373 1 323 131 1 087 353 949 397 

13. Külföldi szolgáltatás igénybevételének adója 164 463 178 628 321 947 261 966 224 739 

14. Összes értékesítés 32 756 821 39 177 262 44 412 172 47 363 897 51 706 642 

15. Összes értékesítés adója 4 775 396 5 554 955 6 366 966 6 875 863 7 487 802 

Beszerzést terhelő általános forgalmi adó 


1. Belföldön beszerzett termék vagy igénybevett szolgáltatás 19 245 375 22 258 927 27 411 563 29 388 357 29 471 487 

2. Belföldön beszerzett termék vagy igénybevett szolgáltatás 

adója 3 788 697 4 402 483 5 063 562 5 471 124 5 919 519 

3. ebből: tárgyi eszköz beszerzés 1 416 456 1 478 502 1 582 909 1 711 738 2 132 623 

4. tárgyi eszköz beszerzésének adója 335 714 351 190 374 230 404 873 500 991 

5. Importált termék beszerzése 3 952 582 5 207 313 5 727 363 6 147 990 6 863 217 

6. Importált termék beszerzésének adója 906 796 1 171 231 1 279 196 1 380 274 1 513 019 

7. ebből: tárgyi eszköz beszerzés 167 587 164 303 159 868 135 361 205 170 

8. tárgyi eszköz beszerzésének adója 41 182 40 302 39 245 32 972 50 305 

9. Mezőgazdasági kompenzációs felár alapja 222 427 267 972 289 087 274 109 278 121 

10. Mezőgazdasági kompenzációs felár adója 22 551 27 360 28 845 27 820 29 096 

11. Saját vállalkozáson belül végzett beruházás 71 943 77 612 98 686 95 758 108 277 

12. Saját vállalkozáson belül végzett beruházás adója 17 585 18 953 21 832 20 239 22 886 

13. Külföldi utasnak visszatérített adó alapja 23 844 56 827 69 969 24 658 15 705 

14. Külföldi utasnak visszatérített adó 5 710 13 695 16 557 5 534 3 487 

15. Egyéb 68 221 69 386 231 513 99 794 170 612 

16. Egyéb sor adója 15 334 15 639 55 138 19 455 23 149 

17. Összes beszerzés 23 584 390 27 938 041 33 828 182 36 030 665 36 907 419 

18. Összes beszerzés adója 4 756 674 5 649 357 6 465 119 6 924 443 7 511 156 

Számított mutatók 

adatok: százalékban 

1. Összes értékesítés átlagos adókulcsa 14,58 14,18 14,34 14,52 14,48 

2. Belföldi értékesítés átlagos adókulcsa 17,53 17,68 17,63 17,68 17,72 

3. Összes beszerzés átlagos adókulcsa 20,17 20,22 19,11 19,22 20,35 

4. Importált termék utáni áfa az összes beszerzés utáni 

áfa arányában 19,06 20,73 19,79 19,93 20,14 



Az általános forgalmi adó 2003. évi fontosabb adatai 


ebből kizáróla- 

Megnevezés KAIG Észak-Bp gos illetékes- 


ségű terület 



1. Exportértékesítés 1 719 255 337 235 31 556 218 010 396 450 441 376 

2. Belföldi értékesítés 12 803 589 4 089 924 333 435 2 952 995 3 032 367 2 661 068 

3. Belföldi értékesítés összes adója 1 900 545 761 645 27 101 600 202 621 415 543 136 

ebből: 

4. – 0%-os kulcs alá tartozó értékesítés 608 388 196 306 12 658 136 050 162 382 112 889 

5. – 12%-os kulcs alá tartozó értékesítés 2 839 545 502 896 18 370 326 881 377 116 487 633 

6. – 12%-os kulcs alá tartozó értékesítés adója 340 745 60 347 2 204 39 225 45 254 58 516 

7. – 25%-os kulcs alá tartozó értékesítés 6 086 909 2 781 215 98 973 2 221 442 2 268 956 1 899 792 

8. – 25%-os kulcs alá tartozó értékesítés adója 1 521 727 695 307 24 743 555 363 567 242 474 952 

9. – tárgyi adómentes értékesítés 2 968 760 556 424 201 587 221 823 155 132 102 570 

10. – egyéb értékesítés 286 699 49 112 1 242 37 057 67 664 54 568 

11. – egyéb értékesítés adója 34 750 5 027 8 3 200 8 643 8 892 

12. Külföldi szolgáltatás igénybevételének összege 262 994 145 825 59 661 66 262 57 391 87 298 

13. Külföldi szolgáltatás igénybevételének adója 63 856 35 131 14 735 15 500 13 455 20 492 

14. Összes értékesítés 14 785 838 4 572 985 424 652 3 237 267 3 486 208 3 189 742 

15. Összes értékesítés adója 1 964 400 796 776 41 836 615 702 634 870 563 628 



1. Belföldön beszerzett termék vagy igénybevett szolgáltatás 6 476 667 2 797 905 151 136 2 142 081 2 289 642 2 127 933 


adója 1 238 639 583 422 29 609 469 391 488 123 449 568 

3. ebből: tárgyi eszköz beszerzés 375 396 182 793 2 895 123 438 245 635 113 094 

4. tárgyi eszköz beszerzésének adója 85 476 42 958 500 28 523 51 749 27 075 

5. Importált termék beszerzése 2 510 132 535 933 4 631 398 764 769 374 428 991 

6. Importált termék beszerzésének adója 535 128 124 113 1 155 93 332 121 243 99 300 

7. ebből: tárgyi eszköz beszerzés 45 065 13 203 314 4 709 6 029 8 876 

8. tárgyi eszköz beszerzésének adója 11 187 3 185 79 1 135 1 461 2 028 

9. Mezőgazdasági kompenzációs felár alapja 3 334 2 569 123 3 655 5 149 18 903 

10. Mezőgazdasági kompenzációs felár adója 398 277 13 355 576 1 800 

11. Saját vállalkozáson belül végzett beruházás 16 486 4 688 671 10 611 1 540 6 942 

12. Saját vállalkozáson belül végzett beruházás adója 3 312 1 123 159 2 621 380 1 589 

13. Külföldi utasnak visszatérített adó alapja 5 784 375 0 400 272 139 

14. Külföldi utasnak visszatérített adó 1 216 93 0 76 65 34 

15. Egyéb 71 740 32 863 13 573 14 703 6 303 9 627 

16. Egyéb sor adója 3 513 6 451 2 076 3 224 1 161 2 179 

17. Összes beszerzés 9 084 141 3 374 333 170 134 2 570 214 3 072 280 2 592 535 

18. Összes beszerzés adója 1 782 206 715 478 33 011 568 999 611 548 554 471 



1. Összes értékesítés átlagos adókulcsa 13,29 17,42 9,85 19,02 18,21 17,67 

2. Belföldi értékesítés átlagos adókulcsa 14,84 18,62 8,13 20,33 20,49 20,41 

3. Összes beszerzés átlagos adókulcsa 19,62 21,20 19,40 22,14 19,91 21,39 


áfa arányában 30,03 17,35 3,50 16,40 19,83 17,91 





Megnevezés 




1. Exportértékesítés 975 189 1 097 840 241 310 2 314 338 

2. Belföldi értékesítés 1 341 633 950 073 721 302 3 013 008 

3. Belföldi értékesítés összes adója 260 069 185 193 137 099 582 361 

ebből: 

4. – 0%-os kulcs alá tartozó értékesítés 56 409 24 363 22 833 103 605 


6. – 12%-os kulcs alá tartozó értékesítés adója 46 053 34 121 24 773 104 948 

7. – 25%-os kulcs alá tartozó értékesítés 833 975 595 362 441 497 1 870 834 


9. – tárgyi adómentes értékesítés 38 611 31 736 33 793 104 139 

10. – egyéb értékesítés 25 082 8 790 13 278 47 149 

11. – egyéb értékesítés adója 4 799 1 301 1 252 7 352 

12. Külföldi szolgáltatás igénybevételének összege 75 202 21 475 10 308 106 985 

13. Külföldi szolgáltatás igénybevételének adója 18 369 4 929 2 300 25 597 

14. Összes értékesítés 2 392 024 2 069 387 972 920 5 434 331 

15. Összes értékesítés adója 278 437 190 122 139 399 607 958 




1. Belföldön beszerzett termék vagy igénybevett szolgáltatás 1 309 802 796 592 638 692 2 745 085 


adója 253 173 152 515 128 133 533 821 

3. ebből: tárgyi eszköz beszerzés 68 386 57 287 41 136 166 809 

4. tárgyi eszköz beszerzésének adója 16 501 13 941 9 522 39 965 

5. Importált termék beszerzése 300 504 308 258 85 066 693 829 

6. Importált termék beszerzésének adója 73 834 75 041 20 679 169 554 


8. tárgyi eszköz beszerzésének adója 1 978 2 436 652 5 066 

9. Mezőgazdasági kompenzációs felár alapja 9 377 6 217 4 407 20 001 

10. Mezőgazdasági kompenzációs felár adója 1 057 640 430 2 128 

11. Saját vállalkozáson belül végzett beruházás 4 401 5 351 3 740 13 492 

12. Saját vállalkozáson belül végzett beruházás adója 872 936 769 2 577 

13. Külföldi utasnak visszatérített adó alapja 12 340 748 1 100 

14. Külföldi utasnak visszatérített adó 3 50 187 240 

15. Egyéb 15 178 3 323 1 695 20 196 

16. Egyéb sor adója 3 649 403 351 4 403 

17. Összes beszerzés 1 639 274 1 120 081 734 348 3 493 703 

18. Összes beszerzés adója 332 588 229 585 150 549 712 722 



1. Összes értékesítés átlagos adókulcsa 11,64 9,19 14,33 11,19 

2. Belföldi értékesítés átlagos adókulcsa 19,38 19,49 19,01 19,33 

3. Összes beszerzés átlagos adókulcsa 20,29 20,50 20,50 20,40 


áfa arányában 22,20 32,69 13,74 23,79 





Megnevezés 




1. Exportértékesítés 1 325 968 483 450 84 975 1 894 394 



ebből: 








11. – egyéb értékesítés adója 2 169 1 048 750 3 967 










adója 208 656 85 530 106 015 400 201 










12. Saját vállalkozáson belül végzett beruházás adója 1 774 412 407 2 593 

13. Külföldi utasnak visszatérített adó alapja 175 34 40 249 


15. Egyéb 1 330 618 1 044 2 991 

16. Egyéb sor adója 184 126 201 512 

17. Összes beszerzés 1 401 896 557 974 592 540 2 552 410 








áfa arányában 26,20 26,31 10,08 22,55 





Megnevezés 




1. Exportértékesítés 100 280 586 517 55 771 742 568 

2. Belföldi értékesítés 910 551 558 587 458 615 1 927 753 


ebből: 
















1. Belföldön beszerzett termék vagy igénybevett szolgáltatás 765 315 710 384 338 464 1 814 163 


adója 147 236 150 760 67 708 365 705 






8. tárgyi eszköz beszerzésének adója 748 340 738 1 826 







15. Egyéb 1 244 1 138 508 2 890 


17. Összes beszerzés 843 103 767 555 393 882 2 004 539 








áfa arányában 8,87 5,96 13,60 8,63 





Megnevezés 







ebből: 











14. Összes értékesítés 1 636 190 719 112 337 602 2 692 904 







adója 236 977 96 823 40 311 374 111 





7. ebből: tárgyi eszköz beszerzés 52 215 3 430 895 56 540 

8. tárgyi eszköz beszerzésének adója 13 043 819 223 14 085 

9. Mezőgazdasági kompenzációs felár alapja 7 577 7 441 988 16 006 

10. Mezőgazdasági kompenzációs felár adója 807 865 108 1 780 

11. Saját vállalkozáson belül végzett beruházás 5 224 1 534 831 7 589 




15. Egyéb 2 204 679 316 3 199 










áfa arányában 16,17 13,39 18,13 15,68 





Megnevezés 







ebből: 








11. – egyéb értékesítés adója 2 925 1 606 2 883 7 414 



14. Összes értékesítés 1 751 464 1 000 806 1 112 987 3 865 258 







adója 240 227 134 067 154 038 528 331 








10. Mezőgazdasági kompenzációs felár adója 3 715 1 127 3 235 8 078 



13. Külföldi utasnak visszatérített adó alapja 589 92 1 378 2 059 


15. Egyéb 1 559 720 1 007 3 286 










áfa arányában 9,59 22,29 13,13 14,15 





Megnevezés 





2. Belföldi értékesítés 1 211 047 614 213 1 116 949 2 942 209 


ebből: 








11. – egyéb értékesítés adója 1 566 832 969 3 367 


13. Külföldi szolgáltatás igénybevételének adója 2 846 816 1 860 5 522 








adója 210 071 101 345 176 792 488 208 








10. Mezőgazdasági kompenzációs felár adója 3 725 2 791 2 010 8 525 



13. Külföldi utasnak visszatérített adó alapja 2 059 406 2 723 5 189 

14. Külföldi utasnak visszatérített adó 471 87 609 1 168 

15. Egyéb 1 353 427 1 035 2 814 


17. Összes beszerzés 1 217 585 601 822 1 008 628 2 828 036 








áfa arányában 12,34 8,46 9,00 10,36 





Megnevezés 

Országos 

összesen 

ebből: 





1. Exportértékesítés 9 768 174 3 112 327 6 655 848 

2. Belföldi értékesítés 40 989 071 25 539 943 15 449 128 

3. Belföldi értékesítés összes adója 7 263 064 4 426 943 2 836 120 

ebből: 



6. – 12%-os kulcs alá tartozó értékesítés adója 1 166 439 544 087 622 352 


8. – 25%-os kulcs alá tartozó értékesítés adója 5 985 866 3 814 592 2 171 274 


10. – egyéb értékesítés 732 663 495 100 237 563 

11. – egyéb értékesítés adója 90 985 60 511 30 473 

12. Külföldi szolgáltatás igénybevételének összege 949 397 619 770 329 627 

13. Külföldi szolgáltatás igénybevételének adója 224 739 148 433 76 306 

14. Összes értékesítés 51 706 642 29 272 040 22 434 602 

15. Összes értékesítés adója 7 487 802 4 575 376 2 912 426 



1. Belföldön beszerzett termék vagy igénybevett szolgáltatás 29 471 487 15 834 229 13 637 258 


adója 5 919 519 3 229 142 2 690 377 

3. ebből: tárgyi eszköz beszerzés 2 132 623 1 040 355 1 092 268 


5. Importált termék beszerzése 6 863 217 4 643 194 2 220 023 

6. Importált termék beszerzésének adója 1 513 019 973 117 539 903 

7. ebből: tárgyi eszköz beszerzés 205 170 77 881 127 289 


9. Mezőgazdasági kompenzációs felár alapja 278 121 33 610 244 511 


11. Saját vállalkozáson belül végzett beruházás 108 277 40 266 68 011 


13. Külföldi utasnak visszatérített adó alapja 15 705 6 970 8 734 

14. Külföldi utasnak visszatérített adó 3 487 1 484 2 003 

15. Egyéb 170 612 135 235 35 377 

16. Egyéb sor adója 23 149 16 528 6 620 

17. Összes beszerzés 36 907 419 20 693 504 16 213 914 

18. Összes beszerzés adója 7 511 156 4 232 703 3 278 453 



1. Összes értékesítés átlagos adókulcsa 14,48 15,63 12,98 

2. Belföldi értékesítés átlagos adókulcsa 17,72 17,33 18,36 

3. Összes beszerzés átlagos adókulcsa 20,35 20,45 20,22 


áfa arányában 20,14 22,99 16,47 



A társasági adó és az osztalékadó 1999-2003. évi kiemelt adatai 

Egyszeres könyvvitelt vezetõ pénzintézetek nélküli vállalkozások 


Feldolgozott bevallások száma (db) 

(0-ás bevallások nélkül) 133 838 143 916 131 213 103 989 85 517 

Gazdálkodási adatok 

1. Nettó árbevétel 963 547 1 100 185 1 070 888 916 438 734 256 

2. Export árbevétel 24 413 28 247 0 0 0 

3. Export árbevétel aránya (%) 2,53 2,57 0,00 0,00 0,00 

4. Bevételek összesen 987 842 1 129 723 1 105 365 946 349 763 426 

5. Költségek és ráfordítások összesen 920 341 1 042 493 1 048 612 903 417 733 270 

6. 

7. 

8. 

9. 

10. 

11. 

12. 

13. 

14. 

15. Adózás előtti eredmény 68 026 87 533 56 717 43 075 30 270 

16. Adózás előtti nyereség 107 443 127 939 102 541 84 253 65 506 

17. Adózás előtti veszteség -39 417 -40 405 -45 823 -41 178 -35 236 

18. Bevételarányos eredmény (15. : 4. sor x 100) (%) 6,89 7,75 5,13 4,55 3,96 

19. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek 52 006 64 474 83 818 77 924 67 576 

20. Adózás előtti eredményt növelő tételek 5 040 5 387 62 702 57 273 49 120 

21. Számított adó alapja 21 258 28 451 35 847 22 600 11 880 

22. Számított adó 12 431 14 261 13 970 10 883 8 161 

23. Igénybevett adókedvezmények 143 113 63 85 110 

24. Adófizetési kötelezettség (kiegészítő adó nélkül) 12 261 14 119 13 877 10 769 8 011 

25. Fizetett osztalék 11 854 11 040 12 957 7 122 8 050 

26. Adóterhelés százaléka 17,70 17,76 17,80 17,71 17,59 

27. 

28. 

29. 

Tulajdonosi adatok 


1. Állami tulajdoni hányad 0,30 0,01 0,02 0,02 0,02 

2. 

3. Belföldi magánszemély tulajdoni hányad 83,24 84,18 86,55 86,69 86,56 

4. Belföldi társasági tulajdoni hányad 6,49 7,18 5,31 5,46 5,13 

5. 

6. Külföldi tulajdoni hányad 9,53 8,04 7,62 7,03 7,09 

7. Egyéb tulajdoni hányad 0,44 0,59 0,51 0,27 0,54 

Mérlegadatok 



1. Mérlegfőösszeg 423 647 505 693 524 417 476 741 418 766 

2. Jegyzett tőke 37 347 40 827 37 441 30 781 25 197 

3. Saját tőke 105 740 132 934 149 055 129 821 107 339 

4. Céltartalék 1 281 1 234 669 603 707 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 183 591 190 354 169 651 140 217 111 221 

Megjegyzés: az adatok a legutolsó feldolgozásból származnak és az adott év szabályozásának megfelelő tartalommal rendelkeznek. 

26. sor nevezőjében pozitív adóalap


A társasági adó és az osztalékadó 2003. évi kiemelt adatai igazgatóságonként és régiónként 



ebből kizárólagos 



terület 


(0-ás bevallások nélkül) 9 625 10 285 10 301 10 708 



1. Nettó árbevétel 74 046 80 446 76 833 93 432 

2. Export árbevétel 0 0 0 0 

3. Export árbevétel aránya (%) 0 0 0 0 

4. Bevételek összesen 77 291 82 927 79 069 96 387 

5. Költségek és ráfordítások összesen 73 623 80 114 76 159 94 054 

6. 

7. 

8. 

9. 

10. 

11. 

12. 

13. 

14. 

15. Adózás előtti eredmény 3 668 2 823 2 961 2 332 

16. Adózás előtti nyereség 7 754 6 855 6 997 7 290 

17. Adózás előtti veszteség -4 086 -4 032 -4 036 -4 958 

18. Bevételarányos eredmény (15. : 4. sor x 100) (%) 4,75 3,40 3,75 2,42 

19. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek 6 455 6 082 6 046 8 403 

20. Adózás előtti eredményt növelő tételek 4 670 4 273 4 466 6 234 

21. Számított adó alapja 1 881 1 005 1 378 148 

22. Számított adó 1 057 892 941 882 

23. Igénybevett adókedvezmények 5 5 6 11 

24. Adófizetési kötelezettség (kieg, adó nélkül) 1 052 883 930 869 

25. Fizetett osztalék 1 281 643 1 079 774 

26. Adóterhelés százaléka 17,84 17,67 17,72 17,68 

27. 

28. 

29. 



1. Állami tulajdoni hányad 0,01 0,01 0,00 0,04 

2. 

3. Belföldi magánszemély tulajdoni hányad 88,34 85,93 81,64 93,98 

4. Belföldi társasági tulajdoni hányad 5,63 7,81 5,32 3,34 

5. 

6. Külföldi tulajdoni hányad 4,70 5,74 8,04 2,16 

7. Egyéb tulajdoni hányad 0,10 0,23 3,50 0,26 

Mérlegadatok 


1. Mérlegfőösszeg 48 377 40 881 42 567 50 142 

2. Jegyzett tőke 3 051 2 471 2 816 2 593 

3. Saját tőke 14 109 8 868 11 061 9 728 

4. Céltartalék 45 97 138 75 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 10 684 11 515 11 439 14 115 

Megjegyzés: az adatok a legutolsó feldolgozásból származnak és az adott év szabályozásának megfelelő tartalommal rendelkeznek, 





Megnevezés 





(0-ás bevallások nélkül) 3 260 2 134 2 170 7 564 3 080 1 373 2 182 6 635 


1. Nettó árbevétel 30 074 19 977 19 213 69 264 27 717 12 322 18 738 58 777 

2. Export árbevétel 0 0 0 0 0 0 0 0 

3. Export árbevétel aránya (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 

4. Bevételek összesen 31 401 20 816 20 195 72 412 28 810 12 954 19 581 61 346 

5. Költségek és ráfordítások összesen 29 653 19 939 19 448 69 040 27 775 12 417 18 651 58 843 

6. 

7. 

8. 

9. 

10. 

11. 

12. 

13. 

14. 

15. Adózás előtti eredmény 1 748 878 750 3 376 1 043 563 930 2 536 

16. Adózás előtti nyereség 3 099 1 729 1 715 6 544 2 475 1 184 1 821 5 480 

17. Adózás előtti veszteség -1 352 -851 -966 -3 168 -1 432 -620 -891 -2 943 

18. Bevételarányos eredmény 

(15. : 4. sor x 100) (%) 5,57 4,22 3,71 4,66 3,62 4,35 4,75 4,13 

19. Adózás előtti eredményt csökkentő 

tételek 3 219 1 933 1 992 7 144 2 727 1 438 2 182 6 347 

20. Adózás előtti eredményt növelő 

tételek 2 373 1 495 1 439 5 307 2 009 1 083 1 500 4 593 

21. Számított adó alapja 919 444 216 1 578 331 215 248 795 

22. Számított adó 388 224 198 810 296 143 197 637 

23. Igénybevett adókedvezmények 6 3 3 12 6 2 8 15 

24. Adófizetési kötelezettség (kieg, adó 

nélkül) 366 220 195 781 289 141 188 619 

25. Fizetett osztalék 447 232 174 853 368 166 150 684 

26. Adóterhelés százaléka 16,94 17,64 17,30 17,22 17,51 17,55 17,17 17,41 

27. 

28. 

29. 




1. Állami tulajdoni hányad 0,00 0,00 0,00 0,00 0,27 0,01 0,00 0,11 

2. 

3. Belföldi magánszemély tulajdoni 

hányad 94,28 94,25 81,52 90,59 84,16 75,16 61,59 73,04 

4. Belföldi társasági tulajdoni hányad 4,01 4,70 3,85 4,11 5,30 1,26 3,12 3,65 

5. 

6. Külföldi tulajdoni hányad 1,29 0,70 14,56 5,00 10,00 23,12 32,83 21,97 

7. Egyéb tulajdoni hányad 0,02 0,20 0,00 0,05 0,19 0,01 0,74 0,39 

Mérlegadatok 


1. Mérlegfőösszeg 18 404 10 951 11 648 41 002 16 181 7 261 13 904 37 346 

2. Jegyzett tőke 1 324 576 772 2 672 1 107 500 1 168 2 775 

3. Saját tőke 6 110 3 004 3 111 12 225 3 266 1 262 2 840 7 368 

4. Céltartalék 16 29 20 66 5 3 45 52 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 4 728 2 935 2 915 10 578 4 685 1 832 2 943 9 460 






Megnevezés 





(0-ás bevallások nélkül) 3 243 2 078 1 576 6 897 4 219 1 586 977 6 782 







6. 

7. 

8. 

9. 

10. 

11. 

12. 

13. 

14. 


16. Adózás előtti nyereség 2 404 1 671 1 245 5 320 3 253 1 297 774 5 324 

17. Adózás előtti veszteség -1 114 -1 049 -698 -2 860 -1 374 -568 -430 -2 372 


(15. : 4. sor x 100) (%) 4,55 3,25 3,28 3,83 5,21 4,96 3,48 4,87 


tételek 2 683 1 770 1 592 6 044 3 386 1 415 833 5 633 


tételek 1 799 1 253 1 134 4 186 2 353 976 655 3 985 

21. Számított adó alapja 407 108 93 608 852 293 167 1 312 

22. Számított adó 273 193 141 607 395 150 99 644 


24. Adófizetési kötelezettség 

(kieg, adó nélkül) 268 189 137 594 385 146 95 626 



27. 

28. 

29. 





2. 


hányad 90,19 87,84 89,57 89,36 89,28 90,52 96,64 90,67 


5. 



Mérlegadatok 



2. Jegyzett tőke 1 018 615 435 2 068 953 471 234 1 657 

3. Saját tőke 3 839 2 706 2 306 8 852 6 038 2 393 1 608 10 039 

4. Céltartalék 26 7 6 39 7 10 5 23 







Megnevezés 













6. 

7. 

8. 

9. 

10. 

11. 

12. 

13. 

14. 

15. Adózás előtti eredmény 1 679 841 1 411 3 932 1 284 963 983 3 230 


17. Adózás előtti veszteség -1 371 -804 -1 318 -3 493 -1 424 -672 -1 192 -3 287 


(15. : 4. sor x 100) (%) 5,07 3,88 4,56 4,58 4,00 4,14 3,52 3,87 


tételek 2 948 1 902 2 957 7 806 3 308 1 955 2 352 7 615 


tételek 2 322 1 382 2 128 5 833 2 370 1 425 1 778 5 573 

21. Számított adó alapja 1 066 323 591 1 981 344 434 417 1 194 

22. Számított adó 412 188 320 921 306 195 269 770 



(kieg, adó nélkül) 406 183 317 906 301 187 265 753 



27. 

28. 

29. 




2. 


hányad 93,84 95,34 80,37 90,00 80,84 86,19 91,94 85,02 


5. 



Mérlegadatok 



2. Jegyzett tőke 1 030 726 814 2 570 1 217 686 620 2 523 

3. Saját tőke 5 312 3 427 5 780 14 519 4 106 3 603 2 862 10 571 

4. Céltartalék 2 73 14 90 48 9 26 83 







Megnevezés 

Országos 

összesen 

ebből 




(0-ás bevallások nélkül) 85 517 40 919 44 598 


1. Nettó árbevétel 734 256 324 757 409 498 

2. Export árbevétel 0 0 0 

3. Export árbevétel aránya (%) 0 0 0 

4. Bevételek összesen 763 426 335 674 427 752 

5. Költségek és ráfordítások összesen 733 270 323 950 409 320 

6. 

7. 

8. 

9. 

10. 

11. 

12. 

13. 

14. 

15. Adózás előtti eredmény 30 270 11 784 18 485 

16. Adózás előtti nyereség 65 506 28 896 36 610 

17. Adózás előtti veszteség -35 236 -17 112 -18 124 

18. Bevételarányos eredmény (15. : 4. sor x 100) (%) 3,96 3,51 4,32 

19. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek 67 576 26 986 40 590 

20. Adózás előtti eredményt növelő tételek 49 120 19 643 29 476 

21. Számított adó alapja 11 880 4 412 7 468 

22. Számított adó 8 161 3 773 4 388 

23. Igénybevett adókedvezmények 110 27 83 

24. Adófizetési kötelezettség (kieg, adó nélkül) 8 011 3 733 4 278 

25. Fizetett osztalék 8 050 3 777 4 273 

26. Adóterhelés százaléka 17,59 17,74 17,46 

27. 

28. 

29. 


1. Állami tulajdoni hányad 0,02 0,01 0,02 

2. 

3. Belföldi magánszemély tulajdoni hányad 86,56 87,41 85,92 

4. Belföldi társasági tulajdoni hányad 5,13 5,50 4,84 

5. 

6. Külföldi tulajdoni hányad 7,09 5,19 8,54 

7. Egyéb tulajdoni hányad 0,54 1,04 0,16 

Mérlegadatok 




1. Mérlegfőösszeg 418 766 181 967 236 799 

2. Jegyzett tőke 25 197 10 932 14 265 

3. Saját tőke 107 339 43 766 63 573 

4. Céltartalék 707 355 352 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 111 221 47 753 63 468 




Megnevezés 


Kettõs könyvvitelt vezetõ pénzintézetek nélküli vállalkozások 


(0-ás bevallások nélkül) 138 645 138 409 150 006 149 599 182 351 181 844 



1. Nettó árbevétel 26 388 351 26 209 683 31 923 189 31 647 945 37 030 404 36 642 319 

2. Export árbevétel 6 026 903 5 855 218 7 667 819 7 427 393 9 013 896 8 681 505 

3. Export árbevétel aránya (%) 22,84 22,34 24,02 23,47 24,34 23,69 

4. Bevételek összesen 29 045 628 28 629 447 34 551 874 34 198 503 40 064 558 39 533 313 

5. Költségek és ráfordítások összesen 27 939 559 27 525 130 33 401 738 33 011 786 38 629 388 38 200 757 

6. Üzemi eredmény 1 380 743 1 246 374 1 389 835 1 366 330 1 444 443 1 407 220 

7. Üzemi nyereség 1 840 134 1 703 832 1 900 837 1 874 326 2 140 081 2 100 354 

8. Üzemi veszteség -459 391 -457 457 -511 001 -507 996 -695 638 -693 134 

9. Pénzügyi eredmény -125 022 -220 416 -179 912 -198 957 -154 052 -211 825 

10. Pénzügyi nyereség 305 358 209 501 238 966 219 369 311 403 246 780 

11. Pénzügyi veszteség -430 381 -429 917 -418 878 -418 327 -465 456 -458 606 

12. Rendkivüli eredmény -149 652 78 359 -59 788 19 345 115 882 108 264 

13. Rendkivüli nyereség 260 970 260 783 182 794 181 341 270 851 261 968 

14. Rendkivüli veszteség -410 622 -182 424 -242 581 -161 996 -154 968 -153 704 

15. Adózás előtti eredmény 1 105 981 1 104 073 1 149 341 1 185 922 1 406 619 1 304 005 

16. Adózás előtti nyereség 1 816 857 1 710 646 1 862 635 1 818 117 2 241 904 2 135 882 

17. Adózás előtti veszteség -710 876 -606 573 -713 294 -632 195 -835 285 -831 877 


(15. : 4. sor x 100) (%) 3,81 3,86 3,33 3,47 3,51 3,30 

19. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek 2 119 043 1 912 295 2 059 042 2 050 325 2 765 017 2 737 698 

20. Adózás előtti eredményt növelő tételek 2 123 024 1 889 027 2 132 051 2 044 228 2 361 296 2 344 565 

21. Számított adó alapja 1 104 773 1 075 584 1 218 695 1 176 151 1 002 327 910 082 

22. Számított adó 280 574 279 606 311 355 309 995 320 066 317 210 

23. Igénybevett adókedvezmények 85 731 85 731 96 255 96 255 81 317 81 317 


(kieg. adó nélkül) 192 588 191 652 214 435 213 082 237 790 234 960 

25. Fizetett osztalék 456 419 452 838 492 803 486 571 596 180 591 385 

26. Adóterhelés százaléka 12,13 12,32 12,11 12,35 12,78 13,31 

27. Mérleg szerinti eredmény 483 510 486 276 479 584 523 310 646 877 554 512 

28. Mérleg szerinti nyereség 1 193 041 1 091 259 1 190 840 1 153 467 1 480 286 1 384 490 

29. Mérleg szerinti veszteség -709 531 -604 983 -711 256 -630 157 -833 409 -829 978 


összesen 

1999. év 2000. év 2001. év 

off-shore 

nélkül 

összesen 

off-shore 

nélkül 


összesen 

off-shore 

nélkül 

1. Állami tulajdoni hányad 9,59 11,49 9,43 10,72 10,04 10,66 

2. Önkormányzati tulajdoni hányad 6,40 7,67 6,42 7,29 6,89 7,31 

3. Belföldi magánszemély tulajdoni hányad 9,91 11,87 11,61 13,19 12,67 13,45 

4. Belföldi társasági tulajdoni hányad 22,48 26,94 23,29 26,47 24,69 26,22 

5. MRP tulajdoni hányad 0,48 0,58 0,52 0,59 0,34 0,36 

6. Külföldi tulajdoni hányad 48,39 38,14 46,52 39,23 43,40 39,91 

7. Egyéb tulajdoni hányad 2,75 3,31 2,21 2,51 1,97 2,09 

Mérlegadatok 


1. Mérlegfőösszeg 23 077 176 21 544 628 27 744 197 25 814 722 31 529 879 28 993 530 

2. Jegyzett tőke 7 409 141 6 181 675 7 513 296 6 612 868 7 166 733 6 750 252 

3. Saját tőke 11 156 459 9 827 330 12 808 355 11 588 953 14 322 807 12 401 631 

4. Céltartalék 303 258 301 713 364 684 364 362 257 751 257 600 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 1 957 647 1 957 491 2 006 530 2 006 344 2 020 610 2 020 252 

Megjegyzés: Az adatok a legutolsó feldolgozásból származnak és az adott év szabályozásának megfelelő tartalommal rendelkeznek. 





Megnevezés 

összesen 

2002. év 2003. év 

off-shore 

nélkül 

összesen 

off-shore 

nélkül 






2. Export árbevétel 8 285 762 7 902 736 9 745 100 8 860 136 

3. Export árbevétel aránya (%) 21,51 20,74 23,09 21,47 



6. Üzemi eredmény 1 593 377 1 596 086 1 955 238 1 860 712 

7. Üzemi nyereség 2 366 384 2 328 640 2 643 192 2 544 624 

8. Üzemi veszteség -773 007 -732 554 -687 954 -683 912 

9. Pénzügyi eredmény -60 359 -111 129 -50 794 -128 618 

10. Pénzügyi nyereség 395 844 327 798 586 803 498 369 

11. Pénzügyi veszteség -456 202 -438 927 -637 596 -626 987 

12. Rendkivüli eredmény 196 927 197 078 384 656 384 970 

13. Rendkivüli nyereség 308 923 308 298 509 235 508 629 

14. Rendkivüli veszteség -111 996 -111 219 -124 579 -123 659 


16. Adózás előtti nyereség 2 522 190 2 425 828 3 139 584 2 960 398 



(15. : 4. sor x 100) (%) 4,14 4,08 4,94 4,68 

19. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek 3 114 339 3 044 137 4 049 573 3 491 344 

20. Adózás előtti eredményt növelő tételek 2 568 585 2 503 332 2 867 389 2 813 897 

21. Számított adó alapja 1 188 246 1 146 065 1 104 360 1 440 356 

22. Számított adó 342 926 340 234 419 735 414 994 



(kieg. adó nélkül) 259 508 256 832 289 509 284 781 



27. Mérleg szerinti eredmény 894 335 854 181 1 208 840 1 055 921 

28. Mérleg szerinti nyereség 1 684 702 1 596 068 2 055 531 1 895 460 

29. Mérleg szerinti veszteség -790 367 -741 887 -846 692 -839 539 




2. Önkormányzati tulajdoni hányad 6,46 6,79 4,39 4,70 



5. MRP tulajdoni hányad 0,29 0,30 0,21 0,22 



Mérlegadatok 


1. Mérlegfőösszeg 32 970 065 31 270 053 39 734 976 37 704 777 

2. Jegyzett tőke 7 361 590 7 005 336 7 897 617 7 375 789 

3. Saját tőke 15 070 686 13 834 646 17 896 464 16 475 235 

4. Céltartalék 334 828 334 766 381 021 380 890 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 2 039 403 2 038 687 2 043 699 2 042 968 




Megnevezés 







1. Nettó árbevétel 11 056 743 4 408 605 3 457 157 1 010 642 2 732 721 2 796 566 2 633 906 

2. Export árbevétel 2 011 793 1 230 100 345 136 887 394 257 907 301 356 335 760 

3 Export árbevétel aránya (%) 18,20 27,90 9,98 87,81 9,44 10,78 12,75 

4. Bevételek összesen 12 445 029 5 022 885 3 912 904 1 175 747 2 996 141 3 029 614 2 839 652 

5. Költségek és ráfordítások összesen 11 576 342 4 726 930 3 788 985 1 002 692 2 893 042 2 894 775 2 739 739 

6. Üzemi eredmény 556 473 236 174 141 648 95 412 82 670 123 638 104 929 

7. Üzemi nyereség 686 734 350 712 252 144 100 890 158 134 185 624 154 172 

8. Üzemi veszteség -130 260 -114 538 -110 496 -5 478 -75 464 -61 986 -49 243 

9. Pénzügyi eredmény 83 425 36 880 -40 945 77 926 -21 527 -16 358 -15 841 

10. Pénzügyi nyereség 199 463 180 407 91 973 88 757 37 629 32 525 22 693 

11. Pénzügyi veszteség -116 038 -143 527 -132 918 -10 831 -59 156 -48 883 -38 533 

12. Rendkivüli eredmény 228 789 13 409 13 722 -283 36 036 22 724 10 151 

13. Rendkivüli nyereség 251 351 44 114 43 508 670 51 865 31 102 22 826 

14. Rendkivüli veszteség -22 562 -30 705 -29 786 -953 -15 829 -8 378 -12 675 

15. Adózás előtti eredmény 868 443 285 892 113 855 173 055 97 517 129 529 99 172 


17. Adózás előtti veszteség -154 302 -186 112 -178 963 -8 493 -90 397 -67 550 -53 402 


(15. : 4. sor x 100) (%) 6,98 5,69 2,91 14,72 3,25 4,28 3,49 

19. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek 1 078 171 966 932 408 703 561 201 230 889 212 542 195 885 

20. Adózás előtti eredményt növelő tételek 927 590 369 546 316 053 56 063 161 460 154 114 142 061 

21. Számított adó alapja 718 135 -314 566 21 430 -334 937 28 942 70 928 45 487 

22. Számított adó 162 633 38 446 33 705 5 131 19 857 25 796 17 824 



(kiegészítő adó nélkül) 79 303 37 817 33 088 5 046 19 258 25 317 17 197 

25. Fizetett osztalék 461 528 117 802 99 792 18 149 43 268 67 338 35 075 

26. Adóterhelés százaléka 8,78 10,91 17,53 3,15 17,18 17,65 17,34 

27. Mérleg szerinti eredmény 466 035 149 833 -3 085 153 416 37 775 48 655 52 629 

28. Mérleg szerinti nyereség 620 151 334 398 174 327 161 506 127 034 114 898 105 969 

29. Mérleg szerinti veszteség -154 116 -184 565 -177 412 -8 090 -89 259 -66 243 -53 340 



1 Állami tulajdoni hányad 32,45 5,64 8,69 1,09 5,23 4,45 2,19 

2 Önkormányzati tulajdoni hányad 7,24 0,99 1,52 0,00 1,25 1,89 2,11 

3 Belföldi magánszemély tulajdoni hányad 0,59 8,69 13,38 0,04 21,64 23,11 26,49 

4 Belföldi társasági tulajdoni hányad 11,83 24,21 37,29 0,02 33,92 38,85 15,91 

5 MRP tulajdoni hányad 0,04 0,10 0,15 0,00 0,47 0,49 0,38 

6 Külföldi tulajdoni hányad 47,23 59,70 37,93 98,84 35,85 29,01 51,52 

7 Egyéb tulajdoni hányad 0,62 0,68 1,04 0,01 1,64 2,20 1,41 

Mérlegadatok 

Észak-Bp 

KAIG ebből kizárólagos 

illetékes- 


összesen 

off-shore ségű terület 

nélkül 


1. Mérlegfőösszeg 10 453 504 7 428 544 5 398 346 2 091 147 2 641 394 2 575 226 2 263 843 

2. Jegyzett tőke 2 296 448 1 487 419 965 591 527 916 466 119 460 425 408 642 

3. Saját tőke 4 686 083 3 389 806 1 968 578 1 435 244 896 592 1 018 677 991 911 

4. Céltartalék 196 068 19 170 19 039 912 6 802 7 517 4 708 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 295 713 158 777 158 046 6 074 160 960 145 973 152 121 






Megnevezés 









2. Export árbevétel 901 747 906 139 218 431 2 026 317 1 332 635 417 991 66 573 1 817 198 

3 Export árbevétel aránya (%) 44,04 51,41 27,06 43,89 55,89 48,60 11,25 47,37 



6. Üzemi eredmény 59 729 88 602 41 016 189 348 134 510 55 421 29 126 219 057 

7. Üzemi nyereség 92 823 106 720 54 805 254 348 161 850 68 819 38 685 269 354 

8. Üzemi veszteség -33 094 -18 118 -13 789 -65 001 -27 341 -13 398 -9 559 -50 298 

9. Pénzügyi eredmény -1 781 4 117 -880 1 455 -9 831 -5 571 -4 848 -20 250 

10. Pénzügyi nyereség 20 398 17 523 8 267 46 188 13 883 2 831 3 497 20 210 

11. Pénzügyi veszteség -22 180 -13 406 -9 147 -44 733 -23 714 -8 402 -8 345 -40 460 

12. Rendkivüli eredmény 14 238 8 611 1 485 24 334 3 206 2 015 2 358 7 579 

13. Rendkivüli nyereség 17 201 11 368 3 663 32 232 9 518 2 887 3 958 16 363 

14. Rendkivüli veszteség -2 963 -2 757 -2 178 -7 898 -6 312 -872 -1 600 -8 784 

15. Adózás előtti eredmény 72 288 101 341 41 588 215 216 127 900 51 905 26 629 206 434 


17. Adózás előtti veszteség -29 838 -16 730 -13 356 -59 923 -38 747 -15 155 -10 636 -64 538 


(15. : 4. sor x 100) (%) 3,26 5,35 4,70 4,31 5,11 5,72 4,14 5,09 


tételek 148 097 99 739 68 963 316 799 170 676 77 725 48 688 297 089 


tételek 120 417 81 789 57 762 259 967 167 984 55 994 37 843 261 822 

21. Számított adó alapja 44 680 83 416 30 540 158 636 125 262 30 161 15 822 171 245 

22. Számított adó 12 758 19 165 7 850 39 773 28 748 8 222 4 982 41 953 

23. Igénybevett adókedvezmények 3 224 8 630 146 12 000 17 600 108 137 17 845 


(kiegészítő adó nélkül) 9 517 10 519 7 691 27 726 11 132 8 100 4 832 24 063 

25. Fizetett osztalék 46 508 17 270 13 041 76 820 21 259 9 277 7 453 37 989 


27. Mérleg szerinti eredmény 23 870 73 022 21 692 118 584 94 058 34 547 13 904 142 509 

28. Mérleg szerinti nyereség 53 649 89 905 34 937 178 490 132 225 49 599 24 690 206 514 

29. Mérleg szerinti veszteség -29 778 -16 883 -13 245 -59 907 -38 167 -15 052 -10 786 -64 005 




2. Önkormányzati tulajdoni hányad 4,22 1,31 6,42 3,35 3,46 10,62 4,41 5,24 

3. Belföldi magánszemély tul. hányad 16,66 9,26 26,91 15,31 12,94 15,29 25,02 15,83 


5. MRP tulajdoni hányad 0,07 0,07 0,38 0,13 0,10 0,41 0,34 0,21 



Mérlegadatok 



2. Jegyzett tőke 224 272 257 101 108 281 589 654 307 135 116 854 103 258 527 247 

3. Saját tőke 671 513 518 204 299 148 1 488 865 1 072 222 337 201 244 641 1 654 064 

4. Céltartalék 23 952 12 498 9 007 45 457 44 897 1 668 1 096 47 660 







Megnevezés 








1. Nettó árbevétel 970 063 496 540 417 607 1 884 210 1 351 543 687 561 235 701 2 274 804 



4. Bevételek összesen 1 055 535 545 398 456 617 2 057 550 1 450 687 730 802 257 151 2 438 640 

5. Költségek és ráfordítások összesen 1 024 765 528 954 450 119 2 003 838 1 395 128 699 082 250 070 2 344 279 




9. Pénzügyi eredmény -21 268 -4 130 -5 747 -31 145 -11 015 -7 806 -859 -19 680 





14. Rendkivüli veszteség -1 549 -855 -879 -3 283 -2 505 -715 -357 -3 577 





(15. : 4. sor x 100) (%) 2,84 2,88 1,32 2,52 3,78 4,27 2,75 3,81 


tételek 80 368 33 301 47 495 161 165 113 637 54 266 18 495 186 397 


tételek 73 269 25 931 39 110 138 310 88 731 40 425 13 972 143 128 

21. Számított adó alapja 23 125 8 288 -2 431 28 981 29 840 17 300 2 514 49 654 

22. Számított adó 6 974 2 779 2 460 12 213 9 580 4 756 1 423 15 759 

23. Igénybevett adókedvezmények 83 124 373 580 1 010 997 66 2 072 





27. Mérleg szerinti eredmény 9 750 8 187 -1 517 16 419 22 022 14 510 2 650 39 182 












Mérlegadatok 


1. Mérlegfőösszeg 719 234 692 849 406 186 1 818 269 1 214 067 525 622 202 845 1 942 534 

2. Jegyzett tőke 140 266 88 434 168 487 397 186 271 631 114 778 44 976 431 385 

3. Saját tőke 286 541 234 864 228 927 750 331 579 577 226 315 95 629 901 521 

4. Céltartalék 3 824 1 937 5 058 10 819 10 652 11 908 938 23 498 







Megnevezés 
















9. Pénzügyi eredmény -4 544 -5 892 -7 046 -17 482 -15 815 -4 635 -9 821 -30 271 





14. Rendkivüli veszteség -1 672 -985 -1 396 -4 052 -4 131 -552 -2 154 -6 837 





(15. : 4. sor x 100) (%) 5,68 3,46 3,90 4,59 2,00 3,07 3,44 2,74 


tételek 115 316 51 934 47 671 214 920 73 459 42 492 72 833 188 784 


tételek 86 477 40 988 34 946 162 411 56 665 32 297 58 019 146 981 


22. Számított adó 15 916 6 015 6 572 28 503 7 174 3 207 6 598 16 979 


















Mérlegadatok 



2. Jegyzett tőke 267 885 112 902 82 786 463 573 129 222 90 628 149 667 369 517 

3. Saját tőke 730 822 286 955 255 511 1 273 288 322 338 218 104 304 882 845 325 

4. Céltartalék 5 991 3 413 3 028 12 432 2 289 785 3 816 6 891 







Megnevezés 

összesen 

Országos 

off-shore 

nélkül 

főv. székhelyű 

ig. összesen 





1. Nettó árbevétel 42 209 838 41 258 390 23 628 541 22 677 093 18 581 297 

2. Export árbevétel 9 745 100 8 860 136 4 136 916 3 251 952 5 608 183 

3 Export árbevétel aránya (%) 23,09 21,47 17,51 14,34 30,18 

4. Bevételek összesen 46 343 510 45 233 528 26 333 322 25 223 341 20 010 188 

5. Költségek és ráfordítások összesen 44 022 378 43 084 433 24 830 828 23 892 883 19 191 550 


7. Üzemi nyereség 2 643 192 2 544 624 1 535 376 1 436 808 1 107 816 

8. Üzemi veszteség -687 954 -683 912 -431 492 -427 449 -256 462 

9. Pénzügyi eredmény -50 794 -128 618 66 579 -11 246 -117 372 

10. Pénzügyi nyereség 586 803 498 369 472 717 384 283 114 086 

11. Pénzügyi veszteség -637 596 -626 987 -406 138 -395 528 -231 459 

12. Rendkivüli eredmény 384 656 384 970 311 108 311 421 73 548 

13. Rendkivüli nyereség 509 235 508 629 401 257 400 651 107 978 

14. Rendkivüli veszteség -124 579 -123 659 -90 149 -89 229 -34 430 






20. Adózás előtti eredményt növelő tételek 2 867 389 2 813 897 1 754 771 1 701 278 1 112 619 


22. Számított adó 419 735 414 994 264 556 259 815 155 179 


24. Adófizetési kötelezettség (kiegészítő adó nélkül) 289 509 284 781 178 892 174 163 110 618 





29. Mérleg szerinti veszteség -846 692 -839 539 -547 523 -540 371 -299 168 




2. Önkormányzati tulajdoni hányad 4,39 4,70 3,99 4,44 5,13 



5. MRP tulajdoni hányad 0,21 0,22 0,16 0,18 0,29 



Mérlegadatok 


1. Mérlegfőösszeg 39 734 976 37 704 777 25 362 511 23 332 312 14 372 465 

2. Jegyzett tőke 7 897 617 7 375 789 5 119 054 4 597 226 2 778 563 

3. Saját tőke 17 896 464 16 475 235 10 983 069 9 561 841 6 913 395 

4. Céltartalék 381 021 380 890 234 265 234 133 146 757 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 2 043 699 2 042 968 913 544 912 813 1 130 155 

ebből 

főv. sz. ig. offshore 

nélkül 


ig. 





Kettõs könyvvitelû pénzügyi vállalkozások 

Megnevezés 

összesen 

1999. év 2000. év 2001. év 

off-shore 

nélkül 

összesen 

off-shore 

nélkül 

összesen 

off-shore 

nélkül 





1. Összes bevétel 2 091 760 2 038 420 2 849 011 2 241 247 2 760 292 2 237 894 

2. ebből: kamatbevétel 891 443 875 801 1 015 241 797 787 725 009 632 261 

3. Összes költség és ráfordítás 2 002 845 1 964 115 2 477 319 2 093 225 2 275 075 2 046 667 

4. ebből: kamat 601 738 600 357 520 253 510 331 371 495 355 396 





(6. : 1. sor x 100) (%) 7,04 6,50 14,03 7,81 18,92 9,83 


(kiegészítő adó nélkül) 22 300 21 816 36 641 30 233 46 373 37 912 














Mérlegadatok 



2. Jegyzett tőke 715 564 534 898 2 263 476 588 170 3 175 717 603 315 

3. Saját tőke 1 333 284 891 959 4 656 395 1 040 734 7 481 267 2 196 076 

4. Céltartalék 421 440 421 440 512 300 512 300 558 911 558 911 


Megjegyzés: Az adatok a legutolsó feldolgozásból származnak és az adott év szabályozásának megfelelő tartalommal rendelkeznek.



Kettõs könyvvitelû pénzügyi vállalkozások 

Megnevezés 

összesen 

2002. év 2003. év 

off-shore 

nélkül 

összesen 

off-shore 

nélkül 





1. Összes bevétel 2 919 031 2 483 528 3 641 708 3 186 728 

2. ebből: kamatbevétel 660 764 602 302 803 008 730 661 

3. Összes költség és ráfordítás 2 611 265 2 384 472 3 034 332 2 870 098 

4. ebből: kamat 395 996 358 079 493 025 438 085 

5. Adózás előtti eredmény 307 406 98 697 607 216 316 469 

6. Adózás előtti nyereség 531 838 251 557 657 022 349 949 



(6. : 1. sor x 100) (%) 18,22 10,13 18,04 10,98 


(kiegészítő adó nélkül) 50 986 43 196 69 140 60 802 


11. Mérleg szerinti eredmény 191 731 -6 986 426 564 150 790 

12. Mérleg szerinti nyereség 416 282 145 807 476 416 184 150 











Mérlegadatok 



2. Jegyzett tőke 3 101 102 619 876 2 926 450 655 302 

3. Saját tőke 6 946 826 1 276 264 5 974 839 1 478 033 

4. Céltartalék 935 607 935 557 1 083 478 1 083 475 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 54 544 54 452 55 277 55 172 

Megjegyzés: Az adatok a legutolsó feldolgozásból származnak és az adott év szabályozásának megfelelő tartalommal rendelkeznek.


Megnevezés 


Egyszeres és kettõs könyvvitelt vezetõ pénzintézetek nélküli vállalkozások 





1. Nettó árbevétel 27 351 898 27 173 230 33 023 374 32 748 129 38 101 292 37 713 207 

2. Export árbevétel 6 051 317 5 879 631 7 696 066 7 455 640 9 013 896 8 681 505 

3. Export árbevétel aránya (%) 22,12 21,64 23,30 22,77 23,66 23,02 

4. Bevételek összesen 30 033 469 29 617 288 35 681 597 35 328 227 41 169 923 40 638 678 

5. Költségek és ráfordítások összesen 28 859 900 28 445 470 34 444 231 34 054 279 39 677 999 39 249 369 

6. Üzemi eredmény 1 380 743 1 246 374 1 389 835 1 366 330 1 444 443 1 407 220 

7. Üzemi nyereség 1 840 134 1 703 832 1 900 837 1 874 326 2 140 081 2 100 354 

8. Üzemi veszteség -459 391 -457 457 -511 001 -507 996 -695 638 -693 134 

9. Pénzügyi eredmény -125 022 -220 416 -179 912 -198 957 -154 052 -211 825 

10. Pénzügyi nyereség 305 358 209 501 238 966 219 369 311 403 246 780 

11. Pénzügyi veszteség -430 381 -429 917 -418 878 -418 327 -465 456 -458 606 

12. Rendkivüli eredmény -149 652 78 359 -59 788 19 345 115 882 108 264 

13. Rendkivüli nyereség 260 970 260 783 182 794 181 341 270 851 261 968 

14. Rendkivüli veszteség -410 622 -182 424 -242 581 -161 996 -154 968 -153 704 

15. Adózás előtti eredmény 1 174 007 1 172 099 1 236 874 1 273 455 1 463 337 1 360 722 

16. Adózás előtti nyereség 1 924 300 1 818 089 1 990 574 1 946 056 2 344 445 2 238 423 



(15. : 4. sor x 100) (%) 3,91 3,96 3,47 3,60 3,55 3,35 

19. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek 2 171 049 1 964 301 2 123 516 2 114 800 2 848 835 2 821 515 

20. Adózás előtti eredményt növelő tételek 2 128 064 1 894 067 2 137 438 2 049 615 2 423 998 2 407 267 

21. Számított adó alapja 1 126 031 1 096 843 1 247 146 1 204 602 1 038 174 945 930 

22. Számított adó 293 005 292 037 325 616 324 257 334 036 331 179 



(kiegészítő adó nélkül) 204 850 203 913 228 553 227 201 251 666 248 836 


26. Adóterhelés százaléka 12,37 12,55 12,35 12,59 12,98 13,50 


28. Mérleg szerinti nyereség 1 193 041 1 091 259 1 190 840 1 153 467 1 480 286 1 384 490 



összesen 

1999. év 2000. év 2001. év 

off-shore 

nélkül 

összesen 

off-shore 

nélkül 


összesen 

off-shore 

nélkül 








Mérlegadatok 



2. Jegyzett tőke 7 446 488 6 219 022 7 554 123 6 653 695 7 204 174 6 787 693 

3. Saját tőke 11 262 198 9 933 070 12 941 289 11 721 887 14 471 862 12 550 685 

4. Céltartalék 304 539 302 994 365 918 365 596 258 420 258 269 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 2 141 238 2 141 082 2 196 884 2 196 698 2 190 261 2 189 903 


26. sor nevezőjében pozitív adóalap.


Megnevezés 








2. Export árbevétel 8 285 762 7 902 736 9 745 100 8 860 136 

3. Export árbevétel aránya (%) 21,01 20,25 22,69 21,10 



6. Üzemi eredmény 1 593 377 1 596 086 1 955 238 1 860 712 

7. Üzemi nyereség 2 366 384 2 328 640 2 643 192 2 544 624 

8. Üzemi veszteség -773 007 -732 554 -687 954 -683 912 

9. Pénzügyi eredmény -60 359 -111 129 -50 794 -128 618 

10. Pénzügyi nyereség 395 844 327 798 586 803 498 369 

11. Pénzügyi veszteség -456 202 -438 927 -637 596 -626 987 

12. Rendkivüli eredmény 196 927 197 078 384 656 384 970 

13. Rendkivüli nyereség 308 923 308 298 509 235 508 629 

14. Rendkivüli veszteség -111 996 -111 219 -124 579 -123 659 





(15. : 4. sor x 100) (%) 4,15 4,09 4,92 4,67 

19. Adózás előtti eredményt csökkentő tételek 3 192 263 3 122 061 4 117 149 3 558 920 

20. Adózás előtti eredményt növelő tételek 2 625 859 2 560 606 2 916 509 2 863 016 


22. Számított adó 353 808 351 116 427 896 423 155 



(kiegészítő adó nélkül) 270 277 267 602 297 521 292 792 



27. Mérleg szerinti eredmény 894 335 854 181 1 208 840 1 055 921 




összesen 

2002. év 2003. év 

off-shore 

nélkül 

összesen 


off-shore 

nélkül 








Mérlegadatok 



2. Jegyzett tőke 7 392 371 7 036 117 7 922 814 7 400 986 

3. Saját tőke 15 200 507 13 964 468 18 003 802 16 582 574 

4. Céltartalék 335 430 335 369 381 728 381 597 





Megnevezés 



Észak-Bp 

ebből 

KAIG kizárólagos illetékességű 


összesen 

off-shore 

nélkül terület 







3. Export árbevétel aránya (%) 18,20 27,44 9,77 87,81 9,17 10,49 12,31 




7. Üzemi nyereség 686 734 350 712 252 144 100 890 158 134 185 624 154 172 

8. Üzemi veszteség -130 260 -114 538 -110 496 -5 478 -75 464 -61 986 -49 243 

9. Pénzügyi eredmény 83 425 36 880 -40 945 77 926 -21 527 -16 358 -15 841 

10. Pénzügyi nyereség 199 463 180 407 91 973 88 757 37 629 32 525 22 693 

11. Pénzügyi veszteség -116 038 -143 527 -132 918 -10 831 -59 156 -48 883 -38 533 

12. Rendkivüli eredmény 228 789 13 409 13 722 -283 36 036 22 724 10 151 

13. Rendkivüli nyereség 251 351 44 114 43 508 670 51 865 31 102 22 826 

14. Rendkivüli veszteség -22 562 -30 705 -29 786 -953 -15 829 -8 378 -12 675 



17. Adózás előtti veszteség -154 302 -190 198 -183 048 -8 493 -94 429 -71 586 -58 360 


(15. : 4. sor x 100) (%) 6,98 5,68 2,95 14,72 3,26 4,26 3,46 


20. Adózás előtti eredményt növelő tételek 927 590 374 216 320 723 56 063 165 733 158 580 148 295 

21. Számított adó alapja 718 135 -312 684 23 311 -334 937 29 947 72 306 45 634 

22. Számított adó 162 633 39 503 34 762 5 131 20 750 26 736 18 706 



(kiegészítő adó nélkül) 79 303 38 868 34 140 5 046 20 141 26 247 18 066 

25. Fizetett osztalék 461 528 119 083 101 073 18 149 43 911 68 417 35 849 

26. Adóterhelés százaléka 8,78 11,03 17,54 3,15 17,20 17,65 17,35 

27. Mérleg szerinti eredmény 466 035 149 833 -3 085 153 416 37 775 48 655 52 629 


29. Mérleg szerinti veszteség -154 116 -184 565 -177 412 -8 090 -89 259 -66 243 -53 340 


1. Állami tulajdoni hányad 32,45 5,63 8,67 1,09 5,20 4,43 2,18 

2. Önkormányzati tulajdoni hányad 7,24 0,99 1,52 0,00 1,24 1,88 2,10 

3. Belföldi magánszemély tulajdoni hányad 0,59 8,85 13,61 0,04 21,98 23,47 26,92 

4. Belföldi társasági tulajdoni hányad 11,83 24,17 37,19 0,02 33,79 38,65 15,83 

5. MRP tulajdoni hányad 0,04 0,10 0,15 0,00 0,47 0,48 0,37 

6. Külföldi tulajdoni hányad 47,23 59,59 37,83 98,84 35,69 28,88 51,21 

7. Egyéb tulajdoni hányad 0,62 0,68 1,04 0,01 1,63 2,21 1,40 

Mérlegadatok 




2. Jegyzett tőke 2 296 448 1 490 471 968 642 527 916 468 590 463 241 411 235 

3. Saját tőke 4 686 083 3 403 914 1 982 686 1 435 244 905 460 1 029 737 1 001 640 

4. Céltartalék 196 068 19 214 19 083 912 6 899 7 655 4 783 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 295 713 169 461 168 730 6 074 172 475 157 412 166 236 






Megnevezés 









2. Export árbevétel 901 747 906 139 218 431 2 026 317 1 332 635 417 991 66 573 1 817 198 

3. Export árbevétel aránya (%) 43,41 50,83 26,43 43,24 55,25 47,91 10,91 46,66 






9. Pénzügyi eredmény -1 781 4 117 -880 1 455 -9 831 -5 571 -4 848 -20 250 





14. Rendkivüli veszteség -2 963 -2 757 -2 178 -7 898 -6 312 -872 -1 600 -8 784 





(15. : 4. sor x 100) (%) 3,29 5,34 4,68 4,31 5,09 5,70 4,15 5,08 


tételek 151 315 101 672 70 956 323 943 173 403 79 164 50 869 303 436 


tételek 122 790 83 284 59 201 265 275 169 994 57 078 39 343 266 415 


22. Számított adó 13 146 19 389 8 048 40 583 29 044 8 365 5 180 42 589 

23. Igénybevett adókedvezmények 3 230 8 633 149 12 012 17 606 110 144 17 860 

















Mérlegadatok 



2. Jegyzett tőke 225 597 257 677 109 053 592 327 308 242 117 354 104 426 530 022 

3. Saját tőke 677 622 521 208 302 259 1 501 090 1 075 488 338 463 247 482 1 661 433 

4. Céltartalék 23 968 12 527 9 027 45 523 44 902 1 670 1 140 47 712 







Megnevezés 








1. Nettó árbevétel 997 135 515 052 433 519 1 945 706 1 386 341 701 758 245 175 2 333 273 



4. Bevételek összesen 1 083 906 564 545 473 306 2 121 757 1 486 726 745 497 267 036 2 499 259 

5. Költségek és ráfordítások összesen 1 051 851 547 478 466 260 2 065 589 1 429 286 713 049 259 611 2 401 946 




9. Pénzügyi eredmény -21 268 -4 130 -5 747 -31 145 -11 015 -7 806 -859 -19 680 





14. Rendkivüli veszteség -1 549 -855 -879 -3 283 -2 505 -715 -357 -3 577 





(15. : 4. sor x 100) (%) 2,89 2,89 1,39 2,56 3,81 4,28 2,77 3,84 


tételek 83 051 35 070 49 087 167 209 117 023 55 680 19 327 192 031 


tételek 75 068 27 185 40 243 142 496 91 085 41 401 14 628 147 113 

21. Számított adó alapja 23 531 8 396 -2 339 29 589 30 693 17 592 2 681 50 965 

22. Számított adó 7 247 2 973 2 600 12 820 9 975 4 906 1 522 16 403 

23. Igénybevett adókedvezmények 87 128 376 592 1 019 1 000 70 2 089 





27. Mérleg szerinti eredmény 9 750 8 187 -1 517 16 419 22 022 14 510 2 650 39 182 












Mérlegadatok 



2. Jegyzett tőke 141 283 89 049 168 922 399 254 272 583 115 249 45 211 433 042 

3. Saját tőke 290 380 237 570 231 233 759 183 585 615 228 708 97 238 911 560 

4. Céltartalék 3 849 1 943 5 065 10 857 10 659 11 918 943 23 521 







Megnevezés 











4. Bevételek összesen 1 609 996 937 838 1 005 005 3 552 839 1 341 531 613 622 1 121 648 3 076 801 





9. Pénzügyi eredmény -4 544 -5 892 -7 046 -17 482 -15 815 -4 635 -9 821 -30 271 





14. Rendkivüli veszteség -1 672 -985 -1 396 -4 052 -4 131 -552 -2 154 -6 837 





(15. : 4. sor x 100) (%) 5,66 3,47 3,92 4,59 2,05 3,11 3,44 2,77 


tételek 118 263 53 835 50 627 222 726 76 767 44 446 75 185 196 398 


tételek 88 799 42 370 37 074 168 243 59 035 33 722 59 798 152 554 


22. Számított adó 16 328 6 203 6 892 29 424 7 479 3 402 6 868 17 749 


















Mérlegadatok 



2. Jegyzett tőke 268 915 113 628 83 600 466 143 130 439 91 314 150 287 372 040 

3. Saját tőke 736 133 290 382 261 291 1 287 806 326 444 221 707 307 744 855 896 

4. Céltartalék 5 993 3 486 3 042 12 522 2 337 795 3 842 6 974 







Megnevezés 

összesen 

Országos 

off-shore 

nélkül 

főv. székhelyű 

ig. összesen 





1. Nettó árbevétel 42 944 094 41 992 646 23 953 298 23 001 851 18 990 795 

2. Export árbevétel 9 745 100 8 860 136 4 136 916 3 251 952 5 608 183 

3. Export árbevétel aránya (%) 22,69 21,10 17,27 14,14 29,53 

4. Bevételek összesen 47 106 936 45 996 955 26 668 996 25 559 015 20 437 940 

5. Költségek és ráfordítások összesen 44 755 648 43 817 703 25 154 778 24 216 833 19 600 870 


7. Üzemi nyereség 2 643 192 2 544 624 1 535 376 1 436 808 1 107 816 

8. Üzemi veszteség -687 954 -683 912 -431 492 -427 449 -256 462 

9. Pénzügyi eredmény -50 794 -128 618 66 579 -11 246 -117 372 

10. Pénzügyi nyereség 586 803 498 369 472 717 384 283 114 086 

11. Pénzügyi veszteség -637 596 -626 987 -406 138 -395 528 -231 459 

12. Rendkivüli eredmény 384 656 384 970 311 108 311 421 73 548 

13. Rendkivüli nyereség 509 235 508 629 401 257 400 651 107 978 

14. Rendkivüli veszteség -124 579 -123 659 -90 149 -89 229 -34 430 






20. Adózás előtti eredményt növelő tételek 2 916 509 2 863 016 1 774 414 1 720 921 1 142 095 


22. Számított adó 427 896 423 155 268 328 263 588 159 568 


24. Adófizetési kötelezettség (kieg.adó nélkül) 297 521 292 792 182 625 177 896 114 896 





29. Mérleg szerinti veszteség -846 692 -839 539 -547 523 -540 371 -299 168 




2. Önkormányzati tulajdoni hányad 4,37 4,68 3,98 4,43 5,10 



5. MRP tulajdoni hányad 0,21 0,22 0,16 0,18 0,29 



Mérlegadatok 


1. Mérlegfőösszeg 40 153 742 38 123 543 25 544 478 23 514 279 14 609 263 

2. Jegyzett tőke 7 922 814 7 400 986 5 129 986 4 608 157 2 792 828 

3. Saját tőke 18 003 802 16 582 574 11 026 835 9 605 607 6 976 968 

4. Céltartalék 381 728 381 597 234 620 234 488 147 108 

5. Átlagos statisztikai létszám (fő) 2 154 920 2 154 189 961 297 960 566 1 193 623 

ebből 

főv. sz. ig. offshore 

nélkül 


ig. 




Egyszerûsített vállalkozói adó (eva) nettó befizetések alakulása 2003-2004. években 


Területi szervezetek (igazgatóságok, régiók) 

Nyilvántartott 

adóalanyok száma* 

2003.XII.31-én 

(fő, ill. db) 

2003.XII.31-ig 

befizetett adó** 

(millió Ft) 

Nyilvántartott 

adóalanyok száma* 

2004.XII.31-én 

(fő, ill. db) 

2004.XII.31-ig 

befizetett adó** 

(millió Ft) 

Észak-budapesti 6 545 4 157 9 824 9 498 

ebből: kizárólagos illetékességű terület 190 54 267 104 

Kelet-budapesti 5 822 3 540 8 477 7 699 

Dél-budapesti 6 629 4 056 9 614 8 936 

Pest 6 461 3 819 9 627 8 487 

Fejér 2 219 1 200 3 222 2 501 

Komárom-Esztergom 1 542 845 2 300 1 837 

Veszprém 1 596 834 2 322 1 715 

Közép-dunántúli régió 5 357 2 879 7 844 6 053 

Győr-Moson-Sopron 2 532 1 376 3 829 2 914 

Vas 1 172 630 1 718 1 348 

Zala 1 413 714 2 027 1 402 

Nyugat-dunántúli régió 5 117 2 720 7 574 5 664 

Baranya 2 121 1 107 3 266 2 401 

Somogy 1 167 680 1 721 1 348 

Tolna 1 156 593 1 649 1 170 

Dél-dunántúli régió 4 444 2 380 6 636 4 919 

Borsod-Abaúj-Zemplén 2 077 1 118 3 086 2 430 

Heves 1 124 559 1 707 1 226 

Nógrád 697 390 996 744 

Észak-magyarországi régió 3 898 2 067 5 789 4 400 

Hajdú-Bihar 2 031 1 089 3 067 2 353 

Jász-Nagykun-Szolnok 1 399 767 1 967 1 499 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 709 831 2 542 1 759 

Észak-alföldi régió 5 139 2 687 7 576 5 611 

Bács-Kiskun 1 841 988 2 683 2 128 

Békés 1 061 561 1 604 1 199 

Csongrád 2 306 1 141 3 284 2 396 

Dél-alföldi régió 5 208 2 690 7 571 5 723 

Országos összesen 54 620 30 995 80 532 66 990 

ebből: fővárosi székhelyű igazgatóságok 25 457 15 572 37 542 34 620 

vidéki székhelyű igazgatóságok 29 163 15 423 42 990 32 370 

* A nyilvántartott adóalanyok száma felülvizsgált adat. 

** A pénzforgalmi adatok 2003. évre vonatkozóan lezárt folyószámla alapján, mindkét évben a nem eva-körbe tartozók kiszűrésével készültek.


Személyi jövedelemadót bevallók száma 2004. évben 

(feldolgozott bevallások alapján)


2003. évi bevallások járulékadatai igazgatóságonként 

millió Ft 

Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok és 

egészségügyi hozzájárulás(124, 152, 153 adónemek) 

KAIG Észak-Bp Ált. főo Kelet-Bp Dél-Bp Pest 

1. Foglalkoztató egészségbiztosítási járuléka (11%) 98 173 71 701 36 394 33 194 29 919 32 166 

2. Munkanélküli ellátás után fizetett egészségbiztosítási 

járulék (11%) 0 0 0 492 0 466 

3. Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett egészségbiztosítási 

járuléka (11%) 0 748 6 971 962 1 853 

4. Biztosított foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (3%) 25 049 16 752 9 417 7 866 7 135 8 001 


járuléka (3%) 0 209 1 271 270 531 

6. Társas vállalkozók baleseti járuléka (5%) 3 142 0 101 108 94 

7. Egyéni vállalkozók baleseti járuléka (5%) 0 90 1 79 96 97 

8. Szomszédos államokban élő magyarok foglalkoztatása 

esetén a munkáltatót terhelő egézségbiztosítási járulék (11%) 37 65 0 51 49 68 

9. Szomszédos államokban élő magyarok által megfizetett 

egészségbiztosítási járulék (3%) 0 13 0 13 10 11 

10. ÖSSZESEN (1-9. sorok járulékadatai) 123 262 89 720 45 819 43 038 38 549 43 287 

11. Tételes egészségügyi hozzájárulás 14 796 14 132 5 078 9 916 7 946 10 760 

12. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 2 609 2 997 406 1 280 1 375 1 219 

13. Reprezentáció címén keletkezett adóköteles jövedelem utáni 

százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 778 419 18 158 153 75 

14. 15 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás 0 3 9 3 6 36 

15. ÖSSZESEN (11-14. sorok egészségügyi hozzájárulás adatai) 18 183 17 551 5 511 11 357 9 480 12 090 

A 2003. évi adatok a nettó finanszírozásból származó járulékokat és egészségügyi hozzájárulást is tartalmazzák.



millió Ft 






1. Foglalkoztató egészségbiztosítási járuléka (11%) 21 586 15 096 17 965 54 647 22 628 12 066 10 917 45 611 


járulék (11%) 323 174 269 766 251 174 208 633 


járuléka (11%) 684 522 704 1 910 880 447 604 1 931 

4. Biztosított foglalkoztatottak egészségbiztosítási járuléka (3%) 5 407 3 806 4 532 13 745 5 670 2 997 2 744 11 411 


járuléka (3%) 194 147 201 542 250 127 173 550 

6. Társas vállalkozók baleseti járuléka (5%) 27 17 21 65 21 12 12 45 

7. Egyéni vállalkozók baleseti járuléka (5%) 38 30 30 98 40 22 18 80 

8. Szomszédos államokban élő magyarok foglalkoztatása esetén 

a munkáltatót terhelő egészségbiztosítási járulék (11%) 20 33 13 66 29 7 20 56 


egészségbiztosítási járulék (3%) 4 3 2 9 4 1 5 10 

10. ÖSSZESEN (1-9. sorok járulékadatai) 28 283 19 828 23 737 71 848 29 773 15 853 14 701 60 327 

11. Tételes egészségügyi hozzájárulás 6 009 4 389 4 701 15 099 6 465 3 795 3 827 14 087 

12. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 432 318 278 1 028 333 200 201 734 


százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 28 25 20 73 54 14 19 87 

14. 15 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás 31 13 13 57 42 16 14 72 

15. ÖSSZESEN (11-14. sorok egészségügyi hozzájárulás adatai) 6 500 4 745 5 012 16 257 6 894 4 025 4 061 14 980 




millió Ft 








járulék (11%) 239 197 173 609 438 201 164 803 


járuléka (11%) 582 585 412 1 579 725 471 299 1 495 



járuléka (3%) 165 168 117 450 207 148 85 440 









12. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 334 162 158 654 508 222 84 814 








millió Ft 








járulék (11%) 363 261 354 978 360 255 233 848 


járuléka (11%) 747 528 715 1 990 859 541 507 1 907 



járuléka (3%) 212 151 204 567 246 154 190 590 









12. Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 466 211 231 908 311 191 338 840 








millió Ft 

Nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulékok 

(125 adónem) 

KAIG Észak-Bp Ált. főo Kelet-Bp Dél-Bp Pest 

1. Foglalkoztató nyugdíjbiztosítási járuléka (18%) 160 908 117 210 59 512 54 299 48 972 52 667 

2. Munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék (18%) 0 0 0 805 0 762 

3. Ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék (18%) 0 209 0 0 0 142 

4. Egyéni vállalkozók saját jogon fiz. nyugdíjbiztosítási járuléka (18%) 0 1 204 10 1 560 1 548 2 973 

5. Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8,5%) 25 142 23 333 11 601 11 792 9 640 12 542 

6. Munkanélküli ellátásból fizetett nyugdíjjárulék (8,5%) 0 0 0 243 0 235 

7. GYED, GYES, GYET utáni nyugdíjjárulék (8,5%) 127 406 27 59 57 838 

8. Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett nyugdíjjáruléka (8,5%) 0 405 3 536 536 1 002 


10. Munkanélküli ellátásból fizetett nyugdíjjárulék (1,5%) 0 0 0 24 0 22 

11. GYED, GYES, GYET utáni nyugdíjjárulék (1,5%) 100 123 17 15 16 68 

12. Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett nyugdíjjáruléka (1,5%) 0 29 0 35 34 69 

13. ÖSSZESEN 192 077 146 452 73 479 71 105 62 398 73 045 

A 2003. évi adatok a nettó finanszírozásból származó járulékokat is tartalmazzák.



millió Ft 


(125 adónem) 




1. Foglalkoztató nyugdíjbiztosítási járuléka (18%) 35 331 25 109 30 600 91 040 37 059 19 735 17 868 74 662 

2. Munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék (18%) 528 285 440 1 253 411 284 341 1 036 

3. Ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék (18%) 59 27 36 122 49 28 42 119 

4. Egyéni vállalkozók saját jogon fiz. nyugdíjbiztosítási járuléka (18%) 1 097 834 1 126 3 057 1 407 715 964 3 086 

5. Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (8,5%) 7 506 5 053 5 439 17 998 7 788 3 933 4 101 15 822 

6. Munkanélküli ellátásból fizetett nyugdíjjárulék (8,5%) 148 80 118 346 109 63 105 277 

7. GYED, GYES, GYET utáni nyugdíjjárulék (8,5%) 175 120 137 432 158 79 109 346 

8. Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett nyugdíjjáruléka (8,5%) 356 254 343 953 416 201 296 913 

9. Biztosított foglalkoztatottak nyugdíjjáruléka (1,5%) 1 286 852 1 451 3 589 1 001 794 661 2 456 




13. ÖSSZESEN 46 571 32 681 39 764 119 016 48 508 25 898 24 543 98 949 




millió Ft 


(125 adónem) 





2. Munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék (18%) 391 323 282 996 717 329 268 1 314 


4. Egyéni vállalkozók saját jogon fiz. nyugdíjbiztosítási járuléka (18%) 933 936 659 2 528 1 161 756 478 2 395 









13. ÖSSZESEN 33 508 26 697 19 367 79 572 50 610 25 555 13 883 90 048 




millió Ft 


(125 adónem) 





2. Munkanélküli ellátás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék (18%) 593 428 578 1 599 589 417 382 1 388 


4. Egyéni vállalkozók saját jogon fiz. nyugdíjbiztosítási járuléka (18%) 1 201 847 1 144 3 192 1 374 869 1 079 3 322 




8. Egyéni vállalkozók saját jogon fizetett nyugdíjjáruléka (8,5%) 391 277 378 1 046 458 273 344 1 075 





13. ÖSSZESEN 44 810 30 126 34 388 109 324 39 213 26 151 35 757 101 121 



Ügyfélszolgálati információk alakulása a 2000-2004. években 


Szóbeli információ szolgáltatás: 2 999 000 3 221 000 2 702 391 2 768 389 1 343 356** 

ebbõl: személyes kérdések száma: db 1 745 000 1 802 000 

tájékoztatást kérõ ügyfelek száma: fõ 1 363 523 1 388 746 761 361 

telefonon feltett kérdések száma: db 1 254 000 1 419 000 

tájékoztatást kérõ telefonhívások száma: db 1 338 868 1 379 643 581 995 

Kiadott igazolások száma: db 316 000 377 000 501 889 550 912 552 381 

ebbõl adóigazolás: db 191 000 214 000 282 288 296 237 292 379 

jövedelemigazolás: db 125 000 163 000 219 601 254 675 260 002 

Hátralék rendezés : db* 38 000 45 600 64 360 65 102 68 729 

Háralék rendezés: ezer forint* 14 618 806 17 181 441 21 206 963 24 354 333 25 540 298 

* Az adóigazolás kiadása érdekében történt tartozás rendezés! 

** Csak az Ügyfélszolgálati osztályok által nyújtott szolgáltatást tartalmazza.


Ügyfélszolgálati információk alakulása 2004-ben 


Megnevezés igazgatóságok összesen KAIG Észak-Bp Kelet-Bp Dél-Bp Pest 

Szóbeli információszolgáltatás: db 1 343 356 5 300 98 528 52 630 102 910 428 255 

tájékoztatást kérõ ügyfelek száma: fõ 761 361 2 500 46 327 18 043 69 094 241 870 

információs telefonhívások száma: db 581 995 2 800 52 201 34 587 33 816 186 385 

Kiadott igazolások száma: db 552 381 1 656 40 274 41 897 38 403 56 568 

Ebbõl: adóigazolás: db 292 379 1 656 20 988 22 228 20 142 27 707 

jövedelemigazolás: db 260 002 0 19 286 19 669 18 261 28 861 

Hátralék rendezés száma: db 68 729 100 6 043 6 970 4 986 9 668 

Hátralék rendezés összege: eFt 25 540 298 255 883 3 308 633 3 238 122 2 812 310 3 508 880 

Számítógépes kirendeltség: db 75 0 4 4 3 9 

Ügyfélszolgálati hely: db 25 0 0 0 0 0 

Megnevezés 




Szóbeli információszolgáltatás: db 6 410 21 361 33 551 61 322 60 492 23 401 26 264 110 157 

tájékoztatást kérõ ügyfelek száma: fõ 2 810 10 195 17 403 30 408 27 181 18 313 11 697 57 191 

információs telefonhívások száma: db 3 600 11 166 16 148 30 914 33 311 5 088 14 567 52 966 

Kiadott igazolások száma: db 21 808 16 333 18 617 56 758 23 585 11 698 15 773 51 056 

Ebbõl: adóigazolás: db 11 359 8 591 10 323 30 273 12 526 6 311 8 804 27 641 

jövedelemigazolás: db 10 449 7 742 8 294 26 485 11 059 5 387 6 969 23 415 

Hátralék rendezés száma: db 6 593 3 621 773 10 987 2 717 1 540 1 644 5 901 

Hátralék rendezés összege: eFt 1 717 012 461 459 177 211 2 355 682 1 298 805 384 136 396 543 2 079 484 

Számítógépes kirendeltség: db 1 1 6 8 3 2 2 7 

Ügyfélszolgálati hely: db 2 0 0 2 1 5 3 9 

Megjegyzés: Az Észak-budapesti igazgatóság az Általános főosztállyal együtt


Ügyfélszolgálati információk alakulása 2004-ben 


Megnevezés 










Hátralék rendezés száma: db 2 687 1 661 1 665 6 013 3 143 1 791 743 5 677 

Hátralék rendezés összege: eFt 952 461 793 478 413 037 2 158 976 1 078 378 311 828 125 874 1 516 080 


Ügyfélszolgálati hely: db 0 0 0 0 0 0 0 0 

Megnevezés 










Hátralék rendezés száma: db 1 534 1 689 1 964 5 187 3 032 1 909 2 256 7 197 

Hátralék rendezés összege: eFt 913 867 498 838 604 064 2 016 769 1 308 126 417 255 564 098 2 289 479 


Ügyfélszolgálati hely: db 6 4 1 11 0 3 0 3


Az APEH által kezelt pénzforgalmi tételek száma (országos összesen) 


Befizetés+Kiutalás 26 737 236 28 035 793 29 045 991 29 374 044 29 617 187 

ebbõl: 

– postai 5 131 521 4 962 024 4 955 207 4 632 105 3 949 604 

– ebbõl tisztázandó* 626 303 513 333 169 780 84 465 59 302 

– tisztázandó (%) 12,21% 10,35% 3,43% 1,82% 1,50% 

– banki 21 605 715 23 073 769 24 090 784 24 741 939 25 667 583 

– ebbõl tisztázandó* 2 608 231 2 325 214 2 188 878 2 335 084 2 090 002 

– tisztázandó (%) 12,07% 10,08% 9,09% 9,44% 8,14% 

* Tisztázandó tételek: azon befizetési tételek amelyek valamilyen ok miatt automatikusan nem 

csak az azonosításhoz szükséges adatok pontosítása után kerülhetnek a folyószámlán könyvelésre. 

Befizetett pénzforgalmi tételek száma (országos összesen) 


Befizetés összesen 24 313 734 25 489 634 26 294 882 26 495 663 27 170 377 

ebbõl: 

SZJA 4 232 664 4 524 698 4 498 918 3 927 194 3 795 593 

ÁFA 1 042 779 1 123 790 1 247 613 1 348 919 1 546 267 

TA 435 303 363 127 404 254 463 165 475 798 

munkaadói és munkavállalói járulék 3 835 799 4 181 385 4 407 590 4 518 253 4 691 296 

járulék 13 310 685 13 841 405 14 039 803 14 242 122 14 329 546 

egyéb 1 451 101 1 455 229 1 696 704 1 996 010 2 331 877 

Kiutalt pénzforgalmi tételek száma (országos összesen) 


Összes adókiutalás 1 909 912 2 065 921 2 208 168 2 352 327 2 229 653 

ebbõl: 

ÁFA 515 039 508 113 524 416 531 688 466 597 

SZJA 1 025 515 1 106 197 1 254 449 1 330 225 1 280 148 

TA 65 606 82 215 75 052 86 099 96 882 

Egyéb 302 889 368 319 354 251 404 315 386 026 

Összes támogatás 513 590 480 238 542 941 526 054 217 157 

ebbõl: 

Piacrajutási támogatások 50 385 29 543 59 107 75 827 30 166 

Agrártermelési támogatások 385 053 390 575 350 604 257 369 87 683 

Egyéb agrártámogatások 29 888 44 545 48 133 33 414 70 340 

Fogyasztói árkiegészítés 3 724 4 244 4 982 5 408 6 598 

Egyéb támogatások 9 712 11 331 80 115 154 036 22 370


Az APEH által kezelt pénzforgalmi tételek száma 2004. évben igazgatóságonként 


db 

1. Apeh által kezelt pf. tételek száma 

Befizetés + kiutalás összesen 58 429 2 717 601 2 582 130 2 680 300 3 310 793 

Postai összes 1 226 096 244 736 228 597 398 375 

Ebbõl tisztázandó 0 5 309 5 687 5 722 9 385 

Tisztázandó % 0,00 2,35 2,32 2,50 2,36 

Banki összes 58 428 2 491 505 2 337 394 2 451 703 2 912 418 

Ebbõl tisztázandó 6 427 282 051 219 649 214 156 221 935 

Tisztázandó % 11,00 11,32 9,40 8,73 7,62 

2. Befizetett pf. tételek száma 

Befizetés összesen 52 765 2 515 455 2 418 940 2 501 210 3 083 903 

Áfa 4 136 163 838 161 327 162 005 173 371 

Szja 7 463 392 059 358 917 367 278 423 067 

Ta 3 138 62 030 53 578 56 387 52 688 

Munkaadói, munkavállalói járulék 10 258 457 906 428 284 432 558 537 619 

Járulék 18 866 1 223 024 1 214 352 1 256 951 1 637 673 

Egyéb 8 904 216 598 202 482 226 031 259 485 

3. Kiutalt pf. tételek száma 

Összes adókiutalás 4 759 198 084 160 964 177 164 217 238 

Áfa 3 054 39 494 41 367 40 508 53 360 

Szja 246 109 346 77 297 89 266 116 935 

Ta 593 13 794 10 891 13 040 10 355 

Egyéb 866 35 450 31 409 34 350 36 588 

Összes támogatás 905 4 062 2 226 1 926 9 652 

Piacrajutási 20 322 207 160 1 310 

Agrártermelési 23 743 324 408 3 384 

Egyéb agrár 42 1 142 318 361 2 949 

Fogyasztói árkiegészítés 305 95 24 84 794 

Egyéb támogatások 515 1 760 1 353 913 1 215



Megnevezés 

db 





Befizetés + kiutalás összesen 1 144 382 906 508 1 029 975 3 080 865 1 447 415 702 502 865 690 3 015 607 

Postai összes 180 169 123 035 176 394 479 598 235 469 120 092 142 234 497 795 

Ebbõl tisztázandó 2 892 1 540 1 430 5 862 2 308 1 329 1 521 5 158 

Tisztázandó % 1,61 1,25 0,81 1,22 0,98 1,11 1,07 1,04 

Banki összes 964 213 783 473 853 581 2 601 267 1 211 946 582 410 723 456 2 517 812 


Tisztázandó % 11,59 7,12 7,89 9,03 6,74 7,43 8,07 7,28 


Befizetés összesen 1 039 186 832 347 939 119 2 810 652 1 326 407 630 397 788 497 2 745 301 

Áfa 62 923 49 872 50 080 162 875 69 575 32 479 39 757 141 811 

Szja 154 437 115 926 128 438 398 801 184 652 85 443 102 409 372 504 

Ta 16 771 13 555 12 952 43 278 18 947 9 086 11 797 39 830 

Munkaadói, munkavállalói járulék 169 674 140 440 156 007 466 121 224 317 106 639 135 589 466 545 

Járulék 544 145 439 837 508 918 1 492 900 730 745 344 241 435 692 1 510 678 

Egyéb 91 236 72 717 82 724 246 677 98 171 52 509 63 253 213 933 


Összes adókiutalás 96 334 69 671 83 603 249 608 110 884 66 209 68 227 245 320 

Áfa 15 970 13 168 15 127 44 265 20 873 13 178 13 542 47 593 

Szja 60 808 42 689 54 150 157 647 67 984 41 287 40 683 149 954 

Ta 3 608 2 459 2 214 8 281 3 591 1 998 2 281 7 870 

Egyéb 15 948 11 355 12 112 39 415 18 436 9 746 11 721 39 903 

Összes támogatás 8 862 4 490 7 253 20 605 10 124 5 896 8 966 24 986 

Piacrajutási 867 551 801 2 219 1 670 1 225 1 373 4 268 

Agrártermelési 3 712 1 854 2 880 8 446 4 547 2 020 3 553 10 120 

Egyéb agrár 3 318 1 546 2 445 7 309 3 554 2 030 3 402 8 986 


Egyéb támogatások 656 355 779 1 790 169 390 534 1 093



Megnevezés 

db 





Befizetés + kiutalás összesen 1 123 689 852 541 637 969 2 614 199 1 337 172 792 213 441 617 2 571 002 

Postai összes 159 385 136 922 98 749 395 056 205 770 115 392 67 627 388 789 

Ebbõl tisztázandó 1 254 1 281 1 146 3 681 3 564 1 374 680 5 618 

Tisztázandó % 0,79 0,94 1,16 0,93 1,73 1,19 1,01 1,44 

Banki összes 964 304 715 619 539 220 2 219 143 1 131 402 676 821 373 990 2 182 213 


Tisztázandó % 6,19 7,82 6,53 6,80 8,12 7,84 7,70 7,96 


Befizetés összesen 1 023 209 776 675 575 109 2 374 993 1 216 024 719 542 401 860 2 337 426 

Áfa 52 663 39 459 29 072 121 194 69 322 36 929 22 436 128 687 

Szja 143 864 100 633 76 095 320 592 166 335 99 841 52 461 318 637 

Ta 17 670 10 077 7 979 35 726 20 306 10 153 5 052 35 511 


Járulék 547 774 425 336 320 075 1 293 185 639 134 385 538 220 030 1 244 702 

Egyéb 90 215 75 242 44 681 210 138 107 368 65 422 32 937 205 727 



Áfa 16 642 15 445 10 056 42 143 16 788 13 720 5 592 36 100 

Szja 50 105 35 809 31 533 117 447 75 406 38 728 24 534 138 668 

Ta 3 229 1 793 1 524 6 546 3 293 2 155 1 145 6 593 

Egyéb 16 031 11 672 10 261 37 964 16 168 10 406 5 332 31 906 


Piacrajutási 1 908 1 081 939 3 928 1 162 759 443 2 364 


Egyéb agrár 4 857 3 943 3 342 12 142 2 882 2 327 1 176 6 385 

Fogyasztói árkiegészítés 409 284 155 848 734 441 172 1 347 

Egyéb támogatások 1 376 516 491 2 383 1 437 654 66 2 157



Megnevezés 

db 




1, Apeh által kezelt pf. tételek száma 

Befizetés + kiutalás összesen 1 349 248 925 444 1 122 432 3 397 124 1 473 885 905 184 1 210 068 3 589 137 

Postai összes 206 489 139 223 181 208 526 920 206 145 140 956 216 540 563 641 


Tisztázandó % 1,48 1,12 1,14 1,27 0,88 0,90 1,44 1,10 

Banki összes 1 142 759 786 221 941 224 2 870 204 1 267 740 764 228 993 528 3 025 496 


Tisztázandó % 7,14 6,85 8,26 7,43 6,46 6,10 6,15 6,27 


Befizetés összesen 1 224 946 838 476 1 007 765 3 071 187 1 347 730 804 479 1 106 336 3 258 545 

Áfa 62 476 45 992 49 319 157 787 69 994 40 211 59 031 169 236 

Szja 170 718 113 492 116 994 401 204 171 418 108 265 155 388 435 071 

Ta 20 499 12 042 15 098 47 639 18 416 10 510 17 067 45 993 


Járulék 651 574 444 079 571 508 1 667 161 740 116 433 946 595 992 1 770 054 

Egyéb 104 456 80 687 79 565 264 708 109 017 68 338 99 839 277 194 



Áfa 21 875 13 647 20 589 56 111 27 514 15 846 19 242 62 602 

Szja 63 668 45 277 57 494 166 439 55 310 48 080 53 513 156 903 

Ta 3 732 2 514 3 245 9 491 3 773 2 054 3 601 9 428 

Egyéb 19 757 12 147 16 315 48 219 19 329 13 953 16 674 49 956 


Piacrajutási 3 492 1 642 2 219 7 353 4 063 2 139 1 813 8 015 


Egyéb agrár 5 096 3 744 5 458 14 298 6 612 6 222 3 574 16 408 

Fogyasztói árkiegészítés 273 406 321 1 000 242 182 317 741 

Egyéb támogatások 1 314 1 407 2 980 5 701 424 2 453 613 3 490


Feldolgozott adóbevallások és kontroll adatszolgáltatások számának alakulása 


db 

Bevallás típusa 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 

SZJA bevallás 2 192 300 2 247 500 2 372 500 2 378 400 2 363 900 

Havi, negyedéves és éves ÁFA bevallás 1 554 400 1 793 100 1 891 600 2 027 000 2 261 700 

Elõzõbõl uniós ÁFA 0 0 0 0 1 078 400 

Társasági adóbevallások 327 900 389 900 406 100 436 500 393 600 

Éves bevallás adókról 512 600 575 600 548 900 548 200 600 400 

Egyéni vállalkozók éves bevallása* 281 300 210 600 178 200 160 100 143 900 

EVA bevallások 0 0 0 26 800 75 400 

Havi és negyedéves bevallók bevallásai 222 500 244 500 272 200 305 900 330 900 

Egyéb bevallások 439 300 495 400 492 200 521 700 533 600 

Önellenõrzések 409 900 408 500 418 000 448 800 494 000 

Támogatások 354 900 361 000 422 100 448 400 303 800 

TB bevallások 524 100 0 0 0 0 

Összesen 6 295 100 6 726 100 7 001 800 7 301 800 7 501 200 

Adatszolgáltatások összesen** 11 476 800 17 458 000 17 150 200 17 229 700 20 082 900 

* Az szja bevallásokon nyilatkozók száma nélkül! 

** Munkáltatói és kifizetői adatszolgáltatások



2004. évben igazgatóságonként 

db 


SZJA bevallás 0 168 864 140 260 153 638 223 446 

Havi, negyedéves és éves ÁFA bevallás 3 963 247 744 233 183 225 485 261 979 

Elõzõbõl uniós ÁFA 2 282 120 441 107 761 108 064 122 519 

Társasági adóbevallások 366 50 657 49 682 46 731 47 841 

Éves bevallás adókról 769 76 581 73 930 67 904 65 659 

Egyéni vállalkozók éves bevallása 0 7 691 9 090 9 400 16 715 

EVA bevallások 0 9 478 8 324 9 428 8 894 

Havi és negyedéves bevallók bevallásai 3 960 48 360 37 719 35 850 32 125 

Egyéb bevallások 1 398 52 046 57 445 53 471 67 530 

Önellenõrzések 9 001 54 388 47 313 46 631 50 278 

Támogatások 7380 2 947 1 365 1 289 12 651 

Munkáltatók, kifizetõk kontrolladatai 5 766 898 2 257 392 1 269 514 858 708 1 088 127 

Megnevezés 




SZJA bevallás 108 687 74 916 97 713 281 316 115 344 67 287 73 119 255 750 

Havi, negyedéves és éves ÁFA bevallás 86 306 65 118 70 436 221 860 103 465 49 214 60 732 213 411 

Elõzõbõl uniós ÁFA 42 165 31 531 34 404 108 100 49 891 24 553 29 799 104 243 

Társasági adóbevallások 13 487 10 101 10 405 33 993 14 451 7 164 9 241 30 856 

Éves bevallás adókról 20 106 15 964 17 054 53 124 23 473 11 994 15 884 51 351 

Egyéni vállalkozók éves bevallása 5 401 4 285 5 603 15 289 7 261 2 880 5 385 15 526 

EVA bevallások 3 037 2 049 2 048 7 134 3 521 1 506 1 812 6 839 

Havi és negyedéves bevallók bevallásai 12 372 8 956 9 373 30 701 14 709 7 470 8 273 30 452 

Egyéb bevallások 19 150 14 263 14 710 48 123 21 221 11 094 12 629 44 944 

Önellenõrzések 21 220 14 538 15 451 51 209 21 617 11 249 13 756 46 622 

Támogatások 11 552 5 438 8 010 25 000 13 339 7 185 8 518 29 042 

Munkáltatók, kifizetõk kontrolladatai 581 457 424 856 430 659 1 436 972 611 594 353 769 352 856 1 318 219




db 



Megnevezés 


SZJA bevallás 92 544 74 079 60 961 227 584 132 890 73 683 45 115 251 688 






EVA bevallások 2 930 1 545 1 521 5 996 2 901 1 496 919 5 316 




Támogatások 14 122 11 162 10 136 35 420 14 041 11 908 3 347 29 296 

Munkáltatók, kifizetõk kontrolladatai 524 296 388 176 262 173 1 174 645 751 329 351 865 223 770 1 326 964 

Megnevezés 




SZJA bevallás 129 490 88 346 117 054 334 890 120 369 98 573 107 526 326 468 






EVA bevallások 2 815 1 827 2 329 6 971 2 493 1 468 3 027 6 988 




Támogatások 31 608 20 415 32 087 84 110 35 538 28 059 18 740 82 337 

Munkáltatók, kifizetõk kontrolladatai 706 005 460 001 685 482 1 851 488 705 543 472 186 556 197 1 733 926


Kimutatás a köztartozásra visszatartott összegek alakulásáról 2000-2004. években 

(országos összesen) 

ezer Ft 

Bevallás típusa 2000. év 2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 

VPOP tartozás 106 342 117 368 105 162 43 915 51 380 

Önkormányzati tartozásra 590 415 887 851 838 094 826 979 606 606 

Illetékhivatali tartozásra 57 473 64 931 125 788 105 295 244 142 

APEH tartozásra 2 990 256 3 519 270 5 234 619 5 839 784 5 031 290 

Visszatartás összesen 3 744 486 4 589 420 6 303 662 6 815 973 5 933 418


Kimutatás a köztartozásra visszatartott összegek alakulásáról 2004. évben 


ezer Ft 


VPOP tartozásra 51 380 - 1 260 20 752 15 19 

Önkormányzati tartozásra 606 606 - 53 139 75 424 39 080 54 369 

Illetékhivatali tartozásra 244 142 - 116 652 24 692 9 882 3 938 

APEH tartozásra 5 031 290 145 173 343 390 457 391 459 288 452 371 

Visszatartás összesen 5 933 418 145 173 514 441 578 259 508 265 510 697 

Megnevezés 




VPOP tartozásra - 4 147 20 4 167 2 402 - - 2 402 

Önkormányzati tartozásra 19 629 11 320 20 110 51 059 40 862 14 781 3 464 59 107 

Illetékhivatali tartozásra 6 106 1 213 10 942 18 261 11 993 957 1 700 14 650 

APEH tartozásra 305 216 117 425 196 251 618 892 184 784 53 041 124 776 362 601 

Visszatartás összesen 330 951 134 105 227 323 692 379 240 041 68 779 129 940 438 760


Kimutatás a köztartozásra visszatartott összegek alakulásáról 2004. évben 


ezer Ft 

Megnevezés 




VPOP tartozásra 23 - 18 41 3 160 1 054 - 4 214 

Önkormányzati tartozásra 13 054 5 654 14 318 33 026 52 021 33 147 562 85 730 

Illetékhivatali tartozásra 2 812 1 827 56 4 695 4 829 3 455 12 549 20 833 


Visszatartás összesen 191 049 204 175 79 782 475 006 249 399 127 166 68 411 444 976 

Megnevezés 




VPOP tartozásra 3 2 163 602 2 768 79 15 663 - 15 742 

Önkormányzati tartozásra 22 014 10 232 32 383 64 629 45 831 16 776 28 436 91 043 

Illetékhivatali tartozásra 5 487 3 799 11 872 21 158 5 271 2 877 1 233 9 381 


Visszatartás összesen 415 970 121 332 427 961 965 263 314 217 158 451 187 531 660 199


Kimutatás az SZJA 1-1% elszámolásáról 2000-2004. években 

(országos összesen) 


érvényes nyilatkozatok száma 1 984 331 2 017 115 2 081 707 2 192 559 2 184 779 

civil szervezetekre 1 289 139 1 299 155 1 332 694 1 396 833 1 364 376 

egyházra* 695 192 717 960 749 013 795 726 820 403 

civil szervezetek száma 18 308 18 489 20 185 21 904 23 136 

egyházak száma* 90 100 105 114 119 

felajánlott összeg (ezer Ft) 5 886 016 6 897 981 8 345 862 10 120 878 11 598 507 

civil szervezetre (ezer Ft) 3 712 368 4 323 439 5 174 297 6 237 848 7 003 452 

egyházra* (ezer Ft) 2 173 648 2 574 542 3 171 565 3 883 030 4 595 055 

* Tartalmaz minden évben egy kiemelt költségvetési előirányzatot is.


Kimutatás az SZJA 1-1% elszámolásáról a 2004. évben 

igazgatóságonként 


érvényes nyilatkozatok száma 2 184 779 6 158 166 871 463 357 092 89 069 

civil szervezetekre 1 364 376 6 139 682 253 262 180 008 85 437 

egyházra* 820 403 0 18 484 618 201 177 084 3 632 

civil szervezetek száma 23 136 4 1 739 1 707 1 624 1 920 

egyházak száma* 119 0 22 36 21 13 

felajánlott összeg (ezer Ft) 11 598 507 17 1 110 338 4 685 607 2 255 820 493 514 

civil szervezetre (ezer Ft) 7 003 452 17 991 410 1 376 581 1 122 953 473 839 

egyházra* (ezer Ft) 4 595 055 0 118 928 3 309 026 1 132 867 19 675 

Megnevezés 




érvényes nyilatkozatok száma 38 561 33 859 44 140 116 560 61 627 36 443 31 247 129 317 

civil szervezetekre 38 294 33 361 44 120 115 775 61 437 36 443 31 247 129 127 

egyházra* 267 498 20 785 190 0 0 190 


egyházak száma* 2 3 1 6 1 0 0 1 

felajánlott összeg (ezer Ft) 194 661 156 556 188 285 539 502 265 755 141 199 127 551 534 505 

civil szervezetre (ezer Ft) 193 672 153 966 188 234 535 872 264 715 141 199 127 551 533 465 

egyházra* (ezer Ft) 989 2 590 51 3 630 1 040 0 0 1 040 



Kimutatás az SZJA 1-1% elszámolásáról a 2004. évben 


Megnevezés 






egyházra* 164 0 42 206 330 0 81 411 





egyházra* (ezer Ft) 961 0 266 1 227 1 300 0 413 1 713 

Megnevezés 






egyházra* 445 397 33 875 93 329 113 535 

civil szervezetek száma 1 113 902 831 2 846 1 077 963 1 016 3 056 




egyházra* (ezer Ft) 1 922 1 403 328 3 653 344 2 184 768 3 296 



A folyószámlák fõbb jellemzõire vonatkozó adatok 2000-2004. években 


ezer db 

Működő folyószámlák száma 4 220 4 528 4 222 4 331 4 292 

Gazdálkodók 

kiküldött folyószámla-kivonatok 296 352 361 378 395 

pótlékot tartalmazott 180 174 174 192 207 

a folyószámla hátralékos 116 24 83 17 16 

a folyószámla túlfizetéses * 154 104 169 172 

Magánszemélyek 





Egyéni vállalkozók 





Folyószámlák összesen 

kiküldött folyószámla-kivonatok 1 171 1 818 1 693 1 634 1 544 




* Az adózás rendjéről szóló törvény előírása alapján a túlfizetéses folyószámlákról nem kellett kivonatot küldeni.


A folyószámlák fõbb jellemzõire vonatkozó adatok 2004. évben 


db 

Megnevezés országos összesen KAIG Észak-Bp Kelet-Bp Dél-Bp Pest 

Működő folyószámlák száma 4 292 000 466 354 928 320 016 339 618 425 214 

Gazdálkodók 

kiküldött folyószámlakivonatok 394 015 382 54 990 54 233 50 734 46 220 

pótlékot tartalmazott 206 845 116 29 430 32 114 27 507 25 300 

a folyószámla hátralékos 15 628 2 2 456 2 171 2 099 1 573 

a folyószámla túlfizetéses 171 542 264 23 104 19 948 21 128 19 347 





a folyószámla túlfizetéses 345 289 0 33 506 25 109 26 760 42 106 





a folyószámla túlfizetéses 245 525 0 18 155 15 721 18 109 26 192


Megnevezés 



db 




Működő folyószámlák száma 174 633 126 670 153 476 454 779 188 223 108 400 117 578 414 201 

Gazdálkodók 

kiküldött folyószámlakivonatok 13 187 9 303 9 735 32 225 13 577 6 894 8 896 29 367 

pótlékot tartalmazott 7 308 4 662 4 446 16 416 5 834 3 263 4 087 13 184 

a folyószámla hátralékos 533 381 420 1 334 452 245 366 1 063 

a folyószámla túlfizetéses 5 346 4 260 4 869 14 475 7 291 3 386 4 443 15 120 




a folyószámla hátralékos 2 756 2 594 2 341 7 691 2 696 1 276 1 457 5 429 






a folyószámla túlfizetéses 9 688 7 668 10 929 28 285 14 087 6 994 8 426 29 507


Megnevezés 



db 





Gazdálkodók 
















Megnevezés 



db 





Gazdálkodók 
















Az ellenõrzési tevékenység kiemelt mutatószámai 


Megnevezés 2003. év* Megnevezés 2003. év** 2004. év** 

Utólagos helyszíni ellenőrzések (db) 29 659 

ebből: 

– jogi személyek 10 782 

– nem jogi személyek 4 754 

– költségvetési intézmények 892 

– egyéni vállalkozók magánszemélyekkel 13 231 

Összes előzetes ellenőrzés (db) 90 321 

ebből: 

– ÁFA adónem 55 755 

Összes záró ellenőrzés (db) 20 900 

Egyszerűsített ellenőrzés (db) 97 157 

Operatív ellenőrzés (db) 57 973 

Pénzforgalmi ellenőrzés (db) 31 018 

Egyéb ellenőrzések (db) 49 164 

Összes ellenőrzés (db) 376 192 

1. Bevallások utólagos vizsg. irányuló ellenőrzések (db) 172 544 164 835 

ebből: 

Legnagyobb adóteljesítményű adózók ell. (db) 2 027 2 590 

Vagyongyarapodási vizsgálatok (db) 432 594 

Bevallás kiegészítése alapján elrendelt ell. (db) 16 217 

Azonnali ellenőrzések (db) 136 634 

Átalakuló, adókötelezettségüket megszüntető, vagy más 

jogutód nélkül megszünő vállalkozások ell. (db) 25 373 24 093 

Kiutalás előtti ellenőrzések (db) 19 239 21 057 

2. Állami garancia beváltásához kapcsolódó ell. (db) 24 70 

3. Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló 

ellenőrzés (db) 169 270 111 848 

4. Adatok gyűjtését célzó ellenőrzések (db) 48 779 55 795 

5. Ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt 

ellenőrzés (db) 146 159 

6. Egyéb Art.-on kívüli ellenőrzés (db) 380 229 

Mindösszesen (db) 391 143 332 936 


Nettó adókülönbözet (millió Ft) 120 183 122 853 161 373 157 154 187 954 

Jogerős adókülönbözet (millió Ft) 104 204 96 697 135 338 127 825 147 741 

Nettó befizetendő adóhiány (millió Ft) 82 798 84 263 124 297 121 589 nincs adat 

Jogerős adóhiány (millió Ft) 70 740 66 238 99 407 96 918 nincs adat 

Ellenőrzésből befolyt adóhiány (millió Ft) 33 576 29 570 45 592 36 719 nincs adat 

Jogerősen visszatartott összeg (millió Ft) 33 626 30 892 35 931 28 426 26 098 

Utólagos helyszíni ellenőrzések fajlagos időráfordítása (nap/db) 5,4 6,0 6,7 7,5 nincs adat 

ebből: 

– jogi személyek 9,0 10,2 10,8 12,5 nincs adat 

– nem jogi személyek 4,8 5,9 6,3 6,6 nincs adat 

– költségvetési intézmények 5,8 6,5 9,1 8,1 nincs adat 

– egyéni vállalkozók magánszemélyekkel 2,9 3,2 3,5 3,8 nincs adat 

Előzetes helyszíni ellenőrzések fajlagos időráfordítása (nap/db) 2,2 2,2 2,0 1,9 2,2 

ebből 

– ÁFA adónem 2,5 2,7 2,5 2,3 2,4 

* Az adatok a valamilyen okból meghiúsult ellenőrzések számát nem tartalmazzák. 

** Az adatok a befejezett és a valamilyen okból meghiúsult ellenőrzések együttes számát tartalmazzák.


Az ellenõrzési tevékenység kiemelt mutatószámai az új ellenõrzési típusok szerint 2004. évben 


ebből 


kizárólagos 



terület 

1. Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések (db) 354 13 774 14 887 11 590 11 980 

ellenőrzésre fordított kapacitás aránya (%) 83,4 64,0 73,7 71,7 62,7 

ebből: 

Legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése (db) 335 398 333 290 157 


Vagyongyarapodási vizsgálatok (db) 0 37 50 28 24 


Bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenőrzések (db) 0 12 3 14 0 


Azonnali ellenőrzések (db) 0 29 8 35 43 


Átalakuló, adókötelezettségüket megszüntető vagy más 

jogutód nélkül megszünő vállalkozások ellenőrzése (db) 32 2 025 3 090 2 120 2 682 


Kiutalás előtti ellenőrzések (db) 71 2 588 3 868 1 734 1 889 


2. Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés (db) 60 0 0 0 0 


3. Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ell. (db) 550 15 507 7 809 8 031 9 133 


4. Adatok gyűjtését célzó ellenőrzések (db) 14 4 910 3 516 4 454 5 765 


5. Ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ell. (db) 4 20 13 6 4 


6. Egyéb Art.-on kívüli ellenőrzés (db) 0 7 3 19 8 


Mindösszesen (db) 982 34 218 26 228 24 100 26 890 

Nettó adókülönbözet (millió Ft) 14 411 20 774 388 35 230 11 618 19 300 

Jogerős adókülönbözet (millió Ft) 12 628 20 773 3 255 26 217 8 468 14 318 

Jogerősen visszatartott összeg (millió Ft) 254 6 031 9 3 029 3 005 2 666 

Megjegyzés: Az adatok a befejezett és a valamilyen okból meghiúsult ellenőrzések együttes számára vonatkoznak. 

* Az 1. pontba tartozó ellenőrzési típuson belüli részarány.




Megnevezés 



1. Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ell. (db) 6 565 5 998 7 237 19 800 

ellenőrzésre fordított kapacitás aránya (%) 69,6 69,7 67,5 68,9 

ebből: 

Legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése (db) 97 66 50 213 


Vagyongyarapodási vizsgálatok (db) 35 30 46 111 


Bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenőrzések (db) 21 5 21 47 


Azonnali ellenőrzések (db) 52 13 9 74 



jogutód nélkül megszünő vállalkozások ellenőrzése (db) 451 479 960 1 890 


Kiutalás előtti ellenőrzések (db) 579 638 426 1 643 


2. Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés (db) 0 0 0 0 


3. Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ell. (db) 7 298 3 908 3 371 14 577 


4. Adatok gyűjtését célzó ellenőrzések (db) 1 711 1 966 1 574 5 251 


5. Ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ell. (db) 6 5 1 12 


6. Egyéb Art.-on kívüli ellenőrzés (db) 61 8 4 73 


Mindösszesen (db) 15 641 11 885 12 187 39 713 

Nettó adókülönbözet (millió Ft) 8 033 3 117 2 982 14 132 

Jogerős adókülönbözet (millió Ft) 4 123 3 083 3 121 10 327 

Jogerősen visszatartott összeg (millió Ft) 371 676 810 1 856 






Megnevezés 





ebből: 












Kiutalás előtti ellenőrzések (db) 1 286 449 575 2 310 





















Megnevezés 





ebből: 










jogutód nélkül megszünő vállalkozások ellenőrzése (db) 1 055 798 480 2 333 























Megnevezés 





ebből: 









Átalakuló adókötelezettségüket megszüntető vagy más 


ellenőrzésre fordított kapacitás aránya (%) 16 7 19 1 11 8 10 3 


ellenőrzésre fordított kapacitás aránya (%) 17 9 10 3 11 8 9 0 



3. Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ell (db) 4 691 2 827 1 451 8 969 




5. Ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ell (db) 1 12 2 15 


6. Egyéb Art -on kívüli ellenőrzés (db) 8 9 11 28 











Megnevezés 





ebből: 










jogutód nélkül megszünő vállalkozások ellenőrzése (db) 1 984 612 1 474 4 070 












6. Egyéb Art,-on kívüli ellenőrzés (db) 9 9 3 21 





Jogerősen visszatartott összeg (millió Ft) 1 482 443 551 2 476 






Megnevezés 





ebből: 






















6. Egyéb Art -on kívüli ellenőrzés (db) 0 21 10 31 











Megnevezés 

Országos 

összesen 

ebből 



1. Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ell. (db) 164 835 52 585 112 250 

ellenőrzésre fordított kapacitás aránya (%) 67,2 68,9 66,0 

ebből: 

Legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése (db) 2 590 1 513 1 077 


Vagyongyarapodási vizsgálatok (db) 594 139 455 


Bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenőrzések (db) 217 29 188 


Azonnali ellenőrzések (db) 634 115 519 

ellenőrzésre fordított kapacitás aránya (%) 1 4 0 7 1 9 





ellenőrzésre fordított kapacitás aránya (%) 14 5 16 0 13 5 

2. Állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés (db) 70 60 10 


3. Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ell. (db) 111 848 41 030 70 818 


4. Adatok gyűjtését célzó ellenőrzések (db) 55 795 18 659 37 136 


5. Ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ell. (db) 159 47 112 


6. Egyéb Art -on kívüli ellenőrzés (db) 229 37 192 


Mindösszesen (db) 332 936 112 418 220 518 

Nettó adókülönbözet (millió Ft) 187 954 101 332 86 622 

Jogerős adókülönbözet (millió Ft) 147 741 82 404 65 338 

Jogerősen visszatartott összeg (millió Ft) 26 098 14 985 11 113 




Az operatív ellenõrzések fõbb vizsgálati adatai 


I. NYUGTA- ÉS SZÁMLAADÁSI ELLENŐRZÉSEK (üzletekben, telephelyeken) 

Az évre tervezett vizsgálatok száma (db) 30 000 

Az évben elvégzett vizsgálatok száma (db)* 31 820 

Megállapítással végződött vizsgálatok száma (db)* 9 867 

I. fokú határozatban kiszabott mulasztási bírság összege (eFt)* 492 303 

Mulasztási bírság átlaga az I. fokú határozatban (eFt) 53 

A megállapítás aránya* 31% 

II. PIACON, KÖZTERÜLETEN VÉGZETT ELLENŐRZÉSEK 


Az évben elvégzett vizsgálatok száma (db)* 4 444 

Megállapítással végződött vizsgálatok száma (db)* 2 416 

I. fokú határozatban kiszabott mulasztási bírság összege (eFt)* 143 166 


A megállapítás aránya* 54% 

III. PREVENTÍV ELLENŐRZÉSEK 

Az évre tervezett vizsgálatok száma (db) 400 

Az évben elvégzett vizsgálatok száma (db) 451 

Megállapítással végződött vizsgálatok száma (db) 10 

I. fokú határozatban kiszabott mulasztási bírság összege (eFt) 220 


A megállapítás aránya 2% 

IV. LELTÁR ELLENŐRZÉSEK 


Az évben elvégzett vizsgálatok száma (db) 2 852 


I. fokú határozatban kiszabott mulasztási bírság összege (eFt) 23 325 



V. ADÓMEMÓRIA ELLENŐRZÉSEK 

Az évre tervezett vizsgálatok száma (db) 800 

Az évben elvégzett vizsgálatok száma (db) 848 





* Összesítve a „Nyugtaadás ellenőrzése üzletekben, telephelyeken, piacokon, közterületen összesen” címnél


VI. FOGLALKOZTATÓK ELLENŐRZÉSE 

Az operatív ellenõrzések fõbb vizsgálati adatai 




Megállapítással végződött vizsgálatok száma 779 




VII. EGYÉB ELLENŐRZÉSEK (nyilvántartás, bejelentési kötelezettség, könyvvez., adatgyűjtés, jövedék stb.) 


Megállapítással végződött vizsgálatok száma (db) 2 049 




Nyugtaadás ellenőrzése üzletekben, telephelyeken, piacokon, közterületen összesen: 




A megállapítás átlagos aránya az I. fokú határozatok alapján 34% 

AZ EGYSZERŰSÍTETT ELLENŐRZÉSEKRE ÉS ADATSZOLGÁLTATÓK 

VIZSGÁLATAIRA VONATKOZÓ FŐBB ADATOK 

VIII. EGYSZERŰSÍTETT ELLENŐRZÉSEK 





Megállapított nettó adókülönbözet összege (eFt) 299 058 

Megállapított adóbírság összege (eFt) 99 608 

Megállapított késedelmi pótlék összege (eFt) 113 373 

IX. ADATSZOLGÁLTATÓK ELLENŐRZÉSE 




A megállapítás aránya 65%


Az operatív ellenõrzésekre az egyszerûsített ellenõrzésekre és az adatszolgáltatókra 

vonatkozó fõbb adatok igazgatóságonként 2004. évben 

Megnevezés 

Országos 

összesen 

KAIG Észak-Bp Kelet-Bp Dél-Bp Pest 

NYUGTA ÉS SZÁMLAADÁS ELLENŐRZÉSEK 

az évre tervezett vizsgálatok száma (db) 30 000 0 3 000 2 500 2 630 2 350 

az évben elvégzett vizsgálatok száma (db) 31 820 0 3 110 2 505 2 715 2 559 

megállapítással végződött vizsgálatok száma (db) 9 867 0 1 026 958 606 878 

kiadott I. fokú határozatok száma * 9 352 0 975 958 550 853 

I. fokú határozatokban kiszabott mul. bírság összege (eFt) 492 303 0 43 618 60 695 34 875 45 215 

jogerős mulasztási bírság összege (eFt) * 466 460 0 40 110 58 200 32 400 42 720 

mulasztási bírság átlaga az I. fokú határozatban (eFt) 53 0 45 63 63 53 

vizsgálatok eredményessége 31% 0 33% 38% 22% 34% 

PIACON ÉS KÖZTERÜLETEN VÉGZETT ELLENŐRZÉSEK 

az évre tervezett vizsgálatok száma (db) 4 000 0 400 330 350 310 

az évben elvégzett vizsgálatok száma (db) 4 444 0 403 330 394 381 

megállapítással végződött vizsgálatok száma (db) 2 416 0 203 208 192 186 






PREVENTÍV ELLENŐRZÉSEK 

az évre tervezett vizsgálatok száma (db) 400 0 30 30 30 30 

az évben elvégzett vizsgálatok száma (db) 451 0 39 32 31 30 

megállapítással végződött vizsgálatok száma (db) 10 0 0 1 0 0 

kiadott I. fokú határozatok száma * 10 0 0 1 0 0 

I. fokú határozatokban kiszabott mul. bírság összege (eFt) 220 0 0 20 0 0 

jogerős mulasztási bírság összege (eFt) * 90 0 0 20 0 0 



LELTÁR ELLENŐRZÉSEK 





I. fokú határozatokban kiszabott mul. bírság összege (eFt) 23 325 0 410 1 210 630 2 380 

jogerős mulasztási bírság összege (eFt) * 21 630 0 520 1 080 500 2 070 


vizsgálatok eredményessége 22% 0% 6% 14% 8% 22% 

ADÓMEMÓRIA ELLENŐRZÉSEK 





I. fokú határozatokban kiszabott mul. bírság összege (eFt) 6 880 0 540 870 140 470 

jogerős mulasztási bírság összege (eFt) * 6 050 0 415 800 140 470 



* Áthúzódó vizsgálatok adatait is tartalmazza.




Megnevezés 

Országos 

összesen 


FOGLALKOZTATÓK ELLENŐRZÉSE 





I. fokú határozatokban kiszabott mulasztási 

bírság összege (eFt) 35 815 0 1 105 560 950 4 520 

jogerős mulasztási bírság összege (eFt) * 30 345 0 460 390 1 060 3 780 



EGYÉB HAGYOMÁNYOS OPERATÍV ELLENŐRZÉSEK 

(ADATSZOLG ELL NÉLKÜL) 









üzletbezárások száma 

a kiadott I. fokú határozatok alapján (db) 1 270 0 94 126 83 111 



EGYSZERŰSÍTETT ELLENŐRZÉSEK 

az évre tervezett vizsgálatok száma (db) 88 000 0 5 000 5 600 6 000 5 600 

az évben elvégzett vizsgálat (db) 89 564 0 5 105 5 621 6 022 5 612 


a megállapítás aránya 15% 0 13% 13% 14% 13% 

megállapított nettó adókülönbözet összege (eFt) 299 058 0 32 986 19 270 8 675 27 685 

megállapított adóbírság összege (eFt) 99 608 0 3 210 6 846 2 300 10 224 

megállapított késedelmi pótlék összege (eFt) 113 373 0 6 113 7 889 3 293 11 685 

ADATSZOLGÁLTATÓK ELLENŐRZÉSE 









Megnevezés 






megállapítással végződött vizsgálatok száma (db) 422 299 302 1 023 

kiadott I. fokú határozatok száma * 419 268 259 946 

I. fokú határozatokban kiszabott mul. bírság összege (eFt) 21 835 13 335 12 110 47 280 

jogerős mulasztási bírság összege (eFt) * 21 395 13 265 11 240 45 900 

mulasztási bírság átlaga az I. fokú határozatban (eFt) 52 50 47 50 

vizsgálatok eredményessége 39% 30% 30% 33% 


az évre tervezett vizsgálatok száma (db) 140 120 120 380 

az évben elvégzett vizsgálatok száma (db) 158 146 121 425 

megállapítással végződött vizsgálatok száma (db) 109 70 61 240 











I. fokú határozatokban kiszabott mul. bírság összege (eFt) 0 0 0 0 

jogerős mulasztási bírság összege (eFt) * 0 0 0 0 








I. fokú határozatokban kiszabott mul. bírság összege (eFt) 535 615 190 1 340 

jogerős mulasztási bírság összege (eFt) * 535 615 190 1 340 
















Megnevezés 















az évben elvégzett vizsgálatok száma (db) 342 386 302 1 030 








a kiadott I. fokú határozatok alapján (db) 46 40 21 107 




az évre tervezett vizsgálatok száma (db) 3 500 3 500 4 650 11 650 

az évben elvégzett vizsgálat (db) 3 602 3 587 4 699 11 888 


a megállapítás aránya 15% 13% 15% 14% 

megállapított nettó adókülönbözet összege (eFt) 20 432 9 646 17 293 47 371 

megállapított adóbírság összege (eFt) 7 126 4 045 8 073 19 244 

megállapított késedelmi pótlék összege (eFt) 6 854 4 335 8 191 19 380 











Megnevezés 




















































Megnevezés 
































megállapított adóbírság összege (eFt) 7 980 2 060 376 10 416 

megállapított késedelmi pótlék összege (eFt) 9 366 3 642 566 13 574 











Megnevezés 




















































Megnevezés 
































megállapított adóbírság összege (eFt) 5 661 2 166 854 8 681 












Megnevezés 




















































Megnevezés 












































Megnevezés 





az évben elvégzett vizsgálatok száma (db) 1 590 1 118 1 413 4 121 


kiadott I. fokú határozatok száma * 413 487 526 1 426 













































Megnevezés 












































Megnevezés 







kiadott I. fokú határozatok száma * 350 284 446 1 080 













































Megnevezés 










































A behajtási tevékenység kiemelt adatainak alakulása 


A kényszerintézkedések hatására befolyt összeg alakulása (millió Ft) 

Megnevezés 2003. adó + járulék 2004. adó + járulék 

Csődeljárásból 2 1 

Felszámolásból 1 885 1 325 

Végrehajtásból 143 621 189 821 

Összesen 145 507 191 147 

Végrehajtási ügyek főbb mutatóinak változása 

Megnevezés 2003. adó + járulék 2004. adó + járulék 

Indított ügyek száma 185 643 212 619 

Adótartozás az indított ügyekben (millió Ft) 332 009 380 866 

Beszedett hátralék összesen (millió Ft) 143 621 189 821 

ebből inkasszóval (millió Ft) 41 932 76 498 

vh cselekményt követően telj befiz (millió Ft) 98 611 109 825 

ingó értékesítésből (millió Ft) 547 722 

ingatlan értékesítésből (millió Ft) 295 386 

egyéb (millió Ft) 2 236 2 390 

Végrehajtás alatt lévő adózók száma 176 594 192 025 

Végrehajtással érintett adótartozás (millió Ft) 369 805 376 763 

Végrehajtási cselekmények összesen (millió Ft) 450 555 555 215 

ebből kibocsátott inkasszó (millió Ft) 389 330 496 078 

foglalt ingóság (millió Ft) 30 653 30 569 

foglalt ingatlan (millió Ft) 15 640 15 569 

egyéb foglalás (millió Ft) 14 932 12 999 

ingó árverések száma 2 426 2 500 

ebből eredményes 1 720 1 633 

ingatlan árverések száma 502 426 

ebből eredményes 265 216



2004. évben igazgatóságonként és régiónként 

Megnevezés 

Országos 

összesen 


Indított ügyek száma 212 619 68 13 472 16 251 21 928 15 561 

Adótartozás az indított ügyekben (millió Ft) 380 866 9 909 60 535 52 951 36 267 33 355 

Beszedett hátralék összesen (millió Ft) 189 821 4 665 31 414 19 803 18 257 14 797 

ebből inkasszóval (millió Ft) 76 498 3 762 8 920 8 466 9 650 6 246 

vh. cselekményt követően telj. befiz. (millió Ft) 109 825 885 22 427 11 106 8 329 8 450 

ingó értékesítésből (millió Ft) 722 0 10 47 184 10 

ingatlan értékesítésből (millió Ft) 386 0 3 5 5 5 

egyéb (millió Ft) 2 390 17 564 54 184 178 877 87 626 86 

Végrehajtás alatt lévő adózók száma 192 025 9 14 391 19 954 24 284 20 509 

Végrehajtással érintett adótartozás (millió Ft) 376 763 457 68 474 75 334 51 295 43 364 

Végrehajtási cselekmények összesen (millió Ft) 555 215 10 488 67 974 91 706 80 677 31 919 

ebből kibocsátott inkasszó (millió Ft) 496 078 10 457 65 438 85 560 74 051 29 971 

foglalt ingóság (millió Ft) 30 569 31 1 247 3 739 4 460 872 

foglalt ingatlan (millió Ft) 15 569 755 1 850 616 621 

egyéb foglalás (millió Ft) 12 999 0 535 557 1 550 454 

ingó árverések száma 2 500 0 64 209 333 51 

ebből eredményes 1 633 0 52 172 277 35 

ingatlan árverések száma 426 0 0 4 2 14 

ebből eredményes 216 0 0 2 0 4




Megnevezés 




Indított ügyek száma 5 388 5 712 6 951 18 051 8 027 4 488 9 366 21 881 

Adótartozás az indított ügyekben 

(millió Ft) 22 102 12 419 9 070 43 590 9 998 6 210 7 319 23 527 

Beszedett hátralék összesen (millió Ft) 6 859 6 920 5 472 19 250 6 450 4 049 4 579 15 078 

ebből inkasszóval (millió Ft) 4 588 2 122 1 991 8 701 2 426 1 123 1 503 5 052 

vh. cselekményt követően telj. 

befizetés (millió Ft) 2 167 4 704 3 351 10 222 3 785 2 829 3 004 9 618 

ingó értékesítésből (millió Ft) 45 21 23 90 6 27 5 38 

ingatlan értékesítésből (millió Ft) 2 34 2 39 101 4 13 117 

egyéb (millió Ft) 57 38 104 199 131 66 55 252 

Végrehajtás alatt lévő adózók száma 5 857 5 553 6 023 17 433 3 395 3 012 7 194 13 601 

Végrehajtással érintett adótartozás 

(millió Ft) 14 137 10 090 6 192 30 418 5 132 4 343 5 063 14 538 

Végrehajtási cselekmények összesen 

(millió Ft) 20 923 9 746 10 086 40 755 15 787 6 799 9 367 31 954 

ebből kibocsátott inkasszó (millió Ft) 20 433 9 125 7 679 37 237 13 454 5 379 7 623 26 456 

foglalt ingóság (millió Ft) 292 396 1 264 1 952 1 136 850 1 045 3 031 

foglalt ingatlan (millió Ft) 166 75 933 1 174 451 346 574 1 371 

egyéb foglalás (millió Ft) 32 149 209 391 745 225 125 1 095 

ingó árverések száma 25 58 132 215 73 69 19 161 

ebből eredményes 19 41 60 120 45 50 10 105 

ingatlan árverések száma 4 3 25 32 29 12 26 67 

ebből eredményes 0 2 15 17 14 4 17 35




Megnevezés 






(millió Ft) 8 781 8 685 5 187 22 653 15 073 7 604 5 978 28 655 




befizetés (millió Ft) 1 948 3 374 1 567 6 890 4 320 2 536 1 796 8 652 






(millió Ft) 6 780 6 979 4 056 17 814 10 406 5 630 3 852 19 889 


(millió Ft) 17 433 12 580 6 697 36 711 33 721 11 468 7 441 52 631 


foglalt ingóság (millió Ft) 783 449 332 1 565 1 024 1 870 1 080 3 975 

foglalt ingatlan (millió Ft) 711 838 6 1 556 437 1 619 930 2 986 

egyéb foglalás (millió Ft) 420 220 119 759 3 068 981 445 4 494 








Megnevezés 






(millió Ft) 12 161 10 486 12 528 35 175 13 873 9 350 11 027 34 249 




befizet;s (millió Ft) 3 879 2 959 3 376 10 214 6 077 2 972 3 984 13 034 






(millió Ft) 7 216 6 530 11 213 24 959 12 845 8 290 9 085 30 221 


(millió Ft) 29 173 8 934 30 659 68 765 14 646 11 444 15 544 41 634 


foglalt ingóság (millió Ft) 1 529 1 736 1 864 5 129 1 093 2 909 565 4 567 

foglalt ingatlan (millió Ft) 542 358 485 1 386 1 571 687 996 3 254 

egyéb foglalás (millió Ft) 1 112 403 678 2 192 315 413 244 971 






Közigazgatási határozatok, perek, büntetõ feljelentések számának alakulása 


Megnevezés 

Menny. 

egység 

2000. év 

2001. év 2002. év 2003. év 2004. év 

MÉLTÁNYOSSÁGI ÜGYEK 

Kérelem összesen db 64 404 61 506 64 425 55 289 63 047 

I. fokú határozat db 61 000 57 800 62 032 52 208 59 207 

II. fokú határozat db 736 841 682 685 589 

II. fokú hat.-ból helybenhagyó döntés db 594 691 527 535 505 

ELLENŐRZÉSI HATÁROZATOK 


ebből: operatív ellenőrzés db 21 125 21 415 20 535 19 746 17 132 

Fellebbezések db 6 624* 5 873 5 025 4 382 4 377 

ebből: operatív ellenőrzés db 2 387 1 783 1 227 889 642 

Fellebbezések aránya százalék 9,8* 8,4 6,7 2,4 2,6 

ebből: operatív ellenőrzés százalék 11,3 8,3 6,0 4,5 3,7 

II. fokú határozat db 6 983* 6 007 5 080 4 375 4 415 


II. fokú hat.-ból helybenhagyó döntés db 5 452* 4 765 4 021 3 367 3 341 


ADÓÜGYI JELLEGŰ, MULASZTÁSI BÍRSÁGOT 

TARTALMAZÓ HATÁROZATOK 


Fellebbezések *** db 13 441* 12 782* 13 227 4 244 4 149 

Fellebbezések aránya százalék 9,5 10,1 9,2 2,8 3,3 

II. fokú határozat db 3 281 3 110 3 589 4 112 4 073 

II. fokú hat.-ból helybenhagyó döntés db 3 138 3 031 3 523 4 032 3 981 

KÖZIGAZGATÁSI PEREK 

Előző időszakból áthúzódó perek db 6 729 3 091 1 858** 1 421 1 305 

Tárgyévben indult perek db 1 418 1 321 1 240 1 207 1 280 

Összes folyamatban lévő per db 8 147 4 412 3 098 2 628 2 585 

Tárgyévben befejezett per db 5 056 2 534 1 677 1 323 1 356 

ITÉLETTEL ZÁRULT PEREK ÖSSZESEN db 943 1 229 1 197 890 1 024 

ebből: 

– Helybenhagyás, ill. kereset elutasítás db 650 916 933 640 731 

– Megváltoztatás db 53 74 74 62 57 

– Hatályon kívül helyezés db 240 239 190 188 236 

PERMEGSZÜNTETÉS db 4 113 1 305 480 433 332 

BÜNTETŐ FELJELENTÉSEK 

Feljelentések száma db 1 066 1 078 1 261* 1 272* 998 

Összetételéből: csalás százalék 33,2 30,3 32,4* 25,5* 18,9 

adócsalás százalék 42,6 46,9 40,2* 27,4* 30,1 

Egy feljelentésre jutó elkövetési érték millió Ft 9 8 7* 11* 13 

Bűncselekmények száma db 1 589 1 190 1 372* 2 449* 1 912 

* Felülvizsgált adat! 

** Az áthúzódó perek száma perösszevonás miatt csökkent. 

*** Az összes tárgyévi adóügyi határozatból másodfokú döntést igénylő fellebbezések száma: 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 

db 3 235 3 040 3 543 2 877 2 801


Méltányossági ügyekben született elsõ- és másodfokú döntések számának alakulása 


2003. 2004. 

Igazgatóság 

elsőfok 

helybenelsőfok 

másodfok 

másodfok 

hagyó 

helyben- 

hagyó 

KAIG 44 2 1 41 2 2 

Észak-budapesti 7 246 111 89 10 033 104 90 

ebből: kizárólagos illetékességű terület 1 299 0 0 1 195 0 0 

Kelet-budapesti 10 156 46 43 10 696 43 37 

Dél-budapesti 6 823 248 192 10 574 200 173 

Pest 12 374 50 44 16 184 104 97 

Fejér 6 135 66 59 7 049 46 43 

Komárom-Esztergom 4 491 23 19 4 991 6 3 

Veszprém 4 508 52 45 4 833 27 25 


Győr-Moson-Sopron 4 018 53 47 4 954 61 53 

Vas 2 419 17 15 2 747 29 24 

Zala 2 389 30 27 2 702 29 24 


Baranya 3 888 28 26 3 448 65 62 

Somogy 4 049 25 22 4 283 14 11 

Tolna 2 467 6 4 2 722 5 5 


Borsod-Abaúj-Zemplén 6 799 98 82 8 432 77 70 

Heves 3 869 89 72 4 324 70 62 

Nógrád 2 058 12 11 2 127 6 6 


Hajdú-Bihar 4 982 51 44 5 525 24 20 

Jász-Nagykun- Szolnok 4 428 41 37 4 868 37 35 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 893 21 19 5 068 22 21 


Bács-Kiskun 6 767 37 23 7 123 30 25 

Békés 3 686 2 2 3 833 3 3 

Csongrád 6 648 8 6 7 080 0 0 


Országos összesen 115 137 1 116 929 133 637 1 004 891 

ebből: Fővárosi székhelyű igazgatóságok (I.-V.) 36 643 457 369 47 528 453 399 

Vidéki székhelyű igazgatóságok (VI.-XI:) 78 494 659 560 86 109 551 492


Igazgatóság 

Mulasztási bírságot tartalmazó határozatok számának alakulása 

2004. évben igazgatóságonként és régiónként 

db, illetve % 

II. fokú 

I. fokú Fellebbezések határozat II. fokból 

Fellebbezés 

határozat 

aránya % (áthúzódó helyben 

ügyekkel együt) hagyott 

KAIG 83 6 7,2 2 2 

Észak-budapesti 13 697 982 7,2 49 46 

ebből: kizárólagos illetékességű terület 590 38 6,4 8 7 

Kelet-budapesti 13 068 1 235 9,5 86 83 

Dél-budapesti 17 976 1 408 7,8 85 84 

Pest 6 033 414 6,9 118 116 

Fejér 6 942 1 335 19,2 8 7 

Komárom-Esztergom 2 076 229 11,0 55 55 

Veszprém 3 183 369 11,6 164 164 

Közép-dunántúli régió 12 201 1 933 15,8 227 226 

Győr-Moson-Sopron 3 629 496 13,7 206 205 

Vas 1 903 182 9,6 37 35 

Zala 2 692 234 8,7 21 21 

Nyugat-dunántúli régió 8 224 912 11,1 264 261 

Baranya 5 203 631 12,1 51 51 

Somogy 2 375 111 4,7 10 10 

Tolna 2 803 423 15,1 1 1 

Dél-dunántúli régió 10 381 1 165 11,2 62 62 

Borsod-Abaúj-Zemplén 5 247 1 066 20,3 46 44 

Heves 3 719 394 10,6 133 133 

Nógrád 2 770 373 13,5 5 5 

Észak-magyarországi régió 11 736 1 833 15,6 184 182 

Hajdú-Bihar 4 543 653 14,4 262 262 

Jász-Nagykun-Szolnok 4 906 610 12,4 9 7 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 847 299 6,2 8 8 

Észak-alföldi régió 14 296 1 562 10,9 279 277 

Bács-Kiskun 4 536 180 4,0 39 39 

Békés 5 760 386 6,7 164 164 

Csongrád 6 316 1 363 21,6 120 120 

Dél-alföldi régió 16 612 1 929 11,6 323 323 

Mindösszesen: 124 307 13 379 10,8 1 679 1 662


A Hatósági fõosztály által elbírált fellebbezések számának alakulása igazgatóságonként 

2004. január-december 

2004. január-december Fellebbezések és határozatok száma (db) 

Az előző évről 

áthúzódó 

fellebbezések 

A tárgyidőszakban 

érkezett fellebbezés 


elintézendő összes 

fellebbezés 

Helybenhagyás 

Megváltoztatás 

Megsemmisítés 

Megsemmisítés, 

új eljárás 

Részjogerős 

Összes határozat 

Tárgyidőszak végén 

elintézetlen 

fellebbezések 

Elintézetlen 

fellebbezésekből 

felfüggesztettek 

Módosítás saját 

hatáskörben 

Igazgatóság 

KAIG 6 68 74 38 25 1 2 1 67 7 0 1 

Észak-bp. 30 1 575 1 605 1 347 105 3 31 1 1 487 118 0 22 

ebből: Kizárólagos ill. terület *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** 

Kelet-bp. 79 875 954 629 133 9 86 8 865 89 0 19 

Dél-bp. 37 586 623 452 67 9 53 2 583 40 3 3 

Pest 54 648 702 539 77 4 30 1 651 51 0 6 

Fejér 43 522 565 480 26 1 12 1 520 45 2 10 

Komárom-Esztergom 10 208 218 186 10 2 12 0 210 8 0 1 

Veszprém 19 316 335 306 12 1 6 0 325 10 0 0 

Közép-dunántúli régió 72 1 046 1 118 972 48 4 30 1 1 055 63 2 11 

Győr-Moson-Sopron 18 436 454 404 14 2 11 3 434 20 2 4 

Vas 0 113 113 90 12 0 2 0 104 9 0 1 

Zala 2 104 106 92 9 0 5 0 106 0 0 5 

Nyugat-dunántúli régió 20 653 673 586 35 2 18 3 644 29 2 10 

Baranya 12 192 204 186 6 0 4 1 197 7 0 0 

Somogy 7 133 140 121 11 0 2 0 134 6 0 0 

Tolna 7 60 67 55 3 0 3 2 63 4 0 2 

Dél-dunántúli régió 26 385 411 362 20 0 9 3 394 17 0 2 

Borsod-Abaúj-Zemplén 20 243 263 199 35 7 10 0 251 12 0 8 

Heves 9 262 271 235 17 1 8 0 261 10 0 3 

Nógrád 1 106 107 86 10 0 5 0 101 6 0 2 

Észak-magyarországi régió 30 611 641 520 62 8 23 0 613 28 0 13 

Hajdú-Bihar 87 545 632 510 19 2 12 1 544 88 0 3 

Jász-Nagykun-Szolnok 10 162 172 123 14 0 14 1 152 20 1 0 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 17 199 216 151 20 2 31 1 205 11 0 3 

Észak-alföldi régió 114 906 1 020 784 53 4 57 3 901 119 1 6 

Bács-Kiskun 40 232 272 226 10 0 15 1 252 20 0 0 

Békés 62 371 433 372 11 1 13 1 398 35 0 1 

Csongrád 44 353 397 335 7 1 4 2 349 48 0 10 

Dél-alföldi régió 146 956 1 102 933 28 2 32 4 999 103 0 11 

Országos összesen 614 8 309 8 923 7 162 653 46 371 27 8 259 664 8 104 

ebből: Fővárosi székhelyű ig. 206 3 752 3 958 3 005 407 26 202 13 3 653 305 3 51 

Vidéki székhelyű ig. 408 4 557 4 965 4 157 246 20 169 14 4 606 359 5 53


A Hatósági fõosztály által hozott II. fokú határozatokkal törölt összegek igazgatóságonként 


2004. január-december A másodfokú határozatokkal törölt összegek (eFt) 

Törölt 

adókülönbözet 

terhére előírtból 

Törölt 

adókülönbözet 

javára előírtból 

Törölt 

adóhiány 

Törölt 

adóbírság 

Törölt 

késedelmi pótlék 

Törölt 

mulasztási bírság 

Igazgatóság 

KAIG 957 345 56 898 649 042 192 654 265 533 2 024 

Észak-bp. 1 654 566 178 682 1 150 869 620 791 494 733 2 815 

ebből: Kizárólagos ill. terület *** *** *** *** *** *** 

Kelet-bp. 1 195 560 6 678 807 843 434 451 374 405 3 465 

Dél-bp. 2 776 263 3 947 2 041 828 924 667 702 375 10 323 

Pest 1 126 363 7 469 339 291 195 100 162 099 11 537 

Fejér 2 299 928 24 018 2 218 275 994 416 1 028 121 1 152 

Komárom-Esztergom 291 162 0 62 190 52 704 23 103 60 

Veszprém 164 386 -1 060 108 311 98 108 52 629 300 

Közép-dunántúli régió 2 755 476 22 958 2 388 776 1 145 228 1 103 853 1 512 

Győr-Sopron 189 020 794 44 787 28 513 27 373 5 951 

Vas 44 834 4 596 30 359 13 747 7 464 26 508 

Zala 48 577 2 899 35 433 14 417 9 778 792 

Nyugat-dunántúli régió 282 431 8 289 110 579 56 677 44 615 33 251 

Baranya 48 491 0 32 422 12 436 25 430 200 

Somogy 25 160 3 828 22 357 11 179 15 746 100 

Tolna 24 587 13 21 157 4 962 9 457 0 

Dél-dunántúli régió 98 238 3 841 75 936 28 577 50 633 300 

Borsod-Abaúj-Zemplén 135 705 396 50 930 33 265 12 461 40 

Heves 45 821 2 644 28 558 12 812 16 159 286 

Nógrád 201 029 125 748 83 368 40 370 12 087 0 

Észak-magyarországi régió 382 555 128 788 162 856 86 447 40 707 326 

Hajdú-Bihar 326 946 4 333 241 005 98 265 143 324 160 

Jász-Nagykun-Szolnok 31 636 0 30 112 7 103 9 789 377 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 243 365 230 138 419 111 551 36 573 1 369 

Észak-alföldi régió 601 947 4 563 409 536 216 919 189 686 1 906 

Bács-Kiskun 246 959 1 898 223 226 111 528 90 687 170 

Békés 397 014 1 428 249 809 163 299 83 637 100 

Csongrád 107 541 201 85 100 51 024 26 741 157 

Dél-alföldi régió 751 514 3 527 558 135 325 851 201 065 427 


ebből: Fővárosi székhelyű ig. 7 710 097 253 674 4 988 873 2 367 663 1 999 145 30 164 

Vidéki székhelyű ig. 4 872 161 171 966 3 705 818 1 859 699 1 630 559 37 722


A Hatósági fõosztály által elbírált fellebbezések típus szerint összesítve 


Típus Ellenőrzés Adóeljárás Összesen 

FELLEBBEZÉSEK ÉS HATÁROZATOK SZÁMA (db) 

Az előző évről áthúzódó fellebbezések 383 231 614 

A tárgyidőszakban érkezett fellebbezések 4 202 4 107 8 309 

A tárgyidőszakban elintézendő összesen 4 585 4 338 8 923 

Helybenhagyás 3 207 3 955 7 162 

Megváltoztatás 600 53 653 

Megsemmisítés 30 16 46 

Megsemmisítés új eljárás 358 13 371 

Részjogerős 27 *** 27 

Összes határozat 4 222 4 037 8 259 

A tárgyidőszak végén elintézetlen fellebbezések 363 301 664 

Elintézetlenből felfüggesztett 4 4 8 

Módosítás saját hatáskörben 86 18 104 

A MÁSODFOKÚ HATÁROZATOKKAL TÖRÖLT ÖSSZEGEK (eFt) 

Törölt adókülönbözet terhére előírtból 12 582 106 152 12 582 258 

Törölt adókülönbözet javára előírtból 425 640 0 425 640 

Törölt adóhiány 8 694 691 0 8 694 691 

Törölt adóbírság 4 227 362 0 4 227 362 

Törölt késedelmi pótlék 3 629 582 122 3 629 704 

Törölt mulasztási bírság 59 954 7 932 67 886


A Hatósági fõosztály által elbírált felügyeleti intézkedés iránti kérelmek típus szerint összesítve 


Típus Ellenőrzés Adóeljárás Összesen 

AZ ELSŐFOKÚ JOGERŐS HATÁROZAT ELLEN BENYÚJTOTT FELÜGYELETI ELJÁRÁS IRÁNTI KÉRELEM (db) 

Előző évről áthúzódó kérelem 27 36 63 

A tárgyidőszakban érkezett kérelem 275 639 914 

A tárgyidőszakban elintézendő összes kérelem 302 675 977 

Megváltoztatás 32 7 39 

Megsemmisítés 6 5 11 

Megsemmisítés új eljárás 25 5 30 

Részjogerős 2 0 2 

Intézkedések összesen 65 17 82 

Intézkedés nélküli elutasítás 220 619 839 

Összes elintézett kérelem 285 636 921 

Folyamatban lévő eljárás 17 39 56 

FELÜGYELETI ELJÁRÁS SORÁN TÖRÖLT ÖSSZEGEK (eFt) 

Törölt adókülönbözet terhére előírtból 120 786 – 120 786 

Törölt adókülönbözet javára előírtból -861 – -861 

Törölt adóhiány 57 404 – 57 404 

Törölt adóbírság 50 578 – 50 578 

Törölt késedelmi pótlék 27 240 30 27 270 

Törölt mulasztási bírság 374 802 1 176


A Hatósági fõosztály által képviselt perek számának alakulása igazgatóságonként 


2004. január-december Perek száma (db) 

Igazgatóság 

Az előző 

évről 

áthúzódó per 


induló per 

Összes 

per 

******* ******* ******* 

Jogerős ítéletek 

helybenhagyás 

megváltoztatás 

hatályon 

kívül 

helyezés 

hatályon 

kívül 

helyezés, 

új eljárás 

Ítéletek 

összesen 

Permegszüntetés 

Befejeződött 

perek 

összesen 

Perek a tárgyidőszak 

végén 

******* ******* ******* ******* 

KAIG 23 27 50 6 4 1 5 16 8 24 26 

Észak-bp. 138 87 225 60 3 1 10 74 26 100 125 

ebből: Kizárólagos ill. terület *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** *** 

Kelet-bp. 199 175 374 79 9 9 39 136 49 185 189 

Dél-bp. 139 82 221 58 2 3 7 70 9 79 142 

Pest 108 96 204 58 5 1 6 70 33 103 101 

Fejér 62 101 163 31 1 6 21 59 13 72 91 

Komárom-Esztergom 91 34 125 67 0 2 6 75 7 82 43 

Veszprém 24 84 108 83 0 2 2 87 4 91 17 

Közép-dunántúli régió 177 219 396 181 1 10 29 221 24 245 151 

Győr-Moson-Sopron 34 48 82 27 4 2 4 37 10 47 35 

Vas 9 18 27 11 0 4 0 15 1 16 11 

Zala 16 16 32 8 0 1 6 15 7 22 10 

Nyugat-dunántúli régió 59 82 141 46 4 7 10 67 18 85 56 

Baranya 77 53 130 22 2 7 7 38 70 108 22 

Somogy 14 22 36 15 1 0 1 17 2 19 17 

Tolna 37 16 53 11 4 3 0 18 3 21 32 

Dél-dunántúli régió 128 91 219 48 7 10 8 73 75 148 71 

Borsod-Abaúj-Zemplén 21 41 62 16 0 0 9 25 5 30 32 

Heves 13 22 35 14 1 1 5 21 6 27 8 

Nógrád 13 28 41 10 2 0 6 18 6 24 17 

Észak-magyarországi régió 47 91 138 40 3 1 20 64 17 81 57 

Hajdú-Bihar 31 48 79 33 0 2 3 38 1 39 40 

Jász-Nagykun-Szolnok 6 34 40 10 0 1 3 14 6 20 20 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 23 30 53 13 3 1 5 22 7 29 24 

Észak-alföldi régió 60 112 172 56 3 4 11 74 14 88 84 

Bács-Kiskun 38 29 67 24 0 3 2 29 3 32 35 

Békés 30 50 80 11 5 9 4 29 7 36 44 

Csongrád 18 42 60 21 1 5 8 35 10 45 15 

Dél-alföldi régió 86 121 207 56 6 17 14 93 20 113 94 


ebből: Fővárosi székhelyű ig. 607 467 1 074 261 23 15 67 366 125 491 583 

Vidéki székhelyű ig. 557 716 1 273 427 24 49 92 592 168 760 513 

Járulékügyek 67 0 67 9 6 5 1 21 13 34 33 

Mindösszesen 1 231 1 183 2 414 697 53 69 160 979 306 1 285 1 129


A Hatósági fõosztály által képviselt perek pertárgyértéke és perköltsége igazgatóságonként 


2004. január-december A perek pertárgyértéke és perköltsége (eFt) 

Igazgatóság 

Tárgyidőszakban 

induló perek 

pertárgyértéke 

Nyert per 

Vesztett per 

(hatályon kívül 

helyezés) 

Vesztett per 

(hat.kívül hely. mell. 

új eljárásra utasítás) 

******* ******* 

******* ******* törölt érték 

Megváltoztatás Perköltség 

helybenhagyott 

érték 

a Hivatal terhére 

a Hivatal javára 

KAIG 1 337 561 173 469 0 345 310 223 689 201 900 2 572 1 940 

Észak-bp. 2 152 420 2 251 909 50 211 222 14 630 23 958 3 131 11 828 

ebből: Kizárólagos ill. terület 0 0 0 0 0 0 0 0 

Kelet-bp. 2 747 248 591 852 100 907 419 540 379 312 287 073 6 820 16 741 

Dél-bp. 1 789 627 1 765 689 10 829 369 044 1 786 7 990 1 210 11 134 

Pest 1 677 933 658 868 750 10 821 4 572 8 609 1 455 2 696 

Fejér 291 308 433 550 12 201 730 324 2 273 161 1 651 3 893 

Komárom-Esztergom 279 380 109 471 7 376 83 882 0 0 825 653 

Veszprém 637 858 522 010 46 665 21 751 0 0 1 225 4 223 

Közép-dunántúli régió 1 208 546 1 065 031 66 242 835 957 2 273 161 3 701 8 769 

Győr-Moson-Sopron 1 061 659 260 816 5 094 37 312 52 044 3 245 872 1 463 

Vas 383 717 77 641 77 623 0 0 0 1 300 631 

Zala 172 626 85 003 238 122 808 0 0 1 115 1 797 

Nyugat-dunántúli régió 1 618 002 423 460 82 955 160 120 52 044 3 245 3 287 3 891 

Baranya 747 373 221 060 23 619 68 045 12 700 4 776 3 125 2 143 

Somogy 73 810 123 651 0 6 505 311 0 100 935 

Tolna 167 465 129 489 18 473 0 24 746 57 438 2 500 2 291 

Dél-dunántúli régió 988 648 474 200 42 092 74 550 37 757 62 214 5 725 5 369 

Borsod-Abaúj-Zemplén 517 483 253 506 0 59 880 0 0 1 692 716 

Heves 282 326 218 094 18 852 78 096 5 032 20 871 400 494 

Nógrád 226 825 31 444 0 27 544 9 471 30 040 1 407 711 

Észak-magyarországi régió 1 026 634 503 044 18 852 165 520 14 503 50 911 3 499 1 921 

Hajdú-Bihar 380 825 195 434 544 51 027 0 0 466 1 981 

Jász-Nagykun-Szolnok 372 529 31 732 4 550 2 989 0 0 533 722 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 760 894 149 269 275 220 10 224 219 467 7 277 17 387 1 030 

Észak-alföldi régió 1 514 248 376 435 280 314 64 240 219 467 7 277 18 386 3 733 

Bács-Kiskun 167 988 200 214 13 834 5 219 0 0 795 2 675 

Békés 691 863 48 849 28 575 44 660 2 986 3 404 3 034 555 

Csongrád 463 017 247 232 38 770 40 503 152 17 1 017 2 083 

Dél-alföldi régió 1 322 868 496 295 81 179 90 382 3 138 3 421 4 846 5 313 

Országos összesen 17 383 735 8 780 252 684 170 2 746 706 953 171 656 759 54 632 73 335 

ebből: Fővárosi székhelyű ig. 9 704 789 5 441 787 112 536 1 355 937 623 989 529 530 15 188 44 339 

Vidéki székhelyű ig. 7 678 946 3 338 465 571 634 1 390 769 329 182 127 229 39 444 28 996 

Járulékügyek 0 462 279 3 388 0 1 346 182 760 177 6 368 

Mindösszesen 17 383 735 9 242 531 687 558 2 746 706 954 517 839 519 54 809 79 703


A Hatósági fõosztály által képviselt felülvizsgálati eljárások a Legfelsõbb Bíróságon, típus szerint összesítve 


2004. 

január-december 

Felülvizsgálati eljárások száma (db) 

Tipus 

Előző évről 

áthúzódó 

eljárások 


induló eljárás 


folyamatban 

lévő összes 

eljárás 

Ítéletek 

Ítéletek 

összesen 

Az eljárás 

megszüntetése 

Befejeződött 

eljárások 

összesen 

Eljárások 

a tárgyidőszak 

végén 

Perköltség 

(eFt) 

******* 

Felperes 

által 

Alperes 

által 

******* 

helybenhagyás 

megváltoztatás 

hatályon 

kívül 

helyezés 

hatályon 

kívül 

helyezés, új 

eljárás 

******* ******* ******* ******* 

a Hivatal 

terhére 

a Hivatal 

javára 

Ellenőrzés 110 81 26 217 86 1 16 11 114 32 146 71 697 5 874 

Adóeljárás 6 4 3 13 7 0 0 0 7 0 7 6 0 150 

Összesen: 116 85 29 230 93 1 16 11 121 32 153 77 697 6 024 

Járulékügyek 2 1 0 3 1 0 0 1 2 0 2 1 0 0 

Mindösszesen: 118 86 29 233 94 1 16 12 123 32 155 78 697 6 024


Közigazgatási perek számának alakulása 2004. évben 



Előző évről 

áthúzódó 

perek 


induló 

perek 

Összes 

per 

Tárgyévben befejezett perek 

Ítélettel zárult 

Hatályon 

kívül 

helyezés 

Összesen 

Helybenhagyás 

Megváltoztatás 

Permegszüntetés 

Összesen 

KAIG 23 27 50 6 4 6 16 8 24 

Észak-budapesti 180 130 310 72 4 17 93 44 137 

Kelet-budapesti 201 181 382 81 9 48 138 49 187 

Dél-budapesti 145 92 237 62 3 10 75 10 85 

Pest 109 103 212 59 5 7 71 33 104 

Főváros és Pest megye 658 533 1191 280 25 88 393 144 537 

Fejér 64 106 170 31 1 27 59 13 72 

Komárom-Esztergom 93 34 127 68 0 8 76 7 83 

Veszprém 24 87 111 83 0 4 87 4 91 

Közép-dunántúli régió 181 227 408 182 1 39 222 24 246 

Győr-Moson-Sopron 35 51 86 28 4 6 38 10 48 

Vas 10 19 29 12 0 4 16 1 17 

Zala 16 17 33 8 1 7 16 7 23 

Nyugat-dunántúli régió 61 87 148 48 5 17 70 18 88 

Baranya 77 55 132 24 2 14 40 70 110 

Somogy 16 23 39 17 1 1 19 2 21 

Tolna 37 16 53 11 4 3 18 3 21 

Dél-dunántúli régió 130 94 224 52 7 18 77 75 152 

Borsod-Abaúj-Zemplén 21 44 65 16 0 9 25 5 30 

Heves 14 22 36 14 1 6 21 6 27 

Nógrád 15 28 43 11 2 6 19 6 25 

Észak-magyarországi régió 50 94 144 41 3 21 65 17 82 

Hajdú-Bihar 32 53 85 36 0 5 41 1 42 

Jász-Nagykun-Szolnok 6 35 41 11 0 4 15 6 21 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 25 30 55 13 3 6 22 7 29 

Észak-alföldi régió 63 118 181 60 3 15 78 14 92 

Bács-Kiskun 40 31 71 25 1 6 32 3 35 

Békés 30 52 82 12 5 13 30 7 37 

Csongrád 18 44 62 22 1 13 36 10 46 

Dél-alföldi régió 88 127 215 59 7 32 98 20 118 

Adóperek összesen (db) 1 231 1 280 2 511 722 51 230 1 003 312 1 315 

Járulékintegráció előtt indult, a TB szervtől átvett járulékperek: 

Járulékperek 74 0 74 9 6 6 21 20 41 

Adó- és átvett járulékperek 

mindösszesen (db) 1 305 1 280 2 585 731 57 236 1 024 332 1 356


Büntetõ feljelentéssel érintett tényállások alakulása 



Tényállások száma 

Összesen 

(db) csalás 

ebből (%) 

adócsalás 

Egy tényállásra 

jutó elkövetési 

érték 

(mFt) 

Feljelentett 

személyek 

száma 

(fő) 

KAIG 0 0,00 0,00 0,00 0 

Észak-budapesti 46 21,74 23,91 9 338,52 24 

Kelet-budapesti 242 28,93 26,45 16 628,10 119 

Dél-budapesti 154 24,68 27,27 4 121,33 82 

Pest 58 22,41 24,14 9 136,00 58 


Fejér 106 21,70 41,51 6 992,52 89 

Komárom-Esztergom 12 0,00 66,67 13 262,08 10 

Veszprém 65 3,08 36,92 3 209,02 34 


Győr-Moson-Sopron 25 16,00 60,00 4 555,88 25 

Vas 41 7,32 21,95 3 126,05 24 

Zala 41 2,44 26,83 2 390,54 30 


Baranya 50 16,00 30,00 15 862,34 33 

Somogy 20 5,00 55,00 7 258,80 20 

Tolna 61 4,92 60,66 5 246,02 51 


Borsod-Abauj-Zemplén 115 31,30 23,48 3 408,53 72 

Heves 47 0,00 61,70 6 501,72 41 

Nógrád 35 22,86 48,57 11 141,60 29 


Hajdú-Bihar 217 35,48 7,83 4 847,94 120 

Jász-Nagykun-Szolnok 242 3,31 35,54 2 919,64 130 

Szabolcs 51 7,84 19,61 1 402,39 40 


Bács-Kiskun 28 21,43 50,00 9 363,75 28 

Békés 164 23,78 19,51 4 722,88 62 

Csongrád 92 8,70 42,39 5 006,36 51 

Központi Hivatal 0 0,00 0,00 0,00 0 

Általános főosztály 0 0,00 0,00 0,00 0 

Összesen 1 912 18,93 30,13 6 663,38 1 172


Banktitok kiadása iránti megkeresések 

(2004. január 1. – december 31.) 

Megnevezés 

2004. év 

Megkeresések száma: 3 114 

teljesített megkeresések 3 114 

megtagadás - 

folyamatban lévő - 

Megkeresés célja: 

adóellenőrzés 601 

végrehajtás 2 438 

nemzetközi szerződés alapján külföldi hatóság megkeresése - 

tényállás tisztázása 75 

Előző időszakról áthúzódó megkeresések: 97 

tárgyidőszakban teljesített 96 

folyamatban lévő 1


Tényleges költségvetési kiadások 


adatok millió forintban 

Megnevezés 2003. év 2004. év 

Tényleges költségvetési kiadás 76 496,4 71 143,5 

100,0% 100,0% 

Ebből 

– Személyi juttatások (járulékokkal) 57 098,0 52 586,9 

74,6% 73,9% 

– Dologi és egyéb folyó kiadások 14 935,8 13 039,0 

19,5% 18,3% 

Egyéb kiadás (pénzeszköz átadás lakásépítési kölcsön) 97,0 148,1 

0,1% 0,2% 

– Beruházás 3 390,9 4 686,8 

4,4% 6,6% 

– Felújítás 1 274,7 682,7 

1,7% 1,0% 

A befektetett eszközök állományának alakulása 

2003. és 2004. években 

Megnevezés 

Év 

Bruttó 

összesen 

% 

Megoszlása 

fajtánként %-ban 

Befektetett eszközök állománya 2003. 34,6 mrd 100 Ingatlanok 82,1 

Gépek, berendezések, 

felszerelések, járművek 13,9 

Egyéb 4,0 

Befektetett eszközök állománya 2004. 35,2 mrd 100 Ingatlanok 88,4 

Gépek, berendezések, 

felszerelések, járművek 11,1 

Egyéb 0,5


Az APEH 2004. évi bevételi és kiadási elõirányzatai 

adatok millió forintban 

Megnevezés 

Eredeti 

előirányzat 

Módosított 

előirányzat 

Teljesítés 

Költségvetési támogatás 55 885,5 61 936,0 63 728,7 

Működési bevétel 244,0 294,0 361,0 

Átvett pénzeszköz 1 525,0 1 525,0 

Felhalm, jell, bevétel 24,9 24,9 9,9 

Előző évi előirányzatmaradvány 6 864,8 6 864,8 

Korábban nyújtott kölcsön visszatérülése 60,8 63,9 

Bevételek 56 154,4 70 705,5 72 553,3 

Személyi juttatások 32 467,5 38 312,5 39 420,7 

Munkaadókat terhelő járulékok 10 193,4 13 370,0 13 166,2 

Dologi és egyéb folyó kiadások 10 438,4 13 323,2 13 039,0 

Pénzeszköz átadás 5,1 52,1 52,2 

Kölcsönök nyújtása törlesztése 50,0 60,8 63,9 

Társadalom és szocpol,juttatás 64,0 32,0 

Felújítás 1 000,0 797,2 682,7 

Intézményi beruházás 2 000,0 2 590,1 2 551,2 

Központi beruházás 2 135,6 2 135,6 

Kiadások 56 154,4 70 705,5 71 143,5


Az átlagos dolgozó létszám alakulása 

a 2004. évben szervezetenként 

Szervek 

Átlaglétszám 

Központi Hivatal 1 441,60 

SZTADI 179,01 

Oktatási Igazgatóság 15,90 

Központi szervek összesen 1 636,50 

KAIG 166,33 

Észak-budapesti Igazgatóság 1 092,04 

Kelet-budapesti Igazgatóság 1 009,73 

Dél-budapesti Igazgatóság 982,73 

Pest Megyei Igazgatóság 873,08 

Főváros székhelyűek 4 123,92 

Fejér Megyei Igazgatóság 390,04 

Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság 296,33 

Veszprém Megyei Igazgatóság 320,17 

Közép-dunántúli régió 1 006,54 

Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 387,00 

Vas Megyei Igazgatóság 224,00 

Zala Megyei Igazgatóság 263,83 

Nyugat-dunántúli régió 874,84 

Baranya Megyei Igazgatóság 368,83 

Somogy Megyei Igazgatóság 299,00 

Tolna Megyei Igazgatóság 216,92 

Dél-dunántúli régió 884,75 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság 496,08 

Heves Megyei Igazgatóság 264,00 

Nógrád Megyei Igazgatóság 170,94 

Észak-magyarországi régió 931,02 

Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 442,33 

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 314,09 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 396,75 

Észak-alföldi régió 1 153,18 

Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 449,73 

Békés Megyei Igazgatóság 315,35 

Csongrád Megyei Igazgatóság 407,08 

Dél-alföldi régió 1 172,16 

Területi szervek összesen 10 146,41 

Mindösszesen 11 782,91


Dolgozó létszám megoszlása a 2004. évben szervezetenként 

Vezető Ügyintéző I. Ügyintéző II. Ügykezelő Fizikai Összesen 

Szervek 

Január December Január December Január December Január December Január December Január December 

Központi Hivatal 172,00 173,00 799,43 811,88 372,00 363,00 71,88 65,88 32,88 33,88 1 448,19 1 447,64 

SZTADI 15,00 15,00 23,00 24,00 94,88 97,88 24,00 24,00 21,50 22,00 178,38 182,88 

Oktatási Igazgatóság 2,00 2,00 11,90 11,90 2,00 2,00 - - - - 15,90 15,90 

Központi szervek összesen 189,00 190,00 834,33 847,78 468,88 462,88 95,88 89,88 54,38 55,88 1 642,47 1 646,42 

KAIG 20,00 20,00 109,75 107,75 33,00 32,00 4,00 3,00 2,00 2,00 168,75 164,75 

Észak-budapesti Igazgatóság 93,00 90,00 445,27 436,27 420,76 391,88 127,88 127,51 17,00 16,00 1 103,91 1 061,66 

Kelet-budapesti Igazgatóság 88,00 89,00 373,02 375,01 423,25 408,50 114,00 107,00 14,00 12,00 1 012,27 991,51 

Dél-budapesti Igazgatóság 84,00 84,00 341,75 331,75 443,40 439,40 98,00 82,00 20,75 19,75 987,90 956,90 

Pest Megyei Igazgatóság 76,00 75,00 309,00 312,00 391,00 368,00 93,00 79,00 17,00 18,00 886,00 852,00 

Főváros székhelyűek 361,00 358,00 1 578,79 1 562,78 1 711,41 1 639,78 436,88 398,51 70,75 67,75 4 158,83 4 026,82 

Fejér Megyei Igazgatóság 35,00 35,00 131,00 130,00 183,00 183,00 29,00 27,00 11,50 10,00 389,50 385,00 

Komárom-Esztergom Megyei Ig. 26,00 26,00 113,00 117,00 140,00 133,00 14,00 13,00 5,00 5,00 298,00 294,00 

Veszprém Megyei Igazgatóság 26,00 26,00 131,00 133,00 139,00 130,00 23,00 23,00 4,00 4,00 323,00 316,00 

Közép-dunántúli régió 87,00 87,00 375,00 380,00 462,00 446,00 66,00 63,00 20,50 19,00 1 010,50 995,00 

Győr-Moson-Sopron Megyei Ig. 35,00 34,00 176,63 197,00 138,00 121,00 27,00 26,00 8,26 7,26 384,89 385,26 

Vas Megyei Igazgatóság 24,00 24,00 113,00 109,00 71,00 69,00 15,00 15,00 2,00 2,00 225,00 219,00 

Zala Megyei Igazgatóság 25,00 25,00 111,00 113,00 102,00 99,00 23,00 22,00 4,00 4,00 265,00 263,00 

Nyugat-dunántúli régió 84,00 83,00 400,63 419,00 311,00 289,00 65,00 63,00 14,26 13,26 874,89 867,26 

Baranya Megyei Igazgatóság 31,00 31,00 172,00 176,00 145,00 139,00 13,00 13,00 4,00 4,00 365,00 363,00 

Somogy Megyei Igazgatóság 27,00 27,00 131,00 129,00 112,00 107,00 26,00 24,00 5,00 5,00 301,00 292,00 

Tolna Megyei Igazgatóság 23,00 23,00 107,00 104,00 78,00 76,00 7,00 7,00 4,00 4,00 219,00 214,00 

Dél-dunántúli régió 81,00 81,00 410,00 409,00 335,00 322,00 46,00 44,00 13,00 13,00 885,00 869,00 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ig. 38,00 36,00 210,00 218,00 204,00 188,00 34,00 36,00 7,00 6,00 493,00 484,00 

Heves Megyei Igazgatóság 25,00 25,00 149,00 152,00 80,00 72,00 7,00 7,00 4,00 4,00 265,00 260,00 

Nógrád Megyei Igazgatóság 23,00 23,00 96,00 95,00 43,00 41,75 8,00 8,00 2,00 2,00 172,00 169,75 

Észak-magyarországi régió 86,00 84,00 455,00 465,00 327,00 301,75 49,00 51,00 13,00 12,00 930,00 913,75 

Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 33,00 33,00 189,00 197,00 186,00 171,00 30,00 30,00 6,00 4,00 444,00 435,00 

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ig. 29,00 29,00 138,38 139,46 121,00 115,00 25,00 25,00 4,00 4,00 317,38 312,46 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ig. 30,00 31,00 182,00 184,00 148,00 137,00 32,00 31,00 6,00 6,00 398,00 389,00 

Észak-alföldi régió 92,00 93,00 509,38 520,46 455,00 423,00 87,00 86,00 16,00 14,00 1 159,38 1 136,46 

Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 36,00 36,00 194,88 201,88 202,00 186,38 11,00 11,00 8,00 8,00 451,88 443,26 

Békés Megyei Igazgatóság 28,00 28,00 154,00 166,50 112,00 94,00 15,00 15,00 7,00 7,00 316,00 310,50 

Csongrád Megyei Igazgatóság 31,00 32,00 164,00 169,00 181,00 168,00 16,00 17,00 15,00 15,00 407,00 401,00 

Dél-alföldi régió 95,00 96,00 512,88 537,38 495,00 448,38 42,00 43,00 30,00 30,00 1 174,88 1 154,76 

Területi szervek összesen 886,00 882,00 4 241,68 4 293,62 4 096,41 3 869,91 791,88 748,51 177,51 169,01 10 193,48 9 963,05 

Mindösszesen 1 075,00 1 072,00 5 076,01 5 141,40 4 565,29 4 332,79 887,76 838,39 231,89 224,89 11 835,95 11 609,47


Adóellenõrök és végrehajtók állománycsoportonkénti megoszlása a 2004. évben 

(dolgozó létszám) 

Ügyintéző I. Ügyintéző II. 

Szervek 

adóellenőr végrehajtó adóellenőr végrehajtó 

Január December 

Január December Január December Január December 

Központi Hivatal 17,00 16,00 - - - - - - 

SZTADI - - - - - - - - 

Oktatási Igazgatóság - - - - - - - - 

Központi szervek összesen 17,00 16,00 - - - - - - 

KAIG 74,75 70,75 1,00 2,00 2,00 2,00 2,00 1,00 

Észak-budapesti Igazgatóság 249,51 250,76 30,88 26,88 105,88 96,00 33,00 32,00 

Kelet-budapesti Igazgatóság 190,76 186,63 52,00 51,00 71,25 70,25 29,00 23,00 

Dél-budapesti Igazgatóság 182,00 163,00 30,00 30,00 105,90 87,90 16,00 13,00 

Pest Megyei Igazgatóság 153,00 148,00 26,00 28,00 124,00 116,00 28,00 23,00 

Főváros székhelyűek 850,02 819,14 139,88 137,88 409,03 372,15 108,00 92,00 

Fejér Megyei Igazgatóság 66,00 62,00 13,00 14,00 55,00 44,00 14,00 12,00 

Komárom-Esztergom Megyei Ig. 66,00 65,00 4,00 5,00 22,00 22,00 23,00 22,00 

Veszprém Megyei Igazgatóság 54,00 55,00 11,00 10,00 44,00 42,00 14,00 14,00 

Közép-dunántúli régió 186,00 182,00 28,00 29,00 121,00 108,00 51,00 48,00 

Győr-Moson-Sopron Megyei Ig. 81,00 87,00 3,00 3,00 21,00 18,00 7,00 6,00 

Vas Megyei Igazgatóság 52,00 48,00 5,00 5,00 13,00 12,00 10,00 10,00 

Zala Megyei Igazgatóság 35,00 36,00 5,00 5,00 29,00 27,00 15,00 15,00 

Nyugat-dunántúli régió 168,00 171,00 13,00 13,00 63,00 57,00 32,00 31,00 

Baranya Megyei Igazgatóság 81,00 82,00 9,00 9,00 26,00 23,00 13,00 12,00 

Somogy Megyei Igazgatóság 72,00 58,00 1,00 3,00 21,00 21,00 15,00 14,00 

Tolna Megyei Igazgatóság 38,00 35,00 5,00 5,00 17,00 15,00 7,00 7,00 

Dél-dunántúli régió 191,00 175,00 15,00 17,00 64,00 59,00 35,00 33,00 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ig. 100,00 102,00 4,00 9,00 43,00 40,00 19,00 15,00 

Heves Megyei Igazgatóság 54,00 52,00 9,00 11,00 16,00 11,00 8,00 5,00 

Nógrád Megyei Igazgatóság 40,00 39,00 4,00 4,00 2,00 1,00 4,00 4,00 

Észak-magyarországi régió 194,00 193,00 17,00 24,00 61,00 52,00 31,00 24,00 

Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 77,00 76,00 7,00 7,00 33,00 27,00 15,00 15,00 

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ig. 64,88 60,88 8,00 6,00 26,00 19,00 12,00 12,00 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ig. 79,00 84,00 11,00 12,00 30,00 23,00 13,00 12,00 

Észak-alföldi régió 220,88 220,88 26,00 25,00 89,00 69,00 40,00 39,00 

Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 86,00 83,00 9,00 10,00 57,00 53,00 17,00 14,00 

Békés Megyei Igazgatóság 56,00 58,00 13,00 14,00 17,00 14,00 8,00 8,00 

Csongrád Megyei Igazgatóság 66,00 63,00 7,00 7,00 43,00 27,00 12,00 11,00 

Dél-alföldi régió 208,00 204,00 29,00 31,00 117,00 94,00 37,00 33,00 

Területi szervek összesen 2 017,90 1 965,02 267,88 276,88 924,03 811,15 334,00 300,00 

Mindösszesen 2 034,90 1 981,02 267,88 276,88 924,03 811,15 334,00 300,00


Kilépõk arányának alakulása a 2004. évben szervezetenként, 

állománycsoportonként* 

Fluktuáció 

Szervek 

Vezető Ügyintéző I. Ügyintéző II. Ügykezelő Fizikai Összesen 

% % % % % % 

Központi Hivatal 2,94 3,50 2,74 4,17 - 3,19 

SZTADI - - 6,32 6,52 10,00 5,37 

Oktatási Igazgatóság - - - - - - 

Központi szervek összesen 2,67 3,35 3,46 4,74 3,78 3,40 

KAIG - 6,56 9,17 - - 5,99 

Észak-budapesti Igazgatóság 1,09 9,27 4,54 12,51 - 7,01 

Kelet-budapesti Igazgatóság - 8,04 3,55 4,46 15,38 5,17 

Dél-budapesti Igazgatóság 3,66 7,59 4,14 5,68 - 5,34 

Pest Megyei Igazgatóság 5,33 5,18 4,19 11,36 - 5,28 

Főváros székhelyűek 2,23 7,63 4,19 8,57 2,83 5,75 

Fejér Megyei Igazgatóság 5,71 4,55 7,57 11,11 27,27 7,18 

Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság - 1,77 1,44 - - 1,35 

Veszprém Megyei Igazgatóság - 3,76 0,74 - - 1,87 

Közép-dunántúli régió 2,33 3,44 3,70 4,69 15,00 3,77 

Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 2,94 1,63 4,38 3,85 24,21 3,34 

Vas Megyei Igazgatóság - 1,75 4,23 7,14 - 2,67 

Zala Megyei Igazgatóság 4,35 3,51 5,05 - - 3,82 

Nyugat-dunántúli régió 2,47 2,19 4,56 3,23 14,03 3,31 

Baranya Megyei Igazgatóság - 2,82 1,37 - - 1,89 

Somogy Megyei Igazgatóság - 3,85 7,21 3,85 - 4,68 

Tolna Megyei Igazgatóság - 9,52 5,13 14,29 - 6,91 

Dél-dunántúli régió - 4,85 4,18 4,35 - 4,06 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság 2,63 4,65 5,45 2,63 - 4,60 

Heves Megyei Igazgatóság - 1,97 10,39 - - 4,15 

Nógrád Megyei Igazgatóság - 1,04 - 12,50 - 1,17 

Észak-magyarországi régió 1,16 3,02 5,93 3,77 - 3,85 

Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 9,09 3,63 3,83 - - 3,82 

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság - 6,10 0,85 12,00 - 3,96 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság - 1,61 2,11 3,13 - 1,76 

Észak-alföldi régió 3,23 3,57 2,48 4,60 - 3,15 

Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság - 4,44 3,09 - 11,11 3,53 

Békés Megyei Igazgatóság - 2,58 2,46 6,67 - 2,44 

Csongrád Megyei Igazgatóság 3,13 4,82 4,42 12,50 - 4,63 

Dél-alföldi régió 1,04 4,01 3,44 7,14 3,23 3,62 

Területi szervek összesen 1,93 5,04 4,02 6,72 4,49 4,48 

Mindösszesen 2,06 4,76 3,97 6,50 4,33 4,33 

* A 2003. évi kormányhatározatban és a 2004. évi PM utasításban elrendelt létszámcsökkentés miatti kilépők nélkül


Engedélyezett záró létszám állománycsoportonként 

2003. és 2004. évben 

adatok főben 

Állománycsoport 2003. XII. 31. 2004. XII. 31. 

Vezető 1 174 1 091 

Ügyintéző I. 5 557 5 326 

Ügyintéző II. 5 160 4 443 

Ügykezelő 1 041 874 

Fizikai 289 228 

ÖSSZESEN 13 221 11 962 

2003. XII. 31. 

2004. XII. 31.


Felsõfokú végzettségû munkatársak kiemelt szakképzettsége szerinti megoszlása 

a 2004. évben szervezetenként 

Szervek 

Vezetők, 

felsőfokú 

végzettségűek 

összesen 

Állam– és 

jogtudományi 

doktori 

képesítés 

Jogi 

szakvizsga 

Igazgatási 

jellegű 

szakképesítés 

Jogi 

szakokleveles 

közgazdász 

Okleveles 

közgazdász 

Szakközgazdász 

Pénzügyi 

és számviteli 

főiskolán, 

szakon 

szerzett 

oklevelek 

Okleveles 

könyvvizsgáló 

Informatikai 

végzettség 

Központi Hivatal 1 049 204 108 102 5 100 25 78 28 181 

SZTADI 40 1 – 3 – 1 – 3 1 7 

Oktatási Igazgatóság 14 1 – 1 – 0 – 1 – 2 

Központi szervek összesen 1 103 206 108 106 5 101 25 82 29 190 

KAIG 136 16 6 9 2 32 15 29 20 2 

Észak-budapesti Igazgatóság 576 85 20 101 2 63 18 44 19 2 

Kelet-budapesti Igazgatóság 515 70 15 83 2 43 26 32 18 3 

Dél-budapesti Igazgatóság 450 64 5 82 1 36 13 62 24 3 

Pest Megyei Igazgatóság 428 53 18 103 – 27 19 43 30 3 

Főváros székhelyűek 2 105 288 64 378 7 201 91 210 111 13 

Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság 152 20 8 17 1 3 4 19 20 2 

Veszprém Megyei Igazgatóság 169 17 2 33 – 11 4 41 13 1 

Fejér Megyei Igazgatóság 182 22 9 14 2 19 5 33 10 1 

Közép-dunántúli régió 503 59 19 64 3 33 13 93 43 4 

Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 247 33 12 21 – 19 7 69 17 1 

Vas Megyei Igazgatóság 144 17 6 16 – 9 1 58 13 1 

Zala Megyei Igazgatóság 143 19 8 10 – 9 – 79 20 0 

Nyugat-dunántúli régió 534 69 26 47 – 37 8 206 50 2 

Baranya Megyei Igazgatóság 227 66 39 1 5 49 11 19 17 1 

Somogy Megyei Igazgatóság 164 24 6 10 1 13 – 38 9 2 

Tolna Megyei Igazgatóság 141 15 4 13 – 15 – 52 9 4 

Dél-dunántúli régió 532 105 49 24 6 77 11 109 35 7 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság 280 43 5 17 5 40 – 21 25 3 

Heves Megyei Igazgatóság 193 19 1 20 1 13 6 34 6 2 

Nógrád Megyei Igazgatóság 131 12 4 19 – 8 2 2 5 6 

Észak-magyarországi régió 604 74 10 56 6 61 8 57 36 11 

Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 258 41 21 18 2 22 34 11 9 1 

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 184 18 4 20 – 13 – 38 18 0 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 240 37 10 29 2 18 30 33 17 6 

Észak-alföldi régió 682 96 35 67 4 53 64 82 44 7 

Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 263 36 5 20 1 16 17 32 10 0 

Békés Megyei Igazgatóság 206 24 5 8 – 14 12 38 17 0 

Csongrád Megyei Igazgatóság 213 69 45 14 3 18 5 34 8 5 

Dél-alföldi régió 682 129 55 42 4 48 34 104 35 5 

Területi szervek összesen 5 642 820 258 678 30 510 229 861 354 49 

Mindösszesen 6 745 1 026 366 784 35 611 254 943 383 239


Felsõfokú és középfokú nyelvismerettel rendelkezõk, 

valamint a nyelvismeretek száma a 2004. évben szervezetenként 

Szervek 

Egy idegen 

nyelvvizsgával 

rendelkezők 

száma (fő) 

Több idegen 


rendelkezők 

száma (fő) 

Nyelvvizsgával 

rendelkezők 

száma 

összesen (fő) 

Felsőfokú 


rendelkezők 

száma (fő) 

Középfokú 


rendelkezők 

száma (fő) 

Felsőfokú 

nyelvismeretek 

száma 

(db) 

Középfokú 


száma 

(db) 

Felső– és 

középfokú 


összesen 

(db) 

Központi Hivatal 228 83 311 51 295 60 360 420 

SZTADI 10 1 11 1 11 1 11 12 

Oktatási Igazgatóság 1 2 3 2 3 2 5 7 

Központi szervek összesen 239 86 325 54 309 63 376 439 

KAIG 27 14 41 10 36 11 45 56 

Észak-budapesti Igazgatóság 134 62 196 42 177 48 221 269 

Kelet-budapesti Igazgatóság 138 36 174 27 159 27 186 213 

Dél-budapesti Igazgatóság 108 41 149 26 138 30 164 194 

Pest Megyei Igazgatóság 96 30 126 16 118 16 142 158 

Főváros székhelyűek 503 183 686 121 628 132 758 890 

Fejér Megyei Igazgatóság 46 9 55 3 55 3 61 64 

Komárom-Esztergom Megyei Igazgatóság 33 1 34 4 30 4 31 35 

Veszprém Megyei Igazgatóság 44 4 48 5 45 5 47 52 


Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 48 17 65 7 64 7 75 82 

Vas Megyei Igazgatóság 27 4 31 3 29 3 32 35 

Zala Megyei Igazgatóság 31 3 34 2 33 2 35 37 


Baranya Megyei Igazgatóság 60 13 73 9 68 9 77 86 

Somogy Megyei Igazgatóság 27 1 28 1 28 2 28 30 

Tolna Megyei Igazgatóság 37 8 45 4 45 4 50 54 


Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság 55 12 67 7 62 7 72 79 

Heves Megyei Igazgatóság 43 4 47 5 43 5 46 51 

Nógrád Megyei Igazgatóság 34 1 35 6 30 6 30 36 


Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 86 20 106 16 98 17 113 130 

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 47 6 53 5 50 5 54 59 

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 57 7 64 5 63 5 66 71 


Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 54 10 64 10 59 10 65 75 

Békés Megyei Igazgatóság 41 9 50 7 47 8 52 60 

Csongrád Megyei Igazgatóság 44 12 56 10 50 12 57 69 


Területi szervek összesen 1 317 324 1 641 230 1 527 246 1 749 1 995 

Mindösszesen 1 556 410 1 966 284 1 836 309 2 125 2 434


Állománycsoportok létszámának ábrázolása nemek és életkorcsoportok szerint 

(2004. 12. 31.) 

Vezető 

Ügyintéző I. 

Ügyintéző II. Ügykezelő – Fizikai alkalmazott


Állománycsoportok létszámának ábrázolása nemek és APEH-nél töltött idõ szerint 

(2004. 12. 31.) 

Vezető 

Ügyintéző I. 

Ügyintéző II. Ügykezelő – Fizikai alkalmazott


Vonalkód megjelenésû iktatószám felhasználás 2004. évben 

Megnevezés 

Bejövő Kimenő Saját 

Hagyományos iratok Bizonylatok 

Folyószámla 

kivonatok 

Összesen 

1+1% Bevallás 

Belső 

bizonylat 

Összesen 

Kontroll 

adatszolgáltatás 

Mindösszesen 

KAIG 23 434 17 650 7 467 403 48 954 1 119 110 900 25 791 701 138 511 187 465 

Észak-budapesti Ig. 437 682 612 709 228 769 156 386 1 435 546 111 454 210 802 838 373 32 603 1 193 232 2 628 778 

Ebből: Általános főosztály 49 781 51 852 6 396 18 186 126 215 17 575 71 002 74 187 1 300 164 064 290 279 

Kelet-budapesti Ig. 344 085 529 751 173 727 158 975 1 206 538 101 076 91 800 755 596 42 602 991 074 2 197 612 

Dél-budapesti Ig. 403 543 582 925 163 523 154 749 1 304 740 101 099 95 620 741 267 36 395 974 381 2 279 121 

Pest 388 464 634 019 139 985 201 154 1 363 622 118 740 123 000 885 528 48 500 1 175 768 2 539 390 

Fejér 172 416 260 643 72 122 63 649 568 830 34 076 58 518 323 279 16 291 432 164 1 000 994 

Komárom-Esztergom 121 081 200 144 61 868 46 081 429 174 24 594 44 609 236 117 14 009 319 329 748 503 

Veszprém 145 556 214 087 68 329 52 381 480 353 27 201 50 081 269 814 13 800 360 896 841 249 

Közép-dunántúli régió 439 053 674 874 202 319 162 111 1 478 357 85 871 153 208 829 210 44 100 1 112 389 2 590 746 

Győr-Moson-Sopron 157 759 236 397 60 922 64 488 519 566 29 890 73 300 366 339 15 739 485 268 1 004 834 

Vas 80 932 125 844 37 795 31 823 276 394 16 870 40 400 193 625 8 400 259 295 535 689 

Zala 94 722 155 638 65 913 40 454 356 727 21 428 36 900 228 857 12 900 300 085 656 812 

Nyugat-dunántúli régió 333 413 517 879 164 630 136 765 1 152 687 68 188 150 600 788 821 37 039 1 044 648 2 197 335 

Baranya 140 076 215 636 91 077 60 644 507 433 25 861 50 435 301 857 18 174 396 327 903 760 

Somogy 128 848 199 190 56 284 47 959 432 281 23 974 34 800 223 132 11 000 292 906 725 187 

Tolna 91 749 152 519 54 472 31 499 330 239 18 410 29 000 180 285 10 499 238 194 568 433 

Dél-dunántúli régió 360 673 567 345 201 833 140 102 1 269 953 68 245 114 235 705 274 39 673 927 427 2 197 380 

Borsod-Abaúj-Zemplén 227 487 352 116 89 139 76 558 745 300 39 925 77 735 397 259 21 700 536 619 1 281 919 

Heves 145 883 211 154 63 778 40 596 461 411 23 959 37 427 215 409 12 200 288 995 750 406 

Nógrád 76 776 107 390 29 211 23 433 236 810 15 899 21 667 118 936 7 500 164 002 400 812 

Észak-magyarországi régió 450 146 670 660 182 128 140 587 1 443 521 79 783 136 829 731 604 41 400 989 616 2 433 137 

Hajdú-Bihar 179 649 294 831 139 084 75 517 689 081 32 624 54 381 391 740 19 081 497 826 1 186 907 

Jász-Nagykun-Szolnok 145 303 200 967 55 791 52 730 454 791 28 896 45 000 259 141 15 367 348 404 803 195 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 167 239 298 199 81 892 67 087 614 417 29 346 47 912 349 162 16 100 442 520 1 056 937 

Észak-alföldi régió 492 191 793 997 276 767 195 334 1 758 289 90 866 147 293 1 000 043 50 548 1 288 750 3 047 039 

Bács-Kiskun 192 798 266 152 65 946 81 252 606 148 37 713 53 388 416 915 17 900 525 916 1 132 064 

Békés 138 355 209 072 65 760 51 518 464 705 24 926 39 229 270 497 10 781 345 433 810 138 

Csongrád 188 659 293 387 101 116 69 434 652 596 28 363 49 610 328 126 16 600 422 699 1 075 295 

Dél-alföldi régió 519 812 768 611 232 822 202 204 1 723 449 91 002 142 227 1 015 538 45 281 1 294 048 3 017 497 

Központi Hivatal 24 810 33 776 29 359 0 87 945 0 0 0 0 0 87 945 

APEH-SZTADI 26 322 25 725 2 233 1 54 281 0 0 0 0 0 54 281 

Hatósági főoszt.(Közp.) 36 358 43 493 29 0 79 880 0 0 0 0 0 79 880 

Oktatási Igazgatóság 68 51 158 0 277 0 0 0 0 0 277 

Országos összesen 4 280 054 6 473 465 2 005 749 1 648 771 14 408 039 917 443 1 476 514 8 317 045 418 842 11 129 844 25 537 883 

Fővárosi székhelyű igazgatóságok 1 597 208 2 377 054 713 471 671 667 5 359 400 433 488 632 122 3 246 555 160 801 4 472 966 9 832 366 

Vidéki székhelyű igazgatóságok 2 595 288 3 993 366 1 260 499 977 103 8 826 256 483 955 844 392 5 070 490 258 041 6 656 878 15 483 134


Vonalkód megjelenésû iktatószám felhasználás a 2004. év egyes negyedéveiben 

az éves összes felhasználáshoz viszonyítva 

Vonalkód megjelenésű iktatószám felhasználásával iktatott iratok 

2004. I. negyedév 2004. II. negyedév 2004. III. negyedév 

2004. IV. negyedév 

Száma Aránya 

Száma Aránya Száma Aránya Száma Aránya 

Összesen 

KAIG 18 619 9,9% 127 135 67,8% 19 290 10,3% 22 421 12,0% 187 465 

Észak-budapesti Ig. 769 519 29,3% 761 218 29,0% 607 589 23,1% 490 452 18,7% 2 628 778 

Kelet-budapesti Ig. 624 330 28,4% 613 784 27,9% 547 363 24,9% 412 135 18,8% 2 197 612 

Dél-budapesti Ig. 699 369 30,7% 585 778 25,7% 559 142 24,5% 434 832 19,1% 2 279 121 

Pest 715 064 28,2% 712 573 28,1% 660 820 26,0% 450 933 17,8% 2 539 390 

Fejér 315 880 31,6% 260 690 26,0% 241 174 24,1% 183 250 18,3% 1 000 994 

Komárom-Esztergom 235 497 31,5% 203 475 27,2% 176 876 23,6% 132 655 17,7% 748 503 

Veszprém 283 014 33,6% 218 337 26,0% 192 331 22,9% 147 567 17,5% 841 249 

Közép-dunántúli régió 834 391 1 682 502 1 610 381 1 463 472 1 2 590 746 

Győr-Moson-Sopron 330 290 32,9% 272 496 27,1% 231 639 23,1% 170 409 17,0% 1 004 834 

Vas 176 970 33,0% 142 580 26,6% 122 309 22,8% 93 830 17,5% 535 689 

Zala 228 400 34,8% 167 773 25,5% 145 862 22,2% 114 777 17,5% 656 812 

Nyugat-dunántúli régió 735 660 1 582 849 1 499 810 1 379 016 1 2 197 335 

Baranya 292 155 32,3% 242 908 26,9% 208 976 23,1% 159 721 17,7% 903 760 

Somogy 238 593 32,9% 180 227 24,9% 176 129 24,3% 130 238 18,0% 725 187 

Tolna 189 803 33,4% 142 202 25,0% 136 366 24,0% 100 062 17,6% 568 433 

Dél-dunántúli régió 720 551 1 565 337 1 521 471 1 390 021 1 2 197 380 

Borsod-Abaúj-Zemplén 403 900 31,5% 352 512 27,5% 305 717 23,8% 219 790 17,1% 1 281 919 

Heves 239 658 31,9% 197 617 26,3% 177 643 23,7% 135 488 18,1% 750 406 

Nógrád 130 218 32,5% 102 034 25,5% 100 106 25,0% 68 454 17,1% 400 812 

Észak-magyarországi régió 773 776 1 652 163 1 583 466 1 423 732 1 2 433 137 

Hajdú-Bihar 386 234 32,5% 286 852 24,2% 276 943 23,3% 236 878 20,0% 1 186 907 

Jász-Nagykun-Szolnok 261 851 32,6% 201 397 25,1% 196 443 24,5% 143 504 17,9% 803 195 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 360 264 34,1% 258 374 24,4% 246 394 23,3% 191 905 18,2% 1 056 937 

Észak-alföldi régió 1 008 349 1 746 623 1 719 780 1 572 287 1 3 047 039 

Bács-Kiskun 352 364 31,1% 294 231 26,0% 272 957 24,1% 212 512 18,8% 1 132 064 

Békés 277 246 34,2% 190 225 23,5% 190 875 23,6% 151 792 18,7% 810 138 

Csongrád 353 934 32,9% 270 200 25,1% 254 690 23,7% 196 471 18,3% 1 075 295 

Dél-alföldi régió 983 544 1 754 656 1 718 522 1 560 775 1 3 017 497 

Központi Hivatal 22 426 25,5% 19 864 22,6% 20 484 23,3% 25 171 28,6% 87 945 

APEH-SZTADI 15 023 27,7% 13 696 25,2% 12 230 22,5% 13 332 24,6% 54 281 

Hatósági főosztály (Központ) 14 448 18,1% 14 027 17,6% 11 045 13,8% 40 360 50,5% 79 880


A vonalkód-felhasználás negyedéves megoszlása 2004-ben az APEH szerveinél


Hivatal és igazgatósági szintû belsõ szabályozások számának alakulása 2004. évben 

Hivatali Központ által kiadott intézkedések 

2004. év 

2004. december 31. napján 

hatályban lévő 

utasítások 92 239 

irányelvek 18 45 

tájékoztatók 7 7 

Igazgatóságok megnevezése 

Kiadott belső utasítások száma 

(db) 

KAIG 29 

Észak-budapesti 29 

Kelet-budapesti 48 

Dél-budapesti 33 

Pest 29 

Fővárosi székhelyű 168 

Fejér 35 

Komárom-Esztergom 39 

Veszprém 35 

Közép-dunántúli régió 109 

Győr-Moson-Sopron 60 

Vas 70 

Zala 33 

Nyugat-dunántúli régió 163 

Baranya 21 

Somogy 33 

Tolna 34 

Dél-dunántúli régió 88 

Borsod-Abaúj-Zemplén 39 

Heves 44 

Nógrád 17 

Észak-magyarországi régió 100 

Hajdú-Bihar 38 

Jász-Nagykun-Szolnok 46 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 26 

Észak-alföldi régió 110 

Bács-Kiskun 51 

Békés 60 

Csongrád 44 

Dél-alföldi régió 155 

SZTADI 16 

Oktatási Igazgatóság 12 

Összesen (db) 921


Szakmai 

elnökhelyettes 

Adóügyi főosztály 

Általános főosztály 

Ellenőrzési főosztály 

Felszámolási és 

Végrehajtási főosztály 

A Központi Hivatal szervezeti felépítése és felügyeleti rendje 2004. évben 

ELNÖK 

Jogi 


Informatikai 


Gazdasági vezető 

Adójogi főoosztály 

Informatikai Fejlesztési 

főosztály 

Pénzügyi és 

Bérgazdálkodási főo. 

Hatósági főosztály 

Informatikai Felügyeleti 

és Üzemeltetési főo. 

Beruházási és Ellátási 

főosztály 

Jogi és Koordinációs 

főosztály 

Informatikai Stratégiai 

és Módszertani főo. 

Közbeszerzési Iroda 

Munkavédelmi 

referens 

Tűzvédelmi 

referens 

Biztonsági főosztály 

Nemzetközi főosztály 

Személyügyi főosztály 

Terveztési és Elemzési 

főosztály 

Titkársági 

főosztály 

Törvényességi és 

Belső Ellenőrzési főo.


Osztály szerkezetû megyei igazgatóságok szervezeti felépítése 2004. évben 

IGAZGATÓ 

Adóügyi 

Igazgatóhelyettes 

Ellenőrzési 


Felszámolási és Végrehajtási 


Adóalany-nyilvántartási 

osztály 

Egyszerűsített Ellenőrzési 

osztálya 

Felszámolási és Végelszámolási 

osztály 

Bevallási osztály 

Kiemelt Adózók Ellenőrzési 

osztálya 

Fizetési Kedvezmények 

osztálya 

Eljárási osztály 

Kiutalás Előtti Ellenőrzési 

osztálya 

Hátralékkezelési osztály 

Könyvelési osztály I. 

Kiválasztási és Előkészítő 

osztály 

Végrehajtási osztály I. 

Könyvelési osztály II. 

Magánszemélyek és Egyéni 

Vállalkozók Ell. osztálya I. 

Végrehajtási osztály II. 

Ügyfélszolgálati osztály 


Vállalkozók Ell. osztálya II. 

Operatív Ellenőrzési osztály 

Társas Vállalkozások 

Ellenőrzési osztálya 

Gazdálkodási osztály 

Személyügyi osztály 

Tájékoztatási és Koordinációs 

osztály 

Titkársági osztály 

Törvényességi és Belső 

Ellenőrzési osztály


Az APEH Oktatási Igazgatóság szervezeti felépítése 2004. évben 

IGAZGATÓ 

Képzésfejlesztési 

osztály 

Képzésértékelő és 

elemző 

Koordinációs 

osztály 

Létesítményvezető 

Jogász 

Titkársági ügyintéző


Az APEH szerveinek felügyeleti rendje 2004. évben 

(Központi Hivatal kivételével) 

ELNÖK 

Oktatási 

igazgatóság 

Szakmai 


Jogi 


Informatikai 


Dél-budapesti 

igazgatóság 

Bács-Kiskun 

Megyei ig. 

Baranya Megyei 

igazgatóság 

Észak-budapesti 

igazgatóság 

Békés Megyei 

igazgatóság 

Borsod-Abaúj- 

Zemplén M. ig. 

Kelet-budapesti 

igazgatóság 

Csongrád 

Megyei ig 

Hajdú-Bihar 

Megyei ig. 

KAIG 

Fejér Megyei 

igazgatóság 

Heves Megyei 

igazgatóság 

Pest Megyei 

igazgatóság 

Győr-Moson- 

Sopron M. ig. 

Jász-Nagykun- 

Szolnok M. ig. 

Komárom- 

Esztergom M. ig. 

Nógrád Megyei 

igazgatóság 

Vas Megyei 

igazgatóság 

Somogy Megyei 

igazgatóság 

Veszprém Megyei 

igazgatóság 

Szabolcs-Szatmár-Bereg 

M. ig. 

Zala Megyei 

igazgatóság 

Tolna Megyei 

igazgatóság 

APEH-SZTADI


Ellenőrzési 


Kiválasztási és 

Előkészítő főosztály 

I. Társas Vállalk. 


II. Társas Vállalk. 


Kiutalás Előtti 


Magánszemélyek és 

Egyéni Vállalk. Ell. főo. 

Operatív Ellenőrzési 

főosztály 

A fõvárosi székhelyû igazgatóságok szervezeti felépítése 2004. évben 

IGAZGATÓ 

Adóügyi 


Felszámolási és Végrehajtási 

Igazgatóh. 

Működtetési 

igazgatóhelyettes 

Adóalany-nyilvántartási 

főosztály 


főosztály 

Tájékoztatási és 

Koordinációs főo. 

Eljárási főosztály 

Végrehajtási 

főosztály 

Gazdálkodási 

főosztály 

Bevallási főosztály 

Hátralékkezelési 

főosztály 

Tervezési és Elemzési 

Önálló osztály 

Ügyfélszolgálati 

főosztály 

Fizetési Kedvezmények 

főosztály 

Ügyiratkezelési 

főosztály 

Könyvelési főosztály 

Iratarchiválási 

főosztály 

Biztonsági referens 

Személyügyi főosztály 

Titkársági Önálló 

osztály 

Törvényességi Belső 

Ell. főosztály


Fõosztály szerkezetû (regionális) megyei igazgatóságok jellemzõ szervezeti felépítése 2004. évben 

IGAZGATÓ 

Adóügyi 


Ellenőrzési 


Felszámolási és végrehajtási 


Tájékoztatási és Koordinációs 


Adóalany-nyilvántartási és 

Ügyfélszolg. főosztály 

Kiválasztási és Előkészítő 

osztály 


főosztálya 

Gazdálkodási Önálló osztály 

Bevallási és Eljárási 

főosztály 

Társas Vállalkozások 


Végrehajtási főosztály 

Személyügyi Önálló osztály 

Könyvelési 

főosztály 

Kiutalás Előtti Ellenőrzések 

főosztály 

Hátralékkezelési főosztály 

Tervezési és Elemzési 



Vállalk. Ell. főosztály 

Titkársági Önálló osztály 

Törvényességi és Belső Ell. 


Biztonsági referens

AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENÕRZÉSI 

HIVATAL 

KÖZTISZTVISELÕIRE VONATKOZÓ 

FÕBB SZEMÉLYI ADATOK

I. 

AZ APEH VEZETÕ BEOSZTÁSÚ MUNKATÁRSAI* 

1. Központi Hivatal 

elnök 

elnökhelyettesek 

gazdasági vezetõ 

Dr. Király László György 

Dr. Futó Iván 

Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs 

Dr. Varga Árpád 

Kiss Ferenc 

fõosztályvezetõk 

Bakonyi Tibor 

Balázs Eszter Ágnes 

Bebiák Valéria 

Dr. Bessenyei Gábor * 

Csekei-Tóth Károly 

Csillag Dezsõné dr. 

Dr. Ferenczy Judit 

Katalin 

Horváthné 

dr. Pados Zsuzsa 

Ihász Katalin 

Kóbor Józsefné dr. 

Kok Miklós 

Komor Attila 

Mandzák László 

Dr. Mészáros Gyuláné 

Nagy József 

Söllei János 

Szabó László János 

Varga Sándor 

Dr. Várszeghi György 

fõosztályvezetõ-helyettesek 

Dr. Baranyai László 

Brüll Károly 

Farkas Attiláné 

Gécs Pál 

Hevényi Natália 

Dr. Hillay Emese 

Koczkáné 

Korompay Katalin 

Konyecsniné 

Szécsi Mária 

Dr. Kovács Márta 

Kováts Gáborné 

König Károly 

Dr. Lévy Jolán * 

Lucza Vilmos 

Marsi Márta 

Nagy Sándor 

Nyerges Zoltán 

Pappné dr. Bõsz Csilla 

Potondiné 

dr. Varga Krisztina 

Rabb Andrea 

Sike Olga 

Skoda Tamás 

Udvardy Magdolna 

Dr. Vass Ágnes 

Vikárius Gabriella 

Dr. Vizi Hajnalka 

Walchné 

Kremlicska Katalin 

Wax László 

osztályvezetõk 

Abo Kandil Sohir 

Aszmann József 

Balázs Péterné 

Báldyné Gaál Éva 

Bálint Gábor 

Balogh Józsefné 

Bánkiné dr. Józsa Mária 

Barta Imre 

Dr. Becsei Zsuzsanna 

Dr. Bocsiné 

dr. Kiss Ildikó 

Borbély András 

Dr. Bordács Ágnes 

Budai Miklósné 

Csörgeö Attila 

Delbelné 

dr. Ballér Erzsébet 

Deszatnik Erzsébet 

Detrik Péter 

Dinnyés István 

Dodekné Varga Ilona 

Domokos Imre * 

Dr. Dusik Attila 

Ecsedi Ákos 

Dr. Farkas Sándor 

Fekete Józsefné dr. 

Garas Zoltán 

Gergó Zoltánné 

Gódor Sándorné 

Grodvalt Gyula 

Gyõri Éva 

Gyura Tibor 

Hajdu József 

Hámori Miklós 

Hegyi Endréné 

Hollai Gábor 

Dr. Horváth Pál Csaba 

Horváthné 

dr. Ruprecht Szilvia 

Illek Csaba 

Iszály Gábor 

Dr. Jaczenkóné 

Baki Katalin 

Dr. Jankelovicsné 

Berényi Márta 

Juhász József 

Keresztes Tamás 

Kis Sándorné 

Kiss Géza 

Kiss Gyula 

Kiss Márta 

Dr. Kocsis Zsuzsanna 

* 2004. december 31-ei állapot szerint, valamint a 2004. évben nyugállományba vonultak.


Kristóf Andrásné dr. 

Lakó Ferenc 

Lakomcsik Marianna 

Lánci István Lászlóné 

László Péter 

Magi Szilvia 

Márkusné Palánki Emma 

Mitró Sándorné 

Mnyerczán Sándor 

Mogyoróné 

Fölker Piroska 

Molnár Imre 

Nagy Istvánné 

Nagy Kolozsvári Árpád 

Nagy Mihály 

Dr. Nagy Zoltán 

Nánai Györgyné 

Dr. Németh Julianna 

Dr. Novotni Attila 

Orbán Gábor 

Orosz Csaba 

Pálfalvi Ákos 

Pálinkó István 

Papp Edit 

Paréj Vilmos 

Pethõné 

Takács Katalin Borbála 

Pilisi Gábor 

Pintér István 

Pintér Zoltán 

Polgár Péter 

Poór Jenõ 

Dr. Ráczné Gönczi Éva 

Rapkay Judit 

Dr. Reményi Gábor 

Dr. Rónai Tamásné 

Sáfár Kálmán 

Schmidt István 

Schulcz Mihály 

Simon Tamás 

Somodi Sándor 

Sörös Géza 

Strazicky Jánosné 

Dr. Susán Tünde 

Szabó Balázs Imre 

Szabó János 

Szabó Tamásné 

Szigetvári Zsuzsanna 

Szilágyi Péter 

Szücsi Gáborné 

Tímár Edit 

Tóth Gábor 

Tóth László 

Tóth Szilvia 

Varjú Károly 

Zelei Zsolt 

Zelenka Ildikó 

2. Területi szervek 

a) fõvárosi igazgatóságok 

DÉL-BUDAPESTI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 

igazgatóhelyettesek 


Hévei László 

Horváth István 

Sóti Pálné 

Varga Katalin 


Balázs Zoltánné 

Bene Béla 

Dr. Dávida Marianna 

Erlich Ferencné 

Fazekas Györgyné 

Fejes Péterné 

Fekete Bálintné 

Dr. Fényes Éva Viktória 

Géczi Ferenc 

Heinrich János 

Hesz Károlyné 

Kanyik János 

Kovácsik Márta 

Molnár Csaba 

Németh István 

Dr. Orbán Ildikó 

Dr. Rácz Tibor 

Rusznyák Matild 

Dr. Szabó Erika 

Szentner Gyuláné 

Szögedi Enikõ 

Varjú Károlyné 

Vitálné Káró Margit 


Borbély Julianna 

Cseresznye József 

Ficsor Sándorné 

Hetényi Miklós 

Dr. Knapp Józsefné 

Németh Károlyné 

Pártos György 

Régeisz Antal 

Tobak Ferencné 


Ágota Sándorné 

Ankert Éva Anna 

Baraksó Gyuláné 

Barna Péter 

Beneschné 

Teleki Györgyi 

Bilinszki László 

Bosnyák Pál 

Deák László 

Dr. Dura Mónika 

Duschenka Marianna 

Ézsiásné Vigh Zsuzsanna 

Fábry András 

Fekete Ferencné 

Ferenczi Andrásné 

Gálné Pál Zsuzsanna 

Gyulai János 

Herczegh László József 

Hézsõné dr. Kohári Éva 

Hujberné 

Schreiber Beáta 

Dr. Hunyadi Rózsa 

Dr. Joó Gábor 

Dr. Kállay Márta


Kántor Csaba 

Kereszturi Jánosné 

Kishontiné Bihari Lívia 

Koltai Gyuláné 

Dr. Kovács Katalin 

Kovács Lajos 

Kovács László 

Kovácsné Kiss Andrea 

Ludas István 

Dr. Magos Irén 

Magyar Katalin 

Muraközyné 

Baróti Judit 

Nagy Jánosné 

Nagy Sándorné 

Németh Miklósné 

Nyírõ Endre 

Papp Józsefné 

Pócsiné Egri Szilvia 

Purigracski Attila 

Puskás Attila 

Réz Jánosné 

Salyámosyné 

Pajtók Ildikó 

Seregély Emõke 

Sipos Andrea 

Somogyi Zoltánné 

Spitzer Ferenc 

Süle Lászlóné 

Lukácsi Mária 

Szekszárdiné 

Bányai Katalin 

Szûcs Györgyné 

Temesvári Miklós 

Tóth Ferencné 

Tóth Anna 

Vassné Halmai Anikó 

Véghné 

Pénzes Gabriella 

Zsankó Péter 

ÉSZAK-BUDAPESTI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Dr. Bognár Péter 

Bakró Nagy Gáborné 

Dolnay Ottó Tamásné dr. 

Jónás Csaba 

Sotus József 

Vári Jánosné 


Bajmóci Tivadar 

Csatáry Dezsõ 

Dr. Csepeli Béla 

Fedor Györgyné 

Gyulai Sándor 

Dr. Horváth Ilona 

Kacz Attila 

Király Károlyné 

Kissné Minkó Erzsébet 

Dr. László Andrea 

Lipták János 

Mezõfi Tiborné 

Murányiné 

Mészáros Júlia 

Dr. Rácz Kitti 

Sárköziné Fûzy Klára 

Dr. Steigler József 

Szabó József 

Szabó Judit Katalin 

Szathmáry Árpád 

Szegediné Fekete Edit 

Toma Anna 

Várady László 

Várhegyi Tibor 

Vörösné 

Forstner Mária 


Árpás Sándor 

Babits Tiborné * 

Dóka Imre 

Freisleben Vilmos 

Locskai Gyõzõné 

Dr. Oravecz Gyula 

Papp László 

Stefán Rita Csilla 

Széles Imre 

Tiringer Attila 


Angyalossy Rudolfné 

Antalné Kálmánfi Ildikó 

Bándyné 

dr. Fodor Valéria 

Bellosevich Miklós 

Bíróné Balázs Katalin 

Botos Éva 

Csákvári Attila 

Csikiné Konrád Katalin 

Dallos Ottó 

Dálnoki Gábor 

Ecsõdi Lászlóné 

Falvai Józsefné 

Fekete József 

Fericsán Gáborné 

Galambos Istvánné 

Gárdosi Krisztina 

Gerák Judit 

Gizur Tiborné 

Herczeg Zsolt 

Herédi Zsolt 

Horváth Gézáné 

Horváth Ildikó 

Horváth Imre 

Károly Sándorné 

Kenyér István 

Komor Istvánné 

Dr. Kõrösi Margit 

Lányi Béla 

Lukács Gabriella 

Majerné Molnár Katalin 

Majorné Lapos Ilona 

Megyeriné 

Sellyei Erzsébet 

Menyhárt László 

Mester Zoltánné 

Meszlényiné Zelei Mária 

Molnárné 

Hegedûs Ágnes 

Péntek Gyulai Katalin 

Petényi József 

Pónuzs Tibor 

Rikterné Krisztián Ilona 

Smirerné Filip Margit 

Szabó János 

Dr. Szakmáry Lászlóné 

Szederháti Anita 

Szetyán Gabriella


Tábori Éva 

Tóth Ágnes 

Tóth Tamás 

Tóth Tibor 

Dr. Vajda Mónika 

Vankó Judit 

Varga Gyõzõné 

Veress László 

Vidó Tamás 

Wilczekné 

dr. Ponty Ilona 

Dr. Windisch László 

KELET-BUDAPESTI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Nyergesné Csáki Mária 

Czékmányné Brém Mária 

Dr. Fenyõfalvi György 

Gassné dr. Radó Katalin 

Pluhár Róbert 


Cseszla Józsefné 

Czakóné Kovács Anna 

Farkas Gábor 

Dr. Götz Istvánné 

Dr. Hujbert Anna 

Kállai Irma 

Kiss Györgyné 

Korbélyi Ildikó 

Kovácsics István 

Marancsics Lajos 

Márta Edit 

Mátyus Ferencné 

Dr. Pásztor Krisztina 

Dr. Péter Beatrix 

Péter Éva 

Dr. Prokajné 

dr. Mozga Ágnes 

Radnai György 

Szerencsés Mária 

Varga Sándor 

Vértesiné Juhász Ibolya 

Vira Sándor 

Zakhar Jánosné 


Bertalan Rudolf 

Huják Zoltán Ervin 

Jósvai Bálintné 

Maldrik Andrea 


Réfi Rita 

Takács László 

Dr. Ternyák Péter Lajos 

Tóthné Óváry Marianna 

Dr. Vadkerti Abigél 

Dr. Varga Andrea 


Badak Attila 

Badak Sándor 

Balázs Ildikó 

Dr. Balló Brigitta 

Báló Noémi Krisztina 

Berán Ervinné 

Bihari Klára Erzsébet 

Dr. Bobák Anita 

Botházy Béla 

Dr. Csáki Magdolna 

Dr. Csanádi Tibor 

Csütörtöki Attiláné 

Diósiné Szabó Ágnes 

Donaberger Valéria 

Erdõsi György 

Forrai Ivánné 

Fülöp Gyöngyi 

Fülöpné Melis Zsuzsanna 

Gondáné Lautner Ibolya 

Hemrichné 

dr. Bagyinka Éva 

Hermányi Gábor 

Homoki Lászlóné 

Hornyik Erika 

Horváthné 

Kubányi Zsuzsanna 

Imrei Gáborné 

Dr. Jávorszki Ilona Katalin 

Juráné Léber Ágnes 

Kertai Ede Béla 

Kiss Zoltán 

Dr. Koiss László 

Magó Károlyné 

Magyarné Fridrik Márta 

Merhala Sándor * 

Dr. Mihályi Annamária 

Mónusné 

Sokorai Annamária 

Dr. Nagy Szilvia Anna 

Novák Ferencné 

Dr. Orosz Csaba 

Pallagi Krisztina 

Petõné 

Neumann Gabriella 

Reszketõ József 

Róna Péter 

Rukk Ferenc 

Sándor Endre 

Dr. Sas Gyula Dezsõ 

Szabó Jánosné 

Szabó Károly 

Dr. Szabó Zsuzsanna 

Szûcs Kálmánné 

Tandi Sándorné 

Tatár Mihályné 

Teszár Józsefné 

Tompa Sándorné 

Tóth Melinda 

Tóthné Szuchy Katalin 

Venekei Gyula Attila 

Verbai Tamás 

Verõcei László 

Zalay Alice


PEST MEGYEI ÉS FÕVÁROSI KIEMELT ADÓZÓK IGAZGATÓSÁGA 

igazgató 


Dr. Somos Katalin 

Moór Dávidné 

Szabó Zoltánné 


Lakos Zoltán 

László Kálmán 


Dr. Michelisz 

Annamária 

Dr. Solti József 

Bencze Györgyné Dr. Fonyódi Lajos Izsák Péter 


Dr. Boros Richárd 

Csonkáné Fehér Erzsébet 

Dr. Gajzágó Adrienne 

Jagri Sándor 

Kedves Lászlóné 

Dr. Ráday Lóránt 

Réfi Anikó 

Salamonné Szalai Erika 

Dr. Sótonyi Zsuzsanna 

Varga Lászlóné 

Vargáné Kerezsi Éva 

b) megyei igazgatóságok 

BARANYA MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Kesjár János 

Bilonka Árpádné dr. 

Burgmann György 

Nagypál Imre 


Beke Ibolya 

Cser Istvánné 

Dr. Eördögh István 

Huber Éva 

Dr. Kiss Veronika 

Kormányné 

dr. Ambrus Erzsébet 

Mucsi Ferencné dr. 

Dr. Polohn Noémi 

Szabóné dr. Knipl Katalin 


Gédert Katalin 

Dr. Kerécz Zita 

Dr. Nagy Mónika 

Dr. Szabó István 

Szakácsné 

Plasz Mária 

Dr. Virág Orsolya 


Dr. Ács Veronika 

Árvay Ilona 

Dirnerné 

dr. Szotáczky Eszter 

Éváné dr. Kamarás Zsófia 

Gecséné Borbás Ilona 

Dr. Juhász Judit 

Kiss Ferenc 

Dr. Kondákorné 

Litz Irma 

Dr. Korsós Sándor 

Dr. Misák Gábor 

Sárosi Margit 

Szabó Lászlóné dr. 

Dr. Szõke Ákos


BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Vörös Attila 


Hódi Lajosné 

Hujber Lajos 


Antal Domokos 

Balázs Tibor 

Dr. Csorba Krisztina 

Csuka Alajos 

Dr. Fonyódi Lajosné 

Katus Éva 

Martony Sándorné 

Szabóné 

dr. Radvánszki Jolán 

Szórát Jánosné 

Versicsné 

Forray Zsuzsanna 


Dr. Almási Tibor 

Dr. Czehe Gyõzõ János 

Domokos Józsefné 

Juhászné Szikora Katalin 

Kécskefalviné 

Szentesi Tímea 


Antalné dr. Huri Andrea 

Balogh Ilona 

Bartáné Gábor Erzsébet 

Gubcsóné 

Linksz Erzsébet 

Dr. Hegyháti László 

Jaksa Zoltánné 

Jekl Ferenc 

Kothencz Istvánné 

Kökény Pál 

Matos Csaba 

Dr. Németh Miklós 

Patarcsity Katalin 

Rebekné Apró Klára 

Sági Lajos Illésné 

Szabó Balázsné 

Szikora Piroska 

Takács Sándorné 

Dr. Urbán Antal 

Vadas Gábor 

Vámosiné 

Juhász Ilona 

BÉKÉS MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Szabóné Juhász Ilona 

Dr. Krajcsó Tiborné 

Nóvéné dr. Mátrai Ágnes 

Uhrin János 


Bencsik Zoltán 

Berg Zoltán 

Borbély Ferencné 

Dávidné 

Csontos Marianna 

Dobrocsiné dr. Czira Anna 

Filyó Erika 

Frankné 

dr. Nemes Gizella 

Gáspár János 

Hegedûs Zoltán 

Dr. Herczeg Irén 

Kertész Eszter 

Kopján Kiss Károly 

Lõrincsikné 

dr. Bánfi Anna 

Malatinszkyné 

dr. Nagy Gyöngyi 

Meliska Veronika 

Mokán János 

Nagyné 

Kovács Ibolya 

Nátor Istvánné 

Ráfi Péter 

Révész Zsolt 

Sallai Györgyné 

Dr. Tóth Albertné 

Török Csaba 

Valachné 

Kesztyûs Erzsébet 

Vanyó Tiborné dr. 

Zahoránné 

Csillag Mária


BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Dr. Bánhegyesi Sándor 

Belkó Zoltánné 

Csõsz József 

Dr. Nagy László 


Bordás Sándor 

Harsányi Istvánné 

Jóczik Adrien 

Kassay Levente 

Konkoly Sándorné 

Dr. László Zoltán Géza 

Malyik József 

Varga László 

Vikorné Tóth Gizella 


Baghyné 

dr. Szeleczki Zsuzsanna 

Bordás Sándorné 

Dr. Király László 

Mezeiné Rózsa Katalin 

Dr. Udvarhelyi 

Istvánné dr. 

Vargáné dr. Orosz Ágnes 


Baranyi Istvánné 

Bártfayné dr. Ostorházi Éva 

Benedek Lászlóné 

Csúszóné 

dr. Molnár Sarolta 

Feketéné 

dr. Földi Ágnes 

Ficzeréné 

dr. Pelyhe Márta 

Halász Zita 

Dr. Hlavács Imréné 

Horváth Dezsõ 

Horzsa Sándor 

Jáger Attila 

Kiss Tiborné 

Nagy Imréné 


Nagy Tiborné 

Plesóné 

Palkó Katalin 

Tóth Istvánné 

Unyi Violetta 

Vasasné 

dr. Filyó Katalin 

Weilandics Miklós 

CSONGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Dr. Papp István 

Dr. Csurgó Edit 

Dr. Pakai Andrásné dr. 

Dr. Szántó Ágota 


Bakacsiné 

dr. Pálinkó Gabriella 

Bernáth Péterné 

Bolláné dr. Kovács Ibolya 

Hajdu Zsuzsanna 

Dr. Kiss László 

Márta Róbertné 

dr. Mohácsi Krisztina 

Dr. Szücs Edit 

Dr. Tápai István 

Vargáné 

dr. Veszelovszky 

Zsuzsanna 


Joóné dr. Faludi Ildikó 

Lavner Ferencné 

Dr. Nagy Péter 


Ugrai Rita 

Wolf Mária



Bálintné dr. Csaba Erika 

Bessenyei Zsolt * 

Dr. Boda Ibolya 

Csajkás Éva 

Garai Andrea 

Laczi Ferencné 

Dr. Markovics Lajosné 

Molnár István * 

Nyilas László 

Papp Tamás 

Péterné 

dr. Rusznák Ildikó 

Radics Zsuzsanna 

Savanya László 

Dr. Szabó Csilla 

Dr. Szamosközi István 

Dr. Szurominé 

Serege Mónika 

FEJÉR MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Bocskay Vince 

Pásztor Józsefné 

Pejkó Sándor 

Szabó István 


Baranyi Éva 

Filkey Klára 

Földes Lászlóné 

Kerémi Tibor 

Lang Tiborné 

Dr. Miklós Orsolya 

Petõfalvi Ivett 

Dr. Régi Edit 

Szappanos Mihály 


Gergelyné dr. Móder Ágnes 

Ribi Istvánné 

Schmidtné Kocsi Ibolya 

Simighné Bátor Klára 

Takácsné 

Viczián Andrea 

Vödrös János 


Angeli Károlyné 

Bíróné 

Horváth Magdolna 

Ertl Lászlóné 

Gurabi Sándorné 

Kurucz Zsolt 

Menyhárt Róbert 

Mesterházy Sándor 

Neulinger Antalné 

Pálmainé Szájli Éva 

Remsei Mária 

Dr. Szabó Ildikó 


Szuchács Beáta 

Tófalvi Gáborné 

Dr. Várkonyi Györgyi 

Vincze Zsolt 

Zimmermanné 

Szõllõsi Piroska 

GYÕR-MOSON-SOPRON MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 



Kriskó Csaba 

Laczi Ferenc 

Szentes Boldizsár 


Farkas Mária Gyöngyi 

Felpéczi Ferenc 

Jámbor Iván 

Klampfer István 

Leszkovich Ildikó 

Pápai Gáborné 

Süveges Imréné 

Szalay József



Dr. Csermák Henriette 

Dr. Horváth Szabolcs 

Horváthné 

dr. Molnár Lívia 

Dr. Ladosné Kelemen Éva 

Radicsné dr. Lampert Edit 

Szabó Margit 


Angyal Lajos 

Berecz Barbara 

Fekete Mihály 

Finta László 

Gyömörei Éva 

Komondi Józsefné 

Dr. Lázár József 

Legányi Géza 

Lukácsi János 

Németh Imre 

Peredi Ferenc 

Pintér Jánosné 

Pintérné Kirschner Márta 

Roll Marianne * 

Somogyi Sándor 

Szabó Éva 

Szabó Istvánné 

Szabó Sándorné 

Dr. Zemlényi Andrea 

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Fenyõs Gábor 

Dr. Kövesházi Tibor 

Porcsin Béla 

Szabóné dr. Kiss Zsuzsanna 


Czinege Attila 

Glant Csaba József 

Hajduné Sámi Magdolna 

Kerti József 

Nagy Péter 

Schwarczenbergerné 

dr. Fúró Magdolna 


Sziki Ágnes 

Szûcs Józsefné 

Veres István László 


Erdeiné 

Kustos Mónika 

Dr. Forgács Beáta 

Hanuska András 

Román Ferencné 

Sebõk György 

Dr. Szombatiné 

dr. Kis Ágnes 


Béres Edit Nóra 

Csekunova Edit 

Deményné Gombos Ágnes 

Dombi Anikó 

Erdei István 

Gacsályi Zsuzsanna 

Gebey Péter 

Kacsándi Éva 

Kovácsné 

dr. Pap Mária 

Orbán László 

Ökrös Zoltán 

Pasztercsák István 

Pásztor Attila 

Dr. Pituk Emese 

Tolnai Sándor 

Zsólyominé 

Fekete Zsuzsanna 

HEVES MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Szalayné Ostorházi Mária 

Lukács György 

Petõ Zsuzsanna 

Szontaghné dr. Kovács Erzsébet



Dr. Balázs Zsolt 

Berecz Sándor 

Bóta Ágnes 

Darók Szilárdné 

Dr. Faragó Eleonóra 

Hutterné Smider Rita 

Jósvai Ferenc 

Kegyéné Csutorás Judit 

Kovács Aladár 

Kovács Csabáné 

Lajosné Szajlai Zsuzsanna 

Miskolczi Istvánné 

Nagy Mária 

Némethné Fülöp Ágnes 

Dr. Olasz András 

Pekk János 

Pifkó Mónika 

Pócs József 

Dr. Rózsa Sándor 

Sáriné Bíró Anita 

Sósné Farkas Erzsébet 

Szecskóné Cseh Éva 

Vadászi Ibolya 

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Tamásné Czinege Csilla 

Futó Andrásné 

Gáll Eszter 

Joóné Molnár Ildikó 


Dr. Balla Péter 

Dr. Bárány Angéla 

Dr. Dencsõ Istvánné 

Drozd Iván 

Fajcsákné Vojtek Magdolna 

Fügedi László 

Guba Lászlóné 

Hesz Attila 

Kis Béla 

Kollátné Eszes Anna 

Kovács Antalné 

Líberné 

dr. Illés Tóth Erzsébet 

Lõrinczi Lászlóné 

Nagy Károlyné 

Novákné Balogh Katalin 

Pallai Ottóné 

Pásztor Tibor 

Ronyecz Katalin 

Soltész Ernõné 

Szecsei Józsefné 

Szegedi Béláné 

Tálas Gábor 

Tóta János György 

Tóthné Bozsó Andrea 


Dr. Vargáné Kardos Tünde 

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Verbó Árpád 

Kovács Attila 

Lendikné Gyarmati Gizella 

Dr. Mátyus Judit 


Bagócsi László Imre 

Bánhegyi Sándorné 

Baudentisztl Pálné 

Beckl Csaba 

Beiermeister Lászlóné 

Czencz Józsefné 

Doktor Imre Zoltán 

Etter-Domoszlay 

Ágnes Éva 

Harmat Ferencné 

Dr. Ignéczi Judit 

Karácsonyi Norbert 

Könyves Jánosné 

Mezei Éva 

Mózes Pál 


Ramocsa Ferenc 

Dr. Répássy György 

Dr. Szalai Zsuzsa 

Dr. Szalayné 

dr. Vörös Csilla 

Torda Tamás 

Dr. Tüske Attila 

Valkovics Ferenc 

Verõ János 

Zólyominé 

Karmazsin Judit


NÓGRÁD MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet 

Dr. Csanálosi Katalin 

Ponyiné Oszvald Katalin 

Szivák János 


Benkõ Tibor 

Beszedáné Kára Magdolna 

Csehné Telek Klára 

Dr. Gaál Zoltán 

Gál József 

Dr. Kakuk István 

Lantos Sándor 

Motyovszki Andrásné 

Nagyfalusi Sándor 

Németh Gyula 

Pécsi Ferencné 

Rõmerné Józsa Anna 

Sándor István 

Sánta Zoltán 

Simó Attila 

Szeberényi Endréné 

Szoboszlai Gyula 

Tolmácsi Zsolt 

Varga Józsefné 

Varga Zoltánné 

PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Tóth Ferenc 

Gábor Attila 

Jenei Zoltán 

Nagy Pál 

Sztancsné dr. Tõsér Anna 


Balázs Zita 

Berényi Mártonné 

Dr. Bodon Éva 

Frank Géza Istvánné 

Gáspár Gábor 

Gincsai István 

Herczeg Ferenc 

Horváthné dr. Gáva Ágnes 

Imre Györgyné 

Dr. Ivády-Dávid Ildikó 

Dr. Khern Attila 

Király Gábor 

Kothencz István 

Magas Árpád 

Dr. Makk József 

Dr. Maurer Péter 

Neményiné 

Antalics Mária 

Németh Istvánné 

Puskás Zsuzsanna 

Pusztainé 

Rudolf Angéla 

Szabó György 

Üveges János 


Baloghné Gömböcz Éva 

Bicskey Tiborné 

Bosnyák Zsolt 

Botka Zoltán 

Csaba Attila 

Csõszné 

Sándor Krisztina 

Fazekas Gáborné 

Füri Margit 

Hárshegyi Mónika 

Hortobágyi Ferencné 

Hudecz László 

Kozeluha Zoltánné 

Mihalovics Éva 

Molnárné 

dr. Várkonyi Katalin 

Murnyák Zsuzsanna 

Poharánszki Erzsébet 

Dr. Pongrácz Péter Olivér 

Répásy Szilvia 


Dr. Szabóné 

dr. Kovács Judit 

Dr. Szilágyi József 

Türkösi József 

Dr. Vitéz Zsolt 


Bárányné Fehér Ilona 

Dr. Bartus Krisztina 

Bekker Gyöngyi 

Bertalan Róbert 

Dr. Bojtay Szabolcs 

Brodszki Attila Gábor 

Cenéné Varga Tímea 

Dr. Cser Ivánné 

Einetter Lajosné 

Garaczi Ildikó 

Gyenes Anikó 

Hiebsch György 

Hollósi Judit 

Jánossy Béla 

Kopperdák Gréta 

Luczáné Szegedi Melinda


Dr. Magyar Szilvia 

Marton Zsoltné 

Mucha Judit Erzsébet 

Nagy László 

Palásti Zoltán 

Pekár Éva 

Priksz József 

Simóné Kiss Erika 

Sõregi Lászlóné 

Szentpétery György Tamás 

Takácsné 

Adorján Magdolna 

Varga Márta Éva 

Varsányi Éva 

Vasas László 

Verebesné 

Szabó Erzsébet 

Villangó Péter 

Vincze Imre 

SOMOGY MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Szulimán Gyula 

Nádorfalvi Józsefné 

Szabó Andrásné 

Vajda József 


Baloghné Pok Ildikó 

Bene Gyõzõ 

Budai Zoltánné dr. 

Csonka Béla 

Deutschné Kromják Margit 

Diviánszkiné 

dr. Fekete Mária 

Dr. Esküdt József 

Dr. Ferencz Gyula 

Hetesi Gábor 

Jáger József 

Kisné Tiringer Márta 

Koltainé 

Magyar Zsuzsanna 

Korompay Gábor 

Major Zoltánné 

Mázsár György 

Orbánné 

dr. Bikali Gabriella 

Réti Katalin 

Dr. Román Ágnes 

Schillingerné Orbán Mária 

Somogyi Sándorné 

Szabó Erika 

Szántó Vilmosné 

Székelyiné 

Klug Mónika 

Vass Imréné 

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 



Dr. Fazekas Jánosné dr. 

Karóczi Gábor 

Dr. Nagy Tibor Miklós 


Baraksó Sándor 

Bernáth László 

Bodnárné Martin Klára 

Czirjákné Tóth Erzsébet 

Deákné Lemák Ilona 

Földesiné 

dr. Péter Ildikó 

Dr. Gál Györgyné 

Gilányi Sándor 

György Marianna 

Ágnes 

Kassainé Pál Ibolya 

Dr. Kazsuk Attila 

Kulcsár Tibor 

Kupferschmidt Józsefné 

Dr. Laczkó Judit 

Magera Andrásné 

Mikó Zoltánné 

Miskolcziné 

dr. Szilágyi Erzsébet 

Mogyorósiné 

dr. Gábor Hajnalka 

Papp László * 

Piószegi Gyula 

Pólik Tibor 

Polyákné 

dr. Sebõk Katalin 

Soltész Csaba 

Tomasovszki Anna 

Tóth Árpádné 

Tóthné 

Szentmihályi Katalin 

Dr. Ujvári Sándor 

Dr. Ujvári Sándorné 

Virányiné Bunkóczi Éva 

Zagyi Sándor *


TOLNA MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Dr. Bíró Zoltán 

Dr. Ábrahám Jánosné 

Kovács Gabriella Éva 

Orbán Jánosné 


Berta Ildikó 

Endrei Anikó 

Fausztné Czirják Zsanett 

Fonyódi János 

Fülöp János 

Füsti-Molnár Ildikó 

Dr. Gál József * 

Görgei Zsolt István 

Hevesiné dr. Guld Éva 

Kadlecsikné 

Gungl Erzsébet Anna 

Káldy Judit 

Dr. Király Katalin 

Kiszl Ferencné 

Lõrinczné Molnár Ildikó 

Mészárosné Fazekas Katalin 

Dr. Polgárné 

dr. Nedók Márta 

Simonné Szabó Éva 

Szabó Árpád * 

Tarczal István 

Dr. Varga Józsefné 

Vilmosné Oláh Erzsébet 

Wiedemann Józsefné 

VAS MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Õri Jenõné 

Dr. Hováth Judit 

Király Miklós 

Dr. Szakály Emõke 


Bangó József 

Baranyai Miklósné 

Dorner Pál 

Dorogi Józsefné 

Elek Károlyné 

Exner Miklósné 

Horváthné Lendvai Ilona 

Horváthné 

Mészáros Ibolya 

Dr. Mesterházy Eleonóra 

Nagy Márta 

Németh József 

Országné 

dr. Molnár Zsuzsa 

Dr. Pajor Andrea 

Pál Sándorné 

Rozmánné Tóth Gyöngyi 

Simonits Imre 

Dr. Sütõ Andrea 

Sziklainé Pálfi Edit 

Török Lajosné 

Varga Ernõ 

Vörösné 

Bodorkós Mária 

VESZPRÉM MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Umenhoffer Ferenc 

Dr. Rimóczi György 

Stadler József 

Veinperl Róbert 


Ábrahám Istvánné 

Arnhoffer Éva 

Dégi Zoltán 

Garai Jánosné 

Göndör Józsefné 

Dr. Jaraba Valéria 

Dr. Kovács Éva 

Latorczai Jánosné 

Márki Éva 

Nagy Lászlóné 

Dr. Németh Gizella 

Németh Lajos 

Palatinus Sándor 

Dr. Rédey Ákosné 

Szabó Ágnes 

Tamás Sándor 

Dr. Török Gertrúd 

Vajda János 

Vajda Tamásné 

Veiland Ernõ 

Dr. Veres Katalin 

Vinkler Flórián 

Vörös Józsefné


ZALA MEGYEI IGAZGATÓSÁG 

igazgató 


Dr. Tóth Miklós 

Cseresnyés Csaba 

Jakabfyné dr. Osztovics Katalin 

Sergyán Ödön 


Aranyné 

dr. Dormán Zsuzsanna 

Árkovics István 

Bajorné Kovács Katalin 

Békefi Andrea 

Berényi Albertné dr. 

Chománé dr. Papp Edit 

Deutsch Viktor * 

Dr. Fábián Lajos Levente 

Farkas Margit 

Dr. Hankó András 

Kanta Ferencné 

Dr. Kiss Judit 

Dr. Malasics Sándor 

Megyesiné 

dr. Herczeg Mónika 

Némethné Pál Zsuzsanna 

Paizsné Horváth Teréz 

Pestiné Lukács Ágnes 

Dr. Rongáné 

dr. Dominkó Ildikó 

Selyem Tóth Sándorné 

Sergyánné Nagy Gyöngyi 


Szemesné Bognár Ágota 

Vagdalné Pásti Mária 

4. Oktatási Igazgatóság 

igazgató 

Hajdú Miklósné 


Lovas György 

Neumann Ágnes 

5. Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet 

igazgató 


Kertész József 

Baumann Ildikó 

Keresztes Sándor 


Porvai László 

Dr. Szabó Éva 


Fürst József 

Hadfi Mária 

László Éva Naszvadi Csaba Szécsyné Gergely Krisztina 


Buru Péter 

Durst Lívia 

Janovics Péter 

Rétháti Ferencné 

Szeberényi József 

Szendi Mária

II. AZ APEH „TÖRZSGÁRDA” TAGSÁGA* 

1. Központi Hivatal 

Abdai Csaba 

Ács Sándor 

Ácsné Molnár Judit 

Alberti Béláné 

Dr. Áldor Éva 

Aliné Mócza Ildikó 

Ambrusné Schütz Angéla 

Dr. Andrási Jánosné dr. 

Annusné 

dr. Kovács Valéria 

Antal Gyuláné 

Ányos Lászlóné 

Araczki László 

Argay Gyula 

Arlett Mária Julianna 

Árva Tiborné 

Asbóth Zsuzsanna 


Asztalosné 

dr. Kardos Ilona 

Babics Gábor 

Babinszki Zoltán 

Bachulné Bodonyi Margit 

Báder Márta 

Bakonyi Tibor 

Balázs András 

Balázs Andrásné 

Balázs Eszter Ágnes 

Balázs Ilona 

Balázs Péterné 


Dr. Bálint László 

Balla Ferenc János 

Dr. Balla Tünde 

Balla Zoltán Gyula 

Balog Ildikó 

Balogh Éva 

Balogh János 

Balogh Tamás 

Bánhelyi Miklósné 

Banka Mária 


Bánkúti Ferencné 


Baráth Istvánné 

Barta Imre 

Bartháné Novák Márta 

Básti Ágnes 

Békeiné Baboth Klára 

Bellus Károly 

Bencsik Krisztina 

Bencze Judit 

Benedeczky Klára 

Benéné Werth Mária 

Béres József (Miskolc) 

Berta Ottóné 

Bertók Ferencné 

Dr. Bessenyei Gábor 

Bessenyei Márta 

Binder Zsuzsanna 

Bitter Ferenc 

Bocsák Gáborné 

Dr. Bocsiné dr. Kiss Ildikó 

Bódiné dr. Dan Edit 

Bodnár István 

Bodnárné Tóth Katalin 

Bogdány György 

Bojtás Tibor 

Bor Judit 

Borbély Zoltánné 

Dr. Bordács Ágnes 

Bordás Albinné 

Boros Mónika 

Bóta Zsuzsanna 

Bozóné Kovács Krisztina 

Bödi János 

Bödör Jánosné 

Dr. Bölcskei Krisztina 

Bölcsné Sebestyén Rita 

Bõr Kálmán József 

Dr. Böröcz László 

Budavári Gábor 

Bugyi János 

Buzás Ferencné 

Búzné Fõr Rita 

Buzsákiné Imre Ildikó 

Csabányi Péterné 

Cserháti Andrea 

Csajkáné Lukács Erika 

Csámpai Lajosné 

Dr. Csátaljay Zsuzsanna 

Cseke Edit 

Csekei-Tóth Károly 

Csendom Józsefné 

Dr. Cseremin Péter 

Dr. Cserpák Ibolya 

Dr. Csikós István 

Csikós Jánosné 

Csillag Dezsõné dr. 

Csillag Tivadar 

Dr. Csiszár Mária 

Csizmadia Éva 

Csizmár Józsefné 

Csomósné dr. Barta Valéria 

Csontos Csabáné 

Csõszné 

dr. Poroszlai Adrien 

Czédly Piroska Erzsébet 

Czeininger András 

Czipszer Károlyné 

Delbelné 

dr. Ballér Erzsébet 

Dibáczi Karolina 


Dobos Gábor 

Doller Gabriella 

Domokos Imre 

Döge Éva 

Dömötör Tibor 

Dömötörné Szakácsi Éva 

Dr. Drávavölgyi Tibor 

Dudák Zsolt 

Dr. Dugár Margit 

Dr. Dusik Attila 

Ecsedi Ákos 

Ecsedi Judit 

Édes Gáborné 

Dr. Ehleiter Józsefné 

Ékesiné Nagy Pálma 

Ender János 

Ender Mária 

Erdei Béláné 

Erdélyi Tibor 

Fábry Andrásné 

Fajnor Iván 

Fajtáné 

Hümpfner Zsuzsanna 

Farádi-Veres Zóra 

Faragó Attila 

Dr. Faragóné 

Korpássy Anita 

Farkas Attiláné 

Farkas László 

Dr. Farkas Sándor 

Farkasné Bobok Klára 

Farkasné Mátyásfalvi Éva 

Fazekasné 

Horváth Mária Tünde 

Fehér Istvánné 

Fehérné Nyalka Éva 

Fejes Károly Gyõzõ 

Fejes Lajos 

Fejesné dr. Kiss Zsuzsanna 


Fekete Judit 

Felber Judit 

Felföldi János 

Felkai Ágnes 

Fellai Noémi 

Dr. Ferenczy Judit Katalin 

Fodor Erika 

Fogarasi Magdolna 

Fonyó Tiborné 

Forrai Györgyné 

Francsics Tamás 

Fuliné Kaczor Vera 

Fülöp László (Budapest) 

Fürész Csaba 

Füzi Cecília 

Gál Péter 

Galács István 

Dr. Galiba Ildikó 

* 10 éve az adóhivatalban dolgozó munkatársak névsora (2004. december 31-ei állapot szerint). 

Az alapítástól kezdõdõen az APEH szervezetében dolgozók nevét vastag betûvel emeltük ki.


Gáncs Ágnes 

Garamszegi Erzsébet 

Garas Zoltán 

Garbera Katalin 

Gáspár Lajosné 

Gátiné Mihály Erika 

Gauland Ágnes 

Géczy Edina 

Gécsné Urbán Márta 

Gellért Károlyné 

Gergó Zoltánné 

Godó Zoltánné 

Gódor Sándorné 

Dr. Gömöri Katalin 

Gregusné Harmatosi Irén 

Gubicza István 

Gulyás Lajosné 

Gyene Mária 

Gyermeli Józsefné 

Gyõri Éva 

Gyurák Jánosné 

Gyurján Klára 

Haffner Krisztina 

Hagyák Emil 

Hajdú Erika 

Hajdu József 

Hajdú Sándorné 

Halász Istvánné 

Dr. Harangozó Lajos 

Haraszin Gáborné 

Hargitai Ernõné 

Hársfai Csabáné 

Havas Ildikó 

Havasi Istvánné 

Hável József 

Hegedûsné Dobos Erzsébet 

Hegyi Endréné 

Heitsné Szekeres Piroska 

Henez Attila 

Hényel Attila 

Herczeg Erzsébet 

Hermán Józsefné 

Hermann János 


Dr. Hillay Emese 

Hollai Gábor 

Holmi Miklós 

Hoppál Katalin 

Hornyák Istvánné 

Horpáczi Mária 

Horváth Attiláné 

Horváth Éva 


Horváth Imre 

Horváth Judit 

Dr. Horváth Mária 

Dr. Horváth Pál Csaba 

Horváth Zoltán 

Horváthné Barta Katalin 

Horváthné 

dr. Pados Zsuzsa 

Horváthné 

dr. Ruprecht Szilvia 

Humli Róbert 

Igazné Hámor Éva 

Dr. Iglódi István 

Ignáczné Csík Andrea 

Ihász Katalin 

Ipsics Lászlóné 

Ispánovits Károlyné 

Istók Brigitta 

Ivanics Krisztina 

Izsák Gyuláné 

Jancsó Péter 

Jánoska Tiborné 

Juhász Erika 

Juhász Gáborné 

Juhász Imre 

Juhász Zoltánné 

Dr. Jurányi Benedekné 

Dr. Juvancz Péterné 

Kaczperné Bódis Erzsébet 

Kálmánné Király Ida 

Kamarás Gáborné 

Dr. Kameniczky Mária 

Kamenszky Zsuzsanna 

Kapcsos Csaba 

Karancz Ibolya 

Kardos Mária 

Kárpáti Ágnes 

Karpeta Márta 

Kassai Istvánné 

Kasza Gabriella 

Kasza Ivánné 

Kátai Lívia 

Katona László 

Katorné 

dr. Szabó Annamária 

Kaviczki Erzsébet 

Dr. Kázmér Klára 

Kelemen Péterné 

Kelemenné 

dr. Kaszás Ildikó 

Képes István 

Kerdi Ferenc 

Késmárky Zsomborné 

Király Andorné 

Királyné Baranyi Ágnes 

Kirchmayer László 

Kis Böndi Jánosné 


Kislõrincz Erika 

Kiss Éva 

Kiss Ferenc 

Dr. Kiss Gábor 

Kiss Gábor (Budapest) 

Kiss Gábor (Nyíregyháza) 

Kiss Géza 

Kiss Gyula 

Kiss Márta 

Kiss Tünde 

Klatikruseva Mária 

Kóbor Józsefné dr. 

Dr. Kocsis Zsuzsanna 

Kocziszki Tamás 

Koczka Zsolt 

Koczkáné 

Korompay Katalin 

Kókai Hajnalka 

Koleszár Norbert 

Koltay Péter 

Konczné Borbély Borbála 

Konczné 

dr. Kruták Zsuzsanna 

Kondáné Szabó Gabriella 

Konrádné dr. Csuga Márta 

Koós Tamás 

Dr. Koppányi Tibor 

Kovács Alexandra 

Dr. Kovács Árpád László 


Kovács Gábor 

Kovács István 

Kovács Jánosné 

Kovács Katalin Ilona 

Dr. Kovács László 

Dr. Kovács Márta 

Dr. Kovács Sándorné 

Kovács Tamásné dr. 

Kovács Tibor 

Kovács Tihamérné 

Kovács Viktória 

Kovácsné 

Adorán Magdolna 

Dr. Kovácsné 

dr. Lévai Ildikó 

Kovácsné Kádár Erzsébet 

Kováts Gáborné 

Kozma Gyöngyi 

Köblõ Gézáné 

König József 

König Károly 

Köszeginé 

Pophrisztov Dimitra 

Kõvári Mária 

Kristóf Andrásné dr. 

Kristóf Károlyné 

Kulcsár János 

Kulcsár Sándorné 

Kummer Zsuzsanna 

Kuzmáné Barkó Marianna 

Kürtös Lajos 

Ladvánszky Zsolt 

Lakatosné Horacsek Anna 

Lakics János 

Lakomcsik Marianna 

Lampert Zsolt 

Lánci István Lászlóné 

Láng Erika 

Laskay Erzsébet 

László Péter 

Lászlóné Kiss Gabriella 

Lazákné Pál Edit 

Léber Jánosné 

Lénárt Gizella 

Lengyelné Kovács Csilla 

Lepsényi Mária 

Dr. Lévy Jolán 

Limp Miklósné 

Lipovniczky Kázmér 

Dr. Lippainé 

dr. Földesi Dalma 

Loksa Emese 

Lopatovszki Csaba 

Lucza Vilmos 

Macskásy Attiláné 

Madarász Gyula 

Magi Szilvia 

Magyar Ambrusné 

Magyar Ilona 

Magyarics Katalin 

Majer Jánosné 

Major II. József 

Major József 

Majorné Marton Éva 

Majzik Ottília 

Málitsné Bauer Erzsébet 

Dr. Malmosné 

dr. Horváth Ibolya 

Mándoki Éva 

Mandzák László 

Markó Károly 

Márkus Elvira 

Márkusné Palánki Emma 

Marsi Márta 

Dr. Marton Ferenc


Márton József 

Mártonné 

Molnos Katalin Julianna 

Marx Ferencné 

Matlné Kisari Erika 

Mátyásfalvi Zsuzsanna 

Mayer Róbert 

Mensáros Judit 

Dr. Merényi Emil 

Mészáros Gábor 

Mészáros Géza 

Dr. Mészáros Gyuláné 

Mészáros Jánosné 

Mészáros József 

Mészáros Péter 

Mészárosné Hollós Éva 

Dr. Mezei András 

Mezeiné Kézdi Beáta 

Michalkó Péter 

Mihucz Zoltán János 

Mikusikné Dávid Éva 

Miliás Józsefné 


Mnyerczán Sándor 

Mogyoróné Fölker Piroska 

Dr. Mogyorósi Mihály 

Mogyorósi Tiborné 

Dr. Mohai Károly 

Molnár Lajos 

Molnár Sándor 

Molnár Vilmos 

Molnárné 

dr. Gelencsér Anna 

Molnárné Szabó Tünde 

Mór Jenõné 

Móricz Katalin 

Móricz Margit 

Musztrainé 

Hallgató Gabriella 

Müller Györgyné 

Nacsinák Brigitta 

Nagy Csilla 

Nagy Ernõ Géza 

Nagy Éva Ildikó 

Dr. Nagy Hajnalka 

Dr. Nagy Imre 


Nagy József 

Nagy Kolozsvári Árpád 

Nagy Mihály 

Nagy Sándor 

(Békásmegyer) 

Nagy Sándor (Budapest) 

Dr. Nagy Zoltán 

Dr. Nagy Zsuzsanna Mária 

Nagyné Bódogh Emese 

Nánai Györgyné 

Németh Andrea 

Németh Jenõ 

Némethné Gergely Ilona 

Némethné 

Milisits Hajnalka 

Némethné Szeder Emília 

Novák Lajos 

Novák Mária 

Ódor János 

Oláh József (Budapest) 

Oláh József (Szombathely) 

Olli Lászlóné 

Oncs Ilona 

Dr. Opóczkiné 

Hegyi Renáta 

Orosz Csaba 

Ország Károlyné 

Ozorai Magdolna 

Õriné Bihari Viktória 

Paczoltné 

Trautmann Erzsébet 

Paksiné Farkas Anita 

Palcsák Jánosné 

Pálfalvi Ákos 

Pálfi Márta 

Pálfi Mihályné dr. 

Pálinkó István 

Paller Péter 

Pálmai Gabriella 

Palotai Nóra 

Pánczél Magdolna 

Pap Gáborné 

Papp Edit 

Papp Gyuláné 

Pappné dr. Bõsz Csilla 

Papp-Váry Gáborné 

Dr. Papuláné 

Mészáros Ágnes 

Parditkáné 

Jakubovics Erzsébet 

Paréj Vilmos 

Péhl Lajos 

Pék Rudolfné 

Perjés András 

Persik Anita 

Pesák Ágnes 

Pesti László 

Pethõné 

Takács Katalin Borbála 

Petõ Ferenc 

Petrovszki Pálné 

Pilisi Gábor 

Pintér Imre Géza 

Pintér Norbert 

Pintér Zoltán 

Pintiné László Irén 

Pipicz Antalné 

Poduszló Sándor 

Pogány Eörsné 

Polgár Katalin 

Pólik Sándor 

Poór Jenõ 

Posta Gábor 

Póta Mária 

Potondiné 

dr. Varga Krisztina 

Prekop Viktor 

Pretsner Olga 

Previz Attila 

Pribély Tiborné 

Primusz Gábor 

Putnoki Gertrúd 

Dr. Rácz Éva 

Dr. Rácz István 

Dr. Ráczné Gönczi Éva 

Radovits Attila 

Rákos Zoltán 

Rapkay Judit 

Rápóti Fekete Béla 

Raskó Antal 

Raskó Antalné 

Rédl Lászlóné 

Dr. Reményi Gábor 

Reskovits Ágnes 

Rétiné Horváth Ildikó 

Riegerné Bulecza Éva 

Roboz Péter 

Rohács Zsuzsanna 

Róka Istvánné 

Roskó Erika 

Rózsavölgyi Istvánné 

Ruszkainé dr. Lázár Olga 

Sági György 

Salacz Gergelyné 

Sándor Tibor 

Sándorfi Ferencné 

Sári Edit 

Sárközi Gábor 

Sárvári János 

Schmidt István 

Schönek Gabriella 

Sebestyén László 

Sebestyénné 

Gruber Judit Irén 

Sebök Ágnes 

Selmeci Lászlóné 

Selmeczi István 

Seres Jánosné 

Sike Olga 

Simonné Simon Hajnalka 

Sindler Jánosné 

Sipos Anikó 

Sipos Péter 

Skoda Tamás 

Smahajcsik Józsefné 

Soltész Erzsébet 

Sólyom Károly 

Somodi Sándor 

Dr. Somogyi Jánosné 

Somosköi Tamás 

Söllei János 

Sörös Géza 

Sörösné Opauszki Rózsa 

Spisák Veronika 

Strazicky Jánosné 

Stündl Elemérné 

Surányi Péterné 

Dr. Susán Tünde 

Süly Attiláné 

Sütõ Károly 

Szabó Andrea 

Szabó Emma 

Szabó Etelka 

Szabó Ferencné 

Szabó Gábor 

Szabó János 

Szabó László 

Szabó Lászlóné 

Dr. Szabó Magdolna 

Szabó Pál 

Dr. Szabó Szilvia 

Szabó Viktória 

Szabóné 

Harmath Magdolna 

Szabóné Szatmári Katalin 

Szabóné Vajda Júlia 

Szalai Attila 

Szalai Gábor 

Szalainé Galda Katalin 

Szalay Gábor 

Szalay György 

Szántó Béla 

Szántó György 

Szapáryné Fürtös Judit 

Száraz Tünde 

Szatmári Erika 

Szedlák Krisztina 

Székely Józsefné 

Székelyné Prekopa Mónika


Szekeres Magdolna 

Széll Zoltánné 

Szemán Erzsébet 

Szemerey Zsolt 

Szenti Románné 

Szentmáry Irén 

Szép Mária Julianna 

Szigetvári Zsuzsanna 

Szigligeti Éva 

Szilágyi Éva 

Szilágyiné 

dr. Baráth Sára 

Szily Csaba 

Szirony Erzsébet 

Szkupien Éva 

Szotkó Ferenc 

Szödényi Ferencné 

Szöllõsi Istvánné 

Szõllõssy Mária 

Szrnkáné Jánosi Terézia 

Sztrehovszki Ákos 

Szûcs Ernõ Béla 

Szûcs Julianna 

Szûcsné Sarkady Hajnal 

Szûk László 

Takács János 

Takács Károlyné 

Tama Piroska 

Tamási Kálmán 

Tamássy Péter 

Tamássyné 

Krkosek Katalin 

Tar Gáborné 

Tarnai Tamás 

Tarró Violetta 

Telekné Csorba Judit 

Tímár Edit 

Tomanné Balogh Judit 

Tóth Ágnes 

Tóth Barnáné 

Tóth Endre 

Tóth Enikõ 

Tóth Erika 

Tóth Gábor 

Tóth Györgyné 

Tóth Gyuláné 

Tóth Jánosné 

Tóth Judit Viktória 

Tóth László György 

Tóth Szilvia 

Tóthi Edit 

Tóthné Reitinger Andrea 

Tóvári Ferenc 

Trenka Zsolt 

Tunyoghy Andrea 

Turcsányi Annamária 

Dr. Túrós Andrásné 

Udvardy Magdolna 

Újhelyi László 

Urbán Péter 

Váczi Anikó 

Vágó Imre 

Valiszka Gyõzõné 

Dr. Váltó Veronika 

Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs 

Vándor Péter 

Varga Adél 

Dr. Varga Aladár 


Varga István 

Varga Sándor 

Vargáné Halász Julianna 

Varjú Károly 

Dr. Várszeghi György 

Dr. Vass Ágnes 

Dr. Vasvári Csaba 

Veres Katalin 

Verinszky Gyula 

Vértesi Györgyné 

Dr. Vincze Ferkõ Dezsõ 

Viszti Istvánné 

Vladár Sándorné 

Völlerné Czenki Erzsébet 

Võneki Józsefné 

Vörös Lászlóné 

Dr. Vörös Tibor 

Walchné 

Kremlicska Katalin 

Wax László 

Winklárné Czupi Márta 

Wolf Ernõ 

Zágonyi Mária 

Zajdó Ferenc 

Dr. Zámboriné 

Királdi Klára 

Závorszky István 

Zelei Zsolt 


Zelenka Zoltán 

Zsatku Józsefné 

Zsérczi Géza 

Zsigmond Andrea 

Dr. Zsohár Istvánné 

Zsolnai Józsefné 

Zsolnay György 

Zsutai László 

2. Területi Szervek 

a) fõvárosi igazgatóságok 


Adorjáni Károlyné 

Ágota Sándorné 

Álló Jánosné 

Almásy Gézáné 

Andrej Mihályné 

Ankert Éva Anna 

Apró Mariann 

Aranyos Éva 

Baboss Ildikó 

Babucsik István 

Bajor Tiborné 

Bajorné Aklan Julianna 

Balás Istvánné 

Balázs Gáborné 

Balázs Zoltánné 

Balogh Katalin 

Balogh Mihályné 

Balogh Péter 

Balogné 

Virág Helga Piroska 

Bán Katalin 

Bánkóczky Tiborné 

Barabási Ferenc 

Baraksó Gyuláné 

Bárány László 

Barcs Gizella Anikó 

Barna Elvira 

Barta Anna 

Bátky Endréné 

Bene Béla 

Beneschné Teleki Györgyi 

Benkovics Márta 

Béresné Kun Julianna 

Bertháné Mészáros Klára 

Bezzeg Tibor 

Bilinszki László 

Binszkiné Feith Erika 

Biró Gyuláné 

Biró Irén 

Bittó Lajosné 

Blénessy Albert Sándorné 

Bocsi Józsefné 

Boczor Péterné 

Bódi Jánosné 

Bognár Vilmos 

Boka György 

Bonyhádi Gáborné 

Borbély Julianna 

Bozó Józsefné 

Bozóki Andrea 

Bölcsföldiné 

Drexler Katalin 

Budai Ilona 

Buránszki Ildikó 

Dr. Bükkösi Ferenc 

Csányi Tiborné 

Cser Jenõné 

Cseresznye József 

Csingerné Spanyor Ágota 

Csomó Jánosné 

Csomor Gáborné 

Csõvári Lászlóné 

Czifra Imréné 

Dankóné Gáspár Ágnes 

Dr. Daragó Tibor 

Sándorné 

Dr. Dávida Marianna 

Defent Ildikó 

Deliné Adamik Szilvia 

Demeter Gyöngyi 

Dér Ferencné 

Dienes Józsefné


Dióssy Gábor Szabolcsné 

Dobrocsi Ferencné 

Drotár Andrásné 

Dudásné Vancza Ibolya 

Dukitsné 

Duzmath Zsuzsanna 

Éles Gábor 

Erdélyi Lászlóné 

Erdõs Eszter 

Eredics Rudolfné 

Erlich Ferencné 

Eszterle Ferencné 

Fábry András 

Farkas Ferencné 

Farkas Rozália 

Farkas Sándorné 

Fejér Sándorné 


Fekete Andrea 

Fekete Bálintné 

Fekete Ferencné 

Fekete Tamásné 

Dr. Fényes Éva Viktória 

Fenyvesi Jenõ 

Ferenczi Andrásné 

Ficsor Sándorné 

Fodor Imréné 

Földvári Zsuzsanna 

Frigyesi Ernõné 

Gálné Pál Zsuzsanna 

Gáspárné Herr Mária 

Gula Jánosné 

Gulyás Beatrix 

Gutai László 

Gyebnár Enikõ 

Gyõriné Tóth Andrea 

Gyulai János 

Gyurinné Hamala Anita 

Hackspacher Mátyásné 

Hajdu Balázsné 

Dr. Hajdu Gabriella 

Hajdu Kornélia 

Hanák János 

Harazin Miklós 

Haszonics Imréné 

Haszonits Éva Mária 

Héder Györgyné 

Hegedüs Árpádné 

Hegedûs Ilona 

Héger Mátyás 

Hegyi Vilmos 

Heilingbrunnerné 

Nagy Eszter 

Heinrich János 

Hess Irén 


Hetényi Miklós 


Holcsik István 

Horányi Miklósné 

Horváth Edit Julianna 

Horváth Gáborné 


Horváth Lászlóné 

(sz.: 1955) 


(sz.: 1963) 

Horváth Mária 

Hozánk Gáborné 

Hozánk Krisztina 

Huber Tamásné 

Hujberné Schreiber Beáta 

Hum Veronika 

Hutterné Ferencz Edit 

Igaz Sándorné 

Iszályné Gáspár Judit 

Ivancsó Krisztina 

Izinger Gyuláné 

Joó Lászlóné 

Juhász Attiláné 

Juhász Tímea 

Káli Sándorné 

Kamburov Tivadarné 

Kanyik János 

Karvaly Tiborné 

Kecskeméti László 

Kelemen Ida 

Kertes Attila 

Kincses Jánosné 

Kira Sándorné 

Király Zsuzsanna 

Kirtyán Gabriella 

Kis József 

Kis Zsuzsanna 

Kiss Ilona 

Kiss Lászlóné 

Kissné Bödõ Szilvia 

Kissné Deák Ildikó 

Knolmajer Gézáné 

Kolozsi István 

Koltai Gyuláné 

Kónya Antal 

Kornis Tamás 

Kovács Ferencné 

Kovács Istvánné 

(sz.: 1950) 


(sz.: 1964) 

Kovács Józsefné 


Kovács Márta 

Kovács Mónika 

Kovács Péterné 

Kovácsi Györgyné 

Kovácsik Márta 

Kozma Andrásné 

Kökönyei Tiborné 

Körözsi Éva 

Krizsán Zoltán Józsefné 

Külits Etel Anna 

Ladócsi Sándorné 

László Ferencné 

Lászlóné 

Orosz Krisztina Tímea 

Lengyel Sándorné 

Limbainé Lukácsi Tünde 

Lovászné Faludi Olga 

Lusták Györgyné 

Mácsik Béláné 

Magaslaki József 


Magyarné Nagy Anna 

Mák Mónika 

Makai Gáborné 

Maller Nándorné 

Marancsics Lajosné 

Margit Rozália 

Mari Zsuzsanna 

Márkus Emõke 

Martinák Ferencné 

Marton Éva 

Márton Istvánné 

(sz.: 1953) 

Márton Istvánné 

(sz.: 1964) 

Máté Gyula 

Máté Tibor 

Megyeri Krisztina 

Megyeri Sándorné 


Mészáros Andrea 

Mészáros Lászlóné 

Mészárosné 

Gurzó Gabriella 

Metzker Ferenc 

Mezõsi Tamás 

Mialovich László 

Mikes Lászlóné 

Misákné Kármán Mária 

Misutka Katalin 

Móczár Ildikó 

Molnár Csaba 

Molnár Ferencné 

Molnár Gáborné 

Molnár Istvánné 

Molnárné Stang Magdolna 

Móra Istvánné 

Dr. Mpiima Georgené 

Muraközyné Baróti Judit 

Nádai Róbertné 

Nagy Anikó 

Nagy Gáborné 

Nagy Györgyné 

Szabó Krisztina 

Nagy Imre 

Nagy Imréné 

Nagy Ivánné 


Nagy József 

Nagy Tamás 

Nagy Zoltán 

Nagyhajú Béláné 

Nagyné Csirmaz Emõke 

Nagyné Drabbant Irén 

Nagyné Losonczy Adrienn 

Dr. Nemes Istvánné 

Nemes Zoltán 

Németh Erzsébet 

Németh Györgyné 


(sz.: 1954) 

Dr. Németh István 

(sz.: 1955) 


(sz.: 1948) 


(sz.: 1949) 

Németh Miklósné 

Németh Mónika 

Németh Tamásné 

Némethné Földi Rózsa 

Nyilas Istvánné 

Nyírõ Endre 

Oláh Krisztina 

Dr. Orbán Ildikó 

Dr. Orgován István 

Osváth Márta 

Pajor Mária 

Palasics Tibor 

Pálinkás Miklósné 

Pálné Tóth Bernadette 

Pángyánszkiné 

Trybon Erzsébet 

Papp József 

Papp Józsefné 

Pappné Dölles Mária Irén


Pataki Béláné 

Pécz Pál 

Péli Ingrid 

Pelsõczi Józsefné 

Pere Tünde 

Petromán Erzsébet 

Pintérné Dzurják Margit 

Pócsiné Egri Szilvia 

Polákovics Izabella 


Poloni Zsuzsanna 

Polszter Józsefné 

Pozsonyi Mária 

Pölös Éva 

Purigracski Attila 

Pusztainé Lukács Edit 

Rab Antal Mihály 

Rácz Eszter 

Rátkainé Ferenczi Éva 

Régeisz Antal 

Reiland Ferenc 

Reiner Károlyné 

Réz Jánosné 

Ridély Péter 

Rubinstein Katalin 

Rusznyák Matild 

Salyámosyné Pajtók Ildikó 

Sarkadi Györgyné 

Sárközi Györgyi 

Sárközy Gyula 

Sárközy Kiss Józsefné 

Sashegyi Lászlóné 

Schwetz László 

Sinka Lászlóné 

Sipos Éva 

Siroki László 

Skripeczné Szabó Erzsébet 

Soltész Józsefné 

Soltész Tünde 

Somogyi Györgyné 

Sóti Pálné 

Suba Tiborné 

Surányiné 

Horváth Erzsébet 

Süle Lászlóné 

Lukácsi Mária 


Szabó Andrea 

Dr. Szabó Erika 

Szabó Györgyné 

Szabó Józsefné 

(sz.: 1956) 


(sz.: 1959) 

Szabó Miklósné 


Szabóné Becker Julianna 

Szántai Pálné 

Szatmári Zoltánné 

Szekerczés Sándorné 

Dr. Széll Andrásné 

Szente Varga András 

Szentgyörgyi Józsefné 

Szentkirályiné 

Farsang Erzsébet 

Szentner Gyuláné 

Szigetiné 

Orgoványi Julianna 

Szilágyi Imréné 

Szilágyi Magdolna 

Szõke Istvánné 


Takács Jánosné 

Tarján Zoltánné 

Tenyeiné 

Vadász Irén 

Tobak Ferencné 

Torma-Papp Ibolya 

Tóth Ferencné Tóth Anna 

Tóth János 

Tóth Józsefné 

Tóth Márton Tiborné 

Trázsi Jánosné 

Tulipán Mihály 

Turcsánné Bógyis Katalin 

Vajas Istvánné 

Vajda Teodóra 

Vámosné Farkas Ida 

Vancsura Péterné 

Varga Éva 

Varga Katalin 

Varján Jánosné 

Varjú Károlyné 

Varsányi Árpádné 

Vassné Halmai Anikó 

Véghné 

Pénzes Gabriella 

Virágh Józsefné 

Vitányi Rózsa 

Völgyiné Trási Mária 

Zeller Jánosné 

Zsankó Péter 

Zsolnai Lászlóné 


Aczél Veronika 

Ágh Árpádné 

Angelmayerné 

Préner Erzsébet 

Angyalosy Rudolfné 

Árpás Sándor 

Babits Tiborné 

Baghiné 

Kovács Dalma Éva 

Bagyó Richard 

Bajmóci Tivadar 

Bakró Nagy Gáborné 

Bálint Józsefné 

Balogh Csaba 

Balotai Balázs 

Bán György 

Báncs Lajosné 

Bándyné dr. Fodor Valéria 

Banitz Róbert 

Barna Szilvia 

Bédyné 

Szelényi Magdolna 

Békefiné Szabó Csilla 

Berghammerné Bauer Judit 

Bertáné Reitz Anna 

Bige Gézáné 

Bilicskáné 

Hajmási Rozália 

Biróné Balázs Katalin 

Bódi Gabriella 

Bodnár József 

Bodorné Bajzáth Ágnes 

Bogdán Katalin 

Dr. Bognár Péter 

Borbásné 

Kerényi Krisztina 

Boros Károly 

Borsos Bálintné 

Botka Hilda 

Burda Istvánné 

Csákvári Attila 

Császi Ildikó 

Csatáry Dezsõ 

Csáti Andrásné 

Csató Márta 

Cseh György 

Csemerné Krizsán Katalin 

Csényi Sándorné 

Csorba Zsuzsanna 

Dávid Zoltán 

Dick Jánosné 

Diószeghy Zoltánné 

Dóka Imre 

Dolnay Ottó Tamásné dr. 

Dombi Károlyné 

Dubecz Jánosné 

Egriné Király Edith 

Elek László 

Erdélyi Viktória 

Falvai Józsefné 

Fejes Zoltánné 

Fekete Béláné 

Feketéné Tóth Ágnes 

Fellner Györgyi 

Forgó Mária Magdolna 

Füle Ferenc 

Fülöp Jánosné 

Gábriel Tibor 

Gadácsy Miklósné 

Gajzágóné 

Csikós Marianna 

Gál Lászlóné 


Gálcsikné Kovács Erika 

Galgóczi Sándorné 

Gali Sándorné 

Garamvölgyi Éva 

Garancsi Ottó 

Gárdosi Krisztina 

Gáspár István 

Gáspár Pálné 

Gazdag Béla 

Gazsiné Deé Márta 

Gergelyffy József 

Ghyczyné Blum Márta 

Gizur Tiborné 

Gombos Endréné 

Gurubi Viktorné 

Gyarmatiné Fecske Gizella 

Gyõr Andrea 

Györffiné Dobos Gabriella 

Gyõrvári György 


Gyurnik Györgyné 

Hajdu Ida 

Hajdu Ilona


Hámory Csaba 

Hanfeldt Lajosné 

Hartai Andrásné 

Hegedüs Györgyné 

Hegedûs Sándor 

Hegedûs Sándorné 

Hegyi Éva 

Herbák Judit 

Herczeg Zsolt 

Herédi Zsolt 

Hernádiné Csiki Judit 

Hódossy József 

Hofrics István 

Hollósi Zsuzsanna 

Hollossi Sándor 

Horányi Mária 

Dr. Hornischné 

Tóth Gabriella 

Horváth Gábor 

Horváth Henriette 



Horváth Miklós 

Huller Zoltánné 

Hutter Zsuzsanna 

Ibrahem Margit 

István Kálmánné 

Iván Mónika 

Jakab Krisztina 

Jakab Miklósné 

Jakubovich Zsolt 

Jónás Csaba 

Jóni Dezsõné 

Juhász Lajosné 

Juhászné Vékony Márta 

Kacz Attila 

Kada Jenõné 

Kajári Jánosné 

Kaldenekker Attila 

Kaldenekker Mariann 

Dr. Kali Zsuzsanna 

Kápolnási Julianna Ibolya 

Kempf Szilvia 

Kenyér István 

Kertész Edit 

Kertész Krisztina 

Kígyósi Brigitta 

Király Károlyné 

Kirchner Gézáné 

Kirsch Béláné 

Kisháziné Kepler Ilona 

Kiss Attila Szilveszterné 

Kiss Mária 

Kissné Bonivárt Judit 

Kissné Horváth Júlia 

Kissné Lakatos Katalin 

Kissné Minkó Erzsébet 

Kóczé Julianna 

Komor Istvánné 

Koncz Attila 

Kónyi Lászlóné 

Korn Györgyi 

Kornis Tamás 

Kovács István Andrásné 

Kovács Katalin 

Kovács Lajosné 


Kovács Péter 

Kovács Zsuzsanna 

Kovácsné Tóth Margit 

Kováts Gertrúd 

Kökény Dénes 

Kõmíves Edit 

Kõrösi Anna 

Kõszegi Gáborné 

Kövérné Somossy Margit 

Kövesi Imréné 

Kürti Józsefné 

Lakatos Beatrix 

Lakatos Béláné 

Lakatos Károlyné 

Láng István 

Dr. László Andrea 

László Zsoltné 

Lászlovszky Tiborné 

Lattmann Lászlóné 

Lekly Sándorné 

Lénárd István 

Lipták János 

Lovasné Kuti Magdolna 

Lõrincz Ferencné 

Lukács Sándorné 

Lukácsovics Géza 

Maczó János 

Madacsay Örsné 

Maday Lászlóné 

Dr. Magyarné 

Fülöp Zsuzsanna 

Majorné Lapos Ilona 

Markó Zsuzsanna 

Mayer Andrásné 

Megyeriné Sellyei Erzsébet 

Melcher Magdolna 


Mészáros Éva 

Mészáros Krisztina 

Meszlényiné Zelei Mária 

Mezõfi Tiborné 

Mikus Gabriella Erzsébet 

Mlinárcsik Lászlóné 

Mocsárné Molnár Ibolya 

Molnárné Landa Judit 

Mondokné Ecseri Erika 

Murányiné Mészáros Júlia 

Nádudvari Ervinné 

Nádudvari István 

Nagy Andrásné 

Nagy Emese 

Nagy Gábor 

Nagy Imola 



(Kormos Anna) 


(Nyers Zsuzsanna) 

Nemeskéri Tiborné 

Németh Attiláné 

Németh István Gyula 

Németh Lajos 

Nyisztor Lászlóné 

Oláhné Horváth Irén 

Oravecz Sándor 

Orbánné Fonyódi Georgina 

Orosz Gáborné 

Oszlányi Erzsébet 

Oszter Józsefné 

Óváry Gábor 

Pál Györgyné 

Papp László 

Pavlova Helena 

Peringerné Gombos Rita 

Péter Ildikó 

Petõhné Simon Tünde 

Pick Róbert 

Pinkéné Nagy Ágnes 

Pinkéné Peres Katalin 

Pintér Pálné 

Pintér Sándorné 

Potencsik Gáborné 

Puskásné Wimmi Andrea 

Rácz Zsigmond 

Radvánszki Ilona 

Sári Imre 

Sasváriné Egresi Krisztina 

Seres Károlyné 

Simon Gabriella 

Sipos Kinga 

Siska Istvánné 

Sivó Gyula 

Solymosi Ernõné 

Solymosi Lajosné 

Solymosi Zoltán 

Sotus József 

Srankóné Tóth Tünde 

Stefán Rita Csilla 

Sterl Lajosné 

Svidró István 

Szabados Tünde 

Szabó Erzsébet 



Szabó Krisztina 

Szabó Péterné 

Szabóné Kiss Anna 

Szakács Orsolya 

Dr. Szakmáry Lászlóné 

Szalainé Hegedûs Erzsébet 

Szántay István 

Szarka Károlyné 


Szatmári Sándorné 

Szécsi József 

Szederháti Anita 

Szedlay Pálné 

Szeleiné Vad Alexa 

Széles Imre 

Szetyán Gabriella 

Szilágyi Erzsébet 

Szlávikné Deres Emese 

Szloboda Zsuzsanna 

Szluka Imréné 

Szõregi Istvánné 

Szurdokiné Bazsó Erzsébet 


Taraj György 

Tarnavölgyi László 

Tárnokné 

Balatoni Gabriella 

Tiboldi Lászlóné 

Tiringer Attila 

Tokár Józsefné 

Toma Anna 

Tornai László 

Tóth Ágnes 

Tóth Ildikó 

Tóth Károlyné 

Tóth Klára 

Tóthné Böjthe Ibolya 

Tökés Sándor 

Török Sarolta 

Török Valéria 

Trappné Lukácsi Zsuzsa 

Turcsán Lászlóné 

Turóczi Attiláné 

Turzó Károlyné 

Ujháziné Lublóy Mária


Ujvári Jánosné 

Vámos László 

Vankó Judit 

Varga Gyõzõné 


Vári Jánosné 

Veresné Csöre Ibolya 

Veress László 

Veszelik Sándor 

Vezsenyi Gyuláné 

Vida Róbertné 

Vidó Tamás 

Vörösné Forstner Mária 

Dr. Wágner István 

Weisz Mária 

Wilczekné 

dr. Ponty Ilona 

Windháger Lászlóné 

Wojtekovits István 

Zankóné Magyari Veronika 

Zsilinszkyné Tollas Emma 

Zsoldosné 

Szabó Anna Mária 


Ágfay Endre 

Alex Györgyné 

Amler Ágnes 

Andrásiné Ditchen Erika 

Aros Istvánné 

Bakonyi Attila 

Balázs Ildikó 

Balázs Jánosné 

(Tóbiás Irén) 


(Tóvizi Margit) 

Balázs Józsefné 

Bali Gyõzõné 

Bálint Ferenc 

Bálint Imréné 

Bálint József János 

Dr. Balló Brigitta 

Balog Lajosné 

Baloghné 

Gyurgyik Gabriella 

Bartha József 

Bazsik Ildikó 

Berán Ervinné 

Berzsenyi Istvánné 

Beslényi Kálmán 

Blahó Géza 

Bodnár Jánosné 

Bognár Lídia 

Bóka Erzsébet 

Bõtiné Pataki Klára 

Brandenburg Gyuláné 

Bretz Judit 

Britt Lajosné 

Chovánné Szokodi Márta 

Cserfalviné 

Kelemen Zsuzsanna 

Csikósné Póké Györgyi 

Csubra Jánosné 


Czakó Erzsébet 

Czékmányné Brém Mária 

Czifra Zsófia 

Czollner Imréné 

Daherné Selmeczy Réka 

Deli Gáborné 

Demeter Lászlóné 

Diósiné Szabó Ágnes 

Diószeghy János 

Dócsné Kasza Ilona 

Dókáné Csermely Nóra 

Donaberger Valéria 

Dr. Egeli Péter 

Eleftheriades Petrosné 

Erdei Irma 

Farkas Gábor 

Fazekasné Kalocsay Emõke 

Fehérkutiné Gellért Ibolya 

Feld Ferencné 

Dr. Fenyõfalvi György 

Fenyvesvölgyi Lászlóné 

Ferencz Beáta 

Fornet László 

Földvári Györgyné 

Francovszki Istvánné 

Fülöp Gyöngyi 

Fülöpné Melis Zsuzsanna 

Füzesy Roland 

Gaál Elekné 

Gáll Miklósné 

Garbóci Éva 

Gassné dr. Radó Katalin 

Gonda Andrea 

Gondáné Lautner Ibolya 

Götz Istvánné 

Gulyás Józsefné 

Gyenese Lajos 

Gyõrfi Károlyné 

Györök Györgyné 

Halasi Julianna 

Hangya Józsefné 

Hegyes Tiborné 

Heisler Ferencné 

Héjjáné Toldi Anna 

Hernáth Mihályné 

Hornyákné Horváth Anikó 

Hornyik Erika 


Horváth Ferenc 

Horváth Ferencné 

Horváth Ilona 

Horváthné 

Mészáros Zsuzsanna 

Huják Zoltán Ervin 

Dr. Hujbert Anna 

Dr. Huszár András 

Huszár János 

Iczés Krisztina 

Iványi Ilona 

Jágfai Jánosné dr. 

Jánosi Lászlóné 

Jenei Lászlóné 

Jobbágy Katalin 

Jósvai Bálintné 

Juráné Léber Ágnes 

Kaczor Gyuláné 

Kalcsevszki Györgyné 

Kállai Irma 

Kalmár Péterné 

Kalocsáné Forró Judit 

Kanizsai Lászlóné 

Kárász István 

Kardos Ágnes 

Kárpáti Gabriella 

Kaszás István 

Kelemen Zoltánné 

Kerestély Márta 

Kertai Ede Béla 

Kis Marianna 

Kis Zoltánné 

Kisházi Kálmán 

Kiss Györgyné 

Kiss János 


Klihó Lászlóné 

Klungné Székács Krisztina 

Kocsák Istvánné 

Kocsis Imréné 

Dr. Kocsis Julianna 

Kogler Ilona 

Komlós Péterné 

Konda Nándor 

Konda Tamás 

Kondor József 

Koós Lászlóné 


Kosztyán László 

Kovács Ágnes 

Kovács Balázsné 

Kovács Farkas Béláné 

Kovács Ildikó 

Kovácsics István 

Kovácsné 

Mészáros Gyöngyi 

Kováts Béla 

Kováts Béláné 

Körmendy Gáborné 

Kõszegi Lászlóné 

Kránik Csabáné 

Krasznay Krisztina 

Kui Vilmosné 

Kulik Menyhértné 

Kun Sándor László 

Lakatos Györgyné 

Lázárné Barna Gizella 

Léder Gizella 

Lévai Lászlóné 

Lukácsné Müncz Mária 

Magó Károlyné 


Maldrik Andrea 

Malomi-Kovácsné 

Sinkovits Andrea 

Malus Istvánné 

Marancsics Lajos 

Márta Edit 

Márton Józsefné 

Mátyus Ferencné 

Mayer Aliz 

Méhész Lászlóné 

Melich Ernõ 

Melicher Mihályné 

Menszátor Héresz Attila 

Merhala Sándor 

Mészáros Tiborné 

Mihály Katalin 

Minkó Ferenc


Mónusné 

Sokorai Annamária 

Mózes Jánosné 

Nagy Anikó 

Nagy Anna Katalin 

Nagy György Ferencné 

Nagy Imréné 

Nagy Lajosné 


Dr. Nagy Péterné 


Nagyné Tamási Zsuzsanna 

Nedeczky Lászlóné 


Némethné Tóth Ildikó 


Novák István 

Oláh Imréné 

Osztraticzki Erzsébet 

Pákovics Péterné 

Palaga Lászlóné 

Palotainé Szántó Ágnes 

Papp Andrásné 

Dr. Pásztor Krisztina 

Pátrikné Ternai Zsuzsanna 

Dr. Paveszka Lajos 

Péchy Tamásné 

Péntek Zoltánné 

Pestalits Györgyné 

Dr. Péter Beatrix 

Péter Éva 

Petöné 

Neumann Gabriella 

Pillárz Tiborné 

Pintér Judit Laura 

Piri Istvánné 

Plóder Jánosné 

Dr. Prokajné 

dr. Mozga Ágnes 

Rabatáné 

Gyõri Julianna Szilvia 

Ráczkövi Sándorné 

Radnai György 

Radványi-Nagy Katalin 

Rafael István 

Reiland Ferencné 

Róna Péter 

Rosta László 

Rozsnyai Györgyné 

Dr. Rudolfné 

Negyelszki Marianna 

Sáfrányné Czeglédi Katalin 

Sági-Kiss Zsuzsanna 

Sándor Endre 

Dr. Sas Gyula Dezsõ 

Scherer Adrienne 

Schreiter Nándorné 

Serényi Tibor 

Simon István 

Simonné Oroszi Ágota 

Dr. Sinka Lászlóné 

Sinkó Mária 

Sipos György 

Sipos Ildikó 

Solymosi Imre 

Sólyom Magdolna 

Sommer Vilmosné 

Somogyiné 

Vargha Viktória 

Spreitzerné Puska Klára 

Svirzsovics Károlyné 

Szabó Csegõ Lászlóné 

Szabó Ferenc Antal 

Szabó Jánosné 

Szabó Károly 

Szabó Lajosné 

Szabó Mihályné 

Szabóné 


Szalai Gyula 

Szamosi Róbertné 

Szebelédiné Tóth Valéria 

Szeitl Mónika 

Szentistváni Sándorné 

Szépné Dénes Anna 

Szigetiné 

Szerencs Zsuzsanna 

Dr. Szirtes Györgyné 

Szolomajer Jánosné 

Szöllösi Erzsébet 

Szücs Ildikó 

Szücs Rezsõné 

Szücs Zsolt 

Takács László 

Takács Tamás 

Talabér Ferencné 

Tamásné Bakos Erzsébet 

Tandi Sándorné 

Tatár Mihályné 

Tauszné Borsi Marianna 

Telek Attiláné 

Teller Judit 

Teszár Józsefné 

Tompa Sándorné 

Tóth Bagi Szilvia 


Tóth Illésné 


Tóth Melinda 

Tóth Zoltánné 

Tóthné Óváry Marianna 

Tóthné Sedon Margit 


Tunyoginé Mágori Klára 

Uj Béláné 

Újvári Zsuzsanna 

Urkon Imre 

Váczi Elemérné 

Dr. Vadkerti Abigél 

Vágási Lászlóné 

Dr. Varga Andrea 

Varga Béláné 

Varga Etelka 

Varga Jánosné 

Varga Katalin 

Varga Sándor 

Varga Tamásné 

Vecseyné Jakus Ildikó 

Végh Magdolna 

Végh Tamásné 

Verõcei László 

Vértesiné Juhász Ibolya 

Vincze Eszter 

Vincze Mártonné 

Vira Sándor 

Virágné Balogh Ildikó 

Viszló Ildikó 

Vízer Pál Zoltánné 

Werlein Ferencné 

Wilhelem Istvánné 

Zakhar Jánosné 

Zalay Alice 

Zentai Györgyné 

Zsichla Mihályné 

PEST MEGYEI ÉS FÕVÁROSI KIEMELT ADÓZÓK IGAZGATÓSÁGA 

Babó Istvánné 

Bányainé Bángi Helga 

Barna Gizella 

Barna Zsuzsanna 

Benkõ Éva 

Bertáné Tengerdi Zsuzsanna 

Birtalan Józsefné 

Breitner Józsefné 

Csentericz Kornél 

Dr. Cser Róbert 

Csonkáné Fehér Erzsébet 

Dér Gézáné 

Fabu Ágnes 

Farkas Mihályné 

Fehérváry Miklósné 

Gacsályiné Gombás Éva 

Dr. Gajzágó Adrienne 

Gál Katalin 

Ganterné Bíró Veronika 

Gebri Erika 

Gólya Péterné 

Gyenes Alexandra 

Hajagos Antalné 

Hajcserné Simon Mária 

Hárshegyi László 

Hódiné Kalmár Éva 


Hrívó Éva 

Izsák Péter 

Kaiser Tamásné 

Kársai Andrásné 

Kedves Lászlóné 

Dr. Kelemen Judit 

Dr. Kelemenné 

dr. Konkoly-Thege Lilla 

Kertész Péterné 

Kis Csongor 

Kiss Elekné 

Kovácsné Kádár Enikõ 

Lakos Zoltán 

László Kálmán 

Makai Zsuzsanna 

Mártonné Kormos Mária 

Mezõ Jánosné 

Dr. Michelisz Annamária 

Molnár Judit 

Moór Dávidné 

Nagy József 

Pánczélné Viboch Éva 

Pataky Ildikó 

Pólyáné Schmidt Anna 

Primné Pecznik Anna 

Réfi Anikó 

Riczkóné Mészáros Mária 

Schvéger Károlyné 

Sebestyén Istvánné


Dr. Solti József 

Dr. Somos Katalin 

Szabados Ferencné 

Szabados Gáborné 

Szabóné Csonka Katalin 

Szabóné dr. Drobny Mária 

Szatmári Istvánné 

Szûcsné Fábián Éva 

Takács Edit 

Tindlerné Baji Ildikó 


Vásárhelyi Anikó 

Villámné Móra Zsuzsanna 

Weglárz Péterné 

Zathureczkyné 

Szabó Györgyi 

b) megyei igazgatóságok 


Ács Ivett 

Akácsosné 

Gudmann Gabriella 

Angyalné Koszorús Ibolya 

Árvay Ilona 

Dr. Auth Mária 

Balázs Györgyné 

Balázsné Terjék Orsolya 

Ballóné Márkus Edit 

Bánáti Helga 

Beke Ibolya 

Bercsényi Miklós Csaba 

Berkiné Odrobina Eszter 

Besenczi József 

Bilonka Árpádné dr. 

Bíró Margit 

Boczné Fülöp Kornélia 

Bojásné Marton Tímea 

Borbás Anikó 

Borbélyné Fogt Zsuzsanna 

Borosné Viszmeg Éva 

Bulszné Mágocsi Erika 

Burgmann György 

Buzsáki Orsolya 

Cser Istvánné 

Czérnáné 

Rajna Gabriella 

Dankáné Hoffer Médea 

Dirner Miklós 

Dirnerné 

dr. Szotáczky Eszter 

Dittrich Istvánné 

Dobos Zoltánné 

Dobszai Gyuláné 

Emesz Béla 

Dr. Eördögh István 

Éváné dr. Kamarás Zsófia 

Faludy Györgyi 

Fatáné Ludvig Tímea 

Fleischmann Helga 

Friedrich Józsefné 

Füredi István 

Füzi István 

Gábriel Mária 

Gecséné Borbás Ilona 

Gedeon Edina 


Gellér István 

Geréné Kuti Judit 

Goldbergné Barát Krisztina 

Grósz Jánosné 

Güldnerné Kováts Erna 

Gyimesi Ferencné 

Gyõrfi Zoltán 

Gyurisa Krisztina 

Hagyó Árpád 

Halas Eszter 

Halmai Róbert 

Harka Zoltán 

Hébert Ilona Sára 

Hegyaljainé Horváth Erika 

Heid Ferencné 

Heid Tamás 

Héjas Éva 

Hepp Gyuláné 

Herczeg Éva 

Herczné 

Horváth Zsuzsanna 

Hermann Ferencné 

Hermann Ilona 

Hetsch Zoltán 

Hidas Anikó 

Hofmann Lászlóné 

Hollóváriné 

Susnyovics Mónika 

Huber Éva 

Inkeller Jenõné 

Járó József 

Jéhnné 

Rauschenberger Mónika 

Kálmán Pál 

Kaposi János 

Kelemen Lajosné 

Dr. Kerécz Zita 

Keresztes Hortenzia 


Kiss Ferenc 

Kiss Istvánné 

Dr. Kiss Veronika 

Kis-Tóth Mihályné 

Klingl Ilona 

Kocsonya Jenõ 

Kolerikné Sértõ Zsuzsanna 

Komár Lajos 

Dr. Kondákorné Litz Irma 

Kondi Gyuláné 

Kormányné 

dr. Ambrus Erzsébet 

Korsósné Hesz Anita 

Kovács János Zoltánné 

Kõvágó Gabriella 

Kõvágóné Csorosz Ildikó 

Krizbai Lászlóné 

Latorovszkyné Kótay Zita 

Légrádi Lajosné 

Lippai Tibor 

Lippay Melinda 

Lorencz Jánosné 

Luliák Gáborné 

Makkai Balázs 

Makkainé 

Mazug Bernadett 

Martina Józsefné 

Dr. Martinovics Zsuzsanna 

Mateszné 

dr. Bachmayer Anita 

Mazug Tamás 

Mezei Csabáné 

Mihály Ferencné 

Molnárné 

Labdavszki Anita Helga 

Mucsi Ferencné dr. 

Müller Sándorné 

Dr. Nagy Márta 

Nagypál Gáborné 

Nagypál Imre 

Nellerné Takács Angyalka 

Németh Antalné dr. 

Németh Gézáné 

Németh Ildikó 

Németh Józsefné 

Õri Tamás 

Pálosiné dr. Józsa Éva 

Palotás Emõke 

Páncsics Zoltán 

Panta Istvánné 

Papp Tiborné 

Pécsi Sándorné 

Pimmer Péter 

Pintér István 

Piskó Zoltánné 

Plotár Gyöngyi 

Polónyi Gyula 

Pozsárkó Péter 

Pozsonyi Lóránt 

Rauschenberger Erika 

Rónai Zsuzsanna 

Rózsa Ibolya 

Sághy Andrásné 

Sákán Emilné 

Sándor Judit 

Schéderné Vízi Olívia 

Schmidtné 

dr. Lévai Magdolna 

Seresné Kollarits Klára 

Sifter Tiborné 

Simon Gábor Béláné 

Dr. Somogyi Béláné 

Sóváriné Nyúl Szilvia 

Spolár Judit 

Stefán Gábor 

Studerné Deixler Andrea 

Szabó Ilona 

Szabó Lászlóné dr. 

Szabóné dr. Knipl Katalin 

Szakácsné Plasz Mária 

Szegleti Gábor 

Szilovics Imréné


Szokodiné Garamvári Judit 

Szóvári Nóra 

Szõke Mónika 

Szücs Simonné 

Dr. Takács István 

Takács Károlyné 

Takács Lászlóné 

Takácsné Tantos Beatrix 

Takáts Judit 

Tátrai Mónika 

Temes Miklós 

Terneczné Herczl Gabriella 

Tibor László 

Tomboryné Csirke Renáta 

Tóth Éva 

Tóth Gyula 

Tóth Márta 

Tuboly Piroska 

Újhelyi Lászlóné 

Vánczku Róza 

Varga Etelka 

Varga Gyula 

Varga Istvánné 

Varga József 


Vértes Józsefné 

Vicze Jánosné 

Vida Mária 

Virág Bertalan 

Virág Mária 

Dr. Virág Orsolya 

Vitvindicsné Páli Anikó 

Vonyó Jánosné 

Dr. Zsolt Tamásné 

Zugfilné Bencze Gyöngyi 


Abóczki Béla 

Adorján Márta 

Almási Csaba 

Dr. Almási Éva 

Dr. Almási Tibor 

Amreinné Balogh Judit 

András Ilona 

Antal Domokos 

Antal Mihály 

Antal Sarolta 

Antalné Boros Andrea 

Antóni Edit Anikó 


Balázs Tibor 

Balog Mariann 

Balog Zoltánné 

Bányai Györgyné 

Baranyi Sándor 

Barcza Jánosné 


Bartek Károlyné 

Bekányné Faragó Gabriella 

Belláné Lasancz Beáta 

Benda Ferencné 

Benda Tiborné 

Bende Julianna Gabriella 

Benkéné György Éva 

Berényiné Kovács Ildikó 

Bíró Pál 

Bócsa Jánosné 

Bódi Angéla 

Bognár Anikó 

Bognár Attiláné 

Bohács Attiláné 

Boros Mátyásné 

Bracsók Gáborné 

Dr. Buchalla Botondné 

Csabai Gyöngyi 

Csengeri Klára 

Csepeli Zita 

Csikós András 

Csikós Sándorné 

Csongor Sára 

Dr. Csorba Krisztina 

Csõkéné Berdó Ildikó 

Csõsz Dezsõné 

Csuka Alajos 

Czégény Károlyné 

Dr. Czehe Gyõzõ János 

Debreceni Marianna 

Dékány Ferencné 

Dénes Mihályné 

Deszatta Anna 

Diósné Molnár Ágnes 

Egriné Golovics Éva 

Erhardt Edina Judit 

Fajsziné Horváth Bernadett 

Faragó Imréné 

Faragó-Tóth Attiláné 

Fehér Andrea 

Feketéné Tóth Edit 

Dr. Feleky Pálné 

Fercsi Tiborné 

Ferenczi Lajosné 

Fodor Attiláné 

Fodor Mihály 

Dr. Fonyódi Lajosné 

Földiné Korpácsi Ildikó 

Fürediné Koncsek Erika 

Fürjné Kiss Ágnes 

Galambos Mihályné 

Garzó Béláné 

Gesztes Lászlóné 

Gubcsóné Linksz Erzsébet 

Gulyásné Szepesi Ildikó 

György Andrea 

Dr. Gyõrkisné 

Ábrahám Andrea 

Halászné Hosszú Mária 

Harsányi Márta 

Hegedûs Imre 


Hegyiné Bolla Mária 

Herczegné Kongó Katalin 

Hódi Lajosné 

Horváth Edit 


Horváth Mária 

Horváth Péterné 

Horváth Sándorné 

Horváth Szilvia 

Hrotkó Magdolna 

Hujber Lajos 

Husztiné Krizsán Anita 

Juhász Marianna 

Juhász Pál 

Juhász Tiborné 

Juhászné Szikora Katalin 

Kajtár Györgyné 

Kardos Lászlóné 

Katus Éva 

Kécskefalviné 

Szentesi Tímea 

Kecskésné Madla Katalin 

Kelõ Anikó Éva 

Kerkuska Péterné 

Kis Julianna 

Kisné Borbényi Rita 

Kisné Jankahidy Zsuzsanna 

Kiss Andrea 

Kiss Károlyné 

Kiss Tiborné 

Kissné Horváth Györgyi 

Kocsis Ferencné 

Koklár Ágnes 

Kolláth Mihályné 

Komlósi Tünde 

Konczné Herczeg Emília 

Korpáné Puskás Mária 

Koszta Jánosné 

Kothencz Istvánné 

Kovács Beáta 

Kovács Gábor 

Kovács Gáborné 


Kovács Zsuzsanna Anikó 

Kozsup Marianna 

Kökény Pál 

Kõrözsiné Virág Ildikó 

Krupa Józsefné 

Kürtösiné Gyulai Tünde 

Laczy Mónika 

Lakatosné Pusztai Mária 

Latzkó Judit 

Lendvai Ernõ 

Lenkei István 

Liptainé Fumacs Szilvia 

Losz Tamásné 

Lovászné Seres Erzsébet 

Madiné Salánki Nóra 

Mamuzsics Gábor 

Marjánovits Ágota 

Marosi Tiborné 

Marti Ella 


Mártonné dr. Szabó Mária 

Martony Sándorné 

Mayer Józsefné 

Méhesné Kokovai Klára 

Menyhárt Mária 


Miklós György 

Miklósné 

Körmendi Gyöngyi 

Mókus Lászlóné 

Molnár Lászlóné 

Molnár Sándorné 


Gáspár Ágnes 

Morovics Katalin 

Nagy Judit 


Nagy Mihályné 

Nagy Sándorné


Nagy Tóth László 

Nagy Zoltánné 

Nagyné Molnár Tünde 

Nagyné Tóth Gizella 

Nagypálné 

Borbély Mónika 

Nemes Istvánné 

Dr. Németh Miklós 

Nyitrai Rozália 

Nyúl Jánosné 

Ozvald Imola 

Pálfi Gusztávné 

Pálinkás Imréné 

Parádi Istvánné 

Paszmár Gézáné 

Patarcsity Katalin 

Pavelka Máténé 

Pekkel Tiborné 

Perecz Istvánné 

Petrák Ildikó 

Pintér Mária 

Polgár József Jánosné 

Polyák Rita 

Puskás Ilona 

Pusztai Ilona 

Remetei Ferencné 

Ritter Gábor 

S. Nagy Attila 

Sági Lajos Illésné 

Sánta Rózsa 

Schrõder Zoltánné 

Sleiszné Gaál Mária 

Sohajda Józsefné 

Somodiné Pauli Marianna 

Steiner János 

Svehlik Jánosné 

Szabó Attiláné 

Szabó Balázsné 

Szabó Erika 



Bársony Erzsébet 

Szabó Károlyné 

Szabó Pap Katalin 

Szabóné Deák Ildikó 

Szabóné 

dr. Radvánszki Jolán 

Szakállasné Ungvári Erika 

Szakolczai Teréz 

Szakonyi Jánosné 

Szalai Balázs 

Szalai Balázsné 

Százdi Jenõné 

Szemerédiné Dancsó Mária 

Szigeti Istvánné 

Szigeti Miklósné 

Szikora Piroska 

Szilágyiné Bánfi Andrea 

Szórát Jánosné 

Szõke Mihály 

Szölösi Ferencné 

Szuknovits Anna 

Szurominé Magyar Éva 

Szûcs Sándorné 

Takács Sándorné 

Takaró Lajosné 

Tamás Mária 

Tanács Istvánné 

Tanczer Lajosné 

Dr. Tárnok Ágnes 

Tóth Katalin 

Tóthné Kis Ilona 

Trungelné dr. Szabó Edit 

Turi Kissné Fábián Éva 

Ubornyákné 

Berkes Erzsébet 

Ungureanu Erzsébet 

Dr. Urbán Antal 

Valterné Vincze Katalin 

Vámosiné Juhász Ilona 

Varga Mária 


Vázsonyi Miklósné 

Vereckei Rózsa 

Versicsné 

Forray Zsuszanna 

Viguláné Berger Margit 

Virág Éva 

Volford Mónika 

Vörös Attila 

Vörös Terézia 

Zámboriné Szabó Ágnes 

Zelei Mária 

Zsemlye Zsuzsanna 

Zsigó Sándor 

Zsubiné Gyevi Ildikó 


Ábelovszki Anita 

Ács László 

Ádám László 

Ádámné Nyemcsok Andrea 

Ancsin Mária 

Anda Tibor 

Arató László 

Bábáné Arató Anita 

Bácsi Erika 

Bagdiné Oláh Edit 

Bakné Szász Ilona 

Balangó Zoltán 

Balogh Zoltán 

Bánszki Pálné 

Bányai János 

Barabás Ildikó 

Baracsi Erzsébet 

Bárány Csilla 

Bencsik Györgyné 


Bene-Doszpoly Jánosné 

Benkõ István 

Bérces Gyula Lajosné 

Berg Zoltán 

Bergné Uhrin Mária 

Bimbóné Károly Katalin 

Boda Andrea 

Boda Zoltán 

Bodáné Sorbán Edit 

Borbély Ferencné 

Dr. Borkáné Perizs Ilona 

Botyánszki Mária 

Magdolna 

Bozóné Nagy Éva 

Brusznyiczki György 

Budainé Szabó Mária 

Bukovinszky Miklós 

Cina Sándorné 

Csáki András 

Csanádiné Molnár Erika 

Csapóné Zsótér Anna 

Csepregi Mátyás 

Cseresznyés Andrea 

Julianna 

Cseresznyés Lászlóné 

Czafit Attiláné 

Dávid Eszter 

Dávidné Csontos Marianna 

Dilingai Pálné 

Dinyáné Kis Margit 

Dobrocsiné 

dr. Czira Anna 

Domokos Mária 

Durajda Imréné 

Duzsné Czegle Julianna 

Endrényi Imréné 

Farkasinszki Klára Mária 

Fehér Emõke 

Feketéné Szabó Tünde 

Filyó Erika 

Frankné dr. Nemes Gizella 

Gál Istvánné 

Gálik Pálné 

Galisz Mihály 

Gálné Lipták Judit 

Gárdonyi Berta 

Gáspár János 

Gojdár Sándor 

Gubucz Imréné 

Dr. Guglova Gyöngyi 

Gyerajné Tar Éva 

Gyomai Józsefné 

Hangyál Róza 

Hankó Györgyné 

Harangozó Marianna 


Herczeg György 

Hodor Mónika 

Huszárné Éberl Gabriella 

Imrovicz Jánosné 

Jakusovszkiné 

Vank Hajnalka 

Jancsin Péter 

Jordánné Papp Ildikó 

Juhos Józsefné 

Kádi Attila 

Kálmánné 

Nánási Piroska 

Kárnyáczki Sándorné 

Kertész Eszter 

Kertész Jánosné 

Kincses János Tiborné 

Kiss Katalin 

(sz.: 1954) 

Kiss Katalin 

(sz.: 1974) 


Kocziha Gabriella 

Kokauszkiné Tóth Edit 

Kondorosi Tamásné 

Kopján Kiss Károly 

Koritár Péterné 

Kormosné Lipták Ildikó 

Kovács Nimród


Kovács Sándorné 

Kovarszki Ilona Éva 

Kõvári Tivadar 

Dr. Krajcsó Tiborné 

Kurucz Lászlóné 

Kutasi Mihályné 

Lakatos István 

Lakatos László 

László Mihályné 

Laukóné Kovács Edit 

Liker Lászlóné 

Lipcsei Mihályné 

Liszkai Magdolna 

Lõrincsikné dr. Bánfi Anna 

Lusztig Magdolna 

Madarászné Kiss Márta 

Malatinszkyné 

dr. Nagy Gyöngyi 

Mány István 

Marik Mihály 

Medvegy Mária 

Mészárosné Kiss Irén 

Mohai Pál 

Mohos Mihály 

Mokán János 

Morva Katalin 

Nagy Andrea 

Nagy Beáta 

Nagy Erika 

Nagy Erzsébet 

Nagy Szerénke 

Nagyné Kovács Ibolya 

Nagyné Sztán Ilona 

Nátor Istvánné 

Nemes József 

Nóvé Attila 


Nyistyár Imréné 

Obsuszt András 

Oláh Ferencné 

Oláh Imréné 

Orbánné Csicsely Etelka 

Pacsika Józsefné 

Papp Géza 

Patócs Sándorné 

Perdi Tamásné 

Petõcz Katalin 

Petrovszki Jánosné 

Plavecz Ádám 

Pocsai Veronika 

Dr. Rácz László 

Ráfi Péter 

Ráfi Péterné 

Rákócziné 

Rágyanszki Csilla 

Révész Zsolt 

Sáfrány Mónika 

Sallai Györgyné 

Sinkáné 

dr. Szalai Magdolna 

Sitkeiné Gábor Gabriella 

Sódar János 

Steigervald Anna 

Szabó Gábor 

Szabó Irma 



Szák Kocsis Judit 

Szántó Judit 

Szarvasné Pálfi Anikó 

Szaszák Pál 

Szekerczés Irén 

Dr. Szekeres Istvánné 

Szekeres Zoltánné 

Szilágyi Ferenc 

Szilágyi Károly 

Szilágyi Mária 

Sztankó Mihályné 

Sztoján Zoltán 

Tar Zoltánné 

Tarkovács Istvánné 

Tárnyik Lászlóné 

Dohányos Andrea 

Tógyi Jánosné 

Tolnai Márta 

Dr. Tóth Albertné 


Tóth György Lászlóné 

Tóth Mihály 

Trefil Lászlóné 

Truczné Bencsik Gabriella 

Uhrin Attila 

Uhrin János 

Váczi János 

Valachné 

Kesztyûs Erzsébet 

Valkó Klára 

Vanyó Tiborné dr. 

Varga Alíz 

Varga Anna 

Vargáné Karli Katalin 

Vargáné Németh Zsuzsa 

Végvári Lászlóné 

Vígh Piroska 

Vörösné Rudolf Zsuzsanna 

Wágenhoffer Ferenc 

Zahoránné 

Csillag Mária 

Zátonyiné Sipos Etelka 

Zilahi Márta 

Zsigmond Zoltán 

Zsótér Györgyné 


Ablonczy Judit 

Ádám Istvánné 

Alexa Erzsébet 

Antal Mihály 

Baghyné 

dr. Szeleczki Zsuzsanna 

Bajzáth Tibor 

Balázs Gábor 

Balogh Béláné 

Balogné Tamkó Éva 

Dr. Bánhegyesi Sándor 

Bányai Albert 

Bányainé Antalics Tünde 

Baranyi Erzsébet 

Baranyi Istvánné 

Bárányné 

Kecskeméti Ildikó 

Barócsi Lászlóné 

Bártfay Péter 

Bártfayné 

dr. Ostorházi Éva 

Bartha József 

Bartkó István Józsefné 

Bartók Lajos 

Bartus Zsolt 

Belkó Zoltánné 

Benedek Lászlóné 

Beregszászi Csaba 

Bereznayné 

Fehérfalvi Anna 

Berkiné Novák Marianna 

Bialkó Gyuláné 

Bialkóné Horgonyi Mónika 

Bócsi Józsefné 

Bodnár Katalin 

Bonyicziczki Andrea 


Bordás Sándorné 

Borkáné Oláh Olga 

Burkusné Géresi Klára 

Butkai Gáborné 

Butykai Attila 

Butykainé Szabó Csilla 

Bûdi Károlyné 

Csabai Imréné 

Csabáné Sysot Ildikó 

Cséki Zoltánné 

Csontos András 

Csorbáné 

Szabadkai Erzsébet 

Csúszóné dr. Molnár Sarolta 

Czagáné 

Gergely Marianna 

Demkó Ferenc 

Diczháziné Tóth Edit 

Dobó Mária 

Éliás Józsefné 

Érsek Ferenc 

Fajta Györgyné 

Farkas Gáspárné 

Farkas Nándorné 

Farkasné Fekete Márta 

Fedor Vilmosné 

Fedorné Pásh Anikó 

Dr. Fehérné 

dr. Bártfai Andrea 

Fejes László 

Feketéné dr. Földi Ágnes 

Feketéné 

Kompaktor Julianna 

Ficzeréné dr. Pelyhe Márta 

Figeczki Gábor 

Dr. Figeczki János 

Fodor József 

Fûzy Tamás 

Gábor Attiláné 


Galambos Zoltán 

Gáspárné Tamás Mária 

Geley Gábor 

Gerebecz László 

Gerõcsné Sólyom Katalin 

Görzsönyné Téglássy Edit 

Gulyás Dénes 

Gulyás Tibor 

Gúr Istvánné 

Gyárfás Lajos 

Gyói Sándorné


Gyükerné Velok Anikó 

Gyürkiné Szilágyi Piroska 

Halász Zita 

Hallgató Józsefné 

Hanák Miklósné 

Harangozó Gyuláné 

Hargitai Ferencné 

Harsányi Istvánné 

Havellant Ákos 

Havril Gábor Ferencné 

Hazafi Istvánné 

Hegedûs Béláné 

Hegedûs Józsefné 

Helembai Zoltán 

Helembainé 

Kozma Erzsébet 

Henezné Kerek Judit 

Dr. Hlavács Imréné 

Hoffmann Lászlóné 


Horváth Józsefné 

Horváth Margit 


Ilku Józsefné 

Illés Tibor 

Imregh Istvánné 

Inoka Gáborné 

Iván Zsuzsanna 

(sz.: 1951) 

Iván Zsuzsanna 

(sz.: 1967) 

Iványik Miklósné 

Jáger Attila 

Jávorszkiné 

Téglás Magdolna 


Dr. Joggné 

dr. Adorjáni Anita 

Joó Istvánné 

Juhász Pálné 

Juhászné Berzi Katalin 

Juhászné Munkácsi Anikó 

Karnuts Márta 

Kassay Levente 

Kecskés János 

Keczeli Tiborné 

Kenyeres Ernõné 

Képes Lóránt 

Kerepesi Józsefné 

Kertesiné Bacsa Erika 

Kertészné Simon Gabriella 

Dr. Király László 

Dr. Királyné Papp Katalin 

Királyné Prorok Éva 

Kisné Bánszki Emese 

Kisné Budai Zita 

Kisné dr. Szabó Tünde 

Kiss Józsefné 

Kiss Tiborné 

Kissné 

Szabó Zsuzsanna 

Kissné Zaveczki Gabriella 

Koleszár Erzsébet 

Kondás Balázsné 

Konkoly Sándorné 

Kovács Ildikó 


(sz.: 1950) 


(sz.: 1951) 

Kovácsné Fecz Csilla 

Kozákné Barnóczki Judit 

Krajnyák Lajos 

Krisztián Péterné 

Kurdics Istvánné 

Lábodi Hedvig 

Laskai Lászlóné 

László Ernõ 

Lázárné Sasvári Ágnes 

Lefler Józsefné 

Lerchné Tóth Edit 

Lezákné Szanyi Emõke 

Liszkai Judit 

Lukács Vera 

Lukács Zsolt 

Lukácsné Patkó Mária 

Magyar Béláné 

Majoros Károly Mihály 

Makár Imréné 

Malyik József 

Malyik Józsefné 

Mares Lászlóné 

Markos Péterné 

Matolcsy Zoltán 

Mátyusné Putnoki Edit 

Méhes Gizella 

Menczel László 

Mészáros János 

Mészáros Józsefné 

Mezeiné Bozó Anna 

Mezeiné Rózsa Katalin 

Mihalov Lászlóné 

Dr. Miklós Imréné 


Molnár Jánosné 


Molnárné 

Ruzsvánszki Erika 

Molnárné Zólyomi Erika 

Morvai Tiborné 

Mózsikné Muhi Tímea 

Muha Zoltánné 

Munkácsi Edit 

Nagy Andrea 

Nagy Árpádné 

Nagy Endréné 

Nagy Imréné 


Nagy József 

Nagy Józsefné 

Nagy Kálmán 

Dr. Nagy László 


Nagy Zoltánné 

Nagyné Kiss-Orosz Erika 

Nagyné Miklós Judit 

Nagyné Oláh Mária 

Németh Albert 

Némethné Kiss Marianna 

Nógrádi Attiláné 

Novák Ervinné 

Novák Lászlóné 

Dr. Ócsai Ágnes 

Ocsenás Károlyné 

Oprendek Alfrédné 

Orbán Gyuláné 

Orbánné Kasza Rita 

Orosz Miklósné 

Oroszné Nyíri Judit 

Pálfalusi Jánosné 

Pálné Dolgos Anikó 

Pap Attiláné 

Pappné Tózsa Ágnes 

Pappné Zempléni Judit 

Pásztor Piroska 

Patakiné Szeli Katalin 

Péter Imréné 

Péter Lászlóné 

Petráné Lövei Éva 

Petrás Lászlóné 

Pinkovszki József 

Plesóné Palkó Katalin 

Ploppné Papp Judit 

Polgári Péter 

Prokayné 

Diószeghy Katalin 

Rácz Sándorné 

Répási Béláné 

Roharik Ilona 

Román Gábor 

Rozgova Gusztáv 

Rozman András 

Sándor Istvánné 

Sándor Jánosné 

Sándorné Fekete Nóra 

Sebõ Józsefné 

Selmeczi Péterné 

Seremet Iván 

Siktárné dr. Stelcz Ildikó 

Simai Józsefné 

Simon János 

Simon Jánosné 

Simon Kálmánné 

Soósné Hubay Mónika 

Steierhoffer László 

Steványik Katalin 

Sütõ Lászlóné 

Szabadosné 

Tóth Mária 

Szabó Béláné 

Szakáczki Jánosné 

Szakszonné Vigh Erika 

Szanyi Lászlóné 

Szatmári Tiborné 

Dr. Szekeres Katalin 

Szepesiné Mitró Irén 

Szerafin Mihályné 

Szilágyiné 

Pisztró Marianna 

Szilvásiné Birinyi Erika 

Sztahó Tamás 

Szucskó Jánosné 

Szurdok Jánosné 

Szûcsné Gyarmati Judit 

Takács Jánosné 

Takácsné Kecskés Éva 

Tóth Attila 

Tóth István 

Tóth István Ferenc 


Tóth Józsefné 

Tóth Miklósné 

Tóth Rózsa 

Tóth Zoltán 

Tóthné Leskó Katalin 

Tóthné Pataky Ilona 

Törökné Horváth Gabriella 

Túri Erika 

Dr. Udvarhelyi 

Istvánné dr. 

Valter Imréné 

Varga György 

Varga Gyuláné 



Vargáné Elek Veronika


Vargáné Tóth Anna 

Várkonyi István 

Vashegyi Péter 

Veres László 

Veresné Pirigyi Ildikó 

Vikorné Tóth Gizella 

Visovszki Ferencné 

Weilandics Miklós 

Zelena Lászlóné 

Zsíros József 

Dr. Zsóka Lenke 

Zupkóné Kiszelik Szilvia 


Ábrahámné 

dr. Sövényházi Erzsébet 

Ács-Sántáné 

Szakajda Erzsébet 

Dr. Ádámné Tóth Ildikó 

Dr. Agódné 

dr. Antal Zsuzsanna 

Ambrus István 

Antal Lajos 

Bábincuné Elek Judit 

Bajnóczi Ferencné 

Dr. Bakacsi Mónika 

Bakacsiné dr. Bába Szilvia 

Bakacsiné 

dr. Pálinkó Gabriella 


Balázs Mihály 

Bálintné Juhász Katalin 

Bányai Lászlóné 

Baranyai Sándorné 

Baranyás László 

Baranyi Józsefné 

Baráth Etelka 

Bartáné Csúzdi Katalin 

Bartáné dr. Keczer Anna 

Becskeiné 

Csányi Krisztina 

Bereczné Tuzai Judit 

Berényiné dr. Elek Katalin 

Bernáth Péterné 

Berzsenyi Gyöngyi 

Bíró Lajosné 

Bódi Amanda 

Bokor Gábor 

Bolláné dr. Kovács Ibolya 

Bondor Szilvia Mária 

Bozsó József 

Bönde Kata 

Bures Tamásné 

Burján Bertalan István 

Csányi Gábor 

Császár Jolán 

Dr. Csepregi Katalin 

Csernus Andrásné 

Csók Etelka 

Dani Lajosné 

Debreczeni Beáta 

Dén Lászlóné 

Dezsõ Etelka 

Diószegi Margit 

Dongóvári-Nagyné 

Solti Klára 

Dudásné Sziveri Valéria 

Elek István 

Dr. Emmer Edit 

Eperjesi József 

Dr. Esztergominé 

Tóth Zsuzsanna 

Faragó Zsuzsanna 


Farkas Jánosné 

Farkas Józsefné 

Fejes Jánosné 

Dr. Ferenczi László 

Fodor Edina 

Fogas Imréné 

Forró Attiláné 

Frankóné dr. Tar Anikó 

Freiburger Lászlóné 

Frint Fidelné 

Gaálné Kávai Rita 

Gajdócsi Zsuzsanna 

Galli Istvánné 

Gidai Edina 

Gombkötõ Szilvia 

Gonda Andrásné 

Gyúróné Tóth Erzsébet 

Hajdu Zsuzsanna 

Halász Béláné 

Harsányi Sándorné 

Hegedûsné Samu Piroska 

Herczeg Zsuzsanna 

Herke Anita 

Hódiné Ocskó Ildikó 

Horváth Andorné 

Horváth György 

Horváth Márk Józsefné 

Horváth Pálné 

Hõs-Nagy Mónika 

Dr. Hugyák István 

Hunyady Krisztina 

Joóné dr. Faludi Ildikó 

Juhász Gábor 

Juhász Krisztina 


Dr. Kalmárné Séra Ágnes 

Dr. Kancsárné Nyitrai Éva 

Dr. Kardosné 

Vitális Piroska 

Kelemen Sándorné 

Kelemenné 

Szalma Mária 

Kerekes Sándorné 

Keresztes Ferencné 

Kis Ferenc 

Kis-Bonyárné 

Németh Anikó 

Kispéter Judit 

Kiss Ágnes Nóra 

Dr. Kiss Anikó 

Kócsóné Görög Julianna 

Kókai Józsefné 

Kollár Irén 

Komócsin Sándorné 

Konrádné Takács Ágnes 

Kordásné Bódi Ilona 

Korom Erika Szilvia 

Dr. Korsós Béla 

Kovács György 



Kovács Lászlóné 

Kovács Zoltánné 

Kovácsné 

dr. Lehoczky Magdolna 

Kövecsné Mészáros Anikó 

Labádi Erika 

Laczi Ferencné 

Lavner Ferencné 

Léka Andrásné dr. 

Lombfalvi Istvánné 

Losonczi Ilona 

Lukács Zoltánné 

Makra Józsefné 

Dr. Markovics Lajosné 

Maróthy Sándorné 

Márton Gáborné 

Martonosi Ildikó 

Ménesi István 

Menyhártné Nyilas Ilona 

Monostori Antalné 

Morvai Zsuzsanna 

Nacsa Jánosné 

Nagy Mária 



Nagy Tímea 

Nagy Zsuzsanna 

Nagyné Horváth Magdolna 

Nagyné Szegedi Erika 

Németh Brigitta 

Németh Gáborné 

Németh Gabriella 

Némethné 

Lukács Gabriella 

Neszvecskóné Csúri Mária 

Nyilas Edina 

Nyilas Gábor 

Nyilas László 

Oláh Klára 

Olajos Gabriella 

Ónodi György 

Orosházi Lászlóné 

Orosz János 

Ördög Jánosné 

Õrhalmi László 

Dr. Pakai Andrásné dr. 

Dr. Papp István 

Papp Tamás 

Pásztor Anna 

Patóné Csapó Ilona 

Pernekiné Ruzsa Mónika 

Pesti Istvánné 


Pintér Éva 

Plenter Jánosné 

Posztós Erzsébet 

Qellné Kucsera Márta 

Radics Zsuzsanna 

Rákóczi Györgyné 

Reményi László 

Ruszcsákné Nagy Ágnes 

Sarnyai Mária 

Savanya László 

Siket Zoltánné 

Dr. Siposné 

Buknicz Andrea 

Stefkó Katalin


Sutus Anna 

Sz. Nagy Lajos 

Szabó Györgyi 


Szabóné Farkas Györgyi 

Szabóné Palócz Ilona 

Dr. Szankáné 

dr. Boros Lenke 

Szegváriné Bajnóczi Margit 

Szekeres Ildikó 

Szentiné Sárkány Katalin 

Szigeti Györgyné 

Szikula Szilárdné 

Szitkai Erzsébet 

Szögi Szilvia 

Szõke Barnabásné 

Dr. Szûcs Edit 

Szûts Gyöngyvér 

Tamás Géza 

Dr. Tanács Aranka 

Tariné Deák Edit 

Temesvári Lászlóné 

Temesvári Zsoltné 

Tollas Béláné 

Tomatás Edit 

Tóth Árpád 


Tóth Mária 

Tóthné Szegedi Jolán 

Ujvári Erika 

Unginé 

dr. Mészáros Erzsébet 

Varényi Zoltán 

Varga Miklósné 

Vargáné Kanász Nagy Éva 

Várkonyi Zita 

Vass Imréné 

Vassné Cseh Ildikó 

Vígh Sándorné 

Vígné Móra Erika 

Visnyei Erika 

Vízhuzó Andrea 

Vörösné Széll Julianna 

Wolf Mária 


Angeli Károlyné 

Árki Lászlóné 

Azurák Mária 

Bagotai Vincéné 

Bajorné László Anikó 

Bakóné Varga Rita 

Balogh Istvánné 

Baloghné Simon Andrea 

Bankóné 

Somogyi Zsuzsanna 

Baranyainé 

Pásztor Gyöngyvér 

Benczéné Magony Anikó 

Bene Edit 

Bene Zoltán 

Bertáné Balogh Annamária 

Bíróné Horváth Magdolna 

Bocskay Vince 

Boda László 

Bodáné 

Fenyõvári Erzsébet 

Bodnárné Petrovics Ágnes 

Bognár István 

Borbély Lászlóné 

Borsi Sándorné 

Bresák Károly 

Csahók Jánosné 

Csapó Andrea 

Csarni Sándorné 

Csarnó Hedvig 

Csengeri Istvánné 

Csenki Sándorné 

Csicsman Attiláné 

Csillag Mária 

Csukás Jánosné 

Csuti László 

Deme Éva 

Dobos Ferencné 

Dudás Zsoltné 

Eötvösné Zányi Erzsébet 

Erháth Ágnes 

Ertl Lászlóné 

Exner Márta Borbála 

Farkas Attila 


Dr. Farkas Krisztina 

Farkas Lászlóné 

Farkas Mihályné 

Fazakas Ildikó 

Fehér Ferencné 

Fekete Csabáné 

Fekete László 

Fekete Lászlóné 

(sz.: 1947) 

Fekete Lászlóné 

(sz.: 1951) 

Fésüs Marianna 

Fiers Gyuláné 

Filkey Klára 

Fodor Klára 

Fodor Nóra 

Földes Lászlóné 

Fukszné Erdélyi Éva 

Gál Józsefné 

Gali Gyula 

Galiné Kéri Erika 

Géczi József 

Gerencsér Zsuzsanna 

Gergelyné 

dr. Móder Ágnes 

Gyeneiné Juhász Mária 

Hangya Gyõzõ 

Hátas Attiláné 

Herman Istvánné 

Holl Katalin 

Horváth Istvánné 


Horváth Zoltánné 

Imre Bernadette 

Ivanics Zoltán 

Jerits Nándor 

Juhász Jánosné 

Károly László 

Kassai Zita 

Katona Erika 

Kerémi Tibor 

Kiss Judit 

Kiszl Antal István 

Kóczánné Gazsó Ágnes 

Kosztyuné Barabás Anita 

Kovács Éva 


Kovács Yvette 

Kozár Jánosné 

Kõfalviné Suszter Klára 

Köteles Ferencné 

Kurucz Zsolt 

Kuslits Ferencné 

Lakatosné Hajdu Julianna 

Lakiné Végh Mária Erzsébet 

Lang Tiborné 

Lászlóné Müller Anna 

Lengyelné Vernyik Ilona 

Magyar Edit 

Magyaródi Andrea 

Majorné Németh Ágota 

Menyhárt Róbert 

Menyhártné Németh Anna 

Meszár Miklós 

Mihályné Galántai Ágnes 

Mihók Lajosné 

Dr. Miklós Orsolya 

Molnár Ferenc 

Molnár Ferencné 

Nagyné Friedl Rita 

Nagyváriné 

Feldmüller Ilona 

Nánási Lászlóné 

Némedi Jánosné 

Németh Lászlóné 

Neulinger Antalné 

Novák Jenõné 

Oláh Sándorné 

Ozsgyán Lajos 

Õriné Balogh Enikõ 

Pajorné Farkas Viktória 

Palánkiné Dudás Krisztina 

Pálmainé Szájli Éva 

Pápai Erika 

Pásztor Józsefné 

Pázmándi Tiborné 

Pejkó Sándor 

Pinke Jánosné 

Pintérné Novák Erzsébet 

Pittmann Józsefné 

Popovits Tiborné 

Porteleki Sándorné 

Pozsgai Veronika 

Prémné Setényi Ildikó 

Radics Józsefné 

Ragyamoczkyné 

Kis Gabriella 

Rajcsányi Lászlóné 

Rakovicsné Dreska Valéria 

Dr. Régi Edit 

Ribi Istvánné 

Rónaszéki Eszter 

Schäfferné Dávid Melinda 

Schmidtné Kocsi Ibolya 

Schmikl Györgyné 


Simon Ferencné 

Somogyi Éva 

Spindler Istvánné 

Staudinger Jánosné 

Szabados Jánosné


Szabó Ferenc 


(sz.: 1953) 


(sz.: 1954) 


Szabóné Csurgó Márta 

Szabóné Hamperger Ildikó 

Szabóné Varga Mária 

Szalontai Lászlóné 

Szarvas Aranka 

Szegedi Ferencné 

Szegleti Tamásné 

Szekeres Zoltán 

Szigeti Ferencné 

Szilágyi Erzsébet 

Szombati Éva 

Szõcs Attila 

Szuchács Beáta 

Szurgyi Mihályné 

Szûcs Ibolya 

Takácsné Viczián Andrea 

Tilinger Zoltán 

Tilinger Zoltánné 

Tófalvi Gáborné 

Tóth István 

Tõke Ferenc 

Tõke Ferencné 

Török Jánosné 

Udvardi Józsefné 

Ughy Tiborné 

Vági Jánosné 

Vándor Ferencné 

Varga Béláné 

Dr. Várkonyi Györgyi 

Vér Istvánné 

Vinczéné Füves Irma 

Virág Lászlóné 

Virág Mária 

Vödrös János 

Zimmermann Henrikné 

Zimmermanné 

Szõllõsi Piroska 

Dr. Zsirainé Vozár Mária 


Angyal Attiláné 

Angyal Lajos 

Aranyi Ferencné 

Bakos Béláné 

Balogh Lajos 

Baloghné Novák Edit 

Bárány Csabáné 

Bátai Zsuzsanna 

Bauer Marianna 

Bedõk Imréné 

Belláné Kóh Adrienn 

Benedek Barnabásné 

Blay István 

Bogdán Róbertné 

Bókáné Utasi Ágnes 

Borsodi Valéria 

Bozsóki Zsuzsanna 

Budai Katalin 

Burányi Péterné 

Büki Ferencné 

Csabai Anette 

Csapó Katalin 

Császár Károlyné 

Csatajszky Lajosné 

Csendes Tiborné 

Csendesné 

Horváth Aranka 

Dr. Csermák Henriette 

Csigó Julianna 

Czank Etelka 

Czéhmester Erika 

Deákné Horváth Gyöngyi 

Deszenszki Anita 

Dombi Éva Tünde 

Domján Béláné 

Domschitz Lászlóné 

Enzsöl András 

Faddi Horváth Pálné 

Farkas Csabáné 

Farkas Gyõzõné 

Farkas Mária Gyöngyi 

Fehér Mónika 

Fekete Józsefné 

Fekete Mihály 

Felpéczi Ferenc 

Finta László 

Dr. Fodor Judit 

Fömötörné Tóth Csilla 

Fördös Beáta 

Fürst Gyula 

Gál Károlyné 

Gyömörei Éva 

Gyöngyösi Zoltán 

Gyõr Zoltánné 

Hancz Istvánné 

Havasné Czifrik Teodóra 

Hegedüsné Papp Angéla 

Hegyi László 

Dr. Heitter Károly 

Herenkovics Csilla 

Horony László 

Horváth Antalné 

Horváth Csaba 



Horváth Imre 

Horváth József 

Horváth Katalin 

Horváth Lehelné 


Dr. Horváth Szabolcs 

Horváth Zoltánné 

Horváthné 

dr. Molnár Lívia 

Horváthné 

Komjáthy Henriette 

Horváthné Szakács Judit 

Dr. Horváthné Zagyi Tünde 

Jakab Attiláné 

Jakus József 

Jámbor Iván 

Kalapács Ferencné 

Kamenár Éva 

Károly Miklósné 

Kéri Lajosné 

Kéri Zsuzsanna 

Kisházy Etelka 

Kiss Ilona 

Kiss Mihályné 

Kiss Miklósné 

Kissné Galambos Beáta 

Klampfer István 

Knoll Imre 

Kocsis Gáspárné 

Komáromi Imréné 

Komlósiné Gerlach Ildikó 

Komondi Józsefné 

Kotrics Istvánné 

Kovács Béláné 

Kovács Györgyi 

Kovacsics Miklósné 

Kriskó Csaba 

Krizmanics Kálmánné 

Laczi Ferenc 

Dr. Ladosné 

Kelemen Éva 

Dr. Lázár József 

Lendvai Lászlóné 

Leszkovich Ildikó 

Liszkainé Balogh Éva 

Liszyné Farkas Edit 

Lukácsi Teréz 

Madár Bernadett 

Makrányi Lászlóné 

Márkus Ferenc 

Megyeri Róbert 

Megyesi Imréné 

Meliorisz Györgyné 

Mersits Ferencné 

Mesterné Kálóczi Piroska 

Mihályka Péter 

Molnár József 

Molnárné Csaplár Erika 

Molnárné 

Szentgyörgyi Ilona 

Muzslai Jánosné 

Nagy Beatrix 

Dr. Nagy Gézáné 

Nagy Gyula 


Nagy Miklós Jánosné 

Németh Eleonóra 

Németh Imre 

Németh Józsefné 

Németh Kinga 


Némethné 

Csöngei Zsuzsanna 

Némethné Ollé Judit 

Nucz Lajosné 

Ölveczkyné Szûcs Anita 

Paksa Márta 

Páli Lajos 

Páll György 

Pápai Gáborné 

Papp Vincéné 

Pénzesné Kurucz Mária 

Peredi Ferenc 

Perger Tiborné 

Pethõ Ferenc 

Pinczés Józsefné 

Pintér Jánosné 

Plangenauer László 

Polgár Istvánné 

Polgár Zoltán 

Polócz Jánosné


Ponty Zoltánné 

Rábainé Juhász Klára 

Radicsné 

dr. Lampert Edit 

Reizingerné Klemm Erika 

Rózsa Éva Erzsébet 

Sághy Lászlóné 

Salamon Nándor 

Salamon Nándorné 

Máté Mónika 

Sámson Géza 

Samuné Veszprémi Irén 

Sándor Brigitta 

Sándorné Németh Katalin 

Scheerné Jancsik Paula 

Schlöglné 

dr. Horváth Anna 

Sebestyén Balázs 

Sebök Lászlóné 

Séra Csabáné 

Simon László Krisztián 

Sipõcz Jánosné 

Sircz Zoltán 

Somogyi Sándor 

Sorok Zoltánné 

Sragner Miklósné 

Stein Lászlóné 

Stipkovits Zoltán 

Süveges Imréné 

Szabó Éva 

Szabó Hajnalka 


(Fenesi Anna) 


(Öcsödi Ágota) 

Szabó Lajos 



Szakácsné 

Horváth Csilla 

Szalai Friderika 

Szalai Gáborné 

Szalay József 

Dr. Szalayné Köves Eszter 

Szász Béla 

Szécsány Lászlóné 


Szentesné Gulyás Katalin 

Szórády József 

Sztankovits Józsefné 

Dr. Szukop Erzsébet 

Szücs Zoltánné 

Takácsné Magyar Ildikó 

Telekesi Tiborné 

Thomann Gábor 

Törõné Lázár Zsuzsanna 

Várallyai Istvánné 


Várhegyiné 

Benei Magdolna 

Varsics Lajosné 

Várszegi Lászlóné 

Véghné Horváth Tímea 

Vehrer Sándor 

Vidáné Papp Csilla 

Vidos Lászlóné 

Virágh Lászlóné 

Vörös Dezsõné 

Wilfing Judit 

Zimonyi Lászlóné 

Zsebeházi Szilvia 

Zúgó Csilla 


Ács Imréné 

Áncsán Zita 

Antal Imre 

Apró János 

Aradiné Lazur Katalin 

Bagolyné Mányi Erzsébet 

Bakóné Hegedûs Judit 

Bakóné Karasi Márta 

Bakóné Székely Andrea 

Bakos Miklósné 

Bakosné Molnár Enikõ 

Balla László 

Baranyi Péterné 

Barta Gyula 

Bilákné Gnáj Mária 

Birinyi Erzsébet Margit 

Bíró Etelka 

Bíró Lászlóné 

Bóka Csaba 

Bondárné Varga Sarolta 

Bóné Lajosné 

Bora Julianna 

Borbélyné 

dr. Horváth Katalin 

Bordásné Schwarcz Anikó 

Boruzs Tiborné 

Bottó Péter 

Bozsányiné 

Váradi Hajnalka 

Bölönyi Jenõ 

Brezniczky János 

Csáki Mihályné 

Csákó Antalné 

Császár Lászlóné 

Cseke Gyuláné 

Csekunova Edit 

Csoba Jánosné 

Csorvási Józsefné 

Csukás Jánosné 

Czibere Andrea 

Czövek Gyuláné 

Deák Lajosné 

Deliné Somlyai Margit 

Deményné Gombos Ágnes 

Dombi Anikó 

Domokos Bálintné 

Drimbáné Varga Angéla 

Ébertné Kiss Edit 

Éder Márta 

Egriné Kaló Matild 

Elek Ildikó 

Erdei Ibolya 

Erdei István 

Erdeiné Kustos Mónika 

Erdeiné Lente Edit 

Erdeiné Szabó Judit 

Erdészné Fülöp Judit 

Erdõs Károlyné 

Farkas Tamásné 

Farkas Tímea 

Fodor Józsefné 

Földesiné Bereczky Ibolya 

Füzesi Ferenc 

Gaálné Pogány Zsuzsanna 

Gacsályi Zsuzsanna 

Gali Ferencné 

Gebey Péter 

Glant Csaba József 

Gombácsi Lajosné 

Gönczyné Benke Ildikó 

Görbéné Lõrincz Jolán 

Gubányiné Pintér Ágnes 

Gyarmatiné Balla Judit 

Gyõri Antalné 

Halasiné 

dr. Bereczki Marianna 

Hamza Erika 

Hanuska András 

Hócza Sarolta 

Horváth Andrásné 

Huszti Ildikó 

Hûvösvölgyiné 

Székely Klára 

Imre Marianna 

Iványi Istvánné 

Jáka Józsefné 

Józsa Éva 

Juhászné 

dr. Szücs Marianna 

Kacsándi Éva 

Kádárné Antal Edit 

Kántájev Györgyné 

Kapitányné dr. Posta Ilona 

Kemenyiczki Marianna 

Kerti József 

Király János 


Kiss Csilla 

Kiss Imre 

Kiss Krisztina 

Kissné Andruk Anikó 

Kocselné Kóczon Terézia 

Kocsis Zoltánné 

Kókainé Ary Krisztina 

Kosztolányi Orsolya 

Kotsis Árpádné 

Kovács Andrásné 

Kovács Béláné 

Kovács Éva 

Kovács Sándor 

Kovácsné Kuczbel Mária 

Kozma Ibolya 

Dr. Kövesházi Tibor 

Krinis Károlyné 

Krisztán Edit 

Labovszkiné Mátis Ildikó 

Lakatos Jánosné 

Lázók Jánosné 

Lente István Andrásné 

Lévai Zsolt 

Lippainé Kompár Ilona 

Liska Andrásné dr. 

Ludányi János 

Lukács Miklós 

Madár Anikó 

Máthé Sándorné 

Matolcsiné 

Tarnóczi Magdolna


Méhészné Szilágyi Angéla 

Merkné Katona Szilvia 

Mészáros Tiborné 

Mezõ Orbán Zsoltné 

Mikáczó Edit 

Molnár Imre 

Molnár Jánosné 

Molnár Krisztina 

Molnár László 

Morauszkiné 

Szabados Krisztina 

Nagy Ákos 

Nagy Csilla 

Nagy Dezsõ 

Nagy Györgyné 


Nagy Mátyásné 

Nagy Péter 



Nagyné Czine Mária 

Nagyné Sustyák Gyöngyi 

Nagyné Szabó Erika 

Németh Sándorné 

Nyírõ Ferencné 

Ónadi Lászlóné 

Orbán László 

Orosz Jánosné Szegedi Éva 

Oroszné Szilágyi Judit 

Orvos Kiss Róbertné 

Ökrös Zoltán 

Pálfi Lajos 

Pálfi Zoltánné 

Pálfiné Baranyai Zsóka 

Papp Illésné 

Papp Imréné 

Papp Jánosné 

Papp Lászlóné 

Pappné Székely Ibolya 

Párizs Tiborné 

Patkovszky Frigyesné 

Pénzes Viktória 

Pete Andrásné 

Péter Imréné 

Petrov Istvánné 

Polgár Sándor 

Porcsin Béla 

Porczió Sándorné 

Pósa Attiláné 

Rabné Bánk Magdolna 

Rácz Béláné 

Rácz Mihályné 

Rácz Zsuzsanna 

Rantal Ilona 

Rimai Lászlóné 

Risiné Kovács Mónika 


Rónyai Lajosné 

Salánki Sándorné 

Sári Józsefné 

Schwarczenbergerné 

dr. Fúró Magdolna 

Sebestyénné Seres Melinda 

Simkó Erika 

Solymosi Mária 

Szabadfalvi Mártonné 

Szabó Gusztáv 

Szabó Gyuláné 

Szabó Ildikó 



Szabó László 


Szabó Tibor 

Szabóné Czédl Adrienn 

Szabóné 

dr. Kiss Zsuzsanna 

Szabóné Salánki Angéla 

Szakajda Marianna 

Szarukán Miklós Györgyné 

Szekeres László 

Széles Györgyné 

Szendrák István 

Szentesiné Elek Borbála 

Sziki Ágnes 

Szilágyi Bálintné 

Szoboszlai Lajos 

Szoboszlai Miklós 

Dr. Szombatiné 

dr. Kis Ágnes 

Szõke István Józsefné 

Szõke Katalin 

Szõkéné Pathó Judit 

Szuna Gáborné 

Szûcs Józsefné 

Takács Mária 

Takácsné 

Gesztelyi Nagy Ágnes 

Tamás Györgyné 

Tamasi Antalné 

Tar Zsoltné 

Tarsoly Ilona 

Tasnádi Imréné 

Tinkó László 

Tolnai Sándor 

Tóth Csaba 

Tóth Gyöngyi 

Tóthné Cseh Andrea 

Tóthné Harsányi Mária 

Török Istvánné 

Turiné Borbély Mária 

Vámosiné Szabó Csilla 

Varga Ferenc 

Varga János 

Vasvári Ibolya 

Villásné Vajkó Erzsébet 

Vinnai János 

Virágné Csontos Mónika 

Zelenkáné Bíró Judit 

Zsigó Pálné 

Zsíros Zsuzsa 

Zsólyominé 



Angyalné Vitai Stefánia 

Árvai András 

Babus Andrásné 

Balázs Béla 

Balog Dezsõné 

Balogh Györgyi 

Baloghné 

Pásztor Katalin 

Bányai Mihályné 

Baradnainé Deáki Judit 

Baranyi Jánosné 

Baranyi Lászlóné 

Bárdos Andrásné 

Baros Tamás 

Barta Istvánné 

Barta Lászlóné 

Batki Zoltánné 

Becskeiné Ambrus Mária 

Bengyel Béláné 

Berezvayné 

Kovács Erzsébet 

Bertók Kálmán 

Bocsiné Bartus Márta 

Bodó Györgyné 

Borosi Ágnes 

Bóta Ágnes 

Bukta Tibor 

Burger Andrea 

Cseh Istvánné 

Csiba Györgyné 

Csikós Mária 

Csutorás Attila 

Darók Szilárdné 

Delyné Bánhidi Györgyi 

Dobi Gyuláné 

Durainé Illés Margit 

Ebergényiné Czilik Judit 

Eperjesi Andorné 

Erõs Istvánné 

Fáczán Józsefné 

Dr. Faragó Eleonóra 

Farkasné dr. Sal Gabriella 

Farkasné Hadházy Ibolya 

Farkasné Pecze Judit 

Farkasné Rázsi Mária 

Feithné Juhász Ilona 

Gábori Éva 

Gál Sándorné 

Gelsei Márta 

Govrik Zoltánné 

Göböly Ágnes 

Gönczi Lászlóné 

Grószné Nagy Éva 

Guba Józsefné 

Gulyásné Kovács Anna 

Gyúróné Fábri Margit 

Hanácsek Györgyné 

Hegyi József 

Hegymeginé Orbán Edit 

Holló Mária 

Homolya Józsefné 

Hutterné Smider Rita 

Janovicz Zoltánné 

Józsa Györgyné 


Kadlok Györgyné 

Káli Györgyné 

Káli Nándor 

Kalmárné Mozsár Emília 

Kápolnásiné Jakab Edit 

Karanyicz Erika 

Kásáné Ipacs Tünde 

Kecskés Imréné 

Kecsõ Jánosné 

Kegyéné Csutorás Judit 

Kelemen Mária


Kelemen Tamás 

Kerekes Lajosné 

Kerékgyártóné Kneisz Éva 


Komlódi Judit 

Kontratovics Irén 

Korózs Katalin 

Kovács Aladár 

Kovács Aladárné 


Kovács Éva 



Kovács Mihályné 

Kovács Zsuzsanna 

Dr. Kovácsné Horváth Alíz 

Dr. Kozics György 

Kozmári Márta 

Ladányi Tibor 

Lajosné Szajlai Zsuzsanna 

Lovász Károly 

Dr. Löffler Andrásné 

Lukács György 

Mándoki Lászlóné 

Már Mihály 

Márton Zsolt 

Miklósiné Kiss Noémi 

Miskolczi Istvánné 

Miszlai Gáborné 

Molnár Csaba 

Molnár Gyuláné 

Molnár Márta 

Molnárné 

dr. Kuris Edit 

Molnárné Kiss Edit 

Mucsi Péterné 

Nádházyné 

Erdélyi Krisztina 


Nagy Miklós 

Nagyné Bodnár Mária 

Nagyné Juhász Katalin 

Németh Sándorné 

Némethné 

Fülöp Ágnes 

Nigrinyi Dénes 

Nyisalovitsné 

Fazekas Katalin 

Pádár Edit 

Pajtókné Gaál Erika 

Papp Béla 

Papp Mária 

Patócsné Dobos Csilla 

Petõ Zsuzsanna 

Petrovics László 

Pócs József 

Polgárné Szinyei Ágnes 

Princz Tamásné 

Rakvácsné Kollár Beatrix 

Ripp Ádámné 

Dr. Rózsa Sándor 

Sáriné Bíró Anita 

Sebõk Lászlóné 

Sósné Farkas Erzsébet 

Suminé Hócza Orsolya 

Szabó Ágnes 

Szabó Dénesné 

Szabó Mária Éva 

Szabó Róza 

Szabó Zoltán 

Szalayné Ostorházi Mária 

Szaniszló Andrásné 

Szántó Sándorné 

Szarvas Aladárné 

Szász Sándorné 

Szecskóné Cseh Éva 

Szelényi János 

Szontaghné 

dr. Kovács Erzsébet 

Tamasi Anikó 

Tóth Tiborné 

Tóthné Vincze Klára 

Dr. Török József 

Ujjady Enikõ 

Vadászi Ibolya 

Vágány Tiborné 

Várkonyi Tiborné 

Vincze Erika 

Vinczepap Józsefné 

Zana Éva 

Zay Erika 

Zayné Mike Gyöngyi 


Ádám Ferenc 

Ambruzs Ferencné 

Andó Anikó 

Andriska Gábor 

Bak Magdolna Erika 

Bálint Péter 

Dr. Bárány Angéla 

Bartha Katalin 

Bende Sándor 

Berényi Imre 

Berényi Imréné 

Berényi Tiborné 

Berta Mihály 

Bikfalvi Mária 

Bóka Gábor 

Bori István 

Boros József Mihályné 

Botosné Kramolits Éva 

Bozsó Károlyné 

Bubori Károlyné 

Csaba János 

Csák Jánosné 

Csák Lászlóné 

Csomor Csaba 

Csomor Ibolya 

Czakó Mária 

Czakó Mihályné 

Danajkáné Kalo Judit 

Darázs Lászlóné 

Demeter Anna 

Dr. Dencsõ Istvánné 

Diós Jánosné 

Dobos Edit 

Drozd Iván 

Dr. Ecseki György 

Ecsekiné Sõti Zsuzsanna 

Egyed Zsuzsanna 

Fajcsákné 

Vojtek Magdolna 

Faragó Tünde 

Farkas Kálmánné 

Farkasné 

Bordás Erzsébet Mónika 

Fényi Árpádné 

Fodor Jánosné 

Fodor Magdolna Edit 

Fodorné Árva Ibolya 

Földesné Vígh Gizella 

Futó Andrásné 

Fügedi László 

Gáll Eszter 

Garai Imre 

Goda Sándor 

Gönczõ Istvánné 

Guba Lászlóné 

Gulyás Ottó 

Hajdú Lajosné 

Hargitai Ildikó 

Hegedûs Gábor 

Herõcziné Badari Éva 

Hesz Attila 

Hesz Attiláné 

Homonnai Mária 

Honti Sándorné 

Horváth Gábor 

Horváth Gáborné 


Horváthné Török Márta 

Ilucán Tiborné 

Jancsó Mihályné 

Joóné Molnár Ildikó 

Juhászné Hajdú Piroska 

Katona Imre 

Kelemen Istvánné 

Keskeny János 

Kis Béla 

Kiss Mihályné 

Kissné Tóth Ildikó 

Kocsis Brigitta Katalin 

Kohári Anikó 

Kolláthné Eszes Anna 

Kónyáné Kolozs Katalin 

Kóródi Mónika 

Korsós Ferencné 

Koszta Adorján 

Kovács Antalné 

Kovács István 

Kovács Károly 

Kozma Ferencné 

Krémer Erzsébet 

Krugné Dobó Edit 

Kun Istvánné 

Kuróczi Etelka 

Laczkóné Szécsi Éva 

Ladányiné Ökrös Ágnes 

Lengyel Lajosné 

Lévai Ignácné 

Líberné 

dr. Illés Tóth Erzsébet 

Lõrinczi Lászlóné 

Maczó Gabriella 

Magyar Ferencné 

Magyar Lászlóné 

Majzik Károly 

Makai Béla 

Matastikné 

Tímár Tatjána 

Mészáros Ervin


Mihályi István 

Molnár Anikó 

Molnár Gábor 

Molnár József 

Molnár Józsefné 


Molnár Zoltán 

Muhari László 

Münichné 

Ladányi Ibolya 

Nádas Jánosné 

Nagy Erzsébet 



Nagyné Balogh Piroska 

Nagyné Budai Erika 

Nagyné Papp Ilona 

Nánásiné Labancz Anna 

Nemesné Kanyó Ibolya 

Németh Kálmánné 

Nesutáné Bácskai Marianna 

Niklesz Miklósné 

Nyáry Lászlóné 

Országné Gajdos Éva 

Palágyi Estilla 

Pallai Ottóné 

Palócz Mónika 

Pankotai Béla 

Pap Ferencné 

Papp Lászlóné 

Pappné Ecker Éva 

Pásztor Tibor 

Pettendiné Werner Aranka 

Pinczi Imréné 

Polyák Lajosné 

Pomázi Gyula 

Raffai Józsefné 

Récsányi Zoltánné 

Romhányiné 

Molnár Tünde 

Ronyecz Katalin 

Sándor Jánosné 

Sari Ilona 

Serfõzõ Etelka Anna 

Simon Ferencné 

Simon Györgyné 


Soltész Éva 

Strommerné 

Polónyi Erzsébet 

Süli Miklósné 

Dr. Sütõné Árkosi Andrea 



Szabó Szilvia 

Szabó Zoltán 

Szalai Katalin 

Dr. Szántai Imréné 

Szanyi János 

Szászné Molnár Mónika 

Száz József 

Szecsei Józsefné 

Szegedi Béláné 

Szilvás Pálné 

Szöllõsiné Sindel Zsuzsanna 

Szõrösné Sokvári Tünde 

Tálas Gábor 

Tamásné Czinege Csilla 

Tiborcz Zoltánné 

Tímár Ferenc 

Tóta János György 

Tótáné 

Hortobágyi Magdolna 

Tóth József 

Tóth Pálné 

Tóthné Bozsó Andrea 

Török Ágnes 

Vadas Lívia 

Váradi Sándor 

Varga Gáborné 



Veresné 

Andrekovics Erika 

Viczán Istvánné 

Vincze Miklós 

Vincze Miklósné 

Vízi Mihály 

Vörös Éva 

Zajácz Andrásné 

Zsidei Tibor 

Zupkóné Kis Csilla 


Ábrahám Pálné 

Almás József 

Aranyosi Péterné 

Babernitsné 

dr. Kovács Ella 

Bagócsi László Imre 

Balaskó Istvánné 

Bali Mihály Jánosné 

Bánhegyi Sándorné 

Baranyai Józsefné 

Barta Ferencné 

Baudentisztl Pálné 

Beck Istvánné 

Beckl Csaba 


Beréndi Tamás 

Berze Józsefné 

Beták Lajos 

Bihacker Józsefné 

Bíró Csabáné 

Biró László Józsefné 

Boruzs Sándor Zoltán 

Bozsó Lászlóné 

Cságolya Istvánné 

Csaplár János Zoltán 

Csapucháné Török Judit 

Csatáriné Antal Kamilla 

Csatayné 

Poszavetz Gizella 

Cseh Anikó 

Csernák Éva 

Csuka Henriette 


Dr. Czike Gábor 

Czunyi Enikõ 

Darabos Péterné 

Daubner Rudolfné 

Dóczi Károly 

Drevenka Lászlóné 

Éltes Henriett 

Erbeszkorn Ida 

Etter-Domoszlay Ágnes 

Éva 

Faragóné Czirók Ella 

Farkas Sándor Józsefné 

Fátrai Istvánné 

Fényesi Mónika 

Fenyvesi Ferencné 

Fenyvesiné Gregus Anett 

Freyné Aranyosi Andrea 

Galló Attiláné 

Gebri Lászlóné 

Gercsó Dezsõné 

Grosch Tímea Andrea 

Gulyás Lászlóné 

Hack János 

Hamburger Ferencné 

Harmat Ferencné 

Hartmann Ottó 

Héder István 

Hefkó Ágnes 

Hetesi László 

Hidvégi László 

Horák János 

Horváth Ferencné 



Hubert Erzsébet 

Hubik Jánosné 

Dr. Ignéczi Judit 

Ivanicsné 

Halmai Magdolna 

Jagiczáné 

Farkasinszky Anna 

Junger György 

Kaincz Mónika 

Karácsonyi Norbert 

Kaszap Nagy Rita 

Kecskés Mária 

Kirschner Jánosné 

Klányi Lajosné 

Kovács Attila 

Kovács Katalin 

Könyves Jánosné 

Kõváriné Gyõrfi Sánta Éva 

Lángné Rimay Olga 

Lázár András 

Lázár Emilné 

Lendikné Gyarmati Gizella 

Lernyei Csaba 

Lukácsné Csákvári Margit 

Mach Gáborné 

Maros Ferencné 

Dr. Mátyus Judit 

Méhész Lászlóné 

Mezei Éva 

Mezõségi Lászlóné 

Mihalecz Edit 

Miklós Istvánné 

Mikonya Jánosné 

Mitnyik Béláné 

Molnár Rita 

Molnár Zoltán 

Molnárné Sebõk Hajnalka 

Moravcsik Sándor 

Mosolygó Péter 

Mózes Pál 

Nagy Alexandra


Nagy Attila 


Nagyné Márkus Éva 

Némethné Múth Magdolna 

Oláh András 

Ökrösné Gábor Erzsébet 

Pálfi Jánosné 

Pálmai Zoltánné 

Pánczél Mihályné 

Patkó Sándorné 

Pillerné Horváth Hajnalka 

Pluhár Mihályné 

Pluhárné Musicz Éva 

Prontvai Nándor 

Puskás András 

Radics Lászlóné 

Ramocsa Ferenc 

Dr. Répássy György 

Rittling Ferencné 

Sárikné Pesti Éva 

Selmeci Sándor 

Simon Gábor 

Sógor Lajosné 

Somogyi Lászlóné 

Sterczer Ernõné 

Stockbauer Józsefné 

Sulyok Emília 

Szabados Ferencné 


Szabó Gyuláné 

Szabóné Máger Dóra 

Dr. Szalai Zsuzsa 

Szalainé 

Háder Márta Zsuzsanna 

Szemeti Árpád 

Szente Zsomborné 

Szolnokiné Rózsa Hilda 

Táborita Istvánné 

Takács Anikó 

Talabér Éva 

Tóbiás Béláné 

Torda Tamás 

Tóth Anna 

Tölgyesi Mária 

Dr. Tüske Attila 

Urbánné 

Komondy Judit 

Vági Irén 

Dr. Vági Róbert 

Vajda Attiláné 

Valakovics Lászlóné 

Valkovics Ferenc 

Várhelyi Béla 

Varsányi László 

Vasné Sike Márta 

Vass Gáborné 

Veisz Erzsébet 

Verbó Árpád 

Verébné Póczos Andrea 

Verõ János 

Wágner Ferencné 

Wenczelné Csicsó Márta 

Zettischné 

Fekete Eszter 

Zólyominé 

Karmazsin Judit 

Zöld Melinda 

Zsemberi Erzsébet 


Ágasváriné Becze Dóra 

Bakonszeginé 

Varga Julianna 

Bakos Pál 

Baksa Sándorné 

Balázsné Földi Erika 

Barna Jánosné 

Benkõ Tibor 

Beszedáné Kára Magdolna 

Bodor Tiborné 

Borosné Telek Valéria 

Bulik András 

Chladny Nándor 


Csehné Telek Klára 

Csorba Edit 

Erdõsiné Szûcs Erika 

Fancsikné Oszvald Tünde 

Ferencz Józsefné 

Filkor Pál 

Fodor István 

Fülöp Lászlóné 

Dr. Gaál Zoltán 

Gál József 

Garami Jánosné 

Gáspár Éva 

Gyetvai Ferencné 

Gyurkó Ivánné 

Gyüre Erzsébet 

Hajas Gyuláné 

Handó Dénes 

Hasznosiné Orosz Márta 

Havas Ferenc 


Dr. Institóriszné 

dr. Kozma Erzsébet 

Ispán Andrea 

Juhász Györgyné 

Kaiszter Miklósné 

Dr. Kakuk István 

Kakukné Magyar Anikó 

Kapás Zoltán 

Királyhegyi Gyula 

Kiss Ernõ 

Kissné Eged Gabriella 

Kissné Magyar Ágnes 

Kovács Györgyi 

Kovács Károlyné 

Kovács Péterné 

Kuborczik Tamásné 

Ladóczki Béla 

Langa József 

Lantos Sándor 

Lõrik Mária 

Melegh Ervin 

Mihellerné 

Bucsánszki Zsuzsanna 

Miskolczy Katalin 

Molnárné Erdélyi Tímea 

Nagy Edit 

Nagy Ottó 

Nagyfalusi Sándor 

Nagyné Juhász Éva 

Németh Gyula 

Oravecz László 

Osgyáni Sándor 

Pál Ferencné 

Palotásné Szarvas Márta 

Pécsi Ferencné 

Pintér László 

Pintérné Marsinszki Judit 

Ponyiné Oszvald Katalin 

Pozsonyi István 

Rohácsné Lõrik Gertrud 

Rõmerné Józsa Anna 

Sáfár Sándorné 

Sándor István 

Sándor Pál 


Simó Attila 

Sólyom Zoltánné 

Sulcz Nándorné 

Szalkainé Szabó Anita 

Szeberényi Endréné 

Szikora Gáborné 

Szivák János 


Szoboszlainé Vári Edit 

Sztremen Krisztina 

Szûcsné Vincze Zsuzsanna 


Tóthné Horváth Mária 

Turcsányiné Kovács Tünde 

Turopoli Angéla 

Vanya Andrea 


Varga Tiborné 


Veres Tamásné 

Viczián Lászlóné 

Virág Rozália 

Volzovárné Balogh Judit 

Zatykó Anna 

Dr. Zeke Ágnes 


Abonyi Eszter 

Agárdi Nagy Lászlóné 

Agócsné Kis Terézia 

Ágoston Emese 

Almási Béláné 

Alpár Józsefné 

Andó Zoltánné 

Antalné Nagyajtai Ildikó 

Appel Mária 

Bába Pálné 

Bajnainé Szabó Ágnes 

Bakon Erika


Balázs Zita 

Bálint Mária 

Bálint Tamás 

Balla Miklósné 

Balla Tiborné 

Balogh Gáborné 

Balogh Katalin Mária 

Balogh Lászlóné 

Baloghné Gecse Anna 

Baloghné Gömböcz Éva 

Balta Csaba Lajos 

Barabás Zsuzsa 

Bárányné Fehér Ilona 

Bárdosné Földesi Erzsébet 

Barna Istvánné 

Barsiné Tóth Magdolna 

Bartha Mónika 

Bástyai Frigyesné 

Bata Mária Katalin 

Batáné Bíró Bernadett 

Becker Erzsébet 

Bekker Gyöngyi 

Bencs Ágnes 

Benkõ Hajnalka 

Bernáth Péter 

Bertalan Zoltánné 

Bobori Károlyné 

Bodnár Erzsébet 

Dr. Bodon Éva 

Bogdány Józsefné 

Bognár Jánosné 

Bognárné Orosz Erzsébet 

Boncz Zoltánné 

Boros Jánosné 

Borovszki Angelika 

Borsa Anna 

Borza Nándorné 

Boskó Pálné 

Bosnyák Zsolt 

Botka Zoltán 

Bozókiné Árva Zsuzsanna 

Brezvai Zsuzsanna 

Brodszki Erika 

Buday Györgyné 

Buday János 

Budayné 

Heimler Erzsébet 

Buru Ferencné 

Bús Jánosné 

Cenéné Varga Tímea 

Csányiné Károlyi Kamilla 

Dr. Cser Ivánné 

Csikósné Balog Ilona 

Csiszár Ferencné 

Csonka Tamásné 

Csõszné Sándor Krisztina 

Csutor Károlyné 

Czédli Beatrix Melinda 

Czippán Ildikó 

Darai Lászlóné 

Deák András 

Deákné Vass Anikó 

Demeter Béláné 

Dendélyné Somlai Katalin 

Dérné Vajda Noémi 

Di Pol Zsuzsanna 

Dobákné Balog Magdolna 

Dobos Katalin 

Donát János 

Dóra Lászlóné 

Döme István 

Drajkó Ferencné 

Durst Emilné 

Egervári József 

Egri Irén 

Einetter Lajosné 

Elek Dóra 

Eõri Ferencné 

Fabók Józsefné 

Farkasházi Gyöngyi 

Farkasné Petrányi Éva 

Fazekas Dénesné 

Fazekas Gáborné 

Fehér Attiláné 

Fehér Györgyné 

Fejes Lászlóné 

Fekete Józsefné 

Fischhof Imre 

Fodor Anikó 

Fodor Beáta 

Fodor Ottília 

Forgácsné dr. Fürj Györgyi 

Forrai Sándorné 

Földesi Nagy Csabáné 

Gábor Attila 

Gábor Mihályné 


Gáncsné Melich Edit 

Gáspár Gábor 

Gelencsér Jánosné 

Gelybó Ferencné 

Gergály Istvánné 

Gergely Angelika 

Grégerné 

Tar Beáta Krisztina 

Groll Lászlóné 

Gubicza Margit 

Guller Imre 

Gulyás Gáborné 

Gyenes Anikó 

Gyurcsányiné 

Berkes Mária 

Hajdók Béláné 

Haramia József 

Harmath Kornélia 

Hárshegyi Mónika 

Hegedûs László Mihály 

Hegedûsné Radványi Tünde 

Helembai Mihályné 

Henczidainé 

Bozsogár Klára 

Henterné 

Sebestyén Mónika 

Herbszt Terézia 

Herczeg Imréné 

Hersmanné Bérces Anikó 

Heves Ildikó 

Hiebsch György 

Hirlemanné Nagy Júlia 

Hornyák Jánosné 

(Budai Gizella) 

Hornyák Jánosné 

(Tóth Julianna) 

Hortobágyi Ferencné 

Horváth Gyöngyi 

Horváth Györgyné 

Horváth László 


Horváth Tiborné 


Horváthné dr. Gáva Ágnes 

Horváthné Géczi Beáta 

Hubják András 

Hudecz László 

Hunyadi László 

Huszár Gáborné 

Igriczi György Lajos 

Illés Erika Melinda 

Illés Zsuzsanna 

Imre Györgyné 

Jablonkai László 

Jakab Józsefné 

Jakab Károlyné 

Jámbor Erzsébet 

Jámbor István 

Jasper Györgyné 

Jenei Lászlóné 

Jenei Zoltán 

Johan Béláné 

Jóljárt Dénes 

Jónak Éva 

Juhász Gizella Aranka 

Juhász Gyuláné 

Juhász Istvánné 

Juhász Mihályné 

Jung Veronika 

Kakasi Józsefné 

Kas Krisztina Melinda 

Kassai Gábor 

Kaszap Gáborné 

Kecskés Gusztávné 

Kelemen Endréné 

Kelemenné Mezõ Andrea 

Kemenczés Györgyné 

Keresztes Júlia 

Király Gábor 

Király Istvánné 

Királyné Rutka Erzsébet 

Kiss Barnabásné 

Kiss Sándorné 

Kissné Mika Judit 

Kocsisné Szentesi Erika 

Koczák Margit 

Kohári Lászlóné 

Kolozsi Ferenc 

Kolozsi Mónika Judit 

Komlódi Edit 

Komlódi Sándor 

Koppány Ferenc 

Kopperdák Gréta 

Kóra Tamara 

Kovács Andrea 

Kovács Gabriella 



Kovácsné Burcsányi Judit 

Kozeluha Zoltánné 

Kozmér Istvánné 

Dr. Kökény Lászlóné 

Köller Mihályné 

Kövér Sándorné 

Kövesdy Jánosné 

Krajsovszkyné 

Pásztor Krisztina 

Krix Józsefné 

Kun György 

Kun Imréné 

Kurucz Oszkárné 

Kutas Károlyné 

Kutasi Lajosné 

Kuzman Istvánné 

Küriné Bódi Zsuzsanna 

Lajtai István 

Lakatos László 

László Melinda 

Lendvainé Orosz Margit


Lengyel Tibor 

Lengyelné Szinyéri Ildikó 

Lesku Ferencné 

Lesták Tiborné 

Lilik Mátyás 

Liszek Sándorné 

Lódi Béláné 

Lovas Józsefné 

Luczákné Sándor Irén 

Madarász János Istvánné 

Magas Árpád 

Magyari Tibor 

Dr. Makk József 

Makovei Györgyné 

Malek Imre Rudolfné 

Mama István 

Mangol Tamás 

Martinov Sándorné 


Máté Ferencné 

Máté Gáborné 

Mátrai Hajnalka 

Matusinka Lászlóné 

Mayer Tamásné 

Mega Erika 

Melcher Ferencné 

Mesterné Sedró Mónika 

Mesterné Széles Melinda 


Mészáros Gábor 

Mészáros Jánosné 

Mészáros Lászlóné 

Mihalovics Éva 

Miklósi Józsefné 

Mile Ildikó 

Mód Erzsébet 

Molnár Andrásné 

Molnár Éva 

Molnár György 


Molnárné 

dr. Várkonyi Katalin 

Molnárné Kovács Adél 

Moravec Istvánné 

Nádházi Andrea 




(Follmer Éva Ildikó) 


(Szombati Eleonóra) 


Nagy Ödön 

Nagy Pál 


Nagy Veronika 

Nagy Zsigmondné 

Nagygyörgy Ferencné 

Nemcsics Mária 

Neményiné 

Antalics Mária 


Németh László 


(Dinnyés Éva) 


(Revóczi Erzsébet) 

Némethné Bodor Irén 


Nyírfás Istvánné 

Nyúzó Józsefné 

Ódor Jánosné 

Orbán Lászlóné 

Orbánné Répás Andrea 

Orosné Szíjártó Anna 

Orosz Pálné 

Ország Jenõné 

Osztheimer Gabriella 

Pál Anita 

Pál Erzsébet 


Pál Katalin 

Palóczné Kovács Erika 

Pap Jánosné 

Papp László 

Pásztor István 

Pásztor Mária 

Pauliscsák Csaba 

Paulóné Bodroghy Edit 

Pekár Erzsébet 

Pekár Éva 

Perepaticsné Szift Mária 

Péter Sándorné 

Petõ Lászlóné 

Petró Csaba 

Piritiné Gerlei Hajnalka 

Piszkor Györgyné 

Poharánszki Erzsébet 

Pohl Tamásné 

Pokorny Zoltánné 

Dr. Poprádi Tihamér 

Priksz József 

Proszkáné Leszák Márta 

Puskár Györgyné 

Puskás Zsuzsanna 

Pusztainé Rudolf Angéla 

Rácz Heléna 

Rácz Katalin 

Rácskay Józsefné 

Rattner Károly 

Rebecsákné Simon Csilla 

Répásy Szilvia 

Rónaszékiné Tagai Katalin 

Rotter Gáborné 

Rózsa Jánosné 

Rozsnyay Jánosné 

Sajbanné Horváth Jozefa 

Sántha Andrásné 

Schifter Anikó 

Schneiderné Lévai Piroska 

Schrickné Hornyák Éva 

Selmeczy Lórándné 

Sereg Istvánné 

Sidlovszky Péterné 

Sima Károlyné 

Dr. Simon József 

Györgyné 

Sinka Antalné 

Sógorné Sági Ildikó 

Soltész Béláné 

Solti Pálné 

Solymosi Andrásné 

Dr. Somogyi Pál 

Sõregi Lászlóné 

Strommer Istvánné 

Styevkóné Nagy Magdolna 

Szabadiné 

Borbély Gyöngyvér 

Szabó György 


Szabó Ibolya 


Szabó Miklósné 

Szabó Rita 

Szabó Sarolta 

Szabó Tibor 

Szabóné Andráskó Patrícia 

Dr. Szabóné 

dr. Kovács Judit 

Szabóné Kónya Éva 

Szalai Katalin 

Szalai Lászlóné 

Szatmári Márta 

Székely Lászlóné 

Széki András 

Szenczi Éva Mária 

Szentgyörgyi Mária Sarolta 

Szentpéteryné 

Monos Emese 

Szeredi Lajos 

Szernecz Andrea 

Szeszenka Éva 

Szigetiné Boda Aranka 

Dr. Szilágyi József 

Szivák Éva 

Szõke Andrea 

Szöllösi Sándorné 

Sztancsné dr. Tõsér Anna 

Takácsné 

Adorján Magdolna 

Tállai Lajosné 

Tancsin Endre 

Tari Miklósné 

Temesvári Imréné 

Tibay Józsefné 

Tóth Attiláné 

Tóth Ferenc 

Tóth István 

Tóth Margit 

Tóth Rózsa Katalin 

Tóthné Szilágyi Beatrix 

Tóthné Tormási Judit Mária 

Tuka Jánosné 

Turgyán Ferencné 

Túri Ferencné 

Turi László 

Túri Zsolt 

Túrterebesi Józsefné 

Türkösi József 

Uramné Kun Ildikó 


Vágfalvi Zsolt Attiláné 

Dr. Vainerné 

Mihovics Andrea 

Valentáné Szennyai Katalin 

Vándor Mária 

Váradi Anikó 

Varga Attiláné 

Varga Jánosné 

Varga Terézia Erika 

Varga Zsolt 

Vargáné Nádas Erzsébet 

Dr. Vargháné Boros Mária 

Varsányi Éva 

Vas István 

Verebesné Szabó Erzsébet 

Veres Zsuzsanna 

Viktorné Hartman Noémi 

Villangó Péter 

Vincze Eszter Katalin 

Vinczéné Hevér Klára 

Zemeny Zoltánné 

Zerkovitzné Tóth Ágnes 

Zöld Lászlóné 

Zsida Attiláné 

Zsitváné Vági Katalin



Androvics Árpád 

Aranyosi Csilla 

Árbogástné Dudák Tünde 

Bakné Emhe Andrea 

Balogh Ferencné 

Balogh Györgyné 

Baloghné Pok Ildikó 

Baloghné Tuli Krisztina 

Bank József 

Barátné Nagy Márta 

Barna Irén 

Bartha Gábor 

Bartháné Sólyom Edit 

Bartis Judit 

Bejczi Károly 

Bejczi Károlyné 

Bendéné Bajzák Katalin 

Bene Gyõzõ 

Bertáné Farkas Erika 

Bezniczáné Perjési Edit 

Biróné Czeglédi Erzsébet 

Birovics Józsefné 

Bodródiné Rózsa Éva 

Borovszky György 

Borsos Józsefné 

Boszkovics István 

Bõhm Józsefné 

Budai Zoltánné dr. 

Cseh Gyöngyi Mónika 

Cservenák Imréné 

Csirke Józsefné 

Csongrádi Jánosné 

Csonka Béla 

Csorba Gabriella 

Czár Katalin 

Dániel Norbert 


Diviánszkiné 

dr. Fekete Mária 

Dombai Judit 

Egerszegi Márta 

Erdõsi Gyuláné 

Erõsné Tar Rózsa 

Dr. Esküdt József 

Fábos Tamásné 

Farkas Ágnes 

Farkas Józsefné 

Fazakas Margit 

Fehér László 

Fehérvári Józsefné 

Felder László 

Dr. Fenyõ Istvánné 

Dr. Ferencz Gyula 

Ficsórné Sárdi Ágota 

Fodorné Tóth Klára 

Francsics László 

Füstös Gáborné 

Gadányi Imre 

Gálné Varga Ilona 

Gálné Zsirai Gabriella 

Gelencsér István 

Gelencsér Tiborné 

Gerõházi Géza 

Göndöcs László 

Gumhert Ágnes 

Gyarmati Zoltán 

Gyarmati Zoltánné 

Hári Sándor 

Heczer Éva 

Hegedûs Illésné 

Helman Bernadett 

Herner Józsefné 

Herner Zoltánné 

Hetey Jolán 

Hoholka Gáborné 

Horgosi Bernadett 

Horváth Ágota 


Horváth Gyuláné 


Horváth Jánosné 


Horváth Lukics Józsefné 

Horváth Róbertné 

Horváthné 

dr. Pap Zsuzsanna 

Horváthné 

Márkovics Magdolna 

Illésné Kozári Csilla 

Itvásné Valenta Zsuzsanna 

Jáger József 

Járfásné Nemes Krisztina 

Kajzingerné Félix Beáta 

Kaponya Józsefné 

Károly Róbert 

Kárpáti Éva 

Kárpáti Zoltán 

Kaszás Sándor 

Kelemenné Nagy Margit 

Kerekes Ildikó 


Kiss József 

Kiss Zoltán 

Kissné Biró Ágnes 

Klemné Fehér Anita 

Klencsár Gáborné 

Koltainé 


Komáromi Jánosné 

Korompay Gábor 

Kósáné Kondor Rózsa 

Kostyákné Rohonczi Renáta 

Kovács András 

Kovács Béla 

Kovács Jánosné 

Körmendiné 

Horváth Zsuzsanna 

Körmendy László 

Krasznai Zsolt 

Lantos József 

Lengyel Józsefné 

Lenner Zoltán 

Lotz Beáta 

Ludvig Henrikné 

Mácsai Ádám 

Magyar Lajosné 

Major Zoltánné 

Maráz Krisztina 

Marosvölgyi Mónika 

Mátyás Géza 

Mázsár György 

Mészáros Csongorné 

Mészárosné Renge Paula 

Molnár Györgyné 

Molnárné Vidman Ágnes 

Nádorfalvi Józsefné 

Nagy Csaba 

Nagy Miklós 

Nattán Lászlóné 

Nemes István 

Németh Lajos 

Ottó Judit 

Paizs Zoltánné 

Palkó Gabriella 

Papp Éva 

Petri Piroska 

Polgárné Krajcsó Gabriella 

Poszovácz Ferencné 

Potó Gyula 

Prising Zoltánné 

Prjevara Pálné 

Radák Csaba 

Radák Csabáné 

Rádics Éva 

Radóczáné Szabó Erika 

Réti Katalin 

Rétságiné 

Drávecz Gyöngyi 

Rosicsné Gulyás Katalin 

Rózsa Jánosné 

Schillingerné Orbán Mária 

Serák Éva 

Simon Krisztina 

Somogyi Sándorné 

Sovány Valéria 

Sütõ Katalin 

Sütõné Király Krisztina 

Szabadi Jánosné 


Szabó Erika 


Szalai Lászlóné 

Szántó Vilmosné 

Szarka Lászlóné 

Székács Szabolcs 

Székelyiné Klug Mónika 

Szélesné Németh Szilvia 

Szendreiné Lakosa Csilla 

Szennai Zoltánné 

Szép Ágota 

Szilágyiné Kovács Éva 

Szopka Zoltán 

Szulimán Gyula 

Szûcs Jenõ 

Takács Margit Éva 

Takácsné 

Németh Zsuzsanna 

Tamásné Bencs Anna 

Tapaszti Attila 

Táskai József 

Táskai Józsefné 

Tislér Mária 

Turániné Nagy Magdolna 

Udvaros Károlyné 

Vágvölgyi Gáspár 

Vajda József 

Vajna Ferencné 

Varga Edit 

Varga Ferencné 

Varga István 

Vass Imréné 

Vitkai Sándor 

Völgyesi Zoltán 

Zalavári Zoltánné 

Dr. Zsigné 

Antal Zsuzsanna 

Dr. Zsíros Gyõzõ 

Zsovár Zoltán



Akli Miklósné 

Angyal Andrea 

Asztalos Csaba 

Bacskai Imréné 

Bagléné Dicsõ Anna 

Bákány Lászlóné 

Baksáné Bárdos Mária 


Baraksó Sándor 

Bardi Katalin 

Barilló György 

Benkõ Csaba 

Bernáth László 

Bertáné Simon Katalin 

Bíró Árpád 

Birtók Istvánné 

Bodnár Zoltán 

Bodnárné Martin Klára 

Bohács János 

Borbély Miklósné 

Boros Gyula László 

Bubán Zsoltné 

Bur Ildikó 

Császárné Tóth Ilona 

Csatlósné Nagy Ágnes 

Cseh Lászlóné 

Cservenyák Istvánné 

Csoma Attiláné 

Czirják János 


Dankó Lászlóné 

Debreczeni Imréné 

Demeter Imre 

Dolgos László 

Dudás Miklósné 

Duró Pálné 

Erdeiné Veress Magdolna 

Fábri Valéria 

Fabu József 

Farkas Árpád 

Dr. Fazekas Jánosné dr. 

Fedorné Agócs Emese 

Fignár Lászlóné 

Földesiné 

dr. Péter Ildikó 

Földvári Éva 

Franczelné 

Csernyik Margit 

Dr. Gál Györgyné 

Dr. Gál József 

Gerda Jánosné 

Gincsai Zoltánné 

Gombkötõ Erika 

Gönczi Istvánné 

Guliew Sándor 

Guliew Sándorné 

Gulyás Józsefné 

Gurzó István 

Gutyán Róbertné 

Gyõrfi Istvánné 

Harmanné Simkó Krisztina 

Harsányi Tiborné 

Helebrand Zoltánné 

Herczku Dezsõ 

Hibján Zoltán 

Hok Jánosné 

Homonyikné Buga Judit 

Honvéd Jánosné 

Horváth Béláné 

Horváth József Zsolt 

Hostisóczki Tamásné 

Hubicsák Tibor 

Hudák Lászlóné 

Hurayné Lázár Enikõ Ágnes 

Ignáczné Szilágyi Judit 

Ignéczi Sándor Lászlóné 

Dr. Imréné 

dr. Dankó Eleonóra 

Iván Csaba 

Ivancsó József 

Jánosi Pálné 

Jóváriné Benkõ Mónika 

Juhász Lászlóné 

Juhászné Kovács Margit 

Kaisler Zoltán 

Kajdyné Tihor Györgyi 

Dr. Kalmár Lóránd 

Kára László Attiláné 

Karácsony Zoltánné 

Karajzné Tamás Klára 

Karóczi Gábor 

Karócziné Forgács Anikó 

Karóczkai Éva 

Kasellák Pál 

Kazár Katalin 

Kertész Éva 

Kiszely Andrásné 

Kocsis Ferencné 

Kocsis László 

Kocsis Lászlóné 

Kolláthné 

Szepesvölgyi Zsuzsanna 

Konczné Balázs Mária 

Korpainé Kiss Mónika 

Kotánné 

Szilágyi Anikó Irina 

Kótisné Lisovszki Mónika 

Kovács Andrásné 



Kovácsné Kertész Éva 

Dr. Kovácsné 

Solymosi Csilla Ibolya 

Kozák Katalin 

Kozákné Lengyel Éva 

Kövér László 

Kulcsár István 

Kupferschmidt Józsefné 

Kürti Emõke 

Lénárt Lászlóné 

Lengyel Miklós 

Literáti Pálné 

Madai Lajosné 

Magera Andrásné 

Majláth Józsefné 

Mándi Józsefné 

Markos András 

Marssóné 

Barabás Judit Anikó 

Matyasovszki Miklósné 

Mezõsi Tiborné 

Mezõsiné Biri Ágnes 

Mikó Zoltánné 

Mócsán Tünde 

Mogyorósiné 

dr. Gábor Hajnalka 

Mogyorósiné Jenei Csilla 

Molnár Abigél 

Molnárné Pócsi Ibolya 


Nagy Gézáné 

(Hegedüs Piroska) 

Nagy Gézáné 

(Majláth Katalin) 

Nagy Gyula 

Nagy Judit 

Dr. Nagy László Attila 

Nagy Zoltán Lajos 

Nagy Zsoltné 

Nagyné Mihály Éva 


Dr. Németh Lajosné 

Nyicsné Búr Erika 

Nyíri Andrásné 

Oláh Attila 

Orosz Jánosné 

Oroszné 

dr. Farkas Mária 

Paliczné Juhász Erika 

Pallai Tibor 

Papp Judit 

Pappné Siti Gabriella 

Patainé Maroda Gyöngyi 

Petics Lászlóné 

Petrus Zsuzsanna 

Pócza Ernõ 

Pók Szilvia 

Pólik Tibor 

Polyákné dr. Sebõk Katalin 

Pradlikné Soltész Csilla 

Puskásné Papp Edina 

Raffai József 

Répánszki Zsuzsanna 

Ribóczi Istvánné 

Riskóné Kéry Brigitta 

Rubóczkiné Csernyik Judit 

Simonné Fodor Valéria 

Soltész Csaba 

Stankóczi Anikó 

Suller Jánosné 

Svéda Jánosné 

Szabó Antal 

Szabó Árpád 

Szabó Gézáné 



Szabó Mária 

Szabó Vincéné 

Szabóné Lévai Erika 

Szaláncziné Lucza Erika 

Székely Istvánné 

Szekrényes Csabáné 

Sziráki Lászlóné 

Sztári Tamásné 

Tar Tiborné 

Tári Béláné 

Tarjányi Istvánné 

Terbócsné Pekk Zsuzsanna 

Timkó Józsefné 

Tomasovszki Anna 

Tóth Árpádné 


Tóth József 

Tóth Lászlóné 

(Mócsán Ilona) 


(Szekeres Ágota) 

Tóthné Dancsiskó Ildikó


Tóthné 

Szentmihályi Katalin 

Török Imréné 

Türk Károlyné 

Ujhelyi Sándor 

Dr. Ujvári Sándor 

Dr. Ujvári Sándorné 

Vadicsku Tamásné 

Vajasné Végsõ Katalin 

Valasinyovszki István 

Varga Márta 

Vargáné Farkas Ilona 

Várnagyné Tímár Márta 

Vassné Oláh Katalin 

Vattamány Elza 

Villás Judit 

Vincze László 

Virányiné Bunkóczi Éva 

Vislovszki Gyuláné 

Zakor Sándorné 

Zalatnay Zsolt György 

Zsitnyárné 

Gabulya Mária 


Dr. Ábrahám Jánosné 

Bali József 

Balogh Panna 

Bányai Henrikné 

Bársony Mária 

Bartha Miklós 

Becskei Szilvia 

Berta Ildikó 

Dr. Bíró Zoltán 

Bóli Jánosné 

Borosné Schütz Judit 

Böröczi Katalin 

Budai 

Péterbencze Istvánné 

Bujdos Istvánné 

Csiborné Csiszer Cecília 

Dala Györgyné 

Deli Rozália 

Dinnyés Istvánné 

Ezer Gizella 

Farkas Kornélia 


Fonyódi János 

Fujsz Jánosné 

Fülöp János 

Galló Árpád 

Gondos Jánosné 

Göndöcs Terézia 

Görbe Sándor 

Gruber Anikó Mária 

Gulyás Klára 

Gyetvai Anita 

Heckmann Mátyásné 

Hevesiné dr. Guld Éva 

Hollósi Istvánné 

Dr. Hornyik Lajosné 


Horváth Marianna 

Horváthné Pintér Ágnes 

Ill Rita 

Imre Gyuláné 

Jauch Zoltán 

Juhászné Molnár Mónika 

Kadlecsikné 

Gungl Erzsébet Anna 

Kajtár Zoltán 

Kákai Tímea 

Kállainé Patai Katalin 

Kálovicsné Miszler Andrea 

Kecskésné 

Németh Zsuzsanna 

Kelemen István 

Kerekes Györgyi 

Keresztesné Horváth Ildikó 

Keserû Szilvia 

Kirschner Magdolna 

Kiss Lajos 

Kiszl Ferencné 

Klem Mártonné 

Kmet István 

Kovács Gabriella Éva 

Kovács Klára 

Kovácsné Fejes Lilla 

Kuglics Jánosné 

Lengyel József 

Lipovszky Józsefné 


Márton Krisztina 

Máthis Sára 

Mayerné 

Skribanek Zsuzsanna 

Mészárosné 

Fazekas Katalin 

Mezei Lászlóné 

Mihályi László Csaba 

Miklós Judit 

Misliné Hirth Beáta 

Dr. Morvay Lászlóné 

Mosonyi Gáborné 

Naszladi Erzsébet 

Németh Lajos 

Némethné Bali Erzsébet 

Nyárai Miklós 

Nyárai Miklósné 

Orbán Jánosné 

Orlik Erika 

Osztermayer Klára 

Papp Mária 

Dr. Polgárné 

dr. Nedók Márta 

Reinhardt Anna Mária 

Rochiné Sörös Anikó 

Sáfár Ferencné 

Sági Erzsébet 

Schmél Jakabné 


Szabóné Klem Tímea 

Szécskainé Jáksó Márta 

Szereczné 

Csonka Katalin 

Sziklainé Szõts Rita 

Szlotta Edit 

Szöllõsi István 

Szuhai Balázs 

Szücs Ferencné 

Tabak Marianna 

Takács Imre 

Tarczal István 

Tinelli Tímea 

Tóthné Francsovics Edit 

Tömösi Jánosné 

Tresz Józsefné 

Ulrichné Varga Gizella 

Váciné Puskás Erzsébet 

Váradiné Mácsik Tünde 

Várdáné Kiss Edit 

Dr. Varga Józsefné 

Vasné László Lujza 

Vecsei Józsefné 


Walter Mihályné 

Wéberné Hollósy Erzsébet 

Wiedemann Józsefné 


Babos Mária Valéria 

Bakó Gusztávné 

Baranyai Miklós 

Baranyai Miklósné 

Bárdosné Bánovits Eszter 

Batha Krisztina 

Bende Péter 

Borzon Enikõ 

Csire Lenke 

Csongrádi Lászlóné 

Czlenner Sándorné 

Doktorics Józsefné 

Dorner Pál 

Dorogi Józsefné 

Dr. Dráczné 

Frigy Magdolna 

Egyed Tamás 

Elek Károlyné 

Exner Miklósné 

Fogl Györgyné 

Forgács Ilona 

Gaál Tiborné 

Garas Zoltánné 

Gerencsér Gyöngyvér 

Gergácz Istvánné 

Gömbös Lívia 

Halász Éva 

Háló Istvánné 

Hausner Vilmosné 

Holzhoferné 

Bereczk Andrea 

Dr. Horváth Judit 

Horváth Judit Mária 

Horváth Tamás 

Horváthné 

dr. Boros Andrea


Horváthné 

Guczogi Mária 

Horváthné Lendvai Ilona 

Horváthné 

Mészáros Ibolya 

Humli Tamás 

Igrényi Pálné 

Igriczi István 

Imre Tibor 

Janászekné Tóth Csilla 

Kálmán Imréné 

Kaposi Andrea 

Kaposi József 

Kékesi Ernõné 

Király Miklós 

Kiss Andrea 

Kiss Béla 

Kiss Istvánné 


Kocsis Krisztina 

Koroknai Józsefné 

Kosztolánczy Gábor 

Kovács Rita 

Kovácsné Kerék Judit 

Kovácsné Rajki Katalin 

Kovácsné Török Klára 

Kövér Tamásné 

Kulcsár Norbert 

Kulicsné Szabó Alíz 

Kummerné Bálint Ágota 

Lakner Károlyné 

Lakosiné Molnár Beáta 

Lukács Rita 

Márk Mária 

Márkus Gyula 

Marosits Ilona 

Máthéné Lengyel Ágnes 

Mayerné Borics Erzsébet 

Mesterházi József 

Miller Lászlóné 

Módné Rozmán Tünde 

Molnár Annamária 

Molnár Zoltánné 


Nagyné Horváth Ibolya 

Németh Árpádné 

Németh Gézáné 

Németh József 

Németh László 

Némethné 

Kapui Zsuzsanna 

Némethné Pósfalvi Rita 

Nyisztor Enikõ 

Óráné Vándori Edina 

Orbán Róbert 

Osváth Zsuzsanna 

Õri Jenõné 

Pajorné Tamics Piroska 

Pál Sándorné 

Pék Imréné 

Pelikán Tibor 

Peresztegi Györgyné 

Perlaki Gabriella 

Pesti Imréné 

Polgár Ferencné 

Prikoszovichné 

Gõcze Csilla 

Ragasits Attila 

Rédei Lászlóné 

Róth Rita 

Rozmánné Tóth Gyöngyi 

Rustinczky László 

Saly Sándor 

Schäffer Péterné 

Seperné 

Kovács Bernadett 

Simon Ferenc 

Simon Sándorné 

Simonits Imre 

Dr. Sirhán Jenõ József 

Somfalvi Péter 

Dr. Somogyi Sándor 

Soós Tamás 

Söptei Erika 

Süle Imre 

Dr. Sütõ Andrea 

Szabó Dezsõ 

Szabó Edina 


Szabó Lajos 

Szabó Roland 

Szabó Tibor 

Szabóné Koós Piroska 

Szabóné Nagy Andrea 

Szabóné Tatai Erika 

Dr. Szakály Emõke 

Szandi Ottóné 

Szekér Krisztina 

Szekérné Balla Tímea 

Sziklainé Pálfi Edit 

Szilágyi Zoltánné 

Takács Andrásné 

Takács Gábor 

Talabér Jenõné 

Taletovicsné 

Berzsenyi Anna 


Tóth Magdolna 

Tóth Szabolcsné 

Török Jenõné 

Török Lajosné 

Turáni Tamás 

Türk Andrea 

Valentyikné 

Pécsinger Judit 

Varga Ernõ 

Vass Anita 

Vasziljevné Pallósi Katalin 

Vincze Veronika 

Vlasich Zoltán 

Vörösné Bodorkós Mária 

Wachtlerné 

Nagy Katalin 

Zentai Tiborné 



Angyal György 

Antal László 

Bakos Zoltánné 

Balázs István 

Balázsné Katona Anita 

Baloghné Õri Jolán 

Barta Attila 

Bartekné Dülk Éva 

Baumgartnerné 

Kalocsay Krisztina 

Bencsik Imréné 

Bérczi Oszkárné 

Bertalan László Zsolt 

Bikkiné Kass Andrea 

Bíró Józsefné 

Bódisné Simák Erika 

Bodó Antalné 

Bodor Imréné 

Bognárné 

Mészáros Beatrix 

Bojtorné Szalai Gertrúd 

Boleraczki Éva 

Bolla Jánosné 

Bors Ferencné 

Bõczi Gyuláné 

Bui Pálné 

Busa Istvánné 

Buzsáki Györgyné 

Császnekné Finta Erzsébet 


Csizmadia Zsolt 

Csizmadiáné 

Gubicza Zsuzsanna 

Csóka Borbála 

Csomainé dr. Apáti Enikõ 

Csordás Istvánné 

Csõkör Éva 

Darabosné Bittó Katalin 

Dávid Ilona 

Deák Attila 

Deák Zsuzsanna 

Debreczenyi Éva 

Dégi Zoltán 

Duba György 

Farkas Jánosné 

Farsang Attiláné 

Fatáné Tenk Mária 

Fazekas Lászlóné 

Felber Zsolt 

Fercsik Mátyásné 

Ferencsik Éva Julianna 

Fertigné Barbalics Rita 

Fischl Józsefné 

Fliegh Judit 

Földesi Istvánné 

Fröhlich Jánosné 

Gálné Ferencz Mária 

Garai Jánosné 

Geiling Mária 

Glück Erika 

Gombár Enikõ 

Göbecs Andrásné 

Göndör Józsefné 

Grácsmann László 

Gyermeli Józsefné 

Hasprai Béláné 

Hauck Jánosné 

Herczeg Erzsébet 

Hokker Attila 

Holler Judit 

Horváth Attiláné 

Horváth Henriett 


Horváth Márta 

Dr. Horváth Mónika


Dr. Horváthné 

Kurucz Katalin 

Huschek Lajosné 

Huszka Marianna 

Illésné Zentai Andrea 

Izeli Antalné 

Dr. Jaraba Valéria 

Joó Sándorné 

Juhász Viktória 

Kaiser Lászlóné 

Kálmán Andrea 

Kálmánné 

Mekota Zsuzsanna 

Kampós Józsefné 

Kériné Cseh Andrea 

Király Ferencné 

Kiss Albert 

Kiss Imréné 


Kissné Naász Márta 

Klesitzné 

Schnellbach Ildikó 

Kollerné 

Mayer Bernadett 

Kormos Istvánné 

Dr. Kovács Éva 


Kovács Gabriella 

Kovács Piroska 

Kovácsné Puskás Judit 

Kováts Anita 

Kõhegyi Imre 

Kõrösi Gizella 

Kulcsár Szilvia 

Lampert Zsolt 

Latorczai Jánosné 

Lehner Béla 

Lendvai Sándorné 

Linczmayer Józsefné 

Madarasi-Papp Gyuláné 


Máriáné Bábos Tímea 

Marton Károlyné 

Máté Gyuláné 

Matuszné Bíró Katalin 

Maurer János 

Mészáros Mária 

Molnár Anna 

Molnár István 

Molnár Tamás 

Molnár Zsoltné 

Molnárné Antalfi Edit 


(Salamon Anna) 


(Vörösházi Márta) 

Nagy Zsuzsanna 

Dr. Németh Gizella 

Németh Lajos 

Németh Magdolna 

Németh Szilveszter 

Nyers Tamás 

Óvári Erzsébet 

Óvári László Tamás 

Palatinus Sándor 

Pap Éva Mária 

Pátser Éva 

Peltzer Lászlóné 

Pereces Zsuzsanna 

Péterfay Norbertné 

Pintér Lajosné 

Polgár Zsoltné 

Pongráczné 

Szabó Zsuzsanna 

Pozsgai András 

Puskás Gáborné 

Rácz Attila 

Raposa Árpád 

Ráskai Judit 

Réder Károlyné 

Dr. Rédey Ákosné 

Rehákné dr. Fülöp Nicoletta 

Rémai Istvánné 

Répásy Julianna 

Dr. Rimóczi György 

Rízné Rippel Melinda 

Rozsnyai Éva 

Sámpár Józsefné 

Sándorné Tallér Klára 

Schindler Mihályné 

Schlacker Károly 

Somogyiné Kovács Beáta 

Soproni Zoltán 

Sörös Jánosné 

Stadler József 

Sturczné Füredi Zsuzsanna 

Svéd Ervin Gábor 

Szabó Ágnes 

Szabó Éva 

Szakács Lászlóné 

Szalainé Molnár Erika 

Szalainé Somogyi Valéria 

Szalay Zsolt 

Szecsõdi Mihályné 

Szekér Istvánné 

Szilli Adrienne Magdolna 

Szilvádi Edina 

Szõkéné Havasi Edit 

Szöllõskei Gáborné 

Tamás Aurél 


Tankovics Katalin 

Tokár Anna 

Tokos Tímea 

Tóth Ágnes 

Tóth Ákos 


Dr. Török Gertrúd 

Tulok Judit 

Umenhoffer Ferenc 

Ungi Éva 

Vajda János 

Vajda Tamásné 

Valler Ferencné 

Váradi Miklósné 

Varga Balázs 

Varga Sándorné 

Vargáné Hok Zsuzsanna 

Vargáné Szilágyi Franciska 

Varsányi Istvánné 

Veiland Ernõ 

Veilandné Molnár Ágnes 

Veinperl Róbert 

Vereckei Istváné 

Dr. Veres Katalin 

Vérné Rácz Éva 

Vetró-Barna Valéria 

Vida Istvánné 

Vörös Józsefné 

Vörös Lajosné 

Wendler Pál 

Zsebe Lajosné 

Zsiga Lászlóné 

Zsigáné Gerencsér Anita 


Ábrahám Edit 

Árokné Béres Anikó 

Bacsiné Szerdahelyi Zita 

Bajánné 

Árvai Ágnes Szilvia 

Bajorné Kovács Katalin 

Bakos Gyula 

Bakos Tímea 

Baksa Anna 

Balázsné Könye Beáta 

Balla Gyula József 

Bejczi Miklósné 

Beke János 

Békefi Andrea 

Bene Gyula 

Benk Andrásné 

Bérczes Barbara 

Bérczesiné Gerei Dóra 


Bogdánné Tóth Elvira 

Bojér Ernõné 

Bors Sándorné 

Braun Bernadett 

Bubitsné Gábler Mária 

Buzásné Bogár Mária 

Bükiné Bertalan Györgyi 

Császár Csabáné 

Cseppán Sándor 


Csiky Péterné 

Csizmadiáné Kele Beatrix 

Csorba Zsolt 

Csorbáné Joó Andrea 

Czafit Jánosné 

Czibor Imre 

Czirákiné Nagy Zsuzsanna 

Czoffer Edit 

Dávid Anita 

Dávid Ildikó 

Deák Tiborné 

Dömötörfiné Nagy Márta 

Egyedné Simonffy Erika 

Enese Beáta 

Farkas Gyula 

Farkas Margit 

Farkasné Rózsa Marianna 

Fehérné Lakatos Erika 

Dr. Fendrik Péterné 

Frauenhoffer Miklósné 

Gombás Anikó 

Gombosné Pintér Rita 

Grüll Gertrúd 

Gulyás Erika 

Gyõrffyné Gyurcsek Éva 

Hajnal Sándor 

Hajnal Szilvia


Dr. Hankó András 

Hantos Ildikó 

Hári Anikó 

Héder Marianna 

Hemri Gyuláné 

Henczné Görcz Ibolya 

Horváth Antónia 


(Sárhida) 


(Zalaegerszeg) 


Horváth Margit 

Horváth Márta 

Horváth Tiborné 

Horváthné Németh Anita 

Horváthné Varga Mária 

Imre Ildikó 

Jakabfyné 

dr. Osztovics Katalin 

Jakosa Csaba Lászlóné 

Jordán Imre Lászlóné 

Kanta Ferencné 

Kaprinai Jánosné 

Kaszás Anita 

Keresztes Judit 

Király László 

Kiss Ferenc 

Kissné Braun Brigitta 

Kissné Gedeon Zita 

Kóbor Szilvia 

Korcsmár Ildikó 

Kovács Ernõ 

Kovácsné Boda Mária 

Kovácsné Nagy Marianna 

Kozmáné Boros Mária 

Kõrösiné Kovács Amália 

Kresz Gábor 

Kulcsár Ágota 

Lakatos Tímea 

Landi Józsefné 

László Ilona 

Lazányi-Bacsó Zoltán 

János 

Lázár Tiborné dr. 

Lebárné Simon Eleonóra 

Léder Ivett 

Leposa Ferenc 

Loppert Anikó 

Loppert Béla 

Lukács László 

Majorné Varga Éva 

Dr. Malasics Sándor 

Dr. Malasicsné Vig Csilla 

Markó Zsuzsanna 

Martinecz Lajos 

Martineczné 

Hóbor Erzsébet 

Marton Gyula 

Mazur Jánosné 

Mázsa Béláné 

Mázsiné Horváth Katalin 

Mogyorós Jánosné 

Nagy Imréné 

Nagy Jolán 

Nátránné Borsos Ágota 

Nemesné Cseke Judit 

Németh Ágnes 

Németh Gáborné 

Németh Zoltánné 

Némethné dr. Szabó Rita 

Némethné Pál Zsuzsanna 

Pálné Hegedüs Erika 

Pandur Istvánné 

Pánger Lászlóné 

Panulin Péterné 

Parragi Ernõné 

Pencsov Anett 

Persné Csuti Mária 

Pestiné Lukács Ágnes 

Póczakné Világos Ágota 

Prok Gyuláné 

Rakos Ferencné 

Dr. Rechné 

dr. Szunyogh Erzsébet 

Ruzsics Zsolt Péterné 

Salamonné 

Székedli Katalin 

Sándorfi Gyula 

Scheiberné Kerkai Edit 

Schrancz Zoltánné 

Sebõk Attiláné 

Selyem Tóth Sándorné 


Sergyánné Nagy Gyöngyi 

Simon Gyuláné 

Sipos Ferencné 

Somogyiné 

Födelmes Zsuzsanna 

Sümeginé Kiss Tünde 


Szabó Imréné 


Szalai László 

Szemesné Bognár Ágota 

Szente Mártonné 

Szijártó László 

Szilvágyi Lászlóné 

Szinay Péter 

Szipõcs Ernõné 

Sznopek Istvánné 

Takácsné Németh Ágnes 

Tarr Jánosné 

Tóth András 

Tóth András Vince 

Tóth Andrásné 

Tóth Gáborné 

Tóth Gézáné 


Dr. Tóth Miklós 

Török Sándorné 

Udvardi Csilla 

Vagdalné Pásti Mária 

Varga Ernõné 

Vas Erika 

Vassné Vizlendvai Anikó 

Végvári Albertné 

Vendég Ferencné 

Veress József 

Vinkó Tiborné 

Violáné Goór Ildikó 

Vörösné Papp Ottília 

Wigmond László 

Zomboryné 

Ferencz Emma 

Zsuppányi Lászlóné 

3. Oktatási Igazgatóság 

Benedek Péter 

Hajdu Miklósné 

Lengyel Zoltánné 

Neumann Ágnes 

Satek Istvánné 

Szarka Péter 

Vízkeleti Andrea 

4. Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet 

Aczélné Lukács Judit 

Almádi Károlyné 

Angeliné Fehér Mária 

Asztalos Lászlóné 

Avramov Nikolett 

Bács Géza 

Balogh Istvánné 

Bárány Gabriella 

Dr. Barta Ferenc 

Baumann Ildikó 

Baumstark Györgyné 

Bélik Gáborné 

Benkóné Nagy Edit 

Bíró Istvánné 

Bokor Sándor 

Borsi Károlyné 

Bozó Istvánné 

Csáki Béláné 

Czipri Józsefné 

Deák Józsefné 

Dénes Jánosné 

Durst Lívia 

Érsek Miklós 

Farkas Gyuláné 

Fehér Erzsébet 

Fehér Margit 

Ferbert Mariann 

Fodor Attila 

Fõdi Lászlóné 

Fürst József 

Gádorosné Bálint Ágnes 

Gelencsér Györgyné 

Guti Zoltánné 

Gyorgyevics Attiláné 

Gyõrfiné Domonkos Márta 

Hadas Sándorné 

Hadfi Mária 

Havasi Alice 

Havasi Györgyné 

Horváth Erzsébet


Hotorán Jánosné 

Janovics Péter 

Járvás János 

Jászné Németh Ildikó 

Jazbincsek Antalné 

József Sándorné 

Juhász Lászlóné 

Kállai Vilmosné 

Kanyó Bertalanné 

Kaposi Pálné 

Kárpáti József 

Kertész Ilona 

Kertész József 

Kertészné 

Veszelik Ágnes 

Király János 

Kiss Sándorné 

Kissné Horváth Edit 

Klein Józsefné 

Kmilcsik Zsuzsanna 

Koósné Kovács Mária 

Kovács Anna 

Kovács Antal 

Kövesi Péterné 

Kratochvil Sándorné 

Kuktai Mihályné 

Lack Gábor 

László Éva 

Leimeister Jánosné 

Lejtovitz Gyula 

Madarász Judit 

Magasházi Viktória 

Matus József 

Matus Oszkár 

Merth Józsefné 

Meyerné Kósa Anna 

Mezei Sándor 

Mohácsi Lászlóné 

Mojzer Lászlóné 

Molnár Csaba 


Muszkatal Ilona 

Naszvadi Csaba 

Némethné Budai Edit 

Németi Lászlóné 

Ódor János 

Pácsonyiné 

Raczkó Zsuzsanna 

Páj Gábor 

Páj Gáborné 

Papcsikné 

Szekeres Piroska 

Papné Ruzicska Lívia 

Pappert Józsefné 


Petrovics Tiborné 

Polgár Edit 

Porvai László 

Pribély Tibor 

Rákli Gyöngyi 

Reichardt Gézáné 

Répásiné Novák Erzsébet 

Rétháti Ferencné 

Ruzicskáné Villám Mária 

Sajtosné Szavari Ilona 

Samu Györgyné 

Sarok Lászlóné 

Sebestyén Mihályné 

Segesdi Lászlóné 

Sinay Mártonné 

Sinkó Lászlóné 

Sivóné Mókher Mária 

Somorjai András 

Sugárné Budai Krisztina 



Szász Sándor 

Szécsyné 

Gergely Krisztina 

Szemán András 

Szendi Mária 

Szeniczeyné Jerszi Katalin 

Szilágyi Ferencné 

Szilágyi Györgyné 

Szirmai Mihályné 

Takács Magdolna 

Türner Krisztina 

Üröginé Hajmási Emõke 

Vadassy László 

Vajnai Józsefné 

Vendl Szilvia 

Verdonné Balogh Erika 

Villányi Róbert 

Völler Lászlóné 

Vörös Józsefné 

Werderitschné 

Balog Etelka 

Witvera Ferencné 

Zabos Sándorné 

Ziger Péterné

III. 

A 2004-ES ÉVBEN KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT 

MUNKATÁRSAK 

Állami kitüntetések: 

MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMKERESZT 

arany fokozat 

Dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet igazgató (Nógrád Megyei Ig.) 

Umenhoffer Ferenc igazgató (Veszprém Megyei Ig.) 

ezüst fokozat 

Bajnóczi Sándorné igazgatóhelyettes (Bács-Kiskun Megyei Ig.) 

Dr. Kovács Márta fõosztályvezetõ-helyettes (Központi Hivatal) 

Orbán Jánosné igazgatóhelyettes (Tolna Megyei Ig.) 

Dr. Tulipán László fõosztályvezetõ-helyettes (Központi Hivatal) 

bronz fokozat 

Glant Csaba József fõosztályvezetõ (Hajdú-Bihar Megyei Ig.) 

Sotus József igazgatóhelyettes (Észak-budapesti Ig.) 

Egyéb elismerések: 

FÉNYES ELEK EMLÉKÉREM 

Dr. Futó Iván elnökhelyettes 

VÁM- ÉS PÉNZÜGYÕRI DÍSZTÕR 

HELLER FARKAS PÉNZÜGYI SZAKMAI DÍJ 

UNIÓS CSATLAKOZÁSI EMLÉKÉREM 

HERMÉSZ EMLÉKÉREM 

Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs elnökhelyettes 

INFORMATIKAI NÍVÓDÍJ 

PILLÉR Kft. eBEV fejlesztõ csapata 

Pénzügyi tevékenységük szakmai elismeréseként, tartósan eredményes munkavégzésükért az alábbi munkatársainkat 

tüntették ki: 

MINISZTERI ELISMERÕ OKLEVÉL 



Bóta Ágnes 



Központi Hivatal 

Borsod-A-Z. M. Ig. 

Heves M. Ig. 

Szabolcs-Sz-B. M. Ig. 

Nógrád M. Ig. 

Farkas Gábor 


Huber Éva 

Katus Éva 


Kelet-budapesti Ig. 

Dél-budapesti Ig. 

Baranya M. Ig. 

Bács-Kiskun M. Ig. 

Baranya M. Ig.


Kiss Ferenc 


Mészáros Gyuláné 



Sike Olga 



Tolna M. Ig. 


Békés M. Ig. 

Zala M. Ig. 


Jász-N-Sz. M. Ig. 






Szõke Barnabásné 

Dr. Vági Róbert 

Somogy M. Ig. 

Hajdú-Bihar M. Ig. 

KAIG 


Gyõr-M-S M. Ig. 

Csongrád M. Ig. 

Komárom-E. M. Ig. 

MINISZTERI EMLÉKLAP 



Bodnár Zoltán 





Horváthné Mészáros Ibolya 

Horváthné Török Márta 

Izeli Antalné 




Komárom-E. M. Ig. 


Zala M. Ig. 

Észak-budapesti Ig. 


Somogy M. Ig. 

Vas M. Ig. 

Jász-N-Sz. m.Ig. 

Veszprém M. Ig. 

Borsod-A-Z. m.Ig. 


Kothenecz István 

Mák Mónika 

Mesterházy Sándor 


Sarnyai Mária 

Dr. Szabó István 


Takács Gábor 

Tímár Edit 


Varga Erika 


Pest M. Ig. 


Fejér M. Ig. 





Vas M. Ig. 



Somogy M. Ig. 

Tolna M. Ig. 

A HIVATAL ELNÖKÉTÕL BEZERÉDJ-DÍJAT KAPTAK 

KÖZPONTI HIVATAL 

Básti Ágnes 



Dr. Lévy Jolán 

Nyerges Zoltán 

Parditkáné Jakubovics Erzsébet 


arany fokozat 

arany fokozat 

arany fokozat 

arany fokozat 

arany fokozat 

arany fokozat 

arany fokozat 

Balogh Tamás 

Gózon Zoltánné 

Gyániné Sztakó Ágnes 

Dr. Jankelovicsné Berényi Márta 

Sipos Péter 

Szívós József 

Tar Gáborné 











Dr. Knapp Józsefné 

Barabási Ferenc 

arany fokozat 

arany fokozat 

arany fokozat 


Barnáné Nagy Etelka 

Cselényi Tamásné 

Csõvári Lászlóné 

Trázsi Jánosné 






Gábriel Tibor 


Kacz Attila 

Andrikó Gyula 

Fericsán Gáborné 

arany fokozat 

arany fokozat 

arany fokozat 



Horváth Gézáné 



Dr. Szatmári János 

Vidra Gyuláné 





ezüst fokozat



Czakóné Kovács Anna 

arany fokozat Erdei Irma 



arany fokozat Forrai Ivánné 


Nyergesné Csáki Mária 

arany fokozat Halbritter Ferencné 



arany fokozat Staedel Siegfried 


Bacsinszki Istvánné 


KAIG 

Pólyáné Schmidt Anna arany fokozat Birtalan Józsefné ezüst fokozat 


Dr. Kondákorné Litz Irma 

Czérnáné Rajna Gabriella 

arany fokozat 


Dr. Martinovics Zsuzsanna 



Csuka Alajos 

arany fokozat 

Drozdik Istvánné 



Vámosiné Juhász Ilona 





Morva Katalin 

arany fokozat 


Szák Kocsis Judit 




arany fokozat 

Bányai Albert 


Kiss Tiborné 

Várnay Piroska 




Dr. Tápai István 

Dr. Kalmárné Séra Ágnes 

arany fokozat 


Vass Imréné 



Kováts György 

Lászlóné Müller Anna 

arany fokozat 


Ozsgyán Lajos 



Dr. Heitter Károly 


Horváth Attila 



Kapitányné dr. Posta Ilona 

arany fokozat 

Novák Györgyné 


Makrányi Lászlóné 

Vásári Csaba Attila 




Gelsei Márta arany fokozat Schmiedt Mária ezüst fokozat 



arany fokozat 

Dr. Fazekas Mária 


Vörös László 

ezüst fokozat




arany fokozat 

Faragóné Czirók Ella 


Zubor Sándor 



Szeberényi Endréné arany fokozat Kissné Magyar Ágnes ezüst fokozat 


Agócsné Kis Terézia 


Brodszki Attila Gábor 

Lajtai István 

arany fokozat 

arany fokozat 



Ságiné Barnoki Erzsébet 


Vrabecz Erika 





Bene Gyõzõ 


arany fokozat 

arany fokozat 





arany fokozat 



Timkó Józsefné 



Kiszl Ferencné arany fokozat Pentz Rita ezüst fokozat 


Bangó József arany fokozat Bende Péter ezüst fokozat 



Holler Judit 

arany fokozat 


Vinkler Flórián 



Paizsné Horváth Teréz arany fokozat Zomboryné Ferencz Emma ezüst fokozat 

SZTADI 

Fehér Margit arany fokozat Fehér Imréné ezüst fokozat


A HIVATAL ELNÖKÉTÕL SZAKMAI FÕTANÁCSADÓI CÍMET KAPTAK 


Baghyné 

dr. Szeleczky Zsuzsanna 






Musztács Istvánné 

Nagy Éva Ildikó 


Rákos Zoltán 

Rapkay Judit 










Pest M. Ig. 





Süle Lászlóné Lukácsi Mária 

Szécsyné Gergely Krisztina 

Székelyiné Klug Mónika 

Dr. Szirtes Györgyné 



Walchné Kremlicska Katalin 

Wax László 


Zelenka Zoltán 


Fejér M. Ig. 


SZTADI 

Somogy M. Ig. 








A HIVATAL ELNÖKÉTÕL SZAKMAI TANÁCSADÓI CÍMET KAPTAK 

Ácsné Molnár Judit 

Balog Viktor 


Bencze Judit 


Bogya Lajos 

Bóta Zsuzsanna 

Burkusné Géresi Klára 

Dr. Cser Róbert 

Csire Lenke 


Dobó Csaba 

Egriné Király Edit 

Fekete Páris Árpád 

Fényi Árpádné 

Dr. Fodor Judit 

Dr. Galambos Károlyné 

Gálné Ferencz Mária 

Grizelkó László 

Hargitai Ferencné 

Dr. Hegedûs András 


Holló Pál Károly 

Holmi Miklós 

Horváth László 





Zala M. Ig. 




KAIG 

Vas M. Ig. 






Gyõr-M-S. M. Ig. 





Pest M. Ig. 

Észak-bp. Ig. 




Kalászdi Pálné 

Kelemenné dr. Kaszás Ildikó 

Kertes Attila 

Kolláthné Eszes Anna 

Kovács Tamásné dr. 

Lopatovszki Csaba 

Macsiták János 

Mile Anita 

Mogyorósi Attila 

Moravec Istvánné 


Róna Péter 

Sándor Pál 

Sárkány György 

Sárvári János 

Simon Tamás 

Szabó Dénesné 

Szabó Etelka 

Szántó Béla 

Terneczné Herczi Gabriella 

Tóth Gyöngyi 

Tóth Szabó Anna 

Vargáné Tóth Anna 

Vas László 

Veres László 










Pest M. Ig. 







Heves M. Ig. 






Borsod-A-Z.n M. Ig. 


Borsod-A-Z. M. Ig.


A hivatal eredményességét elõsegítõ munkájáért, külsõsként 2004-ben a Bezerédj-díj arany 

fokozatát kapták 

Dr. Magda Sándor, 

a Károly Róbert Fõiskola rektora 

Dutka Noémi, 

a Népszava újságírója 

Nyugállományba vonulásuk alkalmából a Bezerédj-díj arany fokozatát kapták 

Dr. Dobrovolni Tibor 

Dr. Gál József 

Komáromy Tivadar 

Oláh Zsuzsanna 


Tolna M. Igazgatóság 

Fejér M. Igazgatóság 

Pest M. Ig. 

Dr. Palotás Gyula 

Papp László 

Dr. Sárkány Tibor 

Dr. Vékony Gyõzõné 





Nyugállományba vonulásuk alkalmából a Bezerédj-díj ezüst fokozatát kapták 

Bátor Jánosné 

Bíró Lajos 

Bús Jánosné 

Csepregi László 

Hrabovszky Pál 


Somogy M. Ig. 

Pest M. Ig. 



Király István 


Sipos Gyuláné 

Szabó Árpád 

Heves M. Ig. 

SZTADI 


Tolna M. Ig. 

70. születésnapja alkalmából Bezerédj-díj arany fokozatában részesült 

Dr. Csányi László, a Csongrád megyei Adófelügyelõség nyugalmazott vezetõje, 

Klemm István, a Gyõr-Moson-Sopron megyei Igazgatóság nyugalmazott igazgatója 

60. születésnapja alkalmából Bezerédj-díj arany fokozatában részesült 

Dr. Bokor Pál, az APEH volt elnökhelyettese 

Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal kollektívájából az év közben nyugállományba távozó, soron kívüli törzsgárda-elismerésben 

részesült köztisztviselõkkel együtt: 

947 db tízéves, 

179 db húszéves, 

53 db harmincéves, 

9 db negyvenéves törzsgárda-elismerés átadására került sor. 

Ötvenedik életévük betöltése alkalmából ebben az évben 569 kollégát köszöntöttek munkatársaik.

Összeállította az APEH szerkesztõbizottsága 

Felelõs kiadó: Dr. Szikora János, az APEH elnöke 

Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. gondozásában 

Nyomdai munkák: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Rt.

APEH VilÃ¡ga 2004 - Nemzeti AdÃ³

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?