MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
azonos védelmi szintjének biztosítását igyekeznek megteremteni. Az irányelv<br />
kiemelten befektetővédelmi célzatú szabály együttese a kereskedés előtti és a<br />
kereskedés utáni átláthatóság, egyszersmind a piac átláthatóságának megvalósítását<br />
szolgáló rendelkezések. A befektetőnek elemi érdeke, hogy minél több információ<br />
álljon rendelkezésére a befektetői döntése meghozatalát megelőzően, illetőleg, hogy<br />
tisztában legyen a piacon zajló folyamtokkal. Az e tárgyban rögzített előírások tehát<br />
kétséget kizáróan a befektetők helyzetének és jogainak erősítését célozzák.<br />
Összegzésként – e fejezet a befektetési szolgáltatás nyújtására irányuló<br />
jogviszony alanyára, tárgyára és tartalmára vonatkozóan azt a fejlődési ívet mutatja<br />
be, amely a befektetési szolgáltatások jogi szabályozásában a II. Épt-től a jelenleg<br />
hatályos jogszabályig bekövetkezett. Mindezzel azt kívánom bizonyítani, hogy kevés<br />
olyan szerződéstípus van a magyar jogrendszerben, amely ennyire részletes és<br />
alapos, a kötelem minden elemére kiterjedő szabályozást mondhat magáénak, mint a<br />
befektetési szolgáltatásokra irányuló szerződés. Az is megállapítható, hogy a<br />
jogalkotót egyik – általam elemzett – törvénynél sem az a cél vezérelte, hogy a<br />
befektetési szolgáltatások és kiegészítő befektetési szolgáltatások nyújtására<br />
vonatkozó szabályok megfogalmazása során önálló szerződésként fogja fel ezt az<br />
ügyletet, és tekintettel legyen a szerződéstípusok elméleti elemzésének rendszertani<br />
követelményeire. Ezért az alapul fekvő törvények (Épt., Tpt., Bszt.) szabályainak<br />
„masszájából” ki kellett szűrni a kötelmi viszony elemeire, vagyis a kötelem<br />
alanyára, tárgyára és tartalmára vonatkozó szabályokat. Ez megítélésem szerint az<br />
előző száz oldalon kellő alapossággal megtörtént. Hozzátéve és megengedve, hogy<br />
az általam végzett „szűrés” célra orientált volt és nem fedte le az alapul szolgáló<br />
jogszabályok minden egyes kérdését és vetületét. A befektetési szolgáltatások és<br />
kiegészítő szolgáltatások nyújtására irányul jogviszonyt kötelemként, önálló<br />
szerződéstípusként kívántam modellezni és bemutatni. A következő részben arra<br />
keresem a választ, hogy ez a sajátos kötelem mennyiben táplálkozik a Polgári<br />
Törvénykönyvben szabályozott szerződéstípusokból.<br />
92