MISKOLCI EGYETEM

3.2. A befektetési vállalkozás jogi státusza a hatályos jogunkban
3.2.1. A befektetési vállalkozás kötelezettségei
3.2.1.1. Tájékoztatási kötelezettség
Korábban – e fejezet 3.1.1. pontjában – láthattuk, hogy a II.Épt. majd a Tpt. részletes
és árnyalt szabályokat írt elő a befektetési szolgáltató, mint megbízott tájékoztatási
kötelezettségére vonatkozóan.
A befektetési szolgáltatásokat újraszabályozó törvény a tájékoztatási
kötelezettség tekintetében még részletesebb, még alaposabb, több rétegű
szabályegyüttest alkotott. Először az befektetési vállalkozást terhelő tájékoztatási
kötelezettség általános szabályait határozza meg, ezt követően az előzetes
tájékoztatási illetve előzetes tájékozódási kötelezettség körét vonja meg, majd a
szerződés teljesítését követő, “utólagos” tájékoztatási kötelezettség szabályait
állapítja meg.
3.2.1.1.1. A tájékoztatási kötelezettség általános szabályai
A jogszabály mindenekelőtt a tájékoztatás módjáról rendelkezik. A befektetési
vállalkozás a leendő szerződő fél, ügyfél tájékoztatása során egyértelmű,
kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást köteles adni. Különösen szigorú
követelményeket támaszt a törvény arra az esetre, ha lakossági ügyféllel kíván
szerződés kötni a befektetési vállalkozás. Erre nézve ugyanis kimondja, hogy a
befektetési vállalkozás nem titkolhat el lényeges információt, nem adhat szándékosan
félreértelmezhető információt, és lényeges körülményt, tényt vagy adatot nem állíthat
be lényegtelenként. Nem hangsúlyozhatja a befektetési szolgáltatási tevékenység, a
kiegészítő szolgáltatás vagy a pénzügyi eszköz előnyös tulajdonságait, illetőleg
jellemzőit anélkül, hogy ezzel egyidejűleg a hátrányos tulajdonságok vagy jellemzők,
illetőleg a kockázatok tárgyilagos és pontos bemutatására sor ne kerülne. Nem
használhat az ügyfél számára nyilvánvalóan érthetetlen, értelmezhetetlen kifejezést,
nyelvtani szerkezetet, és a tájékoztatás terjedelmét a közölni kívánt tartalommal
összhangban kell meghatároznia.
71