MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
a befektető megbízását, hanem ő a saját tulajdonában lévő befektetési eszközökkel<br />
teljesítsen. A befektetési szolgáltató azonban csak az ügyfél kifejezett<br />
hozzájárulásával léphet be a szerződésbe, és csak az azonos tartalmú megbízások<br />
teljesítésének megkísérlése után, illetve megfelelő ellenajánlat hiányában<br />
forgalmazhat saját számlájára, vagy saját számlájáról.<br />
A befektetési szolgáltatót megillető önszerződési jog nevesítésével csak a<br />
II.Épt.-ben, illetve a Tpt.-ben találkozhattunk.<br />
3.1.3. A befektetők jogállása<br />
A befektetési szolgáltatók a befektetők számára, a befektetők igényeinek<br />
megfelelően végezték befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási<br />
tevékenységüket, ezért jogi helyzetüket alapvetően meghatározták a befektetőket<br />
törvény által megillető jogosultságok. A befektetési társaságok jogait és<br />
kötelezettségeit meghatározó normákat a befektetők érdekeinek messzemenő<br />
érvényre juttatása hatja át.<br />
A Tőkepiaci törvényben jelenik meg az egyenlő elbánás elvének, mint törvény<br />
követelménynek a megjelenítése a befektetők tekintetében. A jogszabály a<br />
befektetési szolgáltatók által kötött ügyletekre vonatkozón alapelvi éllel mondta ki,<br />
hogy a befektetők egyjogúak, közöttük hátrányos megkülönböztetésnek nincs helye,<br />
és minden befektetési szolgáltató a befektetők számára egyenlő elbánást volt köteles<br />
biztosítani. (Ez elsősorban a tőkeerős intézményi befektetők és az esetleg kevésbé<br />
tőkeerős „laikus” befektetők közötti megkülönböztetés tilalmát jelentette.) Ezen<br />
túlmenően nem lehetett alkalmazni olyan eljárást, amely bármely befektető számára<br />
hátrányos.<br />
A befektető jogállása tekintetében megállapítható, hogy mivel a befektetési<br />
tevékenység a befektetőnél felhalmozódó megtakarítás felhasználására irányult, így a<br />
befektetőt megillette az utasítás joga, hiszen a befektető "az ügy ura" és mint ilyen ő<br />
határozza meg az általa előnyösnek ítélt befektetési eszközt. Ő dönt tehát arról, hogy<br />
megtakarításait mibe kívánja fektetni. A befektető esetében azonban csak szűkebb<br />
körű utasítási jogról beszélhetünk. Ez a szűkebbre szabott utasítási jog a befektetési<br />
szerződések sajátosságaként értelmezendő és teljesen természetes, hiszen – az<br />
intézményi befektetőket leszámítva – a befektető nem szakember, hanem laikus, aki<br />
69
Change language