MISKOLCI EGYETEM

3.1.1.4. Szerződéskötés megtagadási kötelezettség
A jogalkotó nemcsak a szerződéskötési kötelezettséget, hanem bizonyos esetekben a
szerződéskötés megtagadásának kötelezettségét is előírta. A szerződéskötés
megtagadásának kötelezettsége akkor állt fenn, ha a szerződéskötés bennfentes
kereskedésre szólt, vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást valósított meg, de
csak akkor, ha a befektetési szolgáltató tudta vagy alappal feltételezhette, hogy a
megbízás teljesítése bennfentes kereskedést illetőleg tisztességtelen árfolyambefolyásolást
eredményez. Meg kellett tagadni a szerződés megkötését akkor is, ha
az jogszabályba, tőzsdei szabályzatba, vagy az elszámolóház szabályzatába ütközött,
továbbá, ha a befektető személyazonosságának hitelt érdemlő igazolását vagy az
azonosítást megtagadta, végül, ha a befektető kockázatviselő képessége nem volt
megfelelő mértékű. A szerződés megtagadásával összefüggésben bejelentési
kötelezettség is keletkezett, mivel e tényt két napon belül be kellett jelentenie a
Felügyeletnek.
3.1.1.5. Közreműködő igénybevétele
A szerződés teljesítése során a befektetési szolgáltató közreműködő igénybevételére
volt jogosult, illetve kötelezett. A befektetési szolgáltató azonban a Ptk-beli
szabályoktól eltérő módon vehetett igénye közreműködőt. Míg a Ptk. lehetőséget ad
közreműködő igénybevételére abban az esetben, ha a megbízó ahhoz hozzájárult, ha
az ügy jellegéből az következik, illetve ha a megbízó károsodástól való megmentése
közreműködő igénybevételét teszi szükségessé, addig a befektetési szolgáltatónak
csak ebben a harmadik esetben volt törvényes lehetősége közreműködő
igénybevételére, és ekkor is csak az ügyfél károsodástól való megóvásához
szükséges mértékig.
3.1.1.6. Értesítési kötelezettség
A befektetési szolgáltatót a szerződés teljesítésének fázisában értesítési kötelezettség
terhelte, nevezetesen haladéktalanul köteles volt értesíteni megbízóját az
üzletszabályzatában előírt módon a szerződés teljesítéséről. A megbízó kifejezett
66