MISKOLCI EGYETEM

az, amivel, amelynek felhasználásával, amelyre vonatkozóan kifejtett tevékenységgel
a célzott tárgy elérhető. 71
3. A befektetési szolgáltatási jogviszony tartalma
A jogviszony tartalmát képező jogok és kötelezettségek összessége tekintetében az a
kiindulópontom, hogy befektetési szolgáltatás nyújtása illetve igénybevétele
általában tartós megbízási jogviszony keretébe ágyazva történik. (Megjegyezve,
hogy egyedi szerződések keretében éppúgy nyújtható befektetési szolgáltatás). E
jogviszonyban a megbízói státuszt az ügyfél (korábban befektető), míg a megbízotti
státuszt a befektetési vállalkozás (korábban befektetési szolgáltató) foglalja el.
3.1. A befektetési szolgáltatók jogi státusza a II. Épt-ben és a Tpt-ben
3.1.1 A befektetési szolgáltatók kötelezettségei
3.1.1.1.Tájékoztatási kötelezettség
A II. Épt. és a Tpt. egyaránt – a keletkezésük korszakához viszonyítottan –
széleskörűen szabályozta a befektetési szolgáltatót terhelő tájékoztatási
kötelezettséget (ami azonban igen szűk körű szabályozásnak bizonyul a ma hatályos
jogszabály terjedelmes rendelkezéseihez képest). E jogszabályok a tájékoztatási
kötelezettség négy irányát különböztették meg.
a.) A befektetési szolgáltató még a szerződéskötés előtt köteles volt
tájékoztatni a szerződni szándékozó befektetőket a befektetési eszköz árfolyamáról,
az ügyletkötést megelőző időszak árfolyam-alakulásáról, piaci helyzetéről, a
nyilvános információkról, az ügylettel járó kockázati tényezőkről, a befektető
rendelkezésére álló befektető-védelmi rendszerről és egyébként minden olyan
információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése szempontjából lényeges
lehetett. A szerződés megkötése előtt köteles volt vizsgálni a befektetési szolgáltató
71 Tehát ha például az ügyfél arra ad megbízást a befektetési vállalkozásnak, hogy az adja el a
tulajdonát képező részvényt és vásároljon helyette állampapírt, akkor mind az eladandó részvény,
mind a megvásárolandó állampapír közvetett tárgyát képezi a befektetési tevékenységnek.
63