MISKOLCI EGYETEM

Mint látható a befektetési szolgáltatási tevékenység meglehetősen sok
közvetett tárgy tekintetében folytatható és megvalósítható, attól függően, hogy a
befektetni szándékozó ügyfél megítélése szerint adott időszakban melyik eszköz
biztosítja a legelőnyösebb hozamot megtakarításai ellenében.
A befektetési tevékenység közvetett tárgyát képező pénzügyi eszközök nagy
száma és a közgazdaságtan területére is átnyúló jellege miatt jelen dolgozatom
vizsgálódása kizárólag az átruházható értékpapírok vonatkozásában létrejött
befektetési jogviszonyokra terjed ki.
A befektetési vállalkozásokról szóló törvény átruházható értékpapír alatt azt az
értékpapírt érti, amelyet a forgalomba hozatal helye szerinti állam joga ilyennek
ismer el. 70
A értékpapírra irányuló befektetési jogviszony közvetett tárgya a jogviszony
sajátosságaiból adódóan kettős. Az egyik tárgy az, amelyben a befektető által elérni
vagy megszerezni kívánt hozam, jövedelem, érték megtestesül. A másik tárgy pedig
70 Az értékpapír olyan okirat, amely a benne tanúsított alanyi jogot úgy testesíti meg, hogy azt a papír
nélkül sem átruházni, sem érvényesíteni, sem bizonyítani nem lehet. Az értékpapír, mint okirat
külsőleg eltér a közönséges, akár magán-, akár közokirattól, mert az értékpapírnak ezt a jellegét
magából az okiratból fel lehet ismerni. Az értékpapír különleges, szigorú alakszerűséghez kötött
okirat. Értékpapírnak csak az az okirat minősül, amely megfelel az értékpapírok egyes fajtáira
nézve a jogszabályban megállapított kellékeknek. A Polgári Törvénykönyv és a Tőkepiaci törvény
is meghatározza az értékpapír fogalmát. A Ptk. a 338/A.§ (1) bekezdésében a kötelmi jogi, vagy
más néven pénzpapírokra modellezi az értékpapír fogalmát, amikor rögzíti, hogy „a
pénzkövetelésről szóló értékpapír kiállítója (kibocsátója) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget
vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében
meghatározott pénzösszeget szolgáltat az értékpapír jogosultjának”. Csak a fejezet végén – mintegy
mellékesen – szól arról, hogy értékpapírt egyébként más jogról, valamely dologra vonatkozó
tulajdonjogról, illetőleg tagsági viszonyból eredő jogosultságról is ki lehet állítani. De a
pénzpapírok szabályanyaga mögöttes szabályként funkcionál ezeknél az értékpapíroknál is. A
Tőkepiaci törvény 5 0. (1) bekezdés 42. pontja ennél egyszerűbben fogalmaz, amikor kimondja,
hogy az értékpapír a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi
eszköz. Jelenleg nemzeti jogunk szerint értékpapírnak minősül a részvény, kötvény, kincstárjegy,
letéti jegy, jelzáloglevél, befektetési jegy, kockázati tőkealap jegy, közraktári jegy. Bár nemzeti
jogunk szerint a váltó és a csekk is átruházható értékpapír azonban ezekre nem végeznek
befektetési szolgáltatást. Amíg a Tőkepiaci törvény szabályozta a befektetési szolgáltatásokat,
addig egyértelműen kitűnt ez a tény, azonban az önálló szabályozást felvállaló törvény e
tekintetben adós marad az egyértelmű tárgyi hatály megadásával.
62