MISKOLCI EGYETEM

gazdasági társaságokról szóló törvény általános szabályaitól eltérő szabályok
érvényesüljenek ezen a területen”. Arra úgy tűnik nem gondolt a jogalkotó, hogy az
Európai Unió vezető tagállamai számára ez olyan magától értetődő ismérv, hogy azt
nem kell külön kimondani és rögzíteni. A jogalkotó azon – Indokolásban
megfogalmazott – igényét, hogy a Bszt-ben foglalt szabályokat a Társasági törvény
felfogásával kívánja összhangba hozni – nem pedig a Tőkepiaci törvény
szabályozásával – szintén vitathatónak és megalapozatlannak ítélem.
Szintén újdonság, hogy a befektetési tanácsadás a befektetési szolgáltatási
tevékenységek körébe kerül, még inkább elismerve ezzel önálló szolgáltatás jellegét,
s egyúttal biztosítva a befektetői oldal számára a szigorúbb tevékenységi,
tájékoztatási és egyéb befektető védelmi szabályok érvényesülését.
2.2. A befektetési jogviszony közvetett tárgya
A jogviszony közvetett tárgyának az a dolog minősül, amelyre a jogviszony
közvetlen tárgya irányul.
A II. Épt. szerint a befektetési szolgáltatás közvetett tárgyát a befektetési
eszközök képezték. Befektetési eszköznek pedig az átruházható értékpapír, a
pénzügyi határidős ügylet, a határidős kamatlábszerződés, a kamatláb-, deviza-, és
tőkecsere ügylet, valamint mindezek opciója minősült. 68
A Tpt. módosította a befektetési szolgáltatások közvetett tárgyát, melynek
értelmében közvetett tárgynak a pénzügyi eszközök minősültek. Ezek pedig az
átruházható értékpapírok, pénzpiaci eszközök (sorozatban kibocsátott, értékpapírnak
nem minősülő, pénzkövetelésre szóló eszköz), értékpapírhoz, devizához,
kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opció, határidős ügylet, csereügylet, a
határidős kamatláb-megállapodás, pénzügyi index voltak. Napjainkban a Tőkepiaci
törvény már nem tartalmazza a pénzügyi eszközök meghatározását, hanem a Bsztben
rögzítettekre utal vissza. Ezek pedig alapvetően megegyeznek a korábbi Tpt-beli
meghatározással, kiegészülve néhány más eszközzel 69 .
68 II.Épt. 5. §
69 Lásd bővebben a Bszt. 6. § a)-k) pontjai
61