MISKOLCI EGYETEM

a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez
kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, továbbá
a letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése,
nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az
ügyfélszámla vezetése, illetve
a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel,
valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadás
és szolgáltatás, végül a befektetési hitelezés
A befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával
történő saját számlás kereskedés, a jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó
szolgáltatás, illetve bizonyos törvényben meghatározott származtatott ügyletek
alapjául szolgáló eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatási tevékenység vagy
kiegészítő szolgáltatás azonban új elemnek számítanak ebben a körben.
Szintén új kiegészítő szolgáltatásként került beiktatásra a befektetési elemzés
és a pénzügyi elemzés. 66
A korábbi szabályozáshoz képest újdonság, hogy a befektetési szolgáltatási
tevékenység értelmezéséből eltűnik a nyereségérdekeltség, mint motívum. Ezzel a
legcsekélyebb mértékben sem tudok egyetérteni. A hatályos törvény Indokolásában
foglaltak szerint „ezzel a gazdasági társaságokról szóló törvényben, a non-profit
gazdasági társaság megjelenésében tükröződő azon álláspont, mely szerint
önmagában a nyereségérdekeltség hiánya nem oka annak, hogy egy vállalkozás ne
lehessen gazdasági társaság, jelenik meg a törvényjavaslatban is.” Az Indokolás e
gondolatmenete csak látszólag tűnik logikusnak, és sokkal inkább a jogalkotó
dogmatikai tájékozatlanságának a bizonyítéka. Elgondolkoztató, hogy a tőkepiac
működése szempontjából talán legjelentősebb tőkepiaci ügyletek szabályozása során
a jogalkotó nem vállalja fel annak a legegyszerűbb közgazdasági törvényszerűségnek
a kimondását, hogy a tőkepiac szereplői a profitért, a nyereségért dolgoznak.
Nehezen értelmezhető ez az álszent és a gazdasági törvényszerűségeket elkendőzni
igyekvő jogalkotói magatartás, amely a „szociális piacgazdaság” összetételből a
szociális jelzőt igyekszik erősíteni a normaalkotási folyamatban. Ez már az új
társasági törvény kidolgozása során is megmutatkozott, amelyben a jogalkotó a
66 Bszt. 5. §
59