MISKOLCI EGYETEM

nem rendelkezik feltétlenül jelentős piaci pozícióval, a befektető a siker zálogának
tekintett tényezőre alapozza befektetését.
A „private equity” típusú tőke olyan társaságokba áramlik, amelyek már
bizonyítottak a piacon, azonban a további növekedésüknek finanszírozási korlátai
vannak. A befektetők célja ebben az esetben az, hogy a társaságok friss pénzzel
középtávon jelentős növekedést érjenek el.
A „private placement” típusú, zártkörű tőkeelhelyezés esetén a befektetők már
biztosra mennek, ugyanis csak akkor vásárolják meg a társaság részvényeit, ha azok
rövid időn belül – egy- másfél év múlva – a tőzsdére kerülnek. A társaságok ekkor
már túl vannak a növekedés első szakaszán, stabil piaci pozícióval bírnak, azonban a
tőzsdére történő bevezetéstől még egy lépés választja el őket. 43
Összegzésként – az első fejezetben megkíséreltem röviden összefoglalni, hogy
milyen új társadalmi, gazdasági tényezők játszottak közre abban, hogy megjelentek
korábban még nem ismert (tőkepiaci, értékpapír piaci) jelenségek, amelyek jogi
megfogalmazást, jogszabályi kereteket kaptak, olyanokat, amelyek nem simultak,
nem simulnak bele a „hagyományos” jogi tagozódás rendszerébe, gazdasági
jelentőségük azonban olyan erőteljes, olyan markáns, amely feltétlenül indokolja e
jelenségek részletes jogi vizsgálatát.
E fejezet lezárásához ismét Eörsi Gyulát hívom segítségül. Megállapítása
szerint „a jogágazatok rendszere elsősorban a jogrendszer alapvető rendjét biztosítja,
az egész jogalkotás alappillérét alkotja, de sokkal kevésbé adja a jog egész
rendszerét, mint hajdan. Ugyanez a helyzet a hagyományos szerződéstípusokkal a
polgári jogban.” 44
Eörsi Gyula tehát analóg módon értékeli a jogágazatok helyzetét és a polgári
jogi szerződéstípusok helyzetét. Ezek szerint, ahogyan a jogágazatok adják a
jogrendszer alapvető rendjét, ugyanúgy a hagyományos 45 szerződéstípusok
biztosítják a szerződésrendszer gerincét, alapjait, azonban, mint ahogy a jogágazatok
összessége nem képezi a jog egészét, ugyanúgy a hagyományos szerződések sem
adják a szerződésrendszer teljességét.
43 Tőzsdei szakvizsga felkészítő kézikönyv (szerkesztette: Martin Hajdu György és May Réka)
Közép-Európai Brókerképző Alapítvány 1998. 459-460. p.
44 Eörsi Gyula: Jog-gazdaság-jogrendszer-tagozódás Akadémia Kiadó Budapest, 1977. 117. p.
45 A hagyományos szerződéstípuson szerintem a Ptk-ban szabályozott szerződéstípusok értendők.
37