MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM
4.3.6. Befektetők csoportosítása a befektetési döntések meghozatala szerint Aszerint, hogy a befektetők mennyire tudatosan hozzák meg a befektetéseikre vonatkozó döntéseket, a szakirodalom különbséget tesz aktív és passzív befektetők között. Az aktív befektetők az adott befektetésük piacának széleskörű elemzése alapján döntik el, hogy mely befektetésüket adják el, illetve milyen befektetéseket, értékpapírokat vásárolnak. Az adott befektetési piac elemzése körében megszereznek minden lehetséges információt mind a befektetési eszközökre, mind az értékpapírok kibocsátójára vonatkozóan. 42 Az intézményi befektetők nyilvánvalóan az aktív befektetők körébe sorolhatók. A passzív befektetőt befektetési döntéseinek meghozatalában nem befolyásolják tudatos elemek. Nem igyekszik beszerezni a célzott befektetésére vonatkozó információkat, nem végez előzetes elemzést. Alapvetően intuitív módon, választja ki a neki tetsző értékpapírt, egyéb befektetést. A magánbefektetők egy – remélhetőleg egyre kisebb – része tartozik a passzív befektetők körébe. 4.3.7. Befektetők csoportosítása a finanszírozási típusok szerint Egyes források szerint a tőkebefektetések között aszerint is különbség tehető, hogy a társaságok fejlődésének mely szakaszában hajlandó a befektető az adott társasághoz a tőkéjével csatlakozni. Eszerint a kockázati tőkebefektetők a társaságok fejlődésének korai szakaszában fektetnek be. Ezek a befektetők olyan társaságokat keresnek, amelyek valamilyen know-how, innováció vagy egyedülálló piaci lehetőség kiaknázásával gyors és erőteljes növekedésre képesek. A befektetés pillanatában a társaság még 42 Az elemzési módszereknek két iskolája alakult ki, a fundamentális elemzés és a technikai elemzés. A fundamentális elemzés a befektetés értékét befolyásoló tényezők változását, illetve e befolyásoló tényezők közötti összefüggéseket feltárva határolja be a befektetési célpontokat, illetve a befektetések megszüntetésének optimális időpontját. A technikai elemzés pedig a befektetések áralakulásának, az árak változásának szabályszerűségét vizsgálja, és ez alapján próbálja a jövőbeni árakat meghatározni, prognosztizálni. 36
nem rendelkezik feltétlenül jelentős piaci pozícióval, a befektető a siker zálogának tekintett tényezőre alapozza befektetését. A „private equity” típusú tőke olyan társaságokba áramlik, amelyek már bizonyítottak a piacon, azonban a további növekedésüknek finanszírozási korlátai vannak. A befektetők célja ebben az esetben az, hogy a társaságok friss pénzzel középtávon jelentős növekedést érjenek el. A „private placement” típusú, zártkörű tőkeelhelyezés esetén a befektetők már biztosra mennek, ugyanis csak akkor vásárolják meg a társaság részvényeit, ha azok rövid időn belül – egy- másfél év múlva – a tőzsdére kerülnek. A társaságok ekkor már túl vannak a növekedés első szakaszán, stabil piaci pozícióval bírnak, azonban a tőzsdére történő bevezetéstől még egy lépés választja el őket. 43 Összegzésként – az első fejezetben megkíséreltem röviden összefoglalni, hogy milyen új társadalmi, gazdasági tényezők játszottak közre abban, hogy megjelentek korábban még nem ismert (tőkepiaci, értékpapír piaci) jelenségek, amelyek jogi megfogalmazást, jogszabályi kereteket kaptak, olyanokat, amelyek nem simultak, nem simulnak bele a „hagyományos” jogi tagozódás rendszerébe, gazdasági jelentőségük azonban olyan erőteljes, olyan markáns, amely feltétlenül indokolja e jelenségek részletes jogi vizsgálatát. E fejezet lezárásához ismét Eörsi Gyulát hívom segítségül. Megállapítása szerint „a jogágazatok rendszere elsősorban a jogrendszer alapvető rendjét biztosítja, az egész jogalkotás alappillérét alkotja, de sokkal kevésbé adja a jog egész rendszerét, mint hajdan. Ugyanez a helyzet a hagyományos szerződéstípusokkal a polgári jogban.” 44 Eörsi Gyula tehát analóg módon értékeli a jogágazatok helyzetét és a polgári jogi szerződéstípusok helyzetét. Ezek szerint, ahogyan a jogágazatok adják a jogrendszer alapvető rendjét, ugyanúgy a hagyományos 45 szerződéstípusok biztosítják a szerződésrendszer gerincét, alapjait, azonban, mint ahogy a jogágazatok összessége nem képezi a jog egészét, ugyanúgy a hagyományos szerződések sem adják a szerződésrendszer teljességét. 43 Tőzsdei szakvizsga felkészítő kézikönyv (szerkesztette: Martin Hajdu György és May Réka) Közép-Európai Brókerképző Alapítvány 1998. 459-460. p. 44 Eörsi Gyula: Jog-gazdaság-jogrendszer-tagozódás Akadémia Kiadó Budapest, 1977. 117. p. 45 A hagyományos szerződéstípuson szerintem a Ptk-ban szabályozott szerződéstípusok értendők. 37
- Page 1 and 2: MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDO
- Page 3 and 4: A Phd. értekezés szerkezete könn
- Page 5 and 6: Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .......
- Page 7 and 8: III. FEJEZET ......................
- Page 9 and 10: 1.2. Kombinációs elmélet .......
- Page 11 and 12: BEVEZETÉS 1. A téma jelentősége
- Page 13 and 14: Az értékpapírokkal és értékpa
- Page 15 and 16: amelyek ugyan megtalálhatók a fel
- Page 17: 5. A dolgozat célja Dolgozatom cé
- Page 20 and 21: 1. Az értékpapírokra vonatkozó
- Page 22 and 23: Mint fentebb láttuk, az egyes ért
- Page 24 and 25: észletszabályokat több (más tá
- Page 26 and 27: keletkező jövedelmek fogyasztásr
- Page 28 and 29: ügyleteket. A tőzsdén kívüli
- Page 30 and 31: A befektetések célja és iránya
- Page 32 and 33: efektetés kockázat nélkül, - a
- Page 34 and 35: Az intézményi befektetők nem a s
- Page 38 and 39: Egyetértek ezzel a felfogással,
- Page 40 and 41: Befektetési szolgáltatónak minő
- Page 42 and 43: megállapítható, hogy azok több-
- Page 44 and 45: Ezen az alanyi körön kívül a Ma
- Page 46 and 47: szerint indokolatlan volt a kibocs
- Page 48 and 49: Államadósság Kezelő Központ Zr
- Page 50 and 51: A jogalkotó egyébként sem „var
- Page 52 and 53: amelynek fő tevékenysége a befek
- Page 54 and 55: A lakossági ügyfél szakmai ügyf
- Page 56 and 57: tőkepiac hatásaitól teszi függ
- Page 58 and 59: Befektetési szolgáltatási tevék
- Page 60 and 61: nonprofit gazdasági társaságok m
- Page 62 and 63: Mint látható a befektetési szolg
- Page 64 and 65: azt is, hogy az ajánlott befektet
- Page 66 and 67: 3.1.1.4. Szerződéskötés megtaga
- Page 68 and 69: 3.1.2.1. Díjhoz való jog A befekt
- Page 70 and 71: az általa elérni kívánt befekte
- Page 72 and 73: A befektetési vállalkozás tájé
- Page 74 and 75: lévő vagy őt megillető pénzüg
- Page 76 and 77: endelkezés tekintetében a portfó
- Page 78 and 79: mind a garanciavállaló, mind a ga
- Page 80 and 81: érdekében, az eddigi jogszabályo
- Page 82 and 83: is.” 79 Az előzetes tájékozód
- Page 84 and 85: Ha a lakossági ügyfél megbízás
4.3.6. Befektetők csoportosítása a befektetési döntések meghozatala szerint<br />
Aszerint, hogy a befektetők mennyire tudatosan hozzák meg a befektetéseikre<br />
vonatkozó döntéseket, a szakirodalom különbséget tesz aktív és passzív befektetők<br />
között.<br />
Az aktív befektetők az adott befektetésük piacának széleskörű elemzése<br />
alapján döntik el, hogy mely befektetésüket adják el, illetve milyen befektetéseket,<br />
értékpapírokat vásárolnak. Az adott befektetési piac elemzése körében megszereznek<br />
minden lehetséges információt mind a befektetési eszközökre, mind az értékpapírok<br />
kibocsátójára vonatkozóan. 42<br />
Az intézményi befektetők nyilvánvalóan az aktív befektetők körébe<br />
sorolhatók.<br />
A passzív befektetőt befektetési döntéseinek meghozatalában nem<br />
befolyásolják tudatos elemek. Nem igyekszik beszerezni a célzott befektetésére<br />
vonatkozó információkat, nem végez előzetes elemzést. Alapvetően intuitív módon,<br />
választja ki a neki tetsző értékpapírt, egyéb befektetést. A magánbefektetők egy –<br />
remélhetőleg egyre kisebb – része tartozik a passzív befektetők körébe.<br />
4.3.7. Befektetők csoportosítása a finanszírozási típusok szerint<br />
Egyes források szerint a tőkebefektetések között aszerint is különbség tehető, hogy a<br />
társaságok fejlődésének mely szakaszában hajlandó a befektető az adott társasághoz<br />
a tőkéjével csatlakozni.<br />
Eszerint a kockázati tőkebefektetők a társaságok fejlődésének korai<br />
szakaszában fektetnek be. Ezek a befektetők olyan társaságokat keresnek, amelyek<br />
valamilyen know-how, innováció vagy egyedülálló piaci lehetőség kiaknázásával<br />
gyors és erőteljes növekedésre képesek. A befektetés pillanatában a társaság még<br />
42 Az elemzési módszereknek két iskolája alakult ki, a fundamentális elemzés és a technikai elemzés.<br />
A fundamentális elemzés a befektetés értékét befolyásoló tényezők változását, illetve e befolyásoló<br />
tényezők közötti összefüggéseket feltárva határolja be a befektetési célpontokat, illetve a<br />
befektetések megszüntetésének optimális időpontját. A technikai elemzés pedig a befektetések<br />
áralakulásának, az árak változásának szabályszerűségét vizsgálja, és ez alapján próbálja a jövőbeni<br />
árakat meghatározni, prognosztizálni.<br />
36
Change language