MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A Phd. értekezés szerkezete könnyen áttekinthető. A szerző a Bevezetésben<br />
világosan megfogalmazza céljait, majd – történeti rész helyett – a befektetési<br />
szolgáltatási szerződés hazai szabályozásának fejlődését tekinti át. Ezt követően a<br />
téma bemutatása kapcsán látott logikus sorrendben pontról pontra halad, és az<br />
összehasonlítások révén egyre világosabb képet ad a befektetési szolgáltatási<br />
szerződésről. A terjedelmesebb fejezeteket a szerző rövid összefoglalóval látta el,<br />
ami ugyan nem helyettesíti a végső összegzést, de megkönnyíti az addig rögzítettek<br />
megértését.<br />
A PhD értekezés olyan időszakban íródott, amely nem könnyítette meg a szerző<br />
számára az összehasonlító munkát. A megbízás, a bizomány és a letéti szerződés<br />
kapcsán az elemzés nem pusztán e szerződések 2012-ben még hatályos szabályait<br />
tekinti összehasonlítási alapnak, hanem – ott, ahol eltérés található – a szerző további<br />
öt joganyag vonatkozó normáira is kiterjeszti az összevetést: az Új Polgári<br />
Törvénykönyv Koncepciójára, a törvényjavaslatra, az elfogadott, de hatályba nem<br />
lépett 2009. évi XX. törvényre, a Szakértői javaslatra és az új Ptk Kodifikációs<br />
Főbizottsági Javaslatára.<br />
A napjainkban tipikusnak tekinthető PhD értekezésekben általánosan követett<br />
gyakorlattól eltérően dr. Harsányi Gyöngyi elemzése nem tartalmaz nemzetközi<br />
kitekintést. Ennek oka a választott témára vezethető vissza. A befektetési<br />
szolgáltatási szerződés magyarországi hatályos szabályozása az Európai Unió által<br />
kialakított normarendszeren alapul, azt tökéletesen követi. A szerző számos korábbi<br />
cikkében vont párhuzamot az európai követelmények és a cikk megírásának idején<br />
hatályos magyar szabályozás között, ideértve a legújabb MIFID irányelv átültetését<br />
is. Méltányolható, hogy a szerző ezt – a ma már történelminek nevezhető – szálat<br />
nem építette be az értekezésébe. Tekintettel arra, hogy az európai szabályanyag nem<br />
csupán Magyarországon, hanem valamennyi tagállamban a nemzeti jog részévé vált,<br />
így – az egyébként szokásos – néhány európai ország jogi szabályozására kitekintő<br />
felépítés – valószínűsíthetően – nem vitte volna számottevően előre az értekezés<br />
gondolatmenetét.<br />
3
Change language