MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
tőzsdei és a tőzsdén kívüli forgalmazás. A zárt kibocsátás során előre meghatározott<br />
befektetői kör tőkéjét célozza meg a kibocsátó. Az értékpapírok zárt piacának tipikus<br />
példája az alaptőke emelés részvényeinek felajánlása egy meghatározott intézményi<br />
befektetőnek (befektetési vállalkozás, nyugdíjalap, biztosító intézet). Az értékpapírok<br />
kibocsátása, vagyis első eladása az elsődleges piac. Ezen a piacon tehát az új<br />
értékpapírok kerülnek forgalomba. Az elsődleges vagy primer piacon valósul meg a<br />
megtakarítás átalakítása működő tőkévé. Ezen a piacon juthatnak a cégek saját<br />
tőkéhez részvénykibocsátás, kölcsöntőkéhez pedig kötvénykibocsátás útján. Itt<br />
történik a költségvetésbe való kölcsöntőke bevonása állampapírok forgalomba<br />
hozatalával.<br />
A másodlagos vagy secunder piac a korábban kibocsátott és valaki kezén már<br />
átment értékpapírokkal kereskedik. Ez a piac tehát nem képes a megtakarítást tőkévé<br />
alakítani, de ennek a piacnak is rendkívül fontos szerepe van, hiszen ez teremti meg a<br />
már kibocsátott értékpapírok eladhatóságát, likviditását. A másodlagos piacon a<br />
befektető személye változik, ami azonban a kibocsátót nem érinti közvetlenül, hiszen<br />
őt csak az érdekli, hogy a tőkét használhassa, azonban, hogy az a tőkeösszeg személy<br />
szerint melyik befektetőé, az már nem. (Kivételt képez például az ellenséges<br />
vállalatfelvásárlás.) A befektetések likviditásának, pénzzé tehetőségének biztosítása<br />
alapvető fontosságú. Egy befektető akkor vásárol meg szívesen valamely értékpapírt,<br />
ha biztos lehet benne, hogy bármikor pénzzé teheti azt. A másodlagos piacról<br />
nyerhető információk jelentősen befolyásolják mind a befektetők, mind a kibocsátók<br />
piaci viselkedését. Az árfolyamok alakulása a befektetők jövőbeni befektetési<br />
döntéseit határozzák meg, a kibocsátók szempontjából pedig a jövőbeni tőkeszerzési<br />
lehetőségeket határolják be.<br />
Az értékpapír kereskedelem végbemehet központosított piacon, azaz a tőzsdén<br />
és nem központosított piacon, azaz a tőzsdén kívül. Az értékpapír-tőzsde az<br />
értékpapírok szabályozott piaca, amelynek feladata az értékpapírok adásvételének<br />
lebonyolítása, új értékpapírok bevezetésének fogadása, valamint kereskedelmi<br />
szokásjog kialakítása. A tőzsdei kereskedelemben a tőzsdére bevezetett, más néven<br />
jegyzett értékpapírok vesznek részt, azok amelyek a tőzsde értékpapírlistáján<br />
szerepelnek. A tőzsdén kívüli piacot nem szabályozott értékpapírpiacnak is<br />
nevezzük, mivel nem vonatkoznak rá szigorú tőzsdei szabályok, tágabb mozgásteret,<br />
rugalmasabb feltételeket teremt az ott forgalmazott értékpapírok számára. Ez persze<br />
nem jelenti azt, hogy ezen a piacon bárki kereskedhet, bárki lebonyolíthat értékpapír<br />
27