MISKOLCI EGYETEM

keletkező jövedelmek fogyasztásra el nem költött részét értjük. A gazdaság
jövedelemtulajdonosai között vannak olyanok, akik megtakarításokat képeznek. A
jelenben képződő megtakarításukat aztán elcserélik a megtakarítások felhasználóinak
jövőbeni pénzre szóló ígéretére, például értékpapír vagy bankbetét formájában. A
megtakarítók a jövőben a felhasználók rendelkezésére bocsátott tőkén kívül bizonyos
többletjövedelemre tartanak igényt, például osztalékra vagy kamatra. „A pénzügyi
rendszer összhangba hozza a háztartások és vállalkozások megtakarításait és
túlköltéseit, harmonizálja a hitelfelvételt és a hitelnyújtást.” 29
A megtakarítók és a felhasználók közötti tőkeáramlás a pénzügyi piacokon
zajlik. Egy működő gazdaság pénzügyi piacait alapvetően két részre szokás osztani.
Pénzpiacra, amely a rövid lejáratú (néhány órától egy évig terjedő) ügyleteket
felölelő piac, illetőleg tőkepiacra, amely a hosszú (egy évnél hosszabb) lejáratú
ügyleteket magába foglaló piac. A pénzpiaci ügyletekre a bankszerűség jellemző. A
kereskedelmi bankoknál koncentrálódik az ügyfelektől kapott megbízások nagy
tömege, melynél fogva ezek az intézmények nagy összegű tranzakciókat hajtanak
végre. A tőkepiacon viszont megtalálhatjuk az egészen kis összegű befektetési
lehetőségeket éppúgy, mint a nagy tőkeerőt képviselő befektetők ügyleteit. Mindkét
piacon pénzek cseréje, mégpedig különböző időpontbeli pénzek cseréje folyik: a
megtakarítók jelenlegi pénzüket elcserélik a megtakarítások felhasználóinak jövőbeni
pénzére. A pénzpiacnak a váltóra, kincstárjegyre, a tőkepiacnak pedig a részvényre,
kötvényre, befektetési jegyre, záloglevélre vonatkozó ügyleteit értékpapírpiacnak
nevezzük, amely a tőkeközvetítés, a közvetlen tőkeáramlás fő intézménye. „Az
értékpapírpiacok szerepe mindig is a tőkeigény és tőkekínálat között híd
megteremtése volt. Következésképpen ezen piacok megfelelő működése és
átjárhatósága a tőkepiac megteremtésének egyik nélkülözhetetlen eleme.” 30
A nyilvános kibocsátással forgalomba hozott értékpapírok piacát nyilvános
piacnak, a zárt kibocsátású értékpapírok piacát zárt piacnak nevezzük. A nyílt
kibocsátás lényege, hogy a piacon lévő széles befektetői körből kíván a kibocsátó
tőkét bevonni saját üzletébe. Az értékpapírok nyílt piacának két formája van, a
29 Meir Kohn: Bank- és pénzügyek, pénzügyi piacok Osiris- Nemzetközi Bankárképző Budapest,
1998. 47. p.
30 Lengyel Zoltán: Az európai tőkepiaci jog és magyarországi alkalmazása. In: Nyugat-európai
hatások a magyar jogrendszer fejlődésében. ELTE tanulmánykötet, Budapest, 1994. 88. p.
26