MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
század első felében érvényesülő legjelentősebb elméleteket. Ezt követően a hatvanas,<br />
hetvenes, nyolcvanas években a szerződések rendszerezésére vonatkozóan a –<br />
számomra – legjelentősebb jogtudósok (Eörsi, Harmathy, Novotni, Vékás) által<br />
megfogalmazott legfontosabb nézeteket. A rendszerváltás óta eltelt több mint két<br />
évtized, felgyorsította új szerződési konstrukciók megjelenését, az atipikus<br />
szerződések térhódítását, és ez a jelenség ismét aktuálissá tette a rendszerezés<br />
kérdését. Ezért összefoglalom a közelmúltban ilyen témában napvilágot látott<br />
felfogásokat is.<br />
Ezután állítom fel saját rendszeremet.<br />
A befektetési szolgáltatási szerződést, először a polgári jogi szerződés –<br />
kereskedelmi szerződés viszonylatában határozom meg. Kereskedelmi szerződésnek<br />
az az ügylet minősül, amelynek legalább egyik alanya szakértelem, szaktudás,<br />
hasonló jellegű ügyletek lebonyolítására vonatkozó ismeretek birtokában lévő,<br />
üzletszerűen eljáró gazdálkodó szervezet. A jog az ilyen féllel szemben magasabb<br />
követelményeket, fokozottabb elvárásokat támaszt. A befektetési szolgáltatási<br />
szerződés keretében legalább az egyik fél, azaz a befektetési vállalkozás megfelel<br />
ezeknek a kritériumoknak. Nagyon gyakori az az eset is, amikor nemcsak az egyik<br />
fél, hanem mindkét fél megfelel e magasabb kritériumoknak. A befektetési<br />
szolgáltatások nyújtására ugyanis az esetek nagy részében befektetési vállalkozás és<br />
szakmai ügyfél jogviszonyában kerül sor. A befektetési szolgáltatási szerződés az<br />
alanyok sajátos jogi státusza mellett a szolgáltatás speciális jellege miatt is<br />
kereskedelmi szerződésnek minősül.<br />
A következő fázisban a befektetési szolgáltatási szerződést a tőkepiaci<br />
ügyletek körében helyezem el. A piacgazdaságban a tőke mozgásának, áramlásának,<br />
közvetítésének megvalósítását sokféle ügylet biztosítja. Ezeket az ügyleteket<br />
rendszerezve legtágabb kategóriaként a befektetési célú ügyletek csoportját<br />
határozom meg, amelybe minden olyan szerződés – polgári és kereskedelmi egyaránt<br />
– beletartozik, amelynek célja befektetésre irányul. Ezen belül helyezkednek el a<br />
befektetési szerződések, amelyek már kifejezetten a tőke– és értékpapírpiacon jönnek<br />
létre. Ebbe a körbe tartozónak tekintem az elsődleges piaci ügyleteket, tehát az<br />
értékpapír kibocsátója és az értékpapír első megszerzője közötti szerződést, továbbá<br />
a másodlagos piacon megvalósuló ügyleteket, amelynek közvetett tárgya –<br />
jellemzően – már kibocsátott értékpapír. másodlagos piacon megvalósuló ügyleteken<br />
244
Change language