MISKOLCI EGYETEM

gyűjtőletét az 1996. évi Épt-ben jelent meg először, majd a Tpt. is azonosan
szabályozta. A Ptk kodifikációja során ezt a szabályanyagot gyakorlatilag változatlan
tartalommal vették át.
A Ptk. legújabb, Kodifikációs Főbizottsági Javaslata a bizományi szerződésnél
beiktatja a megbízóra legkedvezőbb teljesítés követelményét. Ezt a követelményt
jogunkban a 2007. évi Bszt. fogalmazza meg először, tehát megítélésem szerint
etekintetben is igazolható a „visszahatás”.
Úgyszintén a bizomány körében láthatjuk, hogy ez a tevékenység, mint
befektetési szolgáltatás szintén 1996-tól oly módon nyert szabályzást akár az Éptben,
akár a Tpt-ben, hogy del credere felelősség nem terhelte a befektetési
vállalkozást. A jelenlegi Javaslat szintén szakít azzal a korábbi szabállyal a
bizományi szerződés körében, mely szerint a bizományost jogszabály alapján terhelte
a del credere. A Javaslat szerint a bizományos már csak akkor áll helyt mindazoknak
a kötelezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a vele szerződő felet a szerződés
folytán terhelik, ha ezt kifejezetten elvállalta.
Nem vitatom, hogy ez a sajátosság a bizományra, mint kereskedelmi
ügyletekre egyébként is igaz volt. A Kt. 376.§-a is úgy rendelkezett, hogy a
bizományos csak vállalása esetén állt helyt a vele szerződő fél teljesítéséért. Most,
amikor a Ptk. szabályozást „üzleti szellem járja át”, magyarázhatjuk ezzel is a fenti
szabály feléledését, de ez nem negligálja azt az állításomat, hogy a befektetési
szolgáltatások szabályai eredendően sem tartalmazták a del credere szabályt.
A másik célom az volt, hogy a befektetési szolgáltatási szerződést elhelyezzem
jogunk szerződési rendszerében. Ennek elérése érdekében átfogó képet vázoltam fel
a XX. század első felében, a szocialista időszakban, majd a rendszerváltást követően,
illetőleg napjainkban a szerződések osztályozásáról, rendszerezéséről vallott legfőbb
nézetekről, különös tekintettel a vegyes szerződésekre.
Ezt követően fókuszáltam a befektetési szolgáltatási szerződés rendszertani
elhelyezésére. Ennek keretében először kereskedelmi szerződésként jellemeztem,
majd a tőkepiaci ügyletek általam felállított rendszerében helyeztem el, végül a
szerződési rendszerben az atipikus szerződések között vegyes szerződésként, ezen
belül típuskombinációs szerződésként határoztam meg.
240