MISKOLCI EGYETEM

megállapításaim megítélésem szerint közös alapot képeznek valamennyi befektetési
szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatás nyújtása számára.
Napjainkban folyik a Polgári Törvénykönyvünk kodifikációja, amely
„kereskedelmi jogi alapokon zajlik”, hiszen az üzleti viszonyok szabályozása lesz a
meghatározó. Ez kellő inspirációt adott ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsek egy üzleti
szerződés és a Ptk. között. Azonban bármilyen mértékben is „kebelezi be a Ptk. a
kereskedelmi jogot”, nem merül fel sem a szükségessége, sem a lehetősége annak,
hogy ezt a szerződést a Ptk-ban szabályozzák. Ennek az igénye bennem sem merült
fel. Ez annyira speciális terület, amelynek külön törvényben történő szabályozása
indokolt, és amelynek a Bszt. eleget is tesz, hozzátéve, hogy a Tőkepiaci törvénnyel
és a Befektetési alapokról szóló törvénnyel karöltve.
A Ptk-beli elhelyezés ezen túlmenően azért sem lehetséges, mert az uniós jog
által erőteljesen érintett jogterület. Az egységes európai befektetési és pénzpiac
megteremtése és fenntartható működése érdekében közösségi és nem nemzeti
szabályozás érvényesül, emellett gyakrabban változhat, amelynek rugalmas követését
egy kódexbeli elhelyezés nem tenne lehetővé.
Mindezen szabályozásbeli és jellegbeli elkülönültség ellenére álláspontom
szerint a befektetési szolgáltatásokra irányuló szerződés számos ponton kötődik a
Ptk-hoz. Ezt az állításomat az általam vizsgált három szerződéstípus esetében a
dolgozatomban kifejtett megállapítások igazolják. Ezen túlmenően vannak további –
általam nem vizsgált – szerződéstípusok is, nevezetesen a számlaszerződések, illetve
közvetítői szerződések, amelyek tekintetében szintén kapcsolódik ez a speciális
szerződés a Ptk-hoz. Ezért indokoltnak tartanám, hogy ezt a nyilvánvaló kapcsolat a
befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogforrásban kifejezetten, a konkrét
szerződéstípusok megjelölésével deklarálásra kerülne.
A befektetési szolgáltatási szerződés és a Ptk. kapcsolata nem egyirányú,
nemcsak azt jelenthetjük ki, hogy a Ptk-ban szabályozott szerződéstípusok jellemző
jegyei érvényesülnek, megjelennek a befektetési szolgáltatások szabályozásában is.
Az értekezésemben foglaltak azt is bizonyítják, az a következtetés is levonható, hogy
a befektetési szolgáltatások szabályozása is hatott a Ptk-ra. Ennek legpregnánsabb
bizonyítéka a gyűjtőletét intézményének megjelenése a Ptk. letéti szabályai között. A
239