MISKOLCI EGYETEM

gazdasági társaságok létrehozását és működtetését biztosító ügyleteket, és a
bankügyletek körében a betétszerződéseket.
2.2. Befektetési szerződés
Befektetési szerződéseknek – a fenti ügyletcsoporton belüli szűkítést végezve –
azokat a szerződéseket tekintem, amelyek már kifejezetten a tőke- és
értékpapírpiacon piacon jönnek létre. Ezen a piacon már nemcsak olyan ügyletek
találhatók, melyben jelenbeni megtakarítást cserélnek jövőbeni pénzre, hanem olyan
ügyletek is amelynek keretében jövőbeni megtakarítást cserélnek távolabbi jövőben
keletkező profitra, jövedelemre. Ebbe a körbe tartozónak tekintem az elsődleges és a
másodlagos piacon megvalósuló ügyleteket egyaránt, tehát az értékpapír kibocsátója
és az értékpapír első megszerzője közötti szerződést (elsődleges piac) éppúgy, mint
az értékpapírok további átruházását megvalósító ügyleteket (másodlagos piac),
továbbá mind a szabályozott, mind a nem szabályozott piacon kötött ügyleteket.
Befektetési szerződésnek minősül tehát álláspontom szerint a befektetési
szolgáltatási szerződés, a befektetési alapokkal kapcsolatos ügylet és a tőzsdei
ügylet.
2.3. Befektetési szolgáltatási szerződés
E kétszintű szűkítést elvégezve juthatunk el a konkrét befektetési szolgáltatási
szerződéshez. Ez a szerződéstípus célját és az ügyletkötés színterét tekintve is (és
nemcsak elnevezéséből következően) befektetési szerződésnek minősül, melynek
keretében a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatás illetve kiegészítő
szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget az ügyféllel létrehozott egyedi, egyszeri
vagy tartós jogviszony keretében. Bár vizsgálódásaimat azokra az ügyletekre
szűkítettem, amelynek közvetett tárgyát átruházható értékpapír képezte, megítélésem
szerint ez a rendszerezés abban az esetben is helytálló, ha más pénzügyi eszközökre
vonatkozóan végez befektetési szolgáltatásokat a befektetési vállalkozás.
236