MISKOLCI EGYETEM

IV. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS
ELHELYEZÉSE
A SZERZŐDÉSEK RENDSZERÉBEN
1. A befektetési szolgáltatási szerződés, mint kereskedelmi szerződés
„Az új Ptk. koncepciója a szerződési jog modellezését megfordítja, és a szerződési
szabályokat egyértelműen a kereskedelmi (üzleti) forgalom követelményeihez
méretezi, mindenekelőtt azért, mert ebben a körben kötik a gazdaságilag
legjelentősebb szerződéseket, és volumenét tekintve az itt bonyolódó vagyoni
forgalom túlnyomó jelentőségű.” 323 A jövőben tehát az üzletszerű gazdálkodás piaci
viszonyai jelentik a szabályozás modelljét, és nem az eseti magánpolgári
árukapcsolatok. 324 „A magánjogban általában a polgári jog és a kereskedelmi jog
szintézise figyelhető meg, a közeledés azonban döntően a magánpolgári szféra felől
megy végbe, és az összekapcsolódás az üzleti szféra szintjén alakul ki. A
modellváltás a szerződési jog szabályozása szempontjából azt jelenti, hogy a
szerződési jog és a kötelmi általános rész szabályai a kereskedelmi (üzleti) forgalom
viszonyaira szabottak. Az általános szabályok alóli kivételeket ezért nem a
gazdálkodó szervezetekre, hanem a magánszemélyre nézve kell megfogalmazni. A
modellváltás az egyes szerződéstípusok külön szabályzására is kihat. Az üzleti
forgalomban és a magánszemélyek kapcsolataiban egyaránt fontos szerepet játszó
szerződéstípusoknál ugyanis az üzleti élet követelményszintje válik mérvadóvá…” 325
323 Kemenes István: a PTK kötelmi jog általános részének reformjáról. Acta Conventus de Iure Civili
Tomus III. Lectum, Szeged 2005. 44.oldal
324 A jelenleg hatályos Ptk-ában alkalmazott modell szerint a szerződéseknek az a funkciója, hogy
kielégítsék a magánszemélyek egyedi, vagyoni jellegű szükségleteit.
325 Kemenes István: a PTK kötelmi jog általános részének reformjáról. Acta Conventus de Iure Civili
tomus III. Lectum, Szeged 2005. 45.oldal
233