MISKOLCI EGYETEM

egyik munkáját 321 veszem alapul. „ A saját vagyon feletti rendelkezés mellett a
jogtörténetben már az antik jogoktól ismert annak a gazdasági szükségletnek
különböző jogi konstrukciókban történő szabályozása, amikor a jogalanyok
vagyonuk kezelését, hasznosítását nem tudják, vagy nem kívánják személyesen
megvalósítani. Ennek érdekében két különböző jogi konstrukció jött létre, így
egyrészt a személyek egyes vagyonelemeinek a személyüktől elkülönült
szervezetekbe történő átvitele, amely történhet alapítványi, gazdasági társasági, vagy
más jogi személyeken keresztül közvetett, indirekt tulajdont létrehozva. Másrészt a
vagyonkezelés alapulhat kötelmi jogviszonyon, vagyonkezelésre irányuló
ügyleten.” 322
A más vagyonával történő gazdálkodás szerződés alapján történő
megvalósításának esetköre meglehetősen széles, az állami vagyon kezelésétől a
biztosítók, magánnyugdíjpénztárak, önkéntes kölcsönös egészségbiztosító pénztárak
vagyonkezelésén keresztül a befektetési vállalkozások, befektetési alapok, kockázati
tőkealapok vagyonkezeléséig terjed. Ebből a tág körből témánk szempontjából csak a
befektetési vállalkozások által kifejtett vagyonkezelést kívánom röviden áttekinteni.
A vagyonkezelés más vagyonának üzletszerű, értékmegóvásra törekvő,
nyereségorientált használatát, birtoklását, gyümölcsöztetését jelenti a legáltalánosabb
értelemben. A vagyonkezelés ebben az esetben – mivel a vagyonkezelő tulajdonjogot
nem szerez – a vagyon megőrzésére is köteles.
A vagyonkezelés egy másik fajtáját jelenti a portfóliókezelési tevékenység,
amikor a vagyonkezelő a portfólióba tartozó eszközelemeket nem köteles megőrizni,
hanem azokat elidegenítheti, helyükbe másokat vásárolhat, a cél a minél nagyobb
nyereség, értékpapír esetén árfolyamnyereség elérése. A vagyonkezelési szerződések
besorolása a jogviszony tartalmának eltérése miatt nem annyira egyértelmű, mint
ahogyan ezt Villányi látja, aki szerint a vagyonkezelés az megbízási szerződés, szín
tiszta gondossági kötelem. Azonban a vagyon birtoklása, használata,
gyümölcsöztetése, mint az ügylet lényegi elemei a használati kötelmek körét is
megnyitja a vagyonkezelés számára. Végül, ha nem csak a vagyon használatára,
hanem annak elidegenítésére és ennek eredményeként meghatározott hozam
321 Sándor István: A vagyonkezelési szerződés. In: Új típusú szerződések és azok gyakorlata a
gazdasági életben. HVGOrac lap- és Könyvkiadó Kft. 2003. 360-400. p.
322 Sándor István: id.mű 360. p.
231