MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
1. A más javára kifejtett tevékenység kötelmei<br />
A szerződések rendszerében az egyik legfontosabb szerződéscsoportot a más javára<br />
kifejtett tevékenység kötelmei alkotják. Kiindulópontnak etekintetben is az Eörsi-féle<br />
felfogást tekintem.<br />
A kötelmek egy jól körülhatárolható, sajátos csoportját képezik azok,<br />
melyeknek tárgya valamely tevékenység kifejtése más részére. (E tevékenységek<br />
körében meg kell különböztetni a munkaviszony keretében végzett tevékenységet a<br />
polgári jogviszony keretében kifejtett tevékenységtől. Témánk szempontjából<br />
kizárólag az utóbbi bír jelentőséggel.) A más részére kifejtett tevékenységek jellege<br />
szerint is végezhető csoportosítás. Célszerű megkülönböztetni a más részére végzett<br />
jogcselekményeket a másfajta, úgynevezett reálcselekményektől. A más részére<br />
kifejtett jogcselekményeken belül is kétféleképpen lehet eljárni, nevezetesen<br />
képviseleti megbízás illetve bizományi megbízás alapján. A képviseleti megbízás<br />
esetén törvényes képviselőként vagy meghatalmazotti képviselőként köthet valaki<br />
megbízója nevében és javára szerződést, míg bizományi jellegű megbízás esetén a<br />
szerződést más javára, de saját nevében köti a megbízott. “Mindkét esetben a teljes<br />
jogviszonykomplexumban két jogviszony van és három személy szerepel: A) az ügy<br />
ura (megbízó), B) a javára tevékenykedő és C) a harmadik személy, akivel B) a<br />
szerződést megköti. A két jogviszony körül az egyik a belső jogviszony az ügy ura és<br />
a javára tevékenykedő között. A másik jogviszony az utóbbi és a harmadik személy<br />
közötti szerződésből jön létre, ez a külső jogviszony. Ez a külső jogviszony<br />
másképpen alakul, ha, ha a más javára tevékenykedő az ügy ura nevében jár el, mint<br />
ha a saját nevében jár el. Az első esetben a szerződési jogviszony, amelynek<br />
létesítésére a más javára tevékenykedőt bekapcsolták, a harmadik személy az ügy ura<br />
között, a másodikban viszont a harmadik személy és a más javára tevékenykedő<br />
között jön létre.” 311 Amennyiben a szerződés tárgya más személy részére végzett<br />
reálcselekmény, úgy a fentebb kifejtett három szereplős jogviszony komplexumról<br />
nincs szó.<br />
Eörsi Gyula szerint vannak olyan más részére kifejtett tevékenység-fajták is,<br />
melyekben a jogcselekmények és a reálcselekmények vegyülnek egymással.<br />
311 Eörsi Gyula: Tevékenység kifejtése más részére Eörsi Gyula-Kemenes Béla-Sárándi Imre-Világhy<br />
Miklós: Kötelmi jog Különös rész. Egyes szerződésfajták. (61. oldal)<br />
226
Change language