MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM
Összegzésként – a rendszerezésre, a szerződések csoportosítására Novotni Zoltán és Bíró György szerint is sokféle csoportosítási ismérv 306 áll rendelkezésre, amelyek alapján megállapítható, hogy minden csoportosítás esetleges és viszonylagos. Egyetértek azzal a felfogással, hogy az osztályozásnak orientáló, “mintaadó” szerepe van jogalkalmazás körében, mind a szerződni vágyó felek, mind a különböző jogalkalmazó szervezetek számára. A típusszabadság, a diszpozitív szabályozás dominanciája és a gazdasági, áruforgalmi viszonyok egyre bonyolultabbá válása és komplexitása kedvez az innominát, vegyes szerződések kialakulásának. 307 Ennek jegyében említést érdemel az Új Polgári Törvénykönyv Koncepciójában a vegyes szerződésekről megfogalmazott néhány gondolat is. „Vegyes, több szerződéstípus tartalmi elemeit elegyítő, de időközben már nevesített szerződéstípusokat célszerű az új Ptk-ba felvenni. Vegyes tartalmukra tekintettel elképzelhető az alkalmazásuk során legnagyobb súlyt képviselő tartalmi elem alapján legközelebbi nevesített szerződéstípus körében történő elhelyezésük (részben) eltérő szabályokkal vagy altípusként. A kereskedelmi (üzleti) gyakorlatban régóta fontos szerepet játszó és időközben bevett elnevezéssel használt vegyes tartalmú szerződésfajtáknak az új Ptk.-ba történő felvétele nem könnyű feladat. Az egyik megoldás az lehet, hogy az adott szerződésfajtát a jellegadó tartalmi eleméhez legközelebb álló nevesített szerződéstípus körében helyezzük el, a szükséges eltérő szabályokkal és a további tartalmi elemek rendezéséhez használható másik szerződéstípusra történő utalással.” 308 Az idézett szövegben javasolt megoldás valójában az abszorpciós elmélet „újjáélesztése” napjainkban, annak valamennyi negatívumával egyetemben. 306 A szerződések osztályozhatók még többek között az alábbi ismérvek szerint: ingyenes-visszterhes, a tartós-nem tartós, jogcímes-absztrakt, reál-konszenzuál, kétoldalú-többoldalú, stb. szerződések. 307 Bíró György: A típusalkotás kérdései és a szerződési szabadság. In: Magyar polgári jog Szerződési alaptípusok Novotni Alapítvány a Magányjog Fejlesztésért Kiadó Miskolc, 1997. 18. oldal 308 Dr. Lukács Mónika - Dr. Sándor István - Dr. Szűcs Brigitta: Új típusú szerződések és azok gyakorlata a gazdasági életben HVGORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. (95. p.) 224
III. FEJEZET A PTK-BAN SZABÁLYOZOTT KÖTELEMEK CSOPORTOSÍTÁSA Mielőtt a befektetési ügyletek rendszerének felvázolására sor kerülne, szükségesnek mutatkozik az Eörsi Gyula féle általános dogmatikai, rendszertani alapvetés felidézése, amelyet szakmai időtállóssága mellett az az érzelmi tényező is motivál, hogy a szerző maga is “Eörsi évfolyam” volt. Eörsi Gyula, aki szocialista gazdasági viszonyok között végezte az egyes szerződésfajták, szerződéstípusok meghatározása érdekében a csoportosítást, maga is leszögezi, hogy “ez idő szerint nem egyértelműen tisztázott a szerződésfajták csoportosításának kérdése”. 309 Amikor tehát felállít egy bizonyos rendszert, akkor ezt anélkül teszi, “hogy a Ptk-t követné, vagy a probléma elméleti megoldásának igényével lépne fel”. 310 Eörsi a következő csoportosítást alkalmazza: A tulajdonátruházás szerződései A más javára kifejtett tevékenység kötelmei Használati kötelmek Társulások Pénz és értékpapírkötelmek Tartási életjáradéki szerződések Ingyenes szerződések 309 Eörsi Gyula: A szerződések rendszere. In:Eörsi Gyula-Kemenes Béla-Sárándi Imre-Világhy Miklós:Kötelmi jog Különös rész Tankönyvkiadó Budapest, 1984. 9. p. 310 Eörsi Gyula: A szerződések rendszere Eörsi Gyula-Kemenes Béla-Sárándi Imre-Világhy Miklós: Kötelmi jog Különös rész Tankönyvkiadó Budapest, 1984. 9. oldal 225
- Page 174 and 175: A befektetési alapkezelő fő tev
- Page 176 and 177: kell minden olyan információt, am
- Page 178 and 179: alapkezelőnél és a forgalmazón
- Page 180 and 181: saját tőkéjét sem fektetheti be
- Page 182 and 183: alapkezelő kizárólag elhárítha
- Page 184 and 185: alapkezelő társaság utasításai
- Page 186 and 187: 4.4. Az ingatlan értékbecslő jog
- Page 188 and 189: lehet, ami azt jelenti, hogy a befe
- Page 190 and 191: újabb befektetési jegyeket kívá
- Page 192 and 193: mégpedig bármikor visszaválthat
- Page 194 and 195: esetén viszont nem határozzák me
- Page 196 and 197: megszüntetni az alapot. Ha az alap
- Page 198 and 199: A jogviszony megszűnése tekintet
- Page 200 and 201: I. FEJEZET A SZERZŐDÉSTÍPUSOK É
- Page 202 and 203: szűkítést jelent, amikor a szerz
- Page 204 and 205: vagy pedig annyira elütnek a típu
- Page 206 and 207: közvetítésével. Végül az ingy
- Page 208 and 209: indokolatlan volt az az igény, hog
- Page 210 and 211: szerződéseknek még abban a kör
- Page 212 and 213: mögöttes joganyagot képez.” 27
- Page 214 and 215: vagy analógia útján a jogvita t
- Page 216 and 217: Vékás szerint a vegyes szerződé
- Page 218 and 219: mibenlétére és sajátosságaira
- Page 220 and 221: .) típuskombinációs szerződésr
- Page 222 and 223: Bíró György a csoportosítás k
- Page 226 and 227: 1. A más javára kifejtett tevéke
- Page 228 and 229: viszonyáról volt szó, és ma is
- Page 230 and 231: inkább „ösztönösen” határo
- Page 232 and 233: elérésére is irányul a szerződ
- Page 234 and 235: Az idézetből kitűnik, hogy a ren
- Page 236 and 237: gazdasági társaságok létrehozá
- Page 238 and 239: A dolgozat címének megfelelően a
- Page 240 and 241: gyűjtőletét az 1996. évi Épt-b
- Page 242 and 243: szerint lehetetlen maradéktalanul
- Page 244 and 245: század első felében érvényesü
- Page 247 and 248: SUMMARY This thesis examines contra
- Page 249: Within secondary market deals, cont
- Page 252 and 253: целью приводятся н
- Page 255 and 256: MELLÉKLETEK 1. számú táblázat
- Page 257: 3. számú táblázat Befektetés v
- Page 260 and 261: 7. HARSÁNYI Gyöngyi: Securities a
- Page 262 and 263: BÍRÓ György: Kötelmi jog Közö
- Page 264 and 265: HARMATHY Attila: A polgári jog 198
- Page 266 and 267: JOBBÁGYI Gábor: A letét In: Jobb
- Page 268 and 269: NAGY Ferencz: A bizományi ügylet
- Page 270 and 271: SZABÓ Gábor Zoltán: Az értékpa
- Page 272 and 273: VILLÁNYI László: A megbízás In
III. FEJEZET<br />
A PTK-BAN SZABÁLYOZOTT KÖTELEMEK<br />
CSOPORTOSÍTÁSA<br />
Mielőtt a befektetési ügyletek rendszerének felvázolására sor kerülne, szükségesnek<br />
mutatkozik az Eörsi Gyula féle általános dogmatikai, rendszertani alapvetés<br />
felidézése, amelyet szakmai időtállóssága mellett az az érzelmi tényező is motivál,<br />
hogy a szerző maga is “Eörsi évfolyam” volt.<br />
Eörsi Gyula, aki szocialista gazdasági viszonyok között végezte az egyes<br />
szerződésfajták, szerződéstípusok meghatározása érdekében a csoportosítást, maga is<br />
leszögezi, hogy “ez idő szerint nem egyértelműen tisztázott a szerződésfajták<br />
csoportosításának kérdése”. 309 Amikor tehát felállít egy bizonyos rendszert, akkor ezt<br />
anélkül teszi, “hogy a Ptk-t követné, vagy a probléma elméleti megoldásának<br />
igényével lépne fel”. 310 Eörsi a következő csoportosítást alkalmazza:<br />
A tulajdonátruházás szerződései<br />
A más javára kifejtett tevékenység kötelmei<br />
Használati kötelmek<br />
Társulások<br />
Pénz és értékpapírkötelmek<br />
Tartási életjáradéki szerződések<br />
Ingyenes szerződések<br />
309 Eörsi Gyula: A szerződések rendszere. In:Eörsi Gyula-Kemenes Béla-Sárándi Imre-Világhy<br />
Miklós:Kötelmi jog Különös rész Tankönyvkiadó Budapest, 1984. 9. p.<br />
310 Eörsi Gyula: A szerződések rendszere Eörsi Gyula-Kemenes Béla-Sárándi Imre-Világhy Miklós:<br />
Kötelmi jog Különös rész Tankönyvkiadó Budapest, 1984. 9. oldal<br />
225
Change language