21.10.2014 Views

MISKOLCI EGYETEM

MISKOLCI EGYETEM

MISKOLCI EGYETEM

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Összegzésként – a rendszerezésre, a szerződések csoportosítására Novotni<br />

Zoltán és Bíró György szerint is sokféle csoportosítási ismérv 306 áll rendelkezésre,<br />

amelyek alapján megállapítható, hogy minden csoportosítás esetleges és<br />

viszonylagos. Egyetértek azzal a felfogással, hogy az osztályozásnak orientáló,<br />

“mintaadó” szerepe van jogalkalmazás körében, mind a szerződni vágyó felek, mind<br />

a különböző jogalkalmazó szervezetek számára.<br />

A típusszabadság, a diszpozitív szabályozás dominanciája és a gazdasági,<br />

áruforgalmi viszonyok egyre bonyolultabbá válása és komplexitása kedvez az<br />

innominát, vegyes szerződések kialakulásának. 307 Ennek jegyében említést érdemel<br />

az Új Polgári Törvénykönyv Koncepciójában a vegyes szerződésekről<br />

megfogalmazott néhány gondolat is. „Vegyes, több szerződéstípus tartalmi elemeit<br />

elegyítő, de időközben már nevesített szerződéstípusokat célszerű az új Ptk-ba<br />

felvenni. Vegyes tartalmukra tekintettel elképzelhető az alkalmazásuk során<br />

legnagyobb súlyt képviselő tartalmi elem alapján legközelebbi nevesített<br />

szerződéstípus körében történő elhelyezésük (részben) eltérő szabályokkal vagy<br />

altípusként. A kereskedelmi (üzleti) gyakorlatban régóta fontos szerepet játszó és<br />

időközben bevett elnevezéssel használt vegyes tartalmú szerződésfajtáknak az új<br />

Ptk.-ba történő felvétele nem könnyű feladat. Az egyik megoldás az lehet, hogy az<br />

adott szerződésfajtát a jellegadó tartalmi eleméhez legközelebb álló nevesített<br />

szerződéstípus körében helyezzük el, a szükséges eltérő szabályokkal és a további<br />

tartalmi elemek rendezéséhez használható másik szerződéstípusra történő<br />

utalással.” 308<br />

Az idézett szövegben javasolt megoldás valójában az abszorpciós elmélet<br />

„újjáélesztése” napjainkban, annak valamennyi negatívumával egyetemben.<br />

306 A szerződések osztályozhatók még többek között az alábbi ismérvek szerint: ingyenes-visszterhes,<br />

a tartós-nem tartós, jogcímes-absztrakt, reál-konszenzuál, kétoldalú-többoldalú, stb. szerződések.<br />

307 Bíró György: A típusalkotás kérdései és a szerződési szabadság. In: Magyar polgári jog Szerződési<br />

alaptípusok Novotni Alapítvány a Magányjog Fejlesztésért Kiadó Miskolc, 1997. 18. oldal<br />

308 Dr. Lukács Mónika - Dr. Sándor István - Dr. Szűcs Brigitta: Új típusú szerződések és azok<br />

gyakorlata a gazdasági életben HVGORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. (95. p.)<br />

224

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!