MISKOLCI EGYETEM

Bíró György a csoportosítás kérdésében visszanyúl a gyökerekhez és a római
jog felosztását alkalmazza, amikor a szolgáltatások természete alapján különíti el a
dolgok szolgáltatására irányuló dare, a tevékenységek kifejtésére irányuló facere, a
tűrésre kötelező non facere, és a helytállási kötelezettséget tartalmazó praestare
jellegű szerződéseket. 304
A XX. század első felének nagy gondolkodói (Szladits, Villányi,
Nizsalovszky) tehát a nevesített, tipikus kategóriába sorolt szerződéseket szorosan
értelmezve, a kódexben megjelenítés kritériumához kötötte.
E – számomra mértékadónak tekintett – klasszikusok által lefektetett
szempontot fogadom el alapnak és kiindulópontnak. Számomra ebből szigorúan
logikai alapon az következik, hogy a nevesített, tipikus szerződéseken kívül eső
szerződések mind az atipikus szerződések csoportjába tartoznak.
Míg az első, a nevesített, tipikus szerződéscsoport jól körülhatárolható, zárt
kört alkot, és – mivel a törvénykönyvek általában hosszú évtizedekig hatályban
vannak –, így statikus állapotúak, addig a nem nevesített, atipikus szerződések
csoportja rendkívül tág, a gazdasági, technikai viszonyok változásával paralell,
állandóan dinamikusan változik, fejlődik, nem alkot behatárolható, zárt kört.
Természetesen a nevesített szerződések zárt köre és statikussága sem abszolút
módon értelmezhető és értelmezendő, különösen nem napjainkban, amikor a Polgári
Törvénykönyvünk kodifikáció időszakát éljük, és amikor előreláthatólag a lízinggel,
a faktoringgal, a franchise szerződéssel bővülni fog a törvénykönyvben szabályozott
– tehát nevesített, tipikus – szerződések sora.
Én a klasszikus jogtudósok – ma talán túl konzervatívnak tekinthető –
felfogásával tudok a leginkább azonosulni. Annyi eltérést azonban megengedhetőnek
tartok, hogy az olyan szerződéseket, amelyeket ugyan nem kódex, de törvény
szabályoz és nevesít, a tipikus, nevesített szerződések körében soroljam. Nem látom
be, hogy például a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvényben nevesített és
304 Dr. Bíró György: A típusalkotás kérdései és a szerződési szabadság. In: Magyar polgári jog
Szerződési alaptípusok Novotni Alapítvány a Magányjog Fejlesztésért Kiadó Miskolc, 1997. 18. p.
222