MISKOLCI EGYETEM

észletezetten – más szerzők felfogásához csatlakoznék, igazolva azt a jelenséget,
hogy a szerződési rendszer felépítését minden szerző eltérően vázolja fel.
Nemcsak napjainkban, de századokra visszamenőleg is uralkodó és
elsődlegesen alkalmazott osztályozási szempont, hogy a szerződés szerepel-e az
adott ország polgári jogi kódexében, avagy sem. Amikor tehát nevesített illetve nem
nevesített (Nizsalovszky szerint nevezetlen) szerződés között teszünk különbséget,
akkor nem azt vizsgáljuk, hogy az adott kötelem általában kapott e nevet akár a
jogalkotótól, akár a bíróságtól, akár a gyakorlattól, hanem aszerint különböztetünk,
hogy az adott szerződés szerepel-e a kódexben, nevesített-e a törvénykönyvben,
avagy sem. Az a szerződéstípus, amelyik szerepel, azokat nevesített (nominát)
szerződéseknek nevezzük, míg minden olyan szerződés, amely nem szerepel benne,
azok a nem nevesített – azaz törvénykönyvben nem nevesített – innominát
szerződések csoportjába tartozik.
Ez – a törvénykönyvben szabályozottság – a választóvonal a klasszikusok
szerint a tipikus és atipikus kategóriák megkülönböztetése tekintetében is. Ha a
jogalkotó nevesített egy szerződéstípust, akkor egyszersmind tipizálta is, hiszen
annak a tipikus ismérveit, jellemzőit foglalta rendszerbe. A jogszabályi rendezés és
nevesítés az, amely meghatározza típusjegyeket, azaz tipizál, ezáltal minősülnek
tipikus szerződéseknek. Minden más szerződés, amely ebbe a kategóriába nem
sorolható be, kívül esik a tipikus szerződések körén, vagyis atipikus.
A csoportosítás kérdésében ezt a vonalat viszi tovább Novotni Zoltán is. “A
tipizálás szempontjából a polgári jogban az alábbi szerződési formákat
különböztetjük meg:
a.) A Ptk-ban megnevezett és szabályozott, nevesített szerződések,
b.) egyéb jogszabályban szabályozott, nevesített szerződések
c.) jogszabályokban szereplő, nevesítetlen (innominát) szerződések,
d.) jogszabályokban nem rendezett, a gyakorlatban előforduló, szokásos
elnevezéssel rendelkező atipikus szerződések.” 303
303 Dr. Novotni Zoltán: A kötelmi jog általános és különös része Magyar polgári jog Kötelmi jog
Különös rész Tankönyvkiadó Budapest 1988.7-9. oldal
221