MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM
Mint fentebb láttuk, az egyes értékpapírokra vonatkozó jogszabályok legnagyobb része már a nyolcvanas években megszületett, azonban annak szabályozása, hogy ezeket az értékpapírokat milyen szabályok keretein belül lehet forgalmazni, miként lehet velük kereskedni, ügyleteket kötni, a kilencvenes évekre maradt. 1990-ben jelent meg az első Értékpapírtörvény (1990. évi VI. számú törvény), majd 1996-ban a második Értékpapírtörvény (1996. évi CXI. számú törvény), amely az értékpapírok kibocsátásra, forgalmazására, kereskedelmére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazták. Ezek a szabályok már olyan ügyletekre, szerződéses viszonyokra vonatkozó normákat állítottak fel, amelyeken belül az értékpapírok játsszák a főszerepet. Az Értékpapírtörvényekben megfogalmazott, a befektetési szolgáltatásokra vonatkozó normacsoport egyszersmind – mint ahogy ezt 1996 óta vallom – egy új szerződéstípus megteremtéséhez vezetett. A rendszerváltást követően és az azóta eltelt több, mint húsz évben a gazdasági élet alapvető változáson ment keresztül. Ennek hatására a piacgazdaságra való áttérés egyik jelentős következménye az értékpapírok, majd pedig az értékpapírügyletek, (amelyek a tőkepiac működésének nélkülözhetetlen elemei) kialakulása, megjelenése a gazdaságban és a jogrendszerünkben. A másik hatása pedig, hogy – meghaladva a fentebb idézett Ptk. novella rendelkezését – új szerződéstípusok keletkeztek, amelyek már a piacgazdaság, illetve a tőkepiac igényeit hivatottak kielégíteni. Ezeknek az új szerződéstípusoknak az a közös jellemzőjük, hogy nem szerepelnek a jelenlegi Polgári Törvénykönyvben, azonban a hektikus jogi szabályozástól függetlenül, illetve jogi szabályozás hiányában is kétségtelenül létrejöttek és a gazdasági életben igen nagy jelentőségre tettek szert. 2. Új szerződéstípusok megjelenése A mai magyar jogrendszert vizsgálva megállapítható, hogy a rendszerváltást követően mind a nevesített, mind a nem nevesített szerződések köre nagymértékben bővült. Különbséget tehetünk e szerződések között aszerint is, hogy milyen szintű, jellegű, és körű jogi szabályozásban részesültek. a.) Bizonyos szerződéstípusok önálló törvényi szabályozást kaptak. E körbe tartozik a közraktári szerződés, amelyet az 1996. évi XLVIII. számú 22
közraktározásról szóló törvény hozott létre. Ez a szerződés, bár lényegét tekintve vegyes jellegű, hiszen a letét és a fuvarozás szabályanyagát ötvözi, de mivel önálló, törvényi szabályozást kapott, amelyben a jogalkotó nevesíti is, ezért nominát szerződésnek minősül. Erre példaként említhető még a társasági szerződés, melynek szabályai a 2006. évi IV. törvényben 16 , továbbá a koncessziós szerződés, melynek szabályai az 1991. évi XVI. számú törvényben kaptak helyet. Sajátos új jogintézményként jelent meg a magyar jogrendszerben a fogyasztói szerződés. A 2002. évi XXXVI. számú törvénnyel került a Polgári Törvénykönyvbe a fogyasztói szerződés fogalom meghatározása, amely gyűjtőkategória. Az e körbe tartozó egyes szerződések, illetve szerződéskötési módszerek szabályanyagát pedig a fogyasztóvédelmi törvény és egyéb jogszabályok tartalmazzák. b.) Vannak olyan új típusú jogviszonyok is, amelyek nem önállóan ugyan, de széleskörű és részletes törvényi szabályozást kaptak, azonban a jogalkotó adós marad azzal, hogy nevet adjon az új intézménynek, így a gyakorlatra vár ez a feladat. Ennek tipikus példája az a szerződés, amely befektetési szolgáltatás nyújtására irányul. A piacgazdaság működésének mozgatórugóját a befektetések képezik. Rendkívüli jelentősége van tehát, hogy a befektetési tárgyú ügyleteket milyen módon szabályozzák. E tekintetben három nagy jelentőségű törvényt kell említeni, nevezetesen az értékpapírtörvényeket 17 , a tőkepiaci törvényt 18 , és a befektetési vállalkozásokról szóló törvényt 19 . c.) A kilencvenes években megjelent több olyan új szerződés is, amelyek önálló és teljes körű szabályozást nem kaptak, de bizonyos rájuk vonatkozó 16 A társasági szerződést a gazdasági társaságok újbóli szabályozásának megjelenésétől törvényben rendezték, nevezetesen az 1988. évi VI. számú törvényben és az 1997. évi CXLIV. számú törvényben. 17 Az 1990. évi VI. törvény egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről (I.Épt.) és az 1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről (II.Épt.) 18 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 19 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól 23
- Page 1 and 2: MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDO
- Page 3 and 4: A Phd. értekezés szerkezete könn
- Page 5 and 6: Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .......
- Page 7 and 8: III. FEJEZET ......................
- Page 9 and 10: 1.2. Kombinációs elmélet .......
- Page 11 and 12: BEVEZETÉS 1. A téma jelentősége
- Page 13 and 14: Az értékpapírokkal és értékpa
- Page 15 and 16: amelyek ugyan megtalálhatók a fel
- Page 17: 5. A dolgozat célja Dolgozatom cé
- Page 20 and 21: 1. Az értékpapírokra vonatkozó
- Page 24 and 25: észletszabályokat több (más tá
- Page 26 and 27: keletkező jövedelmek fogyasztásr
- Page 28 and 29: ügyleteket. A tőzsdén kívüli
- Page 30 and 31: A befektetések célja és iránya
- Page 32 and 33: efektetés kockázat nélkül, - a
- Page 34 and 35: Az intézményi befektetők nem a s
- Page 36 and 37: 4.3.6. Befektetők csoportosítása
- Page 38 and 39: Egyetértek ezzel a felfogással,
- Page 40 and 41: Befektetési szolgáltatónak minő
- Page 42 and 43: megállapítható, hogy azok több-
- Page 44 and 45: Ezen az alanyi körön kívül a Ma
- Page 46 and 47: szerint indokolatlan volt a kibocs
- Page 48 and 49: Államadósság Kezelő Központ Zr
- Page 50 and 51: A jogalkotó egyébként sem „var
- Page 52 and 53: amelynek fő tevékenysége a befek
- Page 54 and 55: A lakossági ügyfél szakmai ügyf
- Page 56 and 57: tőkepiac hatásaitól teszi függ
- Page 58 and 59: Befektetési szolgáltatási tevék
- Page 60 and 61: nonprofit gazdasági társaságok m
- Page 62 and 63: Mint látható a befektetési szolg
- Page 64 and 65: azt is, hogy az ajánlott befektet
- Page 66 and 67: 3.1.1.4. Szerződéskötés megtaga
- Page 68 and 69: 3.1.2.1. Díjhoz való jog A befekt
- Page 70 and 71: az általa elérni kívánt befekte
Mint fentebb láttuk, az egyes értékpapírokra vonatkozó jogszabályok<br />
legnagyobb része már a nyolcvanas években megszületett, azonban annak<br />
szabályozása, hogy ezeket az értékpapírokat milyen szabályok keretein belül lehet<br />
forgalmazni, miként lehet velük kereskedni, ügyleteket kötni, a kilencvenes évekre<br />
maradt. 1990-ben jelent meg az első Értékpapírtörvény (1990. évi VI. számú<br />
törvény), majd 1996-ban a második Értékpapírtörvény (1996. évi CXI. számú<br />
törvény), amely az értékpapírok kibocsátásra, forgalmazására, kereskedelmére<br />
vonatkozó rendelkezéseket tartalmazták. Ezek a szabályok már olyan ügyletekre,<br />
szerződéses viszonyokra vonatkozó normákat állítottak fel, amelyeken belül az<br />
értékpapírok játsszák a főszerepet. Az Értékpapírtörvényekben megfogalmazott, a<br />
befektetési szolgáltatásokra vonatkozó normacsoport egyszersmind – mint ahogy ezt<br />
1996 óta vallom – egy új szerződéstípus megteremtéséhez vezetett.<br />
A rendszerváltást követően és az azóta eltelt több, mint húsz évben a gazdasági<br />
élet alapvető változáson ment keresztül. Ennek hatására a piacgazdaságra való áttérés<br />
egyik jelentős következménye az értékpapírok, majd pedig az értékpapírügyletek,<br />
(amelyek a tőkepiac működésének nélkülözhetetlen elemei) kialakulása, megjelenése<br />
a gazdaságban és a jogrendszerünkben.<br />
A másik hatása pedig, hogy – meghaladva a fentebb idézett Ptk. novella<br />
rendelkezését – új szerződéstípusok keletkeztek, amelyek már a piacgazdaság, illetve<br />
a tőkepiac igényeit hivatottak kielégíteni.<br />
Ezeknek az új szerződéstípusoknak az a közös jellemzőjük, hogy nem<br />
szerepelnek a jelenlegi Polgári Törvénykönyvben, azonban a hektikus jogi<br />
szabályozástól függetlenül, illetve jogi szabályozás hiányában is kétségtelenül<br />
létrejöttek és a gazdasági életben igen nagy jelentőségre tettek szert.<br />
2. Új szerződéstípusok megjelenése<br />
A mai magyar jogrendszert vizsgálva megállapítható, hogy a rendszerváltást<br />
követően mind a nevesített, mind a nem nevesített szerződések köre nagymértékben<br />
bővült. Különbséget tehetünk e szerződések között aszerint is, hogy milyen szintű,<br />
jellegű, és körű jogi szabályozásban részesültek.<br />
a.) Bizonyos szerződéstípusok önálló törvényi szabályozást kaptak. E<br />
körbe tartozik a közraktári szerződés, amelyet az 1996. évi XLVIII. számú<br />
22
Change language