MISKOLCI EGYETEM

MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM

uni.miskolc.hu
from uni.miskolc.hu More from this publisher
21.10.2014 Views

Mint fentebb láttuk, az egyes értékpapírokra vonatkozó jogszabályok legnagyobb része már a nyolcvanas években megszületett, azonban annak szabályozása, hogy ezeket az értékpapírokat milyen szabályok keretein belül lehet forgalmazni, miként lehet velük kereskedni, ügyleteket kötni, a kilencvenes évekre maradt. 1990-ben jelent meg az első Értékpapírtörvény (1990. évi VI. számú törvény), majd 1996-ban a második Értékpapírtörvény (1996. évi CXI. számú törvény), amely az értékpapírok kibocsátásra, forgalmazására, kereskedelmére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazták. Ezek a szabályok már olyan ügyletekre, szerződéses viszonyokra vonatkozó normákat állítottak fel, amelyeken belül az értékpapírok játsszák a főszerepet. Az Értékpapírtörvényekben megfogalmazott, a befektetési szolgáltatásokra vonatkozó normacsoport egyszersmind – mint ahogy ezt 1996 óta vallom – egy új szerződéstípus megteremtéséhez vezetett. A rendszerváltást követően és az azóta eltelt több, mint húsz évben a gazdasági élet alapvető változáson ment keresztül. Ennek hatására a piacgazdaságra való áttérés egyik jelentős következménye az értékpapírok, majd pedig az értékpapírügyletek, (amelyek a tőkepiac működésének nélkülözhetetlen elemei) kialakulása, megjelenése a gazdaságban és a jogrendszerünkben. A másik hatása pedig, hogy – meghaladva a fentebb idézett Ptk. novella rendelkezését – új szerződéstípusok keletkeztek, amelyek már a piacgazdaság, illetve a tőkepiac igényeit hivatottak kielégíteni. Ezeknek az új szerződéstípusoknak az a közös jellemzőjük, hogy nem szerepelnek a jelenlegi Polgári Törvénykönyvben, azonban a hektikus jogi szabályozástól függetlenül, illetve jogi szabályozás hiányában is kétségtelenül létrejöttek és a gazdasági életben igen nagy jelentőségre tettek szert. 2. Új szerződéstípusok megjelenése A mai magyar jogrendszert vizsgálva megállapítható, hogy a rendszerváltást követően mind a nevesített, mind a nem nevesített szerződések köre nagymértékben bővült. Különbséget tehetünk e szerződések között aszerint is, hogy milyen szintű, jellegű, és körű jogi szabályozásban részesültek. a.) Bizonyos szerződéstípusok önálló törvényi szabályozást kaptak. E körbe tartozik a közraktári szerződés, amelyet az 1996. évi XLVIII. számú 22

közraktározásról szóló törvény hozott létre. Ez a szerződés, bár lényegét tekintve vegyes jellegű, hiszen a letét és a fuvarozás szabályanyagát ötvözi, de mivel önálló, törvényi szabályozást kapott, amelyben a jogalkotó nevesíti is, ezért nominát szerződésnek minősül. Erre példaként említhető még a társasági szerződés, melynek szabályai a 2006. évi IV. törvényben 16 , továbbá a koncessziós szerződés, melynek szabályai az 1991. évi XVI. számú törvényben kaptak helyet. Sajátos új jogintézményként jelent meg a magyar jogrendszerben a fogyasztói szerződés. A 2002. évi XXXVI. számú törvénnyel került a Polgári Törvénykönyvbe a fogyasztói szerződés fogalom meghatározása, amely gyűjtőkategória. Az e körbe tartozó egyes szerződések, illetve szerződéskötési módszerek szabályanyagát pedig a fogyasztóvédelmi törvény és egyéb jogszabályok tartalmazzák. b.) Vannak olyan új típusú jogviszonyok is, amelyek nem önállóan ugyan, de széleskörű és részletes törvényi szabályozást kaptak, azonban a jogalkotó adós marad azzal, hogy nevet adjon az új intézménynek, így a gyakorlatra vár ez a feladat. Ennek tipikus példája az a szerződés, amely befektetési szolgáltatás nyújtására irányul. A piacgazdaság működésének mozgatórugóját a befektetések képezik. Rendkívüli jelentősége van tehát, hogy a befektetési tárgyú ügyleteket milyen módon szabályozzák. E tekintetben három nagy jelentőségű törvényt kell említeni, nevezetesen az értékpapírtörvényeket 17 , a tőkepiaci törvényt 18 , és a befektetési vállalkozásokról szóló törvényt 19 . c.) A kilencvenes években megjelent több olyan új szerződés is, amelyek önálló és teljes körű szabályozást nem kaptak, de bizonyos rájuk vonatkozó 16 A társasági szerződést a gazdasági társaságok újbóli szabályozásának megjelenésétől törvényben rendezték, nevezetesen az 1988. évi VI. számú törvényben és az 1997. évi CXLIV. számú törvényben. 17 Az 1990. évi VI. törvény egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről (I.Épt.) és az 1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről (II.Épt.) 18 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról 19 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól 23

Mint fentebb láttuk, az egyes értékpapírokra vonatkozó jogszabályok<br />

legnagyobb része már a nyolcvanas években megszületett, azonban annak<br />

szabályozása, hogy ezeket az értékpapírokat milyen szabályok keretein belül lehet<br />

forgalmazni, miként lehet velük kereskedni, ügyleteket kötni, a kilencvenes évekre<br />

maradt. 1990-ben jelent meg az első Értékpapírtörvény (1990. évi VI. számú<br />

törvény), majd 1996-ban a második Értékpapírtörvény (1996. évi CXI. számú<br />

törvény), amely az értékpapírok kibocsátásra, forgalmazására, kereskedelmére<br />

vonatkozó rendelkezéseket tartalmazták. Ezek a szabályok már olyan ügyletekre,<br />

szerződéses viszonyokra vonatkozó normákat állítottak fel, amelyeken belül az<br />

értékpapírok játsszák a főszerepet. Az Értékpapírtörvényekben megfogalmazott, a<br />

befektetési szolgáltatásokra vonatkozó normacsoport egyszersmind – mint ahogy ezt<br />

1996 óta vallom – egy új szerződéstípus megteremtéséhez vezetett.<br />

A rendszerváltást követően és az azóta eltelt több, mint húsz évben a gazdasági<br />

élet alapvető változáson ment keresztül. Ennek hatására a piacgazdaságra való áttérés<br />

egyik jelentős következménye az értékpapírok, majd pedig az értékpapírügyletek,<br />

(amelyek a tőkepiac működésének nélkülözhetetlen elemei) kialakulása, megjelenése<br />

a gazdaságban és a jogrendszerünkben.<br />

A másik hatása pedig, hogy – meghaladva a fentebb idézett Ptk. novella<br />

rendelkezését – új szerződéstípusok keletkeztek, amelyek már a piacgazdaság, illetve<br />

a tőkepiac igényeit hivatottak kielégíteni.<br />

Ezeknek az új szerződéstípusoknak az a közös jellemzőjük, hogy nem<br />

szerepelnek a jelenlegi Polgári Törvénykönyvben, azonban a hektikus jogi<br />

szabályozástól függetlenül, illetve jogi szabályozás hiányában is kétségtelenül<br />

létrejöttek és a gazdasági életben igen nagy jelentőségre tettek szert.<br />

2. Új szerződéstípusok megjelenése<br />

A mai magyar jogrendszert vizsgálva megállapítható, hogy a rendszerváltást<br />

követően mind a nevesített, mind a nem nevesített szerződések köre nagymértékben<br />

bővült. Különbséget tehetünk e szerződések között aszerint is, hogy milyen szintű,<br />

jellegű, és körű jogi szabályozásban részesültek.<br />

a.) Bizonyos szerződéstípusok önálló törvényi szabályozást kaptak. E<br />

körbe tartozik a közraktári szerződés, amelyet az 1996. évi XLVIII. számú<br />

22

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!