MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Miskolczi Bodnár Péter szerint az atipikus szerződések az alábbi csoportba<br />
sorolhatók: az egyedi-egyszeri szerződések, a vegyes szerződések és a nevesített<br />
atipikus szerződések.<br />
Az egyedi-egyszeri szerződés egy adott élethelyzetre épül, nem ismétlődő<br />
magatartást, hanem egyszeri viszonyt szabályoz. Az ilyen szerződések nem<br />
rendelkeznek önálló névvel, a felek szerződésnek, együttműködési megállapodásnak<br />
nevezik el őket ezzel is jelezve, hogy az ismert szerződéstípus nem vagy csak<br />
analógia útján alkalmazható.<br />
A vegyes szerződések olyan ügyletek, amelyek két vagy több tipikus szerződés<br />
elemeit olvasztják magukba, a normák azonban nem konkurálnak egymással. Egyik<br />
mögöttes joganyag sem fedi le a jogviszonyt a maga teljességében, hanem mindkét<br />
normahalmaz a jogviszonynak csak arra a részére vonatkozik, amely az adott<br />
típushoz tartozik.<br />
A nevesített atipikus szerződések rendelkeznek stabil vonásokkal, többékevésbé<br />
állandónak tekinthető jellemzőkkel és a gazdasági forgalomban többkevesebb<br />
gyakorisággal visszatérő kapcsolatokat szabályoznak, ezért a jogalkotás<br />
különböző szeleteiben is önálló névvel jelölik ezeket.<br />
A szerző tanulmányában az osztályozáson túl számba veszi az atipikus<br />
szerződések főbb sajátosságait is. Eszerint az atipikus megjelölés már a nevében<br />
hordozza legfőbb tulajdonságát, azt, hogy nem sorolható egyik szerződéstípusba<br />
sem. Az atipikus szerződés nem jelent negatív értékítéletet, éppúgy érvényes, és<br />
kikényszeríthető, éppúgy hatályba lép, módosítható, és ugyanúgy szűnik meg, mint a<br />
tipikus szerződés. Az atipikus szerződések jellemzően a felek közötti hosszabb távú<br />
kapcsolatot szabályoznak, amely alapján a felek között tartós-huzamos<br />
együttműködés jön létre. Az atipikus szerződések piaci kapcsolatot szabályoznak,<br />
mindig a gyakorlatban alakulnak ki és bizonyos érési, letisztulási folyamatot<br />
követően kapnak jogi szabályozást. 290 Napjaink jogirodalmában a lízing, a faktoring<br />
és a franchising Miskolczi-Bodnár Péteren kívül több más szerzőt is arra inspirált,<br />
hogy ezen új, sajátos szerződéseket vizsgálva, azok keretein túlmutató, általános<br />
érvényű megállapításokat tegyenek az atipikus, illetve a vegyes szerződések<br />
290 Miskolczi Bodnár Péter: Atipikus szerződések (lízing, faktoring, franchise). Gazdaság és Jog 1997.<br />
1. szám, valamint a szintén e cikket feldolgozó Dr. Lukács Mónika - Dr. Sándor István - Dr. Szűcs<br />
Brigitta: Új típusú szerződések és azok gyakorlata a gazdasági életben HVGORAC Lap-és<br />
Könyvkiadó Kft.Budapest 2003. (96-97. p.)<br />
217
Change language