MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A klasszikus római jog a szerződési típusok változatos skáláját és a stipulátio<br />
széleskörű lehetőségeit teremtette meg, de ezzel együtt mégis csak az előírt<br />
sablonokba és formai kötöttségekbe szorítva ismerte el az árukapcsolatokat.<br />
Ezt követően az árutermelés egyszerű viszonyai között a szerződések<br />
tipizálásának, a szerződéstípusok kialakításának volt a jelentősége, hogy a jog csak<br />
ezeknek a típusoknak a körébe illő szerződésekhez nyújtott segítséget. Ebben a<br />
történelmi időszakban a szerződéstípusoknak tehát az volt a funkciója, az volt az<br />
értelme, hogy jogvédelmet biztosítson az ügyletkötőknek.<br />
A tipizálás e funkciója a XIX. század fordulójára szűnt meg. Az árutermelés<br />
uralkodóvá válását követően ugyanis megváltozott a jog alapállása a magánjogi<br />
szerződésekkel kapcsolatban. A szabad versenyes kapitalizmus magánjoga feloldja a<br />
korlátként jelentkező típuskényszert, felszabadítja a vagyoni forgalmat. A klasszikus<br />
kapitalizmus magánjoga azonban még nem kívánta az egyes szerződéstípusok<br />
szabályait a magánkezdeményezés korlátaiként megjeleníteni, erre majd később, a<br />
tőkés társadalom ellentmondásainak enyhítéseként a kógens normák szerződési<br />
szabályokba történő beépítésekor kerül sor. 285 „A típusszabadság elve ezzel a<br />
szerződéstípusok gondosan felépített épülete fölé kerül: a szerződő partnerek<br />
eltérhetnek az egyes típusoktól, vegyítheti azokat, ahogy gazdasági céljaik<br />
megkívánják. Ez még akkor is jelentős funkcióváltás, ha a vagyoni forgalom zöme<br />
változatlanul az életszerűen kialakított tipikus szerződések, nevesített ügyletek<br />
keretében bonyolódik.” 286<br />
Vékás szerint a vegyes szerződéssel kapcsolatos viták magával a fogalommal<br />
kezdődnek, mivel majdnem minden szerző eltérő kontúrokkal húzza meg a vegyes<br />
szerződés határait, mégis szerinte – az általa vizsgált szerzők elméleteit tekintve –<br />
általánosnak mondható felfogás szerint contractus mixtusnak minősülnek azok az<br />
ügyletek, amelyeket adott konkrét formájukban a törvény nem szabályoz ugyan, de<br />
összetevő elemeik vagy legalábbis azok egy része – különböző szerződéstípusoknál –<br />
jogi, törvényi alakot ölt. 287<br />
285 Vékás: idézett mű 73. p.<br />
286 Vékás: idézett mű 74. p.<br />
287<br />
Vékás Lajos e fogalom alkotásnál utal rá, hogy Bruno von Büren (Schweizerisches<br />
Obligationenrecht Besonderer Teil, Zürich 1972.) a vegyes szerződéseket az atipikus ügyletek közé<br />
sorolja.<br />
215
Change language