MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A XX. század második felének kétségtelenül egyik legjelentősebb teoretikusa<br />
Eörsi Gyula. A hetvenes években kifejtett nézetei szerint annak a kornak a szerződési<br />
jogára jellemző jelenség a szerződéstípusok oldódása. „A szabványosítás<br />
egységesítést jelent. Ugyanakkor az ellenkező tendencia is megfigyelhető. A<br />
szerződések csak viszonylag szűkebb körökre nézve szabványosíthatók. Ezért a<br />
szabványosítás közrehat a hagyományos szerződéstípusok felparcellázódásában,<br />
határozott körvonalú szerződési modelleket alakít ki a szerződéstípusokon belül vagy<br />
több szerződéstípus elemeinek vegyítésével.” 280 Eörsi Gyula a szerződések<br />
rendszerezése, a szerződésfajták csoportosítása terén is máig ható gondolatokat<br />
fejtett ki. Eszerint az egyes szerződésfajták (szerződéstípusok) aszerint jönnek létre,<br />
hogy mely szerződések válnak fontosakká és gyakorikká a társadalom adott fejlődési<br />
szakaszában. Kialakulásuk pedig úgy megy végbe, hogy a szerződések közös<br />
szabályaitól eltérő közös jellegzetességeik alapján határolódnak el egymástól. Az<br />
eltérő jellegzetességek pedig abból fakadnak, hogy az egyes szerződésfajták más és<br />
más természetű gazdasági folyamatokat bonyolítanak le. Az egyes szerződésfajták<br />
saját vonásai az illető szerződésfajta gazdasági – társadalmi rendeltetéséből és ennek<br />
alapján az általuk biztosított szolgáltatás sajátosságaiból erednek.<br />
A gazdasági életben azonban nem szerződésfajták, hanem konkrét szerződések<br />
fordulnak elő. Ezeknek bizonyos gyakran előforduló csoportjai az alapul fekvő<br />
gazdasági folyamatok sajátosságai alapján bizonyos közös, a szerződések más<br />
csoportjaitól eltérő jogi jellegzetességeket mutatnak. Minthogy a szerződések<br />
tartalmát a társadalmi érdekeiknek megfelelően a szerződéskötő felek maguk<br />
állapítják meg, az egyes szerződésfajtáknak nincs zárt száma, és általában nincs<br />
olyan szabály, amely kötelezően előírná, hogy valamely szerződésnek egy adott<br />
szerződésfajtába kell beletartoznia. Ezért gyakoriak az úgynevezett vegyes<br />
szerződések. Vegyes szerződésen az olyan szerződést értjük, amelyben több<br />
nevesített szerződéstípus elemei találhatók meg. Az is előfordulhat, hogy a felek által<br />
kötött szerződés semmilyen nevesített szerződésfajtába nem tartozik (atipikus vagy<br />
innominát szerződés). Ilyenkor a jogvitát a szerződések általános szabályai szerint<br />
280 Eörsi Gyula: Kötelmi jog Általános rész. Tankönyvkiadó Budapest 1983. 42-43. oldal<br />
213
Change language