MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
mögöttes joganyagot képez.” 276 Alapvetően akceptálom azt a felfogást, amely a<br />
nagyobb jelentőségű jogszabályokat korrelálni akarja a Ptk-val azzal, hogy mögöttes<br />
jogszabállyá kívánná teszi azt, de én nem tartom ezt feltétlenül fontosnak és<br />
lehetségesnek sem minden nagyobb jelentőségű – kötelmi viszonyokat (is)<br />
szabályozó – törvény esetében.<br />
Felmerül a kérdés, hogy tovább tágítható-e a kör. A nevesített szerződések<br />
csoportjába a Ptk-ban szabályozott szerződések és a külön jogszabályokban<br />
szabályozott szerződések körén túl ide sorolhatók-e azok a kötelmek is, – pusztán<br />
azért mert saját nevük van –, amelyek a „gazdasági életben önálló elnevezéssel, és<br />
sajátos tartalommal bíró szerződéstípusként honosodtak meg”? 277<br />
Megítélésem szerint indokolt a nevesített szerződések – klasszikusaink<br />
felfogásához képest – tágabb értelmű felfogása, a nevesített szerződések tágabb<br />
körének megrajzolása, de ez nem terjedhet odáig, hogy e körbe bevonjuk a névvel<br />
ugyan rendelkező, de jogszabályi megfogalmazást nem nyert kötelmeket is.<br />
2. A vegyes szerződésekről alkotott felfogások a XX. század második<br />
felében<br />
A vegyes szerződésekre vonatkozó – zömében a XX. század fordulóján keletkezett –<br />
elméletek bár felismerik ugyan a szerződések vegyülésének lehetőségét, de<br />
alapvetően a római jogi gyökerekből kinőtt kontinentális szerződéstípusok talaján<br />
állnak. Később jelennek meg azok a teoretikusok, akik nemcsak a kontinentális<br />
szerződéstípusok fennálló – pandektista kategóriákból álló – rendszerét vitatják, de<br />
egyáltalán a szerződések tipizálását is szükségtelennek tartják. Hoeniger egyenesen<br />
odáig megy, hogy a jogtudomány faladatául tűzte a „típusok feldarabolását, elemeire<br />
bontását”. 278 Ezek a szélsőséges vagy kevésbé szélsőséges kritikák egyértelműen azt<br />
jelzik, hogy „mélyreható ellentmondás feszül a törvényi tipizálás statikus jellege és<br />
az életviszonyok folytonos dinamizmusa között.” 279<br />
276 Bíró György: Kötelmi jog Közös szabályok Szerződéstan. Novotni Kiadó Miskolc, 2004.42. old.)<br />
277 Dr. Lukács Mónika - Dr. Sándor István - Dr. Szűcs Brigitta: Új típusú szerződések és azok<br />
gyakorlata a gazdasági életben HVGORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. (89.old)<br />
278 Vékás Lajos: A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai Akadémia Kiadó, Budapest, 1977.<br />
100.p.<br />
279 Eörsi Gyula: Összehasonlító polgári jog Akadémia Kiadó, Budapest 1975. 391. p.<br />
212