21.10.2014 Views

MISKOLCI EGYETEM

MISKOLCI EGYETEM

MISKOLCI EGYETEM

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

mögöttes joganyagot képez.” 276 Alapvetően akceptálom azt a felfogást, amely a<br />

nagyobb jelentőségű jogszabályokat korrelálni akarja a Ptk-val azzal, hogy mögöttes<br />

jogszabállyá kívánná teszi azt, de én nem tartom ezt feltétlenül fontosnak és<br />

lehetségesnek sem minden nagyobb jelentőségű – kötelmi viszonyokat (is)<br />

szabályozó – törvény esetében.<br />

Felmerül a kérdés, hogy tovább tágítható-e a kör. A nevesített szerződések<br />

csoportjába a Ptk-ban szabályozott szerződések és a külön jogszabályokban<br />

szabályozott szerződések körén túl ide sorolhatók-e azok a kötelmek is, – pusztán<br />

azért mert saját nevük van –, amelyek a „gazdasági életben önálló elnevezéssel, és<br />

sajátos tartalommal bíró szerződéstípusként honosodtak meg”? 277<br />

Megítélésem szerint indokolt a nevesített szerződések – klasszikusaink<br />

felfogásához képest – tágabb értelmű felfogása, a nevesített szerződések tágabb<br />

körének megrajzolása, de ez nem terjedhet odáig, hogy e körbe bevonjuk a névvel<br />

ugyan rendelkező, de jogszabályi megfogalmazást nem nyert kötelmeket is.<br />

2. A vegyes szerződésekről alkotott felfogások a XX. század második<br />

felében<br />

A vegyes szerződésekre vonatkozó – zömében a XX. század fordulóján keletkezett –<br />

elméletek bár felismerik ugyan a szerződések vegyülésének lehetőségét, de<br />

alapvetően a római jogi gyökerekből kinőtt kontinentális szerződéstípusok talaján<br />

állnak. Később jelennek meg azok a teoretikusok, akik nemcsak a kontinentális<br />

szerződéstípusok fennálló – pandektista kategóriákból álló – rendszerét vitatják, de<br />

egyáltalán a szerződések tipizálását is szükségtelennek tartják. Hoeniger egyenesen<br />

odáig megy, hogy a jogtudomány faladatául tűzte a „típusok feldarabolását, elemeire<br />

bontását”. 278 Ezek a szélsőséges vagy kevésbé szélsőséges kritikák egyértelműen azt<br />

jelzik, hogy „mélyreható ellentmondás feszül a törvényi tipizálás statikus jellege és<br />

az életviszonyok folytonos dinamizmusa között.” 279<br />

276 Bíró György: Kötelmi jog Közös szabályok Szerződéstan. Novotni Kiadó Miskolc, 2004.42. old.)<br />

277 Dr. Lukács Mónika - Dr. Sándor István - Dr. Szűcs Brigitta: Új típusú szerződések és azok<br />

gyakorlata a gazdasági életben HVGORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. (89.old)<br />

278 Vékás Lajos: A szerződési rendszer fejlődési csomópontjai Akadémia Kiadó, Budapest, 1977.<br />

100.p.<br />

279 Eörsi Gyula: Összehasonlító polgári jog Akadémia Kiadó, Budapest 1975. 391. p.<br />

212

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!