MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A fentebb részletezett elméletek és felfogások szerint a vegyes szerződés<br />
általánosan elfogadott fogalmaként rögzíthetjük azt a hoenigeri meghatározást, hogy<br />
a vegyes szerződések átmenetet jelentenek a tipikus és az atipikus szerződések<br />
között, melyek többféle nevesített (intézményesített) szerződéstípus jellemző elemeit<br />
egyesítik magukban.<br />
Sajátos azonban, hogy amikor a régebbi korok jogtudósai a nevesített<br />
szerződésekről beszélnek, akkor kizárólag a kötelmi jog különös részében<br />
meghatározott szerződéstípusokhoz, – illetve a fentebb idézett német szerzők a BGBhez<br />
– viszonyítanak. Szladits kifejezetten le is szögezi, hogy a tipizált, nevesített<br />
kötelmek azok, amelyek „a kötelmi jog különös részében sorakoznak egymás<br />
mellé”. 275 Ezzel szerintem ezek a szerzők szűkítést hajtottak végre, és ezáltal<br />
behatárolták a vegyes szerződések körét is. Szorosan értelmezik a nevesített<br />
szerződéseket, hiszen csak a kódexben szereplő szerződéseket tekintik annak, és a<br />
vegyülést is csak ezek között a szerződések között ismerik el. Ez a felfogás nem fedi<br />
le azokat a szerződéseket, amelyeket nem törvénykönyv, hanem egyéb jogszabály<br />
rendez, így értelemszerűen nem fedi le az olyan vegyüléseket sem, amikor<br />
törvénykönyvben szereplő szerződés, és törvénykönyvön kívüli, de jogszabályban<br />
szabályozott szerződés keveredik egymással.<br />
Elképzelhető, hogy a múlt század közepéig ez a szűkítő nézet alkalmazható<br />
volt, azonban megítélésem szerint korunkban ez az álláspont már nem tartható fenn.<br />
Nevesített kötelemnek nemcsak azok a szerződések tekinthetők és tekintendők,<br />
amelyek a Polgári Törvénykönyvben helyet kaptak és kapnak, hanem az olyan<br />
szerződések is, amelyeket nem a Ptk. szabályoz, hanem más törvényi szintű<br />
jogszabály. Ebbe az irányba mutat Bíró György nézete is amikor kifejti hogy „a<br />
kötelmi helyzetek felleltározhatatlanságából is következően a Ptk-n kívül más<br />
jogszabályok is szabályoznak kötelmi jogviszonyokat. Külön törvények<br />
szabályozzák pl. a gazdasági társaságok, a szerencsejáték, a bankügyletek, az<br />
értékpapírügyletek, a koncessziós értékesítés speciális jogviszonyait. Az ilyen<br />
speciális szabályozás akkor jelentkezik megfelelően jogrendszerünkben, ha e<br />
jogforrásokra vonatkozóan a Ptk. az 1. §(1) bekezdésében biztosított kódex-jelleggel<br />
275 Lásd korábban a 143. oldalon kifejteteket<br />
211
Change language