MISKOLCI EGYETEM

szerződés tényállásában olyan elemek is vannak, amelyek más típusra jellemzőek,
akkor állás kell foglalni, melyik típus elemei vannak többségbe, melyek dominálnak,
és ehhez képest kell a szerződést egyik vagy másik típus körébe tartozónak
minősíteni. Ez a felfogás a szerződéseknek csak két csoportját ismeri el, a
hagyományosan kialakult nominát és innominát szerződéseket, de nem ismeri el e
szerződések kombinációit. „A nevesített szerződések uralkodó szolgáltatása
valamely történetileg már polgárjogot nyert szolgáltatási faj, a nem nevesítetteké
pedig a gazdasági fejlődés során kialakult, de még nem intézményesített szolgáltatás;
olyan szerződés, amelynek több különféle minősítést indokoló, uralkodó
szolgáltatása volna, nincsen.” 264 E felfogás és egyben az abszorpciós elmélet
legjelentősebb képviselője Lotmar, aki a vegyes szerződések tárgyáról írt
legfontosabb munkájában a szerződésekben szereplő tárgyi szolgáltatások jogi
megítélésére három lehetőséget ismer:
1. „többféle” szerződés feltételezése (kumuláció)
2. több szolgáltatást magában foglaló ”egy” szerződés feltételezése,
3. „egy” szerződés feltételezése, mely esetben azonban az egyes szolgáltatások
joghatásait kell alkalmazni (kombináció).
Lotmar végülis arra az álláspontra jut, hogy az egymás mellett kikötött
szolgáltatások megőrzik önállóságukat, mindegyik külön szerződés tárgyát képezi. 265
Megállapítható tehát, hogy az abszorpciós elmélet, valójában egyáltalán nem
ismeri el a vegyes szerződések létét, sőt még a nevesített szerződések kombinációit
sem, csak és kizárólag a hagyományosan kialakult nevesített szerződéseket fogadja
el.
Az abszorpciós módszernek, vagyis az egységes minősítési módszernek –
melyet előszeretettel alkalmazott a korabeli magyar bírói gyakorlat is – legnagyobb
hátránya az volt, hogy az „uralkodó szolgáltatás” kijelölése sok esetben csak
erőltetetten volt lehetséges, úgy, hogy a tényállás egyes elemei indokolatlanul
figyelmen kívül maradtak. Ezen túlmenően is mind elméletileg, mind gyakorlatilag
264 Dr. Villányi László: Kötelmi típusok. Vegyes szerződések. Magyar Magánjog IV. Kötelmi jog
Különös része (főszerkesztő: Dr. Szladits Károly). Grill Károly Könyvkiadó Vállalata Budapest
1942. (7. oldal)
265 Vitéz Zetelaky Tamás: A vegyes szerződések kérdése a német jogban. Ünnepi dolgozatok Dr
Szladits Károly egyetemi tanár 70. születésnapjára. Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter
Tudomány Egyetem Budapest, 1941. 109-110. oldal
207