MISKOLCI EGYETEM

II. FEJEZET
A VEGYES SZERZŐDÉSEK ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE
1. A vegyes szerződések felfogása és főbb elméletei a XX. század első
felében
„Rendkívül vitatott kérdés a vegyes szerződéseké. Ez az elnevezés olyan
szerződésekre vonatkozik, amelyeknek tartalma az intézményes szerződési
típusokban szereplő jellegzetes szolgáltatások közül többnek az összekapcsolódása a
hagyományos formáktól eltérő módon.” 258
Az idézett szerző a vegyes szerződésen belül megkülönböztet – a nagy német
teoretikusok nyomán – tiszta típusú vegyes szerződést és vegyes típusú vegyes
szerződést. Míg az előbbinél az egyik törvényes szerződési kategória típusos
tényállási elemei más szerződésnek vagy szerződéseknek atipikus tényállási
elemeivel kapcsolódnak, addig az utóbbi esetében a szerződés tartalma különböző
szerződések tipikus tényálláselemeinek összekapcsolódása. 259 A vegyes típusú
vegyes szerződéseken belül további csoportosítás is végezhető. A típusos tényállás
elemek ugyanis kétféle szempontból jöhetnek figyelembe, a szolgáltatások
összekapcsolódásának módja szerint és a szolgáltatások tartalma szerint.
A szolgáltatások kapcsolódása is többféle lehet. Az egyik a synallagmatikus
forma, ahol az egyik szolgáltatással szemben közvetlenül másik szolgáltatás áll, mint
az előbbinek az ellenértéke. Az úgynevezett társasági forma esetében a
szolgáltatások csak közvetett úton kapcsolódnak össze, tehát az egyik fél
szolgáltatása nem jut közvetlenül a másik félhez, hanem a társasági szerződés
258 Dr. Villányi László: Kötelmi típusok. Vegyes szerződések. Magyar Magánjog IV. Kötelmi jog
Különös része (főszerkesztő: Dr. Szladits Károly). Grill Károly Könyvkiadó Vállalata Budapest
1942. (2. oldal)
259 Dr. Villányi László: Kötelmi típusok. Vegyes szerződések. Magyar Magánjog IV. Kötelmi jog
Különös része (főszerkesztő: Dr. Szladits Károly). Grill Károly Könyvkiadó Vállalata Budapest
1942. (4-5. oldal)
205