MISKOLCI EGYETEM
Share Embed Flag
Download ePaper

MISKOLCI EGYETEM

MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM

uni.miskolc.hu
from uni.miskolc.hu More from this publisher
21.10.2014 Views

szűkítést jelent, amikor a szerződést a gazdasági szükségletek kielégítésének, az üzleti viszonyok lebonyolításának eszközeként határozzuk meg. A szerződések a gyakorlatban minden esetben egyediként jelennek meg, azonban az azonos vagy hasonló szükségleteket kielégítő szerződések értelemszerűen azonos vagy hasonló jellegzetességeket mutatnak fel, és az azonos vagy hasonló jegyek alapján csoportokat alkotnak. A szerződéstípusok a szerződések meghatározott ismérvek szerint kialakult csoportjai. Az azonos vagy hasonló jegyek mentén csoportosuló szerződések bizonyos hányada jogalkotói elismerésben részesül. „A jogalkotó kijelöli egy-egy szerződésre vonatkozó szabály alkalmazási körét és ilyen minőségükben évszázadok óta a magánjogi kódexek rendszerezésének alapegységei.” 253 Vannak tehát olyan szerződéscsoportok, amelyek történeti fejlődés eredményeként helyet kaptak valamely kódexben, törvénykönyvben, mint kodifikált, nevesített szerződések. A szerződési rendszerek részét azonban nemcsak azok a szerződések, szerződéscsoportok alkotják, amelyek hosszú évszázadok során érlelődtek, és jogalkotói elismerést kaptak, hanem olyanok is, amelyek ebben nem részesültek. Ezek a törvényben nem nevesített szerződések. A szerződéseket tehát a törvényi szabályozottság alapján oszthatjuk a nominát és innominát szerződések csoportjára. Nominát szerződésnek azok a szerződések minősülnek, amelyek besorolhatók valamely törvénykönyvben vagy külön törvényben nevesített szerződéstípusba. Innominát szerződéseknek pedig – fentiekkel ellentétében – azok a szerződések minősülnek, amelyek sem törvénykönyvben, sem külön törvényben nem nyertek szabályozást. „Az innominát szerződések olyan, törvényben nem nevesített egyedi szerződéseknek a csoportjai, melyek a gazdasági életben való rendszeres előfordulásuk, ismétlődésük miatt a forgalmi szokások által rögzített, viszonylag állandó ismérvekkel rendelkeznek ezen szerződések általános szerződési feltételek formájában való megkötése erősíti az új típussal kapcsolatos forgalmi szokások kialakulását, rögzülését. Az új forgalmi típus szabályainak alakulásában, formálásában nem elhanyagolható a bírói gyakorlat szerepe sem, amely az esetleg egyoldalúan kialakult forgalmi szokásokat korrigálja. Ily módon a szokások és a 253 Szudoczky Rita: A szerződési rendszer (A Polgári törvénykönyvben nem nevesített szerződések helye a szerződési rendszerben.). A Polgári Jogi Tudományos Diákkör Évkönyve 1998-1999. tanév Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Budapest 2000. 125. p. 202

írói jog kölcsönösen hatva egymásra, állandósítják egy olyan szokásjogi szerződéstípus szabályait, amely beillik a törvényi típusok közé és azokhoz hasonlóan biztosítja az adott tipikus tényállásban a felek érdekeit kiegyenlítő rendezést.” 254 A szerződések e csoportosítását Nizsalovszky Endre nevesített és nevezetlen szerződések elnevezéssel jelöli. Az ő meghatározása szerint nevesített szerződések azok, amelyek a jogban kialakult típusnak felelnek meg és amelyekre szólóan ehhez képest a jogélet a szerződő felek hézagos megállapodását kitöltő részletes szabályokat épített ki. Sőt éppen ezek a részletes szabályok vezetnek a gyakorlatban arra, hogy a szerződő felek nem is törekszenek jogviszonyuk részletes megállapítására, hanem a szerződési típus nevének alkalmazásával kívánják az érdekeiket kielégítő jogszabályok alkalmazását biztosítani. A szerződő felek a kötelmi viszonynak mégis az elnevezésétől eltérő jelleget is adhatnak és az is lehetséges, hogy a felek által létesített kötelmi viszony egyik nevesített kötelmi viszonynak sem felel meg. Az ilyen nevezetlen szerződések esetében csak a kötelmi jognak a szerződésből eredő kötelemre vonatkozó általános, causán nem oszló szabályai tölthetik be a felek megállapodásának hézagait. A gazdasági életnek ugyanaz a szükséglete azonban rendszerint egyszerre többeket is indít hasonló tartalmú nem nevesített szerződések kötésére, és aránylag rövid idő alatt kialakulhatnak azok a szokások, amelyeket a felek a hasonló jogviszonyokban követni szoktak és ekkor már csak addig mondhatjuk a szerződést nevezetlennek, amíg nincs meg a rájuk vonatkozó szokásjogi jogtételek rendszerbefoglalása és hiányzik a szerződés általánosan elfogadott neve. 255 Szladits Károly szerint a „tipizált, nevesített kötelmek a kötelmi jog különös részében sorakoznak egymás mellé. A nevesített kötelmeken kívül áll az atipikus kötelmi viszonyok kifogyhatatlan gazdagsága. Ezek, vagy csupán változatai, különös fajai egy-egy alaptípusnak, s ennek szabályaitól csak bizonyos részletekben térnek el, 254 Szudoczky: Id. mű 127. p. 255 Nizsalovszky Endre: Kötelmi jog Általános tanok. MEFESZ Jogász Kör Kiadása Budapest, 1949. 225-226. p. 203

szűkítést jelent, amikor a szerződést a gazdasági szükségletek kielégítésének, az<br />

üzleti viszonyok lebonyolításának eszközeként határozzuk meg. A szerződések a<br />

gyakorlatban minden esetben egyediként jelennek meg, azonban az azonos vagy<br />

hasonló szükségleteket kielégítő szerződések értelemszerűen azonos vagy hasonló<br />

jellegzetességeket mutatnak fel, és az azonos vagy hasonló jegyek alapján<br />

csoportokat alkotnak. A szerződéstípusok a szerződések meghatározott ismérvek<br />

szerint kialakult csoportjai. Az azonos vagy hasonló jegyek mentén csoportosuló<br />

szerződések bizonyos hányada jogalkotói elismerésben részesül. „A jogalkotó<br />

kijelöli egy-egy szerződésre vonatkozó szabály alkalmazási körét és ilyen<br />

minőségükben évszázadok óta a magánjogi kódexek rendszerezésének<br />

alapegységei.” 253 Vannak tehát olyan szerződéscsoportok, amelyek történeti fejlődés<br />

eredményeként helyet kaptak valamely kódexben, törvénykönyvben, mint kodifikált,<br />

nevesített szerződések. A szerződési rendszerek részét azonban nemcsak azok a<br />

szerződések, szerződéscsoportok alkotják, amelyek hosszú évszázadok során<br />

érlelődtek, és jogalkotói elismerést kaptak, hanem olyanok is, amelyek ebben nem<br />

részesültek. Ezek a törvényben nem nevesített szerződések. A szerződéseket tehát a<br />

törvényi szabályozottság alapján oszthatjuk a nominát és innominát szerződések<br />

csoportjára.<br />

Nominát szerződésnek azok a szerződések minősülnek, amelyek besorolhatók<br />

valamely törvénykönyvben vagy külön törvényben nevesített szerződéstípusba.<br />

Innominát szerződéseknek pedig – fentiekkel ellentétében – azok a szerződések<br />

minősülnek, amelyek sem törvénykönyvben, sem külön törvényben nem nyertek<br />

szabályozást. „Az innominát szerződések olyan, törvényben nem nevesített egyedi<br />

szerződéseknek a csoportjai, melyek a gazdasági életben való rendszeres<br />

előfordulásuk, ismétlődésük miatt a forgalmi szokások által rögzített, viszonylag<br />

állandó ismérvekkel rendelkeznek ezen szerződések általános szerződési feltételek<br />

formájában való megkötése erősíti az új típussal kapcsolatos forgalmi szokások<br />

kialakulását, rögzülését. Az új forgalmi típus szabályainak alakulásában,<br />

formálásában nem elhanyagolható a bírói gyakorlat szerepe sem, amely az esetleg<br />

egyoldalúan kialakult forgalmi szokásokat korrigálja. Ily módon a szokások és a<br />

253 Szudoczky Rita: A szerződési rendszer (A Polgári törvénykönyvben nem nevesített szerződések<br />

helye a szerződési rendszerben.). A Polgári Jogi Tudományos Diákkör Évkönyve 1998-1999. tanév<br />

Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Budapest 2000. 125. p.<br />

202

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!