MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM
1. Az értékpapírokra vonatkozó szabályok megjelenése, alkalmazása A szocialista gazdasági struktúra, – ha új szerződéstípusok kialakulásának nem is kedvezett –, sajátosan viszonyult a piacgazdaság működésének szerves részét képező instrumentumok, nevezetesen az értékpapírok – „feltámasztásához”. A nyolcvanas évek elején kezdődött meg pénzügyi intézményrendszerünk korszerűsítése, melynek keretében a piac és a verseny szerepének erősítése, az állami hitelmonopólium oldása és a közvetlen tőkeáramlás elősegítése érdekében került sor az értékpapírok bevezetésére. Mindez kényszerítő gazdasági szükségszerűségből fakadt. Erre az időszakra a népgazdaságban rendelkezésre álló beruházási források nagymértékben elapadtak, mely sürgetően vetette fel a kérdést, hogy milyen módon és eszközzel lehetne a lakosság milliárdos nagyságrendű megtakarításait közvetlenül bevonni a gazdaságba. Ezért került sor az értékpapírok újbóli életre hívására, nevezetesen a kötvény kibocsátására, amely a magyar tőkepiaci folyamatok újraindulását is jelentették. 10 A kötvény kibocsátása az állami hitelmonopólium tarthatatlanságának elismerését is jelentette egyben, bár annak jogszabályi megfogalmazása még egy kis időt várat magára. Az 1984. évi 25. tvr., valamint a 36/1984. (X. 31.) MT számú rendelet az, amely 1985-től feloldotta a hitelmonopóliumot és lehetővé tette a gazdálkodó szervezetek közötti kereskedelmi hitelezést, és ennek eszközeként a váltó használatát. Végül 1987. évben a kereskedelmi bankok megjelenése tette véglegessé ezt a folyamatot. A 80-as éveket méltán tekinthetjük az értékpapírok évtizedének is, mivel – a kötvény után – sorra jelentek meg a piacgazdaság törvényszerűségeinek megfelelő értékpapírok, illetőleg az egyes értékpapírokra vonatkozó jogszabályok. 11 1985-től beszélhetünk a közraktározás és vele együtt a közraktári jegyek, valamint a váltó újbóli alkalmazásáról a gazdaságban. 12 E két értékpapír esetében még jogszabályalkotásra sem volt szükség, hiszen volt hatályos jogszabály 13 , itt tehát csak 10 Harsányi Gyöngyi: A kötvény szerepe és jelentősége a piacgazdaság kialakításában. In: Ünnepi tanulmányok a Miskolci Jogi Kar fennállásának 10. évfordulója tiszteletére. Miskolc, 1991. 136. p. 11 1982. évi 28. tvr. a kötvényről 12 Ebből a szempontból korszakos jelentőséggel bírt az 1984. évi 428.számú MNB közlemény, mely lehetővé tette a váltó alkalmazását és elterjedését a gazdaságban. 13 A váltó esetében az 1/1965.(I.24.) IM rendelet, közraktári jegy esetében az 1875. évi XXXVII. törvény 20
olyan kormányzati döntés kellett, amely lehetővé tette alkalmazásukat a gazdasági forgalomban. További értékpapírokra vonatkozó jogszabályok is ebben a – rendszerváltás előtti – évtizedben láttak napvilágot. 1987-ben bevezetésre került a kincstárjegy 14 , 1988-ban pedig a letéti jegy, a részvény és a vagyonjegy 15 . Leszögezhetjük tehát, hogy még a szocialista éra időszakában nagyon fontos, de úgy is fogalmazhatunk, hogy a piacgazdaságra való átállás, illetve a piacorientált gazdasági működés szempontjából létfontosságú befektetési eszközök jogszabályi rendezése megtörtént. Ebben az időszakban viszont még nem alakult ki azoknak a gazdasági, üzleti ügyleteknek a jogszabályi háttere, amelyeknek az értékpapír volt a tárgya. Az értékpapírokkal megvalósított üzleti tranzakciók lebonyolítását szabályozó jogi háttér kidolgozása már valóban a rendszerváltást követő évekre maradt. Társadalmi rendszerünk változása tehát a gazdasági struktúra átalakulása útján valósult meg, és a rendszerváltással, illetve a piacgazdaságra való áttéréssel teremtődtek meg a tőkepiac kialakulásának a feltételei is. A tőkepiac működéséhez megtakarítások szükségesek, amelyek befektetések formájában a gazdaság olyan területére vándorolnak, ahol a legnagyobb hatékonysággal, profitábilisan működhetnek. A szocialista gazdasági struktúra mindezt nem tette lehetővé, mert bár abban az időszakban is képződtek megtakarítások, a gazdaság alanyai nem használhatták fel azokat – a mai értelemben vett – befektetésekre. A megtakarítások egyrészt azért képződtek, mert az áruk és szolgáltatások hiánya miatt nem lehetett a pénzeszközöket fogyasztásra felhasználni, ezért takarékbetétben tartották azokat. Másrészt hazánk sajátos szocialista struktúrája lehetővé tett a magánvállalkozást, melynek köre a nyolcvanas években mennyiségileg és minőségileg is olyan szintet ért el, amely már a megtakarítások felhalmozását is lehetővé tette. Ellentmondásos okokból ugyan, de az egyéni gazdagságnak olyan szintje jött létre, amely megteremtette az igényt a befektetések jogi szabályozására. Ez az oka annak, hogy a magyar jogrendszerben már évekkel a rendszerváltás előtt megjelentek az értékpapírok, és a gazdasági társaságok, mint befektetési lehetőségek. 14 1987. évi 23. tvr. 15 94/1988. (XII.22.) MT rendelet a vagyonjegyről, 1988. évi VI. törvény a részvényről, 1988. évi 18. tvr. a letéti jegyről 21
- Page 1 and 2: MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDO
- Page 3 and 4: A Phd. értekezés szerkezete könn
- Page 5 and 6: Tartalomjegyzék BEVEZETÉS .......
- Page 7 and 8: III. FEJEZET ......................
- Page 9 and 10: 1.2. Kombinációs elmélet .......
- Page 11 and 12: BEVEZETÉS 1. A téma jelentősége
- Page 13 and 14: Az értékpapírokkal és értékpa
- Page 15 and 16: amelyek ugyan megtalálhatók a fel
- Page 17: 5. A dolgozat célja Dolgozatom cé
- Page 22 and 23: Mint fentebb láttuk, az egyes ért
- Page 24 and 25: észletszabályokat több (más tá
- Page 26 and 27: keletkező jövedelmek fogyasztásr
- Page 28 and 29: ügyleteket. A tőzsdén kívüli
- Page 30 and 31: A befektetések célja és iránya
- Page 32 and 33: efektetés kockázat nélkül, - a
- Page 34 and 35: Az intézményi befektetők nem a s
- Page 36 and 37: 4.3.6. Befektetők csoportosítása
- Page 38 and 39: Egyetértek ezzel a felfogással,
- Page 40 and 41: Befektetési szolgáltatónak minő
- Page 42 and 43: megállapítható, hogy azok több-
- Page 44 and 45: Ezen az alanyi körön kívül a Ma
- Page 46 and 47: szerint indokolatlan volt a kibocs
- Page 48 and 49: Államadósság Kezelő Központ Zr
- Page 50 and 51: A jogalkotó egyébként sem „var
- Page 52 and 53: amelynek fő tevékenysége a befek
- Page 54 and 55: A lakossági ügyfél szakmai ügyf
- Page 56 and 57: tőkepiac hatásaitól teszi függ
- Page 58 and 59: Befektetési szolgáltatási tevék
- Page 60 and 61: nonprofit gazdasági társaságok m
- Page 62 and 63: Mint látható a befektetési szolg
- Page 64 and 65: azt is, hogy az ajánlott befektet
- Page 66 and 67: 3.1.1.4. Szerződéskötés megtaga
- Page 68 and 69: 3.1.2.1. Díjhoz való jog A befekt
1. Az értékpapírokra vonatkozó szabályok megjelenése, alkalmazása<br />
A szocialista gazdasági struktúra, – ha új szerződéstípusok kialakulásának nem is<br />
kedvezett –, sajátosan viszonyult a piacgazdaság működésének szerves részét képező<br />
instrumentumok, nevezetesen az értékpapírok – „feltámasztásához”.<br />
A nyolcvanas évek elején kezdődött meg pénzügyi intézményrendszerünk<br />
korszerűsítése, melynek keretében a piac és a verseny szerepének erősítése, az állami<br />
hitelmonopólium oldása és a közvetlen tőkeáramlás elősegítése érdekében került sor<br />
az értékpapírok bevezetésére. Mindez kényszerítő gazdasági szükségszerűségből<br />
fakadt. Erre az időszakra a népgazdaságban rendelkezésre álló beruházási források<br />
nagymértékben elapadtak, mely sürgetően vetette fel a kérdést, hogy milyen módon<br />
és eszközzel lehetne a lakosság milliárdos nagyságrendű megtakarításait közvetlenül<br />
bevonni a gazdaságba. Ezért került sor az értékpapírok újbóli életre hívására,<br />
nevezetesen a kötvény kibocsátására, amely a magyar tőkepiaci folyamatok<br />
újraindulását is jelentették. 10 A kötvény kibocsátása az állami hitelmonopólium<br />
tarthatatlanságának elismerését is jelentette egyben, bár annak jogszabályi<br />
megfogalmazása még egy kis időt várat magára. Az 1984. évi 25. tvr., valamint a<br />
36/1984. (X. 31.) MT számú rendelet az, amely 1985-től feloldotta a<br />
hitelmonopóliumot és lehetővé tette a gazdálkodó szervezetek közötti kereskedelmi<br />
hitelezést, és ennek eszközeként a váltó használatát. Végül 1987. évben a<br />
kereskedelmi bankok megjelenése tette véglegessé ezt a folyamatot.<br />
A 80-as éveket méltán tekinthetjük az értékpapírok évtizedének is, mivel – a<br />
kötvény után – sorra jelentek meg a piacgazdaság törvényszerűségeinek megfelelő<br />
értékpapírok, illetőleg az egyes értékpapírokra vonatkozó jogszabályok. 11 1985-től<br />
beszélhetünk a közraktározás és vele együtt a közraktári jegyek, valamint a váltó<br />
újbóli alkalmazásáról a gazdaságban. 12 E két értékpapír esetében még<br />
jogszabályalkotásra sem volt szükség, hiszen volt hatályos jogszabály 13 , itt tehát csak<br />
10 Harsányi Gyöngyi: A kötvény szerepe és jelentősége a piacgazdaság kialakításában. In: Ünnepi<br />
tanulmányok a Miskolci Jogi Kar fennállásának 10. évfordulója tiszteletére. Miskolc, 1991. 136. p.<br />
11 1982. évi 28. tvr. a kötvényről<br />
12 Ebből a szempontból korszakos jelentőséggel bírt az 1984. évi 428.számú MNB közlemény, mely<br />
lehetővé tette a váltó alkalmazását és elterjedését a gazdaságban.<br />
13 A váltó esetében az 1/1965.(I.24.) IM rendelet, közraktári jegy esetében az 1875. évi XXXVII.<br />
törvény<br />
20
Change language