MISKOLCI EGYETEM

MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM

uni.miskolc.hu
from uni.miskolc.hu More from this publisher
21.10.2014 Views

1. Az értékpapírokra vonatkozó szabályok megjelenése, alkalmazása A szocialista gazdasági struktúra, – ha új szerződéstípusok kialakulásának nem is kedvezett –, sajátosan viszonyult a piacgazdaság működésének szerves részét képező instrumentumok, nevezetesen az értékpapírok – „feltámasztásához”. A nyolcvanas évek elején kezdődött meg pénzügyi intézményrendszerünk korszerűsítése, melynek keretében a piac és a verseny szerepének erősítése, az állami hitelmonopólium oldása és a közvetlen tőkeáramlás elősegítése érdekében került sor az értékpapírok bevezetésére. Mindez kényszerítő gazdasági szükségszerűségből fakadt. Erre az időszakra a népgazdaságban rendelkezésre álló beruházási források nagymértékben elapadtak, mely sürgetően vetette fel a kérdést, hogy milyen módon és eszközzel lehetne a lakosság milliárdos nagyságrendű megtakarításait közvetlenül bevonni a gazdaságba. Ezért került sor az értékpapírok újbóli életre hívására, nevezetesen a kötvény kibocsátására, amely a magyar tőkepiaci folyamatok újraindulását is jelentették. 10 A kötvény kibocsátása az állami hitelmonopólium tarthatatlanságának elismerését is jelentette egyben, bár annak jogszabályi megfogalmazása még egy kis időt várat magára. Az 1984. évi 25. tvr., valamint a 36/1984. (X. 31.) MT számú rendelet az, amely 1985-től feloldotta a hitelmonopóliumot és lehetővé tette a gazdálkodó szervezetek közötti kereskedelmi hitelezést, és ennek eszközeként a váltó használatát. Végül 1987. évben a kereskedelmi bankok megjelenése tette véglegessé ezt a folyamatot. A 80-as éveket méltán tekinthetjük az értékpapírok évtizedének is, mivel – a kötvény után – sorra jelentek meg a piacgazdaság törvényszerűségeinek megfelelő értékpapírok, illetőleg az egyes értékpapírokra vonatkozó jogszabályok. 11 1985-től beszélhetünk a közraktározás és vele együtt a közraktári jegyek, valamint a váltó újbóli alkalmazásáról a gazdaságban. 12 E két értékpapír esetében még jogszabályalkotásra sem volt szükség, hiszen volt hatályos jogszabály 13 , itt tehát csak 10 Harsányi Gyöngyi: A kötvény szerepe és jelentősége a piacgazdaság kialakításában. In: Ünnepi tanulmányok a Miskolci Jogi Kar fennállásának 10. évfordulója tiszteletére. Miskolc, 1991. 136. p. 11 1982. évi 28. tvr. a kötvényről 12 Ebből a szempontból korszakos jelentőséggel bírt az 1984. évi 428.számú MNB közlemény, mely lehetővé tette a váltó alkalmazását és elterjedését a gazdaságban. 13 A váltó esetében az 1/1965.(I.24.) IM rendelet, közraktári jegy esetében az 1875. évi XXXVII. törvény 20

olyan kormányzati döntés kellett, amely lehetővé tette alkalmazásukat a gazdasági forgalomban. További értékpapírokra vonatkozó jogszabályok is ebben a – rendszerváltás előtti – évtizedben láttak napvilágot. 1987-ben bevezetésre került a kincstárjegy 14 , 1988-ban pedig a letéti jegy, a részvény és a vagyonjegy 15 . Leszögezhetjük tehát, hogy még a szocialista éra időszakában nagyon fontos, de úgy is fogalmazhatunk, hogy a piacgazdaságra való átállás, illetve a piacorientált gazdasági működés szempontjából létfontosságú befektetési eszközök jogszabályi rendezése megtörtént. Ebben az időszakban viszont még nem alakult ki azoknak a gazdasági, üzleti ügyleteknek a jogszabályi háttere, amelyeknek az értékpapír volt a tárgya. Az értékpapírokkal megvalósított üzleti tranzakciók lebonyolítását szabályozó jogi háttér kidolgozása már valóban a rendszerváltást követő évekre maradt. Társadalmi rendszerünk változása tehát a gazdasági struktúra átalakulása útján valósult meg, és a rendszerváltással, illetve a piacgazdaságra való áttéréssel teremtődtek meg a tőkepiac kialakulásának a feltételei is. A tőkepiac működéséhez megtakarítások szükségesek, amelyek befektetések formájában a gazdaság olyan területére vándorolnak, ahol a legnagyobb hatékonysággal, profitábilisan működhetnek. A szocialista gazdasági struktúra mindezt nem tette lehetővé, mert bár abban az időszakban is képződtek megtakarítások, a gazdaság alanyai nem használhatták fel azokat – a mai értelemben vett – befektetésekre. A megtakarítások egyrészt azért képződtek, mert az áruk és szolgáltatások hiánya miatt nem lehetett a pénzeszközöket fogyasztásra felhasználni, ezért takarékbetétben tartották azokat. Másrészt hazánk sajátos szocialista struktúrája lehetővé tett a magánvállalkozást, melynek köre a nyolcvanas években mennyiségileg és minőségileg is olyan szintet ért el, amely már a megtakarítások felhalmozását is lehetővé tette. Ellentmondásos okokból ugyan, de az egyéni gazdagságnak olyan szintje jött létre, amely megteremtette az igényt a befektetések jogi szabályozására. Ez az oka annak, hogy a magyar jogrendszerben már évekkel a rendszerváltás előtt megjelentek az értékpapírok, és a gazdasági társaságok, mint befektetési lehetőségek. 14 1987. évi 23. tvr. 15 94/1988. (XII.22.) MT rendelet a vagyonjegyről, 1988. évi VI. törvény a részvényről, 1988. évi 18. tvr. a letéti jegyről 21

1. Az értékpapírokra vonatkozó szabályok megjelenése, alkalmazása<br />

A szocialista gazdasági struktúra, – ha új szerződéstípusok kialakulásának nem is<br />

kedvezett –, sajátosan viszonyult a piacgazdaság működésének szerves részét képező<br />

instrumentumok, nevezetesen az értékpapírok – „feltámasztásához”.<br />

A nyolcvanas évek elején kezdődött meg pénzügyi intézményrendszerünk<br />

korszerűsítése, melynek keretében a piac és a verseny szerepének erősítése, az állami<br />

hitelmonopólium oldása és a közvetlen tőkeáramlás elősegítése érdekében került sor<br />

az értékpapírok bevezetésére. Mindez kényszerítő gazdasági szükségszerűségből<br />

fakadt. Erre az időszakra a népgazdaságban rendelkezésre álló beruházási források<br />

nagymértékben elapadtak, mely sürgetően vetette fel a kérdést, hogy milyen módon<br />

és eszközzel lehetne a lakosság milliárdos nagyságrendű megtakarításait közvetlenül<br />

bevonni a gazdaságba. Ezért került sor az értékpapírok újbóli életre hívására,<br />

nevezetesen a kötvény kibocsátására, amely a magyar tőkepiaci folyamatok<br />

újraindulását is jelentették. 10 A kötvény kibocsátása az állami hitelmonopólium<br />

tarthatatlanságának elismerését is jelentette egyben, bár annak jogszabályi<br />

megfogalmazása még egy kis időt várat magára. Az 1984. évi 25. tvr., valamint a<br />

36/1984. (X. 31.) MT számú rendelet az, amely 1985-től feloldotta a<br />

hitelmonopóliumot és lehetővé tette a gazdálkodó szervezetek közötti kereskedelmi<br />

hitelezést, és ennek eszközeként a váltó használatát. Végül 1987. évben a<br />

kereskedelmi bankok megjelenése tette véglegessé ezt a folyamatot.<br />

A 80-as éveket méltán tekinthetjük az értékpapírok évtizedének is, mivel – a<br />

kötvény után – sorra jelentek meg a piacgazdaság törvényszerűségeinek megfelelő<br />

értékpapírok, illetőleg az egyes értékpapírokra vonatkozó jogszabályok. 11 1985-től<br />

beszélhetünk a közraktározás és vele együtt a közraktári jegyek, valamint a váltó<br />

újbóli alkalmazásáról a gazdaságban. 12 E két értékpapír esetében még<br />

jogszabályalkotásra sem volt szükség, hiszen volt hatályos jogszabály 13 , itt tehát csak<br />

10 Harsányi Gyöngyi: A kötvény szerepe és jelentősége a piacgazdaság kialakításában. In: Ünnepi<br />

tanulmányok a Miskolci Jogi Kar fennállásának 10. évfordulója tiszteletére. Miskolc, 1991. 136. p.<br />

11 1982. évi 28. tvr. a kötvényről<br />

12 Ebből a szempontból korszakos jelentőséggel bírt az 1984. évi 428.számú MNB közlemény, mely<br />

lehetővé tette a váltó alkalmazását és elterjedését a gazdaságban.<br />

13 A váltó esetében az 1/1965.(I.24.) IM rendelet, közraktári jegy esetében az 1875. évi XXXVII.<br />

törvény<br />

20

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!