MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
keretet, a befektetési alap viszont „kollektív befektetési forma” 247 abban az általános<br />
értelemben is, hogy a befektetési alap portfóliója több befektető pénzéből vásárolt<br />
befektetetési eszközökből tevődik össze, és azért is, mert a jogszabály kifejezetten<br />
annak minősíti.<br />
Ebből eredően – szem előtt tartva, hogy a befektetés minden formája<br />
kockázattal jár – az egyedi befektetési forma minden esetben magasabb kockázatot<br />
rejt magában, a kollektív befektetési forma kisebb kockázattal jár, mivel a kockázat<br />
több szinten is megoszlik. Megoszlik egyrészt azok között a befektetők között, akik<br />
az adott befektetési alaphoz kapcsolódnak befektetési jegyeikkel. Megoszlik tovább a<br />
kockázat az adott befektetési alap portfóliójában lévő eszközelemek között.<br />
A két befektetési forma szabályozását tekintve hasonlóság tapasztalható<br />
annyiban, hogy mindkét jogintézmény kikerült a Tpt. égisze alól és quasi önálló<br />
jogforrási rangra emelkedett. Hasonlóság az is, hogy mindkét terület az uniós normák<br />
által erősen érintett.<br />
Eltérés mutatkozik az alanyokban, hiszen befektetési szolgáltatás nyújtására<br />
befektetési vállalkozás, míg befektetési alapok létrehozására, és működtetésére<br />
befektetési alapkezelő társaság jogosult, amely az alapok kezelését más alanyokkal<br />
(forgalmazó, letétkezelő, ingatlan-értékbecslő) karöltve végzi.<br />
Erőteljes eltérés, hogy a befektetési alapkezelő rendelkezik értékpapír<br />
kibocsátási joggal, a befektetési vállalkozás azonban nem, bár tevékenysége körében<br />
az általa kötött ügyletek tárgyaként a legtöbb esetben értékpapírokkal értelemszerűen<br />
kapcsolatba kerül. A tájékoztatási kötelezettség mindkét alany kötelezettségei<br />
körében hangsúlyozottan és széleskörűen került szabályozásra. A tájékoztatási<br />
kötelezettség tartalma, teljesítésének feltételei és formai követelményei azonban<br />
nagymértékben különböznek egymástól. Míg a befektetési vállalkozást az ügyfél<br />
irányában már a jogviszony létrehozása előtt is, illetve a jogviszony fennállása alatt<br />
terheli a tájékoztatási kötelezettség, addig a befektetési alapkezelőt a befektetési<br />
jegyek nyilvános kibocsátásával összefüggésben a forgalomba hozataltól mindaddig<br />
terheli a rendszeres és a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség, amíg az értékpapírból<br />
kötelezettség háramlik az alapkezelőre. Tehát, míg a befektetési vállalkozás<br />
tájékoztatási kötelezettsége ügyfél orientált, addig a befektetési alapkezelő<br />
tájékoztatási kötelezettsége értékpapír orientált.<br />
247 Batv. 3. § 43. pont<br />
197
Change language