MISKOLCI EGYETEM

I. FEJEZET
A piacgazdaság kialakulásának hatása a jogrendszerünkre
A XX. század második felében és napjainkban a gazdasági folyamatok változásai
gyorsabban mentek és mennek végbe, mint a korábbi századokban. Még
hatványozottabban érvényesül a váltakozás gyorsasága hazánk és más olyan
országok esetében, akik megtapasztalhatták a szocialista államberendezkedés
sajátosságait is. Hazánkban – csak a huszadik századot tekintve – egy erőteljes
kapitalista társadalmi berendezkedést és annak megfelelő, fejlettnek mondható
jogrendszert és jogi kultúrát váltott fel a szocialista társadalmi, gazdasági és
jogrendszer. Gyakorlatilag azonos időtartam jutott ebben a században mind a
kapitalista mind a szocialista érának. Majd az utolsó évtizedre egy újabb, óriási
kihívással kellett szembenéznünk, nevezetesen egy modern, tőkés gazdasági
berendezkedés megteremtésének a kihívásával. Ezzel összefüggésben szükség volt a
piacgazdaság, ezen belül is a tőkepiac kialakítására, és jogrendünk teljes átalakítására
is.
Nem a régi – II. világháború előtti életviszonyokat szabályozó jogszabályokat
kellett helyreállítani – hanem a modern gazdasági és technikai színvonalnak,
(egyszersmind az európai harmonizációs követelményeknek) megfelelő szabályozást
kellett kialakítani.
A jogrend teljes átalakulása egyidejűleg jogfejlődést is jelentett, amelynek
egyik szegmensét új szerződéstípusok egész sorának létrejötte képezi.
A szocialista gazdasági berendezkedés nem igényelte az alapvetően a
piacgazdaság működési mechanizmusába illő sajátos szerződéstípusok létrejöttét és
alkalmazását. Új szerződéstípusok kialakulásának lehetőségét – a szocialista
gazdasági rendszer, mint akadályozó tényezőn kívül – maga a jogalkotó is kizárta,
amikor az 1977. évi Ptk. novella kapcsán kimondta, hogy minden olyan szerződést,
amely nem tartozik egyik, kódexben szabályozott szerződéstípusba sem, azt
megbízási szerződésnek kell tekinteni.
19