MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM
lehet, ami azt jelenti, hogy a befektetés kockázata döntően mindenképpen a befektetőt terheli. A Befektető-védelmi Alap által nyújtott kártalanítás tehát csak csekély mértékben tudja csökkenteni egy rossz tranzakció által a befektetőt ért veszteséget. A Befektető-védelmi Alap tekintetében szintén érintkezési pontot találunk a befektetési szolgáltatást igénybe vevő ügyfél és a befektető között. A befektetési szolgáltatást igénybe vevő szerződő fél ugyan a törvény szerint nem minősül befektetőnek, – míg a befektetési jegy tulajdonosa igen – a Befektető-védelmi Alap által nyújtott részleges biztonságot azonban a törvény az ügyfelekre is kiterjeszti. 5. Elhatárolás a jogviszony közvetett tárgya tekintetében Karakteres eltéréseket figyelhetünk meg a jogviszony közvetett tárgya tekintetében is. A befektetési alapkezelés tárgyaként foghatjuk fel – tágabb értelemben 241 – magát a befektetési alapokat, szűkebb értelemben pedig az alapkezelő által kezelt befektetési alapok portfóliójában elhelyezett egyedi, konkrét értékpapírokat és ingatlanokat. Az én felfogásomban a befektetési alapkezelési tevékenység közvetett tárgyaként jelennek meg a befektetési alapok, annak ellenére, hogy tisztában vagyok azzal a jogi megfogalmazással, hogy a befektetési alap önálló jogi személyiséggel bíró vagyontömeg, amelynek a törvényes képviselője a befektetési alapkezelő. Ennek ellenére, mivel ténylegesen a befektetési alapkezelő tevékenységének középpontjában a befektetési alap létrehozása, később annak működtetése áll, és ezt a tevékenységet a befektetési jegyek tulajdonosainak „felhatalmazása” alapján célirányosan végzi, minden döntése, megmozdulása a befektetési alapra, annak portfóliójára irányul, ezért úgy gondolom ezt a képződményt bizton tekinthetjük a befektetési alapkezelő és a befektető között létrejövő jogviszony közvetett tárgyának. 5.1. Befektetési alapok A befektetési alap befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel 241 Batv.45. § (1) bekezdés 188
endelkező vagyontömeg, amelyet a befektetési alapkezelő társaság a befektetők érdekében kezel. A jogalkotó a befektetési alapot, az ÁÉKBV-t és minden olyan kollektív befektetési vállalkozást, amely több befektetőtől gyűjt tőkét abból a célból, hogy meghatározott befektetési politikának megfelelően befektesse a befektetők javára, egy nagyobb kategóriába a kollektív befektetési forma kategóriájába sorolja. 5.1.1. A befektetési alapok keletkezése A befektetési alap létrehozási folyamatában egy közjogi, állami aktus és tőkepiaci aktus fonódik össze. A befektetési alap – az alapkezelő kérelmére – a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétellel jön létre. (A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelő által kiállított igazolást arról, hogy a tájékoztatóban, illetőleg a kezelési szabályzatában meghatározott saját tőkét a befektetők befizették, illetve ingatlan apport esetében az ingatlant az alap rendelkezésére bocsátották. A saját tőke eredményes befizetését követően az alapkezelő köteles haladéktalanul intézkedni a befektetési alap nyilvántartásba vétele iránt.) A közjogi, bejegyzési aktust azonban meg kell, hogy előzze az a művelet, amellyel a befektetési alap saját tőkéjét gyűjtik össze, teremtik meg. Ez pedig a befektetési jegyek kibocsátásának folyamata. A befektetési alap létrehozásának kulcsa tehát a befektetési jegyek kibocsátásában van A befektetési jegy a befektetési alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, a befektetési alappal szembeni, a befektetési alap kezelési szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír. A Batv. e fogalom meghatározása 242 nem felel meg a valóságnak, hiszen nem a befektetési alap, hanem a befektetési alapkezelő az, amely kibocsátóként jelenik meg és a befektetési jegyeket forgalomba hozza. A törvény befektetési alapkezelő által végezhető tevékenységek között sorolja fel a kollektív befektetési értékpapírok forgalomba hozatalát 243 , és nem a befektetési alapok feladatai között. A befektetési jegyek kibocsátásának stádiumában még nincs is befektetési alap, amelyből következik, hogy kibocsátóként sem szerepelhet. A későbbiek során is, amikor már létezik a befektetési alap és a befektetési alapkezelő 242 Batv. 3. § 15. pont 243 Batv.4.§ ((2) bekezdés c) pont 189
- Page 138 and 139: követelményeket. Azt pedig, hogy
- Page 140 and 141: pénzpiaci alapnál 189 (utóbbiná
- Page 143 and 144: I. FEJEZET A befektetési szolgált
- Page 145 and 146: Az elméleti alapozás érdekében
- Page 147 and 148: erejű rendelkezésekben, előírá
- Page 149 and 150: A Felügyelet nemcsak az engedély
- Page 151 and 152: Összegzésként - megállapíthat
- Page 153 and 154: A szerződési szabadság megítél
- Page 155 and 156: találta és érvényesítette. Enn
- Page 157 and 158: a magánautonómia széles körű e
- Page 159 and 160: szerződéstípusokat választani,
- Page 161 and 162: megítélésem szerint nemcsak a t
- Page 163 and 164: 2. A szerződéskötés Megbízási
- Page 165 and 166: 2.1.2. Keretszerződés A befektet
- Page 167 and 168: IV. FEJEZET A SZERZŐDÉS MEGSZŰN
- Page 169: IV. RÉSZ A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTA
- Page 172 and 173: láttuk - 1991-ben jelent meg elős
- Page 174 and 175: A befektetési alapkezelő fő tev
- Page 176 and 177: kell minden olyan információt, am
- Page 178 and 179: alapkezelőnél és a forgalmazón
- Page 180 and 181: saját tőkéjét sem fektetheti be
- Page 182 and 183: alapkezelő kizárólag elhárítha
- Page 184 and 185: alapkezelő társaság utasításai
- Page 186 and 187: 4.4. Az ingatlan értékbecslő jog
- Page 190 and 191: újabb befektetési jegyeket kívá
- Page 192 and 193: mégpedig bármikor visszaválthat
- Page 194 and 195: esetén viszont nem határozzák me
- Page 196 and 197: megszüntetni az alapot. Ha az alap
- Page 198 and 199: A jogviszony megszűnése tekintet
- Page 200 and 201: I. FEJEZET A SZERZŐDÉSTÍPUSOK É
- Page 202 and 203: szűkítést jelent, amikor a szerz
- Page 204 and 205: vagy pedig annyira elütnek a típu
- Page 206 and 207: közvetítésével. Végül az ingy
- Page 208 and 209: indokolatlan volt az az igény, hog
- Page 210 and 211: szerződéseknek még abban a kör
- Page 212 and 213: mögöttes joganyagot képez.” 27
- Page 214 and 215: vagy analógia útján a jogvita t
- Page 216 and 217: Vékás szerint a vegyes szerződé
- Page 218 and 219: mibenlétére és sajátosságaira
- Page 220 and 221: .) típuskombinációs szerződésr
- Page 222 and 223: Bíró György a csoportosítás k
- Page 224 and 225: Összegzésként - a rendszerezésr
- Page 226 and 227: 1. A más javára kifejtett tevéke
- Page 228 and 229: viszonyáról volt szó, és ma is
- Page 230 and 231: inkább „ösztönösen” határo
- Page 232 and 233: elérésére is irányul a szerződ
- Page 234 and 235: Az idézetből kitűnik, hogy a ren
- Page 236 and 237: gazdasági társaságok létrehozá
lehet, ami azt jelenti, hogy a befektetés kockázata döntően mindenképpen a<br />
befektetőt terheli. A Befektető-védelmi Alap által nyújtott kártalanítás tehát csak<br />
csekély mértékben tudja csökkenteni egy rossz tranzakció által a befektetőt ért<br />
veszteséget.<br />
A Befektető-védelmi Alap tekintetében szintén érintkezési pontot találunk a<br />
befektetési szolgáltatást igénybe vevő ügyfél és a befektető között. A befektetési<br />
szolgáltatást igénybe vevő szerződő fél ugyan a törvény szerint nem minősül<br />
befektetőnek, – míg a befektetési jegy tulajdonosa igen – a Befektető-védelmi Alap<br />
által nyújtott részleges biztonságot azonban a törvény az ügyfelekre is kiterjeszti.<br />
5. Elhatárolás a jogviszony közvetett tárgya tekintetében<br />
Karakteres eltéréseket figyelhetünk meg a jogviszony közvetett tárgya tekintetében<br />
is. A befektetési alapkezelés tárgyaként foghatjuk fel – tágabb értelemben 241 – magát<br />
a befektetési alapokat, szűkebb értelemben pedig az alapkezelő által kezelt<br />
befektetési alapok portfóliójában elhelyezett egyedi, konkrét értékpapírokat és<br />
ingatlanokat. Az én felfogásomban a befektetési alapkezelési tevékenység közvetett<br />
tárgyaként jelennek meg a befektetési alapok, annak ellenére, hogy tisztában vagyok<br />
azzal a jogi megfogalmazással, hogy a befektetési alap önálló jogi személyiséggel<br />
bíró vagyontömeg, amelynek a törvényes képviselője a befektetési alapkezelő.<br />
Ennek ellenére, mivel ténylegesen a befektetési alapkezelő tevékenységének<br />
középpontjában a befektetési alap létrehozása, később annak működtetése áll, és ezt a<br />
tevékenységet a befektetési jegyek tulajdonosainak „felhatalmazása” alapján<br />
célirányosan végzi, minden döntése, megmozdulása a befektetési alapra, annak<br />
portfóliójára irányul, ezért úgy gondolom ezt a képződményt bizton tekinthetjük a<br />
befektetési alapkezelő és a befektető között létrejövő jogviszony közvetett tárgyának.<br />
5.1. Befektetési alapok<br />
A befektetési alap befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával<br />
létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel<br />
241 Batv.45. § (1) bekezdés<br />
188
Change language