MISKOLCI EGYETEM

láttuk – 1991-ben jelent meg először a magyar jogrendszerben önálló
jogszabályként. 234 Egy évtized múltán a 2001. évi CXX. számú tőkepiaci törvény új
„alapokra” helyezte a befektetési alapok szabályozását. Ez tartalmi és formai
változtatást egyaránt jelentett. Mindenekelőtt megszűnt e jogintézmény önálló
jogforrási jellege. A jogalkotónak a tőkepiac átfogó szabályozására irányuló
törekvése maga után vonta a befektetési alapokra vonatkozó szabályanyagnak a
tőkepiaci törvénybe történő beolvasztását. Egyidejűleg a normák tartalma is jelentős
fejlesztésen esett át. A jogalkotó a tízéves periodicitás jegyében a 2011. évi CXCIII.
törvényben ismét „önálló” 235 jogforrásban szabályozta a befektetési alapokat.
2. Elhatárolás az alanyok szintjén
A befektetési szolgáltatások nyújtása a befektetési alapkezelési tevékenységtől
mindenekelőtt az annak folytatására jogosult szervezetek, alanyok tekintetében
különbözik egymástól. A befektetési szolgáltatások és kiegészítő befektetési
szolgáltatások nyújtására a befektetési vállalkozások jogosultak.
A befektetetési alapok létrehozása és működtetése viszont nem egy jogalany,
hanem egy meghatározott alanyi kör, a tőkepiac speciális szereplői által valósul meg.
Ezen az alanyi körön belül elsődleges jelentősége van a befektetési alapkezelő
társaságnak, mivel a befektetési alapok létrehozására és működtetésére kizárólag ez a
társaság jogosult. E tevékenységét azonban más alanyokkal: a forgalmazóval, a
letétkezelővel, illetőleg az ingatlan értékbecslő szervezetekkel karöltve, velük
szorosan együttműködve fejti és fejtheti ki.
Befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére
vonatkozó engedéllyel rendelkező vállalkozás (főszabályként minimum
százhuszonötezer euró – ingatlanalap kezelése esetén legalább háromszázezer euró –
jegyzett tőkével rendelkező) részvénytársaság formájában működhet, amely az
234
Az 1991. évi LXIII. számú törvény az 1994. évi XXXI. számú törvénnyel végrehajtott
módosítással 2002. január 1-ig szabályozta ezt a speciális befektetési formát.
235 Az önálló jogforrás jelen esetben mindössze azt jelenti, hogy a jogalkotó nem a tőkepiaci törvény
keretei között, hanem azon kívül helyezte el a befektetési alapokra vonatkozó szabályokat, azonban
a törvény elnevezése ellenére, amely szerint a befektetési alapkezelőkre és kollektív befektetési
formákra vonatkozik, helyet kapott benne teljesen eltérő intézmények szabályozása is (lásd
fogyasztói csoportok)
172