MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM MISKOLCI EGYETEM
2.1.3. Alakszerűség A megbízási szerződés tekintetében az „alakszerűtlenség” a főszabály, mutat rá Bíró György a megbízási szerződésekről írt monográfiájában. 230 „A Ptk. a megbízási szerződés létrejöttére vonatkozóan főszabályként külön alaki megkötéseket nem tartalmaz. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződés akár szóban, akár írásban, ritkábban pedig ráutaló magatartással is létrejöhet.” 231 A befektetési szolgáltatásokra irányuló szerződés esetében viszont az írásbeli forma kötelező, mivel a törvény rögzíti, hogy a befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződést az üzletszabályzatában foglaltak szerint írásba foglalja. Az írásbeliség alóli kivétel esetét is maga a törvény határozza meg, amikor kimondja, hogy csak a portfóliókezelési tevékenység végzése körében van lehetőség eltekinteni az írásbeli formától, és csak akkor, ha meglévő, írásba foglalt keretszerződés alapján kerül sor az ügyféllel pénzügyi eszközre vonatkozó ügyleti megállapodás megkötésére, amelyet a befektetési vállalkozás elektronikusan rögzít. 232 A befektetési szolgáltatások körében az írásbeliségnek nemcsak a jogviszony keletkezése során van jelentősége, hanem a szolgáltatás teljesítése során is. 230 Bíró György: A megbízási szerződés Közgazdasági és Jogi Kiadó Budapest, 1998. 52. p. 231 Bíró György: Id mű. 52. p. 232 Bszt. 52.§ (2) bekezdés 166
IV. FEJEZET A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN A megbízási, a bizományi és a letéti jogviszony tartalmának elemzése során láthattuk, hogy a Ptk. e jogviszonyok megszűnését elsősorban a felek akaratára visszavezethető okból teszi lehetővé. E körben a rendes illetve rendkívüli felmondási jogot határozza meg a szerződő felek oldalán, illetve az új Ptk. Javaslata a megbízási szerződés alapján a megbízott elállási jogát is lehetővé teszi. A befektetési szolgáltatásokra irányuló jogviszony felmondására vonatkozó szabályokat a Bszt. nem tartalmaz. Ez megítélésem szerint a megbízási szerződés megszűntetésére vonatkozó Ptk-beli szabályok érvényesülését teszik lehetővé. 1. A felügyeleti engedély visszavonása A befektetési szolgáltatásokra irányuló jogviszony megszűnésének egyik sajátos esete nem a felek akaratára visszavezethető okból következik be. A befektetési vállalkozás kizárólag a Felügyelet által kiadott, a befektetési szolgáltatás folytatására jogosító engedély birtokában működhet. A Felügyelet azonban törvényben meghatározott okok bekövetkezése esetén a tevékenységi engedélyt visszavonja. Az engedély visszavonására sor kerülhet a Felügyelet által lefolytatott felügyeleti felülvizsgálati eljárás keretében, és ilyen eljáráson kívül is. (A Felügyelet visszavonja az engedélyt – többek között –, ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, és azok hat hónapon belül nem pótolhatók, vagy ha a befektetési vállalkozás a tőkemegfelelés követelményeknek nem felel meg, továbbá ha a befektetési vállalkozás a saját tőke feltöltési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, illetve ha a befektetési vállalkozás a tevékenységi engedély jogszabálysértő módon szerezte meg, stb.) 233 233 Lásd bővebben Bszt. 31. § (1) bekezdés 167
- Page 116 and 117: Ezt fenntartja a Javaslat is, amiko
- Page 118 and 119: költségeket. A díj magában fogl
- Page 120 and 121: etekintetben is érvényesülő sza
- Page 122 and 123: A megbízó kötelezettségét a ha
- Page 124 and 125: Összegzésként - a bizományi tev
- Page 126 and 127: III. FEJEZET A LETÉT ÉS A BEFEKTE
- Page 128 and 129: egybe, utóbb a letéteményes csak
- Page 130 and 131: 1.1.3.Értesítési kötelezettség
- Page 132 and 133: 1.1.6. Zálogjog A letéteményest
- Page 134 and 135: 3. A gyűjtő letét Új intézmén
- Page 136 and 137: értékpapírok átruházásához),
- Page 138 and 139: követelményeket. Azt pedig, hogy
- Page 140 and 141: pénzpiaci alapnál 189 (utóbbiná
- Page 143 and 144: I. FEJEZET A befektetési szolgált
- Page 145 and 146: Az elméleti alapozás érdekében
- Page 147 and 148: erejű rendelkezésekben, előírá
- Page 149 and 150: A Felügyelet nemcsak az engedély
- Page 151 and 152: Összegzésként - megállapíthat
- Page 153 and 154: A szerződési szabadság megítél
- Page 155 and 156: találta és érvényesítette. Enn
- Page 157 and 158: a magánautonómia széles körű e
- Page 159 and 160: szerződéstípusokat választani,
- Page 161 and 162: megítélésem szerint nemcsak a t
- Page 163 and 164: 2. A szerződéskötés Megbízási
- Page 165: 2.1.2. Keretszerződés A befektet
- Page 169: IV. RÉSZ A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTA
- Page 172 and 173: láttuk - 1991-ben jelent meg elős
- Page 174 and 175: A befektetési alapkezelő fő tev
- Page 176 and 177: kell minden olyan információt, am
- Page 178 and 179: alapkezelőnél és a forgalmazón
- Page 180 and 181: saját tőkéjét sem fektetheti be
- Page 182 and 183: alapkezelő kizárólag elhárítha
- Page 184 and 185: alapkezelő társaság utasításai
- Page 186 and 187: 4.4. Az ingatlan értékbecslő jog
- Page 188 and 189: lehet, ami azt jelenti, hogy a befe
- Page 190 and 191: újabb befektetési jegyeket kívá
- Page 192 and 193: mégpedig bármikor visszaválthat
- Page 194 and 195: esetén viszont nem határozzák me
- Page 196 and 197: megszüntetni az alapot. Ha az alap
- Page 198 and 199: A jogviszony megszűnése tekintet
- Page 200 and 201: I. FEJEZET A SZERZŐDÉSTÍPUSOK É
- Page 202 and 203: szűkítést jelent, amikor a szerz
- Page 204 and 205: vagy pedig annyira elütnek a típu
- Page 206 and 207: közvetítésével. Végül az ingy
- Page 208 and 209: indokolatlan volt az az igény, hog
- Page 210 and 211: szerződéseknek még abban a kör
- Page 212 and 213: mögöttes joganyagot képez.” 27
- Page 214 and 215: vagy analógia útján a jogvita t
2.1.3. Alakszerűség<br />
A megbízási szerződés tekintetében az „alakszerűtlenség” a főszabály, mutat rá Bíró<br />
György a megbízási szerződésekről írt monográfiájában. 230 „A Ptk. a megbízási<br />
szerződés létrejöttére vonatkozóan főszabályként külön alaki megkötéseket nem<br />
tartalmaz. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződés akár szóban, akár<br />
írásban, ritkábban pedig ráutaló magatartással is létrejöhet.” 231 A befektetési<br />
szolgáltatásokra irányuló szerződés esetében viszont az írásbeli forma kötelező,<br />
mivel a törvény rögzíti, hogy a befektetési vállalkozás az ügyféllel kötött szerződést<br />
az üzletszabályzatában foglaltak szerint írásba foglalja. Az írásbeliség alóli kivétel<br />
esetét is maga a törvény határozza meg, amikor kimondja, hogy csak a<br />
portfóliókezelési tevékenység végzése körében van lehetőség eltekinteni az írásbeli<br />
formától, és csak akkor, ha meglévő, írásba foglalt keretszerződés alapján kerül sor<br />
az ügyféllel pénzügyi eszközre vonatkozó ügyleti megállapodás megkötésére,<br />
amelyet a befektetési vállalkozás elektronikusan rögzít. 232<br />
A befektetési szolgáltatások körében az írásbeliségnek nemcsak a jogviszony<br />
keletkezése során van jelentősége, hanem a szolgáltatás teljesítése során is.<br />
230 Bíró György: A megbízási szerződés Közgazdasági és Jogi Kiadó Budapest, 1998. 52. p.<br />
231 Bíró György: Id mű. 52. p.<br />
232 Bszt. 52.§ (2) bekezdés<br />
166
Change language