MISKOLCI EGYETEM

hirdetményben közlik a tőkepiac szereplőivel üzletszabályzatuk megváltoztatását, de
lehetőség van közvetlen értesítésre is.
2.1.1. Standardizálás
A befektetési ügyletek körében jellemzően az egyik fél, ebben az esetben a
befektetési vállalkozás által egyoldalúan kidolgozott üzletszabályzatban határozza
meg az általános szerződési feltételeit. Ez pedig elvezet a standardizált szerződések
kérdéséhez.
A standardizálás, a szabványszerződések megjelenése és térhódítása, eredetileg
az ipari tömegtermelés következménye volt, mikoris a tömegméretekben megtermelt
termékek kereskedelmére, forgalmazására a szerződések tekintetében is meg kellett
valósítani az egyszerű, gyors, „tömegszerződés” intézményét. Ezt a célt szolgálta a
blankettaszerződések és az általános szerződései feltételek kialakítása és
alkalmazása. A későbbiekben azonban már nemcsak az ipari és mezőgazdasági
áruforgalomban voltak használatosak a szabványosított szerződések, hanem a banki,
a biztosítási és a befektetési szektor is átvette a blankettaszerződések és ászf-ek
alkalmazását. A bankok, biztosítók, befektetési vállalkozások tehát az
üzletszabályzataikban határozzák meg az általuk alkalmazott szerződési feltételeket.
A standardizálás azonban hátrányokat is rejt magában, amely hátrányok a blankettát,
illetve ászf-et alkalmazó féllel szerződő személy oldalán manifesztálódnak. Az ászfek
megfogalmazása ugyanis alkalmat ad a kidolgozójának arra, hogy kihasználja
helyzetét, és az egyoldalúan kialakított rendelkezésekbe csak rá nézve előnyös
kikötéseket csempésszen, illetve alkalmat ad arra is, hogy a szerződésekre egyébként
vonatkozó diszpozitív szabályokat félretegyék, „A standardizált szerződésekkel
történő visszaélések hatása a hagyományos szerződési jog kettős sérelmében
fejeződik kik, a szerződéses szabadság korlátozásában, vagy teljes kizárásban és a
diszpozitív joganyag tömeges megkerülésében.” 227 E hátrányok kiküszöbölése a
kógens szabályok szélesebb körű alkalmazásával, az általános szerződési feltételek
állami kontrolljával, illetve a monopolhelyzet kihasználását tiltó versenyszabályok
megalkotásával lehetséges.
227 Vékás Lajos: A szerződési rendszer fejlődésének csomópontjai Akadémia Kiadó, Budapest, 1977.
96. p
164