MISKOLCI EGYETEM

megszűnését. Ezen túlmenően a szerződő feleken kívülálló okból is bekövetkezhet a
megszűnés, tekintettel arra, hogy a befektetési szolgáltatások nyújtására irányuló
jogviszony origójában a felügyeleti engedély áll. Ebből következik, hogy ha a
Felügyelet egy vagy több befektetési szolgáltatás vagy kiegészítő befektetési
szolgáltatás nyújtására vonatkozó engedélyét a jogviszony fennállása alatt
visszavonja, ez a szerződés megszűnését vonja maga után. Tehát etekintetben sem
valósul meg a szerződő felek teljes szabadsága.
4. A clausula rebus sic stantibus elvének „érvényesülése”
Megítélésem szerint – az előző ponthoz tartalmilag is jól illeszkedve – szükséges
néhány mondat erejéig a clausula rebus sic stantibus elvére, illetve a bírói
szerződésmódosítás lehetőségére is kitérni. A bírói szerződésmódosítást a hatályos
Ptk. akkor teszi lehetővé, ha a felek között tartós jogviszony áll fenn, és a
szerződéskötés után olyan körülmény következik be, amely valamelyik szerződő fél
lényeges, jogos érdekét sérti. A bírói gyakorlat megköveteli továbbá, hogy a
hivatkozott körülmény előrelátása a bírósághoz forduló fél számára ne legyen
előrelátható 222 . Vannak azonban olyan ügyletek, ahol az előre nem látható
körülmények, sőt kifejezetten a jövőben bekövetkező körülmények
kiszámíthatatlansága, a kockázatvállalás nagysága az ügylettípus lényeges ismérvét
képezi. Márpedig a tőkepiacon kötött ügyletek nagy része ilyen. Ilyen szerződések
esetén mind a clausula rebus sic stantibus elvének érvényesülése, illetve a bírói
szerződésmódosítás lehetőségének fenntartása a szerződéstípus lényegét
kérdőjelezné meg. A II. Épt. és a Tpt. a tőzsdei ügyeletek tekintetében mondja ki
kifejezetten a szerződés kötelező erejét, amely ebben az olvasatban éppen azt jelenti,
hogy a szerződést akkor is teljesíteni kell, amikor – határidős tőzsdei ügyletek illetve
opciós ügyletek esetén – a későbbi teljesítési időpontban derül ki, hogy az egyik fél
óriási, adott esetben anyagi lehetőségein messze túlterjedő veszteséget könyvelhet el.
Ebben az esetben nem lehet a bírósághoz fordulni, hogy a szerződéskötés
időpontjához képest lényegesen megváltoztak a körülmények akár a gazdasági
környezet, akár az egyéni teherbíró képesség (világválság, recesszió, létszámleépítés,
stb.) tekintetében. Ez a szabály, azaz a szerződés feltétlenül kötelező volta,
222 Gadó: id.mű 25. p.
160