MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az állam azonban bármilyen széleskörű lehetőséget kap a szerződési<br />
szabadság korlátozása tekintetében, ez a korlátozási lehetőség nem végtelen. A<br />
szerződési szabadság állami korlátozásának is vannak korlátai. Ezek a korlátok pedig<br />
az ésszerűség követelménye, a kivételességi formula, valamint a szerződési<br />
szabadsághoz szorosan kapcsolódó alapvető jog vagy alkotmányos intézmény<br />
sérthetetlensége.<br />
Az ésszerűség követelményének meghatározásával Gadó Gábor foglalkozik<br />
egy tanulmányában 208 mélyrehatóan, amikoris a „szükségesség-arányosság” mércéjét<br />
veti össze a „tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerűség” követelményével.<br />
Megállapítása szerint az általános jellegű mércék és jogelvek kölcsönösen áthatják<br />
egymást. Ha az alapjogkorlátozás az elérni kívánt cél szempontjából alkalmatlan,<br />
vagyis ésszerűtlen, akkor a jogkorlátozás megbukik a szükségesség alapjogi tesztjén.<br />
Ha pedig a tárgyilagos értékítélet szerint az állami beavatkozás túlzott, aránytalan,<br />
úgy ez az aránytalanság szükségképpen sérti az ésszerűség követelményét. Az<br />
ésszerűség kritériuma tehát magában foglalja a szükségesség és arányosság<br />
szempontjait is. Gadó szerint az alapjogi tesztnél más a viszonyítási pont, mint a<br />
szerződési szabadság korlátozása esetében. A szükségesség-arányosság tesztjét „más<br />
alapvető jog vagy alkotmányos cél” érdekében bevezetett korlátozás<br />
alkotmányosságának megítélésekor kell alkalmazni. Az alapvetőjog szükséges és<br />
arányos korlátozására csak ezen célok érdekében kerülhet sor. A szerződési<br />
szabadság korlátozásánál ettől eltérően az alkotmányossági mérce lett alacsonyabbra<br />
helyezve. Az ésszerűségi kontroll igazolhat olyan gazdaságpolitikai megfontolásokat<br />
is, amelyek nem vagy csak közvetve kapcsolódnak alkotmányjogilag releváns<br />
jogokhoz és elvekhez. 209<br />
A szerződések állam általi megváltoztathatósága esetében érvényesülő<br />
kivételességi formula azt jelenti, hogy az állam a szerződések tartalmát csak<br />
ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, amilyen feltételek<br />
fennállását a bírói úton történő szerződésmódosítás is megköveteli. 210 Az<br />
alkotmánybíróság tehát a bíróság általi szerződésmódosításra vonatkozó<br />
kivételességi szabályt az állam általi szerződésmódosításokra is alkalmazhatónak<br />
208 Gadó Gábor: A szerződési szabadság egyes kérdései, figyelemmel a Ptk. Felülvizsgálatára. In:<br />
Gazdaság és Jog 1998.7-8. szám<br />
209 Gadó: idézett mű 22. p.<br />
210 ABH 1991. 151-154, 160.<br />
154
Change language