MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
MISKOLCI EGYETEM
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A szerződési szabadság megítélésében az Alkotmánybíróság felfogása is<br />
változott. Döntéseiben ugyan minden esetben a szerződési szabadságot a<br />
piacgazdaság lényegi elemeként határozta meg, azonban kezdetben önálló<br />
alkotmányos jogként 204 definiálta, míg később egyértelműen leszögezte, hogy a<br />
szerződési szabadság alapjognak nem minősülő alkotmányos jognak számít, amely<br />
korlátozható, ha a korlátozás alkotmányos indokai fennállnak 205 . A korlátozás<br />
lehetősége pedig a szerződési szabadság minden elemére, tehát a szerződéskötési<br />
szabadságra, a partnerválasztás szabadságára, a típusszabadságra és a szerződés<br />
tartalmának meghatározására vonatkozó szabadságra együttesen illetve külön-külön<br />
is kiterjedhet. A szerződési szabadságot kizáró vagy korlátozó rendelkezések<br />
jogforrási szintjét tekintve az Alkotmánybíróság az alapjogokkal azonos módon ítéli<br />
meg az alkotmányos jogok korlátozásának szabályozási szintjét, mikor kimondja,<br />
hogy „törvényi szabályozásra csak a szerződési szabadságot közvetlenül és<br />
lényegesen korlátozó előírások tartoznak” 206 , tehát a szerződési szabadság olyan<br />
mérvű korlátozása, amely nem jelent érdemi jogkorlátozást, alacsonyabb rendű<br />
jogforrásban is megjelenhet.<br />
„A szerződésekbe történő beavatkozás lehetősége és a szerződési<br />
szabadságnak a korlátozása összefügg azzal, hogy az állami szerveknek a<br />
szerződésekkel kapcsolatos magatartása a gazdasági környezet gyors változásai<br />
folytán korunkban lényegesen megváltozott és az állam a polgári jogi szerződések<br />
fontos tényezőjévé vált. Ebből következően pedig az állam sok esetben nem ad<br />
teljesen szabad teret a felek megállapodásának, hanem jogszabályok útján különféle<br />
korlátokat szab a megállapodásoknak, bizonyos típusú szerződésre meghatározott<br />
formát ír elő, meghatározza a szerződések tartalmát, amelyektől a felek nem<br />
térhetnek el, egyes szerződések érvényességét hatósági jóváhagyáshoz köti. A<br />
szerződések területén tehát jelentős átalakulás megy végbe, a szerződések<br />
közjogiasodnak ” 207<br />
204 13/1990.(VI.18.) AB határozat ABH 1990.54-55.<br />
205 32/1991.(VI.6.) AB határozat ABH 1991. 151-154.,160., valamint a 35/1994.(VI.24.) AB határozat<br />
206 43/1991.(VII.12.) AB határozat<br />
207 Drinóczi Tímea: A szerződési szabadság- alkotmányjogi nézőpontból. In. Cég és Jog 2002. évi 9.<br />
szám 19. p.<br />
153
Change language