MISKOLCI EGYETEM

II. FEJEZET
A SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ÉS MÓDOSULT
ÉRVÉNYESÜLÉSE A BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSI
SZERZŐDÉS KÖRÉBEN
„A társadalmi szabadság számtalan részszabadságra oszlik és ezzel kapcsolatban is a
legáltalánosabb és legfontosabb kérdés ezen részszabadságok mértéke, rendeltetése,
igazságos és arányos megoszlása a társadalom egyes tagjai és intézményei között.” 202
A társadalmi szabadság egyik részszabadság a szerződési szabadság.
„A szerződési szabadság jogi fogalom, azt jelenti csupán, hogy a felek akarata
jogi értelemben szabad. Az elv szempontjából az akaratszabadság filozófiai
kérdésének nincs jelentősége. Lehetséges, hogy jogilag fennáll a szerződési
szabadság, és a valóságban mégsem, vagy csak kevéssé valósulhat meg. A szerződési
szabadság és a szerződési kényszer között csak jogilag van határozott határvonal,
ténylegesen ezek szélső sávjai összeérnek. A szerződési szabadság elve tehát
figyelmen kívül hagyja az akaratalakítás objektív és szubjektív feltételeit, és csupán
arra vonatkozik, hogy jogszabály nem áll útjában a felek akaratának.” 203
1. A szerződési szabadság a magánjogviszonyokban az állami beavatkozás
tükrében
A szerződési szabadság alapelve, amely a Polgári Törvénykönyvben deklarált egyik
legjelentősebb alapelv, és amely áthatja a kötelmi jog intézményeit, az Alkotmányból
eredeztethető. Az Alkotmány azonban nem alapjogként jeleníti meg a szerződési
szabadságot, hanem „csak” az Alkotmány által védett jogként, azaz alkotmányos
jogként.
202 Lenkovics Barnabás: Szerződési szabadság – alkotmányos nézőpontból. In: Liber Amicorum
Sutdia Gy. Boytha Dedicata ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék Budapest, 2004. 248. p.
203 Eörsi Gyula: Kötelmi jog Általános rész Tankönyvkiadó, Budapest, 1983.39. p.
152